Magyar Szó, 1989. október (46. évfolyam, 285-299. szám)

1989-10-24 / 292. szám

1989. október 24., kedd I­koivcvieimtArljunk A kocka még pereg H­ogy félreértés ne essék — írja a moszkvai Pravda, nyílván a szovjet vezetés hivatalos véleményét tolmácsol­va —, óva intjük mindazokat, (olvasd: a Nyugatot), akik a szo­cializmus csónakját igyekeznek meglékelni, hogy ezáltal elsül­lyeszthetik Európa, sőt az egész világ hajóját. Más szóval: a tény, hogy Moszkva még hozzávetőleg sem reagál olyan erélyes rosszal­lással, mint korábban, mi több, például a magyarországi esemé­­nyek kapcsán sietve igyekezett kifejezni abbéli nézetét, hogy a szocialista országokban végbe­menő változások az említett or­szágok belügyét képezik, és mindeddig egyáltalán nem veszé­­lyeztetik a — jelenleg egyébként is egészen másképpen értelme­zett — ,,szocialista tábort”, még korántsem jelenti azt, hogy a Szovjetunió netán közömbösen hajlandó szemlélni a világpoliti­kai színtér jelenlegi, közös nagy­hatalmi megegyezéssel létreho­zott erőviszonyainak a megvál­toztatására irányuló — egyelőre még csak jobbára leplezett — igyekezeteket. A két látszólag ellentmondásos állásfoglalásnak lényegében egy­szerű a magyarázata: mivel a szovjet peresztrojka, illetve a társadalmi-politikai és gazdasági reform is abból indul ki, hogy az eddigi reálszocialista társadal­mi rendszer visszavonhatatlanul megrekedt, s a megújulás első és elengedhetetlen feltétele a társadalmi-politikai élet demok­ratizálása. Moszkvának semmi kifogása sem lehet a kelet-euró­pai változásokat illetően. Mind­addig természetesen, míg a re­formokkal nem kérdőjelezik meg a társadalmi fejlődés szocialista jellegét. S ami eddig Kelet-Eu­­rópa-szerte történt s történik, egyelőre még a kívánt keretek között játszódik le Mi több, Gorbacsovék, nyilván a hazai követeléseket tartva szem előtt, úgy ítélik meg, hogy a szocia­lista eszme „belső tartalékai” az eddigi változásokkal még ko­rántsem merültek ki, s még ra­dikálisabb reformokat is képe­sek elviselni. A határ azonban, amelyen túl nemcsak a (Szovjetunióban és egyébütt) máris rendkívül ide­ges hátrahúzó erők, hanem Gorbacsovék (s főleg egyetlen szocialista ország hadserege, ''mint a jelenlegi társadalmi vál­tozások elsőrendű fontosságú té­nyezője) sem hajlandók túllépni, az a világ jelenlegi nagyhatalma (nyílt és titkos) egyezmények ál­tal létrehozott érdekövezetekre való felosztása. Ezért hangoz­tatják olyan fennhangon és is­métlik állhatatosan a keleti re­formisták, hogy a megannyi bel­politikai változás egyike sem kérdőjelezi meg a Varsói Szer­ződésnek esküdött hűségüket. Ezért vitathatatlan, hogy a ke­leti reformok és demokratizálá­si igyekezetek összességének a hatótávolsága, hosszú távon és átfogó szemszögből szemlélve, mégiscsak korlátolt. E­gyelőre. Mert a történelem során nemegyszer bebizo­nyosodott, hogy az indí­tékok és szándékok ellenére a fejlemények sokszor túlszárnyal­ták a kezdeményezők elképzelé­seit és óhajtott céljait. A kocka tehát el van vetve Kelet-Euró­­pa-szerte, s mindaddig nem állt meg. S a jelenlegi nagyhatalmi hetente és kedvező nemzetközi légkör ellenére nagyfokú naivi­tás lenne, ha bárki is azt hinné, hogy a „kívülálló érdekeltek” közömbösen figyelik, hogy mit mutat majd az a bizonyos koc­ka, ha megáll, s hogy nem igye­keznek egy kis „belenyúlással” odahatni, hogy megkapják a számukra legmegfelelőbb ered­ményt. ENGLER Lajos Pregl Pengnél Jugoszláv—kínai egyezmény a gazdasági együttműködés fellendítéséről A jugoszláv—kínai gazdasági és műszaki-tudományos együttműkö­dési bizottság öt év után tegnap Pekingben aláírta az első megálla­podást. A bizottság