Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 224-239. szám)
1990-08-16 / 224. szám
1990. augusztus 16., csütörtök Magyar Sió KÜLPOLITIKA KOMMENTÁRUNK A leszámolás Bárhogy alakul is a szovjet peresztrojka sorsa és ügye, s megéri-e, hogy odahaza is egyértelműen elismerjék történelmi érdemét, hogy visszaadta valamennyi szovjet (és nemcsak szovjet) polgárnak azt, ami minden szabad embernek a legértékesebb: az emberi méltóságát, annyi máris bizonyos, hogy Mihail Gorbacsov neve a társadalom fejlődésének történetébe nagybetűkkel lesz beírva. Most már nem is csupán azért, mert az élőknek mutatta meg a „reálszocialista” kátyúból kivezető (rögös) utat, hanem, mert a jelenlegi általános gazdasági pangás közepette, a régi időket nemcsak visszasíró, hanem jelentős erőbedobással visszaállítani igyekvő hátrahúzó erők rohamai ellenére akadt ereje, hogy igazságot szolgáltasson a a holtaknak és a meghurcoltaknak is. Gorbacsov egy rendelettel a minap rehabilitálta a sztálini korszak súlyos törvényszegéseinek áldozatait. ..sok millió embernek visszaadta az elemi emberi jogait”. Mi több, egyértelműen kimondta, hogy a sztálini terror nemcsak bizonyos időszakban szedte ártatlan áldozatait, hanem az állandó „ellenségkeresés” és „találás” elengedhetetlen kelléke, szerves része annak a rendszernek, amelyiket Sztálin csak „tökéletesített”. S melynek felfedése és kiiktatása irányában ezzel a gorbacsovi rendelettel egy újabbhétmérföldes lépést tettek a peresztrojka hívei. A végső leszámolásig azonban hátramaradt még a legnehezebbje. Az, amit nem lehet egy „alkázzal” elintézni. Ami makacsul vissza-visszatér hétköznapjainkba, egymás közötti viszonyainkba akkor is és ott is, amikor és ahol már régen leküzdöttnek vélik: a sztálinizmussal való leszámolás az emberekben. Mindannyiunkban. ENGLER Lajos Kivonják az iraki csapatokat az iráni területről Egyidejűleg hadifogolycsere kezdődik — Szaddam Husszein üzenete Rafsanjani elnöknek — Bagdad elfogadja a teheráni feltételeket a határvita megoldására ,,Irak augusztus 5-én megkezdi csapatainak kivonását az iráni határvidékről” — hangsúlyozza legújabb üzenetében Szaddam Husszein iraki elnök Ali Hashemi Rafsanjani iráni államfőnek. Ezzel egyidejűleg megkezdődne az iraki és irái hadifoglyok átfogó cseréje is. Az iraki rádióban nyilvánosságra hozott közleményben az elnök készségét is kifejezte, hogy sürgősen cseréljenek küldöttségeket a szükséges megállapodások előkészítésére. Szaddam Husszein reményét fejezte ki, hogy létrejön a szükséges együttműködés, amellyel „megvédenék a Perzsa-öblöt az idegen erőktől”. Tegnapi üzenetével az iraki elnök gyakorlatilag elfogadta Irák minden feltételét, amelyet a határkérdés békés megoldásához szabtak. A két ország képviselői 1988. augusztus 25-étől folytattak tárgyalásokat az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján. Az iraki—iráni háború 1980. szeptember 21-én tört ki, amikor iraki csapatok behatoltak Irán területére. A tűzszünetet hivatalosan 1988. augusztus 20-án kiáltották ki. A hosszadalmas iraki-iráni béketárgyalások, amelyek Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár védnöksége alatt folytak, nem hoztak eredményt. Bagdad és Teherán viszonyaiban az enyhülésre az utóbbi hónapokban Husszein és Rafsanjani elnökök levelezése adott némi reményt. Az iráni elnökhöz intézett üzenetet Szaddam Husszein