Magyar Szó, 1988. október (45. évfolyam, 271-285. szám)

1988-10-01 / 271. szám

4 BELPOLITIKA M/KKUISJ6 A fejlődést serkentik Szükségünk van az idegen tőkére • A szövetségi gazdasági és jogi tanács a külföldi tőkebefektetésekről szóló és más külgazdasági törvényekről Négy, a gazdasági reform végrehajtását igencsak befolyásoló törvény tervezetét vitatta meg tegnapi belgrádi együttes ülésén dr. Dragomir Vojnic elnökletével a szövetségi gazdasági és a szö­vetségi jogi tanács. A külföldi beruházásokról, a külkeres­kedelemről, a külföldi jugoszláv cégek és képviseletek alakításá­ra, és az idegen állampolgárok jugoszláviai foglalkoztatásáról szó­ló törvény tervezetéről egészében véve jó véleményen voltak a tanácsok tagjai. Legnagyobb figyelmet azonban a külföldi beruhá­zásoknak szenteltek, és egésznapos ülésezésükön ez a kérdés domi­nált. Nenad Krokic szövetségi külke­reskedelmi titkár a külföldi beru­házásokról szóló törvény tervezetét megindokolva elmondta, hogy lé­nyegi megvitatása és elfogadása csak az alkotmány módosításával válik lehetővé. Jelentősége abban nyilvánul meg, hogy a jugoszláv gazdasági rendszerben óriási vál­tozásokat vezet be. Lehetővé teszi a külföldi tőkebefektetések több formáját. Az idegenek tehát ezen­túl nemcsak a vállalatokba, hanem a vegyes­­vállalatokba, a bankokba és más pénzintézetekbe, a szerző­déses munkaszervezetekbe ruház­hatnak be tőkét, és saját vállala­tot is alapíthatnak. Ez a törvény nemcsak különleges zónákra, ha­nem az egész ország területére elő­irányozza a beruházásokat. Ante Cičin-Sain szintén a több beruhá­zási modell lehetőségét méltatta beszámolójában, s ismertette ezek módozatait és jelentőségüket a gaz­dasági fejlődés megalapozásának szempontjából. A tervezet nem szab határt a külföldi tőkeberuhá­zás időtartamát illetően. Elmagya­rázta, hogy a vegyesvállalatok alatt voltaképpen a kereskedelmi társa­ságok értendők, éspedig a korlá­tozott felelősségű társaságok és a részvénytársaságok. Felrótta, hogy a tervezet készítői kifelejtették, hogyan lehet ösztönözni a külön­leges beruházásokat. Szerinte a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak és a társadalmi-politikai közössé­geknek adó- és más kedvezmények­kel kell serkenteniük a közös be­ruházásokat külföldi üzletfelek­kel. Szerinte a törvény tervezete, illetve a törvény lehetővé teszi a gazdasági reform végrehajtását, jóllehet az idő rövidsége miatt gyorsan készült el, és ezért a szö­vegre számos megjegyzés tehető. Dr. Branislav Šoškić és még né­hány felszólaló hangsúlyozta, hogy a törvény szövegét egyszerűsíteni kell, hogy az érdekelt külföldi üz­letfelek is megértsék. Jugoszlávia nincs egyedül a világon, mások is igyekeznek magukhoz édesgetni a külföldi tőkét, még kedvezőbb fel­tételeket kínálnak, mint mi. Éppen ezért minél kevesebb korlátozó rendelkezést kell tartalmaznia, il­letve számos megoldást a vállala­tokról szóló törvénnyel kell ren­dezni. Mihoslav Dosic kiemelte, hogy üdvözölni lehet a régi hátra­húzó ideológiai korlátok ledönté­sét, de síkraszáll azért is, hogy a törvény rugalmasabb legyen és ne szabja meg például a külföldi be­ruházó részesedését legalább 30 százalékban,­­ és többen mások is kifogásolták, hogy csupán a