Magyar Szó, 1987. július (44. évfolyam, 178-192. szám)

1987-07-01 / 178. szám

--------BELPOLITIKA Mikonó Szabadon alakul a búza ára A védőár nem a piaci árat jelenti — mondta a tegnapi sajóértekezleten Belgrádban Vera Avramovic szövetségi kereskedelmi segédtitkár A búza múlt héten meghatározott védőára nagy elégedetlensé­get váltott ki gabonatermő vidékeinken. A termelők véleménye szerint ugyanis a Szövetségi Végrehajtó Tanács által megszabott 125, 110, illetve 100 dináro­s védőár gazdaságilag indokolatlanul ala­csony, nem fedezi a termelés költségeit, tehát egy minimális ak­kumulációt sem biztosít.­ ­ Az ország fejlesztési tervéből kiindulva a védőárak meghatáro­zásánál a Szövetségi Végrehajtó Tanács a búza átlagos termelési költségeit vette alapul — mondta a tegnapi sajtóértekezleten Vera Avramovic szövetségi kereskedel­mi és általános gazdaságügyi se­gédtitkár. A védőár azonban nem azonos a piaci árral, hanem a ke­nyérgabona legalacsonyabb árát jelenti, amelynél kevesebbet nem fizethet a felvásárló a szerződéssel rendelkező termlőnek. Gyakorlati­lag, tette hozzá, a búza ára az idén első ízben szabadon alakul, a piacon uralkodó kínálat és keres­let alapján. A búza piaci árával kapcsolat­ban több újságíró is feltette a kér­dést, hogy megszabott-e a kor­mány egy felső árat, amelynél többet az országban nem fizethet­nek az átlagpolgárnak. — Az idén nincs felső árhatár — mondta válaszában Vera Avra­­movic — azonban elkészült a tár­sadalmi megállapodás, amelyet most vitat meg a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács és­ ha elfogadják megfelelő intézkedésekkel szabá­lyozzák a búza felvásárlását. Ma­búza piaci ára végeredményben 10 százalékkal kellene hogy nagyobb legyen a védőárnál. A felvásárlás­hoz és a tartalékok finanszírozásá­hoz szükséges pénzeszközök jóvá­hagyásánál ugyanis a bankok a hitel folyósításánál a védőárat ve­szik alapul. És erre még 10 száza­lékot számítanak rá, gyakorlatilag tehát ennél magasabb felvásárlási árra nem folyósítanak hitelt. Elmondta továbbá, hogy a liszt és a kenyér árát a 850 típusú liszt és a belőle sült kenyér kivételével a munkaszervezetek határozzák meg. A 850-es típusú liszt és a ke­nyér ára továbbra is társadalmi ellenőrzés alatt marad, árukról pedig hamarosan dönt majd a kor­mány. A kérdésre, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az idén miért a második osztályú búza árához mérten határozták meg az ágaza­ton belüli ár­paritásokat, Milan Prosk­an a Szövetségi Mezőgazda­­sági bizottság illetékese válaszolt. — Ez nem újdonság — mondta —, a döntés még tavaly szeptem­berben született, tehát akkor kel­lett volna kifogást emelni ellene. Érdemes néhány szót szólni a bú­za felvásárlására vonatkozó társa­dalmi megállapodásról is. E doku­mentum, amelyre egyes vélemé­nyek szerint nincs szükség, mások véleménye szerint pedig szükség van rá, számos intézkedést irányoz elő a búza tervezett felvásárlását illetően. Egyebek között felmentik az adó alól azokat a termelőket, akik átadják a búzát, továbbá be­tiltja a búza takarmányozásra való felhasználását és kötelezi a ma­lomipart, hogy bizonyos mennyi­ A tegnapi sajtóértekezle­ten ismertették a többi me­zőgazdasági termék védő­árát is. Ezek szerint a ku­korica kilónkénti védőára 99, a cukorrépáé 27,50, a napraforgóé és a szójáé 1­02,50, a répáé 291,50 a nyers pamuté 541,20, a do­hányé 1320, a növem­tékm­ar­­háé 950, a sertésé 825, a pe­csenyecsibéé 737, a tejé pe­dig 165 dinár. Négy korpát az átadott búza alap­ján eladjon a termelőnek. A búza felvásárlásával kapcsolatban ked­vező hír, hogy a Jugoszláv Nem­zeti Bank döntött a visszleszámí­­tolási hitelkulcsról, amelyet az ed­digi 35 százalékról 70 százalékra növelt. J. M. E. gyarázatként