Magyar Szó, 1988. július (45. évfolyam, 179-193. szám)

1988-07-01 / 179. szám

XLV. évf. 179. (14759.) szám Újvidék, 1988. július 1., péntek Ára 400 dinár kell a feladatokat a válság leküzdéséhez A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya megvitatta és elfogadta az egyéves munkáról szóló jelentést — Bajcsán István mondott vitaindítót . Az egyéves munkáról szóló jelentést vitatta meg és fogadta el tegnapi ülésén a Szocialista Szö­­vetség Tartományi Választmánya. Elfogadta ezenkívül a Szocialista Szövetség Tartományi Választmá­­nya és a választmány elnöksége m­un­ka testül­etei tevékenységi formái­nak szervezeti felépítésére és ér­szerű­sítésére vonatkozó javaslatot is, s megvitatásra eljuttatja a Szocialista Szövetség Községi Vá­lasztmányaiba. A­­javaslat lényege a tevékenységi formák csök­kentése, és olyan szervezeti felépítés létrehozása, amely egészé­ben véve biztosítja a Szocialista Szövetség hatékonyabb tevékeny­ségét. A Szocialista Szövetség az el­múlt egyéves időszakban a legte­­vékenyebb munkát a társad­am­i és a politikai viszonyok, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés po­litikájának kidolgozása terén fej­tette ki. Síkraszállt az élelmiszer­gazdaság anyagi helyzetének ja­vításáért és az ágazatban felgyü­­lemlett nehézségek gyorsabb meg­oldásáért. Továbbá társadalmi vi­tát szervezett az alkotmány módo­sításáról. A demokratikus vitában számos javaslat hangzott el alkot­mányunk módosítására és kiegé­szítésére. A Szocialista Szövetség­ben most folynak az előkészületek a társadalmi vita megszervezésére Szerbia Alkotmányának módosí­tása kapcsán. — A szervezeti szabályzatból eredő kötelességünk — hangsú­lyozta vitaindító beszámolójában Rajcsán István, a Szocialista Szö­vetség Tartományi Választmánya Elnökségének elnöke —, hogy megvitassuk az egyéves munkán­kat, de sem a jelentés, sem a vita nem lehet megszokott, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a gaz­dasági válság számos nyílt kérdés elé állított bennünket. Megkövete­li tőlünk, hogy ellenőrizzük az in­tézményeket és a kiépített viszo­nyokat. A Szocialista Szövetség­nek, mondta,, vállalnia kell mind­azokat a feladatokat, amelyek lehe­tővé teszik, hogy gyorsabban kijus­sunk a válságból. A válságból pe­dig van kiút, hangsúlyozta, az er­re vonatkozó gazdasági és politikai programot több ízben is meghatá­roztuk. Egy hónappal korábban er­re vonatkozóan a JKSZ értekezletén is határozatok születtek. Ezeket a programokat pedig határozottan érvényesítenünk kell, állandóan szem előtt tartva, hogy a nehéz­ségek bármennyire súlyosnak tűn­nek is mindig leküzdhetők. (Részletes jelentésünk a 6. és a 7. oldalon) Véleménycsere a költség­­vetésről Branko Mikulié megbeszélése a végrehajtó tanácsok elnökeivel Branko Mikulié, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke szerdán este megbeszélést tartott a köztár­sasági és tartományi végrehajtó tanácsok elnökeivel, s ennek , so­rán megvitattak néhány, a föde­ráció költségvetésének átcsoporto­sításával kapcsolatos kérdést. A fő kérdés az volt, hogyan teremt­sük elő a szükséges eszközöket, hogy a föderáció finanszírozásáról szóló törvénnyel összhangban le­hetővé váljon a meghatározott szükségletek kielégítésének rend­szeres fedezése, így például a M­H finanszírozása, a kevésbé fejlett köztársaságok és Kosovo SZAT fejlesztése, valamint a föderáció egyéb funkciói betöltésének pénz­ellátása. A Szövetségi Tájékoztatási Tit­kárság közölte, hogy a végrehajtó tanácsok elnökei megvitatták a fö­deráció szintjén elkülönített esz­közök mérlegét is, valamint azo­kat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoztak, milyen módon lehet­n­e előteremteni az eszközöket a föderáció egyes nem teljesített kötelezettségeire. Külön figyelmet szenteltek a Testvériség—egység autóút és a főúthálózat építési költségeinek fedezésére. (Tan.jug) Serig Milutinovic az új elnök A Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének titkárává Erdélyi Károlyt választották meg Közvetlenül a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya ülésének befejezése után ülést tartott a Szocialista Szövetség Tar­tományi Választmányának Elnöksége is, és Đorđe Milutinovićot, az elnökség eddigi titkárát választotta meg a következő megbízatási időszakban az elnökség új elnökévé. Az elnökség titkárává Erdélyi Károlyt, az elnökség eddigi tagját választották meg. ĐORDE MILUTINOVIC, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségének új elnöke 1937-ben szü­letett ürögön. A Jogtudományi Karon diplomáit Belgrádban. Nemzetiségére nézve szerb, a Jugoszláv Kommunista Szövetségnek 1956-tól kezdve tagja. Új­vidékre 1975-ben került, a VKSZ TE politikairendszer-ügyi bizottsága titká­rának helyére. 