Magyar Szó, 1989. március (46. évfolyam, 72-87. szám)
1989-03-16 / 72. szám
t . Rendkívüli is, tizennegyedik is A JKSZ Statútumügyi Bizottsága még egyszer a rendkívüli kongresszusra vonatkozó kezdeményezésről A kongresszusokra a rendesekre és a rendkívüliekre a statútumnak több mint 20 szakasza vonatkozik, a legfontosabb a 106., amely a kongresszusok iránt támasztott követelményeket taglalja, és a 110. szakasz, amely a rendkívüli kongresszus összehívásának körülményeit szabja meg, hangzott el tegnap a JKSZ Statútumügyi Bizottságának ülésén, amelyen részletesen, foglalkoztak a VKSZ rendkívüli értekezletének a JKSZ rendkívüli kongresszusára vonatkozó kezdeményezésével. A bizottság figyelembe véve azt, hogy a soron következő kongreszszusról a JKSZ értekezletén is szó esett, s ennek értelmében a Központi Bizottság 17., 19. és 20. ülésén is határozatokat hozott az előkészületekkel és teendőkkel kapcsolatban, megállapította, hogy a VKSZ értekezletének javaslata a statútum értelmében történt, ezért a következő kongresszus rendkívülinek tekinthető. Egyrészt az előre hozott dátum, továbbá a formális kezdeményezés és nem utolsósorban az ezzel kapcsolatos határozatok miatt is. A vitában azonban felmerült, hogy a statútum értelmében a rendes kongresszus is megtartható idő előtt, csak az a fontos, hogy négy éven belül megtartsák. Ez így is van, és az is tény, hogy a VKSZ kezdeményezése is olyan, hogy az a rendes kongresszus hatáskörébe tartozó kérdések megvitatását javasolja, tény viszont, hogy a VKSZ értekezlete rendkívüli kongresszust kezdeményezett, s ennek eleget kell tenni. A Központi Bizottság tehát köteles három hónapon belül határozatot hozni a kongresszus összehívásáról, s konzultációkat kell folytatnia a napirendről és az előkészületekről a köztársasági, a tartományi és a hadseregbeli szervezetekben. Ez azt jelenti, hogy a kezdeményezőnek javaslatot kell tennie a napirendre és a témakörökre, de az csak akkor lesz végleges, ha mindenütt elfogadják, illetve a kezdeményezőknek semmiben sincs több joguk, mint a JKSZ többi részének. Végső soron ezekről a kérdésekről maga a kongresszus fog dönteni. Világos az is, hogy ha az év végéig sor kerül a JKSZ kongresszusára, s az rendkívüli kongresszus lesz, semmi értelme hat hónap múlva még egy rendes kongresszust is tartani, tehát el kell végezni mindazt a munkát, amiről már korábban határozatok születtek. (A választásokat, a statútummódosítást, a programbeli teendők meghatározását, meghozni az új alkotmány és a JKSZ reformjának platformját stb.) A rendkívüli kongresszus tehát a rendes kongresszus hatáskörét veszi át, ami nincs ellentétben a statútummal, mert az csak arról rendelkezik, hogy a rendkívüli kongresszus egy témára is összehívható. Mindezek alapján világos, hogy a kongresszust elsősorban a választások miatt a köztársasági kongresszusoknak, valamint a tartományi és hadseregbeli szervezetek értekezleteinek kell megelőznie. Ezek elnevezéséről azonban a köztársasági és tartományi, valamint hadseregbeli szervezetek döntenek. A bizottság végül leszögezte, hogy a statútum értelmében a kongresszust csakis a JKSZ Központi Bizottsága hívhatja össze, s tekintettel arra, hogy e kongreszszus a rendes kongresszus hatáskörébe tartozó feladatokat és teendőket is elvégzi, legcélszerűbb megtartani a kongresszusok eddigi számozásának sorrendjét. A bizottság tegnap foglalkozott a Kosovói KSZ statútumügyi bizottságának kérelmével, hogy adjanak magyarázatot arra, hogy a jelenlegi körülmények között Kosovóban alkalmazható-e a rendkívüli körülményekre előírt pártfegyelmi eljárás, amellyel kapcsolatban a JKSZ KB-nak van határozata. A bizottság véleménye szerint a Központi Bizottság ülésén kezdeményezni kell, hogy a lehető legrövidebb időn belül hozzák meg a határozat valóra váltásáról szóló utasítást P. I. 4 BELPOLITIKAMagyar ad A JSZSZK KÉPVISELŐHÁZA SZÖVETSÉGI TANÁCSÁNAK ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) két szövetségi titkárság (a gazdasági és a tájékoztatási) megszűnik, helyettük 12 