Magyar Szó, 1989. június (46. évfolyam, 147-161. szám)

1989-06-01 / 147. szám

XLVI. évf. 147. (15087.) szám Újvidék, 1989. június 1., csütörtök Ara 2500 dinár Vo­jvodina­ k legvérmesebb szurkolói a­­A legmerészebb álmaikban sem gondoltak arra, hogy kedvenc csapatuk két évvel az­után, hogy megjárta a kiesés és a rögös úton való visszatérés kál­váriáját, az idei bajnokságban el­sőként szakítja át a célszalagot. Mindjárt a legjobbak társaságá­ba való visszajutás idényében az aranyközépen, pontosabban a ti­zedik helyen végeztek a piros­­fehérek, ami ekkor elfogadható szereplésnek számított. A klub vezetősége az őszi rajt előtt ma­gasabbra emelte a mércét, de nem támasztott olyan követel­ményeket, hogy okvetlenül ki kell harcolni az európai porondot. A titulust, illettve a BEK-et senki nem ejtette fel a száján. 11Zután valami váratlan do­­lgi­­og­­történt. A kevésbé han­gzatos erősítések elle­nére kitűnően kezdett az újvi­déki együttes, az első négy for­dulóban veretlen maradt, majd pedig a hajrában nyolc, mérkő­zésen csak egyetlen egyszer távo­zott lehajtott fővel a küzdőtér­ről. Érdekes mód, a vetélytársak, még az egyébként gyengén ját­szó ,,örökös bajnokjelöltek” sem vették komolyan a Vojvodina két, párját ritkító sorozatát, az egyre gyarapodó pontjait. Csak az őszi versenyfutás végén voltak kény­telenek beismerni, hogy Ljubo­­mir Petrovic és Josip Prrmajev edzők tanítványai nemcsak kelle­mes meglepetést keltettek, hanem általában kiegyensúlyozottan jó teljesítményeket is nyújtottak, és m­egérdemelten nyerték az őszi bajnoki címet. A tavaszi folytatás sokkal ne­­­e­hezebbnek ígérkezett, hi­szen, miután a piros-fehé­rek tehetséges és ambiciózus fia­talokból, valamint második ifjú­ságukat élő „öreg harcosokból” szerencsésen összeválogatott gár­dája kimutatta a foga fehérjét, várható volt a skalpjukra való ál­talános vadászat. Ismert szakem­berek is úgy vélekedtek, hogy előbb-utóbb eltörik az újvidékiek korsója, és a sokéves hagyomány is ellenük szólt: a múltban ke­vésszer fordult elő, hogy az őszi legjobb a végén is elsőként ért célba. Ez a­ nemzedék azonban másként gondolta. Nem tisztelt feleslegesen hangzatos neveket, nem törődött másokkal, hanem csak azzal, hogy miként lehetne a lehető legtöbbet kihozni az el­ső soron következő összecsapás­ból. A tavaszi félúton már érez­ték Veterniken, a Vojvodina fő­hadiszállásán, hogy megszerezhe­tő a klub történetében a második országos bajnoki cím, s attól kezd­ve tántoríthatatlanul haladtak céljuk felé. Kikerülték a min­denféle elébük­ szórt banánhéja­kat, összeszorított foggal eltűrték a bírói tévedéseket (igazságtalan­ságokat), és kiállták a mélyütés­­kísérleteket is ... Az utolsó lépé­seket tartalékosan tették meg a titulus felé, de annál nagyobb el­szántsággal, olyan lelkesedéssel, hogy az utóbbi évtizedben inkább a fütyülésre szokott közönség, immár igencsak megnövekedett létszámban a lelátókon, vastaps­ra kényszerült. Г едпар az utolsó akadályt is ilyen stílusban, fegyelme­zett játékkal küzdötték le­­ piros-fehérek, és a hármas bí­­­rói sípszót követően élmény volt nézni, látni, hogy annyi verejték, megpróbáltatás után milyen fel­szabadultan, szinte gyerekes örömmel ünnepük a büszke cí­met. Szebben nem is lehetett megemlékezni a Vojvodina 75 éves jubileumáról. VARGA Tibor Feszült nyugalom Kosovóban helyreállt a rend a keddi podujevói és prištinai tüntetések után (Szerkesztőségi hírösszefoglalónk az 5. oldalon) (NÉMETH Mátyás felvétele) Látszólagos béke honol a kosovói székváros utcáin ShivataloS és nem hivatalos találkozók Az Európa Parlament küldöttsége befejezte prištinai láto­gatását és visszautazott Belgrádija Pristinai tartózkodásunk idején nemcsak a tartományi hatósági szervek legkiemelkedőbb képvisel jobb kapcsolatokat Budimir Loncar felszó­lalása az emberi jogok kérdésével foglalkozó párizsi nemzetközi konferencián a 3. oldal­lai­vel találkoztunk, volt néhány nem hivatalos találkozásunk al­bán nemzetiségi értelmiségiekkel is _ mondta rövid nyilatkozatá­ban Julian Grimaldos, aki az Európa Parlament küldöttségének élén két napot töltött Kosovo fő­városában. A Strasbourg-i Európa Parla­ment küldöttsége tegnap dél táj­ban Pristinából Belgrádba utazott. Pillanatnyilag nem mondhatok semmi konkrétat a kosovói hely­zettel kapcsolatos észrevételeink­ről, mert