Magyar Szó, 1991. január (47. évfolyam, 359. szám - 48. évfolyam, 1-29. szám)
1990-12-31 - 1990-01-02 / 359. szám
4 Magyar Szó 1990.december 31., 1991. január 1., 2. AZ ÉVTIZED SZEMÉLYISÉGEI • AZ ÉVTIZED SZEMÉLYISÉGEI • AZ ÉVTIZED SZEMÉLYISÉGEI ESEMÉNYNAPTÁR ÁPRILIS 1. Több mint 50 000-en tüntettek az új adó ellen Londonban, szélsőségesek nagyobb csoportja gyújtogatott, fosztogatott, 6. Nepáli karhatalmi erők a tüntetők közé lőttek, 50-et meggyilkoltak. 7. Tűz ütött ki egy dán komphajón, 135-en életüket vesztették. 8. A görögországi parlamenti választásokon a jobboldali, ellenzéki Új Demokrácia győzött. 10. Szovjet csapatmozdulatok Litvániában. 13. A Szovjetunió beismerte, hogy az NKVD végeztetett ki 15 000 lengyel tisztet és közkatonát 1940-ben a katyni erdőben. 18. Moszkva gazdasági zárlattal fenyegette meg Litvániát. 19. A Kreml elzáratta az olajcsapot, s ezzel megkezdte a Litvánia elleni gazdasági blokádot. 20. Rendszerellenes tüntetések Albánia több városában. 26. Üldözési mániában szenvedő ápolónő tőrrel súlyosan megsebesítette Oskar Lafontaine nyugatnémet szociáldemokrata kancellárjelöltet. MÁJUS 1. Kormányellenes tüntetéssé fajult a moszkvai díszfelvonulás. 2. Hatályon kívül helyezték a rendkívüli állapotot Tibetben. 3. Antall Józsefet választották meg a Minisztertanács elnökévé, s megbízták a kabinet megalakításával. 6. Mihail Gorbacsov alkotmányellenesnek nyilvánította a lettországi függetlenségi nyilatkozatot, s gazdasági bojkottal fenyegetőzött. 18. Vietnam a piacgazdálkodás bevezetése mellett döntött 20. A többpárti választásokon a Nemzeti Megmentési Front és Ion Iliescu győzött Romániában. 22. Háromszáz évi megosztottság után egyesült a két lemen. 27. Csak személyi igazolvánnyal vásárolható élelmiszer Moszkvában. Az ellenzék elsöprő győzelmet aratott a burmai választásokon, a katonai junta azonban nem adta át a hatalmat. 29. Borisz Jelcint választották meg Oroszország elnökévé. 30. Nagy erejű földrengés Romániában, nyolcan áldozatul estek, mintegy 300 személy megsebesült. 31. George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet vezető washingtoni csúcstalálkozóján megállapodást kötött a vegyi fegyverzet megsemmisítéséről. JÚNIUS 2. Katonai kórházakat támadtak meg Jerevánban. 5. Az etnikai összetűzések miatt rendkívüli állapotot vezettek be Kirgíziában. A Szovjetunió és Dél-Korea megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. 6. Letartóztatták a Csehszlovák KP több volt vezetőjét, közöttük Milos Jakest és Vasy Bilakot. 8. Többpárti parlamenti választások Csehszlovákiában. 10. A többpárti parlamenti választásokon Bulgáriában a szocialisták győztek. 11. A hadsereg és a belügyi alakulatok megfékezték a véres nacionalista összetűzéseket Kirgíziában. 13. A Zsil völgyéből felvezényelt bányászok szétverték az egyetemisták tüntetését Bukarestben. 20. Beiktatták tisztségébe Ion Iliescu államfőt, a kormányfő Petre Roman maradt Romániában. 21. Katasztrofális földrengés Iránban, az áldozatok száma meghaladta az 50 000-et 22. Eltávolították a Checkpoint Charlie-t, a berlini fal legismertebb átkelőhelyét. 23. Az USA megszakította kontaktusait a Palesztinai Felszabadítási Szervezettel. 26. Moldova is kihirdette függetlenségét. JÚLIUS 1. Hatályba lépett a két Németország pénzügyi, gazdasági és szociális uniójáról szóló államszerződés. 2. Több száz albán hatolt be a tiranai követségekre. Megkezdődött az SZKP 28. kongresszusa, ismét Mihail Gorbacsovot választotta meg főtitkárrá. 3. Dühöng a polgárháború Libériában. 9. Albánia engedélyezte a külföldi követségekre menekültek távozását az országból. 11. Félkatonai szervezet fellázadt a törvényes kormány ellen, a sandinista hadsereg téllensége polgárháborús helyzetet teremtett Nicaraguában. Több százezer szovjet bányász sztrájkba lépett és követelte Nyikolaj Rizskov miniszterelnök lemondását. 