Magyar Szó, 1988. március (45. évfolyam, 59-73. szám)

1988-03-01 / 59. szám

2 KÜLPOLITIKAMagyar nő Kína cáfolja Gromikót Tegnap Peking hivatalosan cáfolta azokat az állításokat, amelyeket Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke közölt visszaemlékezéseiben a Mao Cetung néhai elnökkel folytatott beszélgetéséről. Gromiko hosszú éveken át irányította a külügyminisztériumot. Memoárjaiban azt írta, hogy 1958- ban titokban Kínában járt, abban az időszakban, amikor Peking arra készült, hogy fegyveres erővel felszabadítsa Tajvant, s megtisztítsa a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang ellenforradalmi erőktől, amelyeket az USA támogatott 1958 szeptemberében a Tajvaniszorosban pattanásig feszültté vált a helyzet a Tajvan ellenőrzése alatt álló két sziget miatt, amelyet a kínaiak fel akartak szabadítani. Mivel nem zárták ki azt, hogy az amerikaiak beavatkoznak az esetleges összecsapásba, Mao Cetung állítólag javasolta Gromikónak, hogy a két ország működjön együtt az amerikaiak elleni harcban. Gromiko nemrégiben közölt visszaemlékezései szerint Mao terve előirányozta a Kína elleni nagyszabású amerikai támadást. Állítólag Mao azt tervezte, hogy az amerikaiakat tőrbe csalják Kína központi részén, ahol a szovjet erők minden rendelkezésre álló eszközzel megsemmisítenék őket. A szovjet tisztségviselő emlékiratai szerint akkor nyíltan kijelentette a kínai vezetőnek, hogy elképzeléseire Moszkva nem adhat kedvező választ. A pekingi külügyminisztérium tegnap cáfolta Gromikót. Közleménye szerint 1958-ban Gromiko valóban járt Kínában, de nem felel meg a valóságnak, amit állít. (Tanjug) Szabadon engedték a foglyokat A dél-afrikai rádió délután közölte a hírt, hogy szabadon bocsátották Desmond Tutut és az apartheid elleni harc más tekintélyes részvevőit, akiket tegnap letartóztattak. A Nobel-békedíjas Tutu és híveinek gyors szabadon bocsátása, a megfigyelők véleménye szerint, azzal magyarázható, hogy Botha kisebbségi fehér rezsimje el akarja kerülni az újabb zavargásokat és tüntetéseket. A letartóztatásnak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy megfélemlítse azokat, akik ellenzik a faji megkülönböztetést. (Tanjug) függesszék fel 17 szervezet tevékenységének tilalmát, amelyet a múlt héten vezettek be. VIHAROS ESEMÉNYEK PANAMÁBAN Elszigetelődik az új vezetés Több latin-amerikai ország hazarendelte nagykövetét Argentína, Uruguay és Bolívia után tegnap Peru is hazaszólította nagykövetét Panamából, és ezzel elhatárolta magát e középamerikai ország politikai eseményeitől. Latin-Amerika országai közül csak Nicaragua támogatja Manuel Solis Palma új panamai elnök kormányát, amely viharos események után került hatalomra. Előbb a múlt csütörtökön hajnalban leváltották Eric Arturo Delvalle elnököt. Az Amerikai Államok Szervezetének vasárnap Washingtonban megtartott ülésén csupán Nicaragua támogatta Parmát, Venezuela, Brazília, Mexikó, Kolumbia, Ecuador, Peru, Paraguay és Chile, valamint a Karib-tenger országai nem nyilatkoztak, míg Argentína, Uruguay és Bolívia a leváltott Delvallét támogatta. A nagykövetek hazaszólításával egyes latin-amerikai országok nyomást akarnak gyakorolni a panamai vezetőségre, és Antonio Noriega tábornokra, a nemzeti gárda főparancsnokára, hogy népszavazással vagy rendkívüli választásokkal kérje ki a nép véleményét az elnökcseréről. Ugyanakkor szembetűnő, hogy Latin-Amerika részben elhatárolja magát Noriega tábornok túl harsány politikai szerepvállalásától. Ő volt ugyanis az oka Delvalle leváltásának és Palma kinevezésének. Latin-Amerika azonban egységes maradt követelésében, amelyet az AÁSZ rendkívüli ülésén is hangoztattak, hogy Panama