Magyar Szó, 1987. július (44. évfolyam, 178-192. szám)

1987-07-01 / 178. szám

Szabadon alakul a búza ára A Szövetségi Végrehajtó Tanács, mint ismeretes, 125, 110, illetve 100 dinárban ha­tározta meg a búza idei vé­dőárát. Vera Avramovic szövetségi kereskedelmi és általános gazdaságügyi se­gédtitkár ezzel kapcsolatban tegnap sajtóértekezleten el­mondta, hogy a védőár nem azonos a piaci árral, hanem a kenyérgabona legalacso­nyabb árát jelenti, amely­nél kevesebbet nem fizethet a felvásárló. A búza ára az idén első ízben szabadon alakul. (Bővebben a 4. oldalon) Nyereményszelvény a 10. oldalon XIIV. évf., 178. (14399.] szám 1987. július 1., szerda Ara 150 dinár ELNÖKCSERE A JKSZ KB ELNÖKSÉGÉBEN Boško Ki*iinié six elnök A JKSZ KB Elnöksége hozzálátott a Kosovóval foglalkozó plénum határozatainak végrehajtására irányuló tevékenység megszervezéséhez A JKSZ Központi Bizottságá­nak Elnöksége a JKSZ Statútuma és az ügyrend alapján tegnapi ülésén egyhangúlag Boško Kruni­­cot választotta a JKSZ KB Elnök­ségének elnökévé a következő egy­éves megbízatási időszakra. A fö­deráció legfelelősebb tisztségeinek 1986 és 1994 közötti betöltési sorrendjével összhangban a föde­ráció káderpolitikájának érvénye­­sítéséről szóló társadalmi megál­lapodás részvevőinek megbeszélése alapján a JKSZ KB Elnökségének elnökét az 1987 88-as évre a Vaj­dasági Kommunista Szövetségből választották. Boško Krunić megválasztása után az Elnökség eddigi elnöke, Milanko Renovica, az Elnökség tagjainak és a maga nevében eredményes munkát kívánt Boš­­ko Krunjénak. Benovica köszöne­tet mondott az Elnökség tagjai­nak és végrehajtó titkárainak az eddigi együttműködésért és a XIII. pártkongresszus határozatai­nak minél következetesebb vég­rehajtásában vállalt szerepükért, meggyőződését fejezte ki, hogy a­­ következő időszakban is ilyen kö­zös munka, kollektív akciószellem jut kifejezésre. Megköszönve a bizalmat Boško Krunic hangsúlyozta, hogy az El­nökség azon nagy kötelezettségek jegyében kezdte munkáját, ame­lyeket a XIII. kongresszus állí­tott a Kommunista Szövetség ve­zetősége elé. Vonatkozik ez külö­nösen a gazdaság területére és az egész gazdasági helyzetre, vala­mint a politikai rendszerre is, be­leértve az alkotmánymódosítást, a kosovói problémák megoldására és a KSZ olyan szerveződésére, hogy hatékonyan megoldhassa az e te­rületeken­­ reá váró feladatokat. Krunic köszönetet mondott Milan­ko Renovicának, az Elnökség ed­digi elnökének eredményes mun­ Boško Krunic, a JKSZ KP Elnök­sé­gének újonnan megválasztott elnöke 1329. október 21-én született a Perin­­ci községben levő Prhovo faluban, szegény munkáscsaládban. Szerb nem­zetiségű, okleveles jogász. 1914-ben vették fel a JKISZ-be és 194­8-ban a JKP-ba. Rumán, Beocsinban, Sremska Mitrovicán, újvidéken és Belgrádban különböző szakmai és társadalmi-poli­tikai munkákat végzett. Befejezte a tartalékos lisztek iskoláját, a M­H tartalékos századosa. Számos ifjúsági akción vett részt. Tevékenyen dolgo­zott számos társadalmi szervezetben és önigazgatási testü­letben, a Szerb Képviselőház­ és a Szövetségi Képvise­­lőház képviselője volt. Folyóiratokban és a sajtóban vitacikkeket közölt a képviselőházi rendszerről, az állami és társadalmi szervek szerveződéséről és működéséről, az alkotmányról és a statútumról, a KSZ-ről és így tovább. A JKSZ XII. és ХГП. kongresszusán a Központi Bizottság és az Elnökség tagjává választották. Számos békebeli kitüntetés és egyéb társadalmi elis­merés tulajdonosa kajáért és hangsúlyozta, hogy az Elnökség a következő időszakban is intenzív tevékenységet folytat, majd­ kivételes felelősséget, kol­lektív munkaszellemet és kölcsö­nös