12. Kubaiak kértek menedéket Csehszlovákia, Spanyolország és az NSZK havannai követségén. 15. Helmut Kohl kancellár moszkvai látogatásán 20 milliárd márka segélyt ígért Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek. 20. A peresztrojka válsága miatt Mihail Gorbacsov segélyt kért a Nyugattól. Tömeges kormányellenes tüntetés Temesváron. 23. Emberáldozatokat követelt a kirgizek és az üzbégek összecsapása. A hadsereg offenzívát indított a tamilok ellen Srí Lankában. 24. A teljes blokád ellenére Spanyolország havannai követségére is kubaiak szöktek. Az utóbbi hetven évben megtartott első szabad választásokon a kommunisták győztek Mongóliában. Az egyesítés kancellárja .hl Helmut Kol lKCoCOCXiOOOOOOCpOO a boldog kancellár,aki nem tudta leplezni örömét december 2-án este, amikor nyilvánvalóvá vált - amit úgyis mindenki sejtett -, hogy fölényesen győzött az első össznémet választásokon. A sztja és ő személy szerint az újraegyesítő cellárja. Második Bismarck. Az öröm sugárzott róla, nem tudta komolyra rendezni arcvonásait hivatalos alkalmakkor sem, ezért minden német tájékoztatási eszköz „a boldog óriás", „Kohl öröme", „a napsütötte kancellár" és hasonló elnevezésekkel illette. Pedig nem mindig volt Helmut Kohl a közvélemény (és a szerencse) kedveltje. Sőt Egy éve, 1989. december 19-én látogatott az akkor forrongó Drezdába, és a kényes politikai látogatás diadalmenetté vált A keletnémetek forradalmat akartak, és azt,hogy Kohl vezesse őket. A kancellár azonban mesterien lecsillapította a kedélyeket, anélkül, hogy kiábrándította volna hallgatóságát A Frauenkirche romjainál mondott beszéde ma már történelem. Drezda óta számít Kohl nagynak. Azelőtt gúnyt űztek belőle, unalmas és esetlen politikusnak tartották, a karikaturisták kedvenc témája volt, és mindig a népszerűségi listák alján kullogott.Noha 1973 óta szövetségi elnöke a Kereszténydemokrata Uniónak (a CDU) és 1982 óta kancellár. A legenyhébb kritikusa is átlagembernek, viselkedését pedig „provinciálisnak" minősítette. Különösen a külpolitikában bizonyult ügyetlennek, de hibáit mindig beismerte, Hans-Dietrich Genscher, a diplomácia talpraesett főnöke pedig helyrehozta. Noha mindig azt vallja magáról, hogy egyszerű ember maradt és ilyenek között érzi magát a legjobban, TZ kétségkívül az egyik legmarkánsabb főegyénisége volt a nyolcvanas évek Európájának az olykor magasztalt, sokkal többet támadott és háromszor újraválasztott brit kormányfő. A századunkban még Winston Churchillnek sem megadatott 11 és fél évi kormányzás után talán kissé belefáradva, de a tőle megszokott eleganciával köszönt le pártelnöki posztjáról az utolsó előtti pillanatban, miután a Konzervatív Párton belüli bizalmi szavazáson az első körben nem tudott abszolút - csak relatív - többséget szerezni ellenfelével, egykori hadügyminiszterével, Michael Heseltine-nal szemben. Tekintélyes helyzetelemzők még esélyesnek tartották a második körben, Thatcher asszony azonban jobbnak látta önként, méltóságteljesen visszavonulni. Személyében először került nő a Konzervatív Párt élére 1975-ben, majd négy év múlva - a toryk győzelmével - a kor Helmut Kohlt a Frankfurtban, majd Heidelbergben végzett jogi, szociális és társadalomtudományi tanulmányai politikai pályára készítették fel. Az 930-ban Ludwigshafenben született Kohl már 17 éves korában a CDU tagja lett, és egyetemi tanulmányaival párhuzamosan (1958-ban már a filozófia doktora) biztos léptekkel haladt felfelé a káderhierarchiában. Igen gyorsan tagja lett a rheindland-pfalzi tartományi vezetőségnek, onnan pedig a szövetségi tisztségekhez vezet az út Most választották harmadszor kancellárrá. Ez a megbízatása lesz a legnehezebb. Drezda óta egyetlen lépést sem