hozzáfűzte, hogy a jó év munkája a mérlegen Ma ülést tart a JSZISZ Országos Választmánya • Az Or­szágos Ifjúsági Elnökség teg­napi üléséről A JSZISZ Országos Választmá­nya Elnöksége tegnapi ülésén el­fogadta az országos választmány ma napirendre kerülő beszámoló­ját a legmagasabb ifjúsági fórum elmúlt évi munkájáról, amely kü­lön figyelmet érdemel, hiszen egy éve tartották meg a JSZISZ ХШ. kongresszusát, amelyen merész és hangzatos tervekkel, határozatok­kal kezdték meg munkájukat az országos választmány újonnan megválasztott ifjúsági küldöttei. A munkaeredmények alapján nincs kizárva, hogy több megjegyzés is érheti a választmány mai ülésén az elnökség, de egyes küldöttek munkáját is. Tegnapi ülésén az Elnökség megerősítette Sandi Cenkónak, az Elnökség eddigi tagjának a JSZISZ Országos Választmánya küldötte tisztségéből való vissza­hívását. Nem erősítették meg Zeljko Ciglernek, az országos if­júsági elnök tisztségére a szlovén ifjúsági szervezet által javasolt jelöltnek a JSZISZ Országos El­nökségébe való jelölését, amiről az Országos Választmány mai ülésén kell véglegesen dönteni, mert né­zeteltérésre került sor a szavazás eredményét illetően. Az Elnökség erről a kérdésről ma délelőtt a JSZISZ Országos Választmányá­nak ülése előtt még egyszer tár­gyal és reméljük, végleges meg­állapodásra jut. A JSZISZ Országos Választmá­nyának szervei megtárgyalták a társult munka törvényének módo­sítására tett javaslatokat is, amit azonban további vitára bocsáta­nak. Az Elnökség álláspontja, hogy a társult munka törvényé­nek módosítása közben nem sza­bad a sztrájkokra összpontosíta­ni, sokkal fontosabb és alapvető, hogy lehetővé tegyék a dolgozók önigazgatási jogainak érvényesülé­sét a legkisebb önigazgatási egy­ségektől kezdve az önigazgatási rendszer minden szintjén. Ebben a kérdéskörben szerepelt a szlo­vén fiatalok kezdeményezése, akik a társadalmi tulajdonban levő kis gazdasági egységek működéséhez szükséges feltételeket is szorgal­mazzák a törvény módosítása so­rán. A JSZISZ Országos Választmá­nyának Elnöksége elfogadta to­vábbá a kosovói helyzettel kap­csolatos álláspontokat, amelyek szerint a fiatalok a leginkább ér­dekeltek ennek a­ válságos hely­zetnek a megoldásában, hiszen kö­zös jövőjükről van szó. Az ifjú­sági szervezet ezért mindent meg­tesz a jövőben, hogy a közös ju­goszláv álláspontok alapján, ame­lyeket a­z IKSZ KB legutóbbi ko­­sovói plénumának határozataiban megfogalmaztak, rendeződjék a kosovói helyzet. Az eredménye­sebb munka érdekében hathóna­ponként felülvizsgálják, milyen eredményre jutottak ebben a kér­déskörben. (és) Mintegy másfél milliárd dinár a kár Pancsován Szombat este a pancsovai petrokémiai üzem áramel­osztóját villámcsapás érte, eddig becslések szerint a kár 1,6 milliárd dinár. A gépek leállítása és üzembe helyezése 313 mil­lió dinárba kerül, míg a termelésből való kiesésük 1,5 milliárd dinár kárt okozott. Az Azotara nem szenve­dett kárt, mert javítás alatt állt, a finomító (FCC) gépe pedig csak a termelésből esett ki. Legnagyobb kár az Etilen munkaszervezetét érte (ez körülbelül az összkárnak fe­le. A gyár csak 48 óra múl­va kezdte meg termelését. A. M. (Tanja- telefotó) Branko Mamula flotatengernagy, szövetségi honvédelmi titkár és munkatársai tegnap Zágrábban jártak. Mamula tájékozódott az Uni­versiade ’87 közvetlen előkészületeiről. Vladimir Pezo, a rendez­vény végrehajtó bizottságának elnöke számolt be neki nagy alapos­sággal a munkálatokról. Andrija Itaseta vezérőrnagy tájékoztatta Mamulát arról, hogy a hadsereg egységei miként veszik ki részü­ket az előkészületekből. A zágrábi katonai körzet parancsnokságán folytatott megbeszélés után Branko Mamula tengernagy és Martin Spegelj vezéralezredes, a