Magyar Szó, 1988. június (45. évfolyam, 149-163. szám)

1988-06-01 / 149. szám

2 KÜLPOLITIKAMagyar Sió A MAGYARORSZÁGI HATÁRÁTKELŐHELYEKEN A kötelező beváltás 34 000 dinár Nem egész két héttel a forint árfolyamának 13,34 százalékos növekedése után a Magyar Nemzeti Bank csökkentette a dinár árfolyamát. Most ezer dinár 22,33 forintot ér, ez 11,76 százalékkal kevesebb a május 19-i határozat értelmében megszabott értéknél. Az új árfolyam néhány nappal a dinárnak a nyugati valutákhoz viszonyított devalválása után lépett hatályba. A dollár és a forint viszonya azonban arra utal, hogy a jugoszláv valutát Magyarországon mintegy 10 százalékkal értéken alul váltják. Tegnap óta a Magyarországra utazó jugoszláv állampolgárok az eddigi 30 000 helyett 34 000 dinárt váltanak be. Kishatárforgalmi engedéllyel utazók esetében a kötelező beváltás összege 15 000-ről 17 000 dinárra emelkedett. Változatlanul 760, illetve 380 forintot kapnak érte. R. R Peking, május 31. Világszerte élnek olyan személyek, akik számára Kína nagyon jelentős, valami rendkívülit jelent nemcsak az üzletkötés szempontjából, hanem életükben is. Vannak olyanok, akik egykor, nagyon régen, a világ valamelyik pontjáról Kínába érkeztek, s második hazájukká, sőt egyeseknek az egyedülivé vált. Nem is olyan régen, a múlt év végén közölték, hogy több mint 90 éves korában elhunyt egy új-zélandi származású polgár, aki több mint hét évtizedig élt e térségben, s nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Sok minden furcsaság megtörténhet az emberekkel: egyesek szívvel-lélekkel vonzódnak e nagy országhoz, pontosabban fogalmazva, képtelenek Kínán kívül élni. Az előbbiek sorába tartozik Harrison Salzberg neves amerikai újságíró, aki időnként Kínában tartózkodik, ő minden alkalmat megragad, hogy élvezhesse vendéglátáséit. Részt vett a Kínai KP XIII kongresszusán is. Az összes legmagasabb szintű megbeszélésen összpontosított figyelemmel jegyezgetett, mintha kezdő lenne, nem pedig befutott újságíró. Olyan könyvet írt Kínáról, amely igencsak felkeltette a közvélemény érdeklődését. Munkájának címe: Hosszú menetelés — eddig még nem hallott történet. A Liano Vang (Nézet) című pekingi tekintélyes hírmagazin közölte, hogy Salzberg most az Új menetelés című könyvén dolgozik. Első kiadványában az egyik fejezetnek ezt a címet adta: A kisember, akit sohasem buktatnak meg Teng Hsziao-ping életét ismerteti. Tenget világunk élreformátorának, az új menetelés irányvonala fő kijelölőjének nevezte. Igaz, megfogalmazása nem éppen eredeti, mert néhány évvel ezelőtt, amikor még szilárdan ült a Kínai KP főtitkári székében, Hu Jao-pang ugyanezekkel a szavakkal jellemezte Tenget. Valamivel több mint egy hónapja Salzberg látogatást tett Teng szülőfalujában, Pejfanban (annyi mint diadalkapu). Közlése szerint Teng szülőháza a Dél-Kínában hagyományos stílusban épült, s a ház körül bambusz nő. Kiderítette, hogy Teng elődei a vagyonosabbak közé tartoztak. Egyik őse az utolsó dinasztiához tartozó uralkodó tanítómestere volt, s hálája jeléül a császár diadalkaput emeltetett, s erről nevezték el a falut. Teng apja képezte magát, s kinevezték a járási rendőrség vezetőjének, bátorságával is kitűnt. Teng anyja nyolc lánynak is életet adott. Salzberg a faluban találkozott Teng nagybátyjával és nagynénjével. Elmesélték, hogy Teng már kisgyermek korában kiemelkedett kortársai közül erélyes magatartásával, értelmével, szeretett tanulni, s jó emlékezőtervetséggel rendelkezett. Kedvelte a költeményeket, amelyik megtetszett neki, fejből megtanulta. A sors nyugtalan természettel áldotta meg, s többször felmászott a diadalkapura. Már 16 éves korában a forradalom útjára lépett, Franciaország felé vette, az irányt. Azóta 