megértést követel meg. Az ülés további részében, ame­lyen Boško Krunic elnökölt, a­z JKSZ KB Elnöksége megvitatta a Központi Bizottságnak a Komu­nist lapról szóló határozatai va­­lóak váltását. Megállapították, hogy bizonyos előrehaladás történt a lap szerepének érvényesítésé­ben, színvonalának emelésében és tartalmi gazdagításában, de ez még nincs összhangban a JKSZ politikájának kiépítésében és ér­vényesítésében megnyilvánuló reá­lis szükségletekkel. Az Elnökség úgy határ­ozott, hogy őszre ismét és átfogóan megvitatja ezt a prob­lémakört, a Komunist kiadóház egész funkcióját és intézkedik fej­lesztése érdekében. Az ezzel kap­csolatos értékeléseket, javaslato­kat és kezdeményezéseket a JKSZ Központi Bizottsága elé terjesztik megvitatásra. Az elnökség hozzálátott a JKSZ-nek a szocialista önigazga­tás, a testvériség, egység és együ­vé tartozás kosovói fejlesztéséről szóló álláspontjai érvényesítésével foglalkozó határozatok­­ végrehaj­tására irányuló tevékenység meg­szervezéséhez. Leszögezte, hogy mielőbb konkrét operatív tervet kell készíteni a JKSZ KB 9. ülé­sén elfogadott határozatok végre­hajtásával kapcsolatos elnökségi teendőkről, valamint hogy a köz­­társasági központi és tartományi pártbizottságok is azonnal dol­gozzák ki saját operatív tervei­ket és biztosítsák azok követke­zetes végrehajtását. E téren kü­lön kötelezettségek hárulnak a Szerb KSZ Központi Bizottságá­ra és a Kosovói KSZ Tartományi Bizottságára. Az Elnökség elfogadta Milan Uzelac elnökségi tag jelentését a Finn Kommunista Párt JCXI. kong­resszusán való részvételről. (Tan­­jug) • CSON ELNÖK ELEGET TESZ AZ ELLENZÉK KÖVETELÉSÉNEK Elfogadja a nyolcpontos reform­­javaslatot — Nemzeti megbékélés Dél-Koreában (3. oldal) • IGAZGATÓK A VÁDLOTTAK PADJÁN (9. oldal) Mai számunkból: n­­u • NAPOS IDŐ, TRÓPUSI FORRÓSÁG Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon A valeimpili gazdasági rendszer érdekében A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa elfogadta a rendszerépítési téziseket • A küldöttek rámutattak a fogyatékosságokra A Szövetségi Képviselőházban tegnap összeült a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa, s megvitatta a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács által előkészített rendszerépítő téziseket, amelyek alapján konkrét intézkedések, törvények készülnek azzal a céllal, hogy tö­kéletesebbé tegyék a gazdasági rendszert. A küldötteknek dr. Kovács Osz­kár, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja mondott bevezetőt, s hangsúlyozta, hogy a tézisekben előrevetített intézkedések közvet­ve vagy közvetlenül a bővített új­ratermelés rendszerére vonatkoz­nak. A szövetségi kormánynak ez­zel nem az volt a célja, hogy be­vezesse a vitát, a gazdasági rend­szer továbbépítéséről, vagy a most javasolt megoldások célszerűségé­ről, hanem az, hogy feltárja a problémákat, s felélénkítse a vi­tát. Véleménye szerint a stabili­zációs programból eredő felada­tok nagy részét már sikerült meg­valósítani az 1984 és 1987 között meghozott rendszerbeli törvények életbe léptetéséről. A feltárt megoldások egyik ré­sze arra irányul, hogy a munka­­szervezetek, a külföldiek és a ha­zai polgárok eszközeinek társítá­sa és célszerű befektetése révén (Folytatása az 5. oldalon) EL NEM KÖTELEZETTEK INDÍTVÁNYA A Mediterráneumnak is joga van a bék­ére és a leszerelésre Raif Dizdarević felszólalása a bécsi ufóértekezleten . A részvevőkkel megismertette a brioni dokumentumot Raif Dizdarevic szövetségi külügyi titkár a mediterrán el nem kötelezett országok nemrégen megtartott brioni miniszteri kon­ferenciájának házigazdájaként, tegnap beszédet mondott Bécsben az