katonai körzet parancsnoka látogatást tett a Svetice sportközpontban, a Dinamo stadionban, majd a Dusan Corkovic kaszárnyában, ezt követően pedig a Jarun sportközpont­ban és a zágrábi Sportcsarnokban Fegyvert kapnak a vámtisztek A vámszolgálatban a határát­kelőhelyeken hamarosan valószí­nűleg újdonságot vezetnek be, amely fokozza a biztonságot. A vámszolgálatról szóló törvény mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat értelmében, amely­nek elfogadását a Szövetségi Ta­nács tegnapi ülésén javasolta a belpolitikai bizottság, a vámosok egyes határátkelőkön pisztolyt vi­selhetnek ugyanúgy, mint a szom­szédos országok vámosai. Azt, hogy mely határátkelőkön alkalmazzák az intézkedést, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács dönti el és a fegy­verhasználatot csak kivételes ese­tekre korlátozzák, ha veszélybe­­kerül a vámtisztviselők élete. (Tanjug) 1987. július 1­, szerda ГГŐszinte ember, nagy forradalmár távozott Rato Dugonjié halála alkalmá­ból gyászülést tartottak a föderáció szervezetei és szervei Rato Dugonjié, a Föderáció Ta­nácsa tagjának halála alkalmából tegnap gyászülést tartottak a fö­deráció szervezetei és szervei. Rato Dugonjié forradalmi mun­kásságát Stane Dolanc, a JSZSZK Elnökségének tagja méltatta. — Búcsúzunk Rato Dugonjiétól Tito egyik legközelebbi munka­társától, kiemelkedő forradalmár­tól és néphőstől. Aktív részvevője volt forradalmunknak. A háború előtt a burzsoá rendszer diktatú­rája, a háborúban a fasizmus el­len harcolt, a felszabadulás után pedig aktívan részt vett a szocia­lizmus és önigazgatás kiépítésé­ben, a testvériségi egység megerő­sítésében. 1916. január 10-én szü­letett Trebinjén. Már gimnazista korában csatlakozott a haladó fia­talok mozgalmához, 1937-ben pe­dig tagja lett a Jugoszláv Kom­munista Pártnak. Rato Dugonjic nemcsak hogy részt vett a meg­szállók és a hazai árulók elleni harcban, hanem a harcban nagy bátorságot és jó szervezőkészséget is tanúsított. Számára semmi sem volt lehe­tetlen. A drvari támadás idején ő vezette azokat a fiatalokat, akik visszatértek a megszállott Drvar­­ba, hogy védelmezzék a drvari barlanghoz vezető utat, amelyben Tito és a főparancsnokság tagjai tartózkodtak. Mindig őszinte, köz­vetlen és egyszerű ember volt. Se­gített és bátorított akkor is, ami­kor rámutatott a gyengeségekre és a tévedésekre. Rato Dugonjic ha­lálával drága barátot, harcostársat és kiemelkedő forradalmárt veszí­­tettünk el, aki korai ifjúságától az utolsó órákig több mint fél évszázadot töltött el szocialista forradalmunk első soraiban. Köszönet, hogy egész életét e forradalomnak szentelte, szemé­lyiségét és munkásságát soha sem feledjük el — mondta egyebek kö­zött Stane Dolane, J. M. E. A TÁRSULT MUNKÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A szakszervezet konkrét javaslatai A Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetségben tegnap kijelölték a tár­sult munkáról szóló törvény tájé­koztatásra vonatkozó részének mó­dosítására és kiegészítésére irá­nyuló konkrét, javaslatokat. Az Országos­ Szakszervezeti Tanács Elnöksége tájékoztatásügyi bizott­ságának ülésén leszögezték, hogy a javaslatok lényege arra irányul, hogy a dolgozó döntsön az infor­mációk tartalmáról és áramlásá­ról, s ne olyan tényező legyen, akit mások tájékoztatnak a mun­kával és önigazgatással kapcsola­tos adatokról. A szakszervezeti szervezetekben folytatott viták során azt is köve­telték, hogy a társult munkáról szóló törvényben kötelezzék a tár­­sultmunka-szervezeteket, hogy in­formációforrásként legyenek nyi­tottak a közvélemény és a tömeg­tájékoztatási eszközök felé. Pon­tosítani kell azon kötelezettségü­ket is, hogy munkájukról és ügy­kezelésükről maradéktalanul és tárgyilagosan