Magyar Szó, 1988. szeptember (45. évfolyam, 241-255. szám)

1988-09-01 / 241. szám

2 KÜLPOLITIKA Мжикбб Pinochet elnökjelöltté nyilvánították A chileiek az október 5-ére kitűzött referendumon mondanak véleményt Chilében október 5-én referendumot tartanak, amelyen a nép kinyilvánítja véleményét, hogy támogatja-e Pinochet tábor­nok újabb nyolcévi elnöki megbízatását. A katonai junta képvi­selői bejelentették: az elnökjelölt az ország jelenlegi ura, Augusto Pinochet tábornok lesz. Pinochet a referendum időpontját az elnöki palota balkonján mondott beszédében jelentette be, s egyúttal köszönetet mondott a junta tagjainak a bizalomért, és hangsú­lyozta, hogy 1989. március 1-jétől a hatalmat irányító kormány a nép nevében fog uralkodni. A diktátor elnökké való jelölé­sét kitörő örömmel üdvözölte né­hány ezer híve, akik az elnöki pa­lota előtti téren gyűltek össze. Az alatt az idő alatt, amíg Pinochet tábornok a beszédét mondta, ösz­­szetűzésre került sor támogatói és az ellenzéki csoportok között. Azt a több száz emberből álló csopor­tot, amely Santiago utcáján vonult fel és Pinochet-ellenes jelszavakat kiáltozott, a rendőrség könnygáz­­gránátokkal és vízágyúkkal oszlat­ta fel. A zavargások hat órán át tartottak a fővárosban. A referendumon mintegy 7 mil­lió állampolgár fog szavazni igen­nel vagy nemmel Pinochet tábor­nok elnöki mandátumának meg­hosszabbításáról. Az ellenzék azon­ban már szeptember 4-ére tiltakozó megmozdulásokat helyezett kilátás­ba. Az egyesült baloldal szeptem­ber 11 -ét jelölte meg­­tiltakozási napként, illetve azt az időpon­tot, amikor Pinochet a junta töb­bi tagjával hatalomra kerülésének 15. évfordulóját ünnepli. Tegnap egyébként tiltakozó nagygyűlés volt Buenos Airesben, ahol a Chile ha­tárain kívül élő egykori állam­polgárok gyűltek össze. A Pinochet tábornok elnökjelö­lése miatt kirobbant tiltakozások már áldozatokat is követeltek. A chilei orvosok megállapították, hogy a zavargásokban haslövés kö­vetkeztében életét vesztette a ti­zenöt éves Freddy Palma. Az őri­zetbe vettek száma már eléri a 686-ot. A chilei rendőrség tovább szigorította az amúgy is rendkívüli biztonsági intézkedéseket. (Tanjug) A protekcionizmus visszafogásának támogatása Sava Vujíkov nyilatkozata az európai mezőgazdasági csúcsértekezletről Jugoszlávia támogatja azt az irányelvet, hogy az elkövetkező években csökkentsék a szubven­ciókat és a protekcionista intéz­kedéseket az európai országok mezőgazdasági politikájában, külö­nösen az iparilag és mezőgazdasá­gilag legfejlettebb országokban. Az irányelv a FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) 16 európai regionális ülésszakán ju­tott kifejezésre. A Tanjugnak ezt Sava Vujkov, a Szövetségi Mező­­gazdasági Bizottság elnöke jelen­tette ki, aki a kongresszuson a ju­goszláv delegációt vezette. A múlt héten Krakkóban (Len­gyelország) tartott értekezletet Vujkov sikeresnek értékelte: meg­vitatták Európa mezőgazdasági po­litikáját a 2000. évig tartó idő­szakban. A részvevő küldöttségek a FAO 28 európai tagországát kép­viselték. A Szovjetunió és az NDK, amelyek nem tagjai a FAO-nak, megfigyelőként vettek részt az ülésen, akárcsak az USA és Auszt­rália küldöttsége. A közgyűlésen a jugoszláv de­legáció kiemelte, hogy a mezőgaz­daság hazánk gazdasága dinamikus fejlődésének egyik tartópillére. Vujkov kiemelte, nincsenek gaz­dasági lehetőségeink, hogy a té­rítés szintjével, valamint a mező­gazdasági termékek alacsony árá­val versenyre keljünk a fejlett európai országokkal. Jugoszlávia számára ez hátrányt jelent, külö­nösen a szabad kereskedelem fel­tételei között. Ezért küldöttségünk rámutatott annak szükségességé­re, hogy Európa agrárpolitikájá­ban vezessenek számot azokkal a főként dél- és