európai biztonsági együttműködési és leszerelési értekezlet utód­­találkozóján. A tegnapi plenáris ülésen, a már korábban meghatá­rozott napirend szerint, a jugoszláv küldöttség vezetője, Ignac Golob nagykövet mondott beszédet. Dizdarevic úgy nyilatkozott, hogy a Földközi-tenger menti el nem kötelezett országok nagy fi­gyelemmel és érdeklődéssel köve­tik a bécsi találkozó munkáját, s abban reménykednek, hogy hoz­zá fog járulni az európai béke és együttműködés megerősítéséhez. A Mediterráneum térségének el nem kötelezett országai nem lehetnek csupán passzív szemlélői ennek a folyamatnak, amely immár egy évtizede zajlik. Dizdarevic emlé­keztetett a brioni konferencián elhangzott azon értékelésre is, hogy lehetetlen a tartós és teljes béke­­biztosítása Európában,­­ha mindaz, amit előirányoztak és ja­vaslatként el is fogadtak, nem ke­rül alkalmazásra a Földközi-ten­ger térségében. Ezt szem előtt tartva, azon meggyőződésnek adott hangot, hogy már megért a helyzet és eljött az az idő,amikor közös erőfeszítéseinket koordinál­ni kell és együttesen törekedni az említett cél elérésére. A Föld­közi-tenger menti el nem kötele­zett országok aggódnak amiatt, hogy a nemzetközi viszonyokban tapasztalható kedvező változások, különösen pedig az európai tér­ségre vonatkozó jelenségek nem (Folytatása a 3. oldalon) Több pénzt az egészségügynek A fontos társadalmi tevékenység távlatai • A Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának ülése fokról, továbbá a választmány el­fogadta a lakbérek és a lakbértérí­tés közös mércéiről szóló társa­dalmi megállapodást. A súlyos társadalmi-gazdasági problémák igencsak rányomták bé­lyegüket számos tevékenység hely­zetére. Ez különösen vonatkozik az egészségügyre. Zorica Strbac bevezetőjében kiemelte, hogy a Szocialista Szövetségnek helyette­­síthetetlen szerepe van a dolgozók és a többi polgár érdekeinek ér­vényesítésében, a munka- és a tár­sadalmi élet minden területén, kü­lönösen az egészségügy terén. Az emberek egészsége a legfontosabb kincsünk és általános fejlődésünk előfeltétele. Az egészségügy tart­hatatlan anyagi helyzetére és a te­endőkre tartalmas vita húsz fel­szólalója is rámutatott Végül el­fogadták a Szocialista Szövetség­nek az egészségügy társadalmi - gazdasági és önigazgatási fejlődé­sére vonatkozó tevékenységi ter­vét, amely a többi között szorgal­mazza az anyagi helyzet javítását, a hatékonyabb egészségvédelmet, a folyamatos gyógyszerellátást, a közvetlen munkacserét és az ér­dekközösségek hatékonyabb meg­szervezését. A Szocialista Szövetség Tarto­mányi Választmányának Elnöksége és tevékenységi formáinak az el­múlt egyéves időszakban kifejtett munkájáról, és a feladatokról Djordj­e Milutinovic, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmá­nya Elnökségének titkára olvasott fel beszámolót. Kifejtette, hogy a Szocialista Szövetség úgy erősít­heti alkotmányos helyét és szere­pét, ha hozzájárul a dolgozók és a többi polgár érdekeinek maradék­talan érvényesítéséhez. (Részletes beszámoló a 6. oldalon.) Az egészségügy társadalmi-gaz­­dasági és önigazgatási fejlesztésé­nek kérdéseiről és a Szocialista Szövetég idevágó feladatairól tár­gyalt tegnap a Szocialista Szövet­ség Tartományi Választmánya. Ezenfelül szó volt a Tartományi Választmány Elnöksége és tevé­kenységi formáinak az elmúlt egy­­éves időszakban végzett munkájá­ról és a soron következő feladat Rajcsán Istvánt újraválasztották A Választmány tegnapi ülése után a Szocialista Szövetség Tartomá­nyi Választmányának Elnöksége is ülést tartott, amelyen Rajcsán Istvánt, az Elnökség eddigi elnö­két újraválasztották a következő egyéves megbízatási időszakér

Next