Magyar Szó, 1987. március (44. évfolyam, 73-88. szám)

1987-03-16 / 73. szám

------- BELPOLITIKA Mihnár­ó ELHANGZOTT Alkotmánymódosítás teljes felelősséggel Szemelvények a Szocialista Szövetség Tartományi Választ­mánya Elnökségének minapi ülésén elhangzott az alkot­mánymódosítással kapcsolato­s felszólalásokból A Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának Elnök­sége, mint arról lapunkban beszámoltunk, a minap megvitatta a JSZSZK Elnökségének A JSZSZK Alkotmánya módosítására vo­natkozó indítványát. Az alábbiakban a felszólalásokból közlünk kivonatosan. Miloš Nikoléin: Az alkotmánymódosításra vo­natkozó előttünk álló tevékenység teljes felelősséget követel a politi­kai rendszer minden tényezőjétől. Ugyanakkor közvetlenül a JSZSZK Elnöksége alkotmánymódosítási indítványának közzététele után a Kolarac Népegyetemein vitasoro­zatot nyitottak politikailag rend­kívül felelős személyek részvéte­lével, akik fellépéseikkel gyakran zavart keltenek. így például dr. Ratko Markovic a NIN szerint a következőket mondta: szűkíteni és a politikai területi autonómia el­méleti fogalmának keretei közé kellene szorítani a tartományok autonóm jogait. Nem mondta még meg, hogy véleménye szerint mit jelent az autonómia elméleti fo­galma. Vagy azt mondja, hogy a tartományok semmiféleképpen­­ nem lehetnek a föderáció alkotó­elemei. Milivoje Vujadinovic: A javasolt módosítással, ponto­sabban az alkotmány módosításá­ra vonatkozó indítvánnyal szerin­tem feltételeket teremtettünk ar­ra, hogy végrehajtsuk a szocialis­ta önigazgatás politikai rendsze­rének további építésére vonatkozó feladatok egy részét, amelyek a JKSZ idevágó dokumentumaiban is szerepelnek és amelyeket a po­litikai rendszerünk bíráló elem­zése és az erről folytatott társadal­mi vita is konkretizált. A politikai rendszer működésé­ben megnyilvánuló hiányosságok legtöbbje az alapvető termelési viszonyok , etatizálásából ered, vagyis abból, hogy az állam és az állami szervek hatalma túlsúly­ban van a társult munka jövedel­me felett, ez önmagától az állam és az állami szervek erősítéséhez, illetve az etatizációhoz vezetett, minden szinten, különösen a köz­társaságok és a tartományok szint­jén, ami a társultmunka-alapszer­­vezetek jövedelmének, a községi, tartományi és köztársasági kere­tek közé való bezárkózottságához, valamint mindez a társult munka anyagi alapjának elszegényítéséhez vezetett. A javasolt dokumentum koncep­ciója és tartalma jó lehetőséget ad egy széles körű demokratikus vi­tára, amelyben a legjobb és a leg­kedvezőbb megoldásokat keressük az 1974-es alkotmány, illetve az alkotmányos rendelkezések és a Kommunista Szövetség álláspont­jai alapvető koncepciójának kö­vetkezetesebb végrehajtásának vo­nalán. Ezt azért húzom alá, mert mint ismeretes, ennek a dokumen­tumnak a korábbi előkészítési szakaszában a társadalmi vitában olyan megjegyzések is elhangzot­tak, hogy a­ javasolt megoldások nem fognak hozzájárulni a társa­dalmunkban jelentkező problémák áthidalásához. A tények azonban ennek a fordítottját bizonyítják, ugyanis a dokumentum szerint az alkotmány minden harmadik sza­kaszát módosítják, illetve vitát­­nyitnak róla. A szám szerinti mó­dosítás önmagában még nem je­lent sokat, de véleményem szerint a javasolt változások társadalmi-politikai rendszerünk további fej­lődése szempontjából létfontossá­gú kérdésekre is