Magyar Szó, 1986. november (43. évfolyam, 316-328. szám)

1986-11-16 / 316. szám

2 KÜLPOLITIKA--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A külföldi adósságok problémája Közlemény a limai szakértői tanácskozásról A külföldi adósságoknak, a világ e legnagyobb problémáiénak globális és tartós megoldása csakis az adósok és a hitelezők politikai megbeszélései révén lehetséges, a két fél kölcsönös felelősségvállalásának, valamint azoknak az elveknek az alapján, hogy minden országnak joga van a fejlődésre, áll az el nem kötelezett és fejlődő országok Limában megtartott szakértői tanácskozásának befejeztével kiadott közleményben. Az értekezleten 38 latin-amerikai, ázsiai és afrikai ország 120 küldötte vett részt. Ezek az országok a fejlődő országok 1000 milliárd dollárra becsült adósságának 35 százalékával tartoznak. Hazánkat Boris Konte, a Jugoszláv Nemzeti Bank alkormányzója, és Žarko Tomašević, a Külügyi Titkárság külgazdasági, osztályvezetője képviselte. Allen Wagner perui külügyminiszter az ülés befejezésekor hangsúlyozta, hogy ez az első ilyen jellegű tapasztalatcsere igen hasznos volt, és jelentős előrehaladást jelent az álláspontok összehangolásában. Az együttműködés ilyen formája, amelyről a harareti csúcsértekezleten és a 77-es csoport miniszteri értekezletén született megállapodás. jelentősen hozzájárulhat a hitelezők iránti pozícióink erősítéséhez, hogy kialakuljon az új, igazságosabb nemzetközi politikai és gazdasági rend, hangsúlyozta a perui miniszter. Boris Konte, a jugoszláv küldöttség vezetője úgy ítélte meg, hogy a limai értekezlet igen építő jellegű volt, és jelentős formája az adósságok problémájának közös felkutatásában érvényesülő együttműködésnek. Különösen jelentős, hogy a részvevők egyöntetű megállapítása szerint az adósok folyamatos gazdasági fejlődése és a fejlett ipari országok aktív részvétele nélkül nem lehetséges kedvező megoldást találni az adósságok problémájára, hangsúlyozta Konte. (Tanjug) újabb nyugtalanság a Fülöp-szigeteken Roland® Olala szakszervezeti vezető meggyilkolása újabb nyugtalanságot keltett a Fülöp-szigetek politikai színterén. Corazon Aquino elnök Japánból való hazatérte után azonnal összehívta a kabinet ülését, amelyen polgári-katonai vegyes bizottságot létesítettek azzal a feladattal, hogy részletesen vizsgálja ki a gyilkosság körülményeit. Aquino asszony, aki a meggyilkolt Clalr a baloldali Néppártjának támogatását élvezte, kijelentette, hogy a nemzetet megdöbbentette a tragédia, s ígéreteit tett, hogy megbüntetik a bűnösöket. A gyilkosság miatt a baloldali Népi Demokratikus Front félbeszakította a tárgyalásokat, amelyeket a sokéves ellenségeskedés megszüntetéséről folytatott a kormánnyal. Manilai értékelések szerint e tárgyalások csak ideiglenesen szakadtak meg, s hamarosan folytatódnak. (Tanjug) Nehézségekbe ütköznek az első kísérletek Szovjet lapvélemény az önigazgatás bevezetéséről A Szovjetunióban a kollektívák tanácsainak, valamint a döntéshozatallal felruházott önigazgatási szerveknek a bevezetése nehézségekbe, meg nem értésbe és leplezetlen ellenállásba ütközik, állapítja meg tegnapi számában a Szovjetszka Rossszia lap, elemezve az új önigazgatási szervek kísérleti bevezetésének első tapasztalatait a moszkvai körzet egyes vállalataiban. Hozzáfűzi, ez annak tulajdonítható, hogy a kollektívákban az adminisztratív és a pártszervek nem egykönnyen mondanak le igazgatói jogaikról, s ruházzák azokat akollektívák tanácsaira. A szovjet párt 27. kongresszusának elképzelései szerint a gazdasági rendszerben esedékes változások nem valósíthatók igazgatás demokratizálása nélkül. Olyan körülmények között, amikor a vállalatok nagyobb gazdasági jogokat kapnak, a kollektívák tanácsainak kellene dönteni gyakorlatilag minden lényeges kérdésről. A lap rámutat arra, hogy „az önigazgatásnak még nincs gazdasági alapja”, s leszögezi, hogy az első kísérletek nagy nehézségekbe ütköztek. Akísérletben részt vevő tíz moszkvai vállalat igazgatóinak és pártvezetőinek többsége kérkedéssel fogadta az önigazgatási szervek megalakítását. Ebből a Szovjetszka Rosszia arra