vétett ugyan, és a történelmi lehetőségeket a lehető legjobb módon ragadta meg,hogy az országot egyesítse,ezután pedig olyan problémákat kell majd megoldania, amelyek a nemzet legjobb főit követelik meg. Tekintet nélkül arra, hogy tagjai a CDU-nak vagy sem, szerették eddig Kohlt vagy sem. Politikai érettségéből ítélve a magassága miatt sokszor óriásnak csúfolt kancellár ennek szükségét is meg fogja érteni. Miután már biztosította helyét a történelem nagyjai között. A Vaslady Margaret Thatcher mányfői bársonyszékbe is. Huszonöt százalékos inflációt kapott örökül a laburistáktól, végeláthatatlan sztrájkokat és 5,5 százalékos munkanélküliséget. Az egyéni kezdeményezőkészségre építve, hatékony monetáris intézkedésekkel és a nagy állami monopóliumok részvényeinek áruba bocsátásával sikerült felélénkítenie a szabadpiaci mechanizmusokat a korábban a fejlett világ nagybetegének számító szigetországban. Jó időre le tudta szorítani az inflációt és a kezdeti nagy elbocsátások után a munkanélküliséget is. Vállalkozásserkentő, tulajdonszerzésre ösztönző politikája nyomán a lakosság egyötöde vált részvénytulajdonossá, és jelentős hányada döntött társadalmi lakásának megvásárlása mellett. A gazdasági szerkezetváltás hevében Thatcher tavaly átszervezte az oktatást, az ügyvédi intézményt és az egészségügyet, amiért rengetegen bírálták. Megrótták, hogy vonakodik csatlakozni az EK monetáris uniójához, de még ez sértette a legkevésbé a magukat a kontinenstől mindig is elhatároló briteket. Népszerűtlensége a fejadó bevezetésével tetőzött az ősszel, és ehhez jön még az Európai Közösségben második legmagasabb, 10,5 százalékos idei infláció és a gazdasági növekedést visszavető 15 százalékos kamatláb. Odajutottak, ahonnan elindultak! - kérdik sokan. A leköszönt kormányfő válasza: „Thatcher távozásával még nincs vége a thatcherizmusnak.” Frappáns mondásokban nem szűkölködött. A többit majd megmutatja az idő. A keleti politika úttörője Willy Brandt Eredeti nevén Herbert Ernst Karl Frahm, a II. világháború utáni időszak egyik legjelentősebb német politikusa, a nemzetközi szociáldemokrácia kiemelkedő egyénisége 1913-ban született Lübeckben, a német szociáldemokraták egyik fellegvárában. Atyai nagyapja is elkötelezett szociáldemokrata munkásember volt,korán felkeltette benne a politika iránti érdeklődést. Pályafutását is egy helyi szociáldemokrata lap újságíró-gyakornokaként kezdte. A Willy Brandt nevet akkor vette föl, amikor 1933-ban, a fasiszta hatalomátvétel után, Dániába kellett szöknie. 1946-ig Skandináviában, főleg Norvégiában élt, újságírással és politikával foglalkozott. Titokban többször is visszatért Németországba, s kapcsolatban állt az antifasiszta ellenállókkal. A háború után Berlinbe költözött. 1957 októberétől 1966-ig az akkori Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere volt. Ilyen minőségében írt bíráló hangú levelet 1961 augusztusában John F. Kennedy akkori amerikai elnökhöz a nyugati szövetségeseknek a berlini fal építésével kapcsolatos magatartása miatt. Ekkor már (1958-tól) az SPD (a Németországi Szociáldemokrata Párt) nyugat- berlini elnöke, s a párt országos vezető testületének a tagja volt. 1964- ben e testület élére került, s egészen 1987.