rámutatnak. Le­hetőség nyílik tehát egy demok­ratikus vitára, amely nem javasol semmilyen megoldást, kivéve né­hány kérdésben. Előre semmilyen kérdés megoldását nem követelhet­jük, sem a tájékoztatási eszközök révén, sem más módon, különösen a dokumentumnak azokkal a kér­désekkel kapcsolatos részében, amelyeket a módosítás folyamatá­ban fognak megvilágítani. Ez olyan álláspont, amit a Kommu­nista Szövetségben, továbbá a fö­deráció, a köztársaságok és a tar­tományi illetékes szervekben is megbeszéltünk. Noha ismeretes, emlékeztetőül mondom, hogy mit ér a támadás: a társadalmi tulajdon koncepció­ját. Ha mi, ez a társadalom és a Kommunista Szövetség felbom­lasztja a társadalmi tulajdon kon­cepciójának alapját, akkor kérdé­sessé tennénk a társult munka rendszerének egész koncepcióját, társadalmunk alapjait, amelyen építjük Jugoszláviát és a föderá­ciót. A társadalmi tulajdonnak ez a koncepciója a társult munka rendszerének és társadalmi viszo­nyaink rendszerének alapját képe­zik. Támadják és megkérdőjele­zik a szocialista önigazgatást és az alapvető termelési viszonyokat. Támadás éri a föderáció koncep­cióját és ezzel együtt szerintem — noha ezt közvetlenül nem mond­ják ki — a nemzetek és nemzeti­ségek testvériségét és egységét is, mert a föderáció koncepciója, a köztársaságoknak és tartományok­nak a föderációban elfoglalt he­lyére vonatkozó koncepció a nem­zetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának és egységének kifejezője. Tehát megkérdőjelezik a föderációban való döntéshoza­tal módját, a köztársaságok és tar­tományok helyzetét,­­ nem beszélve az autonóm tartományok helyze­tének külön megkérdőjelezéséről. Mojsa Miljkovic: Nem vitás, hogy a társadalmi önigazgatási viszony két kompo­nenst foglal magába. Véleményem szerint az 1974-es alkotmány ér­vényesítésében túl nagy hangsúlyt helyeztünk, talán szükségletből, az érvényre jutási komponensre, most pedig az alkotmány módosí­tásának folyamatában és a továb­biakban az önigazgatási integrá­ciós komponensre kell nagyobb hangsúlyt helyezni. Ilyen irány­ban haladnak azok a rendelkezé­sek, amelyek a társadalmi tulaj­donban levő eszközökkel való rendelkezésre, a társult munka­­a­lapszervezetben, a munkaszerve­zetben stb. történő döntéshozatal­ra vonatkoznak. Ezekre a kérdé­sekre még nagyobb figyelmet kell fordítani a társult munkáról szó­ló törvény esedékes módosítása során, és éppen ezért most kelle­ne még jobban kifejezni az or­szágos szinten történő önigazga­tási integráció lehetőségét.­­ A társadalmi-politikai szerveze­tekbe tömörülő szocialista önigaz­gatási erők önigazgatási alapon megszervezett tevékenysége és tel­jes odaadással végzett munkája nélkül — függetlenül attól, hogy milyen megoldásokat építünk be az alkotmányba és ez egyúttal fi­gyelmeztetés is mint ahogy a JSZSZK Elnökségének javaslatá­ban is áll — akármilyen jó módo­sításokat is alkalmazunk, a felso­rolt tevékenység hiányában meg­történhet, hogy ezúttal sem érvé­nyesítjük. Egészségh­áz épül Grebenac faluban A Fehértermiplom községben Gre­­bernac faluban megkezdődött az új egészs­ágbhá­z építése. A létesítmény 33 millió dinárba kerül, a pénzt a lakosság helyi járulékkal ter­emtet­­te elő. A munkálatok várhatóan az idén májusban befejeződnek. D. T. 1987. március 16., hétfő Döntési eljárás az alkotmánybíróságon Az alkotmány és az ügyrendi szabályzat határozza meg Két