kelet-európai orszá­gokkal, amelyeknek különben vi­szonylag előnyös feltételeik lenné­nek a mezőgazdaság fejlesztésé­hez. (Tanjug) Az USA ismét folyósít segélyt Zimbabwének Tegnap az Egyesült Államok fel­újította gazdasági segély folyósí­tását Zimbabwének. Amerika ha­­rarei nagykövete ezt azzal ma­gyarázta, hogy Washington biza­lommal tekint az afrikai állam jö­vőjére. James Rawlings amerikai nagy­követ és dr. Bernard Chidzero zimbabwei pénzügyminiszter írta alá az okmányt, amelynek alapján Zimbabwe 5 millió dollár segélyt kap a mezőgazdaság fejlesztésére. Washington két évvel ezelőtt függesztette fel anyagi támogatá­sát, miután az amerikai nemzeti ünnep alkalmából rendezett foga­dáson egy zimbabwei miniszter nyilvánosan bírálta a washingtoni külügyminisztérium dél-afrikai po­litikáját. A következő három évben az USA 17 millió dollár gazdasági se­gélyt küld Hararénak. (Tanjug) Előrelépés a gazdasági együttműködésben Az MSZMP szóvivőjének tévé­nyilatkozata Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi munkatalálkozójáról A magyar küldöttség élén Grósz Károly miniszterelnökkel, az MSZMP KB főtitkárával nem távozott lehajtott fővel Aradról — jelentette ki kedd esti tévényilatkozatában Major László, az MSZMP szóvivője a határ menti városban megtartott vasárnapi munka jellegű találkozóról. Szerinte a közvélemény esetleg túl sokat várt el a legmagasabb szintű megbeszéléstől, mert 11 évi szünet után hívták össze, ám egyetlenegy lépéssel nem oldható meg az összes probléma, amely az utóbbi évtizedben a két ország kapcsolataiban felmerült. A magas rangú párttisztségvise­lő hangsúlyozta, hogy a magyar fél tíz kérdés megvitatását java­solta, s a vendéglátók csak kettő­nek a napirendre tűzését ellenez­ték. Előrehaladást értek e­l a gaz­dasági együttműködésben, felújít­ják a történelmi, művelődési ve­gyes bizottságok munkáját, fej­lesztik a turizmust, ápolják a két nép hagyományát, a magyar új­ságíróknak­­ engedélyezik, hogy akadálytalanul jobban megismer­kedjenek Románia délkeleti részé­vel, egy magyar küldöttség a hely­színen tájékozódik a külföldön any­­nyira bírált úgynevezett település­­rendezési tervről. A román újság­írók pedig felkeresik azokat a honfitársaikat, akik Magyarorszá­gon találtak új otthonra. Megálla­podtak abban is, hogy Grósz és Nicolae Ceausescu román vezető következő csúcstalálkozóján — valószínűleg 1939-ben — kidolgoz­zák a nemzetiségi politikáról szóló közös nyilatkozatot. A román fél nem tartja idősze­rűnek a megbeszélést Magyaror­szág kolozsvári főkonzulátusának újbóli megnyitásáról. A konzulá­tust két hónappal ezelőtt zárták be, s azt megelőzően Románia ha­zarendelte debreceni konzulátusá­nak tagjait, mert szerinte e diplo­máciai képviseletek a múltban nem tettek eleget a várakozásnak. A román küldöttség elutasította a tárgyalást a településrendezési programról, mert ,azt kizárólag bel­ügyének tekinti. ,,A vendéglá­tók Aradon azt állították, hogy e­zen­ végrehajtását még 1967-ben megkezdték, a cél nem falvak le­rombolása, hanem az urbanizálás, az emberek áttelepítése fejlettebb településekre”, ismertette Major. Hozzáfűzte, a közeljövő bizonyítja majd, hogy a románok miként tartják magukat ígéretükhöz. (Tan­jug) NATO-hadgyakorlatok Negyvenötezer katona, valamint több száz hadihajó és harci gép vesz részt bennük 600 harci gépet is bevontak. A há­rom hétig tartó manőverek leg­fontosabb mozzanata a szeptem­ber 16-ára tervezett partraszállás, amelyet a norvégiai Narvik köze­lében hajt végre 9000 tengerész­­gyalogos. A hadgyakorlatban részt vesznek Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Kanada, Hollandia, Norvé­gia, az Egyesült Államok és a Né­met Szövetségi Köztársaság hadse­regeinek alakulatai, míg