Magyar Szó, 1987. október (44. évfolyam, 270-284. szám)

1987-10-01 / 270. szám

1987. október 1., csütörtök A vártnál nehezebben Szovjet közgazdász cikke a gazdasági reformról Pavel Mimics akadémikus, k­özgazdász a Moszkovszkoje No­­▼osztyi hasábjain tegnap figyel­meztetett azokra a nehézségekre, amelyek a Szovjetunióban meghirdetett gyökeres gazdasági refor­mok útjában állnak. Nézete szerint a reform a vártnál sokkal ne­hezebben halad, a neves közgaz­dász azonban hozzáteszi, ez nem is lehet másként, ha gyökeres érdemi reformról van szó és nem a külsőségek megváltoztatásáról. Vagy elvégezzük, amit tervez­tünk, vagy — amint fogalmaz — önmagunkat juttatjuk zsákutcába Dióhéjban ez a szovjet gazdaság mostani dilemmája. A kérdésre válaszolva, honnan erednek a nehézségek és az el­lentmondások, Bunics felhívja a figyelmet, hogy az igazgatás ad­minisztratív módszerei továbbra is érezhetők a mindennapi gyakor­latban, sőt egyre inkább tért hó­dítanak. Ha rövid időszakról van szó, akkor még el is nézhetjük, ha azonban ezek a felemás dolgok tartós jellegűek, akkor a reform­ból nem lesz semmi. A felemás intézkedések veszélyére tegnap maga Mihail Gorbacsov pártfőtit­kár is figyelmeztetett a francia—­­szovjet baráti társaság tagjaival folytatott beszélgetésben. Elmondta, hogy a 20. pártkong­resszus után minden reformkísér­let kútba esett, főleg azért, mert a reformok megrekedtek a politi­kai szférában és nem terjedtek ki a társadalom demokratizálására, pontosabban nem vonták be a dol­gozókat a változásokba. Gorbacsov annak a nézetének adott hangot, hogy a vállalati önigazgatás nél­kül a peresztrojka nem lehetsé­ges. Bunics akadémikus másfelől közli, hogy az utóbbi időben so­kan nem vállalnak vezető tisztsé­get a gazdaságban. Megemlíti, hogy a foglalkoztatottaknak csök­kent a bére, némelyek elkeseredet­tek, alábbhagyott a lelkesedés. Bu­nics nem mondja ki, de utal rá, hogy munkabeszüntetés is volt, sőt a nevesztrojka ellen is tiltakoztak. A szovjet közgazdász határozott hangon, figyelmeztet „a mérsékel­tek” veszélyére, akik a gyökeres reformot valamiféle középszerű Szinten mpeánítn­’­k é­­szi, hogy ugyanezek szabotálták a tervezet reformokat l9op-vei­. (Tanjug) Fejlődő kétoldalú kapcsolatok (Folytatás az X. oldalról) békés megoldást és elismerik a palesztin nép elidegeníthetetlen jogait. A tárgyaló felek úgy értékelték, hogy az iráni-iraki összecsapás mielőbbi befejezése kedvezően be­folyásolná a térség helyzetét. Arafat részletesen ismertette a Közel-Kelet és a Földközi-tenger térségének a helyzetét, s köszöne­­tet mondott Jugoszláviának és a JKSZ-nek a palesztin nép és a PFSZ igazságos követelése iránti tántoríthatatlan és szilárd állás­pontjáért. K­runic beszámolt a JKSZ belpolitikai erőfeszítéseiről. Jasszer Arafat tegnap befejezte munka jellegű, baráti látogatását és elutazott Jugoszláviából. A belgrádi repülőtéren Arafatot kikísérte Lazar Mojszov,­­az állam­elnökség elnöke. Elutazása előtt Arafat ismét találkozott Mojszov­val. Elsősorban azt a tevékenysé­get vitatták meg, amelynek hozzá kell járulnia a közel-keleti nem­zetközi értekezlet összehívásához.. Rámutattak a kilenc el nem köte­lezett országból álló Pal­esztina-bi­­zott­ság tevékenységének jelentősé­gére. Megismételték a korábbi kö­zös megállapítást, hogy a nemzeti­közi értekezleten egyenrangúan részt kell vennie a PFSZ-nek, mint a palesztin nép egyedüli tör­vényes képviselőjének. Jugoszlávia