Magyar Szó, 1988. február (45. évfolyam, 45-58. szám)

1988-02-16 / 45. szám

2 KÜLPOLITIKA Mumtt Sra Ma A Contadorát kirekesztik a folyamatból • Heves nicaraguai ellenállás várható KÖZÉP-AMERIKAI HELYZET Közép-Amerika külügyminiszte­rei, mint a végrehajtó bizottság tagjai, ma megvitatják a tavaly augusztusban aláírt békeszerződés alk­kalmazását. A megbeszélést San Salvadorban tartják meg azzal a céllal, hogy kidolgozzák e békeszerződés vég­rehajtásának mechanizmusait. A San Salvad­or-i találkozó olyan szempontból is jelentős, hogy eltá­volítják a Contadorát a közép­­amerikai békefolyamatból. Nica­ragua, Costa Rica, Honduras, Gua­temala és Salvador diplomáciai vezetőjének ugyanis meg kell álla­podnia­ abban, hogy vállaljá­k a nemzetközi felügyeleti bizottság szerepét a Contadora helyett. Salvador fővárosában feszült légkörű megbeszélés várható, mert Nicaragua határozottan ellenzi a Contadora tagjait, hogy területén továbbra is felügyeljenek a békére. (Tanjug) ELNÖKVÁLASZTÁS CIPRUSBAN Kiprianu kiesett A jövő héten ismét szavaznak Kiprianu vereséget szenvedett a ciprusi görögök vasárnapi elnök­­választásán. Tíz évig töltötte be az elnöki tisztséget. Mivel a négy jelölt közül egyik sem szerezte meg a szükséges többséget, a szavazatok több mint 50 százalékát, a jövő héten meg­ejtik a választások második for­dulóját, amelyben Gdavikosz Kle­­ridesz, a jobboldal vezetője és George Vasziliu közgazdász, a bal­oldal támogatását élvező függet­len jelölt vesz részt. A 334 000 érvényes szavazat kö­zül Kleridesz megszerezte a 33, Vasziliu pedig a 30 százalékát. Kiprianu a harmadik helyre szo­rult a szavazatok 24 százaléká­val, a negyedik jelölt, a szocia­listák vezetője, Liszak­osz, a vá­lasztók 9 százalékának bizalmát élvezte. A megfigyelők úgy értékelték, hogy Kiprianu eddigi elnök a szi­getország újbóli egyesülése iránti viszonyulása miatt vesztette el­­a szavazók bizalmát. Kiprianu ugyanis mindaddig nem hajlandó tárgyalni, amíg a török csapato­kat és bevándoroltakat nem von­ják ki a sziget északi részéből, amíg nem tisztázzák a hatékony nemzetközi jótállás és az emberi szabadság kérdéseit. Kleridesz jobboldali vezető és a kommunisták támogatását élvező Vasziliu nem mond le az előbbi célokról, de elérésük érdekében hajlandó kompromisszumra és az előfeltétel nélküli tárgyalásokra. (Tanjug) Pakisztán közvéleménye egyre gyakrabban bírálja kormányának pálfordulását, mivel a Kabullal folytatott közvetett tárgyalások öt éve után most nem hajlandó alá­írni a megállapodást, mert ugyan­ezt a kormányt „törvénytelennek” minősíti. Az ellenzék erélyesen bírálja Islamabad legújabb lépé­sét, miután az év eleje óta erélye­sen elutasította Moszkva és Kabul javaslatát, hogy Genfben egyidejű­leg tárgyaljanak a szovjet kivonu­lásról, és az azután esedékes afga­nisztáni kormány megalakításáról. Amikor Mihail Gorbacsov kije­lentette, hogy a Szovjetunió többé nem inszisztál e két kérdés össze­kapcsolásán, Pakisztán váratlanul azzal a követeléssel állt elő, hogy a AFGANISZTÁNI KÉRDÉS Pálfordulás Islamabadban A pakisztáni ellenzék keményen bírálja a kormány módosított álláspontját „négy tényezőről” (be nem avatko­zás, nemzetközi garanciák, a me­nekültek hazatérése és szovjet ki­vonulás) szóló egyezmény aláírása előtt állapodjanak meg a kabuli koalíciós kormány összetételében is. Wali Khan, az Awami Nemzeti Párt vezére felrótta Ziaul Hak