a küldöttség csütörtökig (Folytatása a 3. oldalon) Nincs szükség Elnökségre Mielőbb új alkotmányt kell készíteni — Az állam ne avatkozzon bele a jövedelemelosztásba — A Tartományi Szakszervezeti Tanács ülése Vajdaság SZAT alkotmányának módosításáról folytatott társadalmi vitát, összegezte és a jövedelemel­osztásról tárgyalt tegnapi ülésén Slobodan Dudukovic elnökletével a Tartományi Szakszervezeti Ta­nács. Az alkotmánymódosítás összege­zésével kapcsolatban bevezető be­számolójában Anica Doroslovački elmondta, hogy a módosítások szé­ „omoljon le a berlini fal” Bush, amerikai elnök újabb javaslatai a fe­szültség enyhítésére — 3. oldal Jetin bírálja Gorbacsovot Az SZKP KB tagja a reformok hiányossá­gára figyelmeztet — 3. oldal les körű támogatásra találtak a vi­tában, de egyúttal a dolgozók ki­fejezték azt a követelésüket, hogy (Folytatása a 4. oldalon) Aki itt nyerni szeretne Párizsi interjúnk Boris Beckerrel — 14. oldal DÉLELŐTT MÉRSÉKELTEN FELHŐS IDŐ, DÉLUTÁN ZÁPOROK, ZIVATAROK LEHETSÉGESEK. Időjárás-jelentésünk a 9. oldalon Szakítsunk Újdonságok az eddigi a kamat­munka- politikában Ш1ш070ГТШ Kamatprémium VP’PvLbnn!­a devizabetétre Nedeljko Lipovac “■da1 Zrenjaninban — 5. oldal -------------------­Vett, nincs tavait I renNrtíM ÉÍMCiálola Nem sikerült községközi Elutasítják a vádakat belügyi titkárt válasz­ a szabadkai TKSZ tani Zomborban kommunistái — 6. oldal — V. oldal A százezres Mától forgalomban van legnagyobb névértékű bankjegyünk, a százezres. Méretei 179,3X82,5 mm, vízi jeggyel van ellátva, és a piros szín dominál rajta. Új bankjegyünket egy kislány portréja díszíti, jelképezve az ifjúságot, hátlapját pedig egy számokból, betűkből álló kör, amely a komputerek világának, a műszaki fejlődésnek, a tudománynak az összeolvadását hivatott kifejezni. Mennyit ér ez a százezres ma, 1989. június elsején: vehetünk rajta többek között 19 liter tejet, körülbelül 10 kiló cukrot, két pár jobb minőségű harisnyát, 9 kiló olcsó mosóport, az illegális deviza­piacon pedig 12 nyugatnémet márkát. Az új bankjegyért nem vásá­rolhatunk még 10 kiló kávét sem, s értéke nem elég egyhavi autó­buszbérletre. A százezres vészes figyelmeztetés az előttünk álló hiperinflá­cióra, és egyedül csak a posta, a bankok és más intézmények pénz­tárosait, tisztviselőit örvendezteti meg, mert ideig-óráig egyszerűb­bé és gyorsabbá teszi a pénzforgalmat. Nem kell annyit a tolóabla­kok előtt várakozni, idegeskedni, ha a pénztárosnő elvéti a számí­tást. S könnyen elvétheti, hisz a közönséges havi rezsiköltségek ki­fizetése is egy halomnyi papírpénzt igényel. Becslések szerint jelenleg az országban több mint 40 000 tiszt­viselő foglalkozik készpénzkezeléssel. De nem csoda, hisz Jugoszlá­viában kétmilliárd darab papírpénz és ugyanennyi pénzérme van forgalomban, ami rendes körülmények között kielégíti egy olyan ország fizetési szükségleteit, amelynek áru és szolgáltatásforgalma háromszor akkora mint hazánké. Az NSZK-ban, Hollandiában, Svájcban a nemzeti valuta ezres címletű bankjegye a legnagyobb, az USA-ban pedig a tízezres címletű papírpénz. Nálunk viszont ez utóbbinak a tízszerese. Az új bankjegy kibocsátása kapcsán azonban már az egymilliós névértékű papírpénz nyomtatásáról beszél mindenki. Ugyanolyan hibába estünk ezúttal is, mint a 20 ezres és az 50 ezres kibocsátása­kor. Mire a kinyomtatással kapcsolatos képviselőházi procedúra és az előkészületek befejeződtek, a 100 ezres értékének jó részét már el is veszítette, nem beszélve vásárlóerejéről ez év június elsején, forgalomba bocsátásának pillanatában. Amíg az inflációra nem talál gyógyírt ez az ország, a topsideri pénzverde nyakig lesz a munkában. A jövőt illetően most már nem­csak komoly elméleti, hanem gyakorlati dilemma is fennáll: hogyan birkózunk meg a rengeteg nullával. Huszonöt évvel a pénzreform után a közhasználatban maradt továbbra is a ,,régi dinár": az év végéig százmilliókban, milliárdokban, de jövőre már százmilliár­­dokban fejezzük ki havi keresetünket. A dinár denominációja ek­kora infláció közepette értelmetlen. A közgazdaság-tudomány a hiperinflációval kapcsolatban azon­ban már régen egyértelműen állást foglalt: az menthetetlenül a pénzreformhoz vezet. G. K­ESZÉG Valéria MW» Tárgysors játékunk főnyereménye: a YUGC 128 Skála 55 Nyereményszelvényünk a 8. oldalon

Next