Magyar Szó, 1988. április (45. évfolyam, 105-118. szám)

1988-04-16 / 105. szám

BELPOLITIKA Млстпб 1988. április 16., szombat Tanácskozás a JSZSZK Képviselőházában A normativizmus hazánkban olyan méreteket öltött, hogy gá­tolja a gazdasági törvényszerűsé­gek érvényesülését, korlátozza a gazdaság szabadabb szerveződési formáit és hatékonytalan, éssze­rűtlen döntéshozatali rendszert von maga után a társult munká­ban. Ezért mielőbb csökkenteni kell a gazdasági rendszer sza­bályozottságát, állapították meg a normativizmus leépítésére irá­nyuló intézkedésekről a JSZSZK Képviselőházában szervezett ta­nácskozáson. Petar Starčević véleménye sze­rint a túlzott szabályozás a jog mindenhatóságáról vallott nézet következménye. Az a törekvés, hogy a gazdasági alanyok maga­tartását teljes egészében szabá­lyozzák, az előírások állandó mó­dosítását és kiegészítését követeli meg. Kérdés, mondta Djordji Caca, hogy az ország alkotmányának ilyen részletesnek kell-e lennie. Az alkotmány ilyen logikáját most a módosítási javaslatok tervezete is magáévá tette, nemcsak terje­delmében, hanem a további törvé­nyes szabályozások lehetőségének feltárásával is. Miodrag Zečević véleménye szerint a problémát nem lehet törvények megszünte­tésével megoldani, hanem csakis a társadalmi viszonyok átalakítá­sával. Radikálisan csökkenteni kell a jogi előírásokkal szabályo­zott társadalmi viszonyokat, s ugyanakkor erősíteni azokat a normákat, amelyek szabadságot adnak az egyes alanyoknak. Csak konfliktushelyzetekben kell jogi normákhoz folyamodni, fűzte hozzá Zečević. (Tanjug) A KOSOVÓI KSZ TB ELNÖKSÉGE Jasharit javasolják elnöknek A Kosovói KSZ TB Elnöksége a községi pártbizottságok elnökségei­vel folytatott konzultációk és a vi­ta után Kaqusha Jasharit javasol­ta a Kosovói KSZ TB Elnökségé­nek elnökévé a következő egyéves időszakra és Vojislav Zajićot az Elnökség titkárává. Ezeket a javaslatokat a KSZ községi bizottságainak elnökségei­ben egyhangúlag támogatták. A KSZ Tartományi Bizottságának Elnöksége és a községi pártbizott­ságok elnökségei szem előtt tar­totték Jashari és Zajic egész tár­sadalmi-politikai szerepvállalását, hozzájárulását a KSZ­ politikájá­­nak érvényesítéséhez. Raqusha Jashari 1946-ban szü­letett Pristinában, albán nemzeti­ségű. 1964 óta tagja a JKSZ-nek, az Építészeti Karon diplomáit. Tagja volt a Kosovói SZISZ Tar­tományi Választmányának, a Szerb SZISZ Választmányának, számos i­fjúsági akción vett részt. Vojislav Zajić 1949-ben született a kiinai községben levő Dušević Liluban, szerb nemzetiségű. 1972- ben vették fel a pártba, okleveles közgazdász, s az elmúlt megbíza­tási időszakban is a Kosovói KSZ TB Elnökségének titkára volt. Előkészületek a KSZ értekezletére A Tartományi Bizottság Elnök­sége tegnapi ülésén megvitatta a Kosovói KSZ értekezlete tézisei­nek tervezetét. A tézisek javasla­­tát a Tartományi Bizottság erősí­ti meg következő ülésén és társa­dalmi vitára bocsátja. Hangsúlyozták, hogy a tézisek alapul szolgálnak a Kosovói KSZ- ben folytatandó széles körű vitá­hoz azokról az okokról, amelyek a nemzeti egyenjogúság és a nem­zetek közötti viszonyok területén megtorpanáshoz vezettek a JKSZ politikájának valóra váltásában. A tézisek ugyanakkor bíráló hozzá­állásra ösztönöznek a KSZ-szerve­­zetek és -szervek munkájához és rámutatnak a KSZ eszmei-politikai és cselekvőképessége erősítésének irányaira a nemzetek és nemzeti­­s­égek egyenjogúságának teljesebb érvényesítése érdekében. Az Elnökség megerősítette a tar­tományi pártbizottság, a TB El­nöksége, szervei és testületei ta­valyi munkájáról szóló jelentés