évi lemondásáig elnöke volt. 1966-tól 1969-ig a CDU-CSU (a Kereszténydemokrata és a Keresztényszociális Unió) és az SPD alkotta nagykoalíciós kormány szövetségi alkancellárja és külügyminisztere volt. 1969 szeptemberében kancellárrá választották. Ettől kezdve következetesen síkraszállt az új keleti politika bevezetéséért és az európai status quo elismertetéséért. Kemény per-a nyolcvanas évek viharos lendgyes belpolitikájában edződött, és végül az államfői tisztségig vitte A gdanski Lenin hajógyár egykori villanyszerelője az ellenzék erőit tömörítő Szolidaritás szakszervezetben vált ismertté világszerte. Az évtized elején aligha gondolt valaki arra, hogy majdan ő lesz az ország első embere. A rendszerrel szemben tanúsított ellenállása, a hajógyári nagy tiltakozások országos méretűvé terebélyesedése, az ősi lengyel katolikus erkölcsök előtérbe helyezése, nem utolsósorban a nemzet érzés állandó demonstrálása a figyelem középpontjába állította. Munkáiból munkásvezér lett és neve elválaszthatatlanná vált a Szolidaritástól. Ez pedig a rendszerellenes magatartást, egy új, ereded és a lengyelek nagy többségének megfelelő életfeltétel kialakítását jelentette. A munkásvezérből évek múltán megfontolt politikus vált, akinek tevékenységét több nemzetközi intézet - hogy csak a bolognai egyetemet és a Nobel Bizottságot említsük - demonstrálta a maga módján. Politikai érzéke, karizmatikus egyénisége nagymértékben közrejátszott abban, hogy hősies küzdelem után tavaly sor kerülhetett az azóta sokat emlegetett kerekasztal-megbeszélésekre. Ennek azután az addig elképzelhetetlennek tűnő változások mellett az lett az eredménye, hogy a hatalom és a korábban illegálisként kezelt ellenzék képviselői vállalták a társadalmi megbékélést. Ekkor teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek lehetővé tették az ország demokratizálásának megkezdését Walesa talán soha nem volt olyan népszerű, mint 1989 tavaszán. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy nem is olyan könnyű a megannyi érdek, jószándék egyesítése, ötvözése, a maradi elvek kiselejtezése. A Szolidaritásban is szakadás következett be, s Walesa glóriájának fénye is meghalványult, politikai harcok árán államközi szerződésekkel rendezte az NSZK viszony Csehszlovákiával, Lengyelországgal Szovjetunióval, ami alapot teremtett a többi szocialista országgal fönntartott is. Ebben szerint kapó kapcsolatok rendezéséhez tett érdemeiért 1971-ben Nobel-békedípott. 1974-ben kénytelen volt lemondani kancellári tisztségéről, mert az NDK javára végzett kémkedés vádjával letartóztatták személyes referensét. 1976-ban a Szocialista Internacionálé elnökévé választották. A Brandt-bizottságnak is nevezett Észak-Dél Bizottság elnökeként 1977 óta a mai napig komoly erőfeszítéseket tesz a fejlett nyugati világ és a fejlődő országok közötti viszony rendezéséért. Az elmúlt évtizedben is elsősorban a nemzetközi gazdasági és politikai problémák megoldásán tevékenykedett, nagymértékben hozzájárulva a Kelet és a Nyugat közti enyhülési folyamathoz. A várva várt újraegyesülés megvalósulásában is szerepet játszott, hiszen az elsők között támogatta Kohl kancellárt törekvéseiben, hangsúlyozva, hogy „az egyesülés csupán idő kérdése . Azt sem szabad elfelejteni, hogy Brandt volt az a nyugatnémet kancellár, aki 1970-ben ott volt az első belnémet csúcstalálkozón. Willi Stophfal, az NDK akkori miniszterelnökével folytatott megbeszéléseket Erfurtban és Kasselben. S az ő kancellárságának idején jött létre az NDK-val kötött alapszerződés is. Az egész világot lázban tartó öbölválság korábbi szakaszában is jelentős politikai tettre szánta el magát, amikor Bagdadba látogatva sikeresen kieszközölte Szaddam Husszeinnél az irakiak által fogva tartott nyugati túszok egy nagyobb csoportjának szabadon bocsátását. Bár népszerűsége már nem a régi, most alkalma nyílik arra, hogy a nyugati (német) és keleti (belorusz-ukrán) veszély miatt is szorongó honfitársainak figyelmét a politikai és gazdasági élet széles körű demokratizálásával ismét magára irányítsa. Ehhez pedig eddigi tapasztalatain és politikai érzékén kívül megfontoltságra is szüksége lesz a meglepetésekből kifogyhatatlan Walesának,ha felelős tényezőként akar hozzájárulni az oly sokak által óhajtott demokratikus Lengyelország megteremtéséhez. A munkásvezér Lech Walesa