nyilvánvalóan a Perzsa-öbölben uralkodó állapotok hatására fogalmazta meg, különös tekintettel a Biztonsági Tanács által kihirdetett gazdasági és katonai embargóra. Bagdad minden eszközzel igyekszik megtartani az annektált Kuvaitot, és ehhez legalább az 1200 kilométer hosszú iraki—iráni határon szeretne békességet biztosítani. A becslések szerint Irak a nyolcéves háború befejezése óta mintegy 2000 négyzetkilométernyi iráni területet tart megszállva. Iránban 100 000 iraki hadifogoly van, Irakban pedig 25 000 iránit tartanak fogságban. Teheránból már tegnap megérkezett a hangsúlyozottan optimista válasz Bagdad üzenetére, hogy kivonja csapatait és elismeri az algíri határozatot, amely a közös határra vonatkozik. A teheráni közleményben azonban kiemelik, hogy a hivatalos választ csak Szaddam Husszein üzenetének alapos felülvizsgálása után adják meg. „Irán optimizmussal vizsgálja felül a legutóbbi iraki javaslatot” — közölte az iráni nemzetbiztonsági tanács meg nem nevezett tagja, alig néhány órával a bagdadi rádió szenzációs hírének elhangzása után. Az IRNA hírügynökség közölte, hogy az új békekezdeményezés hivatalos okmányát Teheránban még nem kapták meg, de tegnap estére várták megérkezését. Teheránban feltételezik, hogy Iránt mindenről Juszuf Bin Abdulah omani külügyi államtitkár értesítette, aki kedden este váratlanul az iráni fővárosba érkezett és azonnal találkozott Ali Akhbar Velayati külügyminiszterrel. A bagdadi rádió tegnap reggeli közleményében Szaddam Husszein elnök kijelentette, hogy az iráni területről való csapatkivonással egyidejűleg elismeri az 1975. évi algíri megállapodást, beleértve a Shatt-al-Arab határfolyót is. Amikor 1980-ban kitört a háború, Bagdad semmisnek nyilvánította ezt a megállapodást, ez is volt az oka a két éven át sikertelenül folyó béketárgyalások leghevesebb összecsapásainak. (Tanjug) Mohammed Abbasz, ismertebb nevén Abu Abbasz palesztin vezér kiadta az utasítást gerilláinak, hogy támadják a Perzsa-öbölben levő amerikai erőket és az USA érdekeit világszerte. Abbasz erői az amerikai és izraeli célpontok elleni terrorista akciókról lettek hírhedtek. Májusban az izraeli strandokon akartak újabb vérengzést végrehajtani, de meghiúsították kísérleteiket. A képen: Abu Abbasz Bejrútban nyilatkozik a világsajtónak (Reuter telefotó) Francia kiküldött Jovicnál és Loncannál Mitterrand elnök segítséget kér az öböl-válság megoldásához Dr. Borisav Jović, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap a Föderáció palotájában fogadta Michel Vauzellez-t, Mitterrand francia köztársasági elnök kiküldöttjét. A JSZSZK Elnökségéhez intézett üzeneten kívül Vauzellez, a francia parlament külkapcsolati bizottságának elnöke, átadta Mitterrand elnök kérelmét is. Ebben a francia elnök arra kéri a baráti országot, amely egyben az el nem kötelezettek soros elnöklője is, hogy segítsen az Öböl-válság mielőbbi megoldásában.. Franciaország szembehelyezkedik az iraki agresszióval és Kuvait bekebelezésével, továbbá úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek következetesen meg kell valósítani az Irakkal szemben életbe léptetett gazdasági embargót. Párizs ezenkívül úgy véli, hogy különbséget kell tenni a politikai izoláció és a gazdasági embargó, akárcsak a teljes körű blokád között, amely egyfajta katonai intézkedést jelent. Ezt a francia elnök kiküldöttje erősítette