Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 57-71. szám)

1989-03-10 / 66. szám

BELPOLITIKA Macymbie 1989. március 10., péntek A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZA KÖZTÁRSASÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Ideiglenes intézkedések Haladék az álláspontok egyeztetésére • Az államelnök­ség beavatkozásával született meg több pénzügyi törvény Miután a Képviselőr Hszban nem sikerült megegyezni néhány pénzügyi kérdésben, közöttük a költségvetésen kívüli fogyasztás­ban, az árfolyamkü­lönbségek fe­llőzésében, a mezőgazdasági szub­venciókban, ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ideiglenes törvényeket hozott a JSZSZK elnökségének javaslatára. Ezek az intézkedések elvben egy évig lehetnek érvényben, voltaképpen tehát ennyi haladékot kaptak a küldöttek az álláspontok egyeztetésére, azzal, hogy az egyeztetést azonnal folytatni kell, és arra törekedni, hogy a szóban forgó kér­déseket a nézetazonosság alapján rendezzék a határidő letelte előtti folyamhiány fedezésére szükséges összeget és a kormány nem hagy­ta jóvá idejekorán az áremelést sem. A kormány és a többi küldött­ség csak­­ részben ért egyet ezek­kel az álláspontokkal. Az SZVT például hajlandó április végéig megoldást javasolni vagy pedig el­lenargumentumok felsorakoztatá­sával elvetni a szóban forgó kö­veteléseket, nevezetesen az árfo­­lyamkülönbségre való jog meg­tartását. Mindez azonban arról tanúskodik, hogy a kőolajgazdaság anyagi helyzete iránt nincs meg­értés, jóllehet ezek a nehézségek azért álltak elő, mert a kormány nem tett eleget idejekorán köte­lezettségének. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kormány nem talál eszközöket ezekre a célokra anél­kül, hogy ne adna újabb lendüle­tet az inflációnak. Egyszersmind attól tart, hogy más hasonló prob­lémákkal küzdő ágazatok hasonló követelésekkel állnak majd elő. Ezek után a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ideiglenes intézkedésként két törvényt ho­zott. Ezek szerint a kőolaj behoza­talból és a kőolaj­vezeték építésé­ből 1988. december 31-éig kelet­kezett árfolyamkülönbség fedezé­sére 1346 milliárd dinárt biztosíta­nak az idén, és ennek teljesítésé­vel tavaly december 1-jétől meg­szűnik a finomítók joga az árfo­lyamhiány megtérítésére. Ideiglenes intézkedéssel hozta meg a tanács az egyes külföldi hitelek árfolyamkülönbségeinek idei fedezésére vonatkozó törvé­nyét. A törvény értelmében 1124 milliárd dinárt a vámokból és más behozatali illetékekből, 280 milli­árd dinárt pedig a köztársaságok A Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsa ideiglenes intézke­désként két törvényt hozott a kő­olajiparban felhalmozódott árfo­lyamhiány fedezéséről, mivel a pénzügyi bizottságban nem sike­rült nézetazonosságot kialakítani a folyam hiányának részleges fedezé­sére. 80 milliárd dinárt a kava­­darci Seni. 20 milliárd dinárt a Jugoszláv Vasutak Közössége hi­teleinek árfolyamhiányára. 50 mil­liárd dinárt pedig a tavalyi adós­ságok törlesztésére fordítanak. Az újdonság e törvényben az, hogy ko­rábban az SZVT nem irányozta elő a köztársaságok és tartomá­nyok 280 milliárd dináros hozzá­járulásának használását. Ideiglenes intézkedésekkel pró­bálják megoldani­ a föderáció tar­tozását a Jugoszláv Nemzeti Bank­nak is. Az előszámítások szerint 1922,9 milliárd dinárról van szó, amelynek egy részét, 1629,9 mil­liárd dinárt szintén a vámokból és a behozatali illetékekből teremte­nek elő, 293 milliárd dinárt pedig a köztársaságok és tartományok járulékaiból. A