vám­övezetekben irányozták elő az ön­álló és vegyesvállalatok létesítését. Mint mondták, az egész országban a korszerű termelés és a jó gaz­dálkodás példájaként szolgálhat­na. Vojislav Mamula arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a törvényt egyszerre kell elfogadni a vállala­tokról szóló törvénnyel, valamint a vállalatok bírósági bejegyzésére vo­natkozó törvénnyel. Ehhez a véle­ményhez csatlakozott Radman Bo­­žović is, míg dr. Vladimir Jova­­novic rámutatott a tervezet szöve­gében előforduló jogi-terminológiai zavarokra, amelyek félreértésekre adnak okot és megnehezítik a kö­zös tőkebefektetést, veszélyeztet­hetik a közös vállalkozások sike­rét. Marija Todorovic a szakszer­vezet nevében szólva figyelmezte­tett arra, hogy az érthető sajátos­ságoktól eltekintve a dolgozóknak az egész országban azonos jogokat kell élvezniük, önigazgatási és egyéb jogaikat nem szabad korlá­tozni. Jevrem Godžović, a szövetségi külkereskedelmi titkár helyettese a külkereskedelmi törvény terveze­téről elmondta, hogy az eddiginél nagyobb önállóságot szavatol az export és import terén, míg piaci magatartásra ösztönzi a vállalato­kat. S. Z. Kevesebb panasz a Szerb KSZ KB szerveihez Júliusban és augusztusban a Szerb KSZ KB szervei és tisztség­­viselői 179 folyamodványt és pa­naszt kaptak a dolgozóktól és pol­gárokról, ugyanakkor 165 panaszos­sal személyesen elbeszélgettek. A Szerb KSZ KB panasz- és folya­mod­vá­­yügyi bizottsága tegnapi ülé­sén megállapította, hogy a pana­szok száma ebben az időszakban valamelyest kisebb vol­t, m­in­t az idén májusban és júniusban. A KB-hez továbbra is leggyak­rabban a munkások fordulnak, rá­mutatva a társadalmi-gazdasági és a politikai rendszer fogyatékossá­gaira, a munkahelyi szabálytalan­ságokra, lakáselosztási hiányossá­gokra, a szociális és az egészség­ügyi védelem problémáira. A ko­rábbi időszakhoz képest most több az olyan folyamodvány, amely tá­mogatja a köztársaság alkotmány­­módosítását, bírálja az autonómiás­­kodást, és az ilyen folyamodványok írói elégedetlenek bizonyos veze­tőkkel, akik ellenzik a köztársasá­gi alkotmány módosítását. (Tanjug) Mától drágábban repülünk Mától 34,3 százalékkal drágább a JAT és az Adria Airways repülő­gépen az utas- és áruszállítás. Az áremelésre azért volt szükség, kö­zölte a jugoszláv légiközlekedés tá­jékoztatási központja, mert meg­drágult az üzemanyagba pótalkat­részek, a repülőtéri szolgálatok, nö­vekedett az infláció és a devalvá­ció. Szeptemberben a kerozin ára 17 százalékkal emelkedett, a pótal­katrészek ára hat százalékkal, az infláció és a devalváció pedig ta­valy decembertől szeptemberig meg­haladta a­ száz százalékot. A JAT veszteségei az áremelés ellenére is az év végéig elérik a 46 milliárd dinárt. Az áremeléssel egyidőben a JAT számos árengedményt és kedvezményt vezet be az utasok számára. Az október elseje előtt megvásárolt jegyek árához nem kell hozzáfizetni. (Tanjug) Hétfőn már nem lesz bojkott Rendőrök ügyelnek az isko­lába igyekvő prištinai diákok biztonságára A prištinai iskolák szerbhorvát nyelven tanuló diákjai, akik a na­pokban bojkottálták a tanítást, hétfőn visszatérhetnek az iskolá­ba, hangzott el a községi ifjúsági vezetőség és, a tanulók csoportjai