Magyar Szó, 1987. július (44. évfolyam, 193-208. szám)

1987-07-16 / 193. szám

1957. július 16- csütörtök Robbantásos merénylet Tripoliban Valószínűleg a szíriai katonák libanoni jelenléte ellen irá­nyult — Eddig hét holttestet találtak — Több mint ötven sebesült Heten életüket vesztették, több mint ötvenen könnyebben vagy súlyosabban megsebesültek a tegnap délelőtt az észak-libanoni Tripoli kikötővárosban történt autóbomba-merényletben. A Liba­non Hangja rádióállomás jelenti, hogy az autóbombát távirányí­tással hozták működésbe Tripoli kereskedelmi központjában. A robbanás idején nagyon sok járókelő tartózkodott az utcán, ezért attól tartanak, hogy a tragédia még nagyobb. A helyszíni jelentések szerin felgyulladt egy vegyi termékeket áruló üzlet. A robbanás színhe­lyén 500 méteres körzetben be­törtek az ablaküvegek, 30 autó elégett, több épületben kisebb tűz keletkezett. A várost ellenőrző szíriai csa­patok lezárták a robbanás szín­helye felé vezető összes utat s megtiltották a közlekedést, hogy a tűzoltók és a mentőcsapatok mi­nél könnyebben eljussanak a szín­helyre és segítséget nyújtsanak a rászorulóknak. A szemtanúk közlése szerint a robbanás mindössze néhány száz m­éterre a szíriai katonák egyik ellenőrző pontjának közelében történt. Nem érkezett jelentés ar­ról, vajon áldozatok estek-e a szír katonák közül, akik 1976 óta ellenőrzésük alatt tartják a várost. E terrorcselekmény, minden jel szerint, a szíriai katonai jelenlét ellen irányult, s ez a legnagyobb méretű robbanás Tripoliban az utóbbi tíz hónapban. Eddig még senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, ame­lyet összefüggésbe hoznak a szí­­riaiak libanoni jelenléte elleni cse­lekményekkel. Bejrútban emlé­keztetnek arra, hogy a főváros­t a muzulmán lakta nyugati negyedé­ben február 22-e, a szíriai ala­kulatok bevonulása óta­ 70 po­kolgép robbant. Egyes becslések szerint a teg­napi robbanás tükrözheti a ke­resztény szélsőjobboldal és a mu­zulmán erők közötti, egyre na­gyobb feszültséget. Frangié szíriai katonai akciót követel Asszadtól Frangié, Libanon volt elnöke felkérte Asszad szíriai elnököt, hogy libanoni katonai akcióval oldja meg az ország válságát, ve­zesse ki a nemzetet abból a ka­tasztrófából, amelybe a mostani rendszer sodorta. Sajtóértekezle­tén e keresztény maronita vezető személyiség nem adott részletes magyarázatot a szíriai akcióra vo­natkozó elképezléséről. Hangsú­lyozta azonban, hogy a törvényes­ség helyreállítását szolgáló kato­nai akciónak meg kell előznie a politikai lépéseket. Frangié támogatja Szíria szere­pének növelését a libanoniak nem­zeti megbékélésében, s harcol a keresztény erők­ abszolút hatalmá­nak megszüntetéséért. (Tanjug) Waldheimet meghívták Kairóba Általános érdeklődés a közel-keleti békeértekezlet iránt • Az egyiptomi külügyminiszter bécsi sajtóértekezlete Egyiptom úgy értékelte, hogy most már az összes érdekelt fél kinyilvánította érdekeltségét a kö­zel-keleti békeértekezlet összehívá­sa iránt, ilyen kedvező légkör egy évvel ezelőtt még nem alakult ki Most módosult a helyzet, s ki kell használni, hogy még az idén meg­tartják az értekezletet — jelentet­te ki tegnap Bécsben Abdel Megid egyiptomi külügyminiszter. Hozzá­fűzte, hogy az értekezlet elnapolá­sa