Magyar Szó, 1987. március (44. évfolyam, 73-88. szám)
1987-03-16 / 73. szám
------- BELPOLITIKA Mihnáró ELHANGZOTT Alkotmánymódosítás teljes felelősséggel Szemelvények a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének minapi ülésén elhangzott az alkotmánymódosítással kapcsolatos felszólalásokból A Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának Elnöksége, mint arról lapunkban beszámoltunk, a minap megvitatta a JSZSZK Elnökségének A JSZSZK Alkotmánya módosítására vonatkozó indítványát. Az alábbiakban a felszólalásokból közlünk kivonatosan. Miloš Nikoléin: Az alkotmánymódosításra vonatkozó előttünk álló tevékenység teljes felelősséget követel a politikai rendszer minden tényezőjétől. Ugyanakkor közvetlenül a JSZSZK Elnöksége alkotmánymódosítási indítványának közzététele után a Kolarac Népegyetemein vitasorozatot nyitottak politikailag rendkívül felelős személyek részvételével, akik fellépéseikkel gyakran zavart keltenek. így például dr. Ratko Markovic a NIN szerint a következőket mondta: szűkíteni és a politikai területi autonómia elméleti fogalmának keretei közé kellene szorítani a tartományok autonóm jogait. Nem mondta még meg, hogy véleménye szerint mit jelent az autonómia elméleti fogalma. Vagy azt mondja, hogy a tartományok semmiféleképpen nem lehetnek a föderáció alkotóelemei. Milivoje Vujadinovic: A javasolt módosítással, pontosabban az alkotmány módosítására vonatkozó indítvánnyal szerintem feltételeket teremtettünk arra, hogy végrehajtsuk a szocialista önigazgatás politikai rendszerének további építésére vonatkozó feladatok egy részét, amelyek a JKSZ idevágó dokumentumaiban is szerepelnek és amelyeket a politikai rendszerünk bíráló elemzése és az erről folytatott társadalmi vita is konkretizált. A politikai rendszer működésében megnyilvánuló hiányosságok legtöbbje az alapvető termelési viszonyok , etatizálásából ered, vagyis abból, hogy az állam és az állami szervek hatalma túlsúlyban van a társult munka jövedelme felett, ez önmagától az állam és az állami szervek erősítéséhez, illetve az etatizációhoz vezetett, minden szinten, különösen a köztársaságok és a tartományok szintjén, ami a társultmunka-alapszervezetek jövedelmének, a községi, tartományi és köztársasági keretek közé való bezárkózottságához, valamint mindez a társult munka anyagi alapjának elszegényítéséhez vezetett. A javasolt dokumentum koncepciója és tartalma jó lehetőséget ad egy széles körű demokratikus vitára, amelyben a legjobb és a legkedvezőbb megoldásokat keressük az 1974-es alkotmány, illetve az alkotmányos rendelkezések és a Kommunista Szövetség álláspontjai alapvető koncepciójának következetesebb végrehajtásának vonalán. Ezt azért húzom alá, mert mint ismeretes, ennek a dokumentumnak a korábbi előkészítési szakaszában a társadalmi vitában olyan megjegyzések is elhangzottak, hogy a javasolt megoldások nem fognak hozzájárulni a társadalmunkban jelentkező problémák áthidalásához. A tények azonban ennek a fordítottját bizonyítják, ugyanis a dokumentum szerint az alkotmány minden harmadik szakaszát módosítják, illetve vitátnyitnak róla. A szám szerinti módosítás önmagában még nem jelent sokat, de véleményem szerint a javasolt változások társadalmi-politikai rendszerünk további fejlődése szempontjából létfontosságú kérdésekre is rámutatnak. Lehetőség nyílik tehát egy demokratikus vitára, amely nem javasol semmilyen megoldást, kivéve néhány kérdésben. Előre semmilyen kérdés megoldását nem követelhetjük, sem a tájékoztatási eszközök révén, sem más módon, különösen a dokumentumnak azokkal a kérdésekkel kapcsolatos részében, amelyeket a módosítás folyamatában fognak megvilágítani. Ez olyan álláspont, amit a Kommunista Szövetségben, továbbá a föderáció, a köztársaságok és a tartományi illetékes szervekben is megbeszéltünk. Noha ismeretes, emlékeztetőül mondom, hogy mit ér a támadás: a társadalmi tulajdon koncepcióját. Ha mi, ez a társadalom és a Kommunista Szövetség felbomlasztja a társadalmi tulajdon koncepciójának alapját, akkor kérdésessé tennénk a társult munka rendszerének egész koncepcióját, társadalmunk alapjait, amelyen építjük Jugoszláviát