Magyar Szó, 1990. október (47. évfolyam, 270-284. szám)
1990-10-01 / 270. szám
HITKÖZSÉGEK Ммт&б 1990. október 1., hétfő A magyar művelődési történetben nem ismeretlen a baranyai Hercegszőlős (Kneževi Vinogradi) neve. A reformáció idején Hercegszőlősnek különösen fontos szerep jutott. Az itteni templom falai között a reformációt hirdetőt lelkészek tartottak zsinatot, amelynek határozatai nagy fontosságúak voltak az anyanyelvű igehirdetés és tanítás gyakorlatában. A nagymúltú település ma is álló, de omladozó református templomáról Rácz Péter lelkész, a vidék nevezetes prédikátora több adatot is összegyűjtött, és a csazai reformé-. ius egyház anyakönyvébe jegyezte le. A templom sorsáról, múltjáról és felújításának lehetőségéről beszélgettünk Kanalas János református lelkésszel, aki Vörösmarton, Hercegszőlősön és Csúzán tevékenykedik. — A hercegszőlősi templomnak történelmi jelentősége van. Ez félig romos szenthely állami védelem alatt áll, meg kell őrizni ezt az évszázados emlékművet a jövő Európájának. Én igazán fiatal lelkész vagyok még, alig két éve kerültem, ide, de minden erőmmel azon dolgozom, hogy megmentsük ezt a római tornyú templomot. Persze, ehhez sok pénz kell, számítások szerint mintegy 100 ezer márka, mi már gyűjtöttünk is és mintegy 30 000 márkával rendelkezünk. Hercegszőlősön konfirmációt tartottunk, azt hirdettük, hogy ide bárki betérhet, református, katolikus, pravoszláv, vagy másmilyen vallása és hitű, tekintet nélkül a nemzetiségére. Nem szabad az emberek között különbséget tenni vallási hovatartozásuk miatt. Járnak ide horvátok, magyarok, szerbek, megtaláljuk a közös hangnemet. A látogatottság az egyik jele annak, hogy a lakosság igenis helyesli a megkezdett akciót, hogy megvédjük a hercegszőlősi Erdőtemplomot. — mondja Kanalas János lelkész. Mint mondtuk, nagymúltú szenthely a hercegszőlősi, a feljegyzések arról tanúskodnak, hogy ez a templom a IV. században épült. A legjelentősebb év történetében az 1576-os, amikor mint mondtuk, itt prédikátorok jelenlétében zsinatot tartottak, itt hoztak meg nagyon fontos törvényeket és valójában ez a Duna melletti egyházkerület bölcsője. Kanalas János lelkész és a baranyai támogatói, a hívők, számítanak arra, hogy hazánk minden tájáról és külföldről is kapnak majd hatékony anyagi támogatást a soron következő munkálatokhoz. TÓTH László az Látogatás Kanalas János baranyai lelkésznél A hercegszőlősi templom tornya Felújításra vár az Erőd templom. Tetőzetét kell megjavítani legsürgősebben „Köszönet a magyar testvéreknek" A szenttamási pravoszláv hitközség a leégett pravoszláv templom újjáépítéséért Aratás előtt jelent meg egy felhívás többek között a Magyar Szóban is, amelyben arra kérik a szenttamásiakat, hogy a bő aratás terméséből juttassanak egy keveset a termelők a helyi pravoszláv templom leégett tornyainak újjáépítésére. Aratáskor a pravoszláv egyház képviselői elmentek az átvevőhelyekre, és a tulajdonosokat megkérték, hogy adjanak a gabonából amennyit jónak látnak a templomtornyok újjáépítésére. Nem vártak nagy eredményt, de reménykedtek. Aratás előtt érkezett a városba ft. Stofán Bilic úr, a szenttamási új pravoszláv lelkész, aki különösen a szívén viselte a három évvel ezelőtt leégett tornyok felújítását. Remélhetőleg az ígéretének is eleget tud tenni, hogy október végéig meglesz az újjáépítés. A gyűjtőakció során 350-en adományoztak, ebből — ahogy Bilió úr mondja — 130 magyar keresztény testvér járult hozzá a tornyok építéséhez. Mindezt a pravoszláv hitközségben jegyzőkönyvbe is foglalták, ami beszédes okmány is lehet annak bizonyítására, hogy a többnemzetiségű városban, a vallási különbségek ellenére is az egymás megbecsülése és megsegítése mindennél fontosabb. Illusztrációnk a hitközség jegyzőkönyvéből való, amelyben Stojan Bilic úr megköszöni a magyar keresztény testvérek segítségét. FAZEKAS János /fa /y?41- veftv&ry ifi? fa/pey &*'•.