és a PFSZ közösen felélénkíti erőfeszítéseit, hogy mi­nél előbb összehívják a nemzet­közi értekezletet — jelentette ki a Tanjugnak és a Belgrádi Tele­víziónak adott nyilatkozatában Jasszer Arafat jugoszláviai láto­gatásának végén. A palesztin vezető nagyon ered­ményesnek, gyümölcsözőnek és építő jellegűnek ítélte meg itt-tar­­tózkodását. Előtérbe helyezte, hogy szilárd barátság fűzi össze a pa­lesztin és a jugoszláv népet, a PFSZ-t és Jugoszláviát. (Tanjug) ­ Arabközi alakulatokat hoznak létre Líbiában Líbiában tegnap hivatalosan is közzétették, hogy arabközi katonai alakulatokat akarnak létrehozni, amelyek támogatnák a dzsamahiri­­át a Csáddal való viszályban és az „imperialista nyomások ellen”. Valid Dzsumblatt libanoni drúz vezető kijelentette, hogy 700 har­cosa fogja képezni az arabközi hadsereg magvát, amely köré ké­sőbb egész hadsereg alakul. A Ka­dhafi ezredessel folytatott tárgya­lásai után kijelentette, hogy a pa­rancsnokság Líbiában lesz, az arab hadsereg vezetője Kadhafi, katonai parancsnoka pedig Abu Musza, az Al Fatah szakadárainak vezetője. (Tanjug) Drulovic fogadta a szejm küldöttségét Milojko Drulovic, a Szocialista Szövetség Országos Választmányá­nak elnöke Belgrádban tegnap fo­gadta a lengyel szejm küldöttsé­gét, amelyet Roman Malinowski vezet. A szívélyes és baráti be­szélgetésben Drulovic tájékoztatta a lengyel parlamenti küldöttség tagjait a Szocialista Szövetség­nek országunk politikai rendsze­rében betöltött szerepéről és te­vékenységéről. Roman Malinowski ismertette a szejm időszerű feladatait és kü­lön kitért arra a szerepre, ame­lyet a Nemzeti Megújhodás Haza­fias Mozgalma tölt be a parla­ment munkájában és a lengyel társadalom demokratizálásában. A lengyel parlamenti­­küldöttség tegnap a Virágházban virágot he­lyezett el Tito elnök sírján. A vendégek ezután a belgrádi me­zőgazdasági-ipari kombinátba lá­togattak, délután pedig Belgrád­­ból egynapos látogatásra Titograd­­ba utaztak. (Tanjug) Törlesztési könnyítésekre van szükségünk Rikanovic beszéde a jugoszláv—amerikai gazdasági tanács ülésén adósságaink visszafizetéséről A kormányok, a bankok és a két ország vállalatainak képviselőinül álló jugoszláv—amerikai gazdasá­gi tanács washingtoni értekezletén Svetozar Kikanovic .-­zövetségi pénzügyi titkár a jugoszláviai gaz­dasági helyzetről tartott ismerte­tőt az amerikai partnereknek. Be­jelentette, hogy hamarosan meg­kezdődik két egymással összefüg­gő program teljesítése, az egyik Jugoszlávia külföldi fizetőképessé­­ge hosszú távú konszolidálásának programja, a másik pedig az ope­ratív gazdasági stabilizácis prog­ram. Elmondta, hogy hazánk az elmúlt öt évben 19 milliárd dollár külföldi adósságának törlesztésére 21,5 milliárd dollárt fordított. Mivel a következő négy évben külföldi adósságának 68 százalé­kát kell visszafizetnie, természete­sen reméli, hogy könnyítésekben részesül. Svetozar Ribanovic elmondta, Jugoszláviának nincs szándékában felfüggeszteni az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal, ellen­kezőleg, a konstruktív párbeszéd híve és reméli, hogy a közté és hitelezői között esedékes megbe­széléseken új megoldások szület­nek a­ törlesztés módozataival kap­csolatban. A könnyítések eredményeként Jugoszláviában felélénkülne a piac tevékenysége, az ország pénzügyi­leg konszolidálódna, és megszilár­dulna a fegyelem a beruházások és a pénzkibocsátás síkján is. Ribanovic elmondta, hogy a