Magyar Szó, 1991. február (48. évfolyam, 30-57. szám)

1991-02-01 / 30. szám

4 AKTUÁLIS MAGYAR $10 Mától dráik az áram Megkezdik a villanyórák­ leolvasását • Mennyit kell fizetni az eddig elfogyasztott áramért A mintegy tíz nappal ezelőtt megszabott új áramszolgáltatási díj mától, február 1-jétől érvé­nyes, így ma reggel az Elektrovoj­­vodina alkalmazottai megkezdik a villanyórák leolvasását. Mától kezdve drágább a vasúti szállítás és sok árucikk is. A vil­lany megdrágulása tulajdonképpen a dinár leértékelése után várható is volt. Az összefüggés abban van, hogy a hazai áramszolgálta­tási díjat a fejlett nyugati orszá­gok átlagához idomítják, vagyis a szövetségi kormány meghagyása értelmében a külföldi ár 80 szá­zalékáig lehet növelni a hazai árat. A villanygazdaság azért is ipar­kodik mielőbb kihasználni ezt a jogát, mert olyan anyagi gondok­kal, pontosabban veszteségekkel küszködik, mint még soha. Az áram ára már évek óta lemarad az ipari termékek árának emelke­dése mögött, de a villanygazdaság helyzetét nemcsak ez, hanem az elfogyasztott áram kifizetésének késése is nehezíti, csupán Szerbia villanygazdaságának ugyanis szin­te állandóan 3,5 milliárd dinárral tartoznak a fogyasztók. Ezek után világos, hogy a vil­lanygazdaság számára szinte sem­mi sem olyan sürgős, mint az, hogy amikor csak zöld fényt kap rá, azonnal emelje az áramszol­gáltatási díjat, hogy legalább eny­hítsen anyagi gondján, illetve a jelenlegi esetben valamelyest csökkentse veszteségeit. A mától érvényes árak szerint az egytarifás órával mért áramért ezentúl 1,89 dinárt kell fizetni ki­lowattonként, a kéttarifással rendelkezők esetében a drágább áram­ 2,00, az olcsóbb 1,21 dinárba kerül. A félreértés elkerülése­­ vé­gett, mint Vidoje Milošević, az Elektrovojvodina tarifarendszer­ügyi osztályának vezetője elmond­ta: ki kell emelni, hogy a fogyasz- s tók ennyit fognak fizetni. Arról­­ van ugyanis szó, hogy maga az áram az említettnél 3 százalékkal kevesebbe kerül, tekintettel arra, hogy az elfogyasztott áram értéké­re ennyit számolnak rá, amit nem a villanygazdaság kap, hanem a szövetségi költségvetés, ezt a 3 százalékot ugyanis a hadsereg fi­nanszírozására fordítják. Ezek sze­rint az áram tulajdonképpen az egytarifás órák esetében 1,64, a kéttarifás órák esetében 1,94, illet­ve 1,18 dinárba kerülne. Az adó miatt azonban ennél néhány pá­réval többet kell fizetni. Eléggé bonyolult az utóbbi idő­szakban, tehát a december 10-i drágulás és a február 1-je közötti időszakban elfogyasztott áram el­számolása. Az említett 3 százalé­kos adó nélkül az áram ebben az időszakban az egytarifás óra ese­tében 1,27, a kéttarifás esetében 1,50, illetve 0,90 dinárba kerül, a 3 százalékos adóval együtt pedig 1,31, 1,55, illetve 0,93 dinár. Ez rendben is lenne, csakhogy nem ennyit kell fizetni, mert az emlí­tett adó decemberben érvényes volt, januárban viszont nem. A mostani drágulás után, mint a kö­zöltekből kiderül, ismét kell a szó­ban forgó 3 százalékos adót fizet­ni. Utólag lehetetlen megállapítani, hogy mennyi áramot használt el a fogyasztó decemberben és meny­­nyit januárban. Ezért úgy számol­ják el, hogy a szóban forgó idő­szakban elfogyasztott áram egy­­harmadára számolják az adót, két­harmadára nem, ami annyit je­lent, mintha az egészre hozzávető­leg egyszázalékos adót számolná­nak. Így tehát azon a számlán, amit a mostani leolvasás után ka­punk, ismét csak hozzávetőlege­sen, az egytarifás órával mért ára­mot 1,28, a kéttarifás órák eseté­ben pedig 1,52, illetve 0,91 diná­ros kilowattóránkénti ár alapján számolják el, illetve mutatják ki. TKJ MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉP A fagy veszélyezteti a búzát A különösen alacsony hőmérsék­let, amit csütörtökre virradó éj­fél mértek Vajdaság területén (—13 fok) veszélyezteti az őszi búzát, különösen, ha több napig tart, figyelmeztetnek a