közötti megbeszélésen. Hétfőtől az iskolához vezető utakon a pristi­­nai biztonsági központ rendőrei ügyelnek a rendre. A tanulók kö­vetelték, hogy fokozzák a világí­tást az iskolához vezető utakon és kerítsék körül az iskolákat. Köve­telésüket elfogadták. (Tanjug) OKTÓBER 5-ÉTŐL Megdrágul a postaszolgáltatás Sajtóértekezleten közölték a Jugoszláv Postaforgalmi Közösségben Október 5-étől átlag 10,5 száza­lékkal emelik a postaforgalmi szolgáltatások díját — közölték tegnap a Jugoszláv Postaforgalmi Közösségben tartott sajtóértekezle­­ten. Stojan Tašin, a közösség igaz­gatóbizottságának tagja elmondta, hogy az áremelés azért szükséges, mert egyre nagyobb az arányta­lanság a postadíj és a gyáripari termékek ára között, és a közös árképzési elemek alapján nemrég óta a postadíjat is így alakítják ki. Az év elejétől augusztus végéig a postadíj 79 százalékkal emelke­dett és a mostani októberi beje­lentett áremelést is ide számítva majdnem egészében megegyezik a célinflációval — magyarázta a Te­ám­. A leveleket október 5-étől 220 dinárért szállítja a posta, a leve­lezőlapokat 170 dinárért. A helyi telefonbeszélgetésben az eddigi 45 dináros impulzus 55 százalékkal lesz drágább, azaz 70 dinárba fog kerülni. A távolsági beszélgetések impulzusa a távolságtól függően csak 8,7 százalékkal drágul. A más postaforgalmi szolgáltatá­sok díját a postai munkaszerveze­tek határozzák meg azzal az aján­lással, hogy ezek 14 százaléknál jobban ne emelkedjenek. A köz­társaságokban és a tartományok­ban így a postai munkaszerveze­tek saját maguk döntenek a havi telefonelőfizetés összegéről. Mivel a távirat díja a nyáron több mint 60 százalékkal meg­drágult, októberben valószínűleg nem lesz emelés, a csomagszállítás díja pedig a jelek szerint lépést fog tartani a vasúti és a közúti szállítás díjával. (Tanjug) A M­H-ban szilárd a helyzet ülést tartott a Katonai Tanács Tegnap Belgrádban Veljko Kadi­­jević vezérezredes szövetségi hon­védelmi titkár vezetésével ülést tartott a Katonai Tanács. Megvi­tatta a fegyveres erők kiépítésé­nek időszerű kérdéseit, különösen pedig az általános honvédelmi koncepció továbbfejlesztését a fegyveres harc doktrínáját a kato­nák, a tisztek és a hadseregben szolgálatot teljesítő polgári sze­mélyek életszínvonalát, mert ez igen fontos tényező a harci kész­ség szempontjából. A Tanács meg­állapította, hogy a társadalomban uralkodó súlyos helyzet ellenére fokozott törekvéssel zömmel sike­resen teljesülnek a legfontosabb feladatok és azt is hogy a Jugo­szláv Néphadseregben a jelen pil­lanatban az erkölcsi politikai hely­zet stabil, noha a társadalmi élet­ben felmerülő negatívumok az ed­digieknél jobban befolyásolják az emberek hangulatát. A szövetségi honvédelmi titkár az ülés végén külön hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők erkölcsi ere­jének és eszmei politikai egységé­nek megőrzése a szocialista for­radalom vívmányainak és az em­berek biztonságának megőrzése a legnagyobb jelentőségű legfonto­sabb feladat. (Tanjug) B 17. üllésen válaszolok Franc Setinc a személye ellen intézett sajtórágalmakra! A sajtó rágalmaira és a személyem elleni más támadásokra a JKSZ KB 17. ülésén válaszolok, amikor lemondásomról tárgyalunk, hangsúlyozta