egyedül, külső befolyás nélkül oldja meg politikai válságát, amelyet már két éve szít az amerikai kormány. A panamai eseményekre való hivatalos reagálásokban szinte kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy Latin-Amerika tiszteletben tartja Torrijos és Carter megállapodását, amely szerint a Panama-csatorna feletti szuverenitást 1999. december 31-én vissza kell adni Panamának, és ekkor az övezetből ki kell vonni az amerikai haderőt. (Tanjug) Letartóztatták Desmond Tutut Többedmagával petíciót akart átadni a dél-afrikai hatóságoknak Botha rezsimje tegnap letartóztatta Desmond Tutu anglikán papot, a Nobel-békedíj tulajdonosát és az apartheid elleni mozgalom több más tekintélyes tagját, köztük dr. Allan Boesakot, az Egyházak Világtanácsának elnökét. A dél-afrikai rádió híre szerint a fokvárosi székesegyház előtt tartóztatták le őket, közvetlenül a reggeli mise után. Petíciót akartak átadni a hatóságoknak, hogy A rendőrség tegnap még vízágyúkat is bevetett a felvonulók ellen. Ezzel szemben tegnapelőtt, amikor az Afrikaner Weerstandsbeweging elnevezésű újnáci szervezet tartott felvonulást, ugyanez a rendőrség tétlenül nézte. A felvonulók között sokan automata fegyverrel vagy késekkel voltak felfegyverkezve. (Tanjug) Sztrájk a Vatikánban A Vatikán történetében tegnap került sor az első sztrájkra. Ezernyolcszáz alkalmazott azért szüntette be a munkát, mert ily módon akart tiltakozni a rendkívül alacsony bérek miatt, amelyek egyébként alig érik el az olaszországi átlagot. Elégedetlenségük azzal a döntéssel is összefüggésbe hozható, hogy a fizetéseket újabban visszamenőleg fizetik ki, nem pedig előre, az eddigi gyakorlatnak megfelelően. Követelik továbbá egy vatikáni munkaügyi minisztérium létrehozását, amely azután közbenjárna a pápai államban dolgozók szociális jogainak biztosításáért. (Tanjug) ÁRFOLYAMLISTA Az árfolyamlista mától érvényes. Soha nincs egyedül! Ha társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK ORSZÁG valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár 1 969,84 972,76 AUSZTRIA schilling 100 11417,05 11451,35 KANADA dollár 1 1067,57 1070,77 FRANCIAORSZÁG frank 100 23691,80 23762,98 NSZK márka 100 80196,80 80437,76 OLASZORSZÁG líra 100 108,49 108,81 SVÉDORSZÁG korona 100 22622,19 22690,15 SVÁJC frank 100 97507,77 97800,73 NAG-BRITANNIA font 1 2398,72 2405,92 USA dollár 1 1350,90 1354,96 KÖZVETETT TÁRGYALÁSOK AFGANISZTÁNRÓL A kivonulás menetrendjéről A kölcsönös bizalmatlanság ellenére eddig három okmány tervezete készült el (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) forduló óta lényegi előrelépés történt. Február 8-án ugyanis Mihail Gorbacsov szovjet vezető bejelentette, hogy a Szovjetunió május 15-én megkezdi csapatainak 10 hónapig tartó kivonását, ha Genfben aááírják a megegyezést. Feltételül szabta meg az afgán felkelők külföldről jövő segélyezésének megszüntetését. Időközben Pakisztán rövidebb, 8 hónapos határidőt javasolt a szovjet csapatkivonásra. A különbség nem nagy. Más kérdések is felmerültek azonban, amelyek nem tartoznak a genfi tárgyalások hatáskörébe. Elsősorban az új kormány megalakításáról volt szó. Pakisztán koalíciós kormány megalakítását követeli, még a szovjet csapatkivonás előtt, a modzsaheddinek pedig olyan kormányt szeretnének, amelyben a jelenlegi kabulii rezsim képviselői nem kapnának helyet. Az utóbbi napok lázas diplomáciai tevékenységéből kitűnt, hogy Islamabad és a modzsaheddinek magukra maradtak követelésükkel. A modzsaheddinek azért követelik az ,,átmeneti kormány” előzetes megalakítását, mert attól tartanak, hogy a szovjetek kivonulása után általános vérontás kezdődik. Ha Genfben megegyezés