ja­vaslatát. Megerősítette az említett testületek munkájának kerettervét is amelyet a Tartományi Bizottság következő ülésén fogad el. (Tan­­jug) KŐOLAJKUTATÁS A TENGER­FENÉKEN Jól halad a munka Aláírták az önigazgatási megegyezést A Crna Gora-i tengermelléken a Fanon nevű platform kőolajkutatói 1380 méteres mélységig fúrtak le. A munkálatok a tervezett ütemben haladnak, hét hónap alatt 5800 mé­terig kellene lefúrni. Mint ismere­tes, a kőolajkutatást a zágrábi INA-Naftaplán, az újvidéki Nafta­­gas, a ljubljanai Petrol és a kotori Jugopetrol közösen finanszírozta. A Jugopetrol és a Naftagas kép­viselői tegnap Kotorban önigazga­tási megegyezést írtak alá a kő­olaj- és földgázkutatás célját szol­gáló munka- és eszköztársításról. A megegyezést Marko Lazarevic, a Jugopetrol vezérigazgatója, Milan D­jakovic, a Naftagas ügyvezető bi­zottságának elnöke és Danilo Grba, az A­d­r .gati­k - J­ugopetrol igazgatója írta alá. A megegyezéssel folytatódik a két vállalat 1982-ben kezdődött kö­zös munkája. Az elmúlt öt év so­rán a Naftagas több mint 10 mil­liárd dinárt fektetett kutatásokba, a következő ötéves időszakban 52 milliárd dinárt fordít erre a célra, míg a Jugopetrol eddig 21 milliárd dinár értékű munkálatokat végzett. (Tanjug) Agrometeorológiai elemzés Az elmúlt­ időszakban változóan felhős, változékony idő volt, helyenként esővel. A csapadék mennyisége a Becsén mért 5,2 liter és a Zomborban mért 18,8 liter között alakult négyzetméteren­ként. A nappali középhőmérséklet az időszak elején és végén 11 és 15 fok között alakult, a legmagasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok volt. A hétnapos időszak közepén reggeli fagyok is voltak, a legalacsonyabb hőmérséklet 2 méter talajszint feletti magasságban mínusz 4—0 fok volt. A talaj felett 5 centiméterrel mínusz­­1 és 1 fok között alakult. A legmagasabb nappali hőmérséklet az időszak­nak ebben a részében 12—16, a nappali középőmérséklet 5—8 fok volt. Jóllehet szinte az egész időszak csapadékos volt, ez nem aka­dályozta a tavaszi munkálatokat, mivel hosszabb derült, száraz időszakok is voltak, és a viszonylag erős szél kiszárította a talajt. A cukorrépa vetése folyik, a tervezett területnek mintegy 60 százalékát vezették be. Folyik a talajelőkészítés a többi növény ve­téséhez. A búza szépen fejlődik, a kalászosodás szakaszába érkezett. Felelősséget a mezőgazdaság helyzetéért A JKSZ értekezletének választ kell adnia a gazdasági fejlődés kérdéseire . A Szerb KSZ KS két illetékes bizottságának vitája az országos pártértekezlet téziseiről Lényegi változásokra van szükség a gazdasági rendszerben, mert enélkül nem következhet be sem a termelőerők, sem az ön­­igazgatási társadalmi-gazdasági viszonyok fejlesztése — állapítot­ta meg tegnap Belgrádban Stefan Korošec, a JKSZ KB elnöksé­gi tagja a Szerb KSZ KB gazdasági és mezőgazdasági bizottsá­gának együttes ülésén. A lényegi változások fontosságát és módját taglalták a részvevők a JKSZ értekezletének előkészületei jegyében megtartott összejövete­len, amelyen egyértelmű volt a megállapítás, hogy a JKSZ érte­kezletének választ kell adnia a fejlődés megtorpanásainak okaira, mozgósítania kell az ország alkotó­erőit, ellenkező esetben tovább mé­lyül a válság. Stefan Korošec vita­indítójában kifejtette, hogy az ér­tekezleten konkrétan meg kell ha­tározni, milyen változások szük­ségesek a rendszerben, a politiká­ban és a KSZ-ben, és nyíltabban választ kell adni a társadalom ége­tő kérdéseire. Rámutatott, hogy az értekezlet, az alkotmánymódosí­tás és a gazdasági rendszer re­formja egymással szorosan össze­függ és e tevékenységek