Magyar Szó, 1987. október (44. évfolyam, 285-300. szám)

1987-10-16 / 285. szám

KÜLPOLITIKA­ A BRIT NEMZETKÖZÖSSÉG CSÚCSÉRTEKEZLETE Milyen büntetést szabni Dél-Afrikára? Vancouverben kilenctagú bizottság alakult , Pretoria figyelmeztet A Brit Nemzetközösség folya­matban levő vancouveri ülésszaka szerdán este kilenctagú bizottsá­got alakított azzal a feladattal, hogy szankciókat javasoljon a dél­afrikai rasszistákkal szemben, to­vábbá intézkedéseket a­ Dél-Afri­kával szomszédos országok megse­gítésére. A bizottságban helyet kaptak a rasszisták agresszív poli­tikájának és lépéseinek legjobban kitett egyes frontországok is. A 49 tagország legmagasabb rangú tisztségviselőit tömörítő értekezlet vitájában csak Margaret Thatcher brit kormányfő ellenezte, hogy nyomást gyakoroljanak az apart­heid rezsimre. A többi felszólaló erélyes lépéseket szorgalmaz, ame­lyek végre szabadságot és függet­lenséget szavatolnának a Dél-Afri­­kában élő néger többségnek. Dél-Afrika többé nem titkolja aggodalmát, hogy a vancouveri csúcsértekezlet esetleg újabb szankciókat eredményez Pretoriá­val szemben. Pieter Botha, a fehér kisebbség rezsimjének vezetője szerdán este azt javasolta a vancouveri érte­kezletnek, hogy törődjön a saját dolgával, s bízza Dél-Afrikára a megoldást, s hogy inkább a Dél- Afrikával szomszédos országokban törekedjen a rend és a nyugalom megteremtésére. Megfigyelők szerint ez már a második dél-afrikai figyelmeztetés a vancouveri csúcsértekezlet rész­vevőihez nem egész 24 óra alatt, s emlékeztettek arra, hogy kedden este Pretoria közölte, az esetleges szankciók a szomszédos afrikai or­szágokat sújtják majd a leginkább. A kormányzó Nemzeti Párt na­­tali kongreszusán szerdán este vá­ratlanul felszólaló Botha elnök kiemelte, hogy a Brit Nemzetkö­zösség sem kényszerítheti Pretori­át kiemelt fontosságú teendői me­netrendjének megváltoztatására. Egyáltalán nem véletlenül a biz­tonságot, majd pedig a gazdaság­fejlesztést helyezte előtérbe, s a politikai reformokat utolsónak em­lítette. Pretoria működésbe hozta pro­pagandagépezetét, hogy tudassa a vancouveri csúcsértekezlettel, de a szomszédos országokkal is, hogy a dél-afrikai feketék és a frontor­szágok fizetik majd meg a legdrá­gábban az esetleges Dél-Afrika el­leni szankciókat. Botha fekete bőrű honfitársai már megüzenték Pretoriának, de Nagy-Britanniának és a szankciók más ellenzőinek is, hogy ne sirán­kozzanak sorsuk miatt, s hajlan­dóak bármilyen lemondásra, csak hogy mindörökre megszüntessék az apartheidet. Zimbabwe és más frontországok, szintén az átfogó szankciók szó­szólói, kiemelik, hogy a térségben nem lesz béke és biztonság, sem fejlődés, amíg nem törlik el az apartheidet. (Tanjug) Elfogadták a Kambodzsa-javaslatot Ötvennyolc ENSZ-tagország terjesztette elő Az ENSZ-közgyűlés 117 szavazat­tal elfogadta a határozatot, amely a külföldi erők Kambodzsából va­ló kivonására szólít fel. Huszon­egyen ellene szavaztak, tizenhatan pedig tartózkodtak. A határozati javaslatot egyéb­ként az ENSZ 58 tagállama közö­sen terjesztette elő. Követelték Kambodzsa függetlenségének, szu­verenitásának és területi integri­tásának felújítását, és a kambod­zsai nép önrendelkezési jogának érvényesítését. Egyben megerősítették a koráb­bi határozatot, hogy „a kellő idő­ben” nemzetközi értekezletet hív­nak össze Kambodzsáról. (Tanjug! M/ma Sic GÖRÖGORSZÁG— JUGOSZLÁVIA Kapcsolataink barátiak Papuliasz külügyminiszter nyilatkozott a Tanjugnak „Görögország és Jugoszlávia szo­ros baráti és hagyományos kap­csolatot tart fenn, igen sikeresen együttműködnek sok területen” — jelentette ki Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter a Tanjug athéni tudósítójának. Raif Dizda­­revic szövetségi külügyi titkár kü­szöbönálló görögországi látogatásá­val kapcsolatban nyilatkozott. A balkáni országok külügymi­niszteri értekezletét, amely a jövő év elején lesz Belgrádban, Papu­­n­asz miniszter rendkívül jelen­tősnek ítélte meg a balkáni együtt­működés bővítése szempontjából. Ennek az együttműködésnek kü­lönleges súlya van, ez továbbra is a görög külpolitika egyik fő célja. ÁTALAKULÁS A SZOVJETUNIÓBAN Háromnapos sztrájk az autóbuszgyárban Az elavult gépek miatt nem teljesült a terv, s a dolgozók kisebb fizetést kaptak A likinói autóbuszgyárban nemrégen három napig sztrájkoltak a munkások — közölte a Moszkovszkije Novosztyi. Az újság szerint azért sztrájkoltak, mert elavult a gyár felszerelése, s ezért lehetet­len jó minőségű árut termelni. Az autóbuszok átvételével meg­bízott állami bizottság, az úgyne­vezett Goszprijomka, utóbb nem vett át egy nagyobb szállítmányt, ezért a tervet nem sikerült idejé­ben teljesíteni, és a dolgozók jö­vedelme megcsappant. Az eset nem egyedülálló, mert amióta a Goszprijomkát bevezet­ték, sok vállalat számára szigorúb­bak lettek a termelési feltételek. Az említett autóbuszgyárban sok munkás a régi módon dolgozik, és ezért a fizetésen kívül még pré­miumot is kap — írja a szovjet, hetilap. Az autóbuszok minőségéről ebben az esetben szólni sem ér­demes. Némelyből az alkatrészek 40—50 százaléka is hiányzik, de régebben az ilyen buszokat is át­vették és továbbították a vásárlók­hoz. A minőség fokozására irányu­ló akció bevezetése óta véget ve­tettek ennek a gyakorlatnak. A minisztérium gyorsított eljá­rással leváltotta az igazgatót, és újat nevezett ki. Pártbüntetésben részesült a városi pártbizottság tit­kára, az ügyész pedig többször is a gyárba látogatott, „hogy rái­jesz­­szen a dolgozókra” — ahogyan az egyik munkás kijelentette. A mi­nisztérium póteszközöket különített el a fizetésekre, és bevezették a harmadik műszakot, hogy teljesít­hessék az idei tervet. A munkások azonban továbbra is elégedetlenek, mert a sztrájkkal a gyár helyzeté­re akarták felhívni a figyelmet, nem a pénz miatt tették. Erről a sztrájkról és a nyáron történtekről más szovjet lapok nem írtak. Megjelenik Groszman regénye Hamarosan a Szovjetunióban is megjelenik Vaszilij Gr­oszman Élet és sors című regénye, amely eddig csak a Nyugaton látott napvilágot. A Moszkovszkije Novosztyi tegna­pi számában közölték, hogy az is­mert regényt, az Oktobar című irodalmi folyóiratban fogják kö­zölni. Az író és a regény sorsáról szóló cikkben a népszerű hetilap közöl­te, hogy rendkívüli irodalmi műről van szó. Groszman, maga is a hí­res csata részvevője, az úgyneve­zett lövészároki igazságot örökítet­te meg, illetve az eseményeket úgy, ahogyan a közkatonák látták, egyszersmind megvilágította azt is, amit a gyalogság nem látott, mert a