következtet, hogy sokan csak névlegesen támogatják az igazgatás demokratizálását, de a gyakorlatban minden áron igyekeznek megőrizni pozíciójukat. Egészen más a mérnökök, üzemvezetők és a közvetlen termelők álláspontja. Egy körkérdés szerint többségük azon van, hogy a tanácsok érvényesítsenek minden jogot a vállalatokban, illetve a kollektívák „legfelső fole hatalmává” váljanak. (Tanjug) Biztonságosan elszigetelték a reaktort Hat hónapos munka után a csernobili atomerőműben A csernobili atomerőműben hat hónapos munkával befejezték azt az acélból és betonból készült „szarkofágot”, amelyben tartósan elszigetelték az atomerőmű meghibásodott reaktorát. Erről tegnapi számában számolt be a moszkvai Pravda, hangsúlyozva, hogy a sérült reaktort ezzel biztonságosan izolálták. A védőpalást elkészülte, a szovjet tudósok és építők nagy sikerét jelenti, akiknek kivételesen veszélyes, az eddigi gyakorlatban példa nélkül álló feladatot kellett megoldaniuk. Mint ismeretes, az atomerőműben április végén robbanás történt, s ennek következtében radioaktív anyagok szabadultak fel, katasztrofális következményekkel. A robbanás pillanatában a reaktorban mintegy 200 tonna uránium volt, ebből 3 tonna aktív izotóp. Ez többszöröse az egy atombombában levő nukleáris nyersanyagnál?.. Mivel nem lehetett bizonyossággal megállapítani, hogy a reaktor a továbbiakban hogyan reagál, olyan határozat született, hogy örök időkre egy masszív acél- és betonburokkal veszik körül. Legelőször a reaktor alá új, biztonságos talapzatot építettek, mert fennállt elolvadásának veszélye, majd felemelték az acéltömbből készült elválasztófalakat, betonba öntötték őket, és ólomlemezekkel burkolták. A szarkofág magassága 61 méter, falai különböző hűtőrendszerek és a radioaktivitást mérő berendezések bonyolult szövevényét tartalmazzák. A munka legnehezebb része a 165 tonnás acélburok 58 méter magasra való emelése volt. A sérült reaktor elszigetelésével befejeződött az eddigi legnagyobb nukleáris szerencsétlenség következményeinek felszámolására irányuló munka legnehezebb része. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1986. november 16., vasárnap Diplomáciai kapcsolat az Arab Emírségek Szövetségével Hazánk és az Arab Emírségek Szövetsége, tegnap nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesített. Az erről szóló megállapodás a héten született. A tegnap kiadott közös közlemény szerint a diplomáciai kapcsolatok létesítését a két ország közötti baráti kapcsolat és együttműködés erősítésének és fejlesztésének óhaja vezérelte. (Tanjug) Reagan hajlandó Moszkvába utazni Reagan elnök hajlandó jövőre Moszkvába utazni, hogy tárgyaljon Gorbacsov szovjet vezetővel, jelentette ki Edward Rowny, az amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzési különmegbízottja Tokióban. Hozzáfűzte, hogy a Fehér Ház hisz abban, hogy a Szovjetunió a jövő év őszén, a szovjet állam megalapításának 70. évfordulóján, kész lenne a csúcstalálkozóra. Rowny szerint a moszkvai találkozó elképzelését Gorbacsov fejtette ki Reagannel való genfi megbeszélésén. Időközben ugyan meghiúsult az egyesült államokbeli amerikai—szovjet csúcstalálkozó terve, de Reagan továbbra is kész Moszkvába utazni. (Reuter) Kiszolgáltatják az IRA két tagját A holland igazságügy minisztérium tegnap közölte, hogy kiszolgáltatja Nagy-Britanniának az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA két tagját, akiket januárban tartóztattak le Amszterdamban. A kiadatásra a brit hatóságokkal kötött megállapodás alapján került sor. Az IRA két tagja 1983- ban szökött meg egy észak-írországi börtönből. Ügyvédjeik az emberi jogok európai bizottságához fordultak, és követelik a hágai kormánytól, hogy a bizottság döntéséig halasszák el a kiadatást. (Reuter) Az USA leállította a légi közlekedést Dél-Afrikával Az amerikai kormány tegnap úgy határozott, hogy leállítja a Dél-Afrikával való légi közlekedést, alkalmazva a kongresszusban hat héttel ezelőtt elfogadott szankciókat. A ma reggel életbe lépő tilalom a dél-afrikai légitársaságok és az amerikai légitársaságok gépeire egyaránt vonatkozik. Johannesburgból