társelnökei látták el kézjegyükkel — Zivko Pregl, az SZVT alelnöke és Cu Csi­a-hua, a kínai kormány tagja. Egyetértettek abban, hogy meg kell állítani a csereforgalomna­k az utóbbi két évben aggasztó mé­retű csökkenését, és már a jövő évben pozitív irányba kell terel­ni. A megállapodás több konkrét pontot tartalmaz a közös cél meg­valósítására nézve. Preght tegnap fogadta Li Peng kínai minisztereln­ök is. Félórás megbeszéléseik során hangsúlyoz­­ták a reformok szükségességét a szocializmusban. Li Peng kije­lentette, hogy Kínában elengedhe­tetlen a terv­ és a piacgazdálko­dás kombinálássá és összehangolá­sa, a legfontosabb feladatként pe­dig az infláció megfékezését jelöl­te meg. Pregl kiemelte, hogy Ju­goszlávia a piaci és a gazdasági törvényszerűségek felé orientáló­dik. A kínai miniszterelnök erre azt válaszolta, hogy minden országnak megvannak a sajátos­ságai, és joga van a számára meg­felelő utat választani. Li Peng hozzáfűzte, hogy ez a reformokra is vonatkozik mind politikai, mind gazdasági téren. A kínai kormányfő reményét fejezte ki, hogy a júniusi kínai eseményeik nem hatnak ki Ante Markovicnak, az SZVT elnökének­­kínai látogatására és hozzátette, hogy a jugoszláv kormányfő bár­mikor jöhet, amikor az megfelel számára. (Tanjug) Kedvező értékelés Dubčekről Adamec csehszlovák kormányfő nynatkozata osztrák újságíróknak — Átértékelik az 1968-as eseményeket? szlovák kormányfő osztrák újság­írókkal folytatott beszélgetése so­rán, mai hivatalos bécsi látogatása előtt. Adamec a beszélgetés során re­formokat jelentett be Csehszlová­kiában, kedvezően értékelte Ale­xander Dubček szerepét, hangsú­lyozta a peresztrojka jelentőségét Csehszlovákiára nézve, és támo­gatta az NDK-ban és a Magyaror­szágon folyó változásokat. Az osztrák tájékoztatási eszkö­zök figyelmét különösen fölkeltette Adamec utalása, hogy Csehszlová­kiában esetleg átértékelhetik az 1968-as eseményeket. Adamec szólt a keletnémet me­nekültek kérdéséről is, akik a prá­gai nyugatnémet nagykövetségre menekültek, és hangsúlyozta, a csehszlovák kormány szavatolja, hogy lehetővé teszik kiutazásukat a Nyugatra. (Tanjug) — A csehszlovák kormány nem tart a bíráló párbeszédtől, ha az ország alkotmányos rendjének és szocialista államberendezésének tiszteletben tartásával folyik — je­lentette ki Vladislav Adamec cseh- Lončar megérkezett Tokióba Budimir Lončar szövetségi kül­ügyi titkár tegnap délután megér­kezett Tokióba, hivatalos japáni látogatásra. Lončarra a következő három napban rendkívül gazdag prog­ram vár, fogadja Akihito császár, találkozik Kaifu Tosiki kormány­fővel. Nakajama Taro külügymi­niszterrel és más személyiségekkel. Szövetségi külügyi titkárunk nyi­latkozik majd a japán televízió­nak és az Aszahi Simbun című ve­zető napilapnak. (Tanjug) ___ Magyar nó KÜLPOLITIKA Kikiáltották a Magyar Köztársaságot (Folytatás az 1. oldalról) A Kossuth téren szorongó ha­talmas tömeg óriási tapssal és lel­kesedéssel köszöntötte az elnök bejelentését. Felemelő, megrendítően nagy pillanatok. Szűrös Mátyás ezután rövid be­szédően méltatta еппек a napnak, ennek az eseménynek a jelentő­ségét, amely mindenképpen rend­kívül fontos állomás a progresszív erőknek abban a harcában, amely a nagyon sok áldozatot követelő 56-os népfelkeléssel kezdődött. Többek között ezeket mondta: „Tisztelt ünneplő közönség, most a XX. század vége felé közeled­vén a szabad, demokratikus Ma­gyarország megteremtésével a Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és a Tildy Zoltán nevével össze­kapcsolódó előző magyar köztár­saságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nem­zeti hagyományaink szellemében és az utóbbi