Magyar Szó, 1987. július (44. évfolyam, 178-192. szám)
1987-07-01 / 178. szám
--------BELPOLITIKA Mikonó Szabadon alakul a búza ára A védőár nem a piaci árat jelenti — mondta a tegnapi sajóértekezleten Belgrádban Vera Avramovic szövetségi kereskedelmi segédtitkár A búza múlt héten meghatározott védőára nagy elégedetlenséget váltott ki gabonatermő vidékeinken. A termelők véleménye szerint ugyanis a Szövetségi Végrehajtó Tanács által megszabott 125, 110, illetve 100 dináros védőár gazdaságilag indokolatlanul alacsony, nem fedezi a termelés költségeit, tehát egy minimális akkumulációt sem biztosít. Az ország fejlesztési tervéből kiindulva a védőárak meghatározásánál a Szövetségi Végrehajtó Tanács a búza átlagos termelési költségeit vette alapul — mondta a tegnapi sajtóértekezleten Vera Avramovic szövetségi kereskedelmi és általános gazdaságügyi segédtitkár. A védőár azonban nem azonos a piaci árral, hanem a kenyérgabona legalacsonyabb árát jelenti, amelynél kevesebbet nem fizethet a felvásárló a szerződéssel rendelkező termlőnek. Gyakorlatilag, tette hozzá, a búza ára az idén első ízben szabadon alakul, a piacon uralkodó kínálat és kereslet alapján. A búza piaci árával kapcsolatban több újságíró is feltette a kérdést, hogy megszabott-e a kormány egy felső árat, amelynél többet az országban nem fizethetnek az átlagpolgárnak. — Az idén nincs felső árhatár — mondta válaszában Vera Avramovic — azonban elkészült a társadalmi megállapodás, amelyet most vitat meg a Szövetségi Végrehajtó Tanács és ha elfogadják megfelelő intézkedésekkel szabályozzák a búza felvásárlását. Mabúza piaci ára végeredményben 10 százalékkal kellene hogy nagyobb legyen a védőárnál. A felvásárláshoz és a tartalékok finanszírozásához szükséges pénzeszközök jóváhagyásánál ugyanis a bankok a hitel folyósításánál a védőárat veszik alapul. És erre még 10 százalékot számítanak rá, gyakorlatilag tehát ennél magasabb felvásárlási árra nem folyósítanak hitelt. Elmondta továbbá, hogy a liszt és a kenyér árát a 850 típusú liszt és a belőle sült kenyér kivételével a munkaszervezetek határozzák meg. A 850-es típusú liszt és a kenyér ára továbbra is társadalmi ellenőrzés alatt marad, árukról pedig hamarosan dönt majd a kormány. A kérdésre, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az idén miért a második osztályú búza árához mérten határozták meg az ágazaton belüli árparitásokat, Milan Proskan a Szövetségi Mezőgazdasági bizottság illetékese válaszolt. — Ez nem újdonság — mondta —, a döntés még tavaly szeptemberben született, tehát akkor kellett volna kifogást emelni ellene. Érdemes néhány szót szólni a búza felvásárlására vonatkozó társadalmi megállapodásról is. E dokumentum, amelyre egyes vélemények szerint nincs szükség, mások véleménye szerint pedig szükség van rá, számos intézkedést irányoz elő a búza tervezett felvásárlását illetően. Egyebek között felmentik az adó alól azokat a termelőket, akik átadják a búzát, továbbá betiltja a búza takarmányozásra való felhasználását és kötelezi a malomipart, hogy bizonyos mennyi A tegnapi sajtóértekezleten ismertették a többi mezőgazdasági termék védőárát is. Ezek szerint a kukorica kilónkénti védőára 99, a cukorrépáé 27,50, a napraforgóé és a szójáé 102,50, a répáé 291,50 a nyers pamuté 541,20, a dohányé 1320, a növemtékmarháé 950, a sertésé 825, a pecsenyecsibéé 737, a tejé pedig 165 dinár. Négy korpát az átadott búza alapján eladjon a termelőnek. A búza felvásárlásával kapcsolatban kedvező hír, hogy a Jugoszláv Nemzeti Bank döntött a visszleszámítolási hitelkulcsról, amelyet az eddigi 35 százalékról 70 százalékra növelt. J. M. E. gyarázatként