Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 57-71. szám)
1989-03-10 / 66. szám
BELPOLITIKA Macymbie 1989. március 10., péntek A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZA KÖZTÁRSASÁGOK ÉS TARTOMÁNYOK TANÁCSÁNAK ÜLÉSE Ideiglenes intézkedések Haladék az álláspontok egyeztetésére • Az államelnökség beavatkozásával született meg több pénzügyi törvény Miután a Képviselőr Hszban nem sikerült megegyezni néhány pénzügyi kérdésben, közöttük a költségvetésen kívüli fogyasztásban, az árfolyamkülönbségek fellőzésében, a mezőgazdasági szubvenciókban, ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ideiglenes törvényeket hozott a JSZSZK elnökségének javaslatára. Ezek az intézkedések elvben egy évig lehetnek érvényben, voltaképpen tehát ennyi haladékot kaptak a küldöttek az álláspontok egyeztetésére, azzal, hogy az egyeztetést azonnal folytatni kell, és arra törekedni, hogy a szóban forgó kérdéseket a nézetazonosság alapján rendezzék a határidő letelte előtti folyamhiány fedezésére szükséges összeget és a kormány nem hagyta jóvá idejekorán az áremelést sem. A kormány és a többi küldöttség csak részben ért egyet ezekkel az álláspontokkal. Az SZVT például hajlandó április végéig megoldást javasolni vagy pedig ellenargumentumok felsorakoztatásával elvetni a szóban forgó követeléseket, nevezetesen az árfolyamkülönbségre való jog megtartását. Mindez azonban arról tanúskodik, hogy a kőolajgazdaság anyagi helyzete iránt nincs megértés, jóllehet ezek a nehézségek azért álltak elő, mert a kormány nem tett eleget idejekorán kötelezettségének. Ugyanakkor tudni kell, hogy a kormány nem talál eszközöket ezekre a célokra anélkül, hogy ne adna újabb lendületet az inflációnak. Egyszersmind attól tart, hogy más hasonló problémákkal küzdő ágazatok hasonló követelésekkel állnak majd elő. Ezek után a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ideiglenes intézkedésként két törvényt hozott. Ezek szerint a kőolaj behozatalból és a kőolajvezeték építéséből 1988. december 31-éig keletkezett árfolyamkülönbség fedezésére 1346 milliárd dinárt biztosítanak az idén, és ennek teljesítésével tavaly december 1-jétől megszűnik a finomítók joga az árfolyamhiány megtérítésére. Ideiglenes intézkedéssel hozta meg a tanács az egyes külföldi hitelek árfolyamkülönbségeinek idei fedezésére vonatkozó törvényét. A törvény értelmében 1124 milliárd dinárt a vámokból és más behozatali illetékekből, 280 milliárd dinárt pedig a köztársaságok A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ideiglenes intézkedésként két törvényt hozott a kőolajiparban felhalmozódott árfolyamhiány fedezéséről, mivel a pénzügyi bizottságban nem sikerült nézetazonosságot kialakítani a folyam hiányának részleges fedezésére. 80 milliárd dinárt a kavadarci Seni. 20 milliárd dinárt a Jugoszláv Vasutak Közössége hiteleinek árfolyamhiányára. 50 milliárd dinárt pedig a tavalyi adósságok törlesztésére fordítanak. Az újdonság e törvényben az, hogy korábban az SZVT nem irányozta elő a köztársaságok és tartományok 280 milliárd dináros hozzájárulásának használását. Ideiglenes intézkedésekkel próbálják megoldani a föderáció tartozását a Jugoszláv Nemzeti Banknak is. Az előszámítások szerint 1922,9 milliárd dinárról van szó, amelynek egy részét, 1629,9 milliárd dinárt szintén a vámokból és a behozatali illetékekből teremtenek elő, 293 milliárd dinárt pedig a köztársaságok és tartományok járulékaiból. A csaknem 2000 misbankok által