során szá­mos kérdésben világos megoldást kell találni. Először is a piac fej­lesztése szempontjából tisztázni kell a gazdasági tényezők önálló­ságát, a termelési tényezők piaci szempontból való értékelését és szervezési feltételeket kell terem­teni új termelési egységek létre­hozására, a veszteséges termelés felszámolására, a kereskedelem és a bankok szerepének közelebbi meghatározására és az adminiszt­ratív akadályok leküzdésére. Fon­tosnak minősítette a társadalmi tulajdon kérdésének rendezését. A ljubljanai Jogi Kar gazdasági in­tézetének egy kutatására hivatko­zott, amelyből kiderült, hogy a vizsgálat tárgyát képező négy eu­rópai országhoz viszonyítva a mi gazdasági beruházásaink hatékony­sága csak 70 százalékos, és ennek alapján azt is kiszámították, hogy ha 1950-től 1980-ig akkora lett vol­na a beruházásaink hatékonysága, mint ezeknek az országoknak, ak­kor társadalmi termékünk a jelen­leginek a kétszeresét tenné. Ez is szemlélteti, hogy a társadalmi tu­lajdon kérdését rendezni kell és gazdasági mechanizmusokkal ser­kenteni a hatékonyságot. Bírálta a túlzott állami beavatkozást is, amely adminisztratív szabályozás­sal lényegé­be a stagnációhoz ve­zetett. Mindezekre a fogyatékosságokra a vitázók is rámutattak. Ljubina Markovic odáig ment, hogy ki­mondta: szerinte az egész társa­dalmi rendszert meg kell változ­tatni, mert az eddigiek során nem tiszteltük sem a törvényt, sem az alkotmányt, sem a határozatokat. Ljubomir Tica a határozatok meg­valósítását követelte. Emlékezte­tett arra, hogy a JKSZ KB 8. ülé­sén konkrét határozatok születtek a mezőgazdaságra vonatkozóan, s ebből szinte semmi sem valósult meg, pedig Vajdaságban nagy re­ményeket fűztek hozzájuk, hiszen a tartomány el tudná látni élel­miszerrel az egész országot. Ma viszont odáig jutottunk, hogy bár a lakosság vásárlóerejéhez képest drágák a mezőgazdasági termékek, az egyéb költségeket figyelembe véve azonban rendkívül alacso­nyak, és ezért állandóan csökken a mezőgazdasági termelés. Az aránytalanságokat szemlélteti, hogy ma például­ egy tehén (amit 5 évig kell nevelni) annyiba kerül, mint egy mosógép, s ez semmivel sem igazodható. Szerinte a tudomány­nak sokkal jobban hallatnia kell a szavát és segítséget kell nyúj­tania a mezőgazdaság számára a termelési irányvétel meghatározá­sában. Živojin Matic szerint is a JKSZ KB 8. ülése drasztikus pél­­dája annak, mennyire nem telje­sítik a határozatokat. Szükség van annak a megállapítására, hol van­nak az élenállások, de ez szerinte a jelenlegi ötletszegény emberek­kel nem lehetséges. A JKSZ értekezletének tehát — mint ennek az összejövetelnek a vitája is szemlélteti — számos konkrét elvárásnak kell eleget ten­nie. Ezek között a gazdasági hely­zet rendezése szerepel a fő helyen, s ezen belül a mezőgazdaság hely­zetének stabilizálása. Mint a teg­napi ül­ésen Vlajko Stojilkovic, a Szerb KSZ KB mezőgazdasági bi­zottságának elnöke fogalmazott, az értekezleten meg kell határozni, kit és mely szervet terhel a fele­lősség a mezőgazdasági termelés ingadozásaiért és az illetékesektől számon kell kérni, miért nem ér­vényesítették a mezőgazdaság fej­lesztésére irányuló politikát. F­ dh Megnyílt a katonai kórház Zágrábban . (Tanjug telefotó) Brank J. Mamuta flottatengernagy, szövetségi honvédelmi titkár teg­nap Zágrábban megnyitotta az új katonai kórházat, a NIH egyik leg­korszerűbb és legnagyobb egészségügyi intézményét. Az új kórház katonai biztosítottaknak, valamint a dolgozóknak és polgároknak nyújt szolgáltatást. 