1978 és 1982 között a Tartományi Képviselőház Társadalmi- Politikai Tanácsának a küldötte és a Törvényalkotási­ Jogi Bizottság, vala­mint a társult munkáról szóló törvény végrehajtását figyelemmel kísérő bi­zottság elnöke a Tartományi Képvise­lőházban. 1982 és 1986 között a Tar­tományi Végrehajtó Tanács tagja. 1986- ban megválasztották a Szocialista Szö­vetség Tartományi Választmánya El­nöksége tagjává és titkárává, valamint a Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának küldöttévé. A Jugo­szláv Néphadsereg tartalékos tisztje. Tevékeny társadalmi-politikai munká­jáért több ízben is elismerésbenn ré­szesült ERDÉLYI KÁROLY, a Szocialista Szö­vetség Tartományi Választmánya El­nökségének új titkára 1938-ban szüle­tett Újvidéken. Nemzetisége magyar, a pedagógiai főiskola magyar és német nyelv szakát végezte el. Kumrovecen 19­71­-ban fejezte be a JKSZ KB Josip Broz Tito Politikai Iskoláját. A JKSZ- nek 1957-től kezdve tagja. Tevékeny­ségét az Ifjúság című lap újságírója­ként kezdte 1957-ben. 1964 és 1973 kö­zött a Magyar Szó újságírója, majd szerkesztője. 1374-től az újvidéki II. körzeti pártbizottságnak a titkára, 1377-től pedig Újvidéken tagja a VKSZ községi bizottsága titkárságának. 1977- től 1985 januárjáig, két megbízatási idő­szakban, a Magyar Szó fő- és felelős szerkesztője. 1985 januárjától 1986- ig a VKSZ TB Elnöksége végrehajtó titkárának a tisztségét töltötte be. 1986- ban megválasztották a VKSZ TB kül­döttének a Szocialista Szövetség Tar­tományi Választmányába, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya Elnökségi­ tagjának és a tájékoztatási tanács elnökének. Két megbízatási idő­szakban tagja volt a Szerb KSZ KB- nak, 1982 és 1986 között pedig megvá­lasztották a VKSZ TB tagjának. Mun­kájáért számos társadalmi elismerés­ben részesült Módosítások a kamatpolitikában Az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelek kamatja kiszámításának új módszerét fogadta el a JSZSZK Képviselőházának Köztársaságok és Tartományok Tanácsa . Napirenden az energiaellátás, a postaforgalom és a vasút helyzete Tegnap a Szövetségi Képviselő­­ház Köztársaságok és Tartományok Tanácsa Abaz Kazazi elnökletével megtartott ülésén a többi között megerősítette az idei évi pénzkibo­csátási és hitelpolitika egységes alapjainak céljaira és feladataira vonatkozó módosítási és kiegészí­tési határozatát, hitelesítette a gaz­daságilag kevésbé fejlett területek gazdasági fellendítésére szolgáló szövetségi alap tavalyi zárszám­adását, tárgyalt a nemzetközi gaz­dasági közösségekkel való együtt­működés fejlesztésének lehetősé­geiről, valamint a villanygazdaság, a postaforgalom és a Jugoszláv Vasutak helyzetéről é­s működésé­ről A kamat ne legyen százalékos Hosszas vita és huzavona után a Köztársaságok és Tartományok Tanácsának tegnapi ülésén a kül­döttek elfogadták az egységes pénz­kibocsátás és hitelpolitika céljai­­ról, valamint feladatairól szóló ha­tározat módosítását. Ezzel lényegé­ben az eddigi kamatpolitikában nem történik változás. Módosul azonban az a módszer, amelyet a Jugoszláv Nemzeti Bank alkalmaz az elsődleges pénzkibocsátásból fo­lyósított hitelek kamatjainak el­számolásakor. Erre a lépésre azért volt szükség mert az eddig ér­vényben levő módszer alapján jú­niusban a szóban forgó hitelekre, természetesen egész évre számít­va, 900 százalékos lett volna a ka­mat. Ezáltal főként a mezőgazda­ság jutott volna rendkívül súlyos helyzetbe, különösen most, az ara­tás idején. A terményt ugyanis ép­pen az elsődleges pénzkibocsátás­­ból eredő hitelek viszonylag nagy arányú igénybevételével vásárol­hatják­ csak fel. A módosítás értelmében olyan módszerhez folyamodtak, amely szerint júliusban a kamat ezekre a hitelekre 237 százalék lesz, egész évre számítva. A havi áremelkedé­sek helyett, ami az elmúlt időszak­ban alapul szolgált a kamat meg­állapításában, az új módszer sze­rint az árak háromhavi alakulása lesz ezután a mérvadó. A módosí­tott határozat július 1-jén lép ér­vénybe. 