negyven esztendő, különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti független­ségi megmozdulás történelmi ta­nulságaitól is indíttatva megal­kottuk az új köztársaság törvé­nyes alapját. Újabb történelmi szakasz nyitá­nya ez államunk demokratikus át­alakításának útján. Miközben fel­tárjuk és bevalljuk a múltat, te­kintetünket határozottan a jövő felé kell fordítani.” Eltökélt szándékunk, hogy né­pünk akarata szerint, amit nem­sokára szabad, demokratikus vá­lasztásokon nyilváníthat ki, végig­megyünk megkezdett utunkon, a magyar köztársaság független, de­mokratikus jogállam lesz, amely­ben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, amelyben magyar és más nemzetiségű hon­fitársaink megtalálják számításu­kat, boldogulásukat és amelyet biztonságos otthonuknak tekint­hetnek. Az új köztársaság felelősséget érez a határainkon kívül élő ma­gyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását.” A nemzetközi kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy egyszer­re fejlesztik keleti és nyugati kap­csolataikat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, a biztonságának megteremtéséhez és a világ egye­temes problémáinak megoldásához. Szűrös Mátyás beszédét gyakran szakította meg a tömeg rokonszen­­vét kifejező taps. Mikor azonban a Szovjetunióval való kapcsolatok további fejlesztéséről szólt, akkor csak fütty hallatszott a térről, an­nál hangosabb volt a tetszésnyilvá­nítás, amikor a másik vezető vi­lághatalommal való kapcsolat és a környező országokka­ való jó­szomszédi viszony ápolásának fon­tosságáról szólt, hangsúlyozva: erő­síteni kívánjuk a Duna menti né­pek összefogását, barátságát, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. Végül mindenkit következetes cselekvésre, kitartó munkára hí­vott fel az ország jobb jövője ér­dekében. Megérdemelné már ez a nép, hogy végre jókedv és bőség legyen a Duna—Tisza táján, mond­ta. Legyen hosszú életű az új Ma­gyar Köztársaság és boldogabb elődeinél, fejezte be beszédét Szű­rös Mátyás. Erre felhangzott a himnusz és zengett az „Isten, áldd meg a ma­gyart” a téren, a sok ezer magyar ember ajkán. A mai nap országszerte a meg­emlékezés és kegyeletadás jegyé­ben telt el. Délelőtt 10 órakor a Szent István-bazilikában ünnepi szentmisét tartottak az 1956-os ál­dozatokért. A prédikátor itt em­lékeztetett rá, hogy éppen ezen a napon, 1456. október 23-án halt meg Kapisztrán János, a nándorfehér­­­vári, török elleni nagy győzelem egyik vezető alakja. A szent király bazilikájának boltíve alatt az emberek százai emlékeztek az 56-os népfelkelés ál­dozataira, ugyanígy városszerte azokon a helyeken, ahol 33 évvel ezelőtt a sorsdöntő események tör­téntek. Az emberek gyülekeztek a Bem­­szobornál, a Műszaki Egyetem előtt, a Hősök terén és több más helyen, majd este hatkor a Parla­ment előtti téren került sor a megemlékezé­ssorozat központi ren­dezvényére. (Jelentésünk adásakor a rendezvények még tartanak.) Az elmúlt héten rendkívül nagy fontosságú döntéseket hozott a ma­gyar nemzetgyűlés. Ezeknek az eseményeknek méltó záróaktusa volt a Magyar Köztársaság kikiál­tásának nagyszabású mai ünnep­sége. Valóban új korszak kezdő­dik a magyar nép történetében. Mindannyian reméljük, egy boldo­gabb korszak. BURÁNYI Nándor A magyar fővárosban tegnap, az emléknappá nyilvánított október 23-án több helyen is megemlékez­tek az 1956-os forradalom hősi ha­lált halt áldozatairól. Az égő gyer­tyákat hordozó emberek békés fel­vonulást szerveztek, mások síro­kat és emlékműveket koszorúúztak meg. Ez a felvétel is egy ilyen ün­nepélyes kegyeletadás során készült (Reuter telefotó) Leleplezték a nyilas röpirat