Magyar Szó, 1990. május (47. évfolyam, 119-133. szám)
1990-05-04 / 120. szám
A Magyar Szó gyermekrovata PERO ZUBAC versei Testvériség-egység Kérdeztük-e már valaha, hogy Ültessék, mi lehet a testvériség és az egység? Kérdeznünk ezt valójában lehetetlen: mit mondhatna akárki a te nevedben? Hogy ez valami roppantul egyszerű dolog, amit csak úgy magával hozott a korod. Amit a harcokból kaptunk ajándékba: ez lett nekünk apánk, anyánk ajándéka. A testvériség és az egység eszméjére Tito tanított é s a jövőnknek lett mértéke. Nagyanyó s nagyapó effajta vágyukat hagyták fiukra, így oktatták lányukat. Míg áll a világ s míg zöldellnek a fák, ez az érzés hálózza be Jugoszláviát. Vörösnél vörösebb, kéklőnél kéklőbb, és mint a hó, fehér. A testvériség és az egység forró vér, melynek lüktetése véget sosem ér. Veszélyeztetett állatok Egy állatfaj számára a legnagyobb veszély az, ha természetes életterében következnek be olyan változások, amelyek ottani további létét lehetetlenné teszik. Ha egy mocsárban rendszeresen vadásznak, bizonyára sok vízimadár elpusztul, de az állományok azért többnyire regenerálják önmagukat. Ha viszont kiszárítjuk a mocsarat, hogy ott kukoricát termeljünk, egyetlen réce, vízityúk vagy nádirigó sem tudott megtelepedni többé. A gyors ütemben fokozódó fakitermelés egyéb fajok mellett számos madarunk létét is veszélyezteti. Az odúlakók az öreg állományokat siratják, de a tarvágások súlyosan veszélyeztetik az érintett fekete gólyapárok, ragadozók költéseit is. Nem is beszélve arról, hogy a már zöld erdőben végzett favágással nemcsak az ősi féldeeket, de a tojásokkal és fiókákkal a teljes évi szaporulatot is elpusztíthatják. Inkább a természetvédelem kigúnyolásának lehetne nevezni azokat az eseteket, amikor a kivágott erdőből csak azt az egy fát hagyják meg szomorú felkiáltójelként, amelyen a fekete gólya vagy sasfészek volt. Magától értetődő, hogy a madarak az effajta ,,természetvédelmet” egyáltalán nem méltányolják, és nyomban búcsút mondanak a környéknek. A megfagyott uhuállományt is igyekeznek a régi szintre emelni, és ennek érdekében NSZK-ból érkezett fiókákat helyeztek ki a hazai fészkekbe. Az NSZK-ban az uhut rendszeresen tenyésztik, és a korban nagyjából azonos fiókát vagy fiókákat a szülök minden további nélkül elfogadják, és a sajátjaikkal nevelik tovább. A kirepült madaraknak már a Bükkre vagy a Zempléni-hegység lett az otthonuk, és velük remélhetőleg sikerül megakadályozni, hogy Európa legnagyobb bagolyfaja hazánkban a kipusztulás sorsára jusson. Persze vigyázni kell a telepítéssel, mert az uhu veszélyes ragadozó, és nem lenne tanácsos éppen ott elszaporítani, ahol a szintén nagyon megfogyott császármadár-állomány egyedei élnek. Elsősorban az öreg tölgyesek kitermelésével magyarázható a szarvasbogár és a hőscincér megfogyatkozása, helyenkénti teljes eltűnése is. Lárváik ugyanis az öreg tölgyek törzsében fejlődnek, és ha ezeket kivágják, velük együtt tűnnek el a szép, nagy bogarak is. Az állatvédelem legfontosabb feladata a vadon élő állatfajok gyakorlati védelme. Soronkívüliséget élveznek a fokozottan is veszélyeztetett fajok, amelyeknél már nem az állományok azonos szinten tartásáért, hanem a puszta létükért folyik a harc. Mert ha egy állatfajt már a kipusztulás veszélye fenyeget, ha állománya néhány példányra csökken, többnyire nagyon nehéz megmenteni. (Állatvilág, Magyarország) Játsszunk ús. Minirejtvény Csak ránéztek a rejtvényre, s máris meg tudjátok fejteni, olyan egyszerű. Hát még ha a meghatározásokat is megadom. Lássuk hát: Vízszintes: 1. Fejfedő. 2. Balatoni község. 3. Vészatmoszféra. 4. Növényi olaj. 5. Behajlított tenyér. Függőleges: 1. Állati köröm. 2. Talpa alól 3. Kínai név — betűt vet. 4. Délszaki növény. 