Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 224-239. szám)

1990-08-16 / 224. szám

1990. augusztus 16., csütörtök M­agyar Sió KÜLPOLITIKA KOMMENTÁRUNK A leszámolás Bárhogy alakul is a szovjet peresztrojka sorsa és ügye, s megéri-e, hogy odahaza is egy­értelműen elismerjék történelmi érdemét, hogy visszaadta vala­mennyi szovjet (és nemcsak szovjet) polgárnak azt, ami min­den szabad embernek a legérté­kesebb: az emberi méltóságát, annyi máris bizonyos, hogy Mi­hail Gorbacsov neve a társa­dalom fejlődésének történetébe nagybetűkkel lesz beírva. Most már nem is csupán azért, mert az élőknek mutatta meg a „reálszocialista” kátyúból kive­zető (rögös) utat, hanem, mert a jelenlegi általános gazdasági pangás közepette, a régi időket nemcsak visszasíró, hanem je­lentős erőbedobással visszaállíta­ni igyekvő hátrahúzó erők ro­hamai ellenére akadt ereje, hogy igazságot szolgáltasson a a holtaknak és a meghurcoltak­­nak is. Gorbacsov egy rendelet­tel a minap rehabilitálta a sztá­lini korszak súlyos törvénysze­géseinek áldozatait. ..sok millió embernek visszaadta az elemi emberi jogait”. Mi több, egy­értelműen kimondta, hogy a sztálini terror nemcsak bizo­nyos időszakban szedte ártatlan áldozatait, hanem az állandó „el­lenségkeresés” és „találás” elen­gedhetetlen kelléke, szerves ré­sze annak a rendszernek, ame­lyiket Sztálin csak „tökéletesí­tett”. S melynek felfedése és kiikta­tása irányában ezzel a gorbacso­­vi rendelettel egy újabb­­hétmér­­­földes lépést tettek a peresztroj­ka hívei. A végső leszámolásig azonban hátramaradt még a legnehezebbje. Az, amit nem le­het egy „alkázzal” elintézni. Ami makacsul vissza-visszatér hét­köznapjainkba, egymás közötti viszonyainkba akkor is és ott is, amikor és ahol már régen le­­­küzdöttnek vélik: a sztáliniz­mussal való leszámolás az em­berekben. Mindannyiunkban. ENGLER Lajos Kivonják az iraki csapatokat az iráni területről Egyidejűleg hadifogolycsere kezdődik — Szaddam Husszein üzenete Rafsanjani elnöknek — Bagdad elfogadja a teheráni feltételeket a határvita megoldására ,,Irak augusztus 5-én megk­ezdi csapatainak kivonását az irá­ni határvidékről” — hangsúlyozza legújabb üzenetében Szaddam Husszein iraki elnök Ali Hashemi Rafsanjani iráni államfőnek. Ezzel egyidejűleg megkezdődne az iraki és irái hadifoglyok át­fogó cseréje is. Az iraki rádióban nyilvánosság­ra hozott közleményben az elnök készségét is kifejezte, hogy sür­gősen cseréljenek küldöttségeket a szükséges megállapodások előké­szítésére. Szaddam Husszein re­ményét fejezte ki, hogy létrejön a szükséges együttműködés, amellyel „megvédenék a Perzsa-öblöt az idegen erőktől”. Tegnapi üzenetével az iraki el­nök gyakorlatilag elfogadta Irák minden feltételét, amelyet a ha­tárkérdés békés megoldásához szabtak. A két ország képviselői 1988. augusztus 25-étől folytattak tárgyalásokat az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának határozata alapján. Az iraki—iráni háború 1980. szep­tember 21-én tört ki, amikor iraki csapatok behatoltak Irán terüle­tére. A tűzszünetet hivatalosan 1988. augusztus 20-án kiáltották ki. A hosszadalmas iraki-iráni bé­ketárgyalások, amelyek Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár védnöksége alatt folytak, nem hoztak ered­ményt. Bagdad és Teherán vi­szonyaiban az enyhülésre az utób­bi hónapokban Husszein és Raf­sanjani elnökök levelezése adott némi reményt. Az iráni elnökhöz intézett üze­netet