Magyar Szó, 1989. április (46. évfolyam, 88-117. szám)

1989-04-01 / 88. szám

2 RrMl Pill »TIW’A Шт»ђ6 h francia külügyminiszter visszautasította a bukaresti meghívást Románia hazarendelte párizsi nagykövetét Roland Dumas francia külügyminiszter visszautasította a meghívást, hogy ellátogasson Romániába. A meghívást Petre Gigea román nagykövet adta át neki. A nagykövet sürgősen kérte, hogy fogadják, hogy közölje a francia külügyminiszterrel, hazaszólítot­ták Bukarestbe konzultációkra. Románia ezt a lépést azok után tette, hogy a legmagasabb rangú francia tisztségviselők sorozatosan bírálták az emberi jogok megsze­gése miatt. Franciaország egyéb­ként elhalasztott minden találko­zót romániai képviselőkkel és ha­zaszólította nagykövetét konzultá­ciókra. Mitterrand elnök a múlt héten felszólította az Európai Közösség­ben levő partnereit, hogy inter­veniáljanak azoknak a román po­litikusoknak az ügyében, akik nyo­másnak vannak kitéve, mert le­velet intéztek Ceausescu állami és pártvezetőhöz. Ugyanakkor Pierre Mauroy szocialista vezető felszó­lította a testvérvárosok világszö­vetségében képviselt több mint 200 várost, hogy indítsanak széles kö­rű akciót a hatezer romániai te­lepülés lebontásának megakadá­lyozására. Mauroy ezt a tervet „kulturális genocídiumnak” nevez­te. Kampány a polgári fegyelem és hazafiság erősítéséért Romániában folyamatban van a polgári fegyelem és hazafiság erő­sítésének kampánya, amelynek jel­szava, hogy „az ország törvényeit tiszteletben kell tartani” és ..min­denkinek önbírálóan kell értékelni saját gyenge pontjait”. Ezzel kap­csolatban a Romania Libera című lap tegnapi számában elítéli a kozmopolitizmus minden formáját. Mindazok, akik „világpolgárok” akarnak lenni, vagy azt tartják hazájuknak, ahol jól érzik magu­kat, tulajdonképpen „erkölcsi és emberi széthullásukat” akarják el­titkolni — írja a lap A kampányt azután indították, hogy a Nyugatról egy sornyi vád érte Romániát, amiért nem tart­ja tiszteletben a személyi szabad­ságot és a polgárjogokat. A kam­pány célja nyilvánvalóan az, hogy a polgárok tudomására hozzák: ezek a jogok nem kerekedhetnek az általános érdekek fölé, mert mindannyiuknak „büszkének kell lenniük azért, hogy szabad és független országban élnek”. (Tan­­jug) „Elkezdődött Nagy Imre politikai rehabilitálása" Berecz Jánosnak, az MSZMP KB politikai bizottsága tag­jának kijelentése — Hozzáférhetővé válik az ötvenhatról szóló szovjet levéltári anyag álláspontjairól — jelentette ki Be­recz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak titkára, a politikai bizottság tagja. Az MSZMP KB plénuma után megtartott sajtóértekezleten Berecz hozzátette, hogy most min­denki maga értékelheti Nagy tevé­kenységét és nincs szükség arra, hogy a vezetőség külön határoza­tot hozzon erről. A jogi rehabilitálás egy külön munkacsoport kutatásainak ered­ményétől függ, amelyet a Magyar­­országon 1945 és 1962 között tar­tott kirakatperek felülvizsgálásával bíztak meg. Ezáltal egy magas ran­gú párttisztségviselő első ízben vallotta be, ha közvetve is, hogy Nagy és munkatársai a rendszer áldozatai voltak. Az egyéb dilemmák tisztázásához hozzájárulnak majd a szovjet le­véltárakban található anyagok is, amelyek az 1956—1958. évi időszak magyarországi eseményeire vonat­koznak. Mihail Gorbacsov ugyanis a nemrégiben megtartott találko­zón Moszkvában megígérte Grósz Károlynak, hogy ezeket az anya­gokat hozzáférhetővé teszi a ma­gyar történészek számára. (Tan­jug) Nagy Imre politikai rehabilitá­lása gyakorlatilag már megkezdő­dött, mivel nyilvánosságra hoztak számos könyvet és cikket a volt magyar miniszterelnök életéről és Elhatárolódás a Brezs­­nyev doktrínától Mihail Gorbacsov szovjet ve­zető nemrégiben Moszkvában Grósz Károllyal, az MSZMP fő­titkárával folytatott megbeszélé­sen nyomatékosan hangsúlyoz­ta: semmilyen körülmények kö­zött nem ismétlődhetnek meg az 1956. és 1968. évi események — közölte csütörtök esti sajtó­­értekezletén Major László, a párt szóvivője. Hozzáfűzte: a tárgyaló felek leszögezték, a le­hető legnagyobb mértékben szavatolni kell minden szocia­lista ország jogát