750 férőhelyes, a legkorszerűbb elektronikai és egyéb berendezésekkel, számos laboratóriummal, rendelővel. Martin Spegelj vezérezredes, a zágrábi katonai körzet parancsnoka a megnyi­tó ünnepségen hangsúlyozta, hogy a zágrábi katonai kórház a leg­jobban képzett káderekkel rendelkezik, a legújabb vívmányokat ké­pes alkalmazni a kórmegállapításban, gyógykezelésben, rehabilitá­cióban. A kórház minteg 360 000 szakorvosi és általános vizsgálatot végezhet évente, valamint a legbonyolultabb sebészeti beavatkozá­sokra is lehetőség nyílik. Képünkön: az új kórház Politikai melléfogás a Dugában • Szerb DNSZSZ tájékoztatási szakosztálya támogatja a Politika ház kiadványainak szerkesztéspolitikáját A Politika és a Politika ekspres lapok tavaly eredményesen érvé­nyesítették szerkesztéspolitikáju­kat, tárgyilagosan és idejében tá­jékoztatták a közvéleményt a leg­fontosabb belföldi és külföldi eseményekről és jelenségekről. Mindkét lap eredményesen eluta­sította a KSZ politikájával szem­ben álló nyomásokat, különösen a Szerb KSZ KB 8. ülése idején és után, állapította meg tegnapi ülésén a Szerb DNSZSZ Köztár­sasági Választmányának tájékozta­tási szakosztálya. Az ülésen a Po­litika ház lapjainak szerkesztéspo­litikájáról tárgyaltak. A NII hetilapban, amelyben tavaly komoly szerkesztési inga­dozások voltak tapasztalhatók, az új fő- és felelős szerkesztő meg­választásával a problémák rész­ben rendeződtek, de a lap to­vábbra is bizonyos káderproblé­mákkal küzd. A kiadóház többi kiadványa egészében véve ered­ményesen eleget tett feladatainak, noha egyes lapokban, például a Svetben és időnként az Interviu­­ban nagy szerkesztési melléfogá­sok is történtek. Az ülésen külön foglalkoztak a Duga lap szerkesztéspolitikájával. Savo Kržavac, a szakosztály el­nöke elmondta, hogy egészében vizsgálva a lap tavaly eredmé­nyes szerkesztéspolitikát folyta­tott, de, sajnos, mulasztások is történtek, a legnagyobb melléfo­gás az „Egy UDBA-s visszaemlé­kezései” című tárca volt, amely sértette Slobodan Penezic-Krcun néphős személyét, valamint az ál­lambiztonsági szolgálat tagjait. (Tanjug) Értesítés a szerémségi front harcosainak A DNSZSZ belgrádi városi vá­lasztmánya és a Harcosszövetség városi bizottsága értesíti a sze­rémségi fronton elesett harcosok rokonait, a volt harcosokat és a népfelszabadító háború egyéb harcosait, a fiatalokat, dolgozókat és polgárokat, akik május 8-án részt szeretnének venni a szerém­ségi front emlékmű-komplexum megnyitóján, hogy e hó 20-áig je­lentkezzenek helyi közösségükben. (Tanjug) CRNA GORA Javasolják dr. Miljan Radović újraválasztását A Crna Gora-i Kommunista Szö­vetség Központi Bizottságának El­nöksége javasolja, hogy dr. Miljan Radovicot és Sava Sekaricot ismé­telten válasszák meg a Központi Bizottság Elnökségének elnökévé, illetve titkárává. Az Elnökség ja­vaslatát a KSZ községi bizottságai elé terjesztik megvitatás céljából. (Tanjug) Elhunyt Lazar Karanović Palánkén tegnap meghalt Lazar Karanović, az 1941-es Partizán Emlékérem tulajdonosa. 1907-ben született a drvari községben levő Bogoljušei faluban. A népfelszaba­dító háborúban szerzett érdemeiért több kitüntetést kapott. A felsza­badulás után Palánkén települt le és bekapcsolódott a társadalmi-po­litikai életbe. Temetése ma délután 4 órakor lesz a pal­ánkai temetőben. (Tanjug) Elhunyt Fran Zwitter Ljubljanában 83 éves korában meghalt dr. Fran Zwitter profesz­­sz­or, az Edvard Kardeli Egyetem díszdoktora. Dr. Fran Zwitter tagja volt a szlovén, a szg­oszláv és a szerb akadémiának. 1975-ben Kidric-dí­­jat kapott. Ugyanebben az évben a Köztársaság Arany Koszorús Érdemrendjével tüntették ki 1985-b­en pedig AvfNOJ-díjat kapott. ..Tanjug)

Next