Szaddam Husszein nyilván­valóan a Perzsa-öbölben uralkodó állapotok hatására fogalmazta meg, különös tekintettel a Bizton­sági Tanács által kihirdetett gaz­dasági és katonai embargóra. Bag­dad minden eszközzel igyekszik megtartani az annektált Kuvai­­tot, és ehhez legalább az 1200 ki­lométer hosszú iraki—iráni hatá­ron szeretne békességet biztosíta­ni. A becslések szerint Irak a nyolcéves háború befejezése óta mintegy 2000 négyzetkilométernyi iráni területet tart megszállva. Iránban 100 000 iraki hadifogoly van, Irakban pedig 25 000 iránit tartanak fogságban. Teheránból már tegnap megér­kezett a hangsúlyozottan optimis­ta válasz Bagdad üzenetére, hogy kivonja csapatait és elismeri az algíri határozatot, amely a közös határra vonatkozik. A teheráni közleményben azonban kiemelik, hogy a hivatalos választ csak Szaddam Husszein üzenetének ala­pos felülvizsgálása után adják meg. „Irán optimizmussal vizsgálja felül a legutóbbi iraki javasla­tot” — közölte az iráni nemzet­­biztonsági tanács meg nem neve­zett tagja, alig néhány órával a bagdadi rádió szenzációs hírének elhangzása után. Az IRNA hír­­ügynökség közölte, hogy az új bé­kekezdeményezés hivatalos okmá­nyát Teheránban még nem kapták meg, de tegnap estére várták meg­érkezését. Teheránban feltételezik, hogy Iránt mindenről Juszuf Bin Ab­­dulah omani külügyi államtitkár értesítette, aki kedden este várat­lanul az iráni fővárosba érkezett és azonnal találkozott Ali Akhbar Velayati külügyminiszterrel. A bagdadi rádió tegnap reggeli közleményében Szaddam Husszein elnök kijelentette, hogy az iráni területről való csapatkivonással egyidejűleg elismeri az 1975. évi algíri megállapodást, beleértve a Shatt-al-Arab határfolyót is. Ami­kor 1980-ban kitört a háború, Bagdad semmisnek nyilvánította ezt a megállapodást, ez is volt az oka a két éven át sikertelenül fo­lyó béketárgyalások leghevesebb összecsapásainak. (Tanjug) Mohammed Abbasz, ismertebb ne­­vén Abu Abbasz palesztin vezér kiadta az utasítást geril­láinak, hogy támadják a Perzsa-öbölben levő amerikai erőket és az USA érdekeit világszerte. Abbasz erői az amerikai és izraeli célpontok elleni terrorista akciókról lettek hírhedtek. Májusban az izraeli strandokon akartak újabb véreng­zést végrehajtani, de meghiúsítot­ták kísérleteiket. A képen: Abu Abbasz Bejrútban nyilatkozik a világsajtónak (Reuter telefotó) Francia kiküldött Jovicnál és Loncannál Mitterrand elnök segítséget kér az öböl-válság megoldásához Dr. Borisav Jović, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap a Fö­deráció palotájában fogadta Michel Vauzellez-t, Mitterrand francia köztársasági elnök kiküldöttjét. A JSZSZK Elnökségéhez intézett üzeneten kívül Vauzellez, a fran­cia parlament külkapcsolati bi­zottságának elnöke, átadta Mitter­rand elnök kérelmét is. Ebben a francia­ elnök arra k­éri a baráti országot, amely egyben az el nem kötelezettek soros elnöklője is, hogy segítsen az Öböl-válság mi­előbbi megoldásában.. Franciaország szembehelyezke­dik az iraki agresszióval és Ku­vait bekebelezésével, továbbá úgy véli, hogy a nemzetközi közösség­nek következetesen meg kell való­sítani az Irakkal szemben életbe léptetett gazdasági embargót. Pá­rizs ezenkívül úgy véli, hogy kü­lönbséget kell tenni a politikai izoláció és a gazdasági embargó, akárcsak a teljes körű blokád kö­zött, amely egyfajta katonai in­tézkedést jelent. Ezt a francia el­nök kiküldöttje erősítette meg a Lončarral folytatott tegnapi meg­beszélésekor.