Magyar Szó, 1991. február (48. évfolyam, 30-57. szám)
1991-02-01 / 30. szám
4 AKTUÁLIS MAGYAR $10 Mától dráik az áram Megkezdik a villanyórák leolvasását • Mennyit kell fizetni az eddig elfogyasztott áramért A mintegy tíz nappal ezelőtt megszabott új áramszolgáltatási díj mától, február 1-jétől érvényes, így ma reggel az Elektrovojvodina alkalmazottai megkezdik a villanyórák leolvasását. Mától kezdve drágább a vasúti szállítás és sok árucikk is. A villany megdrágulása tulajdonképpen a dinár leértékelése után várható is volt. Az összefüggés abban van, hogy a hazai áramszolgáltatási díjat a fejlett nyugati országok átlagához idomítják, vagyis a szövetségi kormány meghagyása értelmében a külföldi ár 80 százalékáig lehet növelni a hazai árat. A villanygazdaság azért is iparkodik mielőbb kihasználni ezt a jogát, mert olyan anyagi gondokkal, pontosabban veszteségekkel küszködik, mint még soha. Az áram ára már évek óta lemarad az ipari termékek árának emelkedése mögött, de a villanygazdaság helyzetét nemcsak ez, hanem az elfogyasztott áram kifizetésének késése is nehezíti, csupán Szerbia villanygazdaságának ugyanis szinte állandóan 3,5 milliárd dinárral tartoznak a fogyasztók. Ezek után világos, hogy a villanygazdaság számára szinte semmi sem olyan sürgős, mint az, hogy amikor csak zöld fényt kap rá, azonnal emelje az áramszolgáltatási díjat, hogy legalább enyhítsen anyagi gondján, illetve a jelenlegi esetben valamelyest csökkentse veszteségeit. A mától érvényes árak szerint az egytarifás órával mért áramért ezentúl 1,89 dinárt kell fizetni kilowattonként, a kéttarifással rendelkezők esetében a drágább áram 2,00, az olcsóbb 1,21 dinárba kerül. A félreértés elkerülése végett, mint Vidoje Milošević, az Elektrovojvodina tarifarendszerügyi osztályának vezetője elmondta: ki kell emelni, hogy a fogyasz- s tók ennyit fognak fizetni. Arról van ugyanis szó, hogy maga az áram az említettnél 3 százalékkal kevesebbe kerül, tekintettel arra, hogy az elfogyasztott áram értékére ennyit számolnak rá, amit nem a villanygazdaság kap, hanem a szövetségi költségvetés, ezt a 3 százalékot ugyanis a hadsereg finanszírozására fordítják. Ezek szerint az áram tulajdonképpen az egytarifás órák esetében 1,64, a kéttarifás órák esetében 1,94, illetve 1,18 dinárba kerülne. Az adó miatt azonban ennél néhány páréval többet kell fizetni. Eléggé bonyolult az utóbbi időszakban, tehát a december 10-i drágulás és a február 1-je közötti időszakban elfogyasztott áram elszámolása. Az említett 3 százalékos adó nélkül az áram ebben az időszakban az egytarifás óra esetében 1,27, a kéttarifás esetében 1,50, illetve 0,90 dinárba kerül, a 3 százalékos adóval együtt pedig 1,31, 1,55, illetve 0,93 dinár. Ez rendben is lenne, csakhogy nem ennyit kell fizetni, mert az említett adó decemberben érvényes volt, januárban viszont nem. A mostani drágulás után, mint a közöltekből kiderül, ismét kell a szóban forgó 3 százalékos adót fizetni. Utólag lehetetlen megállapítani, hogy mennyi áramot használt el a fogyasztó decemberben és menynyit januárban. Ezért úgy számolják el, hogy a szóban forgó időszakban elfogyasztott áram egyharmadára számolják az adót, kétharmadára nem, ami annyit jelent, mintha az egészre hozzávetőleg egyszázalékos adót számolnának. Így tehát azon a számlán, amit a mostani leolvasás után kapunk, ismét csak hozzávetőlegesen, az egytarifás órával mért áramot 1,28, a kéttarifás órák esetében pedig 1,52, illetve 0,91 dináros kilowattóránkénti ár alapján számolják el, illetve mutatják ki. TKJ MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉP A fagy veszélyezteti a búzát A különösen alacsony hőmérséklet, amit csütörtökre virradó éjfél mértek Vajdaság területén (—13 fok) veszélyezteti az őszi búzát, különösen, ha több napig tart, figyelmeztetnek a mezőgazdasági