csaknem 2000 mis­bankok által jóváhagyott mezőgaz­dasági hitelekre is vonatkozik, de visszamenőleges hatállyal nem ér­vényes. A Jugoszláv Nemzeti Bank leszámítolási kamatlábához viszonyítva 40 százalékos kamat­­térítést élvez majd az állatte­nyésztés, 20 százalékos térítést a tését is. azoknak, akik tavaly igénybe vették a mezőgazdasági hiteleket, de anyagiak híján ezek a hitelek nem voltak olcsóbbak a szokásosnak (Tanjug telefotó) . Köztársaságok és Tartományok Tanácsának tegnapi ülése Felvásárolható a kül­földi adósság A tanács tegnap elfogadta a külgazdasági hitelviszo­nyokról szóló törvény módo­sítását, amelynek lényege egyebek között az, hogy a jövőben lehetővé teszi a kül­földi adósság idő előtti tör­lesztését, mégpedig készpénz vagy áru, illetve szolgálta­­táskivitel formájában. En­nek az a feltétele, hogy az adós vállalat kivitelének a növekedése abban az évben, amikor az adósságot fel akarja vásárolni, nagyobb legyen a tervezett jugoszláv kivitelnél vagy pedig a vál­lalat átlagkivitelénél az utolsó három évben. Mind­két esetben a „plusz kivitel" összegének meg kell egyez­nie a felvásárlandó hitel összegével. finomítók veszteségének fedezésé­ről. A kormány által javasolt tör­vénytervezet ugyanis úgy rendel­kezik, hogy a múlt év december 31-ével megszűnik a finomítók jo­ga az árfolyamhiány fedezésére, ami egyrészt a nyersolaj behoza­talával, másrészt a jugoszláv kő­­olajvezeték építéséhez igénybe vett hitelek alapján keletkezett. Ezzel a rendelkezéssel Vajdaság küldöttsége nem értett egyet, mert az árfolyamhiány fedezése nélkül a csővezetékes szállítás drágább lenne, mint a szárazföldi. Vajda­ság másik argumentuma az, hogy a származékok árképzésének kö­zös elemei nem szavatolják, hogy ezentúl nem keletkezik árfolyam­hiány (emlékeztetni kell arra, hogy a kormány rendszerint ké­séssel hagyja jóvá a származékok drágítását, ebből a finomítóknak veszteségük származik, tavaly szeptembertől február végéig pél­dául ez az összeg 200 milliárd di­nárt tett ki). A horvát küldöttség azt java­solta, hogy az SZVT vállalja ma­gára azt a kötelezettséget, hogy április végéig megoldást talál a finomítók veszteségének fedezésé­re, amely tavaly 8 hónap alatt ke­­­letkezett, azzal, hogy a finomítók nem kapták meg idejekorán az ár­ új küldöttek A Köztársaságok és Tar­tományok Tanácsa tegnap hitelesítette hat új küldötté­nek a mandátumát. Ezek: Vlatko Dolcek, Suađa Došlo, Milan Ejubičić, Vladimir Popov, Aleksandar Popovć és Trivo Marinković. A kül­döttek Draško Popovic, Asim Sarajija, Nikola Filipovic, Božo Tadic, Milenko Ostojić és Vinko Radišić helyett ke­rülnek a tanácsba, akiknek megszűnt a mandátumuk. és tartományok járulékaiból te­remtenek elő. Ebből a fent emlí­tett két összegből 790 milliárd di­nárt az átütemezett hitelek, 264 milliárd dinárt az áruhitelek ár­ A felelősségen van a hangsúly Elfogadták a határozatokat a kosovói program végrehajtásáról A tegnapi ülésen a Köztársa­ságok és Tartományok Tanácsa elfogadta a kosovói program végrehajtására vonatkozó hatá­rozatokat, amelyeket a február 16-án lebonyolított vita alapján foglaltak össze. Vitaindítójában Kuka Bročilo felhívta a küldöt­tek figyelmét arra, hogy a hatá­rozatok külön figyelmet fordíta­nak a Kosovóba irányított pénzt­ eszközök rendeltetésszerű fel­­használására, a népesedési poli­tikára, a káderbeli segítségnyúj­tásra, a Szerb SZK alkotmányá­nak a módosításával kapcsolatos kérdésekre, és nem utolsósorban azon szervek, szervezetek és egyének felelősségének a megál­lapítására, akik