kérdésnek az alkotmányjo­gi tisztázása redkívüli módon felfokozta a Jugoszláv Alkotmány­bíróság munkája iránti érdeklő­dést. Az egyik a tavaly nyári futballbotrány, amikoris a JLSZ Elnöksége rendkívüli intézkedése­ket léptetett életbe és ami után néhány érintett labdarúgóklub a társult munka bíróságán, majd Jugoszlávia Alkotmánybíróságán keresett jogvédelmet. Ebben az ügyben még mintegy másfél hó­nappal ezelőtt megtartotta az al­­kot­mánybíróság a nyilvános tár­gyalást, annak idején úgy hírlett, hogy a döntés február második harmadának vége felé nyilvános­ságra kerül, ám a nyilvánosság az­óm sem tájékozódhatott a dön­tésről nyilván azért, mert nehe­zebben születik meg, mint aho­gyan annak idején hihettük vol­na. A másik kérdés, ami a bün­tetőjog iránt érdeklődőket érinti, konkrétan Vajdaság Büntetőtörvé­nyének egyik szakaszára, de gya­korlataiéig az összes köztársasági és tartomán­yi büntetőtörvényre is vonatkozik, mert hasonló té­tel található mindegyikben, neve­zetesen van bennük egy olyan kitétel, hogy egyszerű gyilkosság­ért is kiszabható halálbüntetés, ha a tettes visszaeső és ha több emberölést követett el, még ha egészen sok idő eltelte után is. Bizonyára, érdekelheti a jogban kevésbé jártas olvasókat is, ho­gyan születik meg az alkotmány­bíróságon, nevezetesen Jugoszlá­via Alkotmánybíróságán a dön­tés. Az alkotmánybíróság előtti el­járást maga az alkotmány, rész­letesebben pedigig az alkotmánybí­róság ügyrendi szabályzata hatá­rozza meg. Az alkotmány ki­mondja, hogy Jugoszlávia Alkot­mánybíróságának tizenhárom bí­rója és tizennegyedik tagként még elnöke van. A határozatokat és végzéseket az összes tag sza­vazattöbbségével hozzák meg, s ha a tagok közül valaki úgy kíván­ja, kérheti hogy álláspontját kü­lönvéleményként foglalják írásba. A különvéleményt azonban írás­ban kell megindokolnia. Tekintve, hogy a bíróság a döntéseit a Szövetségi Hivatalos Lapban köz­zéteszi, a lap pedig mindenki számára elérhető, a bíróság töb­bek között így szavatolja, hogy munkája nyilvános legyen. Érdekes külön fölhívni a fi­gyelmet, hogy előfordulhat, a bíróság azért nem tud valamilyen ügyben határozatot hozni, mert a bírók véleménye fele-fele arány­ban megoszlik. Sem az alkotmány sem az alkotmánybíróság ügy­ren­di szabályzata nem rendelkezik arról, hogy ilyenkor mi történjék, bár eléggé valószínű, hogy a bí­rósági gyakorlatban kialakult valamilyen megoldási lehetőség. Az ügyrendi szabályzat egyébként úgy rendelkezik, hogy a döntésre beterjesztett határozati jvaslatokat a leírásáig nem tárhatja sem az érintett felek, sem más személyek f­elé, így azt sem lehet nyilvánosan tudni, vajon egy-egy beterjesztett javaslaton veszett módosítások esetleg elősegítik a megoldáshoz vezető út megtelését, ha a bírók testülete fele-fele arányban osz­lik meg. Sokakat érdekelhet, éppen a futball-üggyel kapcsolatban, med­dig tarthat az eljárás az alkot­mánybíróság előtt. Erre a kérdésre nem lehet egy­értelműen válaszolni, mert sem az alkotmány, sem az alkotmány­­bíróság ügyrendi szabályzata nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az újságok rendszeres olvasói­nak valamint a rádió és a tévé nézőinek talán feltűnhetett már, hogy a más bíróságoknál érvényes gyakorlattól eltérően, az alkot­mánybíróság, és nem csupán a szövetségi, igen gyakran fordul a széles nyilvánossághoz. Ez nem az alkotmánybíróságon