az önálló fej­lődésre és ki kell zárni a kül­ső beavatkozást. Az előbbi nyilatkozat egyér­telműen arra vall, hogy elve­tették Leonyid Brezsnyev dokt­rínáját a korlátozott szuvereni­tásról. A megfigyelők úgy ér­tékelték, hogy Gorbacsov ezzel közvetve elhatárolta magát az 1956. évi magyarországi és az 1968. évi csehszlovákiai katonai beavatkozástól, noha nyíltan ezt még nem nyilvánították téves lépésnek. (Tanjug) Megrongálták a JAT göte­­borgi képviseletét Péntekre virradóra ismeretlen személy betörte a JAT Göteborg központjában levő képviseletének ablakait. Nagy anyagi kár kelet­kezett. A rendőrség még nem fog­ta el e vandál cselekedet elköve­tőjét. (Tanjug) ORSZÁG valuta egység vétel eladási AUSZTRÁLIA dollár1 7255,62 7277,42 AUSZTRIA schilling 100 66591,81 66791,89 KANADA dollár1 7417,98 7440,26 NSZK márka 100 468691,20 470099,38 OLASZORSZÁG líra 100 639,41 641,33 SVÉDORSZÁG korona 100 137489,53 137902,61 SVÁJC frank 100 537766,86 539382,58 N AG Y-BRITANNIA font1 14962.55 15007,51 USA dollár1 8884,36 8911,06 Az árfolyamlista tegnap óta érvényes. Soha nincs egyedül! Ha társai a vajdasági általános bankok! VAJDASÁGI TÁRSULT BANK MEXIKói ADÓSSÁG Megállapodás az átüteme­zésről? Carlos Salinas elnök közlése Mexikó megállapodást kötött 108 milliárd dolláros külföldi adósságának átütemezéséről — közölte Carlos Salinas mexikói elnök. A közszolgáltatások dol­gozóinak gyűlésén mondott beszé­dében az államfő hangsúlyozta, hogy „ügyes és hatékony átüte­mező politikát” folytatnak, amelynek kedvező hatását hama­rosan érezni fogja a 80 milliós nemzet. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat Pedro As­pe pénzügyminiszter vezeti. Hoz­zátette, hogy az adósság kezelésé­vel kapcsolatos kiadásokat sike­rült jelentős mértékben csökken­teni. Ők egyébként nem közöltek részleteket a tárgyalások folyama­táról, noha minden latin-amerikai ország figyelme feléjük fordul, mert Mexikó esetében eldől, hogy Washington és a pénzügyek nem­zetközi arisztokráciája mennyit hajlandó engedni az adósságok problémájának rendezésében. A küszöbönálló szerződésbe be­építik Washington legújabb ter­vét is, amelyet az adósságok prob­lémájának megoldása végett Nicholas Brady pénzügyminiszter készített el. Ennek értelmében le­írják Mexikó adósságának egy ré­szét és lehetővé teszik, hogy egy másik részt „eladjanak” a másod­lagos pénzpiacon, csökkentett áron. A mexikói adósság dollárjá­ért ezen a piacon 36 centet fizet­nek. Szakítás a baloldalon A mexikói baloldal legerősebb szövetsége, a Nemzeti Demokrati­kus Front, amely vetélytársa volt az uralkodó Forradalmi Intézmé­nyes Pártnak, tegnapelőtt meg­szűnt létezni. Cuauhtemoc Carde­nas, a párt vezetője közölte, hogy felbontják a szövetséget a Nem­zeti Megújhodás Frontjával, és ezentúl önállóan tevékenykednek. A Demokratikus Front a tava­lyi elnökválasztásokon megszerezte a szavazatok egyharmadát, ami az elmúlt hat évtizedben nem sikerült egyetlen ellenzéki erőnek sem. Felbomlását az okozta, hogy a Nemzeti Megújhodás Frontja nem­régen tárgyalni kezdett az ural­kodó párttal. Meghívta annak hí­veit az ellenzék rendezvényére, amelyet a mexikói olajvállalatok társadalmasításának évfordulóján szerveztek. Ez volt a Demokratikus Front felbomlásának egyik oka. A koalíció felbomlása nem újdon­ság a mexikói baloldalon, amely felaprózottságával és egy egysé­ges program hiányában soha sem tudta komolyan veszélyeztetni az uralkodó pártot. (Tanjug)___ NAMÍBIA­ RENDEZÉS Ma lép életbe a béketerv Margaret Thatcher ellátogat Windhoekbe? Martii Ahtisari, az ENSZ Namíbia-ügyi külön­megbízottja teg­nap reggel Windhoekbe érkezett, ahol ma reggel négykor (közép­­európai időszámítás szerint) életbe lép a namíbiai béketerv. Ahti­sari és Luis Pienaar namíbiai főadminisztrátor tegnap folytatta az első tárgyalásokat a Biztonsági Tanács 435. határozatának alkal­mazásáról. Várható, hogy Ahtisari finn dip­lomata találkozni fog Roelof Pik Rotha dél-afrikai külügyminiszter­rel, aki a namíbiai—angolai ha­táron jelen lesz a hadifoglyok át­adásánál Pretoria, Luanda és Ha­vanna képviselői között. Margaret Thatcher brit