Magyar Szó, 1988. június (45. évfolyam, 164-178. szám)

1988-06-16 / 164. szám

VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA KLV. évf.r 164. (14744.) szám Újvidék, 1988. június 16., csütörtök Ara 400 dinár Strougal ma Belgrádban Másfél év alatt az ötödik maps szintű Jugoszláv— csehszlovák­­kontaktus Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő ma hivatalos és bará­ti látogatásra Jugoszláviába érke­­ziik. Vendéglátójával, Branko Mi­kul­aityal, az SZVT elnökével és más jugoszláv vezetőkkel a két­oldalú gazdasági és egyéb együtt­működés fejlesztésének lehetősé­geiről fog tárgyalni. Miután Prágáiban járt Branko Mi­kulic és Marjai­ Rozic, a JSZSZK Képviselőházának elnö­ke, Belgrádiban pedig Gustav Hu­sik és Bohuslav Chnoupek, más­fél év leforgása alatt ez lesz az ötödik jugoszláv—csehszlovák ma­gas szintű találkozó. A párbeszéd folyamatosságán kívül ez a két országnak azokat a törekvéseit tükrözi, hogy elmélyítsék a ha­gyományos és tartós kapcsolato­kat Ezek az egyenlőség, be nem avatkozás, kölcsönös haszon és a különbségek tiszteletben tartásá­nak jól ismert elvein alapulnak. A kétoldalú kapcsolatok legje­lentősebb formájában, a gazdasá­gi együttműködésben az utóbbi években bizonyos fennakadás tör­tént, csökkent az árucsere-forga­lom a két gazdaság nehézségei és a megrosszabbodott nemzetközi feltételek miatt. Tavaly az áru­csere-forgalom értéke 1,4 milliárd dollár volt. Ezzel sikerült legyőz­ni a stagnálást és feltételeket te­remteni a kapcsolatok elmélyíté­séhez. A jugoszláv gazdasági szak­értők véleménye szerint a legtöbb lehetőség a kooper­áió és specia­lizálódás, a közös­­beruházások, valamint az agráripari és turisz­tikai együttműködés terén kínál­kozik. Előirányozták, hogy 1936 és 1990 között az áru- és szolgál­tatások cseréje elérje a 7,6 milli­árd dollár értékét, ami így is százmillióval kevesebb, mint az előző ötéves időszakiban. A két miniszterelnök megvitat­ja a kulturális, tudományos, mű­szaki,­­idegenforgalmi és egyéb kapcsolatok alakulását is. Nagy érdeklődéssel várják az időszerű belpolitikai­­ folyamatokról való kölcsönös tájékoztatást. A nemzetközi kapcsolatok kér­dései közül a legnagyobb figyel­met valószínűleg a Kelet—Nyugat kapcsolatoknak szentelik, tekin­tettel Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai találkozójára, továbbá az európai események­nek, a leszerelésnek, a válsággó­coknak és a világgazdaságnak a kérdéseire. A csehszlovák vendéget fogad­ja majd Raif Dizdarevic, a JSZSZK Elnökségének elnöke és Boško Kremc, a JKSZ KB Elnök­ségének elnöke. Mivel Strougal összesen 25 órát­ tölt Belgrádiban, munkaterve hangsúlyozza látoga­tásának jellegét. (Tanjug) A jövő héten döntenek a búza védőáráról Meghatározása után a kormány felülvizsgálja a 850-es liszt és a barna kenyér árát is . A Szövetségi Képviselő­ház Mezőgazdasági Bizottságának üléséről A Szövetségi Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának tegna­pi ülésén, bár eredetileg nem szerepelt napirenden, az aratási elő­készületekkel kapcsolatos kérdések, mindenekelőtt a búza védő­árának meghozatala körüli késedelem, továbbá az elsődleges pénz­kibocsátásból eredő hitelek, valamint a húsellátás időszerű kérdé­sei váltottak ki legélénkebb vitát.