Ј7/ /stritet _ > /y7*o fa - fog1* fa ^fy&éé'fa* f ' & fa , fa> faekuríAt/ Ctfa faa-frate&V/fage /i'O áey'ikí fa fag’V'z ■ ^ ' 'ј&Јјл / ^ .fa**/ Az Isten igéje Biblia Levelező Iskola — A Keresztény Adventista Egyház folyamatos akciója „De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedett követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedeteiben.” (Jakab 1, 25.) A Keresztény Adventista Egyház kiadványa, az Idők jelei című folyóirat szerkesztősége adja ki a Biblia Levelező Iskola 24 füzetét, ami nem más, mint huszonnégy lecke a Szentírásból. Minden leckéhez mellékelten érkezik a megrendelőhöz egy kérdőív is, amelyre válaszolva lemérheti, mit tanult meg a leckéből. A kitöltött kérdőívet azután vissza kell küldeni a megadott címre, és csupán ezután kapja kézhez az illető a következő leckét tartalmazó füzetet. A kérdőívek megválaszolatlanul hagyott kérdéseit meg is válaszolják, így segítve át a tanuló embert a hittan nehézségein. A füzetek hazánkban magyar, szerb, horvát, szlovén és macedón nyelven jelennek meg. A huszonnégy áttanulmányozott lecke után oklevelet küldenek annak jeléül, hogy az illető elvégezte A Biblia nagy igazságait kutató tanfolyamot. Nem ez az egyetlen, a Szentírást levelezés útján népszerűsítő kiadvány, amely az adventistáik gondozásában megjelenik, de ez az alap. A Szentírásból vett bőséges idézetekkel gazdagított szövegek többek között magyarázattal szolgálnak maga a Biblia lényegéről, Isten mibenlétéről, a Sátán természetéről, bűnről és bűnbocsánatról, az örökkévalóságról és a hallhatatlanság reménységéről, az istentiszteletek szimbolikájáról és jelentéséről, az apostoli egyház lényegéről, Isten teremtő erejéről, amit hírneves fizikusok, biológusok, matematikusok és irodalmárok (Isaac Newton, Mihail V. Lomonoszov, Michael Faraday, Jean Jacques Rousseau) Istenre vonatkozó gondolataival is alátámasztanak. A füzetek központi alakja azonban Jézus Krisztus, aminthogy a Bibliában is, valamint az ő második eljövetele és a hívők arra való felkészülése, ám egyébként is alapgondolata a Keresztény Adventista Egyház hitvallásának. (és) és vallásos ember - ateista országban Albániai levél a Hitközségeink rovatnak a szomszédos Albániáról megy-ehetősen keveset tudunk, és elsősorban mi, akik itt élünk Vajdaságban. Az ott uralkodó vállási viszonyokról pedig éppenséggel semmit. Több mint két évtizeddel ezelőtt egy hírügynökségi jelentés beszámolt arról, hogy az albánok Nagy Vezére és Atyja, Enver Hoxha, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának politikai határozata alapján „törvényen kívül helyezte” az Istent. Történt ez pedig 1967-ben, amikor is az albán nemzetgyűlés döntése megszületett, hogy Albánia a világ első ateista országa lesz. S lett is azon nyomban, mert a pártos kormányhatározatot követően bámulatos gyorsasággal bezárattak minden templomot és dzsámit, megszüntették (pontosítok: gyűjtőtáborba, vagy átnevelő táborba) küldték a papságot. De nemcsak bezárattak mintegy kétezer templomot és dzsámit, mesét és egyéb vallási jellegű létesítményt, hanem többségüket le is rombolták, hogy az emléküket is kitöröljék az emberek tudatából. Néhány tízet ugyan meghagytak, elsősorban azokat, amelyeket fel tudtak használni mozihelyiségként, művelődési otthonként (jobbik esetben), esetleg gabonatárolóként, vagy hizlaldának, marhaistállónak (roszszabbik esetben), sőt egy elegáns egyházi létesítményt Tirana központjában Vallásellenes Múzeummá alakítottak át (az ész igazi megcsúfolása!). A vallás évszázadok óta az emberek Lelkébe betáplált és gazdagon purjanzó gyökereit azonban korántsem lehetett egyetlen —, bármilyen szigorú — párt- és kormányhatározattal kigyomlálni. Templom és dzsámi ugyan egy sem maradt, amely aktívan folytatta volna hit- és erkölcsnevelő tevékenységét, az emberek vallási meggyőződésének továbbélését azonban számos jelenség tanúsítja Albániában egyértelmű hitelességgel. Nem kell messzire menni, mint csak az élet leghétköznapibb jelenségéig, a mindennapi betevő falatig. A legtöbb vendéglőben — meg a kizárólag hazai vendégek számára fenntartott létesítményekben is — az étlapon nyilvánosan és jól feltűnő ételekhez feltűntetik, hogy melyik ételekhez nem használtak fel semmiféle sertéseredetű anyagot. Hát mi ez, ha nem más, mint a muzulmán vallás tanításainak és szabályainak továbbélése? A lakosságnak mintegy harmincharmincöt százaléka — eredendően — keresztény vallású. Hogyan állapítható ez meg egy „ateista” állami közösségben? Elsősorban abból a körülményből, hogy az állami-törvényi vallási tilalom ellenére is az emberek önmagukban tovább vallották, vallják vallási hovatartozásukat. Bárkitől is megkérdeztem Albániában, milyen vallású, annak tudatában, hogy válaszát külföldi személlyel közli, elmondta, hogy muzulmán, orthodox, illetve római katolikus vallású. Egyetlen ember vallotta önmagáról, hogy hitetlen. Különösképpen gyakran érhető tetten a római katolikus klérus „illegális” tevékenysége, amely elsősorban abban merül ki, hogy habár a lelkészeket „kivetkőztették”, polgári foglalkozásra kényszerítették, egyszóval: „hatástalanították”, ők titokban még mindig ellátják papi teendőiket, keresztelnek vezetik a születési anyakönyvi kivonatokat, imádkoznak a halottak lelki üdvéért (ha nem is lehetnek jelen a temetés hivatalos szertartásán!), továbbá áldásukat adják a házasulandók frigyére, s bejegyzik a (talán a padlás valamelyik zugában rejtegetett) házassági anyakönyvbe. Az ily módon, az egyház áldásával kötött házasságokból született gyermekek az anyaszentegyház előtt éppen annyira legitimnek számítanak, mintha a szertartást nyíltan végezték volna. A vallás betiltásával párhuzamosan kormányhatározat született arra vonatkozóan is, hogy a sírhelyeket nem szabad többé ralási jellegűvé alakítani, tehát a keresztények nem helyezhetnek keresztet a sírhantra, hanem csak unifikált névtáblát, amelyen az elhalálozott nevén, valamint születésének és halálának keltezésén kívül, semmiféle emlékszöveg sem szerepelhet. Ezt a rendeletet sok városban még a honatyák is túlzottnak tartották, ezért nem tettek semmiféle ellenintézkedést az olyan esetekben, amikor például az iszlám temetkezési helyeken a síremlékek sorát oly módon „alakították ki”, hogy azok történetesen összhangban álljanak a Korán előírásaival, nevezetesen, hogy a fejfák éppen Mekka felé forduljanak. „szakavatottak” arról is tudni vélnek Albániában (ha csupán egyetlen embertől szerettem volna erre vonatkozó információt, kételkedésemben szóvá sem tenném), tehát sok embernek van tudomása arról, hol és mikor tartanak hitoktatást az egykori papok, imámok, hodzsák, mikor és hol van nem legális lelki gyakorlat, istentisztelet stb., s van aki azt is tudja, kinél, hol és mikor lehet gyónni és áldozni a római katolikus vallásúaknak. Az ezeréves gyökereket nem lehet tehát egykönnyen kiirtani, még az elvadult bolsevista—kommunista tűzzel-vassal vívott ádáz harc árán sem ... BEDE Béla A Trana főterén, a Szkender bég téren, a nemzet hősének, Szkender bégnek a szobra mögött szégyenlősen meghúzódik Etem bég mecsetje. Mint történeti emlékmű, ..megúszta” az egyházi létesítmények pusztítását. A 35 méter magas óratorony is történelmi emléket őriz. Majdnem lebontották, mert keresztény templom tornyára emlékeztet. Fő „bűne” azonban, hogy hét méterrel magasabb, mint a tér „büszkesége”, a monumentális Enver Hoxha szobor