hozzáfűzte, hogy a jó év munkája a mérlegen Ma ülést tart a JSZISZ Országos Választmánya • Az Országos Ifjúsági Elnökség tegnapi üléséről A JSZISZ Országos Választmánya Elnöksége tegnapi ülésén elfogadta az országos választmány ma napirendre kerülő beszámolóját a legmagasabb ifjúsági fórum elmúlt évi munkájáról, amely külön figyelmet érdemel, hiszen egy éve tartották meg a JSZISZ ХШ. kongresszusát, amelyen merész és hangzatos tervekkel, határozatokkal kezdték meg munkájukat az országos választmány újonnan megválasztott ifjúsági küldöttei. A munkaeredmények alapján nincs kizárva, hogy több megjegyzés is érheti a választmány mai ülésén az elnökség, de egyes küldöttek munkáját is. Tegnapi ülésén az Elnökség megerősítette Sandi Cenkónak, az Elnökség eddigi tagjának a JSZISZ Országos Választmánya küldötte tisztségéből való visszahívását. Nem erősítették meg Zeljko Ciglernek, az országos ifjúsági elnök tisztségére a szlovén ifjúsági szervezet által javasolt jelöltnek a JSZISZ Országos Elnökségébe való jelölését, amiről az Országos Választmány mai ülésén kell véglegesen dönteni, mert nézeteltérésre került sor a szavazás eredményét illetően. Az Elnökség erről a kérdésről ma délelőtt a JSZISZ Országos Választmányának ülése előtt még egyszer tárgyal és reméljük, végleges megállapodásra jut. A JSZISZ Országos Választmányának szervei megtárgyalták a társult munka törvényének módosítására tett javaslatokat is, amit azonban további vitára bocsátanak. Az Elnökség álláspontja, hogy a társult munka törvényének módosítása közben nem szabad a sztrájkokra összpontosítani, sokkal fontosabb és alapvető, hogy lehetővé tegyék a dolgozók önigazgatási jogainak érvényesülését a legkisebb önigazgatási egységektől kezdve az önigazgatási rendszer minden szintjén. Ebben a kérdéskörben szerepelt a szlovén fiatalok kezdeményezése, akik a társadalmi tulajdonban levő kis gazdasági egységek működéséhez szükséges feltételeket is szorgalmazzák a törvény módosítása során. A JSZISZ Országos Választmányának Elnöksége elfogadta továbbá a kosovói helyzettel kapcsolatos álláspontokat, amelyek szerint a fiatalok a leginkább érdekeltek ennek a válságos helyzetnek a megoldásában, hiszen közös jövőjükről van szó. Az ifjúsági szervezet ezért mindent megtesz a jövőben, hogy a közös jugoszláv álláspontok alapján, amelyeket az IKSZ KB legutóbbi kosovói plénumának határozataiban megfogalmaztak, rendeződjék a kosovói helyzet. Az eredményesebb munka érdekében hathónaponként felülvizsgálják, milyen eredményre jutottak ebben a kérdéskörben. (és) Mintegy másfél milliárd dinár a kár Pancsován Szombat este a pancsovai petrokémiai üzem áramelosztóját villámcsapás érte, eddig becslések szerint a kár 1,6 milliárd dinár. A gépek leállítása és üzembe helyezése 313 millió dinárba kerül, míg a termelésből való kiesésük 1,5 milliárd dinár kárt okozott. Az Azotara nem szenvedett kárt, mert javítás alatt állt, a finomító (FCC) gépe pedig csak a termelésből esett ki. Legnagyobb kár az Etilen munkaszervezetét érte (ez körülbelül az összkárnak fele. A gyár csak 48 óra múlva kezdte meg termelését. A. M. (Tanja- telefotó) Branko Mamula flotatengernagy, szövetségi honvédelmi titkár és munkatársai tegnap Zágrábban jártak. Mamula tájékozódott az Universiade ’87 közvetlen előkészületeiről. Vladimir Pezo, a rendezvény végrehajtó bizottságának elnöke számolt be neki nagy alapossággal a munkálatokról. Andrija Itaseta vezérőrnagy tájékoztatta Mamulát arról, hogy a hadsereg egységei miként veszik ki részüket az előkészületekből. A zágrábi katonai körzet parancsnokságán folytatott megbeszélés után Branko Mamula tengernagy és Martin Spegelj