Magyar Szó, 1989. június (46. évfolyam, 162-176. szám)

1989-06-16 / 162. szám

VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA XLVI. évf., 162. (15102.] szám Újvidék, 1989. június 16., péntek Ára 3000 dinár EGY KORSZAKOT IS• A kormányprogram, TEMETNEK­­ támogatása fennntartásuk­kal A Szövetségi Tanács lebonyolította a vitát Ante Markovic expozéjáról . A küldöttek megszavazták a moratóriu­mot az atomerőművekkel kapcsolatban (Részletes jelentés a 4. oldalon) (Tanjug telefotó) A küldöttek megbeszélése a Szövetségi Tanács ülése előtt M­ás szocialista országok­hoz mérve, számos te­kintetben egyedülálló folyamatok mennek végbe — mondhatni szédítő gyorsaság­gal és nehezen áttekinthetően — az utóbbi időben Magyaror­szágon. A politikai és a köz­élet gyökeres változásai, a kö­zelmúlt fehér foltjainak máshol nem tapasztalt kitöltése, a múlt­kutatás a jövőbetekintés igé­ndével, a tabutémák eltörlése az 1945 óta eltelt időszak átér­tékelése , mind-mind olyan lendületes átalakításra és de­mokratizálódásra vall, ami né­hány évvel korábban még el­képzelhetetlen volt. Ki hitte volna, hogy az az or­szág, amely a második világhá­ború után, a szocializmus épí­tésének útjára lépve Sztálin egyik leghűbb követőjévé sze­gődött, s a sztálini gyakorlat egyik legmerevebb másolója­ként vált ismertté, elsőként a szocialista országok közül — el­jut a többpártrendszer, a plu­ralista társadalom megteremté­sének küszöbére, és egy olyan pontra, ahonnan reális lehető­ségként merül fel, hogy egy szo­cialista országban szociáldemok­rata vagy netán keresztényde­mokrata színezetű társadalom épüljön ki. V­­itathatatlan, hogy a szov­jetunióbeli peresztrojka és glasznoszty bátorítóan és serkentőleg hatnak a ma­gyarországi reformfolyamatok­ra, amelyeknek a gyökerei azonban jóval mélyebbre nyúl­nak vissza a múltba a gorba­­csovi elképzelés meghirdetésé­nél. Az első tragikus próbálko­zás 1956-ban történt, akkor azonban a jól ismert körülmé­nyek, fejlemények és a szovjet intervenció miatt nem sikerült lerázni a sztálinizmus igáját. A második, igaz, más jellegű demokratizálódási nekirugasz­kodás a gazdaság megreformá­lását szorgalmazta a hatvanas években, de a Kreml és Brezs­­nyelv beintésére ez elsekélye­­sedett, jóllehet nem vallott tel­jes kudarcot. A kockázatok és kisiklások veszélyétől nem mentes, más­részt jelentőségében nemzetkö­zi súlyú magyarországi demok­ratizálódási folyamat legfőbb próbaköve az ország újabb ko­ri történelme legsúlyosabb tra­umájának, az 56-os események­nek a még tartó átértékelése, a reális megközelítés igényével. Ennek eredményeképpen a hi­vatalos, az MSZMP részéről történő legújabb megítélés tö­rölte a korábbi ellenforradalmi minősítést, igaz, nem minden húzódozás nélkül.­­­­agy Imre kormányfő és ј_-­ sorstársainak mai teme­tése, a budapesti kegye­leti szertartás történelmi ese­ménynek, fordulópontnak, ezen túlmenően pedig a mai napig is töredékeiben fennmaradó sztálini modell, továbbá egy ko­rábbi embertelen korszak, a szo­cializmus eddigi formája, vagy inkább megcsúfolása jelképes temetésének is tekinthető. Egyidejűleg alkalom a magyar­országi nemzeti megbékélésre. VADÓCZ Károly lemeniiolt Greoanovio és Dara Különböző reagálások a JSZISZ Országos Választmányá­nak elnökségi ülésén • Távoztak a szlovén ifjúsági szervezet képviselői Branko Greganovič, a JSZISZ Országos Választmánya Elnöksé­gének