­ Szövetségi külügyi titkárunk hangsúlyozta, hogy az Öböl-válság további fokozódása megakadályo­zásának szükségességét, aminek ré­szét kell képeznie a Kuvaitban ál­lomásozó iraki csapatok kivonásá­nak, valamint a szóban forgó or­szág szuverenitása visszaállításá­nak. (Tanjug) _____ Bush nem hisz a diplomáciai megoldásban (Folytatás az 1. oldalról) tán elkísérte Mudar Badran kor­mányfő és Marvan Kaszen külügy­miniszter is. Husszein­­ tegnap egyébként amerikai politikusokkal folytatott megbeszélést, közöttük Brent Scowcrofttal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­jával. Az említett sajtótájékoztatón Bush ismertette azt az elképzelé­sét is, hogy le kellene zárni a jor­­dániai Akaba kikötőt, ha a szóban forgó ország kikötőhatóságai nem tartják tiszteletben az Irakkal szemben hozott gazdasági szank­ciókat. JORDÁNIA NEM FOGANATOSÍTJA A ZÁRLATOT Irak könyörtelen propaganda­hadjárattal, valamint diplomáciai és egyéb akciók sokaságával igyek­szik szembeszállni az egyre fojto­­gatóbb gazdasági és katonai blo­káddal. Erről cserél véleményt ér­tesülések szerint Husszein jordá­­niai király és vendéglátója, Szad­­dam Husszein i­rajzi elnök. A Per­zsa (Arab)-öbölből érkező hírek szerint Jordánia lett az Irakba és az onnan külföldre irányuló szál­lítmányok legfontosabb tranzit or­szágává. A helyzet ismerői azt ál­lítják, hogy Jordániából naponta több tucat teherautó érkezik Irak­ba. Ez a fejlemény valószínűleg valamelyest enyhíti majd az Irak­kal szemben életbe léptetett gaz­dasági és katonai szankciókat. Csakhogy a zárlat szinte tökéle­tes az Öbölben, s így az iraki kő­olaj exportja lehetetlenné vált. Az ország határai a Kuvait ellen el­követett agresszió utáni 13. napon is le voltak zárva. A bagdadi kor­mány csak bizonyos számú kül­földinek engedélyezte az eltávozást Irak területéről. Közöttük van mintegy 150 jugoszláv állampol­gár is, akik az agresszió napjáig Kuvaitban dolgoztak. Bagdadban továbbra is nyugodt a helyzet. Egyes utcákban azon­ban, különösen ott, ahol nagykö­vetségek találhatók, több személy­­gépkocsi és autóbusz is várakozik Ezekkel a járművekkel fogják ugyanis elszállítani a külföldieket Irakból. A rijadi rádió tegnapi adásában arról számolt be, hogy mintegy 1500 thaiföldi állampolgár vár arra, hogy megkapja a kiut­a­­zási vízumot Kuvaitból. A szóban forgó személyek hazaszállításának költsége eléri a négymillió dollárt. HALÁLBÜNTETÉS JÁR A FOSZTOGATÁSÉRT Irak forradalmi parancsnoksá­gának tanácsa tegnap a kora reg­geli órákban újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben halálbünte­tést helyez kilátásba mindazok számára, akiket fosztogatás köz­ben fognak el Kuvaitban. A nyi­latkozat értelmében külön bírósá­got is alakítottak, mindazoknak az ügyeknek a kivizsgálására, ame­lyek bűncselekménynek minősül­nek, és Kuvaitban követték el őket augusztus másodika óta. Aki­nek a bűnössége bebizonyosodik azokat golyó általi halálra ítélik A nyilatkozat közzététele egyál­talán nem véletlenszerű. Azután került rá sor, hogy egyes nyugati és arab tömegtájékoztatási eszkö­zökben olyan hírek jelentek meg, miszerint a Kuvait elleni invázió óta a bekebelezett országban igen gyakorivá váltak a rablások Irak közben lépéseket tett a Kuvaitban tartózkodó külföldiert Bagdadba szállítására. Értesülések szerint­ Bagdadba mintegy 200 szovjet állampolgár. A külföldiek evakuá­lására