szövetségi titkárság alakul. Ezek: a szövetségi külügyi titkárság, a honvédelmi, a belügyi, a pénzügyi, a külgazdasági, a kereskedelmi, a mezőgazdasági, a közlekedési és postaforgalmi, a fejlesztési, a munkaügyi, egészségügyi, szociálpolitikai és harcoskérdésekkel foglalkozó titkárság, valamint az energia- és iparügyi és végül az igazságügyi titkárság. A Szövetségi Tanács mindkét törvénydokumentumot megjegyzés nélkül egyhangúlag elfogadta. Tegnap már másodszor utalta vissza a Tanács további megmunkálásra a nyugdíjtörvény javaslatát. Az eddigi megvitatása során ugyanis annyi megjegyzés hangzott el a dokumentumra, hogy alaposabb átdolgozásra szorul. A megjegyzések lényege, hogy ez a törvény nem oldja meg a technológiai munkaerő-felesleg kérdését, és hogy a roppant nagy infláció közepette szó sem lehet a nyugdíjak csökkentéséről. Válasz a küldöttkérdésekre Radivoj Sčekić küldöttnek arra a korábban feltett kérdésére, hogy az Albániából Jugoszláviába átszökött emigránsok között hány macedón, szerb, Crna Gora-i vagy muzulmán van, a Szövetségi Belügyi Titkárság azt a választ adta, hogy az emigránsok nemzeti hovatartozásáról nem vettek nyilvántartást. Csak azoknak a nemzetiségét jegyzik, akik jugoszláv állampolgárságot kaptak. E kimutatás szerint 1948-tól tavalyig 3055 albániai emigráns vette fel a jugoszláv állampolgárságot, ezek között 511 macedón, 14 szerb és 3 Crna Gora-i van. Nyolcvankét személy töröknek vallja magát, muzulmán pedig nincs közöttük. Stevan Pokrov az SZVT-hez intézte azt a kérdését, hogy az utóbbi időben az emberi jogok és szabadságok védelmének cégere alatt létrejött bizottságok, egyesülések a Szocialista Szövetség keretében működnek-e és kinek tartoznak -e Petar Skoric korábbi küldöttkérdését kiegészítve megkérdezte a Szövetségi Igazságügyi Titkárságot, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a Jan- Sa-perben elítéltek le is töltsék büntetésüket. Tegnap megérkezett az írásbeli válasz, amely szerint a Szövetségi Igazságügyi Titkárság felhívta a szlovén köztársasági titkárság figyelmét erre a kérdésre, ennek ellenére a büntetés letöltése még nem kezdődött meg. Ha erre a közeljövőben sem kerül sor, tájékoztatni fogják a szövetségi kormányt,lelősséggel az újabb keletű politikai szövetségek, ki finanszírozza őket stb. Az SZVT válasza szerint a Szolidaritás egyesületet, az emberi jogok fórumát és az emberi jogokat és szabadságukat védelmező tanácsot bejelentették a Szocialista Szövetségnek, tehát legálisan működnek, néhány hasonló bizottság és egyesület azonban nem legális. Az illetékes szerveknek joguk van intézkedéseket tenni, hogy ezek a testületek tevékenységüket összehangolják az előírásokkal. A többpártrendszerű országok politikai pártjaihoz hasonló politikai szövetségek létrehozása nincs összhangban alkotmányos rendszerünkkel — áll az SZVT válaszában. Žika Azemićnek a műtrágyabehozatallal kapcsolatos kérdésére az SZVT terjedelmes írásbeli választ adott. A válasz szerint a műtrágya ára szabadon alakul. Februárban 1 735 000 és 1 913 000 dinár volt tonnánként, kétszer drágább tehát, mint a behozatali műtrágya. Ennek alapján gazdaságilag indokolt lenne az import liberalizálása. A probléma az, hogy a műtrágya korlátozott mennyiségben kapható a világpiacon, termelését általában összehangolják a mezőgazdaság szükségleteivel. A Vita a kosovói családtervezésről A tegnapi tanácsülésen élénk vita bontakozott ki a kosovói szociálpolitikai és családtervezési program operatív tervének javaslatáról. Arra a megfogalmazásra, hogy „Kosovóban minden intézkedéssel a két- vagy háromgyermekes családok kialakulásái szorgalmazzák” (ez azt jelenti, hogy a családi pótlék intézményét, a foglalkoztatást, a lakáspolitikát, az adópolitikát is ennek a szolgálatába állítják), a kosovói küldöttek megjegyzést tettek. Módosító javaslatuk szerint ezt a mondatot úgy kellene megfogalmazni, hogy „meg kell határozni a család optimális nagyságát”. A megjegyzést a küldöttek nem fogadták el. A fő argumentumok közül azt kell kiemelni, hogy a hatalmas