­ ­ Az aratás itt-ott már meg­kezdődött az országban — mond­ta felszólalásában Blazenka Knjaz. —, s felteszem a kérdést az ülé­sen részt vevő Sava Vujkovnak, a Szövetségi Mezőgazdasági Bizott­ság elnökének, hogy a kormány mikor határozza meg a búza vé­dőárát, s mikor dönt a Nemzeti Bank kormányzói tanácsa a ter­més felvásárlásához szükséges, az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelek jóváhagyásáról. Tekintet­tel arra, hogy a búza hozama az idén a jég verte vidékek kivételé­vel jónak ígérkezik, érdekes az is, hogy tesz-e a kormány intézkedé­seket, hogy megakadályozza az importot, s van-e lehetőség a bú­za kivitelére. A húsellátással kapcsolatban is volt kérdése. Mi az oka, kérdez­te, hogy a szövetségi árutartalé­­kokból a piac ellátottságának ren­dezésére jóváhagyott 10.000 tonna húsból, annak ellenére, hogy a munkaszervezetek részéről nagy az érdeklődés, nem bocsátottak a piacra elegendő mennyiséget. Branislav Milovanovic feltette a kérdést, hogy a védőárak meg­határozása után mikor dönt a kormány a 850-es liszt és a barna kenyér áráról, valamint hogy mi­kor kapnak ártérítést azok a ter­melők, amelyeknek termékei (tej, étolaj, 850-es liszt és kenyér) az árfeloldás után is közvetlen árel­lenőrzés alatt maradtak. Sava Veselinov arra kért vá­laszt, hogy az agráripari munka­­szervezetek veszteségeit milyen módon fedezték, s hogy milyen következményei lesznek ennek, to­vábbá az is érdekelte, hogyan használták fel a munkaszerveze­tek az elsődleges pénzkibocsátás­ból eredő hiteleket. A bizottság tagjai arra is választ szerettek volna kapni, hogy ki a felelős az állattenyésztésben tapasztalható áldatlan helyzetért. Figyelmeztet­tek, hogy most a piac húsellátá­sát sikerül ugyan majd megoldani, de kérdés, hogy mi lesz majd ez­után, amikor köztudomású, hogy az állatállomány országszerte je­lentősen megcsappant, főleg a magánszektorban, pedig a hús mintegy 90 százalékát éppen a magánszektor termeli. Sava Vujkov elöljáróban megje­gyezte, hogy minderre most nem (Folytatása az 5. oldalon) Aggodalom a híresztelések miatt A JSZSZK Képviselőházának honvédelmi bizottsága tájéko­zódott a szlovéniai letartóztatásokról A JSZSZK Képviselőházának honvédelmi bizottsága tegnapi ülésén, miután tájékozódott a szlovéniai letartóztatásokról és megvitatta őket, aggodalmát fejezte ki az alaptalan híresztelések és nyilatkozatok miatt, amelyekkel eleve kételyeket támasztanak az illetékes katonai, igazságügyi szervek eljárásának objektív és korrekt volta iránt. Rámutattak arra, hogy ily mó­don, valamint a közvélemény fel­bolygatására irányuló lépésekkel és javaslatokkal közvetlen nyo­mást gyakorolnak az említett szervekre. A zavartalan, a törvé­nyekkel összhangban folyó eljárás érdekében a leghatározottabban el kell utasítani az illetékes katonai igazságügyi szervekre nehezedő nyomást, szögezték le. Ugyanakkor a legerélyesebben elítélték a M­H elleni alaptalan támadásokat, és a hadseregellenes hangulat szítását, valamint elé­gedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy az illetékes szervek nem szállnak szembe megfelelő módon ezekkel a támadásokkal. A küldöttek előtt, akik a teg­napi ülésen elfogadták a Szövet­ségi Honvédelmi Titkárság tava­lyi munkájáról szóló jelentést, és a Szövetségi Tanács elé terjesztik elfogadásra, a katonai titkok el­árulásával gyanúsított három sze­mély szlovéniai letartóztatásáról Stane Brovet altengernagy, szö­vetségi honvédelmi segédtitkár beszélt. Fokozódnak a támadások a JNH ellen Stane Brover egyebek között elmondta, hogy a JNH és a hon­védelmi rendszer ellen egyes kör­nyezetekben már hosszabb ideje tartó támadások nem csökkennek, ellenkezőleg, egyre inkább terjed­nek. Janka, Borštner és Tasié letartóztatása kapcsán olyan tar­­talomal töltődtek és olyan mé­reteket öltöttek, ami precendenst jelent politikai és jogi gyakorla­tunkban. Alapos a gyanú, hogy Borštner lehetővé tette Tasiénak és Janká­nak, hogy szigorúan bizalmas ka­tonai dokumentum birtokába jus­sanak, amely a M­H egyes alaku­latainak harci készségére vonat­kozik. A folyamatban levő vizs­gálat hivatott