el­nöknek és Nurani külügyi állam­­miniszternek, hogy ellentmondásos kijelentéseikkel konfúziót teremte­nek most, amikor a genfi egyez­mény aláírásra kész. Az islamaba­­di kormány képviselőinek kijelen­téseire, amelyek szerint Afganisz­tán kormánya illegális, az ellenzéki vezér feltette a kérdés­t, hogy a pa­kisztáni kormány miért tárgyalt öt éven át egy illegálisnak minősített rezsimmel. Navadzada Narullah Khan, a másik ellenzéki PDP vezére, fel­­foghatatlannak találta a kabuli kormány véleményét és figyelmez­tetett, hogy nem lenne szabad megrontani a Gorbacsov kijelenté­se után létrejött kedvező légkört. „Pakisztánnak tiszteletben kell tartania adott szavát, és alá kell írnia a genfi egyezményt” — hang­súlyozta Agha Shahi volt külügy­miniszter is. Szerinte Gorbacsov kijelentésével a Szovjetunió többé­­kevésbé elfogadta az ENSZ-köz­­gyűlés határozatába foglalt köve­telményeket (melyeket Pakisztán javasolt). A szovjet kivonulás és a leendő afgán kormány kérdésének utólagos összekapcsolásával Pa­kisztán meghátrált a már vállalt kötelezettség teljesítéséről, állítja ez a tekintélyes politikus. (Tanjug) Mégis lesz szekértő­ tal­álkozó Thaiföldi­ laoszi határviszály Sidhi Sawetsila thaiföldi kül­ügyminiszter tegnap közölte, hogy Chavalit Jingc­ajut, a thaiföldi hadsereg főparancsnoka ma Bang­kokban találkozik Sisawat Keo­­bunphannal, a laoszi hadsereg ve­zérkari főnökével. A találkozó cél­ja, hogy véget vessenek a közös határon folyó felesleges vérontás­nak, amelyben december dereka óta mindkét részről több száz ka­tona életét vesztette vagy megse­besült. A thaiföldi hírt megerősítette Vientian is. A laoszi rádió hírei szerint a katonai küldöttség thai­földi látogatásának célja, hogy biztosítsa a tűzszünetet és a vi­szályt képező területről való visz­­szavonulást. Laosz és Thaiföld határviszálya tavaly augusztusban tört ki, és decemberben valóságos háborúvá fajult, amelyben repülőgépek, a nehéztüzérség és rakéták is szere­pet kaptak. Különféle térképekre hivatkozva mindkét ország igényt tart egy 30 négyzetkilométernyi területre. (Tanjug) ORSZÁG valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár1 957,51 960,39 AUSZTRIA schilling 100 11213,66 11247,36 KANADA dollár1 1066,85 1070,05 FRANCIAORSZÁG frank 100 13248,87 23318,73 NSZK márka 100 78806,73 79043,51 1OLASZORSZÁG líra 100 107,00 107,32 1SVÉDORSZÁG korona 100 22122,21 22188,67­­SVÁJC frank 100 95815,78 96103,66 lNAGY-BRITANNIA font1 2345,55 2352,59 ?USA dollár1 1349,57 1353,63 Az árfolyamlista mától érvényes. Soha nincs egyedül!­­ Hű társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK Erősödik a dollár Egymilliárdd­al csökkent Amerika külkereskedelmi mérleghiánya tőke, a többi fontosabb fizetőesz­közökhöz viszonyítva. Jelenleg 1 dollárt valamivel több mint 1,71 márkáért váltanak. A dollár helyzetének az is ked­vez, hogy januárban csökkent Ja­pán külkereskedelmi többlete. A megítélés szerint ez rendkívül fontos elem a legerősebb valuták árfolyamában. Amerika ugyanis hiányának jó részét a Japánnal való kereskedelemben mutatta ki. A külkereskedelmi mérleghiány csökkentésén kívül a nemzetközi pénzpiac nagyon kedvezően fo­gadta azt a hírt is, hogy az USA decemberben 4,2 százalékkal nö­velte exportját, s 24,8 milliárd rekordjövedelmet ért el. A köz­gazdászok úgy értékelték, hogy az amerikai dollár értékének nagy­méretű zuhanása a múlt év má­sodik felében, az