szakemberek. A tartományban mintegy 413 000 hektáron vetettek búzát, szerencsére ennek nagy része igen ellenálló a fagygyal szemben, és az eddigi időjárási körülményeknek köszönhetően jó állapotban van, így alacsonyabb hőmérsékletet is el tud viselni. A -15 fok alá süllyedő talajhőmérséklet azonban súlyos károkat okozhat. A tegnap éjjeli fagy csak kissé „megpörkölte” a kevésbé ellenállóbb búzafajták levelének hegyét. A Tartományi Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint a búza számára a legérzékenyebb helyen, két centiméterrel a talaj felszíne alatt —9,6 fok volt a hőmérséklet, a vetés óta legalacsonyabb. (Tanjug) SZLAVÓNIA, BARANYA A hideg aggasztja a parasztokat fagyok lesznek, veszélyben forog az őszi búza, amely eddig igen jó állapotban volt. Tegnap reggel Eszéken mínusz 12 fokot jegyeztek, ami a mezőgazdasági szakértők véleménye szerint még nem teszi tönkre a vetést. Tizenhat foknál keményebb fagyokat azonban nem bír el a búza, árpa és más őszi vetés. A parasztokat nemcsak a nagy hideg aggasztja, hanem a tavaszi vetés finanszírozása körüli bizonytalanság is. A pénzhiány mindenütt nagy gond, így a társadalmi szektorban is, amely a mértéktelen behozatal miatt nem tudja eladni élelmizeripari termékeinek nagy részét, az általános fizetésképtelenség miatt pedig adósaitól sem tudja behajtani a tartozást. A parasztok sem kapták az átadott kukoricáért járó teljes pénzösszeget és más termés árának megfizettetésében is nehézségek keletkeztek. Bizonytalan a tavaszi vetés is, a nagy cukor, étolaj, kukorica és egyéb tartalékok miatt. Az illetékes szövetségi és köztársasági szerveknek a legrövidebb időn belül meg kell oldaniuk a tavaszi vetés finanszírozását, mert a talajt hamarosan elő kell készíteni, hangsúlyozták a mezőgazdasági termelők.Tanjua) A szlavóniai—baranyai parasztokat aggasztja a hőmérséklet hirtelen nagy csökkenése. A termőföldeket nem védi hótakaró, és ha a jelenleginél iskeményebb Prokuplje ivóvíz nélkül A mintegy 30 000 lakosú Prokuplje most, a tél közepén ivóvíz nélkül maradt. A helyi vállalatok nagy része már csökkentette vagy teljesen megszüntette a termelést, a várost járványveszély fenyegeti. A jelekből ítélve hosszabb ideig nem lesz még ivóvizük. A gyenge szervezés és a célszerűtlen fogyasztás miatt, a Bresnica víztározó és más források teljesen kimerültek. A községi képviselő-testület és a kommunális munkaszervezet illetékesei közölték, hogy a Selova víztározó kiépítéséig nincs tartós megoldás, így a város utcáin továbbra is tartálykocsikból kínálják az ivóvizet. A községi képviselő-testület rendkívüli ülésén a küldöttek diverzióra is gyanakodtak, illetve arra, hogy valaki szándékosan engedte ki a vizet a víztározóból. Úgy határoztak, hogy a kommunális munkaszervezetben ideiglenes intézkedéseket vezetnek be, a diverzióval kapcsolatos gyanút pedig a községi ügyészség vizsgálja ki. Arra vonatkozóan is határozat született, hogy az iskolákban egy héttel elhalasztják a tanítás kezdetét. (Tanjug) 1991. február 1., péntek Továbbra is az olvasóért Ülést tartott a Magyar Szó szerkesztőbizottsága és a dolgozói közösség . Kubát János megbízott fő- és felelős szerkesztő a lap helyzetéről és szerkesztéspolitikájáról A Magyar Szó továbbra is nyílt, önálló és bíráló hangnemet üt meg, és megmarad az olvasó szolgálatában. Tárgyilagos tudósításaival igyekszik eleget tenni a fokozódó igényeknek, célja továbbra is a lap színvonalának és példányszámának a növelése. Tömören így foglalhatnánk öszsze a Magyar Szó szerkesztéspolitikáját, amelyet a lap tegnapelőtt kinevezett új főszerkesztője, Kubát János körvonalazott. Tegnap délelőtt Kubát vezetésével ülést tartott a Magyar Szó szerkesztőbizottsága, azután pedig a dolgozói közösség. Az új főszerkesztő röviden összefoglalta, hogyan látja a Magyar Szó