68 év telt el, s a nagy vezető nem látogatott el szülőfalujába. Nem futotta idejéből. Az idősebb falusiak még jól emlékeznek rá, s a fiatalabbaknak mesélnek róla. Salzberg följegyzett egy érdekességet is: Kuanan járásban, ahova Teng szülőfaluja tartozik, két olyan fa nő, amely elvétve virágzik. Kilenc éve azonban szüntelenül virágok borítják. A helybeliek szerint ez jelképezi Kína jobb sorsát Teng rehabilitálása óta. Teng szülőházának közelében háromcsúcsú domb emelkedik. A földművesek szerint ez is szimbólum: jelképezi Teng három bukását és felemelkedését. Kínai hagyomány szerint, a földművesek közkedvelt vezetőjüket mitológiai jelleggel ruházták fel. Harrison Salzberg legújabb művében minderről írni fog.. Nem kétséges, hogy 'könyve' világsikert arat majd. Teng Hsziao-ping ugyanis nemcsak valóság, hanem mítosz is. Borko GVOZDENOVIC KÍNAI politikai NAPLÓ Teng Hsziao-ping mint mítosz Mit ír egy amerikai újságíró a nagy vezetőről (Különtudósítás a Magyar Szónak) Másfél millió ember veszélyben kiöntött a Brahmaputra Assam indiai szövetségi államban megáradt és kilépett medréből a Brahmaputra és mellékfolyói, és másfél millió ember lakása és élete van veszélyben. Az árvízveszély egy hete kezdődött, de egyre nagyobb méreteket ölt. Eddig mintegy harmincan vesztették életüket, és sokan eltűntek. Több vasútvonal járhatatlan. A szomszédos Tripu államot is érinti az árvíz, mintegy 10 000 családot veszélyeztet. A hadsereg és különféle humanitárius szervezetek igyekeznek segíteni, csónakkal és tutajokkal mentik az árvízkárosultakat. Az állami intézmények is küldenek élelmiszert és ivóvizet. India központi részeiben ugyanakkor szárazság pusztít. Naponta 45—48 fokra emelkedik a hőmérséklet, kora hajnalban is 36 Celsius-fok. Csupán Delhiben több mint húszan haltak meg hőgutában. A helyzetet súlyosbítja az ivóvízhiány és a gyakori áramszünet. Emiatt rendszertelen az ivóvízelőállítás és a hűtőberendezések működése, ezek nélkül pedig elképzelhetetlen az élet. A meteorológusok nem jósolnak lényeges változást az elkövetkező napokra. A rajahstani sivatagból porfelhőket hoznak a szelek, ami részben enyhíti a napsugarak forróságát, de éjszaka akadályozza a túlhevült föld hűlését. India központi részét tavaly elkerülte az életmentő monszun és elmaradtak a szokásos májusi esők is. Az utóbbi 2—3 évben alig volt eső. (Tanjug) A hannoveri ipari vásár, amelyről többször és több szempontból is szót ejtettünk már, legalább két dolog miatt fontos: mindenkor megmutatta a nyugatnémet ipar műszaki fejlődésének és fejlődési irányának keresztmetszetét, másfelől jól leolvasható rajta a konjunktúra pillanatnyi állása. Ez az utóbbi alakulása, lévén, hogy az egyik legjelentősebb nyugati gazdasági partnerünkről van szó, számunkra sem mellékes körülmény. Mit hallottunk ezzel kapcsolatban? Dr. Tyll Necker, a Nyugatnémet Ipari Egyesülés újonnan megválasztott elnöke a vásáron mondott megnyitó beszédében általában véve kedvezően vélekedett, de figyelmeztetett is. Megállapította, hogy az elmúlt öt-hat esztendőben a nyugatnémet gazdaság egyértelmű eredményeket mutatott fel. Be kell azonban vallani — folytatta —, hogy mind a szomszédok, mind a legnagyobb konkurens országok: Japán és az Egyesült Államok sok tekintetben ügyesebben viszonyultak bizonyos változásokhoz, mint a németek. Az NSZK-nak ebben az összefüggésben meg kell fontolnia: megengedheti-e magának, hogy a legdrágábban gyártson — akár legkiválóbb minőségű termékeket, hogy a munkavállalók a hozzá hasonló országokhoz viszonyítva a legrövidebb évi munkaidőt dolgozzák, hogy roppant nagy áron állítson elő és használja az energiák legkülönfélébb formáit, és hogy olyan drágán fizessen a környezetvédelemért, ahogyan