jóváhagyott mezőgazdasági hitelekre is vonatkozik, de visszamenőleges hatállyal nem érvényes. A Jugoszláv Nemzeti Bank leszámítolási kamatlábához viszonyítva 40 százalékos kamattérítést élvez majd az állattenyésztés, 20 százalékos térítést a tését is. azoknak, akik tavaly igénybe vették a mezőgazdasági hiteleket, de anyagiak híján ezek a hitelek nem voltak olcsóbbak a szokásosnak (Tanjug telefotó) . Köztársaságok és Tartományok Tanácsának tegnapi ülése Felvásárolható a külföldi adósság A tanács tegnap elfogadta a külgazdasági hitelviszonyokról szóló törvény módosítását, amelynek lényege egyebek között az, hogy a jövőben lehetővé teszi a külföldi adósság idő előtti törlesztését, mégpedig készpénz vagy áru, illetve szolgáltatáskivitel formájában. Ennek az a feltétele, hogy az adós vállalat kivitelének a növekedése abban az évben, amikor az adósságot fel akarja vásárolni, nagyobb legyen a tervezett jugoszláv kivitelnél vagy pedig a vállalat átlagkivitelénél az utolsó három évben. Mindkét esetben a „plusz kivitel" összegének meg kell egyeznie a felvásárlandó hitel összegével. finomítók veszteségének fedezéséről. A kormány által javasolt törvénytervezet ugyanis úgy rendelkezik, hogy a múlt év december 31-ével megszűnik a finomítók joga az árfolyamhiány fedezésére, ami egyrészt a nyersolaj behozatalával, másrészt a jugoszláv kőolajvezeték építéséhez igénybe vett hitelek alapján keletkezett. Ezzel a rendelkezéssel Vajdaság küldöttsége nem értett egyet, mert az árfolyamhiány fedezése nélkül a csővezetékes szállítás drágább lenne, mint a szárazföldi. Vajdaság másik argumentuma az, hogy a származékok árképzésének közös elemei nem szavatolják, hogy ezentúl nem keletkezik árfolyamhiány (emlékeztetni kell arra, hogy a kormány rendszerint késéssel hagyja jóvá a származékok drágítását, ebből a finomítóknak veszteségük származik, tavaly szeptembertől február végéig például ez az összeg 200 milliárd dinárt tett ki). A horvát küldöttség azt javasolta, hogy az SZVT vállalja magára azt a kötelezettséget, hogy április végéig megoldást talál a finomítók veszteségének fedezésére, amely tavaly 8 hónap alatt keletkezett, azzal, hogy a finomítók nem kapták meg idejekorán az ár új küldöttek A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa tegnap hitelesítette hat új küldöttének a mandátumát. Ezek: Vlatko Dolcek, Suađa Došlo, Milan Ejubičić, Vladimir Popov, Aleksandar Popovć és Trivo Marinković. A küldöttek Draško Popovic, Asim Sarajija, Nikola Filipovic, Božo Tadic, Milenko Ostojić és Vinko Radišić helyett kerülnek a tanácsba, akiknek megszűnt a mandátumuk. és tartományok járulékaiból teremtenek elő. Ebből a fent említett két összegből 790 milliárd dinárt az átütemezett hitelek, 264 milliárd dinárt az áruhitelek ár A felelősségen van a hangsúly Elfogadták a határozatokat a kosovói program végrehajtásáról A tegnapi ülésen a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa elfogadta a kosovói program végrehajtására vonatkozó határozatokat, amelyeket a február 16-án lebonyolított vita alapján foglaltak össze. Vitaindítójában Kuka Bročilo felhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy a határozatok külön figyelmet fordítanak a Kosovóba irányított pénzt eszközök rendeltetésszerű felhasználására, a népesedési politikára, a káderbeli segítségnyújtásra, a Szerb SZK alkotmányának a módosításával kapcsolatos kérdésekre, és nem utolsósorban azon szervek, szervezetek és egyének