parancsnokság köreiben zajlott. Amikor 1961-ben elolvasta a re­gényt Mihail Szuszlov, a Szovjet­unió akkori főideológusa, azt mondta az írónak, hogy legfeljebb két-háromszáz év múlva lesz kö­zölhető”. Vaszilij Groszman a regény első részét Az igazságos ügyért címmel közzétette az ötvenes években a moszkvai Novi Mirben, de hama­rosan heves bírálatot váltott ki a kritikusok és a hivatalos politikai körében is, legnagyobb bűne sze­rintük az volt, hogy regényében „egyszerű emberek hajtják végre a hősi cselekedeteket”. (Tanjug) Soha nincs egyedül! Ha társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT ЕЗАГЧ1К ORSZÁG VALUTA egység vétel eladási AUSZTRIA schilling 100 7009,04 7030,10 BELGIUM frank 100 2359,26 2366,34 FRANCIAORSZÁG frank 100 14804,98 14849,46 HOLLANDIA gulden 100 43838,91 43970,63 OLASZORSZÁG líra 100 68,36 68,56 NORVÉGIA korona 100 13466,70 13507,16 NSZK márka 100 49356,75 49505,05 SVÁJC frank 100 59541,75 59720,65 NAGY-BRITANNIA font 1 1479,87 1484,31 KANADA dollár1 681,59 683,63 USA dollár1 888,82 891,50 AUSZTRÁLIA dollár1 646,69 648,63 Az árfolyamlista mától érvényes 1987. október 16., péntek A burmai elik hazánkba látogat A JSZSZK Elnökségének vendége lesz A JSZSZK Elnökségének meghí­vására U San Ju La, a Burmai Szocialista Köztársaság Uniójának elnöke hitvesével hivatalos és ba­ráti látogatást tesz hazánkban ok­tóber 20-a és 23-a között. A bur­mai elnök kíséretében lesz U Pa To, az államtanács tagja, U Tun Tin kormányfő helyettes, pénzügyi és tervezésügyi miniszter, U Je Goung külügyminiszter, U Maung Cho gyáripari miniszter, U Se Maung tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke és más magas rangú személyiségek. A jugo­szláv—burmai tárgyalások hom­lokterében a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztése lesz. Külön figyelmet fordítanak a gazdasági kapcsolatok alakulására. Jelentős lehetőségek kínálkoznak az árucsere-forgalom, a bányászati, energetikai és szállítási beruházá­sok és az egyéb összetett gazdasági együttműködési formák fejleszté­sére minden területen. Véleménycserét folytatnak a nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről, a két ország nemzet­közi fórumokon való együttműkö­déséről és a fejlődő országok kö­zös fellépéséről a gazdasági prob­lémáik megoldására irányuló tö­rekvésekben. A magas rangú burmai küldött­ség ellátogat néhány munkaszerve­zetbe is, amely már együttműkö­dik vagy kapcsolatot szeretne te­remteni burmai partnerekkel. (Tanjug) A német kérdés nyitott Helmut Kohl kancellár a nemzet helyzetéről Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellár tegnap kijelentette, hogy a német kérdés történelmi, továb­bá jogi és politikai tekintetben nyi­tott marad. Aláhúzta, egyetlen esély sem mulasztható el, hogy ne erősítsék a németek közösségi ér­zését. A kancellár jelentését a szociál­demokraták és a zöldek keményen bírálták. (Tanjug) Helmut Kohl Átalakulás fokozatosan A szovjet sajtó elemzi a KGST ülésszakának eredményeit A szovjet sajtó tegnap közölte a KGST most véget ért rendt­vüli ülésszakának közleményét. A kor­mányfői szintű ülésen, zárt ajtók mögött, dinamikus, időnként ke­mény vita folyt e nemzetközi gaz­dasági tömörülés átalakításáról. A közlemény azonban elsősorban azokra a