születik, az ENSZ valószínűleg ellenőrzői megbízatást kap. Az afgán kötöttséget Abdul Wakil külügyminiszter, a pakisztánit pedig Zain Noorani külügyi államminiszter vezeti. A pakisztáni küldöttség tegnap már elutazott Genfbe. Indulása előtt Noorani kijelentette Pakisztán nem óhajtja a szovjet csapatkivonás elhalasztását, de a válság részmegoldását sem. Elmondta még, hogy egyes „baráti országok” azt tanácsolták Pakisztánnak, hogy írja alá a megegyezést, s ne adjon ürügyet a Szovjetuniónak a csapatkivonás elhalasztására. Vasárnap esti zárt ajtók mögött megtartott négyórás parlamenti ülésén Junejo pakisztáni kormányfő közölte, hogy a kormány még nem döntette el, aláírja-e a szerződést. A képviselők többsége követelte, hogy az új kabuli kormány megalakítását, a szovjet csapatkivonást és a szerződés aláírását ne kapcsolják egybe. Delhi hír, hogy K. P. S. Menen indiai külügyi államtitkár ma Pakisztánba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Afganisztánról. Holnap ismét közvetett tárgyalásokat folytat az afgán és a pakisztáni küldöttség Afganisztán jövőjéről. Az ENSZ-palotában megtartandó tárgyalási menettől az afganisztáni kérdés politikai megoldását és a sokévi konfliktus megszüntetését várják. Akárcsak eddig, most is Diego Cordovez, az ENSZ-főtitkár kiküldöttje közvetít. Az 1982 júniusa óta időnként folytatott tárgyalások a kölcsönös bizalmatlanság ellenére is lehetővétették három egyezmény tervezetének kidolgozását. Előirányozzák, hogy szűnjön meg a külső beavatkozás Afganisztán belügyeibe és jótállás szavatolja ezt, továbbá, hogy a több millió afganisztáni menekült önkéntesen térjen haza, emellett amerikai és szovjet garanciákat is előirányoznak. A március 2-án kezdődő fordulónak meg kell oldania a 4., a lényegi kérdést, a szovjet csapatok kivonásának menetrendjét is. A legutóbbi, a tavaly szeptemberi 1988. március 1., kedd LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG A Közel- és a Közép-Keletről érkeztek tegnap a nap hírei. Néhány hónapi szünet után ismét kiújult a városok háborúja: az iraki légihaderő iráni településeket bombáz, az irániak iraki városokat lőnek rakétákkal. Bagdadi értesülés szerint az ott élő jugoszlávok közül senkinek sem esett baja. Az irámiak azt állítják, hogy föld-föld rakétával eltalálták az ellenfél állami rádió- és tévéstúdióját, valamint két katonai célpontot. A Közel-Keleten tartózkodó Shultz amerikai államtitkár ismét Izraelben tárgyalt, majd onnan Ammanba utazott, hogy az est folyamán megint visszatérjen Izraelbe. Egyelőre nem lehet tudni, hogy sikeres lesz-e a Közel-Keletre vonatkozó amerikai kezdeményezés. Najibulah afgán vezető úgy fogalmazott, „hazája nem fog beleegyezni, hogy Islamabad vagy London ültessen a nyakába kormányt”. A közvetett afgán —pakisztáni tárgyalások egyébként holnap folytatódnak. A Fehér Ház cáfolta, hogy elnöki különmegbízott titokban Teheránban járt és a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről, valamint a Libanonban fogva tartott amerikai túszokról tárgyalt volna. Frederico Mayor, az UNESCO nemrégiben megválasztott új főigazgatója reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Szingapúr visszatér az ENSZ Nevelési, Tudományos és Kulturális Szervezetébe, de nem szab előfeltételt. És végül két Jugoszláviával kapcsolatos hír: Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy Mihail Gorbacsov szovjet vezető hamarosan hazánkba látogat. Ciprusban folytatódik a vizsgálat a bérbe adott jugoszláv repülőgép katasztrófájának kiderítésére. Egyelőre az a kérdés, miért repült alacsonyabban az előírtnál. Hogy üljön a képviselő? AZ IDŐ, MINT TUDJUK, PÉNZ, és ez a politikusokra is vonatkozik. Ha