dolgozó bíróik szereplési vágya miatt van így, hanem mert az­ ügyrendi szabályzat úgy rendelkezik, hogy a nyilvánosságot a bíróság köte­les a fontosnak és az arra érde­mesnek minősített ügyekben a nyilvános tájékoztatási eszközökön keresztül is értesíteni arról, mi történik a bíróságon, milyen ügyekben folyik eljárás és milyen határozatok születnek, illetve még az is, miről kell a bíróság meg­ítélése szerint tájékoztatni a la­kosságot, még akkor se, ha a szóban forgó ügyben nem folyik eljárás a b­írós ágon. Ezt a célt szolgálja, ha az alkotmánybírósá­gon sajtóértekezletet tartanak és ha az alkotmánybíróság levélben fordul a törvényhozó testülethez, mint­ ahogyan az gyakran megtör­téni­k. M-n Növekedett a kisk­orúak bűnözése A zrenjanini, törökbecsei, žiti­štei és szécsányi községközi belügyi titkárság jelentéséből Zrenjanin, Törökbecse, Žitište és Szécsány községek területén tavaly 1290 bűncselekményt kö­vettek el, ami az előző évhez ké­pest 49-cel több. A községközi belügyi titkárság dolgozói az ese­tek 70 százalékára derítettek fényt. Tavalyi munkájukról szóló jelen­tésükből kitűnik, hogy jó a köz­rend. Igen nagymértékben növekedett azonban az egyéb bűncselekmé­nyek száma (összesen 1083). Még gondbaejtőbb azonban, hogy nö­vekvő irányzatot mutat a kisko­rúak bűnözése. Tavaly 124 kis­korú összesen 260 bűncselekményt követett el­ Az előző évekkel ellentétben tavaly nem követtek el kábító­szerrel kapcsolatos bűncselek­ményt, ami nem jelenti azt, hogy ez a bűnözési forma megszűnt­­ Közép-Bánátban. A közrendet ta­valy 1327 esetben sértették meg, ami 165-tel több, mint az előző évben. A gazdasági bűncselekmé­nyek száma csökkent, ezáltal a társadalmi tulajdonban jelent­kező kár is (a 213 bűncselekmény elkövetői 58 millió dináros kárt okoztak a társadalomnak). Közép-Bánát után a közlekedés­biztonság továbbra sincs a szük­séges szinten, amit a közlekedési szerencsétlenségek számának ál­landó növekedése is bizonyít. Az 1255 közúti balesetben 22 személy vesztette életét (az előző évben a halálesetek száma 11-gyel nőtt), 172-en súlyosan megsérültek, az anyagi kár pedig 14 millió dinár (az előző évinek a kétszerese). A községközi titkárság jelenté­séből kitűnik, hogy a határ menti övezet biztonsága kielégítő és nem történt szervezett határsértés. Ta­valy 248 román állampolgár lépte át illegálisan a határt (az előző évi jelentésben 140 ilyen eset volt). Többségüket a határ menti lakosság jelentései alapján fogták el. A letartóztatott 229 román ál­lampolgár közül 213 ellen megfe­lelő törvényes intézkedéseket fo­ganatosítottak. K. I­ Hívjuk a tűzoltókat Topolyán az idén már tizenh­ét tűz volt • A polgárok gyakran egyedül próbálják el­oltani, és csak megkésve riasztják a tűzoltókat Tavaly a­z első két és fél hónap­ban Topolyán 12 tűz volt, míg az üdéni esz an­aszt az idő alatt már ti­zenhét, öt esetben a társadalmi tulajdon­ban levő objektumokon kellett megfékezni a lángok terjedé­sét, 12 alkalommal pedig magán­tulajdonban lévő épületeken. Az anyagi­ kár értéke meghaladja a­z 1 millió dinárt. Az E6-ös úton a múlt hónapban történt sorozatos összeütközésben mintegy 7 millió diniárras kár keletkezett. Nem je­lentéktelen az anyagi kár értéke, de a jól felszerelt szakképzett tűz­oltók gyors­­munkájánal k­­kös­zön­he­­tően óriási értékű anyagi javaikat sikerült megmenteni. Topolyán kívül a község terüle­tén