Magyar Szó, 1986. december (43. évfolyam, 344-359. szám)
1986-12-16 / 344. szám
--------KÜLPOLITIKA Megrekedt a béketerv Az Arafathoz hű palesztinok nem adják fel libanoni állásaikat A Jasszer Arafathoz, a PFSZ vezéréhez lojális palesztin gerillák nem hajlandók kivonulni a dél-libanoni Tyr kikötőváros közelében levő Maghodousheh stratégiai fontosságú városkában elfoglalt állásaikról. Ezzel leállították az iráni béketerv realizálását, amelyt a tíz hete tartó háború rendezésére hoztak meg. A palesztin gerillák megtartották állásaikat és ráadásul elfoglalták a front azon szakaszait, amelyekről vasárnap a béketerv szerint elvonultak a Szíria párti Palesztin Nemzetmentő Front gerillái, így a harctéren merőben új helyzet alakult ki, amely megnehezíti a megállapodás végrehajtását és valószínűleg újabb harcokat vált ki. A PFSZ és Arafat elvet minden megállapodást, amelyet Damaszkuszban kötöttek szíriai és iráni közbenjárásra. A harcok a palesztinok és a libanoni síita Amal szervezet között folytak, de Arafat híveit nem vonták be a tárgyalásokba, és ők most „szilárd nemzetközi garanciát” követelnek arra, hogy az Amal harcosai többé nem szállják meg a menekülttáborokat és nem követelik a palesztin gerillák lefegyverzését. Az Amal a maga részéről bejelentette, hogy tartani fogja magát a béketervhez, hogy „a palesztinoknak legyen még egy kis idejük megállapodásra jutni”, és kitart amellett, hogy „Libanonban szó sem lehet palesztin állam létrehozásáról”. Nabih Berri, az Amal vezetője kijelentette, hogy szervezete hajlandó tárgyalásokkal véget vetni a menekülttáborokért folytatott háborúnak, amelyben eddig mintegy 700 személy életét vesztette, és több mint 2000-en megsebesültek. Az Amal azzal vádolja Arafatot, hogy „nem óhajtja a békés megoldást”, és „palesztinok és ártatlan libanoniak holttestén át igyekszik politikai pontokat szerezni, hogy fontos és elkerülhetetlen tényezőként térjen vissza a közel-keleti politikai színtérre”. A harcok esetleges politikai megoldásának reménye már csak a libanoni muzulmán vezetők a hét derekára tervezett damaszkuszi találkozójától várható. Damaszkuszban ugyanis a szunniták, síiták és drúzok vallási, politikai és katonai vezéreit és a palesztinok képviselőit gyűjtik össze, hogy véget vessenek a háborúnak és új, tartós alapokra helyezzék a palesztinok és a libanoni állam viszonyait. A libanoni állam, a keresztény és a muzulmán körök erélyesen tiltakoznak az ellen, hogy visszatérjenek az 1982. évi izraeli agresszió előtti állapotok, és erős palesztin katonai és politikai alakulatokat hozzanak létre a menekülttáborokon kívül. Bíróság előtt a PFSZ képviselőivel tárgyaló izraeliek? Az izraeli rendőrség követeli, hogy azt a négy baloldali személyt, akik az izraeli küldöttség tagjaiknét november 6-án Romániában találkoztak a PFSZ képviselőivel, állítsák bíróság elé. A javaslatot a rendőrségi vizsgálat végén közölték, mert egy hónappal ezelőtt nyomozás indult az izraeli küldöttség néhány tagjának ügyében. Latif Dóri, Eliezer Filler, Raeven Kaminer és Yael Lotan, a Szocialista Párt tagjai, vétettek az izraeli törvény ellen, amely tiltja „terrorista szervezetek tagjaival való találkozást”. Izraeli tolmácsolás szerint a PFSZ terrorista szervezet. A törvényt tavaly augusztusban fogadta el az izraeli knesszet, és be nem tartása három évig terjedő börtönbüntetéssel jár. Moszkva közbenjárását kérik a palesztinok A palesztin vezetőség kérte a Szovjetuniót, hogy hasson Szíriára és vessenek véget a libanoni palesztin menekülttáborok körüli harcoknak. Faruk Khadumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője kijelentette az Arab Emírségek