családokkal tulajdonképpen csak a Hetvennégy AIDS-beteg 19854 szeptembere óta, amióta nyilvántartást vezetnek az AIDS-betegekről, e hónap elejéig az országban 74 személy betegedett meg a súlyos betegségben és közülük 35-en haltak meg. Az idén két hónap alatt 9 új megbetegedést vettek nyilvántartásba, ami aggodalomra ad okot, jóllehet európai és világviszonylatban még mindig агоп országok közé tartozunk, ahol kevés az AIDS-beteg. A fenti adatok az AIDS terjedéséről szóló jelentésben szerepelnek amelyet tegnap fogadtak el a küldöttek a JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsában. szociális problémákat halmozzuk. Ez a társadalom, ha nem tud munkát adni mindenkinek és nem garantálja az eltartásukat, csak elégedetlenséget vált ki, és ezzel ellenségekettermel. A programot épp ezért nem lehet embertelennek nevezni, sokkal humánusabb, ha nem serkentjük a szociális problémák halmozódását. 1989. március 16., csütörtök (Tanjug telefotó) Viktorija Potočnik szlovéniai küldött beszél a tanács ülésén Miért tartózkodtunk a szavazástól? újabb küldöttkérdések a kormányhoz A Szövetségi Tanács ülésén talán még soha nem hangzott el annyi küldöttkérdés, mint tegnap. Ketten is megkérdezték, hogy a jugoszláv küldöttség miért tartózkodott a szavazástól az ENSZ emberi jogok bizottságában, amikor az emberi jogok albániai állapotára vonatkozó rezolúcióról kellett dönteni. Momir Vukadinović szerint a tartózkodás elkeseredést váltott ki a nép körében, ez a küldött megkérdezte, ez az álláspont összhangban van-e külpolitikánk alapelveivel. Zorija Martinovic konkrétabb volt: ki hatalmazta fel küldöttségünket, hogy tartózkodjon, név szerint kik voltak a küldöttség tagjai, ki választotta meg őket, és ki hagyta jóvá ezt a platformot. Vilko jelen az el nem kötelezett országok belgrádi csúcsértekezletének finanszírozásával kapcsolatban tett fel küldöttkérdést. Emlékeztetett arra, hogy amikor a Képviselőház megszavazta a csúcsértekezlet megtartását, a költségeket egymillió dollárra becsülték. Egy hónappal ezelőtt a sajtó 11 millió dolláros költségeket emlegetett, legújabban pedig egy törvényjavaslat került a Képviselőház elé, amely szerint csak az import berendezések értéke 83 millió dollár. Kérdésem világos, mondta Vilko Jelen: kérem a Szövetségi Külügyi Titkárságot, hogy terjesszen elő jelentést. Ciril Korošec küldöttkérdése hasonló: hogyan valósítja meg az SZVT a Szövetségi Tanácsnak a csúcsértekezlet megszervezésével kapcsolatos határozatait? Hidajeta Obrvašić a villanyáram drágításával kapcsolatban megjegyezte, hogy minden eddigi áremelést a termelőkapacitások építésével indokoltak, majd megkérdezte: mit tesz az SZVT, hogy elejét vegye az állandó drágításnak, legalább addig, amíg elkészül az energiatermelés fejlesztési stratégiája, és felmérte-e valaki, mekkora lökést ad az inflációnak a bejelentett 120 százalékos drágítás. Ljubiša Savic a Szövetségi Honvédelmi Titkársághoz intézte a következő kérdést: mikor fogják következetesen és maradéktalanul végrehajtani a JSZSZK Elnökségének a kosovói különintézkedésekre vonatkozó határozatát. Kérdését azzal indokolja, hogy a Kišnica, a Stari Trg, az Alvalija, a Novo brdo és a Goleš bányákban az albán bányászok egy része nem hajlandó folytatni a munkát, és ezáltal hatalmas anyagi károkat okoznak az egész országnak, mindemellett továbbra is az albán szeparatisták álláspontjait képviselik. Küldöttkérdést tett fel még Petar Starčević, Vaso Đukanović, Viktorija Potočnik, Mirjana Saranovic és mások. Ezekre már a Markovic-kormány ad választ. GYARMATI József Nacionalizmus helyett közeledést Válságban a nemzetek közötti viszonyok • Vita a JKSZ KB illetékes bizottságának scsén Mélypontra jutottak a nemzetek közötti viszonyok hazánkban, és egy pillanatra úgy tűnt, hogy az ezzel kapcsolatos nézetkülönbségek miatt szembefordulnak egymással a JKSZ KB-nek a nemzetek közötti viszonyügyi eszmei-politikai bizottsága ülésének részvevői is. A felszólalók ugyanis konfrontálódtak, s ez a tény szemléletesen utal a megoldásra is: kulturált