elnöke és Anita Bara, az Elnökség titkára az Elnökség teg­napi ülésén lemondott tisztségéről Greganovic lemondásának oka abban kereshető, hogy az Elnökség nem tudott egységes álláspontra jutni azzal kapcsolatban, hogy el­utasítja-e Rexhep Hoxha kosovói ifjúsági elnök felszólalását, amely eltérő reagálásokat váltott ki. Hoxha egyebek között azt mond­ta, hogy a Szlovén SZISZ Kosovo iránti politikája „cinikus és nebu­­lózus” és hogy „példátlan szerbel­lenes, sőt jugoszlávellenes kam­pány” folyik, amely csupán „a jég­(Folytatása az 5. oldalon) Ljubiša Pistic jön Újvidékre •kényszeri­zgatás alatt a Szerb Nemzeti Színház Az újvidéki városi képviselő-testület községek tanácsa még június 11-i ülésén megszavazta a kényszerigazgatás bevezetését a Szerb Nemzeti Színházban, valamint bizalmat szavazott Ljubiša Ku­stićnek és a javasolt ideiglenes ügyvezető szervnek. A társult munka tanácsa ekkor nem szavazhatott, mert mire a fenti kér­désről dönteni kellett volna, a testület nem volt határozatképes. A társult munka tanácsának tegnapi ülésén a küldöttek megsza­vazták a kényszerigazgatás bevezetését, és bizalmat szavaztak a héttagú ideiglenes ügyvezető szervnek is, élén Ljubiša Ristictyel, a szabadkai Népszínház igazgatójával. A kényszerigazgatást egy évre vezették be, ennek leteltével országos szintű pályázatot írnak majd ki a vezető munkahelyek betöltésére. (Bővebben a 15. oldalon) A történelmi vizsgatétel napja Ma kegyeletartás Nagy Imrének és sorstársainak — A kor­mány a méltóság megőrzésére int (Különtudósítónk telefonjelen­lése) Budapest, június 15. Már fekete lepellel fedték be a Hősök terén levő Műcsarnok hom­­­­loktatást, oszlopait, felállították az­­ emelvényeket, ahol holnap elhe­lyezik Nagy­ Imre pontosan har­minc évvel ezelőtt kivégzett mi­niszterelnöknek, sorstársainak Losonczy Gézának, Gimes Miklós­nak, Maléter Pálnak, Szilágyi Jó­zsefnek és a forradalom névtelen harcosának koporsóját, hogy a magyar nemzet megemlékezzen — a most már hivatalos megfogal­mazás szerint is — a politikai gyilkosságoknak a történelem át­kába dobott áldozatairól. Történelmi nap lesz tehát, amellyel pontot kívánnak tenni a törvénysértések, leszámolások, megtorlások, hamisítások, a való­ságot eltorzítva bemutató, az ön­(Folytatása a 3. oldalon) Háromezer dinár a búza védőára Ülést tartott a Szövetségi Végrehajtó Tanács Az idei termésű első osztályú búza védőára 3000 dinár lesz ki­lónként, döntött tegnap a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács Ante Mar­kovic elnökletével tartott ülésén. A búza felvásárlási ára a Piaci feltételek szerint alakul, majd. Az új védőár az életszínvonal Az SZVT úgy döntött, hogy a szövetségi tartalékokból az egész búzamennyiséget dobják piacra, s javasolták a köztársaságoknak is tartományoknak, hogy ugyanígy járjanak el, megakadályozandó a gazdaságilag indokolatlan áremel­kedéseket. Kit véd a védőár? A BÚZATERMELŐK REMÉLTÉK, hogy a kormánynak ezúttal lesz ereje változtatni az eddigi gyakorlaton. A búza kilónkénti 3000 dináros védőára azonban azt bizonyítja, hogy maradt a régi meg­rögzött viszonyulás, és ezúttal is jogos a kérdés: kit véd a védőár? A termelők szempontjából a 3000 dináros árat csak védőárnak lehet csúfolni. Az elmúlt napokban ugyanis tucatszám készült kal­kuláció, amely egytől egyig azt bizonyítja, hogy a 4000 dináron aluli kilónkénti ár biztos