Szövetségében megjelenő Al Itihad újságírójának, hogy az Arab Ligának különbizottságot kellene alakítania, amely szavatolná a libanoni menekülttáborokban élő palesztinok biztonságát. Khadumi szerint ez létfontosságú lenne az arabok szempontjából, mert megmutathatnák a világnak, hogy képesek egységesen fellépni. A palesztin vezető közölte, hogy Jasszer Arafat képviselőt küldött több arab országba, hogy tolmácsolják javaslatát. Erről lesz szó az Arab Liga sürgősen összehívott minisztertanácsában, is, amely szombaton ül össze Tuniszban. Mihail Gorbacsov, a Szovjet KP KB főtitkára, és Arafat nemrégen üzenetet váltott a libanoni helyzetről. (Tanjug, KNA) Kijárási tilalom Punjaiban Punjab indiai szövetségi államban az amritsari hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el, mert az ellenzéki Janata Párt és más szervezetek általános éhségsztrájkra szólítottak fel. A megmozdulást tiltakozásul szervezték három személy meggilkolása ellen, köztük volt Krishna Batla, a párt helyi vezetője. Feltehetően punjabi szikh terroristák végeztek vele. A hinduk amritsari tüntetését a szikhek Arany Temploma közelében támogatásáról biztosíttotta India néhány vezető pártja, köztük a Gandhi vezette Kongreszszus Párt is (PTI) Thatcher meghökkentő lépése A Nimródok helyett AWACS gépeket vásárolna Politikai csatározás folyik Nagy- Britanniában akörül, hogy a hadsereg a korai riasztási és figyelmeztető rendszerek közül melyiket válassza. Jóllehet Nagy-Britannia már évek hosszú sora óta kísérletezik egy ilyen rendszerről és e célból technológiailag tökéletesítette Nimród típusú gépét, a Thatcher-kormány mégis inkább az amerikai gyártmányú AWACS- okat venné meg. Óriási összegekről van szó, s ha e második rendszerből vásárol Nagy-Britannia, akkor eleve elveszíti azt a hétmilliárd fontot, amelyet a rendszer kifejlesztésére fordított. A brit kormány volttagja, a Nimródot gyártó társaság mostani igazgatója semleges bizottság felállítását kéri az ügyben. Kifogásolja a kormány szándékát, mert súlyos következményekkel járna a brit hadiiparra, amelyet teljesen alárendelne az amerikainak, azonkívül 2500 ember munka nélkül maradna. A brit légi haderő úgy véli, hogy a Nimrod észlelési távolsága és egyéb tulajdonságai folytán is gyengébb az amerikaiaknál. Mivel az AWACS-okat gyártó Boeing cég az adásvételi szerződésben kompenzációs lehetőséget is felkínált a briteknek, a londoni kormány a véderőminisztérium javaslatára hajlik az elképzelés megvalósítására, noha az összes politikai pártok hevesen ellenzik szándékát. A parlament több mint 80 tagja írt alá beadványt az AWACS-ok vásárlása ellen, egy laburista képviselő pedig úgy fogalmazott, a Thatcher-kormány bizalmatlanságot nyilvánított a brit hadiiparral szemben és Nagy-Britanniát Amerika csatlósává akarja tenni. (Tanjug) A Világbank magyarországi beruházása A Világbank egyik leányvállalata jóváhagyta első beruházását Magyarországon, mintegy hárommillió dollár értékről van szó egy Budapestenlétesítendő új bank tőkéjéhez. Az Undcbank RT új pézintézet indulótőkéje egyenértékű lesz 20 millió dollárral. A munkát a jövő év elején kezdi meg és kereskedelmi hiteleket nyújt, valamint a szövetkezetek és állami vállalatok finanszírozásának más formáiban működik közre. Részvényei lesznek az Unicbank RT-nél, a nyugatnémet DG Banknak, az orsz-ák Genossenschaftliche Zentralbank, AG-nek, magyar részről pedig a központi banknak és több szövetkezeti egyesületnek. A nyugatnémet és osztrák bankok műszaki segítséget is nyújtanak. (Tanjug) МкииЗД Meghalt az USA Kommunista Pártjának elnöke Rövid betegség után Moszkvában elhunyt Henry Winston (75), az Egyesült