vezéralezredes, a katonai körzet parancsnoka látogatást tett a Svetice sportközpontban, a Dinamo stadionban, majd a Dusan Corkovic kaszárnyában, ezt követően pedig a Jarun sportközpontban és a zágrábi Sportcsarnokban Fegyvert kapnak a vámtisztek A vámszolgálatban a határátkelőhelyeken hamarosan valószínűleg újdonságot vezetnek be, amely fokozza a biztonságot. A vámszolgálatról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat értelmében, amelynek elfogadását a Szövetségi Tanács tegnapi ülésén javasolta a belpolitikai bizottság, a vámosok egyes határátkelőkön pisztolyt viselhetnek ugyanúgy, mint a szomszédos országok vámosai. Azt, hogy mely határátkelőkön alkalmazzák az intézkedést, a Szövetségi Végrehajtó Tanács dönti el és a fegyverhasználatot csak kivételes esetekre korlátozzák, ha veszélybekerül a vámtisztviselők élete. (Tanjug) 1987. július 1, szerda ГГŐszinte ember, nagy forradalmár távozott Rato Dugonjié halála alkalmából gyászülést tartottak a föderáció szervezetei és szervei Rato Dugonjié, a Föderáció Tanácsa tagjának halála alkalmából tegnap gyászülést tartottak a föderáció szervezetei és szervei. Rato Dugonjié forradalmi munkásságát Stane Dolanc, a JSZSZK Elnökségének tagja méltatta. — Búcsúzunk Rato Dugonjiétól Tito egyik legközelebbi munkatársától, kiemelkedő forradalmártól és néphőstől. Aktív részvevője volt forradalmunknak. A háború előtt a burzsoá rendszer diktatúrája, a háborúban a fasizmus ellen harcolt, a felszabadulás után pedig aktívan részt vett a szocializmus és önigazgatás kiépítésében, a testvériségi egység megerősítésében. 1916. január 10-én született Trebinjén. Már gimnazista korában csatlakozott a haladó fiatalok mozgalmához, 1937-ben pedig tagja lett a Jugoszláv Kommunista Pártnak. Rato Dugonjic nemcsak hogy részt vett a megszállók és a hazai árulók elleni harcban, hanem a harcban nagy bátorságot és jó szervezőkészséget is tanúsított. Számára semmi sem volt lehetetlen. A drvari támadás idején ő vezette azokat a fiatalokat, akik visszatértek a megszállott Drvarba, hogy védelmezzék a drvari barlanghoz vezető utat, amelyben Tito és a főparancsnokság tagjai tartózkodtak. Mindig őszinte, közvetlen és egyszerű ember volt. Segített és bátorított akkor is, amikor rámutatott a gyengeségekre és a tévedésekre. Rato Dugonjic halálával drága barátot, harcostársat és kiemelkedő forradalmárt veszítettünk el, aki korai ifjúságától az utolsó órákig több mint fél évszázadot töltött el szocialista forradalmunk első soraiban. Köszönet, hogy egész életét e forradalomnak szentelte, személyiségét és munkásságát soha sem feledjük el — mondta egyebek között Stane Dolane, J. M. E. A TÁRSULT MUNKÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA A szakszervezet konkrét javaslatai A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetségben tegnap kijelölték a társult munkáról szóló törvény tájékoztatásra vonatkozó részének módosítására és kiegészítésére irányuló konkrét, javaslatokat. Az Országos Szakszervezeti Tanács Elnöksége tájékoztatásügyi bizottságának ülésén leszögezték, hogy a javaslatok lényege arra irányul, hogy a dolgozó döntsön az információk tartalmáról és áramlásáról, s ne olyan tényező legyen, akit mások tájékoztatnak a munkával és önigazgatással kapcsolatos adatokról. A szakszervezeti szervezetekben folytatott viták során azt is követelték, hogy a társult munkáról szóló törvényben kötelezzék a társultmunka-szervezeteket, hogy információforrásként legyenek nyitottak a közvélemény és a tömegtájékoztatási eszközök felé. Pontosítani kell azon kötelezettségüket is, hogy munkájukról és ügykezelésükről maradéktalanul és tárgyilagosan