helyzetét és szerkesztéspolitikáját. Kubát János, a lap régi munkatársa, mint mondta, áthidaló megoldásként került a lap élére, s ezt a megoldást a lap szerkesztői és munkatársai is elfogadták. Kubát független, szabad újságíró, aki — mint hangsúlyozta — párttag soha nem volt. A szerkesztőbizottság ülésén és a dolgozói gyűlésen elhangzott beszédében elismeréssel szólt a lapról és méltatta Csorba Zoltán eddigi főszerkesztő érdemeit. A lap dolgozóitól teljes odaadást követel, azt, hogy mindenki lelkiismeretesen végezze a munkáját, és ha a Magyar Szó egykori 65 000—70 000 példányszámát nem is tudjuk elérni, azért az utóbbi időben egyre növekvő példányszámot tovább lehet növelni. A lapot kevesebb embernek kell készítenie, de nagyobb odaadással. Hangsúlyozta, hogy olyan idők következnek, amikor a tulajdonviszonyok megváltoznak. Európához közeledünk, és a Magyar Szónak ezt a célt kell szolgálnia. Az új főszerkesztő leszögezte, hogy az itteni magyarság 45 év alatt mindig bizalomártal fordult a Magyar Szóhoz, majd kifejtette, olyan eszme képviselője, amely szerint a Magyar Szó nemcsak napilap, hanem egy olyan áramlat kifejezője, amelyhez az itteni magyarság most is ragaszkodik. Végül leszögezte, hogy Csorba Zoltán idején a Magyar Szó az utóbbi években a legnagyobb prosperitást érte el, és utalt arra, hogy Csorba felelős beosztásban továbbra is a Magyar Szó munkatársa marad. Ezután a dolgozói gyűlésen Csorba szólalt fel, s hangsúlyozta: a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy ezentúl is jó újságot készítsünk, és ennek érdekében ő maga is mindent megtesz. A Magyar Szó dolgozóinak gyűlése Február 14-én Ülést tart a Szövetségi Tanács A JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa idei első ülését február 14-én tartja. Tegnap Bogdana Glumac Levakov, a tanács elnöke megbeszélést tartott a munkatestületek képviselőivel, s megegyeztek, hogy tíz-egynéhány kérdést tűznek napirendre, egyebek között néhány törvényjavaslatot is. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a küldöttek ezen az ülésen megvitatják-e az országban uralkodó politikai helyzetet, külön hangsúlyt helyezve a horvátországi álkatonai alakulatok létrehozására, amit Branko Kostic, a belügyi bizottság elnöke javasolt. A tegnapi megbeszélés részvevői erre vonatkozóan nem mondtak véleményt. Megbeszélték, hogy időközben megtartják a honvédelmi bizottság és a belpolitikai bizottság együttes ülését, amelyen részletesen megvitatják a helyzetet. Ezután, valamint miután a küldöttek elé tárják az esetre vonatkozó lényeges tényeket, a Szövetségi Tanács határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a február 14-i ülésen a témát. (Tanjug) A nagy tartalékok miatt Búzakivitel A nagy búzatartalékok miatt felvetődött mintegy félmillió tonna búza sürgőskivitelének javaslata. Vajdaságban például a háború óta nem voltak ekkora tartalékok. A kivitelt azonban megnehezíti a búzának a világpiacon kialakult alacsony ára, így serkentésre van szükség. Az SZVT Tájékoztatási Titkársága közölte, hogy a szövetségi kormány lehetőségei keretében hajlandó serkenteni a búzakivitelt, hangzott el tegnap a megbeszélésen, amelyet Aleksandar Mitrovic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tartott dr. Radoman Božovićtval, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnökével és Nazmi Mustafával, valamint Stevo Miljanic szövetségi kereskedelmi és mezőgazdasági titkárokkal. Úgy értékelték, hogy a kivitelt legalkalmasabb a külföldi ügyféllel kötött export-import szerződés elvén lebonyolítani. Az exportőröknek várhatóan a köztársasági és tartományi végrehajtó tanácsok is segítenek. (Tanjug) Vajdaság Csődeljárás csaknem 150 kollektívában A Vajdasági Társadalmi Könyvviteli Szolgálat az év elején kötelezettségei teljesítésének elmulasztása miatt 147 