Államok Kommunista Pártjának sokéves elnöke. A párt székhelyén közölték, Winston november közepe óta Moszkvában tartózkodott gyógykezelésen. Szegény mississippi farmercsaládban született, a nagy gazdasági válság idején igen tevékeny volt a munkanélküliek tanácsában, majd tagja lett az USA Kommunista Pártjának. Az 1951-ben hozott kommunistaellenes törvény értelmében nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban szabadult. Ekkor került az igen kis taglétszámú párt élére és haláláig ezen a tisztségen maradt. A börtönben állítólag félrekezelték és emiatt teljesen megvakult. Néhány könyv szerzője az amerikai és dél-afrikai feketék helyzetéről. (Tanjug) (Reuter telefotó) Őrizetbe vett dél-koreai egyetemi hallgatók a Szöultól mintegy 320 kilométerre délre fekvő Puszan város rendőrfőkapitányságának épületében, miután megkísérelték elfoglalni az ottani amerikai kulturális központot. Tizenhárom egyetemi hallgató botokkal felfegyverkezve hatolt be az épületbe és Amerika-, valamint kormányellenes jelszavakat kiáltozott, de a rendőrség pillanatokon belül őrizetbe is vette őket 1986. december 16., kedd Veszélyes arrogancia Reagan egyre jobban belebonyolódik a tiltott fegyvereladás szövevényébe Pártbeli éskonzervatív híveinek segítségével Ronald Reagan amerikai elnökaz utóbbinapokban ellenoffenzívát igyekszik indítani, hogy úgy-ahogy rendezze az iráni fegyverleadással és nicaraiguai ellenforradalmárokkal kapcsolatos botrány, amely megingatta helyzetét és magészkódtatta a FehérHázat is. Az elnök törekvései két irányban haladnak. Egyfelől a konzervatívok propagandahadjáratot indítottak az elnök támogatására, másifelől maga Reagan igyekszik aktivizálni kormányzatát, hogy felélessze a szinte teljesen megbénultkülpolitikát és néhány fontos hazai téma ügyében való döntéshozatalit. Végső ideje például megvitatni a jövő évi költségvetést vagy az adóreformot. Akongresszusában viszont hangsúlyozzák, hogy a Fehér Háznak nem sikerül rendeznie a botrányt mindaddig, amit a teljes igazság napvilágra inam kerül, amíg megmagyarázzák, tulajdonképpen mi történt és kinek volt hozzáköze ésvégezetül mivel járult mindehhez az elnök. Ebben egyetértenek a demokraták ésa rapblikánusok is. Reagan egyessaját pártbeli hívei, például a „kaliforniai barátok”, azt tanácsolták az elnökinek, hogy mielőbb szabaduljon meg néhány munkatársától, például Reagan kabinetfőnöktől és Casey CIA-igazgatótól, ő pedig hasson oda, hogy a Fehér Ház személyzete halogatás nélkül segítsen „feltárni az igazságot”. " A Fehér Ház személyzete ugyanis, illetve alegfelsőbbek, akik közvetlenül részt vettek az iráni fegyverel adásban és az ellen-forradalmárok segélyezésében, valóságos hallgatási összeesküvést szőttek. Azzala törvényes jogukkal élnek, hogy nem kell tanúvallomást tenniük, amennyiben vallomásuk következményeként felelősségre vonhatják őket. Eddig egyikük sem mondott semmit a botrányról. Reagan elnök és még néhány illetékes most azt állítja, hogy a „tanúk” alkotmányos jogukkal éltek. Robert Byrd, a szenátus demokrata többségének vezetője erre kijelentette, hogy az amerikai politikai élet utóbbi három évtizedében „ez a Fehér Ház legabrogánsabb személyzete”. Ez az „arrogancia” sokba kerülhet Reagan elnöknek. Jól jött, amikor még rendiben volt a szénája, most azonban lényegesen megváltozott a helyzet. Népszerűsége és a nemzet iránti kimutatott bizalma alapos csorbát szenvedett ésmondhatjuk, hogy pótolhatatlanul megrongálódott. Az elnökre még komolyabb próbatételek várnak. Most indult csak a botrány ügyében a vizsgálat és minden arra utal, hogy újabb és egyre komolyabb nehézségeket fog támasztani Reagan