pedig azt kutatnánk, hogy kinek az ideje a legdrágább, akkor valószínűleg George Schultz kerülne a lista élére, mert hogy az ő látogatási programjai a legzsúfoltabbak. Bizonyítja ezt a legutóbbi példa is, amikor négyöt nap alatt — Moszkvától a Közel-Keletig — hat országot keresett fel, köztük Izraelt kétszer is, és legalább tucatnyi politikussal tárgyalt. Mindez akkora tempót diktált, hogy — mint a tévénézők is észrevehették — a két látogatás között néha még arra sem volt ideje, hogy nyakkendőt cseréljen. Nos e nagy kapkodás közepette akadt egy kis idő, talán egy fél óra, amikor nyugodtan meditálhatott a szövevényes közel-keleti helyzetről. Ezt a nyugalmas fél órát Kelet-Jeruzsálemben töltötte. Akkor, amikor hiába várt a palesztinok küldöttségére, akik egyszerűen nem fogadták el egy szuperhatalom képviselőjének meghívásai, mert úgy ítélték meg, hogy ebből semmi hasznuk nem lesz. Washington ugyanis még mindig nem hajlandó nyomást gyakorolni az izraeli kormányra, addig pedig nyilván nem változik a helyzet. Schultz ezúttal a saját esetén tapasztalhatta azt a régi közel-keleti igazságot, hogy a palesztin kérdést a palesztinok nélkül nemigen lehet rendezni. Vannak, akik egyenesen érdekeltek a térség krízisének elhúzódásában. Most nem a golyószóró- és aknavetőgyártókra, meg a pokolgép-kereskedőkre gondolunk, hanem a háború egyéb vámszedőire és haszonélvezőire. Például arra a libanoni üzletemberre, aki páncélkocsivá varázsolja a közönséges sorozatgyártott személyautókat. A megrendelők a szó szoros értelmében sorban állnak a műhely előtt, pedig nem is olcsó műveletről van szó: a ,,tankosítás” 35 ezer dollárba is belekerül. Az 1,5 centiméteres páncéllemez állítólag tökéletes védelmet nyújt az utasnak, aki kocsijával a két szemben álló milícia kereszttüzébe kerül. A páncél csak az ellen a dinamit ellen hatástalan, amelyet az ülés alatt rejtenek el. BÉKÉS CÉLOKAT IS SZOLGÁLHAT a robbanóanyag: például az az atomtöltet, amelyet a szovjet—amerikai egyezmény után leszerelt közepes hatótávolságú rakétákból vesznek majd ki. Becslések szerint a két fél rakétáiból mintegy 30 tonna nukleáris fűtőanyag kerül ki, amellyel évtizedeken át üzemelhetnek a villanyáram-termelők atomerőművek. Persze csak akkor, ha az atomöltetőt tényleg áramtermelésre használják fel, és nem szerelik be egy másféle hatótávolságú hordozóeszközbe. Ha az atomleszerelés egyszer tényleg beindul, alighanem a Föld lesz a világegyetem legfényesebb bolygója, annyi áramot fogunk termelni! A MARADÉKTALAN LESZERELÉSÉRT küzd az olasz Radikális Párt dús idomú aktivistája, Cicciolina is, csak ma még sokszor meg nem értéssel találkozik. A minap Brüsszelben egy éjszakai mulatóban még le is tartóztatták. Igaz, a belga rendőrök nem a képviselő-pornósztár programját kifogásolták, nem is azt, hogy öltözéke úgyszólván csak szimbolikus volt, hanem a fellépés utáni viselkedését. Úgy, ahogyan Ilonka telepedett az asztal szélére és ahogyan a lábát himbálta, egy képviselőnek mégsem illik... BRIGITTE BARDOTT viszont, akit imádóinak sokmilliós tábora egykor az „isteni” jelzővel illetett, már régen nem fenyegeti az a veszély, hogy szabados viselkedéséért összetűzésbe kerül a törvénnyel. ez, mint tudjuk, mostanában kizárólag az állatvilág, pontosabban az állatok védelme érdekli. Különös véletlen folytán a minap éppen Saint Tropez-ban, B. B. nyaralója közelében vetette magát a partra egy a tűzi életben csalódott bálna, alkalmat adva a dívának a mentési akcióra. Viszsza is vonszolták az életunt emlőst a nyílt vizekre, de az nem sokkal később újra kiúszott a partra. Vagy mert teljesen vigasztalan, vagy mert tetszik ,mi ez a megkülönböztetett törődés. (sgb)