export növelése hasznot hozott Amerikának. Ez mindenképpen kedvez Reagan el­nök Republikánus Pártjának az idei választási kampányban. Az export fellendítése részben kiüti az ütőkártyát a demokrata el­nökjelöltek kezéből, akik követelik az amerikai import nagyméretű korlátozását. Az eredmények ellenére tény, hogy az USA-nak 1987-ben 171,2 milliárd dollár volt a kereskedel­mi mérleghiánya, az összeg 15 milliárddal nagyobb, mint 1986- ban. A Newsweek legutóbbi körkér­désének alapján az amerikaiak fe­le úgy véli, hogy szigorúbb kor­látozó intézkedésekkel csökkenteni kell az importot, s a külföldi árut drágábban kell eladni az ameri­kai piacon. A megkérdezettek 75 százaléka azt állította, hogy minőség szem­pontjából a japán termékek egy­általán nem maradnak le az ame­rikai mögött. Közülük 54 száza­lék azonban úgy véli, hogy a ja­pánok nem folytatnak tisztességes versengést az amerikai piacon. Mindez arra vall, hogy az idén a deviza- és pénzpiac helyzetét az USA—Japán—Nyugat-Európa (NSZK) közötti kapcsolat hatá­rozza majd meg. A legbefolyáso­sabb nyugati pénzügyi és gazda­sági hármashoz fog igazodni a vi­lág többi része, s megkísérel e há­romszöghöz minél megfelelőbben alkalmazkodni. (Tanjug) Miután az Egyesült Államoknak tavaly decemberben egymilliárd dollárral csökkent a kereskedelmi mérleghiánya, a múlt hét végén emelkedett az amerikai valuta ér­ Meghiúsult a géprablás Tanzániai pilóták trükkel éltek A tanzániai légiforgalmi társaság pilótái meghiúsítot­ták a Dar es Salaam—Ki­limandzsáró vonalon közleke­dő Boeing 137 eltérítését: a gépet visszairányították a Dar es Salaam-i repülőtérre, ahol a géprablók megadták magukat. A 77 utassal a fedélzetén szombaton este felszállt Boeing 737 pilótafülkéjébe 10 perccel a felszállás után négy férfi hatolt be és követelte a pilótáktól, hogy Addis Abe­­bába, onnan pedig Londonba irányítsák a gépet. A pilóták látszólag megijedtek és en­gedelmeskedtek az egyelőre nem azonosított támadóknak, és közölték, hogy az etióp főváros felé vették az irányt. Amikor a gép hosszas re­pülés után landolt, és azon­nal körülvették a biztonsági erők tagjai, a géprablók meg­értették, hogy ismét Dar es Salaamban vannak és meg­adták magukat. (Tanjug) A PRÓBAROBBANTÁSOK ELLENŐRZÉSE ћ második menet A szovjet és az amerikai fél valószínűleg megállapodik a mérés mikéntjében Tegnap Genfben a szovjet és az amerikai küldöttség megkezdte a kísérleti atomrobbantások ellen­őrzéséről szóló megbeszélések má­sodik menetét. Legutóbb tavaly novemberben tárgyaltak. Ezúttal szó lesz közös kísérlet végrehaj­tásáról, hogy ellenőrizzék a pró­barobbantások mérésére szolgáló technikát. A második menet elő­reláthatólag öt-hat hétig fog tar­tani. A tárgyaló felek remélik, hogy ebben a szakaszban megállapod­nak a kísérleti atomrobbantások ereje mérésének egységes módjá­ban, s ezzel elősegítik az 1974- ben és 1976-ban az atomrobban­tások korlátozásáról szóló ameri­kai—szovjet megállapodások rati­fikálását. Az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban ugyanis jelenleg eltérően mérik a nukleáris próba­robbantás erejét. Feltételezik, hogy a közös program keretében egy­­egy kísérletet fognak végrehajta­ni mindkét országban. Szem előtt tartva, hogy a múlt hónapban szakértők jártak a Szovjetunióban és Amerikában, s megtekintették a kísérletek szín­helyét, minden jel szerint a közös kísérlet időpontját még az