mezőgaz­dasági szakemberek. A tartomány­ban mintegy 413 000 hektáron ve­tettek búzát, szerencsére ennek nagy része igen ellenálló a fagy­­gyal szemben, és az eddigi idő­járási körülményeknek köszönhe­tően jó állapotban van, így ala­csonyabb hőmérsékletet is el tud viselni. A -15 fok alá süllyedő talajhőmérséklet azonban súlyos károkat okozhat. A tegnap éjjeli fagy csa­k kissé „megpörkölte” a kevésbé ellenállóbb búzafajták le­velének hegyét. A Tartományi Hidrometeoroló­­giai Intézet adatai szerint a búza számára a legérzékenyebb helyen, két centiméterrel a talaj felszíne alatt —9,6 fok volt a hőmérsék­let, a vetés óta legalacsonyabb. (Tanjug) SZLAVÓNIA, BARANYA A hideg aggasztja a parasztokat fagyok lesznek, veszélyben forog az őszi búza, amely eddig igen jó állapotban volt. Tegnap reggel Eszéken mínusz 12 fokot jegyez­tek, ami a mezőgazdasági szakér­tők véleménye szerint még nem teszi tönkre a vetést. Tizenhat foknál keményebb fagyokat azon­ban nem bír el a búza, árpa és más őszi vetés. A parasztokat nemcsak a nagy hideg aggasztja, hanem a tavaszi vetés finanszírozása körüli bi­zonytalanság is. A pénzhiány min­denütt nagy gond, így a társa­dalmi szektorban is, amely a mértéktelen behozatal miatt nem tudja eladni élelmizeripari ter­mékeinek nagy részét, az általá­nos fizetésképtelenség miatt pedig adósaitól sem tudja behajtani a tartozást. A parasztok sem kapták az átadott kukoricáért járó teljes pénzösszeget és más termés árá­nak megfizettetésében is nehézsé­gek keletkeztek. Bizonytalan a tavaszi vetés is, a nagy cukor, étolaj, kukorica és egyéb tartalékok miatt. Az illeté­kes szövetségi és köztársasági szerveknek a legrövidebb időn belül meg kell oldaniuk a tavaszi vetés finanszírozását, mert a ta­lajt hamarosan elő kell készíteni, hangsúlyozták a mezőgazdasági termelők.­­Tanju­a) A szlavóniai—baranyai parasz­tokat aggasztja a hőmérséklet hirtelen nagy csökkenése. A ter­mőföldeket nem védi hótakaró, és ha a jelenleginél is­­keményebb Prokuplje ivóvíz nélkül A mintegy 30 000 lakosú Pro­kuplje most, a tél közepén ivó­víz nélkül maradt. A helyi vál­lalatok nagy része már csök­kentette vagy teljesen megszün­tette a termelést, a várost jár­­ványveszély fenyegeti. A jelek­ből ítélve hosszabb ideig nem lesz még ivóvizük. A gyenge szervezés és a célszerűtlen fo­gyasztás miatt, a Bresnica víz­tározó és más források teljesen kimerültek. A községi képvise­lő-testület és a kommunális munkaszervezet illetékesei kö­zölték, hogy a Selova víztározó kiépítéséig nincs tartós megol­dás, így a város utcáin tovább­ra is tartálykocsikból kínálják az ivóvizet. A községi képviselő-testület rendkívüli ülésén a küldöttek diverzióra is gyanakodtak, il­letve arra, hogy valaki szándé­kosan engedte ki a vizet a víztározóból. Úgy határoztak,­­ hogy a kommunális munka­szervezetben ideiglenes intézke­déseket vezetnek be, a diverzió­­val kapcsolatos gyanút pedig a községi ügyészség vizsgálja ki. Arra vonatkozóan is hatá­rozat született, hogy az isko­lákban egy héttel elhalasztják a tanítás kezdetét. (Tanjug) 1991. február 1., péntek Továbbra is az olvasóért Ülést tartott a Magyar Szó szerkesztőbizottsága és a dolgozói közösség . Ku­bát János megbízott fő- és felelős szerkesztő a lap helyzetéről és szerkesztés­politikájáról A Magyar Szó továbbra is nyílt, önálló és bíráló hangnemet üt meg, és megmarad az olvasó szolgálatában. Tárgyilagos tudósítá­saival igyekszik eleget tenni a fokozódó igényeknek, célja tovább­ra is a lap színvonalának és példányszámának a növelése. Tömören így foglalhatnánk ösz­­sze a Magyar Szó szerkesztéspoli­tikáját, amelyet a lap tegnapelőtt kinevezett új főszerkesztője, Ku­bát János körvonalazott. Tegnap délelőtt Kubát vezetésével ülést tartott a Magyar Szó szerkesztőbi­zottsága, azután pedig a dolgozói közösség. Az új főszerkesztő rövi­den összefoglalta, hogyan látja a Magyar Szó