Francia­­ország, amely nem tartozik a NA­TO kötelékébe, néhány hadihajó­jával és egy tengeralattjáróval lesz jelen. A Csapatmunka '88 elneve­zésű manőverek során be kell bi­zonyítani a NATO azon alkalmas­ságát, hogy kész az északi tagál­lamokat megvédeni a Varsói Szer­ződés csapataival szemben. Amióta Reagan amerikai elnök és Gorbacsov pártfőtitkár tavaly decemberben aláírta a kis és kö­zepes hatótávolságú rakéták lesze­relésére vonatkozó megállapodást, most került sor az első nagyobb méretű katonai gyakorlatra. A helyszínen lesznek egyébként a Varsói Szerződés tagállamainak hivatalos megfigyelői, mert a Stockholmban 1986-ban aláírt megállapodás értelmében a szer­vező országok, amennyiben 17 000- nél több katonát vetnek be a had­gyakorlaton, kötelesek azt beje­lenteni. (Tanjug) Az úgynevezett atlanti roham­csapatok bevetésével a NATO tegnap megkezdte egyik legna­gyobb tengeri hadgyakorlatát, amelybe 45 000 katonán kívül 200 hadihajót, 16 tengeralattjárót és Á­RFOLYAMLISTA ország valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár 1 2432,42 2439,72 AUSZTRIA schilling 100 22915,42 22984,24 KANADA dollár 1 2433,02 2410,34 FRANCIAORSZÁG frank 100 47480,28 47622,94 NSZK márka 100 161411,37 161896,33 OLASZORSZÁG líra 100 216,92 217,53 SVÉDORSZÁG korona 100 46698,20 46838,50 SVÁJC frank 100 190792,61 191365,35 NAGY-BRITANNIA font 1 5094,55 5109,85 USA dollár 1 3019,06 3028,14 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Hű társai a vajdasági általános bankok! VARGALAGI TÁRSULT BANK Ortega ismételt figyelmeztetése Robbanékony helyzet a nica­raguai-hondurasi határon Daniel Ortega, Nicaragua elnö­ke ismét arra figyelmeztetett, hogy robbanékony a helyzet, hazája és Honduras határán. A kormány elé terjesztett keddi jelentésében az államfő nyilvánosságra hozta, hogy az utóbbi időben Nicaraguát kato­nailag provokálják a 700 kilomé­ter hosszú határon, elsősorban a Fonseca-öbölben. Ortega a tegu­­cigalpai kormányt szolgainak, ide­gen érdekek képviselőjének nevez­te. Ezt úgy értelmezték, hogy nincs remény a két ország közötti pár­beszéd megkezdésére. A sandinista forradalom vezető­je azt állította, hogy Washington igyekszik felújítani a közép-ame­rikai katonai szövetséget, s ezt tá­mogatja Honduras, Salvador és Guatemala, Costa Rica pedig el­lenáll. Ortega közlése szerint az elképzelést George Shultz ameri­kai államtitkár vetette fel kör­útja során. A nicaraguai elnök hétfőn, a latin-amerikai indián jogászok kongresszusán első ízben figyel­meztetett annak veszélyére, hogy háború törhet ki Hondurasszal. (Tanjug) LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG Lengyelországban tegnap megemlékeztek az 1990 au­gusztusában a munkásokkal kötött egyezmények nyolca­dik évfordulójáról. Az akko­ri munkástiltakozás nyomán született meg az időközben betiltott Szolidaritás szak­­szervezet. Ezenkívül hivata­los küldöttségek koszorúzták meg az 1956. és 1970. évi munkástiltakozás áldozatai­nak emlékművét. Tegnap Gdanskban Czeslaw Kisz­­czak belügyminiszter talál­kozott Lech Walesával. Az első jelentések szerint meg­vitatták azon kerekasztal­­megbeszélések feltételeit, amelyeken a kormány és az ellenzék képviselői megvizs­gálják a lengyelországi köz­­megegyezés lehetőségét. Egy­idejűleg a parlament gazda­sági reformellenőrző bizott­ságában a kormány beszá­molt eddigi reformintézke­déseinek eredményeiről. A bizottság álláspontjától függ, hogy a szejm bizalmat sza­vaz-e a kormánynak a kö­vetkező ülésén vagy pedig követeli lemondását. A bonni kormány tegnap úgy döntött, hogy a követ­kező két évben egymilliárd 125 millió márka segélyt fo­lyósít a német származású bevándorlóknak. A lépést megindokolva Kohl kancel­lár kijelentette, hogy az­udán 200 