5. Csermely. Megfejtésül a délszaki növény nevét várjuk tőletek. Nem jutnánk messzire A városok nagyon rendesek, de hol játsszunk, mi, gyerekek — kérdem lesújtva. A házak mögé, ahol a sok kocsi áll ma, füvet vetnék, holnap itt már hinta szállna — ha rajtam múlna. Nem ábrándozok süteményen, és nem szeretnék csokoládét sem. És minden hónapban kapok még egy új babát. Tito, amikor gyerek volt, ha éhesen is, ám megüthette Patkót, a lovát. A tanító néni haragszik, ha a dolgozat után pontot teszek, és csak nézek a levegőbe. A füzetemet nézzem, ott járjon az eszem! — hangzik az intelem. Tito egy ízben, amikor befejezte a leckét, kerékpárt látott az úton haladni, és az ablakon ugrott ki hirtelen. Gátolja-e abban a tett, hogy utóbb mégis Tito lett? Titkolózással nem jutnánk messzire, ha egyszer annak kellett lennie! Brasnyó István fordításai Rejtvényfejtők figyelmébe Múlt heti rejtvényeink helyes megfejtése — Fogyó: Ivó Andric, Nobel-díjas regényének címe: Híd a Drinán. Négy tik: tikász, etikus, patika, iatik. Könyvjutalmat kap: Tószegi Erika 7/4 és Tombácz István 5/4 Kikinda, Moša Pijade iskola. Kis matematikusoknak Bűvös négyzet írjatok az üres négyzetekbe páros számokat 4-től 34-ig úgy, hogy minden vízszintes, minden függőleges, valamint a két átlós sor összege 76 legyen. Hat számot könnyítésül előre beírtunk. SZERKESZTI farkas ~zsuzsa^ 1990. V. 4. Tito partizánjai mentik a sebesülteket. Lőrik Henrietta 7. o. Április 20. iskola, Topolya Régi idők humora VÁLTOZÁS Apa és anya nem győz csodálkozni azon, hogy fiacskájuk minden este noszogatás nélkül lábat mos. A hugi, aki kajánul figyeli bátyja mosakodási buzgalmát, gúnyosan megjegyzi: — Sőt, a cipőjét is tisztítja naponta. Egyszóval, szerelmes — vonja le a következtetést. A KIS OKOS — Kislányom, még sietsz annyira a könyv elolvasásával? — Muszáj, mama, holnap már kilencéves leszek. — Mi köze ennek a dologhoz? — A könyv 6—9 éves gyerekeknek szól. FOG-ÜGY — Tudod-e, kisunokám, hogy hívják az utoljára kinőtt fogakat? — Tudom — feleli Pisti. — Bölcseknek. Hatszögek Vajon hány hatszöget tudok az ábrán összeszámolni ? A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Muhi Béla rovata A HANGROBBANÁS Olvasóink közül többen is tapasztalták már azt a jelenséget, amely hatalmas dörejként hallatszik, és amelyet a tudomány hangrobbanásnak nevez. Általában teljesen váratlanul éri az embert ez az erős robaj. Úgy tűnik, hogy a közelben ágyút sütöttek el. Ám néhány pillanat elmúltával mindig repülőgépzúgást hallunk, ami arra enged következtetni, hogy a titokzatos hangrobbanás repülőgéptől származik. Az ilyen hangrobbanást a hangnál sebesebben repülő, ún. sugárhajtású vagy szuperszonikus repülőgépek idézik elő. Azt szoktuk mondani, hogy a gép áttöri a hangfalat, és ez óriási dörejt idéz elő. Miről is van szó tulajdonképpen? A levegőben a hangforrás rezgése következtében energia terjed. Közben a levegő részecskéi a hang terjedési irányában előre-hátra mozognak, azaz rezgőmozgást végeznek. A meglökött részecskék közelebb kerülnek szomszédaikhoz, összetorlódnak. A következő pillanatban visszalökődnek, és most ritkulás következik be. A rezgés ütemében kialakuló sűrűsödések és ritkulások a levegőben nyomásváltozásokat idéznek elő. Végeredményben hullámszerű mozgás alakul ki, ezt nevezzük hangnak. A nagy sebességgel száguldó repülőgép maga előtt összenyomja a levegőt, meglöki a részecskéket, ezek tovább adják az energiát, és végül minden irányba tovaterjedő hullám jön létre. A repülőgép tehát menet közben hanghulklámokat kelt. Ezek a hanghullámok másodpercenként 340 méteres sebességgel terjednek. A léglökéses repülőgépeknél olyan nagy lehet a sebesség, hogy a gép utoléri a hanghulámokat, sőt le is hagyhatja őket. Ilyenkor a gép előtt egymásra torlódnak a levegőrétegek és óriási lökéshullám keletkezik, amely falként tornyosul a gép elé. Ha a repülőgép tovább fokozza a sebességet, akkor utoléri ezt a levegőfalat és óriási robajjal áttöri. Ez a hangrobbanás! Akkor következik tehát be, amikor a gép utoléri és túlszárnyalja a hanghullámokat. A gép keltette lökéshullám ezután már csak hátul kullog, felhőként húzódik a gép után. Lassuláskor a levegőfal hátulról közeledik a repülőgéphez, majd egy pillanatban újabb áttörés történik, és ezután a repülőgép már a hangsebesség alatt mozog. Tehát hangrobbanás kíséri a száguldó gép lassulását is. A hatalmas dörrenés még tíz kilométer távolságban is nagy hangerővel hallatszik. De vajon mit hallanak ebből a gép Utasai ? Semmit sem! A dörrenés hangját ugyanis már lehagyta a repülőgép. A hangrobbanáskor keletkező nagy energiájú lökéshullám gyakran nagy riadalmat kelt az emberek között. Emellett még hatalmas károkat is okozhat. Betörhetnek az ablaküvegek, megrepedhetnek a falak stb Ezért a szuperszonikus repülőgépeken csak a településektől távol, nagy magasságban szabad áttörniük a hangfalat. Irt a" már nemzetközi jellegű előírások szabályozzák.