meg a Lončarral folytatott tegnapi megbeszélésekor. Szövetségi külügyi titkárunk hangsúlyozta, hogy az Öböl-válság további fokozódása megakadályozásának szükségességét, aminek részét kell képeznie a Kuvaitban állomásozó iraki csapatok kivonásának, valamint a szóban forgó ország szuverenitása visszaállításának. (Tanjug) _____ Bush nem hisz a diplomáciai megoldásban (Folytatás az 1. oldalról) tán elkísérte Mudar Badran kormányfő és Marvan Kaszen külügyminiszter is. Husszein tegnap egyébként amerikai politikusokkal folytatott megbeszélést, közöttük Brent Scowcrofttal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. Az említett sajtótájékoztatón Bush ismertette azt az elképzelését is, hogy le kellene zárni a jordániai Akaba kikötőt, ha a szóban forgó ország kikötőhatóságai nem tartják tiszteletben az Irakkal szemben hozott gazdasági szankciókat. JORDÁNIA NEM FOGANATOSÍTJA A ZÁRLATOT Irak könyörtelen propagandahadjárattal, valamint diplomáciai és egyéb akciók sokaságával igyekszik szembeszállni az egyre fojtogatóbb gazdasági és katonai blokáddal. Erről cserél véleményt értesülések szerint Husszein jordániai király és vendéglátója, Szaddam Husszein irajzi elnök. A Perzsa (Arab)-öbölből érkező hírek szerint Jordánia lett az Irakba és az onnan külföldre irányuló szállítmányok legfontosabb tranzit országává. A helyzet ismerői azt állítják, hogy Jordániából naponta több tucat teherautó érkezik Irakba. Ez a fejlemény valószínűleg valamelyest enyhíti majd az Irakkal szemben életbe léptetett gazdasági és katonai szankciókat. Csakhogy a zárlat szinte tökéletes az Öbölben, s így az iraki kőolaj exportja lehetetlenné vált. Az ország határai a Kuvait ellen elkövetett agresszió utáni 13. napon is le voltak zárva. A bagdadi kormány csak bizonyos számú külföldinek engedélyezte az eltávozást Irak területéről. Közöttük van mintegy 150 jugoszláv állampolgár is, akik az agresszió napjáig Kuvaitban dolgoztak. Bagdadban továbbra is nyugodt a helyzet. Egyes utcákban azonban, különösen ott, ahol nagykövetségek találhatók, több személygépkocsi és autóbusz is várakozik Ezekkel a járművekkel fogják ugyanis elszállítani a külföldieket Irakból. A rijadi rádió tegnapi adásában arról számolt be, hogy mintegy 1500 thaiföldi állampolgár vár arra, hogy megkapja a kiutazási vízumot Kuvaitból. A szóban forgó személyek hazaszállításának költsége eléri a négymillió dollárt. HALÁLBÜNTETÉS JÁR A FOSZTOGATÁSÉRT Irak forradalmi parancsnokságának tanácsa tegnap a kora reggeli órákban újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben halálbüntetést helyez kilátásba mindazok számára, akiket fosztogatás közben fognak el Kuvaitban. A nyilatkozat értelmében külön bíróságot is alakítottak, mindazoknak az ügyeknek a kivizsgálására, amelyek bűncselekménynek minősülnek, és Kuvaitban követték el őket augusztus másodika óta. Akinek a bűnössége bebizonyosodik azokat golyó általi halálra ítélik A nyilatkozat közzététele egyáltalán nem véletlenszerű. Azután került rá sor, hogy egyes nyugati és arab tömegtájékoztatási eszközökben olyan hírek jelentek meg, miszerint a Kuvait elleni invázió óta a bekebelezett országban igen gyakorivá váltak a rablások Irak közben lépéseket tett a Kuvaitban tartózkodó külföldiert Bagdadba szállítására. Értesülések szerint Bagdadba mintegy 200 szovjet állampolgár. A külföldiek evakuálására nemcsak