Magyar Szó, 1991. április (48. évfolyam, 104-118. szám)

1991-04-16 / 104. szám

1991. április 16., kedd MAGYARORSZÁG DIPLOMÁCIÁJA Személycsere tizenhárom nagykövetség élén Zwack Péternek megszűnt a munkaviszonya a Külügyminisztéri­umban (Állandó tudósítónktól) Budapest, április 15. A magyar diplomácia az idei évben tizenhárom állomáshelyén tervez váltást. Ezzel tulajdonkép­pen folytatódik a misszióvezetők tavaly megkezdett váltása. Az idénre tervezett váltások túlnyo­mó többsége normális, menet­­rendszerű váltás — közölte a ma délben megtartott sajtótájékozta­tón Hermann János, a külügymi­nisztérium szóvivője. Mindez az ún. Zwack-üggyel kapcsolatban hangzott el. A szó­vivő közölte ugyanis, hogy Zwack Péter, aki a hétvégén Bu­dapestre érkezett, miután a Kül­ügyminisztérium azonnali hatály­­lyal felmentette az amerikai nagy­követ posztjáról és hazarendelte, ma reggel megbeszélést folytatott a Külügyminisztérium illetékes vezetőivel. — Miről beszélt Jeszenszky Zwackkal? — vetette fel a kér­dést a szóvivőnek az egyik kül­földi újságíró. — Semmiről. A külügyminiszter ugyanis nem találkozott a volt washingtoni nagykövettel! — vá­laszolta Hermann János, majd közölte, hogy a Külügyminiszté­riumban az a megállapodás szü­letett, hogy megszűnik Zwack Péter munkaviszonya és a volt nagykövet magánemberként tér vissza az Egyesült Államokba. A botrányos Zwack-ügy érin­tettei tehát nem találkoztak, no­ha Zwack is és Jeszenszky is visszatért Budapestre. Szombaton délután a Ferihegyi repülőtéren Zwack Péter azt nyilatkozta, hogy nem fűti sem a harag sem a bosszúvágy, és úgy érzi, hogy Magyarország érdekeit a legjobb tudása szerint felelősségteljesen képviselte az USA-ban. Arra a kérdésre, hogy­­ ,haragszik-e " a külügyminiszterre, Zwack a kö­vetkezőt válaszolta: „Én kezet nyújtanék neki.” Következett a pótkérdés: „Tehát nem tartja fönn korábbi álláspontját, hogy a miniszter mondjon le?” A válasz: „Erről most nem nyilatkozom.” Nyilatkozott az újságíróknak a repülőtéren a norvégiai, dániai és írországi körútról hazaérkező Je­szenszky Géza külügyminiszter is. Arra a kérdésre, hogy befolyásol­ta-e tárgyalásának hangulatát a Zwack-ügy, a külügyminiszter a következőket válaszolta: „Nagyon jó hangulatú tárgyalásokat foly­tattam. Sajtóértekezleteken kap­tam egy-egy kérdést erről, hiva­talos partnereim ezzel nem fog­lalkoztak. Amúgy, akik kérdez­ték, azokat megnyugtathatom vagy kiábrándíthatom, nem ké­szülök nagykövetnek Washington­ban”, majd hozzáfűzte, hogy „meglehetősen furcsa, hogy egy lecserélt játékos az edző leváltását követelje. A tavaly vissza­vott sok nagykövet is érezhette volna úgy, hogy maradhatna, mégsem kerekített ebből vihart”. Magyarországi újságírói körök­ben mindezek után most az a ta­lálgatások témája, hogy ki lesz Ma­gyarország új washingtoni nagykö­vete. A mai Magyar Hírlap c. na­pilap több nevet is említ, így pél­dául Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszteré­nek a nevét, ám nem valószínű, hogy Kádár feladná pozícióját a kormányban. Hasonló okokból nem valószínű az sem, hogy Somogyi f­erenc lesz az új nagykövet, aki egyebek között New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten szerzett különleges tapasztaltokat, s most államtitkári rangban van. A lap említi Erdős Andrée nevét is, aki jelenleg Magyarország ENSZ-kép­­viseltének vezetője. Mindezekre a találgatásokra Her­mann János szóvivő azt válaszolta, hogy ez előbb tartozik Las Vegas szférájához, mint Washingtonhoz (mármint azért, mert csak tippe­­lésről van szó a lap részéről). Végezetül még egy, inkább ku­riózumnak tekinthető mozzanat a Zwack-üggyel kapcsolatban. A pá­rizsi Le Monde című napilap szom­bati cikkében olyan következtetés­re jutott, hogy a magyarországi nagykövetügyet tulajdonképpen a volt kommunisták szítják. A Le Monde a volt kommunisták aktivi­zálódásának jeleként értékeli Né­meth Miklós volt miniszterelnök kinevezését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökévé, Horn Gyula exkülügyminiszter köz­­szerepléseit és a „reformkommu­nista” Pozsgay Imre kísérletét, hogy az MDF disszidenseiből új pártot kovácsoljon. A párizsi napi­lap cikkében arra a következtetés­re jut, hogy a kormánykörökben dúló személyi vitákat a volt kom­munisták szítják, akik a politikai és szociális feszültségek láttán új­ból felemelték a fejüket. Az ör­vény első áldozata a washingtoni nagykövet, s a következő talán ma­ga a külügyminiszter — véli tud­ni a La Monde A Le Monde cikkére a mai Nép­­szabadság gyorskommentárban rea­gál és hamis következtetéseknek minősíti. CSORBA Zoltán Magyar Sió KÜLPOLITIKA 3 Tízezer felett az áldozatok száma (Folytatás az­­ oldalról) zött menekülttáborokban az iraki