elnök és kormányzata útján. A washingtoni fellebbviteli bíróság az elkövetkező napokban határozza meg azt akülönleges, független vizsgálóbírót, aki a botrány rendezéséért lesz felelős, a kongresszus pedig talán még ma közzéteszi a szenátusiban és a képviselőháziban alakított különbizottságok tagjainak névsorát. Nekik is az a feladatuk, hogy a tiltott fegyvereladás botrányát felülvizsgálják. (Tanjug) A kis Nebojša esete hogyan tölthette büntetését a felnőttekkel a jugoszláv kiskorú? (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma, december 15. A nápolyi bíróság ezúttal rendkívül gyors volt: már tegnap részletes vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, kit terhel a felelősség, hogy a Nebojša nevű jugoszláv kiskorú felnőttekkel együtt volt börtönben. Az olasz tévé tegnap esti műsoraiban az újságírók közül sokan feltették a kérdést, hogyhogy nem látták, akiknek látniuk kellett, hogy gyermekről van szó. Akik láthatták (mivel azonban kiskorú, nem készíthetnek róla felvételeket és nem mutathatják be a tévében), azt állítják, a két év után is, amennyit nagystílű bűnözőkkel együtt töltött a börtönben, nyilvánvaló, hogy kiskorúról van szó, arról nem is beszélve, hogy milyen benyomást tehetett két évvel ezelőtt. De akkor hogyan lehetséges az, hogy senki sem kérdezte meg: miért ítélnek el egy 13 éves gyermeket úgy, mintha 20 éves lenne. És nem kellett volna-e értesíteni az elítélt hazájának nagykövetségét és ellenőrizni az elítélt életkorát. Olyan kérdések ezek, amelyekre a válaszadás még várat magára, és valószínűleg csak a vizsgálat ad majd elfogadható feleletet. A kiskorú Nebojša csak ennyit mond: „Én akkor még nem tudtam olaszul, azt meg senki emberfia nem kérdezte tőlem, hány éves vagyok”. Miodrag PASKUCI Fogadás canadina! Zorko Canadi vezérezredes, a MH vezérkari főnöke a belgrádi Hadseregotthonban fogadta a hazánkban akkreditált katonai diplomáciai képviselőket. A vendégek gratuláltak hadseregünk tagjainak december 22-e, a hadsereg napja alkalmából. (Tanjug) Brandt visszavonul Willy Brandt, a nyugatnémet ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke, volt kancellár bejelentette, hogy 1988-ban visszavonul a párt éléről. A kölni Express című lapnak adott nyilatkozatában nem volt hajlandó jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy kit tart lehetséges utódjának, ám hozzátette, hogy az SPD az 1988-ban tartandó kongresszusán választja meg a párt elnökét. Brandt 1964 óta vezeti a Szociáldemokrata Pártot. (Reuter) Japán kezdeményezés Csökkenteni szeretnék a heti munkaidőt Japánt gyakran bírálják a hoszszú munkaidő miatt, ezért a munkahét lerövidítését tervezik. A tokiói munkaügyi minisztérium rendeletet szándékozik hozni a mostani 48 órás munkahét 46 órásra csökkentéséről, 1988. április 1-jén lépne hatályba. Ez nem vonatkozna azonban azokra a gyárakra, amelyekben háromszáznál kevesebben dolgoznak. A központi munkaügyi tanács egyben javasolta, hogy a munkahetet azonnal csökkentsék 46 órásra, és lehetőség szerint minél előbb 44 órásra. Azt is javasolták, hogy a határidő megjelölése nélkül elvben fogadják el a 40 órás munkahetet. Az öt legnagyobb szakszervezeti tömörülés e legutóbbi javaslatot azonnal kifogásolta, mert úgy véli, pontosan meg kell határozni, hogy mikortól kezdve dolgozzanak az országban 40 munkaórát hetente Hivatalos adatok szerint a japán vállalatok mintegy 60 százalékában, hetente 46 órát vagy ennél kevesebbet, 47 százalékukban 44 órát dolgoznak. Az átlagos japán munkahét ilyenformán 43,9 óra, az NSZK- ban 40,3 óra, Nagy-Britanniában 39 óra, Franciaországban 39,1 óra, az USA-ban pedig 40,1 óra. (Tanjug)