szerzőjét A magyar rendőrség felfedte annak a fasiszta színezetű röpirat­­nak a szerzőjét, amely meglehető­sen felkavarta a magyar közvéle­ményt. A nyilas röpirat szerzője egy bi­zonyos Antoniewicz Roland, akit a Kádár János Társaság ideiglenes központi bizottságának önjelölt első titkáraként ismert. Antonie­wicz bevallotta, hogy az állítólagos Magyar Nyilas Párt nevében októ­ber elején megszövegezte a kiált­ványt, és eljuttatta több társadal­mi szervezethez. A röpirat felszólítja az egykori zöldingeseket és híveiket, hogy induljanak a kommunisták, a zsi­dók és a cigányok ellen. Antoniewicz elmagyarázta, hogy nagy felháborodást váltott ki belő­le Orbán Viktornak, a FIDESZ egyik vezetőjének beszéde, így a fenti módon kívánta felhívni a fi­gyelmet egyes személyek szélsősé­ges fellépésére. (Tanjug) SVÉDORSZÁG A jugoszláv nagykövetség tiltakozása Jugoszlávia svédországi nagykö­vetsége és a Svédországban dolgo­zó jugoszláv állampolgárok klubja tegnap tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a­ svéd Centrumpárt tagja, Bertil Fiskesje elfogadta a svédországi horvát szövetségtől a „tiszteletbeli horvát” címet — e szervezet ugyanis már régóta ha­zánk szétzúzásának híveként is­mert. Fiskesje egyébként a Centrum­párt legszűkebb vezetőségének a tagja, s a svéd parlament egyik alelnöke. A Centrumpárthoz címzett til­­takozó levelekben hazánk nagykö­­vetsége és a jugoszláv állampol­gárok klubja hangsúlyozta, hogy Fiskesje gesztusa mélyen megsér­tette a svédországi Jugoszlávok Szövetsége tagjainak hazafias ér­zelmeit. E szövetségnek 126 klub­ja van szerte az országban. Ugyan­akkor reményüket fejezték ki, hogy Fiskesje lépése azzal magya­rázható, hogy nem ismeri az illető szervezet jellegét, s nem tudatos politikai provokációról van szó, amely Jugoszlávia és a Svédor­szágban élő és dolgozó mintegy 50 OOO jugoszláv állampolgár ellen irányul. (Tanjug) . 3 LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG Magyarország tegnap óta­­ ismét köztársaság, mint 1946 és 1949 között volt. Szűrös Mátyás ideiglenes államfő tegnap a Parlament előtt megtartott alkalmi ünnepsé­gen, több tízezer polgár je­lenlétében kihirdette, hogy törvényerőre lépett az Or­szággyűlés ülésén elfogadott alkotmánymódosítás, és en­nek értelmében Magyaror­szág ezentúl köztársaság lesz. Tegnap különben országszer­te megemlékeztek az 1956. évi népfelkelésről, amely ép­pen ezen a napon tört k­l. Radislav Adamec csehszlo­vák kormányfő osztrák új­ságírókkal folytatott beszél­getés során részben kedve­zően nyilatkozott Alexan­der Dubcekról, a prágai ta­vasz vezéregyéniségéről. Ed­dig nem történt meg, hogy csehszlovák vezető így nyi­­lakozott volna. Adamec ar­ra is utalt, hogy esetleg át­értékelik az 1966. évi ese­ményeket. Észtország, Lettország és Litvánia kormányfői megál­lapodtak abban, hogy de­cemberben megegyezést ír­nak alá a kölcsönös együtt­működésről, hogy könnyeb­ben elérhessék a gazdasági önállóságot. Abban is meg­állapodtak, hogy megvizsgál­ják majd a „balti piac" megalakításának és annak lehetőségét, hogy saját köz­­társasági valutájuk legyen. A három balti szovjet tagköz­társaság a jövő év január 1- jétől tér át a gazdasági ön­­elszámolásra. Az NDK-beli ellenzéki Új Fórum, ahogyan megfigyelők állítják, a kiskapun belépett az ország politikai színteré­re. Az eddig el nem ismert ellenzéki szervezet képviselői ugyanis vasárnap este Lip­csében a körzeti párttitká­rokkal és politikai tisztségvi­selőkkel egyenrangúan részt vettek a társadalmi problé­mákról szervezett nyilvános vitában. Ez azonban még csak az új légkör kialakulá­sát jelzi, s a valódi párbe­széd még várat magára.

Next