a Tanjugnak küldött levelében Franc Setinc, a JKSZ KB Elnökségének tagja, aki nemrégiben lemondott erről a tisztsé­géről. — Előbb azonban válaszolnom kell Prljának, a Politika újságíró­jának, aki sértően és politikai mes­terkedéssel vádolva írt rólam kom­mentárjában, amelyben a nagyal­bán nacionalisták csoportjának le­tartóztatásáról volt szó. Ez világos jel az embereknek, hogy hol kell keresniük a ,,nép ellenségét”. Ez­úton segítségemre volt abban, hogy kiegészítsem az „Egy megbélyeg­zés anatómiájá”-t, amelyet a nyil­vánosság előtt mondott kijelenté­semben is említettem — írta Šetinc. — Prvoslav Ralic politikus en­nél is tovább ment, amikor azzal vádolt, hogy részt veszek a Szerb SZK vezetősége elleni perfid poli­tikai mesterkedésben. Igazán fur­csán jutottam el attól az első meg­állapítástól, hogy „téves ember tá­vozik” egészen a vádig, hogy részt veszek a szerb vezetőség elleni összeesküvésben. ..Ugyanezek az emberek, akik most azzal vádolnak, hogy megaka­dályozom a kosovói dráma megol­dását, néhány nappal ezelőtt még azt írták, hogy »a nagy konkuren­ciában Letinc lenne az utolsó, aki­től lemondást követelnénk« ... Tu­lajdonképpen egy hajszálnyira sem tértem el a JKSZ KB 16. ülésén elhangzott beszámolómban kifej­tett álláspontoktól. Szeretnék min­dent megtenni azért, hogy Kosovó­­ban helyreálljon a béke, nem az ellenkezőjét akarom” — írta leve­lében Letinc a Tanjugnak. Ezután a prištinai Jedinstvo írá­sával kapcsolatban azt mondta, igaz az, hogy Brezovicán hált, és Prizren közelében, ahol látogatóban volt. „Hajnalban a Sar-hegységre mentem, régi kívánságom volt ez. Talán a szép hegycsúcsokat is meg­fertőzte a nacionalizmus? Ez egy­általán nem befolyásolta feladata­im ellátását, mert a három nap alatt több mint 30 órát töltöttem értekezleteken, megbeszéléseken. Apróbb ajándékokat sem kaptam, de szeretném, ha így lett volna, mert most befoghatnám a prištinai Jedinstvo újságírójának a száját, aki ilyen hazugságokkal áraszt el. A 40 évi munka során annyi ajándékot sem kaptam, hogy egy gépkocsi csomagtartóját megtölt­hetném. Azt ittam és azt ettem,, amit a kíséretemben levő szerb po­litikai tisztségviselők ittak és ettek. Szeretném azonban ellenőrizni a Jedinstvo jól tájékozódott újságíró­jának forrását, aki szerint Uroše­­vac és Pristina között súlyos köz­lekedési baleset ért, és csak haj­szálon múlott az életem, és aki­­szerint­­kosovói tartózkodásom ide­je alatt ételmérgezést kaptam, és emiatt három napig ágyban kellett maradnom. Végül még majd egye­sek hazugságokkal fognak megmér­­gezni” — szögezte le levelében Letinc. (Tanjug) A JANŠA-PER A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁGON Zárt ajtók mögött A vádlottak sem vettek részt a tárgyaláson Tegnap összeült a Legfelsőbb Katonai Bíróság ötös tanácsa, hogy megtárgyalja Janez Janša, Ivan Borštner, David Tasic és Franci Zavil fellebbezését. Az említett négy személy minden bi­zonnyal nem élt a lehetőséggel, hogy részt vegyen a tárgyaláson, amely zárt ajtók mögött zajlott le. Az újságírók a bíróság épülete előtt már reggel 7 órakor megje­lentek és várták, hogy a nyolc órá­ra kitűzött tárgyalásra megérkez­zen a négy vádlott is. Mivel nem jelentek meg, a tárgyalás kezdeté­nek