még négy alkalommal riasz­tották a tűzoltóikat, kétszer Guna­­rason és egy-egy alkalommal Mo­ra­vicán és Kam­­b­lón. Az anyagi­ ká­r értéke 500 000—600 000 dinárra te­hető. A tüzek legfőbb oka a fűtőbe­rendezések szakszerűtlen elhelye­zése és üzemeltetése, a­z elektromos vezetékeik szabálytalan beszerelé­se, a kémények szakszerűtlen meg­építése, és rendszertelen tisztítása. A polgárok fi­igyel­metlensé­ge is gyakran okoz tüzet. A kályhákból kiszedett hamuiba sokszor zsarát­nok keveredik, ami gyúlékony anyag közelébe kerülve könnyen lángra lobban. A tömbhá­zaik kör­nyékén elhelyezett konténerekben összegyűlő szemetet időnként meglgyújtják a lakók, ami ugyan­csak n­agy­­veszélyeket rejteget. A topolyai dr. Hadzsi János ön­kéntes tűzoltótestület tagjai a pol­­gároik hívásaira bármikor a hely­színire sietnek és ingyenesen vég­zik munkájukat. Ezt azért kel­l hangsúlyozni, mert kisebb, de né­ha nagyobb tüzeknél is előfordul, hogy a polligláfok maguk próbálják megfékezni a lángok terjedését, és nem értesítik a tűzoltókat, attól tartva, hogy a szolgáltatásukért fizetni kell. Minden polgár köte­lessége mega­kadályozni a tüzet és segíteni a bajba jutottakat, mégis ajánlh­attos minden tűznél a tűzal­­tókhoz fordulni segítségért, akik szakszerűen, körültekin­tően és megfelelő felsizarolással oltják el a lángokat. Hamarosan megkezdődnek a ker­ti és mezőgiaszdiaságii munk­aák, a ta­vaszi m­argytaksiritáss és ilyenkor a hulladékot, a fölgyülemlett szeme­tet rendszerünk meggy­új­tjáka, elége­tik a polgárok. Ez ugyancsak ve­szélyes ,lehet, könnyen tűz üthet ki, ezért a legjobb zsákokba, kannák­ba gyűjtve a ház elé rakni a sze­metet, ahonnan azt a városi köz­­tisztasági munkaszervezet dolgo­zói rendszeresen elszállítják. Ha mégis elkerülhetetlen a szemét el­égetése, akkor azt csak kis m­eny­­nyiség­be­n ajánlatos­­ rágyújtani, és mindenképpen elő kell készíteni az esetleges tűz oltásiéhoz szüksé­ges felszereléseket. N. K. Enyészetnek indult a bocsári vasútállomás A zrenjanini vasútforgalmi triasz takarékossági okokból fel­számolta a bocsári vasútállomást, habár ezen a helyen továbbra is megállnak a személyvonatok. Az utasok a vonatban veszik meg a menetjegyet, a vasúton érkező csomagokért viszont már a falu­hoz mintegy 10 kilométerre lévő Novo Milosevó-i állomásra kell utazniuk a bocs­áriaknak. Ugyan­hónapos jegyei­ket az ingázó dolgozók, akiknek száma ugyancsak jelentős. A meg­szüntetett bocsári vasútállomás lassan tönkremegy. Erről számolt be a községi képviselő-testület február 4-ei ülésén Mihajlo Jev­­remović bocsári küldött, aki sze­rint az állomás megszüntetéséről szóló határozat eléggé egyoldalú volt, mert sem a helyi közösség, sem a község illetékeseit nem kér­dezték meg, és legkevésbé kérték, ki a polgárok véleményét. Interpellációjára a márciusi ülésen kellett volna választ kap­nia az­­ illetékesektől, de az any­­nyira zavaros, hogy semmiképpen sem lehetne vele megelégedni. A sorok között olvasva kiderül, hogy a zrenjanini tmász utólag talán kikérte a helyi közösség il­letékeseinek véleményét, de hogy konkrétan kiér, arról nem szól a tájékoztató. Ezért a törökbecsei községi képviselő-testület gazdasá­gi bizottsága a küldött további in­dítványára hamaro­san együttes megbeszélésre hívja a zrenjanini vasútforgalmi tmász és a bocsári helyi közösség illetékeseit. 1. gr­ itt válthatják meg

Next