tájékoztassák a köz­véleményt. A szakszervezet java­solja, hogy egy külön törvénysza­kasz foglalkozzon a tájékoztatási folyamat minden tényezőjének az információ megvonásáért való fe­lelősségével. Észrevételek hangzottak el a törvény 140., 141. és 143. szaka­szára vonatkozóan is, amelyekben „túlzottan tömörek” a dolgozók és a munkaszervezetek munka- és gazdálkodási eredményeire vonat­kozó mutatók, ami megkérdőjele­zi a reális betekintést. Ezért ja­vasolják, hogy a 143. szakasz az eddigieken kívül a munka terme­lékenységéről és a kapacitások hasznosításáról szóló mutatókat is tartalmazza. Az Országos Szakszervezeti Ta­nács július 21-ei ülésén összegezi a törvény módosítási és kiegészí­tési tervezetére vonatkozó észrevé­teleket és a JSZSZK Képviselő­­házának illetékes bizottsága elé terjeszti őket. (Tanjug) Egy törvény vége már volt, havonta 6,7 százalék­ Mától az összbevételről szó­ló törvény rendelkezései, vala­mint a jövedelemről szóló ön­­igazgatási megegyezések és tár­sadalmi megállapodások rendel­kezései alapján számoljuk el a kereseteket, mert a személyi jövedelemről szóló intervenciós törvény ereje megszűnik. Az új rendszer szerint először a júliusi személyi jövedelmet számol­tuk el, amit zömmel augusztusban fizetnek ki. A jól működő munkaszerve­zetekre bízták, hogy elosztási szabályzataikkal határozzák meg a személyi jövedelem első ré­szét, az élő munka alapján. Eh­hez azonban a belső elosztási dokumentumokat egybe kell hangolni a jövedelemről szóló önigazgatási megegyezéssel és társadalmi­­ megállapodással. Szeptember 25-éig kell beter­jeszteni a Társadalmi Könyvvi­teli Szolgálathoz az illetékes egyeztető testületek dokumentu­mait, hogy ezt az igen fontos és felelősségteljes munkát siet­ség, kapkodás nélkül jól elvé­gezzék. Addig a munkaszervezet igazgatójának írásos­­nyilatkoza­ta is bizonyíthatja, hogy az egy­behangolás megtörtént. A veszteséggel működő szer­vezetekben azonban a szabály szerint a kereset a korábbi év átlagának 80 százalékában fizet­hető ki. Ezt az összeget a lét­­fenntartási költségek növekedé­sének százalékával növelik az említett elszámolási időszakra vonatkozóan. Az első számítások azt mutatják, hogy a kereset nem fog drasztikusan csökken­ni, noha vannak ellentétes vé­lemények is. Egy példát emlí­tünk: egy munkaszervezetben a tavalyi átlagkereset 100 000 di­kal emelkedtek a megélhetési költségek, úgyhogy a számítás szerint ez a munkaszervezet jú­liusban 164 944 dinár személyi jövedelmet fizethet ki a dolgo­zóknak. Azok a munkaszervezetek, amelyek nem hangolták egybe a belső dokumentumokat, de nincs veszteségük, szeptember 25-éig az intervenciós törvény­nyel elszámolt júniusi átlagke­resetet fizethetik ki. Ha e határ­idő után sem tartják be a tiszta jövedelem elosztására vonatkozó arányokat, akkor már­ a vesz­teséggel működő és fizetéskép­telen kollektívákra vonatkozó rendelkezés vonatkozik majd rá­juk is. A következő negyedévben a túlfizetett részt (három tör­lesztésben) levonják a személyi jövedelemből. Az elosztási viszonyokat sza­bályozó rendelkezéseket kötele­zően be kell tartani, ezt az ak­kumuláció megvédése érdekében készítettük, és az úgynevezett második rész, a személyi jöve­delem e részének védelme érde­kében. A személyi jövedelem második részét, a háromhavi el­számolás után határozzák meg és ez tartalmazza az akkumu­lációt, kimutatja a üzleti si­kert, amitől tulajdonképpen az egész kereset függ. Az adót és a járulékot az év végéig a régiek szerint vonják le. Ezután a kereset első ré­széből vonják le az oktatásra, az egészségvédelemre, a rok­kantsági és nyugdíjvédelemre a pénzeszközöket. A személyi jö­vedelem második részéből más társadalmi tevékenységeket kell finanszíroznunk. (Tanjug)

Next