érkező hírek szerint a dél-afrikai légitársaság a washingtoni bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg Reagan elnök döntését. A társaság igazgatója a két ország közötti szerződésekre és arra hivatkozik, hogy a járatok lemondását egy évvel előre kellene bejelenteni. (AP) Nincs előrelépés Nyomozás Olof Palme meggyilkolásának ügyében . A svéd kormány által ez év májusában jogi szakértőkből alakított bizottság, amelynek feladata, hogy kivizsgálja Olof Palme meggyilkolásának körülményeit, pénteken a rendőrségre tette át székhelyét, ahonnan a nyomozást irányítják. A bizottság a nyomozás egész menetét felülvizsgálja, kezdve a február 23-i gyilkosság pillanatától. Mivel a rendőrségnek ez ideig nem sikerült nyomra jutni, a közvélemény érdeklődéssel várja a bizottság jelentését. Sokan úgy vélik, hogy a vizsgáló szervek bírálata nem maradhat el. A bizottságot egyébként a stockholmi rendőrfőnök ellenkezésének dacára létesítették, aki azt állította, hogy a bizottság csupán hátráltatja majd a nyomozást. Az utóbbi időben a közvélemény, különösen a politikusok és a jogászok információkat követeltek a rendőrségtől a nyomozás menetéről. A legújabb jelentések szerint a rendőrség az elmúlt napokban kihallgatott egy 34 éves férfit. Állítólag kelet-európai s-zármazású, Svédországban már több bűncse-ekményt követett el, és kapcsolatban állt egy európai szélső- jobboldali szervezettel. (Tanjug) Jelképes intézkedések Washington csatlakozott Nagy-Britanniához Washington csatlakozott Nagy- Britanniához és más nyugat-európai országhoz, amelyek szankciókat foganatosítottak Szíriával szemben, de a jelekből kelve a Fehér Ház intézkedései inkább csak jelképeseit, mint „büntető” jellegűek. A Reagan kormányzat bizonyos korlátozásokat vezetett be a Szíriával való kereskedelembe, csökkentette damaszkuszi nagykövetségének személyzetét, de Londontól eltérően, nem szakították meg a diplomáciai kapcsolatokat. A kereskedelmi korlátozások főleg azokra az árucikkekre és technológiára vonatkoznak, amelyek „jelentősebben hozzájárulhatnak” Szíria katonai potenciáljához, a terrorista szervezetek támogatásához. Felfüggesztették a Szíriának nyújtott amerikai segítséget is, valamint a két ország közötti légisor-Az amerikai kőolaj-vállalatokkal közölték, hogy nem kívánatos további üzletelésük Szíriában. Aég szigorították a vízumok kiadását szíriai állampolgároknak, az amerikai Exim Banknak javasolták, hogy állítsa le szíriei programjait. A határozat megindoklása szerint az intézkedésekkel figyelmeztetni akarják Szíriát, hogy ne támogassa a nemzetközi terrorizmust, s tudtára adják, hogy Washington nem tolerálja az ilyen gyakorlatot. Az első damaszkuszi reagálások agresszívnak és provokatívnak nevezik a Reagan-kormányzat döntését. A szíriai televízió szerint a Fehér Ház a Camp David-i megállapodás elismerésére szeretné kényszeríteni Szíriát. A hivatalos London üdvözölte az amerikai szankciókat, míg Moszkva kivételesen komolynak és veszélyesnek nevezte az amerikai lépést. (Tanjug, France Presse) gaimas. A közép-hatótávolságú rakéták kitiltásáért Befejeződött a Varsói Szerződés katonai tanácsának bukaresti ülése A Varsói Szerződés tagországai közös haderejének katonai tanácsa kétnapos ülést tartóa Bukarestben, közölték pénteken este a román fővárosban. Az ülésin Kulikov szovjet marsallnak, a közös haderő parancsnokának elnök-i letével, a tagországok véderőminiszter-helyettesei vettek részt. Elemezték a reykjavíki találkozó utáni európai és világhelyzetet, valamint a tagországok hadseregeinek harci készségét. Az ülés befejeztével a részvevőket fogadta Nicolae Ceausescu román elnök, a román fegyveres erők főparancsnoka. Síkraszállt azér,, hogy a Szovjetunió és az USA kössön általános megállapodást a közép-hatótávolságú rakéták Európából való kitiltásáról, mivel — mint mondotta — a két fél gyakorlatilag azonosan tekint e kérdésre. Javasolta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO katonai vagy politikai szervei lépjenek közvetlen kapcsolatba, hogy megállapodást kössenek a hagyományos fegyverzet 25 százalékos