helyzetét és szerkesz­tés­politikáját. Kubát János, a lap régi munka­társa, mint mondta, áthidaló meg­oldásként került a lap élére, s ezt a megoldást a lap szerkesztői és munkatársai is elfogadták. Kubát független, szabad újságíró, aki — mint hangsúlyozta — párttag soha nem volt. A szerkesztőbizottság ülésén és a dolgozói gyűlésen el­hangzott beszédében elismeréssel szólt a lapról és méltatta Csorba Zoltán eddigi főszerkesztő érde­meit. A lap dolgozóitól teljes oda­adást követel, azt, hogy mindenki lelkiismeretesen végezze a mun­káját, és ha a Magyar Szó egyko­ri 65 000—70 000 példányszámát nem is tudjuk elérni, azért az utóbbi időben egyre növekvő pél­dányszámot tovább lehet növelni. A lapot kevesebb embernek kell készítenie, de nagyobb odaadással. Hangsúlyozta, hogy olyan idők következnek, amikor a tulajdonvi­szonyok megváltoznak. Európához közeledünk, és a Magyar Szónak ezt a célt kell szolgálnia. Az új főszerkesztő leszögezte, hogy az itteni magyarság 45 év alatt mindig bizalomártal fordult a Magyar Szóhoz, majd kifejtette, olyan eszme képviselője, amely szerint a Magyar Szó nemcsak na­pilap, hanem egy olyan áramlat kifejezője, amelyhez az itteni ma­gyarság most is ragaszkodik. Végül leszögezte, hogy Csorba Zoltán idején a Magyar Szó az utóbbi években a legnagyobb pros­­peritást érte el, és utalt arra, hogy Csorba felelős beosztásban tovább­ra is a Magyar Szó munkatársa marad. Ezután a dolgozói gyűlésen Csor­ba szólalt fel, s hangsúlyozta: a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy ezentúl is jó újságot készít­sünk, és ennek érdekében ő maga is mindent megtesz. A Magyar Szó dolgozóinak gyűlése Február 14-én Ülést tart a Szövetségi Tanács A JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanácsa idei első ülé­sét február 14-én tartja. Tegnap Bogdana Glumac Levakov, a ta­nács elnöke megbeszélést tartott a munkatestületek képviselőivel, s megegyeztek, hogy tíz-egynéhány kérdést tűznek napirendre, egye­bek között néhány törvényjavasla­tot is. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a küldöttek ezen az ülésen megvitatják-e az országban ural­kodó politikai helyzetet, külön hangsúlyt helyezve a horvátorszá­gi álkatonai alakulatok létreho­zására, amit Branko Kostic, a belügyi bizottság elnöke javasolt. A tegnapi megbeszélés részve­vői erre vonatkozóan nem mond­tak véleményt. Megbeszélték, hogy időközben megtartják a hon­védelmi bizottság és a belpolitikai bizottság együttes ülését, amelyen részletesen megvitatják a helyze­tet. Ezután, valamint miután a küldöttek elé tárják az esetre vonatkozó lényeges tényeket, a Szövetségi Tanács határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a február 14-i ülésen a témát. (Tanjug) A nagy tartalékok miatt Búzakivitel A nagy búzatartalékok miatt fel­vetődött mintegy félmillió tonna búza sürgős­­kivitelének javaslata. Vajdaságban például a háború óta nem voltak ekkora tartalékok. A kivitelt azonban megnehezíti a búzának a világpiacon kialakult alacsony ára, így serkentésre van szükség. Az SZVT Tájékoztatási Titkár­sága közölte, hogy a szövetségi kormány lehetőségei keretében hajlandó serkenteni a búzakivitelt, hangzott el tegnap a megbeszélé­sen, amelyet Aleksandar Mitro­­vic, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke tartott dr. Radoman Božovićtval, a Vajdasági Végre­hajtó Tanács elnökével és Nazmi Mustafával, valamint Stevo Mi­­ljanic szövetségi kereskedelmi és mezőgazdasági titkárokkal. Úgy értékelték, hogy a kivitelt legalkalmasabb a külföldi ügyfél­lel kötött export-import szerződés elvén lebonyolítani. Az exportő­röknek várhatóan a köztársasági és tartományi végrehajtó tanácsok is segítenek. (Tanjug) Vajdaság Csődeljárás csaknem 150 kollektívában A Vajdasági Társadalmi Könyv­viteli Szolgálat az év elején kö­telezettségei teljesítésének elmu­lasztása miatt 147 csődeljárást in­dított