az irakiak szánták rá magukat, hanem mindazok a cégek, amelyek már nem tudnak munkát biztosítani a helyszínen tartózkodó embereiknek. KÖZÖS KATONAI PARANCSNOKSÁG MEGALAKÍTÁSÁT FONTOLGATJA AZ ENSZ BT Az ENSZ Biztonsági Tanácsénak öt állandó torsáama kedden este megállapodott abban, hogy megvitatják egy közös katonai parancsnokság létrehozásának lehetőségét. Ez a katonai parancsnokság az öbölbeli hadmozdulatokat kísérné figyelemmel, célja pedig az Irak ellen meghirdetett bojkott összehangolása lenne. Washingtont időközben már több bírálat is érte, különösen az ENSZ-ben, amiért a Biztonsági Tanács Irakkal szemben elfogadott bojkottját az öbölország elleni blokáddá változtatta. Az ENSZ szabályai értelmében először a Biztonsági Tanácsban kell blokádra vonatkozó javaslatot elfogadni, s csak ezután lehet a gyakorlatban is megvalósítani. Hírügynökségi jelentések szerint az USA, a Szovjetunió, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői nem állapodtak meg arról, vajon milyen hatásköre lenne ennek a bizonyos közös katonai parancsnokságnak. Szóba került továbbá egy olyan javaslat is, hogy az Öbölben és a Vörös-tengerben tartózkodó hadihajókat az ENSZ zászlajával lobogózzák föl, ami egyfajta védelmet jelentene egy esetleges összecsapás esetén. Legutóbb 1950-ben, a koreai háborúban alkalmazták ezt a megoldást. PÁRIZS SZOLIDARITÁSÁT BIZONYGATJA Franciaország „teljes mértékben szolidaritást vállal” a Biztonsági Tanács több tagállamával, valamint a nemzetközi közösséggel az Irakkal szemben elfogadott embargó és bojkott ügyében, áll egyebek között a külügyminisztérium különközleményében. Párizs ezzel a dokumentummal meg akarja cáfolni azt az állítást, hogy komoly nézeteltérések merültek fel a francia, az amerikai és a brit vezetés között. A továbbiakban azt is leszögezi a közlemény, hogy Franciaország teljes szolidaritással fogja végrehajtani mindazokat a határozatokat, amelyeket a Biztonsági Tanács elfogad. A közleményből az is kitűnik, hogy a BT tagállamai tovább folytatják konzultációikat az embargó és a bojkott módjának meghatározásáról. „Franciaország teljes mértékben részt vesz a szóban forgó megbeszéléseken”, állapította meg a külügyminisztérium, majd utalt arra, hogy a párizsi kormány az elsők között volt az ENSZ-határozatok megvalósításában. Franciaország azonban a határozott embargó mellett áll ki, s nem a blokádot támogatja, mert az már „háborús cselekedet”. Párizs tudatta azonban azt is, hogy nem fogja ellenezni a blokádot. Természetesen csak abban az esetben támogatja, ha erről a Biztonsági Tanács döntést hoz. Mitt (Reuter telefotó) Akkaba jordániai kikötőből kamionkonvojok szárítják a különféle árut Bagdadba. Külföldi hírügynökségek jelentései szerint Irakban és Kuvaitban egyre jobban érezni a hiányt. Más értesüléseit szerint az említett kikötőbe tart egy iraki hajó, amely fegyvert szállít. Az USA kilátásba helyezte, hogy megállítja ezt a hajót, mire Bagdad visszaütéssel fenyegetőzött. Míg a jordániai király útban van Washington felé, alattavalói tömegesen jelentkeznek önkéntesnek az iraki hadseregbe, amely lerohanta Kuvaitot. A képen: az iraki határ felé tartó kamionoszlop Iraki üzenet Jugoszláviának Tarik Aziz iraki külügyminisztertegnap üzenetet intézett Budmir Longsz szövetségi külügyi titkárhoz, s tájékoztatta az Öböl-válságról vallott bagdadi nézetekről. (Tanjug) 3