000 német származású bevándorló érkezésére szá­mítanak, elsősorban Len­gyelországból, a Szovjetunió­ból és Romániából. Burmában tovább tart a feszültség és a tüntetések. A felvonulók ideiglenes kor­mány megalakítását követe­lik. A hatóságok szabadon bocsátottak 660 elítéltet a rangooni börtönből, ahol a múlt pénteken és szombaton lázadás tört ki, de ez sem enyhítette a feszültséget. Az UNITA szabadon engedett két kubai pilótát Kedden éjjel a kubai kormány közölte: „nagyra becsüli az UNITA gesztusát”, hogy ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedett két ku­bai pilótát, akiket tavaly októ­berben ejtettek foglyul. Manuel Rojas alezredes és Ramon Qesada százados kedden érkezett Havan­nába, a José Marti repülőtéren Fi­del Castro elnök köszöntötte őket. A két pilótát Mexico délkelet­angolai tartományban fogták el az UNITA fegyveresei, miután kiug­rottak megsérült repülőgépükből. Azt, hogy bármilyen feltétel nél­kül engedték szabadon Rojast és Qesadát, helyzetismerők az UNITA azon szándékával hozták összefüg­gésbe, hogy az ellenforradalmi­­­ozgalom nemzetközi támogatást akar szerezni a dél-afrikai válság m­egoldásáról jelenleg folyamatban lévő tárgyalásaihoz. Havannai meg­figyelők becslése szerint az ango­lai ellenforradalmi szervezet sze­repe a négyoldalú tárgyalások leg­kényesebb pontja, mert mind a lu­­andai, mind pedig a havannai kor­mány visszautasítja azokat a tö­rekvéseket, amelyek az angolai ha­talom esetleges­­ megosztására irá­nyulnak. (Tanjug) Ma hazánkba érkezik az iraki kormányfőhelyettes Branko Mikulicnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meg­óvására ma kétnapos hivatalos munka jellegű látogatásra hazánk­ba érkezik Taha Jasin Ramadan, az Iraki Köztársaság kormányfő­­helyettese, a forradalmi parancs­­nokság tanácsának tagja. (Tanjug) Terjed a bűnözés Kínában Vang Fang kínai közbiztonsági miniszter arra figyelmeztetett, hogy a bűnözés, a prostitúció, a hazárdjáték és a pornográf kiad­ványok terjesztése egyre nagyobb méreteket ölt, és belátható időn belül már fel sem lehet tartóztat­ni. A Hszinhua hírügynökség je­lentése szerint Fang hangsúlyozta, hogy a hongkongi bandák szerve­zett tevékenysége, akárcsak a ha­nyatló burzsoá eszmék serkentik a bűnözést az országban. 1935 óta a súlyos bűncselekmények­ száma egyre növekszik Kínában. Tavaly például 120,000 ilyen esetet je­gyeztek fel, és ez a kedvezőtlen helyzet tovább tart az év első hat hónapjában. 1993. szeptember 1., csütörtök Postássztrájk Nagy-Britanniában Tegnap az utóbbi 17 évben elő­ször sztrájkba lépett a csaknem 140 000 brit postás. Megmozdulá­sukkal a bérezési rendszer ellen tiltakoznak. A lon­doni és az ország déli részén dol­gozó postások ugyanis külön té­rítést kapnak, a többi postai alkal­mazottnak ez nem jár. A posta igazgatósága azt állítja, hogy azért folyamodott a rendkí­vüli béremeléshez, mert a londoni postások több mint 50 százaléka évente foglalkoztatást változtat. A sztrájk miatt tegnap 51 millió levelet, és több mint egymillió cso­magot nem kézbesítettek. A lema­radás több napig fennakadást fog okozni. (Tanjug) Robbantásos merénylet Johannesburgban Tegnap reggel a hajnali órákban hatalmas robbaás rázta meg Jo­hannesburgot. Megrongálódott az az épület, amelyben a Dél-afri­kai Egyházak Tanácsa (SACC) és más apartheidellenes szervezetek székhelye van. A dél-afrikai rádió jelentette, hogy két személy könnyebb sérü­léseket szenvedett a robbanásban, amelyet az épület földszintjén el­helyezett bomba okozott. A „béke háza” ellen intézett robbantásos merénylettel nyilván­valóan megkísérelték elhallgattat­ni a Dél-afrikai Egyházak Taná­csát is, amely egyike azon ritka szervezeteknek, amelyek még tör­vényesen működhetnek. (Tanjug)

Next