nemcsak az irakiak szán­ták rá magukat, hanem mindazok a cégek, amelyek már nem tud­nak munkát biztosítani a helyszí­nen tartózkodó embereiknek. KÖZÖS KATONAI PARANCS­NOKSÁG MEGALAKÍTÁSÁT FONTOLGATJA AZ ENSZ BT Az ENSZ Biztonsági Tanácsé­nak öt állandó torsá­ama kedden este megállapodott abban, hogy megvitatják egy közös katonai pa­rancsnokság létrehozásának lehe­tőségét. Ez a katonai parancsnok­ság az öbölbeli hadmozdulatokat kísérné figyelemmel, célja pedig az Irak ellen meghirdetett bojkott összehangolása lenne. Washingtont időközben már több bírálat is érte, különösen az ENSZ-ben, amiért a Biztonsági Tanács Irakkal szemben elfoga­dott bojkottját az öbölország elle­ni blokáddá változtatta. Az ENSZ szabályai értelmében először a Biz­tonsági Tanácsban kell blokádra vonatkozó javaslatot elfogadni, s csak ezután lehet a gyakorlatban is megvalósítani. Hírügynökségi jelentések szerint az USA, a Szovjetunió, Kína, Fran­ciaország és Nagy-Britannia kép­viselői nem állapodtak meg arról, vajon milyen hatásköre lenne en­nek a bizonyos közös katonai pa­rancsnokságnak. Szóba került to­vábbá egy olyan javaslat is, hogy az Öbölben és a Vörös-tengerben tartózkodó hadihajókat az ENSZ zászlajával lobogózzák föl, ami egyfajta védelmet jelentene egy esetleges összecsapás esetén. Leg­utóbb 1950-ben, a koreai háború­ban alkalmazták ezt a megoldást. PÁRIZS SZOLIDARITÁSÁT BIZONYGATJA Franciaország „teljes mértékben szolidaritást vá­llal” a Biztonsági Tanács több tagállamával, vala­mint a nemzetközi közösséggel az Irakkal szemben elfogadott embar­gó és bojkott ügyében, áll egyebek között a külügyminisztérium kü­­lönközleményében. Párizs ezzel a dokumentummal meg akarja cá­folni az­t az állítást, hogy komoly nézeteltérések merültek fel a fran­cia, az amerikai és a brit vezetés között. A továbbiakban azt is le­szögezi a közlemény, hogy Fran­ciaország teljes szolidaritással fog­ja végrehajtani mindazokat a ha­tározatokat, amelyeket a Biztonsá­gi Tanács elfogad. A közleményből az is kitűnik, hogy a BT tagálla­mai tovább folytatják konzultációi­kat az embargó és a bojkott mód­jának meghatározásáról. „Francia­­ország teljes mértékben részt vesz a szóban forgó megbeszéléseken”, állapította meg a külügyminiszté­rium, majd utalt arra, hogy a pá­rizsi kormány az elsők között volt az ENSZ-határozatok megvalósítá­sában. Franciaország azonban a határozott embargó mellett áll ki, s nem a blokádot támogatja, mert az már „háborús cselekedet”. Párizs tudatta azonban azt is, hogy nem fogja ellenezni a bloká­dot. Természetesen csak abban az esetben támogatja, ha erről a Biz­tonsági Tanács döntést hoz. Mitt (Reuter telefotó) Akkaba jordániai kikötőből kamionkonvojok szárítják a különféle árut Bagdadba. Külföldi hírügynökségek jelentései szerint Irakban és Kuvaitban egyre jobban érezni a hiányt. Más értesüléseit szerint az említett kikötőbe tart egy ira­ki hajó, amely fegyvert szállít. Az USA kilátásba helyezte, hogy megállítja ezt a hajót, mire Bagdad visszaütéssel fenyegetőzött. Míg a jordániai király útban van Wa­shington felé, alattavalói tömegesen jelentkeznek önkéntesnek az iraki hadseregbe, amely lerohanta Kuvaitot. A képen: az iraki ha­tár felé tartó kamionoszlop Iraki üzenet Jugoszláviának Tarik Aziz iraki külügyminisz­ter­­tegnap üzenetet intézett Budm­­­ir Longsz szövetségi külügyi tit­kárhoz, s tájékoztatta az Öböl-vál­ságról vallott bagdadi nézetekről. (Tanjug) 3

Next