év el­ső felében kitűzik. (Tanjug) Sztrájkolnak a görög vasutasok Az év eleje óta a görög vasuta­sok immár harmadszor szüntették be a munkát. Újabb sztrájkjuk miatt megbénult a nemzetközi vasúti forgalom. A München felől érkező nemzetközi vonatok végál­lomása ismét Gyevgyelija határát­kelőhely, Athénból pedig egyálta­lán nem érkeznek szerelvények. Az utasokat autóbuszokkal szállít­ják tovább. Noha a görög vasutasok délelőtt­­és délután egyaránt háromórás munkabeszüntetést helyeztek ki­látásba, és tekintettel arra az ígére­tükre, hogy a tehervonatok forgal­mában nem lesz fennakadás, teg­nap egyetlen tehervagonokból álló szerelvény sem érkezett Gyevgye­­lijába. (Tanjug) 1988. február 16 . kedd LAPZÁRTÁTÓL l­apzártáig Robbanás történt azon a hajón a ciprusi Limaszol ki­kötőjében, amely az Izrael által megszállt területekről deportált palesztinokat szál­lította volna vissza hazájuk­ba. Személyi sérülés nem történt. A palesztinok az iz­raeli titkosszolgálatot vádol­ják a terrorcselekménnyel. Adatok híján nem mondjuk meg, ki a tettes, annyi azon­ban bizonyos, hogy a cipru­si hatóságok számára ko­rántsem új dolog, hogy a Közel-Kelet számláit az ő te­rületükön próbálják rendez­ni. Még az egyébként igaz­ságos ügyért küzdő paleszti­nok közül is sokan. S ha már a csodaszép szi­getországnál tartunk: a va­sárnapi elnökválasztásokon többedmagával induló Szpi­­rosz Kiprianu elnök kiesett. Ez azt jelenti, hogy meg kell válnia elnöki tisztjétől, amit évek hosszai során látott el, és amelynek során — tegyük hozzá — a lehető legszoro­sabb kapcsolatot ápolt az athéni kormánnyal. Sokkal jobban áll a szé­nája Mauno Koivisto finn elnöknek, akire az úgyneve­zett elektorok adták le sza­vazatukat. Koivisto a köz­vetlen választásokon ugyan nem kapott többséget, de most a lehetséges 155 közül megkapta az elektorok 144 szavazatát. E sorok írásakor még csak jövő időben beszélhetünk arról, hogy mit mondott Kurt Waldheim osztrák köz­­társasági elnök hétfő esti té­vébeszédében. Mindenesetre a hírügynökségi bejelentő­ben az állt, hogy „állást fog­lal a múltjával kapcsolatban kialakult helyzettel összefüg­gésben”, továbbá, hogy „meg fogja cáfolni az ellene irányuló vádakat”. A nyu­gatnémet Der Spiegelnek is cáfolnia kellett­­ önmagát. Pontosabban magyarázatot kellett adnia, hogy miért kö­zölt olyan írást, amely nyil­vánvalóan hamisított ok­mányra alapozódott. Vele kapcsolatban is felvetődik hát a kérdés: mennyre sza­vahihető vajon. Koivisto marad Elektori választások Finnországban Meduna Koivisto finn köztársasá­gi elnök, az új elnöki megbízatás­ra pályázó öt jelölt egyike, az el­nöki kabinetben marad a tegnapi elektori választások után is. A Konzervatív Párt jelöltjére, Hari Holkerira szavazott 63 elektor túl­nyomó része már közölte, hogy Koivistora fog szavazni, noha az első választási menetben két hete Holkertra adták szavazatukat. A közvetlen választásokon nyert 47,9 százalék alapján Koivistora 144 elektor fog szavazni. Mivel a győzelemhez 151 szavazatra van szüksége, még hetet kell szereznie, de bizonyos, hogy sokkal többet fog. Várható is volt egyébként, hogy Holkeri elektorai Koivistót fogják támogatni, mert jelöltjük, aki egyébként Finnország kor­mányfője, semmiképpen sem lehet államfő. A közvetlen választáso­kon a második helyezett Paavo Väyrynen a szavazatok 20 százalé­kát nyerte el, Heri Holkeri pedig 18 százalékot. (Tanjug)

Next