ja­nuártól júliusig terjedő időszakban az ipari termelés 2,4 száz­alékkal, az export pedig 4,3 százalékkal nö­vekedett. A konvertibilis piaccal folytatott kereskedelem folyó mér­legében Jugoszláviának 180 millió dollár volt az aktívája, a tavalyi év azonos időszakában ezzel szem­ben 350 millió dollár. A JSZSZK és az Egyesült Államok gazdasági együttműködését a mindkét olda­­lon tapasztalható nehézségek elle­nére kedvezőnek ítélte meg. A jugoszláv—amerikai gazdasági ta­nács legközelebb novemberben ül össze New Yorkban. (Tanjug) Leváltották a villany­gazdasági minisztert Súlyos áramellátási gondok Romániában A Román KP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülé­sén kizárólag az áramellátással foglalkozott, s Dascalescu minisz­terelnök jelentése után felmen­tette tisztsége alól Ion Avram villanygazdasági minisztert és Gheorghe Perrescu miniszterelnök­­helyettest. Elvétve fordult elő Romániában, hogy a kormányon belüli személycseréhez ilyen ma­gyarázatot fűztek. Közölték ugyan­­is, hogy erre a munkában elkö­vetett súlyos mulasztások, a nem megfelelő tevékenység és a nem­zeti energiarendszer működéséről szóló program mellőzése miatt került sor. A romániai súlyos áramellátá­si helyzetről tanúskodik, hogy az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottsága nem fogadva el „a hely­zet megindoklására irányuló kí­sérletet” javasolta a Központi Bizottságnak, hogy zárja ki sorai­ból a leváltott Avramot és Petres­cut. A súlyos helyzetet szemlélteti a Politikai Bizottság másik hatá­rozata, hogy leváltotta a minisz­térium nagyszámú szakemberét és néhány hőerőmű vezetőségét. Úgy határoztak, hogy a felelős sze­mélyek ellen vizsgálatot indítanak, s a törvénnyel összhangban meg­büntetik őket. A villanyáram-termelés már hosszabb ideje a román gazdaság fájó pontja, noha tavaly rekord­mennyiségű, csaknem 70 milliárd kilowattóra áramot szállítottak le, ez nem elégítette ki a szükségle­tet, s Románia áramot importált Albániából és a Szovjetunióból. Már hosszabb ideje hatályban van a nagyméretű takarékossági ren­delet,­­amely elsősorban a háztar­tásokra vonatkozik, amelyek feb­ruárban és márciusban havonta csak valamivel több mint 100 ki­lowattóra árammal rendelkezhet­tek. (Tanjug) Bagdad fenyegeti Teheránt Az iraki Al Taura című pártlap tegnapi számában közölte, hogy mindaddig folytatják az iráni gaz­dasági és katonai létesítmények bombázását, míg Teherán el nem fogadja a ,,tartós, átfogó és igaz­ságos békét”. Az újság figyelmez­tet, hogy iraki bombázók a na­pokban megtámadtak néhány nagy gazdasági létesítményt mélyen iráni területen, de ez csak figyel­meztetés. Az iraki gépek tegnap­előtt 107 repülést végeztek, néme­lyik gép 2000 kilométert is megtett és óriási károkat okozott Irán gaz­daságának. (Tanjug) Magyar Sió Brüsszel térítést követel Bonntól Brüsszel 200 millió márka térí­tést követel a bonni kormánytól az NSZK területén állomásozó 30 000 belga katona után. Kohl kancellárnak a kérelmet Martens belga kormányfő továbbí­totta, aki nemrégiben részt vett a nyugatnémet—belga hadgyakorla­tokon. A NATO stratégiájának ke­retében az NSZK-ba belga csapa­tokat vezényeltek, s az amerikai, brit és francia katonák után az ő táboruk a legnépesebb. Az NSZK Washingtonnak, Londonnak és Pá­rizsnak térítést fizet, Brüsszel ed­dig semmit sem kapott. (Tanjug) ---------------------KÜLPOLITIKA 3 Aggasztóan mérséklődik a fejlők gazdasági tevékenysége Szövetségi pénzügyi titkárunk felszólalása a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank évi közgyűlésén Svetozar Kikanovic szövetségi pénzügyi titkár mély aggodal­mát fejezte ki a nemzetközi gazdasági tevékenység mérséklődése miatt, különösen a fejlődő országokban. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank washingtoni évi közgyűlésén felszólalva kijelentet­te, a világgazdaság továbbra is súlyos problémákkal küszködik Az adósságválság megoldási stra­tégiája az adós országokban nyil­vánvalóan nem járult hozzá a gaz­dasági növekedéshez. Nem való­sult meg­ e stratégia három elvi: közül kettő: nem jött létre ked­vezőbb világgazdasági helyzet és az adós országokat sem finanszí­rozták nagyobb mértékben, mint tervezték. Aláhúzta, hogy Jugoszlávia ma­radéktalanul támogatja az úgyne­vezett 24-es csoport által a közel­múltban megfogalmazott teendői­ket. Ezek közé tartozik az az el­képzelés, hogy a világ legszegé­nyebb országait sürgős segítségben kell részesíteni, továbbá, hogy nö­velni kell a Nemzetközi Valuta­alap és a Világbank eszközeit, több pénzt kell átömleszteni a fejlődő országokba és fel kell számolni a fejlett országokba irányuló export előtt álló protekcionista akadályo­kat. A szövetségi pénzügyi­­titkár a továbbiakban elmondta, a jelenle­gi helyzet egyértelműen arra utal, hogy az adósságválság a jövőben tovább súlyosbodik. A fejlődő or­szágok e súlyos problémája csak­is az adósságok átütemezésével, il­letve törlesztésük elhalasztásával, másfelől­­a kamatlábak és egyéb költségek csökkentésével oldható meg. Támogatta az álláspontot, hogy az összes partnereknek in­tenzívebb párbeszédet és tevéke­nyebb együttműködést kell foly­tatniuk. Az adósságválság megoldása tarthatatlan stratégiájának illuszt­rálására Ribanovic Jugoszlávia példáját említette. A különféle hi­telügyleteken keresztül a tőke fo­lyamatosan kiáramlott, éspedig Jugoszlávia hitelezőinek kasszájá­ba, különösen a kommerszban­­kokba. Amikor Jugoszlávia bruttó nemzeti termékének évi növekedé­se kisebb volt 3 százaléknál, Ju­goszláviának bruttó nemzeti ter­mékéből 10 százalékot kellett el­különítenie 1986-ban és 1987-ben adósságának és az erre fizetendő kamatok törlesztésére. Ribanovic kifejezte reményét, ha külföldről jelentős eszközöket bo­csátanak rendelkezésünkre elfo­gadható feltételekkel, akkor az el­következő években Jugoszlávia külföldi adóssága nem fog növe­kedni, ellenkezőleg Jugoszlávia re­méli, hogy a soron következő idő­szakban csökkenteni tudja tartozá­sait — tette hozzá. A Világbank az adósok hitel­­képességének helyreállítására törekszik A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap kedden megkezdődött évi közgyűlésének plenáris ülésére Conable, a Világbank elnöke hang­súlyozta, hogy a következő 5-7 év alatt helyre kell állítani a legel­­adósodottabb országok hitelképes­ségét. A Világbank elnöke szorgalmaz­ta, hogy nagyobb mértékben irá­nyítsák a tőkét a fejlődő orszá­gokba. Szerinte a cél elérése érde­kében újszerűen kell viszonyulni a nemzetközi pénzpiac iránt. Síkra­­szállt azért is, hogy a 15 legszegé­nyebb és legeladósodottabb afrikai országnak évente 1,5 milliárd dol­lárt folyósítsanak. A latin-amerikai országok fel­szólították a hitelfolyósítókat, hogy csökkentsék a fejlődő világ adós­ságát, amely meghaladja az ezer­­milliárd­ dollárt, s nyújtsanak tá­mogatást a fejlődő országoknak, hogy kijussanak az eladósodás öt éve tartó