Magyar Szó, 1987. november (44. évfolyam, 316-328. szám)

1987-11-16 / 316. szám

—------ HONVÉDELEM Г МлсшЈгб— Képtően­ szóban az ősz ’87 hon­védelmi taktikai gyakorlatról Bácska és Szerémség térségében, mint lapunk tegnapi számában be­számoltunk róla, szombaton befe­jeződött az ősz ’87 elnevezésű hon­védelmi taktikai gyakorlat. Részt vettek benne a Jugoszláv Nép­hadsereg egységein kívül a terü­leti védelmi egységek, a polgári védelmi egységek, valamint több község társadalmi-politikai szerve­zetei és szervei. A gyakorlat egyik fő célja annak felmérése vo­­t, mi­lyen fokú harckészségről tesznek tanúbizonyságot Dobrašin Prašće­­vic alakulatának tagjai. Egyebek között gyakorolták a vízi akadá­lyok leküzdését, ebben jelentős feladat hárult a műszaki alakula­tokra, de éleslövészeten a páncél­törő fegyverek kezeléséből is vizs­gáztak a katonák. Az ideiglenesen megszállt terü­letnek nyilvánított településeken intenzív illegális munka folyt, a lakosság pedig igyekezett a legna­gyobb mértékben gátolni a meg­szálló erők tevékenységét. Míg ki nem vonult az ellenség, néptele­­nek voltak a falvak utcái, hallga­tásba burkolóztak az emberek. A több órás harcok után megérkező felszabadító egységeket ezzel szemben virággal, zászlókkal kö­szöntötték. — Úgy éreztük, nagy-nagy nyo­mástól szabadultunk meg — mondta elégedetten az egyik idős szerencsei parasztember, aki a traktorját is üzemképtelenné tet­te, nehogy a megszállók igénybe vegyék.­­ A lacaraki Jovan Markic csa­ládjának minden férfitagja vala­milyen módon kapcsolatban volt a honvédelemmel. Jómaga egyik fiával a gyakorlaton vett részt, két másik fia pedig rendes szol­gálati idejét tölti a hadseregben. Az ideiglenesen kötözőhellyé át­alakított szerencsei általános isko­lában a sebesültekről a helyi egészségügyi szolgálat, a Vöröske­reszt és a polgári védelem szako­sított egysége gondoskodott. Mun­kájukat megtekintette Milisav Djordevic vezérőrnagy, köztársa­sági honvédelmi titkár is. Elisme­rését fejezte ki nemcsak a jó szer­vezésért, hanem a szakavatott gondoskodásért is, amelyben a se­besülteket részesítették. Az elismerés egyébként megille­ti a gyakorlat minden részvevőjét, mint ahogy az első nem hivatalos értékelésekben is elhangzott. A sikeres gyakorlat elemző értékelé­se, az alapos felmérés majd csak ezután következik. Írta: N­ABKAM Károly Fényképezte: IFJÚ Gábor Biztos fedezékből készülődik lövéshez a kézi páncéltörés A könnyű kézi páncéltörő fegyver csak kétszeri használatra alkalmas Lábtörést rögzített­ Jan Macai, Anna Matina, Ana Hr és Zuzana Ca-Vladislav Cvetinovic és Milorad Cvetković biztos kézzel helyezte tüzelőállásba a páncéltörő rakétát. Sokáig összpontosított Danilo Ce­rnán újvidéki területi védelmi ti­zedes a távirányítású páncéltörő rakéta kilövőszerkezeténél, mire megnyomta az indítót. Önmagával fogadott, hogy célba talál. Nyert Milan Beko parancsnok aknavetőegysége egy régi töltésen állította fel fegyvereit. A célpontot természetesen nem láthatták, csak any­­nyit tudtak, hogy milyen messzire van tőlük. Az már a katonák dol­ga, illetve számítás kérdése, hogy az aknavetőt hogyan állítják be. Utólag kiderült, hogy a legtöbben jól számoltak, mert az aknák zöme a célba csapódott be Munkában az Füst- és porfelhőt hagyva maga mögött sisteregve elröppent a ra­kéta. Földközelben apró lila pontként haladt a messzi, szabad szem­mel alig látható célpont felé. — Tartsd a magasságot, csak egyenle­tesen ... — szurkoltak a háttérben fedezékükben Cernán társai. Né­hány másodperc múlva a távolban először fekete füstfelhő gomoly­­gott fel röviddel később pedig a robbanás zaja jelezte a becsapó­dást. A céllövészet az aknavetősöknél kollektív munka. Kevesen szolgál­ják ki a fegyvert, annál többen készítik elő társaik számára az ak­tiakat. Ez a munka is fontos ré­sze a gyakorlatnak Az ellenség a harcokban vegyi fegyvert is bevetett. Fertőzés érte a katonákat, a polgári védelem tagjait és a lakosság egy részét is. A helyzet úgy alakult, hogy a fertőtlenítő állomást alkalmi eszközök­ből kellett felállítani. Felhasználtak hát a dekontai­inálásra mindent, ami erre a célra alkalmasnak mutatkozott. A ruhaneműt nélául a szabadban tűzre helyezett hordókban főzték ki, fertőtlenítették 1­7. november 16., hétfő

Next