megfosztaná a békefolyamatot mostani ütemétől. Háromnapos látogatásának vé­gén megtartott sajtóértekezletén az egyiptomi külügyminiszter közölte hogy a közel-keleti téma fő helyet foglal el az osztrák vendéglátóival folytatott megbeszélésén. Megkülönböztetett figyelmet for­dítottak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére is. Franz Vranitzky osztrák kancellár előreláthatólag februárban Kairóba látogat. Me­gid egy kérdésre adott válaszában megerősítette, hogy Mubarak el­nök nevében meghívta Kurt Wald­heim osztrák államfőt, tegyen hi­­­vatalos látogatást Egyiptomban. Hozzáfűzte, hogy a látogatás pon­tos időpontját utólag jelölik ki (Tanjug) A Herald a közel-keleti békekonf­erenciá­ról Hosszabb idő után először reá­lis lehetőség nyílt arra, hogy ösz­­szehívják a palesztin, problémával foglalkozó nemzetközi értekezle­tet — állapította meg a The He­rald zimbabwei újság tegnapi ve­zércikkében. Úgy ítélte meg, hogy ezt az el nem kötelezettek ak­cióinak köszönhetően érték el. A hararei újság szerint, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ál­landó tagjai elvben egyetértenek abban, hogy meg kell tartani az értekezletet az összes érdekelt fél részvételével. Ismertette, hogy Mugabe zim­babwei kormányfő csendes diplo­máciája eredményesen zárult né­hány kulcsprobléma megoldásá­ban. Ezzel kapcsolatban előtérbe helyezte, hogy a miniszterel­nök személyesen elősegítette az el nem kötelezettség cselekvőképes­ségének növelését. (Tanjug) Rosszabbodó (Folytatás az 1. oldalról) niszter, és más magas beosztású francia illetékesekkel is találko­zott, például a kémelhárítás má­sodik számú emberével. A fran­cia belügyminisztérium cáfolta a lapjelentést. A La Canard Enchai­­nes azonban nagy tekintélynek ör­vend, és csaknem minden alka­lommal szavahihető, ezért Gordji francia kapcsolata aligha vonható kétségbe. Irán röviddel azután vádolta kapcsolatuk meg a francia diplomatát, hogy Mitterrand köztársasági elnök té­véinterjút adott és maradéktalanul egyetértett a francia hatóságok szilárd elhatározásával, hogy ki­hallgatják Gordjit. A köztársasá­gi elnök egyben jelezte, nem fog engedni Teherán fenyegetőzésé­nek és zsarolásának. Az egyre roszabbodó iráni—francia kapcso­latokat tetézi, hogy Párizs hivata­losan megvádolta Teheránt: iráni járőrnaszádok néhány nappal ez­előtt pergőtűz alá vették a Per­zsa-öbölben úszó Villé d’Anvers tartályhajót. Jóllehet a francia—iráni diplo­máciai kapcsolatok megszakításá­tól már csak egy hajszál választ el, Párizsnak nincs szándékában módosítani politikáját, ami a Per­zsa-öböl térségét illeti, még ke­vésbé felfüggeszteni a katonai együttműködést Irakkal. Kétségte­len ugyanis, hogy viszályuk hát­terében egyértelműen a különle­ges francia—iraki kapcsolatok áll­nak, s egyben ez volt a legfőbb akadálya, hogy Párizs és Teherán valamelyest is rendezze viszonyát. I (Tanjug) __ ____ Natta és Stojanovic megbeszélése Alessandro Natta, az Olasz KP főtitkára Rómában tegnap fogadta Stanislav Stojanovicot, a JKSZ KB Elnökségének titkárát, aki rövid, munka jellegű látogatáson tartózkodik Olaszországban, az OKP vendégeként. Stojanovic és Natta megvitatta a pártközi együttműködés fejlesz­tését, és a feleket kölcsönösen érintő kérdéseket. (Tanjug) од сшМ Négy