fizet. Amint fogalmazott, az NSZK-nak nem szabad elkövetnie a szamár hibáját, hogy akkor megy a jégre, amikor jól van lakva. Másfelől az NSZK nem tekintheti önmagát a jólét valamiféle szigetének. Ottjártunkban rendkívül sok szó esett e kérdésekről. Megfigyelve, meghallgatva az ezzel kapcsolatos dilemmákat, vitákat, egyértelműen megállapítható, hogy igen nagy az ingadozás. Nem ami magát a konjunktúrát, hanem a megítélést, a vele öszszefüggő hangulatot, a véleményeket illeti. Év elején pesszimizmus Az év elején ez a hangulat korántsem vált bizakodó, amint sokan fogalmaztak, elérte a nulla pontot. Ennek több oka volt: A valutaárfolyam-változás, elsősorban a márka és a dollár viszonya. Noha a nyugatnémet exportnak mindössze 17 százaléka irányul olyan országokba, amelyekkel az elszámolás dollárban történik, általában úgy veszik, hogy az amerikai nemzeti fizetőeszköz a világgazdasági változásoknak, legyenek azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek, a mindenkori szeizmográfia. Másodsorban az októberben bekövetkezett törzsdekrach okozta félelem és bizonytalanság járult hozzá a pesszimizmushoz. Sokan attól féltek, hogy ez a váratlan (a tőzsdei törvényszerűségeket ismerők számára egyáltalán nem váratlan) fordulat annyira visszaveti majd az egyéni keresletet, a vásárlóerőt, hogy az károsan befolyásolja majd az egész gazdaságot. A harmadik tényező: tavaly az NSZK- ban a gazdasági növekedés valamelyest alábbhagyott. A beruházások nem alakultak az elvárások, a feltevések szerint. Szintén rossz jel volt. Egyértelmű javulás Túl az első negyedéven már Hannoverben érezni és hallani lehetett, hogy a hangulat sokkalta jobb, mint az év elején volt. Vajon mi okozta ezt a fordulást? Furcsán hangzik, de igaz, részben a kedvező időjárás. A tél kifejezetten enyhe volt, és az egyik jelentős ágazat, az építőipar, amely akárcsak másutt, ott is nyomban megérzi az időjárás szeszélyeit, most ennek eredményeként fellendülőben van. Másodsorban nem váltak valóra a tőzsdei összeomlás után kilátásba helyezett sötét jóslatok, különösen ami a dollármárka árfolyamváltozását illeti. A tavalyi év végén egy amerikai dollár egy márka ötvennyolc pfenniget ért és a további megszilárdulás jelei mutatkoznak. Az NSZK exportjában a dollár elszámolású országok részesedése ugyan — mint már említettük — 17 százalékt mindössze. Ám az exportőrök roppant érzékenyen reagálnak minden változásra. Vajon miért? Elsősorban azért, mert a harmadik piacokon éppen a német árukínálat konkurál közvetlenül azokkal, akik dolláralapon kalkulálnak, vagy kínálnak árut, illetve szolgáltatást. Másodsorban a márka és a dollár viszonylatában bekövetkezett nagyobb arányú változások ráhatottak az európai pénzek egymás közti árarányára is. Ha ezen a téren nagyobb eltolódásokra kerül sor, a nyugatnémet export nagyon is megérzi. E két tényező miatt csökkent a nyugatnémet export. A politikusokat ez nagyon megnyugtatta. Az tudniillik, hogy az elmúlt kéthárom évben az export növekedése helyett a belső fogyasztás lendült fel rendkívüli mértékben. Néhány évvel ezelőtt sokan azt jósolták, befellegzett a nyugatnémetek jólétének, mert el fognak veszni az önmaguk által gyártott áru tengerében, nem lesz, aki megvegye. Nos, ez a jóslat sem vált be. És ez a harmadik tényező, ami a konjunktúra viszonylatában okot ad az optimizmusra. Az egyéni fogyasztás nemhogy a fáradtság jegyeit még nem is mutatja, hanem állandóan emelkedő irányzatú. Szilárd árak, nulla százalékos infláció Itt is felvetődik a kérdés, vajon miért? Az adóreform első szakaszának bevezetése (ahogyan az ottani közgazdászok fogalmaznak: a vásárlóerő szerkezetének átalakítása azt eredményezte, hogy a lakosságnak további évi 11 milliárd