és a föderációt. A társadalmi tulajdonnak ez a koncepciója a társult munka rendszerének és társadalmi viszonyaink rendszerének alapját képezik. Támadják és megkérdőjelezik a szocialista önigazgatást és az alapvető termelési viszonyokat. Támadás éri a föderáció koncepcióját és ezzel együtt szerintem — noha ezt közvetlenül nem mondják ki — a nemzetek és nemzetiségek testvériségét és egységét is, mert a föderáció koncepciója, a köztársaságoknak és tartományoknak a föderációban elfoglalt helyére vonatkozó koncepció a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának és egységének kifejezője. Tehát megkérdőjelezik a föderációban való döntéshozatal módját, a köztársaságok és tartományok helyzetét, nem beszélve az autonóm tartományok helyzetének külön megkérdőjelezéséről. Mojsa Miljkovic: Nem vitás, hogy a társadalmi önigazgatási viszony két komponenst foglal magába. Véleményem szerint az 1974-es alkotmány érvényesítésében túl nagy hangsúlyt helyeztünk, talán szükségletből, az érvényre jutási komponensre, most pedig az alkotmány módosításának folyamatában és a továbbiakban az önigazgatási integrációs komponensre kell nagyobb hangsúlyt helyezni. Ilyen irányban haladnak azok a rendelkezések, amelyek a társadalmi tulajdonban levő eszközökkel való rendelkezésre, a társult munkaalapszervezetben, a munkaszervezetben stb. történő döntéshozatalra vonatkoznak. Ezekre a kérdésekre még nagyobb figyelmet kell fordítani a társult munkáról szóló törvény esedékes módosítása során, és éppen ezért most kellene még jobban kifejezni az országos szinten történő önigazgatási integráció lehetőségét. A társadalmi-politikai szervezetekbe tömörülő szocialista önigazgatási erők önigazgatási alapon megszervezett tevékenysége és teljes odaadással végzett munkája nélkül — függetlenül attól, hogy milyen megoldásokat építünk be az alkotmányba és ez egyúttal figyelmeztetés is mint ahogy a JSZSZK Elnökségének javaslatában is áll — akármilyen jó módosításokat is alkalmazunk, a felsorolt tevékenység hiányában megtörténhet, hogy ezúttal sem érvényesítjük. Egészségház épül Grebenac faluban A Fehértermiplom községben Grebernac faluban megkezdődött az új egészságbház építése. A létesítmény 33 millió dinárba kerül, a pénzt a lakosság helyi járulékkal teremtette elő. A munkálatok várhatóan az idén májusban befejeződnek. D. T. 1987. március 16., hétfő Döntési eljárás az alkotmánybíróságon Az alkotmány és az ügyrendi szabályzat határozza meg Két kérdésnek az alkotmányjogi tisztázása redkívüli módon felfokozta a Jugoszláv Alkotmánybíróság munkája iránti érdeklődést. Az egyik a tavaly nyári futballbotrány, amikoris a JLSZ Elnöksége rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe és ami után néhány érintett labdarúgóklub a társult munka bíróságán, majd Jugoszlávia Alkotmánybíróságán keresett jogvédelmet. Ebben az ügyben még mintegy másfél hónappal ezelőtt megtartotta az alkotmánybíróság a nyilvános tárgyalást, annak idején úgy hírlett, hogy a döntés február második harmadának vége felé nyilvánosságra kerül, ám a nyilvánosság azóm sem tájékozódhatott a döntésről nyilván azért, mert nehezebben születik meg, mint ahogyan annak idején hihettük volna. A másik kérdés, ami a büntetőjog iránt érdeklődőket érinti, konkrétan Vajdaság Büntetőtörvényének egyik szakaszára, de gyakorlataiéig az összes köztársasági és tartományi büntetőtörvényre is vonatkozik, mert hasonló tétel található mindegyikben, nevezetesen van bennük egy olyan kitétel, hogy egyszerű gyilkosságért is kiszabható halálbüntetés, ha a tettes visszaeső és ha több emberölést követett el, még ha egészen sok idő eltelte után is. Bizonyára, érdekelheti a jogban kevésbé jártas olvasókat is, hogyan születik meg az alkotmánybíróságon, nevezetesen Jugoszlávia Alkotmánybíróságán a döntés. Az alkotmánybíróság előtti eljárást maga az alkotmány, részletesebben pedigig az alkotmánybíróság ügyrendi szabályzata határozza meg. Az alkotmány kimondja, hogy Jugoszlávia Alkotmánybíróságának tizenhárom bírója és tizennegyedik tagként még elnöke van. A határozatokat és végzéseket az összes tag szavazattöbbségével hozzák meg, s ha a tagok