robbanás, több tíz halott Karachiban Senki sem vállalta a felelősséget Hetvenketten életüket vesztet­ték, több mint 250-en megsebe­sültek a Karachi pakisztáni vá­rosban kedd este elkövetett bom­bamerényletekben. A város központját négy nagy erejű bombarobbanás rázkódtatta meg. A bombák egymás után Ka­­racai legforgalmasabb kereskedel­mi negyedében robbantak fel, egymástól mintegy kétszáz méter távolságban. Attól tartanak, hogy az áldozatok száma jóval na­gyobb. Eddig még senki sem vállalta a felelősséget az áldatlan polgá­rok elleni bűncselekményért. A pakisztáni hatóságok feltételezik, hogy a robbanás külföldi sza­­botőrök tette. (Tanjug) DIPLOMÁCIAI HÍREK Mojszov fogadta a kanadai nagykövetet Lu­z­ar Mojszov, a J­SZSZK Elnöksé­gének elnöke a Föderáció Palotájában uúcsúlátogatáson fogadta Joh­n Fro­sen, Kanada Javozo jugoszláviai nag­y­­követet. A svájci nagykövet Mojszovnál Lazar Mojszov, a JSZSZK Elnöksé­gének elnöke a Föderáció Palotájában fogadta Alfred Holt, Svájc távozó ju­goszláviai nagykövetét. A Vatikánban fogadták a jugoszláv nagykövetet Msgr. Ach­ille Silvestrini, az egyház általános ügyei vatikáni tanácsának titkára tegnap fogadta Stefan Cigojt, a JSZSZK vatikáni nagykövetét. A hosszabb ideig tartó megbeszélésen véleményt cseréltek az időszerű nem­zetközi kérdésekről. Hazánk nagyköve­te tájékoztatta a Szentszék magas ran­gú tisztségviselőjét Jugoszlávia nem­zetközi tevékenységéről, elsősorban az el nem kötelezettek mozgalmában vég­zett munkájáról és azon próbálkozásá­ról, hogy mind a Mediterráneum tér­ségében, mind pedig Európában és a világon is megvalósuljon a biztonság. Mindkét fél azon szándékának adott hangot, hogy a Vatikán és Jugoszlá­via közötti viszony a jövőben is ered­ményesen fejlődjön tovább. Rožič nagyköveteket fogadott Dr. Marján Rozic, a JSZSZK Kép­viselőházának elnöke magánlátogatá­son fogadta M. T. H. W. Watersot, Srí Lanka nagykövetét, Alfred Holt sváj­ci nagykövetet és Enrique Gonzáles Casanovát, a mexikói nagykövetet. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 IRÁNI-KONTRA ÜGY Gorbanifar egymillió dollárt kínált North-nak Számos részlet továbbra sem világos North alezredes, az iráni-ko­ntra botrány főszereplője a kong­resszus előtti kihallgatásának hatodik napján közölte, hogy Manu­­ker Gorbanifar iráni üzletember egymillió dollárt kínált neki. Az egyik szenátor kérdésére adott válaszában megerősítette, hogy az iráni tárgyalófelek, főleg Gorbanifar üzletember pénzt kínált ne­ki, hogy segítse elő Washington és Teherán kapcsolatainak kiala­­k­­í­tását. North alezredes magyarázata szer­in­t Gorbanifar abban az idő­szakban, amikor úgy tűnnt, hogy kérdésessé vált a nyitás, egymil­lió dollárt ajánlott neki, ha fel­gyorsítja a folyamatot.­­Ez állítólag tavaly januárban történt, amikor az amerikai fél, vagyis North alezredes elkesere­désének adott hangot „iráni kap­csolatának”, mert a túszok nem nyerték vissza szabadságukat, no­ha Amerika fegyvert küldött. North a kongresszus előtt elme­sélte, hogy egy másik iráni közve­títő, még a fegyverszállítások ide­jén, perzsaszőnyeget­ hozott neki azoknak az irániaknak a nevében, akik a két ország kapcsolatainak fel­új­ítását szorgal­mazták. North vallomása szerint az aján­dékot nem fogadta