megállapítani, hogy ezek az illetéktelen személyek milyen módon és milyen szándék­kal jutottak e dokumentum birto­kába, amelyet munkahelyükön meg is találtak. Megmagyarázva, hogy­­tehetetlen e dokumentum közzététele, mivel ezzel szintén bűncselekményt kö­vetnének el, Brovet hangsúlyoz­ta, hogy sem ebben a dokumen­tumban, sem bármely más kato­nai dokumentumban nem szerepel semmi olyasmi, ami — akár rossz­ szándékúan is — a, M­H „puccista szándékairól” szóló ki­(Folytatása az 5. oldalon) Olvasóink türelmébe Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Kommunista holnapi számában közöljük a JKSZ első értekezlete álláspontjainak teljes szöve­gét. Külön megrendeléseket a Forum Lapterjesztő osz­tálya a fill-300-as (133-as mellék) vagy az 55-969-es telefonszámon fogad el. Hiányzik a motiváció A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül nem lábalhatunk f ki a válságból — Milyen újítások várhatók az adórendszerben — Sajtótájékoztató a Szövetségi Végre­hajtó Tanácsban a gazdasági reform téziseiről A tulajdonviszonyok, a bővített újratermelés és az adórend­szer nyílt kérdéseiről tájékoztatta tegnap az újságírókat dr. Bra­­nislav Soškić akadémikus és Božiđar Raičević, a Belgrádi Köz­­gazdasági Intézet igazgatója az SZVT-ben megtartott sajtóértekez­leten. A gazdasági reform alappillére a tulajdonviszonyok gyökeres meg­változtatása, enélkül nincs kiút a válságból. A társadalmi tulajdon mellett helyet kell adni a többi tu­lajdonformának is: a szövetkezeti tulajdonnak és a magán-, vagyis az úgynevezett családi tulajdon­nak. Nincs ok a félelemre, hogy ezzel a szocialista társadalmi be­rendezés veszélybe kerül — hang­súlyozta egyebek között Branis­­lav Soškić. A társadalmi tulajdon hordozója a munkaszervezet, vagy új ter­minológiával élve az önigazgatású vállalat lenne. A gazdasági reform tézisei lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók, a lakosság meg­takarított pénzüket kötvények vagy részvények formájában vállalati beruházásokba fektessék. A rész­vények nemcsak nyereséget sza­vatolnának a tulajdonosnak, ha­nem bizonyos igazgatási jogokat a (Folytatása az 5. oldalon) A sajtóértekezlet részvevői (Tanjug tele fotó) Nagyobb a reális kamat Módosították az önigazgatási megegyezést • Az új intéz­kedés azonnal életbe lépett Tegnap óta hivatalosan is na­gyobb a dinárbetétekre, a fél év­re, egy, kettő, illetve három évre lekötött dinárbetétekre fizetendő reális kamat. A kamatláb-politiká­ról szóló bankközi önigazgatási megegyezés módosítása szerint, a fél évre lekötött pénz utáni évi reális kamat 6 százalék, az egy évre lekötött betétek után 8, a két évre lekötöttek után 10, a három évre lekötött betétek után 12 szá­zalékos kamatot fizetnek. Az önigazgatási megegyezést az­zal a szándékkal módosították, hogy ezzel összehangolják a közös pénzkibocsátási és pénzpolitika céljairól és feladatairól és a hi­telpolitika közös alapjairól szóló határozat közelmúltban történt módosításával, amely előirányozza, hogy a három hónapra lekötött pénzeszközök utáni reális kamat legalább 5 százalékos legyen. Mi­vel ez a kamat eddig 2 százalék volt, növelése magával vonta a többi reális kamatláb megváltoz­tatását is. A fél évre lekötött esz­közök utáni reális kamat eddig 3 százalék volt, az egy évre lekö­­töttekre öt, a két évre lekötöttek­­re 7, a három évre lekötöttekre 9 százalékos reális kamatot fizet­tek. A megegyezés módosítását a Ju­goszláv Bankok Egyesülésének 154 (Folytatása az 5 oldalon) MA KÖZÖLJÜK TÁRGYSORSJÁTÉKUNK III. FORDULÓJÁNAK 11. SZELVÉNYÉT (a­s. oldalon) DÉLELŐTT FELHŐS IDŐ, DÉLUTÁN HELYENKÉNT ZÁPORESŐ, ZIVATAR Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon

Next