a bíróságnál. E vajdasági kollektíváknak több mint 50 000 dolgozója van. A csődeljárás és a felszámolás következtében januárban 1455 dol­gozó maradt munka nélkül, úgy­hogy a vajdasági foglalkoztatási önigazgatási érdekközösség pilla­natnyilag 3240 munka nélkül ma­radt dolgozót tart nyilván. (Tan­­jug) Nyugdíjösszehangolás a régi mór­on? A nyugdíjaknak teljes mértékben igazodniuk kell a keresetekhez . A szakszervezet a Szövetségi Képvi­selőházhoz intézett javaslatában a bejelentett draszti­kus keresetcsökkenés és a nyugdíj összefüggéseire nem tér ki A Szövetségi Képviselőházba megérkezett a Jugoszláv Függet­len Szakszervezeti Szövetség ja­vaslata, amelyben kérik, hogy sür­gősen módosítsák a szövetségi nyugdíjbiztosítási törvényt, s a nyugdíjaknak a keresetekkel tör­ténő összehangolása ismét a régi módon történjen. Éspedig: min­den hónapban végezzék el az ér­dekközösségek az összehangolást, emellett az év végén véglegesen is hangolják össze a járandóságo­kat a keresetek alakulásával, és a különbözetet egész évre visz­­szamenőleg fizessék ki. A múlt év augusztus 8-án lé­pett életbe az új rendelet, amely­nek értelmében a nyugdíjakat fél­évenként hangolják össze a sze­mélyi jövedelem alakulásával. Idő­közben csak akkor esedékes a já­randóságok korrigálása, ha a ke­resetek 5 százalékkal nagyobb arányban növekednek vagy csök­kennek. Ha ennél kisebb arányban változik a személyi jövedelem, a nyugdíjösszehangoláskor ezt nem veszik figyelembe. Ezzel az előírás­sal egyben megszüntették a hátra­lékot, ugyanis nyugdíjemeléskor csak a szóban forgó hónapra fi­zetik ki a nyugdíj bizonyos szá­zalékú emelését, az év elejéig visz­­szamenőleg nem A szakszervezet szerint a mostani nyugdíjösszehan­golási módszer a nyugdíjbiztosítot­tak kárára történik. A múlt év augusztusa óta érvényben levő elő­írások értelmében az év végén nincs végleges nyugdíjösszehango­lás, azért, mert ezt minden hó­nap végén elvégzik. Minden nyug­díjösszehangoláskor a folyó hónap­ra fizetik ki a nyugdíjemelést, s nem úgy, mint korábban, amikor a nyugdíjemelést a folyó év ja­nuár 1-jéig visszamenőleg minden hónapra folyósították. A szakszervezet azonban nem világította meg érthetően javas­latában, mi a teendő abban az esetben, ha a keresetek csökken­nek. Vajon ha ezt a követelésüket a nyugdíjasok életszínvonalának védelmében teszik, akkor a sze­mélyi jövedelem csökkenésekor a nyugdíjak stagnálnak, vagy pedig csökkennek, s ezáltal a nyugdíja­sok osztoznak időben és a kere­seteket illetően is a dolgozókkal? Erről a kérdésről a Tartományi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekközösségben folytatott be­szélgetésünkkor sem sikerült vá­laszt kapni, mert a nyugdíjbizto­sítás szakemberei csak a sajtóból értesültek a Jugoszláv Független Szakszervezetnek a Szövetségi Képviselőházba eljuttatott javasla­táról. A Szövetségi Munka-, Egész­ségügyi és Szociális Védelmi Tit­kárság nyugdíjbiztosítási szakem­bere sem tudott bővebb felvilágo­sítással szolgálni, hiszen ő maga is a Tartományi Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Érdekközösség szakszolgálatának a véleményét kérte ki ez ügyben. Valakinek mégiscsak választ kel­lene adnia arra a kérdésre, hogy a bejelentett — bizonyára drasz­tikus — fizetéscsökkenés miként érinti majd a nyugdíjasokat. Mint ismeretes, a Szerb Képviselőház minapi ülésén előrebocsátották a szavatolt személyi jövedelemnél nagyobb keresetek lefaragását. Tehát, ismét a régi nyugdíjösz­­szehangolási módszert kéri vissza a Jugoszláv Független Szakszerve­zeti Szövetség, azt a módszert, amelyikre korábban a dolgozók és a nyugdíjasok egyaránt kígyót-bé­­kát kiáltottak. Meglehet, azonban, hogy a szakszervezetnek a nyugdí­jas-életszínvonalra tett javaslata visszafelé sül el: nem hogy nö­vekednének a nyugdíjak, hanem a beharangozott keresetcsökkenés­sel arányosan kisebbek lesznek. Cs. I.

Next