veszteséget hoz, mégpedig nem is akármilyen hozam, hanem 5 tonnás hektáronkénti átlagtermés esetén. A nagy szárazság miatt persze ekkora hozamról még a kiváló búzatermő Vajdaságban sem álmodozhatunk, hát még a többi vidéken. A védő­ár nyilvánvalóan — és ezt kertelés nélkül kimondják az illetéke­sek is az ár megindoklásában — ezúttal is szociális kategória, a fo­gyasztót védelmezi és az inflációt mérsékeli. PERSZE A VÉDŐÁR csak védőár és semmi köze nincs a piaci árhoz, mondják az illetékesek. A termelő és a felvásárló majd úgy „egyezkedik” a piacon, ahogyan a kínálat és a kereslet diktálja. A búza ára is, a kenyéré is, akárcsak minden más élelmiszeré, sza­badon alakul. De vajon így van-e? Így lesz-e? És ha már a hiva­talos­ megindoklás is azt állítja, hogy a védőár életszínvonal-védel­mező, egyáltalán mit jelent az, ha majd a termelő többet kér érte? Természetesen drágább lesz, mégpedig jóval drágább a kenyér, és akkor rá lehet fogni ismét a mezőgazdaságra, hogy szítja az inflá­ciót. És egyáltalán módjában áll-e majd mondjuk a parasztnak, hogy megkérje az árát, ha mondjuk a feldolgozó nem hajlandó töb­bet fizetni. Márpedig szinte biztos, hogy a feldolgozók, legalábbis tartományunkban, nemigen fizetnek majd többet, mert nem lesz miből. Természetesen lesznek majd más vidéki felvásárlók, de ezek nem vásárolhatják fel a megközelítőleg 1,6 millió tonna termést Vajdaságban, hogy az országban termett 5 millió tonnáról ne is beszéljünk. P. BARTA Etelka megvédését és az infláció megfé­kezését szolgálja, szögezték le az ülésen. Úgy ítélték meg, hogy nincs szükség módosítani a tavalyi termésű búzából készülő végter­mékek árát. A többi mezőgazdasági termék új védőárát közvetlenül azok be­takarítása előtt állapítják majd meg. (Folytatása az 5. oldalon) Pluralizmus, de pártok nélkül A Szocialista Szövetség Országos Választmányának elnökségi ülése Az el nem kötelezettek belgrá­di csúcsértekezletének előkészüle­teiről, az államelnökség bosznia­­hercegovinai és macedóniai tagjai­nak megválasztási folyamatáról és a politikai pluralizmusról tárgyalt Jelena Milosevic elnökletével a Szocialista Szövetség Országos Vá­lasztmányának Elnöksége. Most már nem az a kérdés, hogy kell-e pluralizmus, mert az már van és nem is most kezdő­dött. A kérdés csupán az, hogy milyen formája fogadható el. A válasz pedig az, hogy olyan plu­ralizmus lehetséges, amely a Szo­cialista Szövetség keretében mű­ködik, a szocialista önigazgatási rendszerre alapozódik, és nem va­lami különálló párt vagy ellen­zék. Így lehetne röviden összefog­lalni a Szocialista Szövetség Orszá­gos Választmánya Elnökségének ülésén elhangzottakat és a kiala­kított álláspontot. A téma megvitatása lényegében az Országos Választmány ülésé­nek az előkészítő megbeszélése volt, ahol majd részletesen tár­gyalnak a kérdésről. Bevezető be­számolójában Mariján Kolar el­mondta, a társadalom fejlesztésére vonatkozó döntések minőségét az határozza meg, hogy a társada­lomnak mely erői lehetnek hatás­sal a politika kialakítására, más szóval a demokrácia fejlettségi fokától függ. A demokrácia pe­(Folytatása az 5. oldalon) ló kivitel, rossz fizetés A kanizsai Potisje esete — 3. oldal DÉLELŐTT FELHŐS IDŐ, DÉLUTÁN HELYENKÉNT ZÁPOROK, ZIVATAROK. Idő­jár­ás-jó terítésünk a 10. oldalon. Torgysorsjátékunk főnyereménye: a YOGQ 128 Skála 55 Nyereményszelvényünk a 8. oldalon

Next