közül valaki úgy kívánja, kérheti hogy álláspontját különvéleményként foglalják írásba. A különvéleményt azonban írásban kell megindokolnia. Tekintve, hogy a bíróság a döntéseit a Szövetségi Hivatalos Lapban közzéteszi, a lap pedig mindenki számára elérhető, a bíróság többek között így szavatolja, hogy munkája nyilvános legyen. Érdekes külön fölhívni a figyelmet, hogy előfordulhat, a bíróság azért nem tud valamilyen ügyben határozatot hozni, mert a bírók véleménye fele-fele arányban megoszlik. Sem az alkotmány sem az alkotmánybíróság ügyrendi szabályzata nem rendelkezik arról, hogy ilyenkor mi történjék, bár eléggé valószínű, hogy a bírósági gyakorlatban kialakult valamilyen megoldási lehetőség. Az ügyrendi szabályzat egyébként úgy rendelkezik, hogy a döntésre beterjesztett határozati jvaslatokat a leírásáig nem tárhatja sem az érintett felek, sem más személyek felé, így azt sem lehet nyilvánosan tudni, vajon egy-egy beterjesztett javaslaton veszett módosítások esetleg elősegítik a megoldáshoz vezető út megtelését, ha a bírók testülete fele-fele arányban oszlik meg. Sokakat érdekelhet, éppen a futball-üggyel kapcsolatban, meddig tarthat az eljárás az alkotmánybíróság előtt. Erre a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert sem az alkotmány, sem az alkotmánybíróság ügyrendi szabályzata nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az újságok rendszeres olvasóinak valamint a rádió és a tévé nézőinek talán feltűnhetett már, hogy a más bíróságoknál érvényes gyakorlattól eltérően, az alkotmánybíróság, és nem csupán a szövetségi, igen gyakran fordul a széles nyilvánossághoz. Ez nem az alkotmánybíróságon dolgozó bíróik szereplési vágya miatt van így, hanem mert az ügyrendi szabályzat úgy rendelkezik, hogy a nyilvánosságot a bíróság köteles a fontosnak és az arra érdemesnek minősített ügyekben a nyilvános tájékoztatási eszközökön keresztül is értesíteni arról, mi történik a bíróságon, milyen ügyekben folyik eljárás és milyen határozatok születnek, illetve még az is, miről kell a bíróság megítélése szerint tájékoztatni a lakosságot, még akkor se, ha a szóban forgó ügyben nem folyik eljárás a bírós ágon. Ezt a célt szolgálja, ha az alkotmánybíróságon sajtóértekezletet tartanak és ha az alkotmánybíróság levélben fordul a törvényhozó testülethez, mint ahogyan az gyakran megtörténik. M-n Növekedett a kiskorúak bűnözése A zrenjanini, törökbecsei, žitištei és szécsányi községközi belügyi titkárság jelentéséből Zrenjanin, Törökbecse, Žitište és Szécsány községek területén tavaly 1290 bűncselekményt követtek el, ami az előző évhez képest 49-cel több. A községközi belügyi titkárság dolgozói az esetek 70 százalékára derítettek fényt. Tavalyi munkájukról szóló jelentésükből kitűnik, hogy jó a közrend. Igen nagymértékben növekedett azonban az egyéb bűncselekmények száma (összesen 1083). Még gondbaejtőbb azonban, hogy növekvő irányzatot mutat a kiskorúak bűnözése. Tavaly 124 kiskorú összesen 260 bűncselekményt követett el Az előző évekkel ellentétben tavaly nem követtek el kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt, ami nem jelenti azt, hogy ez a bűnözési forma megszűnt Közép-Bánátban. A közrendet tavaly 1327 esetben sértették meg, ami 165-tel több, mint az előző évben. A gazdasági bűncselekmények száma csökkent, ezáltal a társadalmi tulajdonban jelentkező kár is (a 213 bűncselekmény elkövetői 58 millió dináros kárt okoztak a társadalomnak). Közép-Bánát után a közlekedésbiztonság továbbra sincs a szükséges szinten, amit a közlekedési szerencsétlenségek számának állandó növekedése is bizonyít. Az 1255 közúti balesetben 22 személy vesztette életét (az előző évben a halálesetek száma 11-gyel nőtt), 172-en súlyosan megsérültek, az anyagi kár pedig 14 millió dinár (az előző évinek a kétszerese). A községközi titkárság jelentéséből kitűnik, hogy a határ menti övezet biztonsága kielégítő és nem történt szervezett határsértés. Tavaly 248 román állampolgár lépte át illegálisan a határt (az előző évi jelentésben 140 ilyen eset volt). Többségüket a határ menti lakosság jelentései alapján fogták el. A letartóztatott 229 román állampolgár