válságból. (Tanjug) North az NSZK-ban folytatta fegyvervásárlási üzelmeit A Die Welt leleplezése az Irangate ügy részleteiről Bonn nem fog tiltakozni Tehe­ránnal amiatt, hogy az iráni kor­mány az NSZK területén kötött szerződéseket nemzetközi fegyver­­kereskedőkkel tankelhárító raké­ták és egyéb fegyverek titkos vá­sárlásáról. Csak most derült fény arra, hogy már 1984-ben fegyvert vásárolt a bonni iráni nagykövet, és hogy Oliver North alezredes, az amerikai Irangate főszereplője éppen az NSZK-ban, illetve Ham­burg legelőkelőbb szállodáiban bo­nyolította le zavaros fegyvervásár­lási üzelmeit, amelyek majdnem Ronald Reagan bukásához vezet­tek. Az akkori események hátterét háromévi késéssel leleplezte a Die Welt, amely londoni adatok segít­ségével mutatta be olvasóinak a „német Irangate” kulisszatitkait. Az iráni nagykövet állítólag Bonn­ból rendelte fegyverkereskedőktől a 16,5 millió dollár értékű raké­tákat. (Tanjug) Az afganisztáni modzsahedini­­nek küldöttsége az ENSZ-ben? Az afgáni felkelők héttagú szö­vetsége delegációt küld az ENSZ- közgyűlés őszi ülésszakára. A hét szervezet vezetőinek megbeszélé­sén úgy döntöttek, hogy a küldött­ség élén az egyik csoportosulás vezetője fog állni. Október első felében a modzsa­­heddinek küldöttsége megkísérel felszólalni a világszervezetben az Afganisztánról folytatott vitában. (Tanjug) Európai tankerek amerikai flottakísérettel Tegnap behajózott a Perzsa­öbölbe hat európai tartályhajó az amerikai flotta egységeinek kísé­retében. Az amerikai NBC tévéhá­lózat csoportjának jelentése szerint Dubai közelében látták a konvojt, nem messze azoktól a vizektől, ahol a brit hajók hétfő óta aknák után kutatnak. Nem lehet tudni, hogy mely európai országok tar­tályhajóiról van szó. A konvoj élén a Guadalcanal re­pülőgép-anyahajó halad és a tan­kerek kíséretében van még két fregatt. Először történt meg, hogy az amerikai hadihajók ilyen erős kíséretet adtak a nem amerikai lobogó alatt hajózó tankereknek. Peres ellenzi az önálló palesztin államot Az izraeli külügyminiszter felszólalása az ENSZ-ben Peres az ENSZ-ben saját és a Munkáspárt, nem pedig a kor­mány nevében beszélt­­ ,jelentet­­te ki­­Jeruzsálemben Shamir mi­niszterelnök a diplomáciai vezető kedd esti felszólalásával kapcso­latban. Hozzáfűzte, elégedett a be­széddel, mert szerinte a külügymi­niszter nem távolodott el a kor­mánypolitika koncepciójáról. Izraeli politikai körök tegnap hangsúlyozták, nincs sok új elem Peresnek a közel-keleti nemzetkö­zi értekezlet összehívására vonat­kozó javaslatában. E körök sze­rint újdonság, hogy Peres eddigi legbékülékenyebb beszédét mond­ta el. Az a benyomás, hogy meg­kísérelte összebékíteni a közel-ke­­leti békefolyamatra vonatkozó két teljesen eltérő izraeli nézetet: sík­­raszállt a nemzetközi értekezletért, amelyet Shamir elutasít, de indít­ványozta az Izraellel szomszédos országokkal, Jordániával, Libanon­nal, Szíriával és Egyiptommal va­ló közvetlen tárgyalásokat, amit éppen Shamir követel. Beszédében Peres közvetlenül megerősítette azt, amit már hosz­­szú, ideje állítanak Izraelben: az Egyesült Államok, Jordánia és Iz­rael közös nevezőre jutott a közel­­keleti értekezlet kapcsán. Az el­képzelés szerint, a palesztin kér­dést a Jordániával való legszo­rosabb kapcsolat keretében, a jor­­dániiai—palesztin állam létrehozá­sával oldják meg. Tehát Peres sem fogadta el az önálló nag­szán ál­lam megalakítását. (Tanjug)

Next