márkával megnövekedett ,a vásárlóereje. Az adóreform ugyan sokak által vitatott, mások egyenesen kétségbe vonják létjogosultságát, a fenti tényen ez azonban mit sem változtat. A gondoskodás, hogy „van áru, van pénz, megvesszük” , a mindennapi élet szerves részévé vált. Másik fontos elem: az NSZK-ban továbbra is szilárdak az árak. Szűkebben értelmezve ugyan ingadoznak, például a benzinkutakon hol (három pfenniggel) felemelik, hol (ugyanennyivel) visszaállítják az üzemanyag árat, de az árak mégis szilárdaknak tekinthetők. Ennek folytán a fogyasztó biztonságban érzi magát, mert tudja, nem fognak összecsapni a hullámok a feje felett, ellenkezőleg, be tudja osztani jövedelmét. Az árak stabilitásának már évek óta érezhető az áldásos hatása. Nagy szerepet játszik a vásárlóerő megtartásában és fokozásában is a mérsékelt, de egyben kiegyensúlyozott bérpolitika, amely e mérsékelt volta ellenére — azoknak, akik dolgoznak — módot ad a keresetük, jövedelmük növelésére. A korábbi évekhez képest ugyan kisebb méretetekre, ám az infláció hiányában ez a reálbér abszolút növekedését jelenti. Az egyéni vásárlóerő, a fogyasztás a felsorolt tényező együttes hatásának eredményeként fokozatosan növekszik. A gazdaságpolitika szakemberei ennek az egyértelműen kedvező irányzatnak az ellenére sincsenek megelégedve a dolgok alakulásával. Hogy miért, arról holnap. DUJMOVICS György (Folytatjuk) KÖRÚTON AZ NSZK-BAN (0.) A jóllakott szamár és a kmám Fegyver a konténerben Észak-Jemenből Ausztrálián át a Fidzsi-szigetekre Ausztráliai vámtisztek egy rutinjellegű ellenőrzéskor Sydneyben fegyverszállítmányt találtak, amelyben „egy egész kis háborúra” való gépfegyver, aknavető, rakéta és lőszer volt. A fegyvert Észak-Jemenből küldték a Fidzsi-szigetekre, a kísérőlevél szerint a konténerben használt gépek voltak. A vámtiszteket nagyon meglepte a látvány, amikor kinyitották a konténert, és egész fegyverraktárat találtak benne. Ausztráliában még sosem fedeztek fel ennyi csempészett fegyvert. (Tanjug) 1988. június 1., szerda LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG A nemzetközi politikai élet eseményei közül továbbra is egyértelműen a Moszkvában folyamatban levő szovjet—amerikai csúcstalálkozó áll az érdeklődés középpontjában. Gorbacsov és Reagan tegnap harmadszor találkozott a Kremlben, megbeszéléseiket egyaránt hasznosnak nevezték. Délben jelen voltak két fontos okmány aláírásán. New Yorkban tegnap megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 3. rendkívüli leszerelési ülésszaka. Az el nem kötelezett országok, amelyek Havannában miniszteri szinten éppen erről a témáról tárgyaltak, most New Yorkban ismertetik, miként látják ők a leszerelés lehetőségeit, és a majdnem felszabaduló potenciálok átirányítását a fejlődés finanszírozására. Rabin izraeli véderőminiszter Tel Avivban „tekintélyes palesztin" üzletemberek csoportjával találkozott. Az elmúlt egy hét leforgása alatt ez immár a második hasonló találkozója a palesztin nép ,nem autentikus képviselttivel'' Ez utóbbiak n a síi upán arra szerette^^^^m rámutatni az izraeli védernminiszternek, hogy a megszállt területeken a helyzet tarthatatlan. Olaszországban helyhatósági választásokat tartottak, amelyek a kommunisták vereségével és a szocialisták előretörésével végződtek. A kommunisták 4 százalékot veszítettek és mostalig-alig tartják előnyüket a szocialistákkal szemben. A tulajdonképpeni győztesek, a kereszténydemokraták, ők kapták a legtöbb szavazatot, és ilyenformán az ötpárti koalíci megerősödve került ki a helyhatósági választásokból. Súlyos természeti katasztrófáról érkezett hír. Indiából kiöntött a Brahmaputra és jó néhány mellékfolyója, több mint másfél millió ember került veszélybe.