közül 213 ellen megfelelő törvényes intézkedéseket foganatosítottak. K. I Hívjuk a tűzoltókat Topolyán az idén már tizenhét tűz volt • A polgárok gyakran egyedül próbálják eloltani, és csak megkésve riasztják a tűzoltókat Tavaly az első két és fél hónapban Topolyán 12 tűz volt, míg az üdéni esz anaszt az idő alatt már tizenhét, öt esetben a társadalmi tulajdonban levő objektumokon kellett megfékezni a lángok terjedését, 12 alkalommal pedig magántulajdonban lévő épületeken. Az anyagi kár értéke meghaladja az 1 millió dinárt. Az E6-ös úton a múlt hónapban történt sorozatos összeütközésben mintegy 7 millió diniárras kár keletkezett. Nem jelentéktelen az anyagi kár értéke, de a jól felszerelt szakképzett tűzoltók gyorsmunkájánal kköszönhetően óriási értékű anyagi javaikat sikerült megmenteni. Topolyán kívül a község területén még négy alkalommal riasztották a tűzoltóikat, kétszer Gunarason és egy-egy alkalommal Moravicán és Kamblón. Az anyagi kár értéke 500 000—600 000 dinárra tehető. A tüzek legfőbb oka a fűtőberendezések szakszerűtlen elhelyezése és üzemeltetése, az elektromos vezetékeik szabálytalan beszerelése, a kémények szakszerűtlen megépítése, és rendszertelen tisztítása. A polgárok fiigyelmetlensége is gyakran okoz tüzet. A kályhákból kiszedett hamuiba sokszor zsarátnok keveredik, ami gyúlékony anyag közelébe kerülve könnyen lángra lobban. A tömbházaik környékén elhelyezett konténerekben összegyűlő szemetet időnként meglgyújtják a lakók, ami ugyancsak nagyveszélyeket rejteget. A topolyai dr. Hadzsi János önkéntes tűzoltótestület tagjai a polgároik hívásaira bármikor a helyszínire sietnek és ingyenesen végzik munkájukat. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert kisebb, de néha nagyobb tüzeknél is előfordul, hogy a polligláfok maguk próbálják megfékezni a lángok terjedését, és nem értesítik a tűzoltókat, attól tartva, hogy a szolgáltatásukért fizetni kell. Minden polgár kötelessége megakadályozni a tüzet és segíteni a bajba jutottakat, mégis ajánlhattos minden tűznél a tűzaltókhoz fordulni segítségért, akik szakszerűen, körültekintően és megfelelő felsizarolással oltják el a lángokat. Hamarosan megkezdődnek a kerti és mezőgiaszdiaságii munkaák, a tavaszi margytaksiritáss és ilyenkor a hulladékot, a fölgyülemlett szemetet rendszerünk meggyújtjáka, elégetik a polgárok. Ez ugyancsak veszélyes ,lehet, könnyen tűz üthet ki, ezért a legjobb zsákokba, kannákba gyűjtve a ház elé rakni a szemetet, ahonnan azt a városi köztisztasági munkaszervezet dolgozói rendszeresen elszállítják. Ha mégis elkerülhetetlen a szemét elégetése, akkor azt csak kis menynyiségben ajánlatos rágyújtani, és mindenképpen elő kell készíteni az esetleges tűz oltásiéhoz szükséges felszereléseket. N. K. Enyészetnek indult a bocsári vasútállomás A zrenjanini vasútforgalmi triasz takarékossági okokból felszámolta a bocsári vasútállomást, habár ezen a helyen továbbra is megállnak a személyvonatok. Az utasok a vonatban veszik meg a menetjegyet, a vasúton érkező csomagokért viszont már a faluhoz mintegy 10 kilométerre lévő Novo Milosevó-i állomásra kell utazniuk a bocsáriaknak. Ugyanhónapos jegyeiket az ingázó dolgozók, akiknek száma ugyancsak jelentős. A megszüntetett bocsári vasútállomás lassan tönkremegy. Erről számolt be a községi képviselő-testület február 4-ei ülésén Mihajlo Jevremović bocsári küldött, aki szerint az állomás megszüntetéséről szóló határozat eléggé egyoldalú volt, mert sem a helyi közösség, sem a község illetékeseit nem kérdezték meg, és legkevésbé kérték, ki a polgárok véleményét. Interpellációjára a márciusi ülésen kellett volna választ kapnia az illetékesektől, de az anynyira zavaros, hogy semmiképpen sem lehetne vele megelégedni. A sorok között olvasva kiderül, hogy a zrenjanini tmász utólag talán kikérte a helyi közösség illetékeseinek véleményét, de hogy konkrétan kiér, arról nem szól a tájékoztató. Ezért a törökbecsei községi képviselő-testület gazdasági bizottsága a küldött további indítványára hamarosan együttes megbeszélésre hívja a zrenjanini vasútforgalmi tmász és a bocsári helyi közösség illetékeseit. 1. gr itt válthatják meg