párbeszédre van szükség minden nézetkülönbség tisztázásában, és ily módon kell előkészíteni a JKSZ KB nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó, hamarosan sorra kerülő plénumát is. — Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy társadalmunkban nincs olyan osztályréteg vagy nemzedék, amelyet ne hatna át a nemzetek közötti viszonyok válsága. — Dusan Dragosavac vitaindítójának idézett mondta is jelzi, hogy válságba jutottunk a nemzetek közötti viszonyok kiépítéséről szóló pártpolitika megvalósításában. Az ülésen elhangzott vitaindító megállapításai beszédesen szemléltetik a helyzetet. A nemzet homogenizálása érdekében kialakult az egynemzetű gyülekezések programja, és nagy a nyugtalanság azon nemzetek és nemzetiségek körében, akik az adott környezetben kisebbségben vannak. A vitában Silvo Devetali a nacionalizmus leküzdésének eddigi tapasztalataira és a világ szakembereinek kutatásaira hivatkozva megállapította, hogy nem a katonai beavatozás hoz megoldást, hanem az, ha a többnemzetiségű országban hidakat építenek a nemzetek között. Felszólalásában azt is követelte, vonják vissza a nemzetiségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény kidolgozására vonatkozó téziseket. Nijaz Durakovic osztályszempontból elemezte a kosovói bányászsztrájkot és figyelembe véve, hogy esetleg mesterkedtek a sztrájkolókkal, feltette a kérdést, miért nemzeti alapon értékeljük a magatartási formákat, és miért nem elsősorban osztályalapon. Támogatta az ideiglenes intézkedéseket, de mint hangsúlyozta, nem jó, hogy valamilyen eufória is társul ezekhez az intézkedésekhez. Feltette a kérdést, vajon háttérbe szorítjuk-e most az osztályszempontot. Prvoslav Ralic több megjegyzést fűzött a vitaindítóhoz és az ülésre előkészített vitaanyaghoz. Általánosnak, egy részét pedig elfogadhatatlannak minősítette, mert szerinte burkoltan a Szerb KSZ-t és a szerb munkásosztályt támadja, ugyanakkor nincs szó benne az albán nacionalizmusról. Véleményéhez társult Ratomir Vice is, aki tendenciózusnak minősítette a vitaanyagot, amely, mint mondotta, egy nemzetet, egy vezetőséget tesz terítékre, és elkülönít bennünket, ahelyett, hogy a fő problémára, az albán nacionalizmus leküzdésére irányítana. Bírálta a Danas című hetilapnak a Szerb KSZ politikájával kapcsolatos álláspontjait és Milan Kučannak, a Szlovén KSZ KB Elnöksége elnökének a kosovói eseményekkel kapcsolatos egyes téziseit is. Azt is megjegyezte, hogy a kosovói események kapcsán az osztályszempont emlegetése a volt autonómiás vajdasági vezetőség módszerére utal. Hevesen reagált ezekre a véleményekre Nijaz Durakovic. Felrótta Vicónak, hogy egyoldalúan kommentálja a vitaanyagot és ironikusan beszél a probléma önigazgatási alapon való megoldásáról, holott igenis önigazgatási úton kell megoldani. Ha lemondanánk erről, azt jelentené, hogy lemondunk az önigazgatási fejlődés koncepciójáról is. Silvo Devatak is ismételten szót kért, párbeszédre szólította fel az eltérő nézetek képviselőit. Hangsúlyozta, hogy mindannyiunkat a szegénység és a megosztottság veszélyeztet, és nagy baj az, hogy nem tudunk távlatot teremteni. A távlatteremtés platformján kell társulnunk, s javasolta, hogy erre a témára folytassanak nyilvános beszélgetést a köztársaságok és tartományok vezetőségei. Egyben javaslatot tett arra vonatkozóan is, hogy a Politikában jelentessék meg Milan Kučan álláspontjait. A nemzetek közötti viszonyok alakulásáról és a nacionalizmus megnyilvánulásairól a tegnapi bizottsági üléssel nem ért véget a vita. Erre a témára ülést tartanak a KSZ köztársasági és tartományi bizottságai is. F h ! Mit csinálunk? — Ki az a bolond, aki civilizáltnak mondhatja azt a tényt az „én kulturált környezetemben”, hogy a szerbeknek mérgezett szendvicset kínáltak fel? Ugyanakkor a Politika című lap, amely megállapítja, hogy a kiadóház kiadványai megfelelően tevékenykednek, az egész szlovén nép számlájára írja, hogy mérgezett szendvicset kínál fel a szerbeknek. Jogos a kérdés: merre tartunk, mit csinálunk? (Sime Kronja)