felelősségének a megállapítására, akik eddig nem teljesítették a programból eredő feladataikat. Emlékeztetett a Képviselőház rendkívüli ülésén elhangzottakra, ezt az államelnökség rendkívüli intézkedéseinek a bevezetése után tartották meg. Ezután a küldöttek elfogadták a határozatokat. KÜLDÖTTKÉRDÉS Emin Dubardžić Crna Gora-i küldött, miután emlékeztetett arra, hogy mintegy két évvel ezelőtt küldöttkérdést tett fel az árumintavásárok és a szolgálati gépkocsik számával kapcsolatban, elmondta, hogy az SZVT választ kér arra a kérdésre, hogy 1988-ban a társadalmi szektor hány gépkocsival rendelkezett, hány külföldi gyártmányú volt közöttük, milyen erős motorral vannak felszerelve, és 1987-hez válaszából és az azóta megjelent képest emelkedett-e vagy csaksajtócikkekből arra a következ-kent a számuk. Megkérdezte tétetésre jutott, hogy ezek költsévábbá, hogy 1988-ban hány rendet jelentősen megterhelik a gazdezvényt tartottak nálunk, és mithaságot, drágítják a termelést, és tesz a kormány annak érdekéközvetve csökkentik termékeinkben, hogy a gépkocsiállomány és versenyképességét a világpiacon. Ebből kiindulva megállapította, hogy a gépkocsiállomány lassan csökkent, az említett rendezvények száma pedig emelkedik. A Szövetségi Végrehajtó Tanácstól kező ülésén, a rendezvények fenntartásának a költségei arányban legyenek a gazdaság anyagi lehetőségeivel. Kérdéseire írásban kap választ a tanács egyik soron követ liárd dináros fent említett bevétel teljes egészében a lakosság devizatakaréka kamatjának fedezését szolgálja. Gyorshitel a szerbiai károsultaknak árvíz Jobb megoldás híján ideiglenes intézkedésként fogadta el a délszerbiai árvízkárosultak megsegítésére szükséges anyagiak előteremtéséről szóló törvényt. Ennek értelmében a Jugoszláv Nemzeti Bank a pénzkibocsátásból 40 milliárd dinár gyorshitelt hagy jóvá a Szerb Szocialista Köztáraságnak, mert a károk elhárítását szolgáló eszközök a múlt évben nem érkeztek a tervezett ütemben a kárvallottak számlájára, és ezt az űrt ezzel a hitellel kell kitölteni. A hitelt egyébkén ez év decembersétől öt részletben törlesztik. A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa ugyancsak ideiglenes intézkedésként szavazta meg a Crna Gora-i, macedóniai és kosovói bankok adósságtörlesztésének elhalasztásáról szóló törvényt. Ez voltaképpen része az említett társadalmi-politikai közösségek pénzügyi konszolidálásának, és 56,3 milliárd dinár adósságuk átütemezését szavatolja. Ily módon a két köztársaság és a tartomány bankjai és gazdasága úgymond lélegzetvételnyi szünethez jut. Tíz-negyven százalékos kamattérítés a mezőgazdasági hitelekre Mivel megszűnnek az eddig kedvezményes kamatok a pénzkibocsátásból származó úgynevezett szelektív mezőgazdasági hitelekre, helyettük ideiglenes intézkedéssel kamattérítés bevezetését szavazta meg a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa. Újdonság a törvényben, hogy ez a kamattérítés nemcsak a Jugoszláv Nemzeti Bank részéről, hanem az ügyviteli növénytermesztés ágazatai, valamint a cukrot és étolajat tároló munkaszervezetek, és 10 százalékos térítést folyósítanak a por- és almakészletekre. Az említett százalékkal olcsóbbak lesznek ezek a mezőgazdasági hitelek. Fontos megjegyeni, hogy a törvény szavatolja a föderáció tavalyi 403 milliárd dináros hátralékának törlesz Műtrágya-, peszticid- és vetőmag-ártérítés A tanács küldöttei elfogadták a műtrágya-, növényvédőszer- és vetőmag-ártérítés kifizetéséről szóló