eddig nem tel­jesítették a programból eredő feladataikat. Emlékeztetett a Képviselőház rendkívüli ülésén elhangzottakra, ezt az államel­nökség rendkívüli intézkedései­nek a bevezetése után tartották meg. Ezután a küldöttek elfogadták a határozatokat. KÜL­DÖTTKÉRDÉS Emin Dubardžić Crna Gora-i küldött, miután emlékeztetett arra, hogy mintegy két évvel ez­előtt küldöttkérdést tett fel az árumintavásárok és a szolgálati gépkocsik számával kapcsolat­ban, elmondta, hogy az SZVT választ kér arra a kérdésre, hogy 1988-ban a társadalmi szektor hány gépkocsival rendelkezett, hány külföldi gyártmányú volt közöttük, milyen erős motorral vannak felszerelve, és 1987-hez válaszából és az azóta megjelent képest emelkedett-e vagy csak­­sajtócikkekből arra a következ-­kent a számuk. Megkérdezte té­­tetésre jutott, hogy ezek költsé­­vábbá, hogy 1988-ban hány ren­­det jelentősen megterhelik a gaz­­dezvényt tartottak nálunk, és mit­haságot, drágítják a termelést, és tesz a kormány annak érdeké­­közvetve csökkentik termékeink­ben, hogy a gépkocsiállomány és versenyképességét a világpiacon. Ebből kiindulva megállapította, hogy a gépkocsiállomány lassan csökkent, az említett rendezvé­nyek száma pedig emelkedik. A Szövetségi Végrehajtó Tanácstól kező ülésén, a rendezvények fenntartásának a költségei arányban legyenek a gazdaság anyagi lehetőségeivel. Kérdéseire írásban kap vá­laszt a tanács egyik soron követ­ liárd dináros fent említett bevétel teljes egészében a lakosság devi­­zatakaréka kamatjának fedezését szolgálja. Gyorshitel a szerbiai károsultaknak árvíz­ Jobb megoldás híján ideiglenes intézkedésként fogadta el a dél­­szerbiai árvízkárosultak megsegí­tésére szükséges anyagiak előte­remtéséről szóló törvényt. Ennek értelmében a Jugoszláv Nemzeti Bank a pénzkibocsátásból 40 mil­liárd dinár gyorshitelt hagy jóvá a Szerb Szocialista Köztáraságnak, mert a károk elhárítását szolgáló eszközök a múlt évben nem érkez­tek a tervezett ütemben a kárval­lottak számlájára, és ezt az űrt ez­zel a hitellel kell kitölteni. A hi­telt egyébkén ez év december­­s­étől öt részletben törlesztik. A Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsa ugyancsak ideiglenes intézkedésként szavazta meg a Crna Gora-i, macedóniai és koso­vói bankok adósságtörlesztésének elhalasztásáról szóló törvényt. Ez voltaképpen része az említett tár­sadalmi-politikai közösségek pénz­ügyi konszolidálásának, és 56,3 milliárd dinár adósságuk átüteme­zését szavatolja. Ily módon a két köztársaság és a tartomány bank­jai és gazdasága úgymond léleg­zetvételnyi szünethez jut. Tíz-negyven százalékos kamattérítés a mezőgazda­­sági hitelekre Mivel megszűnnek az eddig­ kedvezményes kamatok a pénzki­bocsátásból származó úgynevezett szelektív mezőgazdasági hitelekre, helyettük ideiglenes intézkedéssel kamattérítés bevezetését szavazta meg a Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsa. Újdonság a tör­vényben, hogy ez a kamattérítés nemcsak a Jugoszláv Nemzeti Bank részéről, hanem az ügyviteli növénytermesztés ágazatai, vala­mint a cukrot és étolajat tároló munkaszervezetek, és 10 százalé­kos térítést folyósítanak a por- és almakészletekre. Az említett szá­zalékkal olcsóbbak lesznek ezek a mezőgazdasági hitelek. Fontos megjegyeni, hogy a törvény szava­tolja a föderáció tavalyi 403 mil­liárd dináros hátralékának törlesz­ Műtrágya-, peszticid- és vetőmag-ártérítés A tanács küldöttei elfogadták a műtrágya-, növényvédőszer- és ve­tőmag-ártérí­tés kifizetéséről szóló törvény módosítását. Kivételesen nem kellett ideiglenes intézkedést alkalmazni. A törvény rendelkezik arról, hogy az idén 848,3 milliárd dinárt folyósítanak az említett alapanyagok termelőinek, hogy ezeket olcsóbban adhassák a me­zőgazdaságnak. Az ártérítést a múlt év december 31-én érvényes értékesítési árakhoz szabták, és a műtrágya árának 20, a vetőmag árának 10, a és a peszticid árának 5 százalékát teszik ki. A 848 mil­liárd dinár egyeharmadát a föde­ráció teremti elő, kétharmadát pe­dig a köztársaságok és a tartomá­nyok adják össze. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tehát méltányolta a termelők kö­vetelését, és nemcsak a műtrágyá­ra, hanem a vetőmagra és a vegy­szerekre is javasolt ártérítést, el­lenben anyagi eszközök hiánya mi­att a december végi árakhoz kö­tötte a támogatást. Ezt a küldöt­tek is méltányolták. A módosított törvényben azonban a Szövetségi Képviselőház kötelezettséget vál­lalt, hogy felértékeli a támogatás összegét, ha évközben a műtrágya, a növényvédő szerek és a vető­mag indokolt drágulása miatt na­­gyobb mértékben megbomlanak a kívánatos árarányok. i gazdaság visszakapja a pénzét A költségvetésen kívüli fogyasztás túlnyomó részét a forgalmi adóból fedezik A Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsa több hónapos huza­vona és a bizottságokban történő egyeztetés után tegnap rendes el­járással meghozta az ország költ­ségvetéséről szóló törvényt. Ennek értelmében az ország költségvetése 20,6 billió dinárra rúg. A költségvetés, valamint az ide­iglenes intézkedésekkel meghozott pénzügyi törvények kapcsán Top­­lica Nedeljkovic, a Szerb SZK Képviselőházának küldötte tolmá­csolta bázisa álláspontját, mely szerint az ország költségvetésének, valamint a költségvetésen kívüli mérlegének a megszabásával bizo­nyos értelemben lépést tettünk a föderáción belüli költekezés meg­fékezésére, tehát a gazdaság te­hermentesítésére és az állami pénztár inflációellenes jellegének a kialakítására. A költségvetésen kívüli fogyasztást illetően szerinte szem előtt kell tartani Szerbia három követelését, amelyek jelen­leg nincsenek megfelelően rendez­ve, s ebből kifolyólag a köztársa­ságnak súlyos anyagi kára szár­mazik. Itt elsősorban azoknak az építőipari vállalatoknak a pénz­ügyi követeléseiről van szó, akik külföldön építettek, s a munkát nem pénzben, hanem kőolajban fizettették meg a külföldi féllel, azután az árutartalékokból eredő kőola­­származék kölcsöneire, va­lamint a SAL-hitelek árfolyam­hiányának a fedezésére. Nedeljko­vic szerint e fontos pénzügyi prob­lémák elodázása politikai színező­dést is kaphat, hisz a köztársaság kérelmét szövetségi szinten nem részesítik megfelelő elbírálásban. A költségvetésen kívüli fogyasz­tásról szóló dokumentum, amely elsősorban arra hivatott, hogy a gazdaság anyagi támogatására szolgáltasson pénzt, szigorúan bi­zalmas megjelölést kapott, úgy­hogy nem mondhatunk közelebbi adatokat erről a dokumentumról A költségvetésen kívüli mérlegre a pénzt elsősorban a kőolajszár­mazékok, valamint a dohányipari termékek forgalmi adójából bizto­sítják. Épp ezért máznap ilyen ér­telemben módosították a föderáció pénzellátásáról szóló törvényt is, amelybe bekerült, hogy a fent em­lített forgalmi adó hány százalékát kapja a föderáció. Ezzel a törvénnyel egyébként le­hetővé válik, hogy a JSZSZK Kép­viselőháza ellenőrizze a szövetségi szintű költekezést, fogyasztást, be­leértve természetesen a költségve­tésen kívüli mérlegből történő fo­gyasztást is. Munkatársak: G. KESZEG Valéria GYARMATI József SOMOGYI Zoltán

Next