Magyar Szó, 1990. május (47. évfolyam, 119-133. szám)

1990-05-04 / 120. szám

A Magyar Szó gyermekrovata PERO ZUBAC versei T­estvériség-egység Kérdeztük-e már valaha, hogy Ültessék, mi lehet a testvériség és az egység? Kérdeznünk ezt valójában lehetetlen: mit mondhatna akárki a te nevedben? Hogy ez valami roppantul egyszerű dolog, amit csak úgy magával hozott a korod. Amit a harcokból kaptunk ajándékba: ez lett nekünk apánk, anyánk ajándéka. A testvériség és az egység eszméjére Tito tanított é s a jövőnknek lett mértéke. Nagyanyó s nagyapó effajta vágyukat hagyták fiukra, így oktatták lányukat. Míg áll a világ s míg zöldellnek a fák, ez az érzés hálózza be Jugoszláviát. Vörösnél vörösebb, kéklőnél kéklőbb, és mint a hó, fehér. A testvériség és az egység forró vér, melynek lüktetése véget sosem ér. Veszélyeztetett állatok Egy állatfaj számára a legnagyobb ve­szély az, ha természetes életterében kö­vetkeznek be olyan változások, amelyek ottani további létét lehetetlenné teszik. Ha egy mocsárban rendszeresen vadász­nak, bizonyára sok vízimadár elpusztul, de az állományok azért többnyire regene­rálják önmagukat. Ha viszont kiszárít­juk a mocsarat, hogy ott kukoricát ter­meljünk, egyetlen réce, vízityúk vagy nádirigó sem tud­ott megtelepedni többé. A gyors ütemben fokozódó fakiterme­lés egyéb fajok mellett számos madarunk létét is veszélyezteti. Az odúlakók az öreg állományokat siratják, de a tarvágások súlyosan veszélyeztetik az érintett fekete gólyapárok, ragadozók költéseit is. Nem is beszélve arról, hogy a már zöld erdő­ben végzett favágással nemcsak az ősi féldeeket, de a tojásokkal és fiókákkal a teljes évi szaporulatot is elpusztíthatják. Inkább a természetvédelem kigúnyolásá­nak lehetne nevezni azokat az eseteket, amikor a kivágott erdőből csak azt az egy fát hagyják meg szomorú felkiáltó­jelként, amelyen a fekete gólya vagy sas­fészek volt. Magától értetődő, hogy a madarak az effajta ,,természetvédelmet” egyáltalán nem méltányolják, és nyom­ban búcsút mondanak a környéknek. A megfagyott uhuállományt is igyekez­nek a régi szintre emelni, és ennek ér­dekében NSZK-ból érkezett fiókákat helyeztek ki a hazai fészkekbe. Az NSZK-ban az uhut rendszeresen tenyész­tik, és a korban nagyjából azonos fió­kát vagy fiókákat a szülök minden to­vábbi nélkül elfogadják, és a sajátjaik­kal nevelik tovább. A kirepült madarak­nak már a Bükkre vagy a Zempléni-hegy­ség lett az otthonuk, és velük remélhe­tőleg sikerül megakadályozni, hogy Euró­pa legnagyobb bagolyfaja hazánkban a kipusztulás sorsára jusson. Persze vigyáz­ni kell a telepítéssel, mert az uhu veszé­lyes ragadozó, és nem lenne tanácsos éppen ott elszaporítani, ahol a szintén nagyon megfogyott császármadár-állo­mány egyedei élnek. Elsősorban az öreg tölgyesek kiterme­lésével magyarázható a szarvasbogár és a hőscincér megfogyatkozása, helyen­kénti teljes eltűnése is. Lárváik ugyanis az öreg tölgyek törzsében fejlődnek, és ha ezeket kivágják, velük együtt tűnnek el a szép, nagy bogarak is. Az állatvédelem legfontosabb feladata a vadon élő állatfajok gyakorlati védel­me. Soronkívüliséget élveznek a foko­zottan is veszélyeztetett fajok, amelyek­nél már nem az állományok azonos szin­ten tartásáért, hanem a puszta létükért folyik a harc. Mert ha egy állatfajt már a kipusztulás veszélye fenyeget, ha állo­mánya néhány példányra csökken, több­nyire nagyon nehéz megmenteni. (Állatvilág, Magyarország) Játsszunk ús. Minirejtvény Csak ránéztek a rejtvényre, s máris meg tudjátok fejteni, olyan egyszerű. Hát még ha a meghatározásokat is megadom. Lássuk hát: Vízszintes: 1. Fejfedő. 2. Balatoni köz­ség. 3. Vés­z­atmoszféra. 4. Növényi olaj. 5. Behajlított tenyér. Függőleges: 1. Állati köröm. 2. Talpa alól 3. Kínai név — betűt vet. 4. Délsza­ki növény. 