csődeljárást indított a bíróságnál. E vajdasági kollektíváknak több mint 50 000 dolgozója van. A csődeljárás és a felszámolás következtében januárban 1455 dolgozó maradt munka nélkül, úgyhogy a vajdasági foglalkoztatási önigazgatási érdekközösség pillanatnyilag 3240 munka nélkül maradt dolgozót tart nyilván. (Tanjug) Nyugdíjösszehangolás a régi móron? A nyugdíjaknak teljes mértékben igazodniuk kell a keresetekhez . A szakszervezet a Szövetségi Képviselőházhoz intézett javaslatában a bejelentett drasztikus keresetcsökkenés és a nyugdíj összefüggéseire nem tér ki A Szövetségi Képviselőházba megérkezett a Jugoszláv Független Szakszervezeti Szövetség javaslata, amelyben kérik, hogy sürgősen módosítsák a szövetségi nyugdíjbiztosítási törvényt, s a nyugdíjaknak a keresetekkel történő összehangolása ismét a régi módon történjen. Éspedig: minden hónapban végezzék el az érdekközösségek az összehangolást, emellett az év végén véglegesen is hangolják össze a járandóságokat a keresetek alakulásával, és a különbözetet egész évre viszszamenőleg fizessék ki. A múlt év augusztus 8-án lépett életbe az új rendelet, amelynek értelmében a nyugdíjakat félévenként hangolják össze a személyi jövedelem alakulásával. Időközben csak akkor esedékes a járandóságok korrigálása, ha a keresetek 5 százalékkal nagyobb arányban növekednek vagy csökkennek. Ha ennél kisebb arányban változik a személyi jövedelem, a nyugdíjösszehangoláskor ezt nem veszik figyelembe. Ezzel az előírással egyben megszüntették a hátralékot, ugyanis nyugdíjemeléskor csak a szóban forgó hónapra fizetik ki a nyugdíj bizonyos százalékú emelését, az év elejéig viszszamenőleg nem A szakszervezet szerint a mostani nyugdíjösszehangolási módszer a nyugdíjbiztosítottak kárára történik. A múlt év augusztusa óta érvényben levő előírások értelmében az év végén nincs végleges nyugdíjösszehangolás, azért, mert ezt minden hónap végén elvégzik. Minden nyugdíjösszehangoláskor a folyó hónapra fizetik ki a nyugdíjemelést, s nem úgy, mint korábban, amikor a nyugdíjemelést a folyó év január 1-jéig visszamenőleg minden hónapra folyósították. A szakszervezet azonban nem világította meg érthetően javaslatában, mi a teendő abban az esetben, ha a keresetek csökkennek. Vajon ha ezt a követelésüket a nyugdíjasok életszínvonalának védelmében teszik, akkor a személyi jövedelem csökkenésekor a nyugdíjak stagnálnak, vagy pedig csökkennek, s ezáltal a nyugdíjasok osztoznak időben és a kereseteket illetően is a dolgozókkal? Erről a kérdésről a Tartományi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekközösségben folytatott beszélgetésünkkor sem sikerült választ kapni, mert a nyugdíjbiztosítás szakemberei csak a sajtóból értesültek a Jugoszláv Független Szakszervezetnek a Szövetségi Képviselőházba eljuttatott javaslatáról. A Szövetségi Munka-, Egészségügyi és Szociális Védelmi Titkárság nyugdíjbiztosítási szakembere sem tudott bővebb felvilágosítással szolgálni, hiszen ő maga is a Tartományi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekközösség szakszolgálatának a véleményét kérte ki ez ügyben. Valakinek mégiscsak választ kellene adnia arra a kérdésre, hogy a bejelentett — bizonyára drasztikus — fizetéscsökkenés miként érinti majd a nyugdíjasokat. Mint ismeretes, a Szerb Képviselőház minapi ülésén előrebocsátották a szavatolt személyi jövedelemnél nagyobb keresetek lefaragását. Tehát, ismét a régi nyugdíjöszszehangolási módszert kéri vissza a Jugoszláv Független Szakszervezeti Szövetség, azt a módszert, amelyikre korábban a dolgozók és a nyugdíjasok egyaránt kígyót-békát kiáltottak. Meglehet, azonban, hogy a szakszervezetnek a nyugdíjas-életszínvonalra tett javaslata visszafelé sül el: nem hogy növekednének a nyugdíjak, hanem a beharangozott keresetcsökkenéssel arányosan kisebbek lesznek. Cs. I.