ideje pedig elmúlt, az újság­írók szorgalmazására a bíróság il­letékesei megerősítették, hogy a tárgyalás már megkezdődött, de a négy panaszos nem érkezett meg. A Ljubljanai Katonai Bíróság júliusban első fokon 5 hónap 1 1 év börtönbüntetésre ítélte az említett négy személyt katonai titok el­árulása miatt. Az ítéletre felleb­bezett Živko Madžić katonai ügyész is. A Legfelsőbb Katonai Bíróság tanácsának elnöke dr. Tihomir Stanišić. A múlt hétfőn kezdődött a fellebbezés megtárgyalása, úgy döntöttek, hogy a tárgyalást szerb­horvát nyelven folytatják le, szlo­vén fordítással. Visszautasí­tották a követelményt, hogy a tárgyalás nyilvános legyen. Az elsőfokú bí­róság is elutasította ezt a kérel­met, mert bizalmas, titkos doku­mentumról van szó, olyan adatok­ról, amelyeket az ítélet megindok­­lása szerint Borštner felhatalmazás nélkül fénymásolt, majd Tasiénak adta, ez Zavrlnak, Zavrl pedig Jansának. A fellebbezéssel kapcsolatos tár­gyalást tegnapra halasztották, hogy Ivan Borštner új katonai védő­ügyvédet fogadhasson. Borštner eddigi ügyvédje szeptember 1-jétől már nem katonai személy, így nem is vehet részt a bírósági tár­gyaláson, mert katonai titokról van szó. Mivel a tanácsülés nem volt nyilvános, nem tudni, hogy az em­lített panaszos fogadott-e új ügy­védet vagy pedig a bíróság ren­delt el hivatalból védőügyvédet, akinek katonai személynek kell lennie, okleveles jogásznak, bírói vizsgával. Borštner az egyetlen a vádlottak közül, akinek kötelezően kell hogy legyen ügyvédje, mert olyan bűncselekmény elkövetésével vádolják, amelyért 15 év börtön­­büntetést is kaphat. A Ljubljanai Katonai Bíróság négy évre ítél­te. A Legfelsőbb Katonai Bíróság­nak tegnap dr. Jovan Buturovic ezredes bíró véleményét kellett meghallgatnia és a panaszosokat, illetve ügyvédeiket. A bíróság dön­tését nem közli, hanem a ljublja­nai elsőfokú bíróság elé teneszti, és a négy személy is itt kap vá­laszt fellebbezésére. (Tanjug) 1988. október - szombat Eltemették Vicko Krstulovicot Tegnap délelőtt Splitben elte­mették Vicko Krstulovic néphőst, kommunistát, a dalmáciai népfel­szabadító mozgalom legendás pa­rancsnokát. Az elhunyt kívánsága szerint a temetés hivatalos ceremó­nia nélkül történt, csak legközeleb­bi hozzátartozói voltak jelen. A föderáció szerveinek és szervezeteinek gyászülése Vicko Krstulovic néphős, a Fö­deráció Tanácsa tagjának halála alkalmából tegnap Belgrád­ban gyászülést tartottak a föderáció szervei és szervezetei. Megjelent Rail Dizdarevic, Stipe Suvar és számos más kiemelkedő közéleti dolgozó. Egy perc hallgatás után az el­hunyt forradalmár életútjáról, munkásságáról Josip Hrvalin, a Szocialista Szövetség Országos Vá­lasztmányának titkára beszélt. Krstulovic Tito legkiemelkedőbb harcosai és alkotói közé tartozott, az edzett forradalmár a munkás­­osztály soraiban harcolva jutott be a történelembe a marxista eszmék ihlették meg. A titói irányelvekhez tartva ma­gát Vicko Krstulovic küzdött mindaz ellen, ami szocialista or­szágunkat a tönk szélére taszítja, küzdött a nacionalista nyomások, az osztályellenes jelenségek meg­nyilvánulásával szemben, és mind­azzal szemben, ami a testvériségre —egységre tört — mondta Hrvatin a gyászülésen. (Tanjug)

Next