törvény módosítását. Kivételesen nem kellett ideiglenes intézkedést alkalmazni. A törvény rendelkezik arról, hogy az idén 848,3 milliárd dinárt folyósítanak az említett alapanyagok termelőinek, hogy ezeket olcsóbban adhassák a mezőgazdaságnak. Az ártérítést a múlt év december 31-én érvényes értékesítési árakhoz szabták, és a műtrágya árának 20, a vetőmag árának 10, a és a peszticid árának 5 százalékát teszik ki. A 848 milliárd dinár egyeharmadát a föderáció teremti elő, kétharmadát pedig a köztársaságok és a tartományok adják össze. A Szövetségi Végrehajtó Tanács tehát méltányolta a termelők követelését, és nemcsak a műtrágyára, hanem a vetőmagra és a vegyszerekre is javasolt ártérítést, ellenben anyagi eszközök hiánya miatt a december végi árakhoz kötötte a támogatást. Ezt a küldöttek is méltányolták. A módosított törvényben azonban a Szövetségi Képviselőház kötelezettséget vállalt, hogy felértékeli a támogatás összegét, ha évközben a műtrágya, a növényvédő szerek és a vetőmag indokolt drágulása miatt nagyobb mértékben megbomlanak a kívánatos árarányok. i gazdaság visszakapja a pénzét A költségvetésen kívüli fogyasztás túlnyomó részét a forgalmi adóból fedezik A Köztársaságok és Tartományok Tanácsa több hónapos huzavona és a bizottságokban történő egyeztetés után tegnap rendes eljárással meghozta az ország költségvetéséről szóló törvényt. Ennek értelmében az ország költségvetése 20,6 billió dinárra rúg. A költségvetés, valamint az ideiglenes intézkedésekkel meghozott pénzügyi törvények kapcsán Toplica Nedeljkovic, a Szerb SZK Képviselőházának küldötte tolmácsolta bázisa álláspontját, mely szerint az ország költségvetésének, valamint a költségvetésen kívüli mérlegének a megszabásával bizonyos értelemben lépést tettünk a föderáción belüli költekezés megfékezésére, tehát a gazdaság tehermentesítésére és az állami pénztár inflációellenes jellegének a kialakítására. A költségvetésen kívüli fogyasztást illetően szerinte szem előtt kell tartani Szerbia három követelését, amelyek jelenleg nincsenek megfelelően rendezve, s ebből kifolyólag a köztársaságnak súlyos anyagi kára származik. Itt elsősorban azoknak az építőipari vállalatoknak a pénzügyi követeléseiről van szó, akik külföldön építettek, s a munkát nem pénzben, hanem kőolajban fizettették meg a külföldi féllel, azután az árutartalékokból eredő kőolaszármazék kölcsöneire, valamint a SAL-hitelek árfolyamhiányának a fedezésére. Nedeljkovic szerint e fontos pénzügyi problémák elodázása politikai színeződést is kaphat, hisz a köztársaság kérelmét szövetségi szinten nem részesítik megfelelő elbírálásban. A költségvetésen kívüli fogyasztásról szóló dokumentum, amely elsősorban arra hivatott, hogy a gazdaság anyagi támogatására szolgáltasson pénzt, szigorúan bizalmas megjelölést kapott, úgyhogy nem mondhatunk közelebbi adatokat erről a dokumentumról A költségvetésen kívüli mérlegre a pénzt elsősorban a kőolajszármazékok, valamint a dohányipari termékek forgalmi adójából biztosítják. Épp ezért máznap ilyen értelemben módosították a föderáció pénzellátásáról szóló törvényt is, amelybe bekerült, hogy a fent említett forgalmi adó hány százalékát kapja a föderáció. Ezzel a törvénnyel egyébként lehetővé válik, hogy a JSZSZK Képviselőháza ellenőrizze a szövetségi szintű költekezést, fogyasztást, beleértve természetesen a költségvetésen kívüli mérlegből történő fogyasztást is. Munkatársak: G. KESZEG Valéria GYARMATI József SOMOGYI Zoltán