el, noha a per­­z­saszőnyeg valóban szép volt, s az ajándékozó azt állította, hogy 6000 dollárt ér. Hozzáfűzte, hogy az iráni közvetítőtől csak egy ma­rék földimogyorót fogadott el. North kihallgatása nyugodtabb, feszültségmentes légkörben folyik, noha többé senki előtt sem vilá­gos, ki kinek mit ajándékozott, ki kinek járt a kedvében. North-ot támogatja a kongresz­­szusi képviselők egy része, közöt­tük Orren Hutch befolyásos re­publikánus, aki kijelentette: el­lenzi, hogy az alezredest bíróság elé állítsák, s ez az amerikaiak többségének a véleménye. Ez azonban csak az érem egyik oldala, bármennyire is támogatja az alezredest a konzervatív Ame­rika, bármennyire is jelképezte Reagan Amerikáját. (Tanjug) McFarlane cáfolja North-of Mint ahogy gyakran előfordul, ha a szekér csúszni kezd a lejtőn, Reagan volt munkatársai, az irá­­ni­ kontra botrány részvevői úgy kísérlik megmenteni önmagukat, hogy egymásra hárítják a felelős­séget. A kongresszus előtt megjelent, most már harm­adízben, saját ké­résére Robert McFarlane, Reagan volt nemzetbiztonsági tanácsadója. Kérte, hogy tanúvallomást tehes­sen, s megcáfolhassa North­ alez­redesnek, a botrány főszereplőjé­nek közlését. Az affér idején Mc­Farlane North közvetlen felettese volt. North hatnapos kihalgatása alatt elismerte, hogy pénzt küld­tek a kontráknak, azzal védekezik azonban, hogy semmit sem tett önhatalmúlag, mindent jóváhagy­tak felettesei, McFarlane és Poin­dexter alte­nger­nagy. McFarlane kijelentette a kong­resszus előtt, hogy­ North nem mond igazat, mert egyáltalán nem tájékoztatta őt a fontos részletek­ről. McFarlane azt vallotta, uta­sította North-ot, ne kérjen segélyt a kontrák számára. North kihallgatásának végén a Kongresszuson leszögezték, mind­ez nem lényeges, az a döntő és lehangoló, hogy ilyen botrány for­dulhatott elő az amerikai kor­mányzat vezetőségében, amelynek keretében sajátos titkos kormányt alakítottak, amely nem tartotta magát a törvényekhez, sem a kongresszus követelményeihez. Ez a kormányzatnak, a kongresszus­nak és Amerikának egyaránt óri­ási kárt okozott. (Tanjug) A jövő héttől amerikai zászló alatt? A kuvaiti tankereket fokozatosan helyezik védelem alá — Heves iráni reagálás Már július 22-én felvonják az első kuvaiti tartályhajóra ш ame­rikai zászlót és az USA hadihajóinak védelme alá helyezik a Per­zsa-öböl vizein — közölte Les Aspin amerikai kongresszusi képvi­selő, miután kedden tárgyalt Reagan kormányzatának tagjaival, Caspar Weinberger véderőminiszterrel, Schultz államtitkárral és William Crow tengernaggyal, a vezérkar főnökével és Frank Car­­luccival, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. Magyarázata szerint a kormány­zat azt tervezi,­ hogy fokozatosan hajtja végre a tervet, júliusban csak egy hajó, augusztusban pedig három fog amerikai védelmet kap­ni, végül pedig 11 kuvaiti tartály­­hajót fognak amerikaiak védel­mezni az iráni támadástól. Reagan kormányzata tegnap éle­sen reagált arra, hogy nyilvános­ságra hozták a tervet. Miután kongresszusi vezető személyiségek kiszivárogtatták a hírt, Washing­tonban nem zárják ki azt, hogy az akció előbb megkezdődik, szer­da helyett hétfőn. Teheráni jelentés szerint Irán fi­gyelmeztette az Egyesült Államo­kat, ha beavatkozik az