csökkentéséről. Magyarázatot fűzött a román hadsereg hadállományának és fegyverzetének 5 százalékos, egyoldalú csökkentéséhez is, hangsúlyozva, hogy ezzel nem csökken a hadsereg harci készsége, sem a Varsói Szerződés keretében vállalt kötelezettségek végrehajtása. A román elnök külön szólt a román hadsereg országépítési szerepéről, közölve, hogy a hadsereg állományának mintegy fele gazdasági létesítmények építésén dolgozik. (Tanjug) Nem bocsátják szabadon a túszokat (Folytatás az X. oldalról) korábban azt követelte, hogy a kuvaiti kormány bocsássa szabadon a szervezet 17 tagját, akiket terrorista akciók miatt hosszan tartó börtönbüntetésre ítéltek. A rendelkezésre álló adatok szerint a Dzsihad két amerikai és három francia állampolgárt tart fogságában. Szabadon bocsátásuk fejében követeli az USA- tól, hogy módosítsa közel-keleti politikáját, ne támogassa Irakot az öböl-háborúban, és hagyjon fel Izrael fenntartás nélküli támogatásával. A szervezet legújabb közleményére akkor került sor, amikor az amerikai közvéleményt élénken foglalkoztatják azok a hírek, hogy a Reagan-kormányzat már másfél éve titkos diplomáciát folytat Iránnal, s fegyvereket szállított Teheránnak. Az El Pais felfedezése A múlt hónap 24-én két diplomáciai útlevéllel rendelkező állampolgárt tartóztattak fel a madridi repülőtéren, miután 5 millió dollárt találtak náluk. A pénzt állítólag a Libanonban fogva tartott amerikai állampolgárok kiszabadításával kapcsolatos titkos operációkra szánták. „Magas szintű konzultációk" után, a két amerikainak engedélyezték, hogy a pénzzel Zürichbe utazzanak, írja tegnapi számában az El Pais spanyol lap, folytatva a nyomozást a titkos csatornák után, amelyeken amerikai fegyvereket küldtek Iránba, és pénzt a libanoni túszok szabadon bocsátásáért. A hírt a spanyol belügyminisztérium is megerősítette, de az amerikai „diplomaták" neveit nem közölte. A madridi amerikai nagykövetség ezzel szemben nem volt hajílandó kommentálni e híreket. Az El Pais szerint a múlt hónapban Madridban járt az iráni hadsereg egy magas rangú tisztje, találkozott egy Amerikában elős iránival, valamint spanyol és amerikai fegyverkereskedőkkel. A közelmúltban egy fegyverkereske-i időkből álló spanyol küldöttség is járt Teheránban. A spanyol kormány ugyanakkor megismételte, hogy Spanyolország nem ad el fegyvert hadban álló országoknak, és cáfolta azokat az állításokat, hogy az amerikai fegyver Spanyolország érintésével jutott Iránba. Időközben a spanyol kikötőkben megszigorították a hajórakományok ellenőrzését. Portugál cáfolat Lisszabonból érkező hírek szerint Cavaco Silva portugál kormányfő kijelentette, hogy az elmúlt évben, amióta a kormány élén áll, Portugálián nem haladtak át Iránba irányuló amerikai katonai szállítmányok. A kormányfő a televízióban nyilatkozott, újságírók kérdéseire válaszolt a Washington Fost azon állításával kapcsolatban, hogy Izraelből Portugália érintésével szállították az amerikai fegyvereket Iránba. Hiábavaló kísérletek Rafsanjani, az iráni parlament elnöke tegnap az iszlám forradalmi gárda képviselőinek mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Irán folytatja a harcot az amerikai imperializmus ellen, és kitart antiimperialista irányvonalán. McFarlane, volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó titkos teheráni látogatásának afférját a Fehér Ház rovására írta. Mint mondotta, az amerikai kormányzat már több mint egy éve mindent kipróbált, hogy javítsa kapcsolatait Iránnal. Az állítólagos amerikai fegyverszállítmányról szólva, Rafsanjani hangsúlyozta, hogy Teherán csak azt követeli, ami megilleti, illetve azt a felszerelést, amelyet régen kifizettek, de az amerikaiak nem szállítottak le. Az egész fegyverszállítási affért úgy állította be, mint Irán újabb sikerét az Egyesült Államok megalázásában. Ez a változat, mely szerint Reagan kiküldöttei bejelentetlenül érkeztek fegyvereket kínálva, Teheránban sincs még kellően tisztázva. Egyébként maga Rafsanjani is hangsúlyozta, hogy McFarlane látogatásával kapcsolatban vannak olyan részletek, amelyeket Irán még nem hozott napvilágra. (Tanjug, AP)