pontokra mutat rá, ame­lyeken egyelőre csak elvi megál­lapodást értek el, de nem tesznek említést az esetenként lényeges né­zetkülönbségekről. A határozatok közül a legfon­tosabb az az általános óhaj, hogy a KGST-n belüli együttműködést és integrációt minőségileg maga­sabb szintre emeljék. A dokumen­tum további kimunkálása azonban számos pótintézkedés valóra váltá­sát feltételezi. Az ülésen minden tagország kor­mányfője a gazdasági együttműkö­dés felújításával kapcsolatos saját meglátásait fejtette ki. Emiatt igen sok eltérő nézet nyilvánult meg, nemcsak a fejlett és fejletlen tag­országok, hanem a fejlett tagor­szágok között is. Ezek a különb­ségek abból a tényből erednek, hogy egyes tagországoknak jobban megfelel a kapcsolatok jelenlegi formája és a javak cseréjének módja, amely például szovjet nyersanyagok és energia cseréjé­re korlátozódik keletnémet és cseh­szlovák ipari végtermékekért. Megállapodtak, hogy a KGST- ben a peresztrojkát szakaszosan kell valóra váltani, továbbá foly­tatni kell a vonatkozó dokumen­tum kimunkálását. A záróközlemény megemlíti, ehhez az egyes országok nemzeti mechanizmusa és az e mechaniz­mus tökéletesítésére tett intézkedé­sek szolgálnak majd kiinduló ala­pul. Valószínűleg ebből ered a számos nézetkülönbség, mert köz­tudomású, hogy a gazdasági me­chanizmus megváltoztatásában egyes tagországok tovább jutottak, hogy fokozzák a vállalati önálló­ságot és a gazdasági törvénysze­rűségek kifejezésre juttatását, más országok pedig továbbra is a köz­ponti, adminisztratív igazgatásra helyezik a súlyt. Elvi megállapodás született a KGST-n belüli munkamegosztás 199­ é- 2005-ig tartó időszakra vonatkozó koncepciójának kidolgo­zásáról, s egyfajta ajánlás szüle­tett a fejlettebb KGST-tagországok és a fejlődő tagországok (Kuba, Mongólia vagy Vietnam) gazdasági szervezetei együttműködésének tö­kéletesítésére. Lépés ez a moszk­vai ülésszakon ez utóbbi tagorszá­gok részéről erőteljesen hangozta­tott követelések kielégítése felé. A záróközlemény ugyan külön nem említi meg, de értesülések szerint, a tíz tagország közül hét megállapodott a nemzeti valutá­juk kölcsönös váltásáról. Az NDK, Vietnam és Mongólia nem szava­zott erre a döntésre. Elvi meg­állapodás született, hogy folytatják az előkészületeket a tagországok közötti közös piac bevezetésére, ami lehetővé tenné a szabad áru- és pénzforgalmat. Elvben elfogadták azt az állás­pontot is, hogy kölcsönös árfor­málással fokozatosan megközelítik egyes termékek világpiaci árát, to­vábbá, hogy a KGST külön pénz­nemének megteremtésére töreksze­nek. Határozat mondja ki a KGST-n belüli eltérő struktúrák egyszerű­sítését, vagyis csokikéntését. Megegyezés született a KGST együttműködéséről Afganisztánnal, de erről nem közöltek részleteket. (Tanjug) (Reuter tel­­fotó) A Greenpeace környezetvédő mozgalom tagjai szerdán az antwerpe­ni kikötőben megpróbálták megak­adályozni a vegyi hulladékkal meg­rakott Vulcanus II. hajó kihajózását. A környezetvédők a képen is látható Beluga nevű hajójukkal és gumicsónakokkal próbálták eláll­ni az amerikai tulajdonban levő Vulcanus II. útját, amely azonban vízágyúkkal távozásra késztette a környezetvédőket, majd félrelök­te a Belugát és kih­ajózott. Az incidensnek nem volt sérültje

Next