öbölhábo­rúba, elsüllyesztik hadihajóit, el­foglalják támaszpontjait és ame­rikai túszokat ejtenek foglyul. Az IRNA hivatalos hírügynök­­ség jelenti, hogy Rafsanjani, a par­lament elnöke kijelentette, hogy ágyúikat a jenkikre fogják irá­nyítani, és amerikai túszokat haj­tanak a táborokba. Az IRNA sugározta az iráni for­radalmi gárda parancsnokhelyet­tesének kijelentését is, amely sze­rint Teherán „alig várja”, hogy az amerikai flotta megjelenjen az öbölben. A parancsnokhelyettes szerint arra fognak törekedni, hogy sértetlenül zsákmányul ejtsék az amerikai hajókat, hogy felerő­sítsék Irán haditengerészetét. A fenti figyelmeztetések azután hangzottak el, hogy Washington­ban bejelentették: szerdán ameri­kai védelem alá kerül egy kuvaiti tartályhajó. Rafsanjani a forradalmi gárda parancsnokaival megtartott tegna­pi találkozón — az IRNA jelenté­se szerint — kijelentette, hogy felkészültek az amerikai hajók el­süllyesztésére, s a 20 milliós iráni fért árulják. (Tanjug) hadsereg a Koránnal összhangban hajlandó a szent háborúra. A washingtoni döntés azzal a veszéllyel jár, hogy még inkább el­mérgesedik az összecsapás a tér­ségben, feszült légkört teremt az olajpiacon, s felélénkül a kőolaj­­vásárlás. A londoni és a New York-i tőzsdén egy hordó olaj ára már meghaladja a 19,80, illetve a 22,58 dollárt. A texasi kőolajat hordónként már most 21,60 dollá­ ­ A leszerelés terjedjen ki a Mediterrán­ius­­ra is (Folytatás az I. oldalról) tartozó országokra korlátozódnia, ellenkezőleg: minden országra, sőt a Földközi-tenger térségére is ki kell terjednie. Még egyszer visszatértek a két­oldalú kapcsolatok elemzésére, és ennek során Dizdarevic elmondta: Jugoszlávia jogos elkeseredéssel vette tudomásul a bajor kor­mánynak a jugoszláv állampolgá­rokkal szemben az AIDS-szel kap­csolatban bevezetett hátrányosan megkülönböztető intézkedését.­Genscher válaszában elmondta, hogy az NSZK-ban is bírálat érte a bajor kormányt, emiatt, a jelen megbeszéléseket szem előtt tartva ismételten tárgyalni fog­nak a bajor kormány képviselői­vel az intézkedések felfüggeszté­séről. Az NSZK más részeiben nem fognak hasonló intézkedése­ket bevezetni a jugoszlávokkal szemben — mondta. Dizdarevic tegnap a megbeszé­lések befejeztével városnézésre in­dult Lübeckbe, és a városházán beírta nevét az Aranykönyvbe. Visszautazása előtt a repülőtéren jugoszláv újságíróknak a­vntatte Ne­va kedvezőn szólt a Genscher kül­ügyminiszterrel folytatott megbe­széléseiről, és elmondta: mindkét fél hajlandóságot mutat az együtt­működés fejlesztésére, különös te­kintettel a gazdaságra. Megvitatták a két ország tech­nológiai együttműködését, ennek kapcsán megállapították: jó, hogy a jugoszláv munkaszervezetek elő­készületeket tesznek az Euréka nyugat-európai programba való bekapcsolódásra. A megbeszélések zárószakaszá­ban megvitatták Jugoszlávia és az Európai Közösség kapcsolatának távlati kilátásait, különös tekintet­tel az 1992-ben a közösségben be­következő gyökeres változásra, amikor létrejön az egységes euró­pai piac. Ez Jugoszláviában olyan formában fogja éreztetni hatását, hogy a közösségbe exportálni szándékozott termékeit szigorúan meghatározott szabványok szerint kell készítenie, ha meg akarja őrizni kiépített pozícióit. (Tan­­jugy

Next