tájékoztassák a közvéleményt. A szakszervezet javasolja, hogy egy külön törvényszakasz foglalkozzon a tájékoztatási folyamat minden tényezőjének az információ megvonásáért való felelősségével. Észrevételek hangzottak el a törvény 140., 141. és 143. szakaszára vonatkozóan is, amelyekben „túlzottan tömörek” a dolgozók és a munkaszervezetek munka- és gazdálkodási eredményeire vonatkozó mutatók, ami megkérdőjelezi a reális betekintést. Ezért javasolják, hogy a 143. szakasz az eddigieken kívül a munka termelékenységéről és a kapacitások hasznosításáról szóló mutatókat is tartalmazza. Az Országos Szakszervezeti Tanács július 21-ei ülésén összegezi a törvény módosítási és kiegészítési tervezetére vonatkozó észrevételeket és a JSZSZK Képviselőházának illetékes bizottsága elé terjeszti őket. (Tanjug) Egy törvény vége már volt, havonta 6,7 százalék Mától az összbevételről szóló törvény rendelkezései, valamint a jövedelemről szóló önigazgatási megegyezések és társadalmi megállapodások rendelkezései alapján számoljuk el a kereseteket, mert a személyi jövedelemről szóló intervenciós törvény ereje megszűnik. Az új rendszer szerint először a júliusi személyi jövedelmet számoltuk el, amit zömmel augusztusban fizetnek ki. A jól működő munkaszervezetekre bízták, hogy elosztási szabályzataikkal határozzák meg a személyi jövedelem első részét, az élő munka alapján. Ehhez azonban a belső elosztási dokumentumokat egybe kell hangolni a jövedelemről szóló önigazgatási megegyezéssel és társadalmi megállapodással. Szeptember 25-éig kell beterjeszteni a Társadalmi Könyvviteli Szolgálathoz az illetékes egyeztető testületek dokumentumait, hogy ezt az igen fontos és felelősségteljes munkát sietség, kapkodás nélkül jól elvégezzék. Addig a munkaszervezet igazgatójának írásosnyilatkozata is bizonyíthatja, hogy az egybehangolás megtörtént. A veszteséggel működő szervezetekben azonban a szabály szerint a kereset a korábbi év átlagának 80 százalékában fizethető ki. Ezt az összeget a létfenntartási költségek növekedésének százalékával növelik az említett elszámolási időszakra vonatkozóan. Az első számítások azt mutatják, hogy a kereset nem fog drasztikusan csökkenni, noha vannak ellentétes vélemények is. Egy példát említünk: egy munkaszervezetben a tavalyi átlagkereset 100 000 dikal emelkedtek a megélhetési költségek, úgyhogy a számítás szerint ez a munkaszervezet júliusban 164 944 dinár személyi jövedelmet fizethet ki a dolgozóknak. Azok a munkaszervezetek, amelyek nem hangolták egybe a belső dokumentumokat, de nincs veszteségük, szeptember 25-éig az intervenciós törvénynyel elszámolt júniusi átlagkeresetet fizethetik ki. Ha e határidő után sem tartják be a tiszta jövedelem elosztására vonatkozó arányokat, akkor már a veszteséggel működő és fizetésképtelen kollektívákra vonatkozó rendelkezés vonatkozik majd rájuk is. A következő negyedévben a túlfizetett részt (három törlesztésben) levonják a személyi jövedelemből. Az elosztási viszonyokat szabályozó rendelkezéseket kötelezően be kell tartani, ezt az akkumuláció megvédése érdekében készítettük, és az úgynevezett második rész, a személyi jövedelem e részének védelme érdekében. A személyi jövedelem második részét, a háromhavi elszámolás után határozzák meg és ez tartalmazza az akkumulációt, kimutatja a üzleti sikert, amitől tulajdonképpen az egész kereset függ. Az adót és a járulékot az év végéig a régiek szerint vonják le. Ezután a kereset első részéből vonják le az oktatásra, az egészségvédelemre, a rokkantsági és nyugdíjvédelemre a pénzeszközöket. A személyi jövedelem második részéből más társadalmi tevékenységeket kell finanszíroznunk. (Tanjug)