5. Csermely. Megfejtésül a délszaki növény nevét várjuk tőletek. Nem jutnánk messzire A városok nagyon rendesek, de hol játsszunk, mi, gyerekek — kérdem lesújtva. A házak mögé, ahol a sok kocsi áll ma, füvet vetnék, holnap itt már hinta szállna — ha rajtam múlna. Nem ábrándozok süteményen, és nem szeretnék csokoládét sem. És minden hónapban kapok még egy új babát. Tito, amikor gyerek volt, ha éhesen is, ám megü­thette Patkót, a lovát. A tanító néni haragszik, ha a dolgozat után pontot teszek, és csak nézek a levegőbe. A füzetemet nézzem, ott járjon az eszem! — hangzik az intelem. Tito egy ízben, amikor befejezte a leckét, kerékpárt látott az úton haladni, és az ablakon ugrott ki hirtelen. Gátolja-e abban a tett, hogy utóbb mégis Tito lett? Titkolózással nem jutnánk messzire, ha egyszer annak kellett lennie! Brasnyó István fordításai Rejtvényfejtők figyelmébe Múlt heti rejtvényeink helyes megfejtése — Fogyó: Ivó Andric, Nobel-díjas regényének címe: Híd a Drinán. Négy tik: tikász, etikus, patika, i­atik. Könyvjutalmat kap: Tószegi Eri­ka 7/4 és Tombácz István 5/4 Ki­kinda, Moša Pijade iskola. Kis matematikusoknak Bűvös négyzet írjatok az üres négyzetekbe páros szá­mokat 4-től 34-ig úgy, hogy minden víz­szintes, minden függőleges, valamint a két átlós sor összege 76 legyen. Hat számot könnyítésül előre beírtunk. SZERKESZTI farkas ~zsuzsa^ 1990. V. 4. Tito partizánjai mentik a sebesülteket. Lőrik Henrietta 7. o. Április 20. iskola, Topolya Régi idők humora VÁLTOZÁS Apa és anya nem győz csodálkozni azon, hogy fiacskájuk minden este noszogatás nélkül lábat mos. A hugi, aki kajánul fi­gyeli bátyja mosakodási buzgalmát, gú­nyosan megjegyzi: — Sőt, a cipőjét is tisztítja naponta. Egyszóval, szerelmes — vonja le a követ­keztetést. A KIS OKOS — Kislányom, még sietsz annyira a könyv elolvasásával? — Muszáj, mama, holnap már kilenc­éves leszek. — Mi köze ennek a dologhoz? — A könyv 6—9 éves gyerekeknek szól. FOG-ÜGY — Tudod-e, kisunokám, hogy hívják az utoljára kinőtt fogakat? — Tudom — feleli Pisti. — Bölcseknek. Hatszögek Vajon hány hatszöget tudok az ábrán összeszámolni ? A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Muhi Béla rovata A HANGROBBANÁS Olvasóink közül többen is tapasztalták már azt a jelenséget, amely hatalmas dö­rejként hallatszik, és amelyet a tudomány hangrobbanásnak nevez. Általában telje­sen váratlanul éri az embert ez az erős robaj. Úgy tűnik, hogy a közelben ágyút sütöttek el. Ám néhány pillanat elmúltá­val mindig repülőgépzúgást hallunk, ami arra enged következtetni, hogy a titokza­tos hangrobbanás repülőgéptől származik. Az ilyen hangrobbanást a hangnál se­besebben repülő, ún. sugárhajtású vagy szuperszonikus repülőgépek idézik elő. Azt szoktuk mondani, hogy a gép áttöri a hangfalat, és ez óriási dörejt idéz elő. Mi­ről is van szó tulajdonképpen? A levegő­ben a hangforrás rezgése következtében energia terjed. Közben a levegő részecskéi a hang terjedési irányában előre-hátra mozognak, azaz rezgőmozgást végeznek. A meglökött részecskék közelebb kerülnek szomszédaikhoz, összetorlódnak. A követ­kező pillanatban visszalökődnek, és most ritkulás következik be. A rezgés ütemében kialakuló sűrűsödések és ritkulások a le­vegőben nyomásváltozásokat idéznek elő. Végeredményben hullámszerű mozgás ala­kul ki, ezt nevezzük hangnak. A nagy se­bességgel száguldó repülőgép maga előtt összenyomja a levegőt, meglöki a részecs­kéket, ezek tovább adják az energiát, és végül minden irányba tovaterjedő hullám jön létre. A repülőgép tehát menet közben hanghul­klámokat kelt. Ezek a hanghullá­­mok másodpercenként 340 méteres sebes­séggel terjednek. A léglökéses repülőgé­peknél olyan nagy lehet a sebesség, hogy a gép utoléri a hanghu­lámokat, sőt le is hagyhatja őket. Ilyenkor a gép előtt egy­másra torlódnak a levegőrétegek és óriási lökéshullám keletkezik, amely falként tor­nyosul a gép elé. Ha a repülőgép tovább fokozza a sebességet, akkor utoléri ezt a levegőfalat és óriási robajjal áttöri. Ez a hangrobbanás! Akkor következik tehát be, amikor a gép utoléri és túlszárnyalja a hanghullámokat. A gép keltette lökéshul­lám ezután már csak hátul kullog, felhő­ként húzódik a gép után. Lassuláskor a levegőfal hátulról közeledik a repülőgép­hez, majd egy pillanatban újabb áttörés történik, és ezután a repülőgép már a hangsebesség alatt mozog. Tehát hangrob­banás kíséri a száguldó gép lassulását is. A hatalmas dörrenés még tíz kilométer távolságban is nagy hangerővel hallatszik. De vajon mit hallanak ebből a gép Uta­sai ? Semmit sem! A dörrenés hangját ugyanis már lehagyta a repülőgép. A hangrobbanáskor keletkező nagy energiájú lökéshullám gyakran nagy ria­dalmat kelt az emberek között. Emellett még hatalmas károkat is okozhat. Betör­hetnek az ablaküvegek, megrepedhetnek a falak stb Ezért a szuperszonikus repülő­gépeken csak a településektől távol, nagy magasságban szabad áttörniük a hangfa­lat. Irt a­" már nemzetközi jellegű elő­írások szabályozzák.

Next