kor­mányfő ma Namíbiába érkezik — közölte a dél-afrikai külügyminisz­térium szóvivője. Margaret Tha­tcher tegnapelőtt Malawiba érke­zett, és valószínűleg meglátogatja a Namíbia északi részén állomá­sozó angol kéksisakosokat. A dél-afrikai rádió közölte, hogy nincs kizárva Thatcher asszony találkozása Bothával, akivel a hó­nap elején már tárgyalt London­ban. A brit kormányfő hararei saj­tóértekezletén hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell Dél-Afrikával, és erélyesen ellenezte Pretoria újabb gazdasági és más jellegű elszige­telését. Marti Ahtisaari, az ENSZ Namí­bia-ügyi kü­lönmegbízottja nem táplál hamis illúziókat Namíbia függetlenségével kapcsolatban, mégis hiszi, hogy a világszervezet béketerve lehetővé teszi az első szabad és demokratikus választá­sok megtartását ezen a megszállt területen — jelentette ki a finn diplomata a Widhoekben megtar­tott sajtóértekezleten. A namíbiai rádió által továbbí­tott hír szerint Ahtisaari hangsú­lyozta, hogy az ENSZ béketervé­nek célja szabad és igazságos választások biztosítása Namíbiá­ban, hogy a nép megválassza első alkotmányozó nemzetgyűlését, amely meghozza a független Na­míbia első alkotmányát. Az ENSZ különmegbízottja, aki a helyszínen ellenőrzi majd a bé­keterv realizálását, hangsúlyozta annak szükségét, hogy mielőbb hatályon kívül helyezzék a Namí­biában érvényben levő rasszista törvényeket és előírásokat, szaba­don engedjék a politikai elítélte­ket és a namíbiai menekültek visszatérhessenek hazájukba. Louis Pienaar dél-afrikai admi­nisztrátor, aki továbbra is Namí­biát fogja igazgatni. Ahtisari, illet­ve az UNTAG kéksisakosainak felügyeletével, megígérte, hogy Pretoria „szorosan együttműkö­dik” a BT 435. határozatának ér­vényesítésében. (Tanjug) (Reuter-telefoto) Buszokkal érkeztek Windhoekbe Namíbia távoli északi vidékeiről ezek az ovahimba törzsben lányok (a képen), akik az ENSZ kikül­döttjeinek érkezését várták tegnap szombat 1989. április 1.. AFGANISZTÁNI HELYZET A modzsaheddinek kudarca Jalalabadnál Hatalmas emberveszteség • A kabuli kormány ismét megbékélést kínál Kudarcba fulladt az afganisztá­ni felkelőknek március 6-án Ja­lalabad határ menti város bevéte­lére indított nagyszabású hadmű­velete. A modzsaheddinek ezt ne­hezen ismerik be, s kitartóan azt ismételgetik, hogy hamarosan megbukik a kabuli kormány. A felkelők úgynevezett ideigle­nes kormányának miniszterelnöke a nyugati sajtónak adott nyilatko­zatában eltúlozta Jalalabad jelen­tőségét. Kijelentése is igazolja azonban, hogy a gerillák alulma­radtak a tíz éve dúló háború so­rán vívott legnagyobb csatában. Az Afganisztáni Nemzeti Iszlám Front vezetője, akinek harcosai a legnagyobb terhet vállalták a Ja­lalabad elleni támadásban, meg­erősítette, hogy a modzsaheddinek visszavonulásra kényszerültek, az­zal érvelt azonban, hogy ez csak taktikai jellegű. A gerillák vezetői igyekeznek meggyőzni a nemzetközi közvéle­ményt, hogy a kabuli katonáknak támogatást nyújtottak más orszá­gok szakértői, s ezzel egyidejűleg erélyesen cáfolják azokat a váda­kat, hogy a modzsaheddinek ol­dalán harcoltak pakisztáni álcá­zott katonák is. Más jelentés szerint Abdul Az­­har, Afganisztán indiai nagyköve­te közölte, hogy a Jalalabadért ví­vott ütközetben mindkét fél mint­egy 10 000 embert veszített. Sze­rinte e harcok bizonyították, hogy a kabuli kormány képes védekez­ni a szovjet alakulatok nélkül is. Hangsúlyozta, kormánya ismétel­ten nemzeti megbékélésre és a válság békés megoldására szólítot­ta fel a felkelőket. Hozzáfűzte, hogy Najibullah elnök javasolta a gerilláknak, ha elfogadják a fegy­vernyugvást, megőrizhetik fegyve­rüket és kialakíthatják közigazga­tásukat néhány körzetben és tar­tományban. Az afgán diplomata figyelmez­tetett arra, hogy az Afganisztán­ról szóló nemzetközi megállapodás megsértése rossz példát mutat a jövőbeni nemzetközi megegyezé­sek megkötésére. Islamabadnal Afganisztán és Pakisztán konfö­derációjára vonatkozó javaslata úgy értékelte mint hegemonista törekvést, amelynek célja Afga­nisztán bekebelezése. (Tanjug) Modzsaheddinek zsákmányolt tan­kkal (korábbi felvétel)

Next