900 Mától 10 000 dinár a tévéelőfizetés Bosznia-Hercegovinában, Crna Gorában, a Horvát SZK-ban, Szerbiában és Vajdaságban mától 10 000 dinár az rtv-előfizetés, Szlo­véniában pedig 16 000 dinár. A köztársasági és tartományi rtv-központok közölték, hogy az új ár csak részben fedi is villany­áram, az alapanyag, a pótalkatré­szek és a szolgáltatások költségeit. Várhatóan hasonló határozatot hoznak a macedón és a kosovói rtv-központok is, amelyek igen sú­lyos anyagi helyzetben vannak. Ha nem emelik az előfizetési díjat, megtörténhet, hogy a szkopjei és a prištinai TV nem tudja többé be­tölteni társadalmi funkcióját, kö­zötte a JRT. (Tanjug) Rekordot döntött a júniusi infláció A kiskereskedelmi árak 21,1 százalékkal magasabbak voltak, mint májusban A statisztika szerint júniusban májushoz viszonyítva 21,1 száza­lékkal emelkedtek a kiskereske­delmi árak. Júniusban ugyan az árbefagyasztás megszüntetése mi­att várható volt a kiskereskedelmi cikkek ugrásszerű megdrágulása az év első felében havonta átlát, mintegy 3 százalékkal ugrottak meg az árak. A jelekből ítélve azonban teljesen zabolátlanul ala­kulnak. Az időarányos tavalyihoz viszo­nyítva a kiskereskedelmi árak 175,5 százalékkal emelkedtek, te­hát ennyit növekedett az infláció is. Júniusban az áram, a műszaki áru, az üzemanyag, a szén, a vas­úti, légi és autóbuszszállítási díj a postaszolgálati díj, emellett a hús, a szeszes és az üdítő italok, az ipari szolgáltatások és egye­bek drágulása hatott ki jelentő­sen az életszínvonalra. Az élelmiszer átlag 23,5 száza­lékkal drágább, mint májusban. Ez mindenekelőtt a hús 59,3 szá­zalékos drágulásának következ­ménye. A létfenntartási költségek jú­niusban a statisztika szerint 19,9 százalékkal voltak nagyobbak, mint májusban és 146,9 száza­lékkal nagyobbak az időarányos tavalyiaknál. (Tan.jug) Várja az Azúr-part! (A 3. oldalon közöljük nyereményszelvényünket) Közelebb Európa gazdaságához Országos törekvés, hogy szorosabbra fűzzük az együtt­működést az Európai Gazda­sági Közösségekkel. Erről tegnap is szó volt a Jugo­szláviának az európai gazda­sági, politikai közösségekkel folytatott viszonyának stra­tégiájára vonatkozó doku­mentum kapcsán. Egyébként a dokumentummal kapcsola­tos megjegyzéseket és észre­vételeket a tanács július 21-­ára és 29-ére tervezett ülésén fogadja el. Felszólalásában Vinko Radišić elmondta, hogy Európában Nyugaton és Keleten is nagy integrá­ciós és átalakulási folyama­tok mennek végbe, és Jugo­szláviának is alkalmazkodnia kell ezekhez az új és nagy követelményekhez, elsősor­ban úgy, hogy hozzájuk kell idomítani a gazdaságot, a fejlesztést, a gazdaságpoliti­kát. Kovács Oszkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy noha felvetődött Jugoszláviá­nak az Európai Gazdasági Közösségbe való intézményes bekapcsolódása, de ilyen kapcsolatot nekünk nem kí­náltak fel és jelenleg nincs is rá kilátás. A másik tartós alternatíva lehetne az Euró­pai Gazdasági Közösséggel való szabad kereskedelemre vonatkozó egyezmény, amire mutatkozik is lehetőség. Egyébként az ülésen Borisav Srebric, Szerbia küldötte elhatá­rolta magát ettől a megoldástól, hangsúlyozva, hogy nem kíván ré­szese lenni egy teljesen alaptalan és értelmetlen módszernek A Köztársaságok és a Tartomá­nyok Tanácsa kötelezte a szövet­ségi kormányt, hogy mielőbb vizs­gálja felül az érvényben levő ka­­matelszámolási módszert minde­nekelőtt ennek egyszerűsítése ér­dekében, és vizsgálja meg a ban­kok konszolidálódási lehetőségeit, amelyek a szóban forgó határozat (Folytatása az 5. oldalon) NAPOS ÉS MÉG MELEGEBB IDŐ Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon

Next