menekültek körében tífusz- és kolerajárvány pusztít. Uludere délkelet-törökországi város orvosai azt mondják, hogy a közeli, 2400 méter tengerszint feletti magasságon létesített me­nekülttábor mintegy 80 000 mene­kültje körében tömegesen pusztít a tífusz. Ugyanakkor kolerás megbetegedésekkel is találkoztak. Ez annak a következménye, hogy a menekültek ugyanannak a fo­­lyónak a vizét isszák, amelyben ruhájukat mossák. Az uluderei hatóságok szerint a város vízforrásai nem elegen­dőek a menekültek ellátására. A hatóságok képviselői azt is közöl­ték, hogy a kenyérért és más élel­miszerekért a menekültek majd­nem 10 kilométeres sorban vára­koznak. A 300 kilométeres török—iraki határ mentén hatalmas sátortábo­rok alakultak, rögtönzött kórhá­zakkal és mozgó konyhákkal. Az USA-ból, Nagy-Britanniából, Né­metországból és más nyugati or­szágokból érkező segély azonban nem elegendő. A török hatóságok engedélyezték a menekülteknek, hogy leereszkedjenek a hegyekből a síkságra, hogy megvédjék ma­gukat a nagy hidegtől. Ugyanak­kor még 20 000 menekültet helyez­tek el Silopi török város szállás­helyein. MEGÉRKEZETT A TÖRÖK—IRAKI HATÁRRA AZ AMERIKAI KATONÁK ELSŐ CSOPORTJA A török—iraki határra érkezett különben az amerikai katonák el­ső csoportja a 8000 közül, akik részt vesznek majd a több millió iraki menekült számára létesíten­dő biztonsági övezet létrehozásá­ban. A biztonsági övezet létrehozása gyakorlatilag már meg is kezdő­dött. Iskenderum földközi-tengeri török kikötőbe megérkeztek az amerikai hajók, amelyek 10 000 tonna élelmiszert és felszerelést szállítottak a menekülteknek. A tervek szerint az elkövetkező két hónapban összesen kétmillió ton­na segélyt fognak odaszállítani. A tegnapi török lapok közlése szerint a törökországi kikötőkbe és repülőterekre érkező élelmi­szerrel és felszereléssel együtt amerikai katonák is jönnek, hogy részt vegyenek a török—iraki ha­tár mentén és Irak északi részén létrehozandó menekülttáborok és települések felállításában. Ezek­ben naponta 700 000 iraki mene­kültnek fognak főzni. A NATO incirliki támaszpont­jára már 5000 amerikai katona ér­kezett, míg Iskenderunba mintegy 2000. Az iraki menekültek bizton­sági övezetének létrehozása céljá­ból megkezdett hadművelet leg­alább 500 millió dollárba fog ke­rülni, mivel a menekültek telepü­lésein az élelmiszeren kívül biz­tosítani akarják az áram- és víz­szolgáltatást is, és ki akarják épí­teni a csatornahálózatot. ELLENTMONDÁSOS JELENTÉSEK Az iraki—török, illetve iraki— iráni határ menti övezet hegyvi­dékén bolyongó, biztonságos mene­déket kereső kurd menekültek kál­váriája tovább tart, annak elle­nére, hogy az iraki kormány am­nesztiát hirdetett a részükre, és több ízben is felszólították őket, hogy térjenek vissza otthonukba. Iraki források szerint ugyan sok kurd „belátta tévedését”, és egyre nagyobb számban tér vissza ko­rábbi állandó lakhelyére. A bag­­dadi rádió szerint csak az utóbbi napokban 40—50 ezer киш té­rt vissza otthonába. Az iraki tájékoztatási esz­k­özök állításával szemben (a rufiyek az iraki Kurdisztánban uralkodó hely­zet fokozatos normalizálódásának képét szeretnék kialakítani a kül­föld előtt) az öböltérség más or­­szágokbeli rádióállomásai viszont egészen mást állítanak. A kuvaiti rádió például tegnap nyugati hír­­forrásokra hivatkozva azt közöl­te, hogy még mindig több száz kurd menekült veszti életét na­ponta, s nemcsak a hideg és az éhezés következtében, hanem az iraki kormány katonák automata fegyvereitől is. ELŐRELÉPÉS AZ ENSZ­­KÜLDÖTTSÉG ÉS A BAGDADI KORMÁNY TÁRGYALÁSAIN Az ENSZ, és a bagdadi kormány előrehaladást ért el az iaki me­nekültek helyzetének javításáról folytatott megbeszéléseken, közöl­te vasárnap este Zia Rizvi, a vi­lágszervezet főtitkárának helyet­tese. A világszervezet küldöttsé­gének tagjaként tegnapelőtt tár­gyalt a bagdadi kormány képvi­selőivel. Utána megelégedésének adott hangot, hogy Bagdad kérte a kurdokat, hogy térjenek vissza Irakba. Rizvi közölte, hogy az ira­ki hatóságok hajlandók együttmű­ködni a menekültek megsegítésé­re vonatkozó összes ENSZ-kezde­­ményezés érvényesítésében. Közlemény Drnovšek amerikai látogatásáról A Szlovén Köztársaság Tájékoz­tatási Titkársága közölte a nyil­vánossággal, hogy dr. Janez Dr­­novšek, a JSZSZK Elnökségének tagja vasárnap óta több napos lá­togatáson tartózkodik az Amerikai Egyesült Államokban, ahol talál­kozni fog számos nemzetközi pénz­­intézmény vezető tisztségviselőivel, továbbá az amerikai politikai élet egyes magas rangú képviselőivel. Ezzel kapcsolatban felhatalmazták a JSZSZK Elnökségének tájékozta­tási szolgálatát, hogy közzétegye: dr. Janez Drnovšek nem a Jugo­szláv Elnökség határozata alapján, s nem a szövetségi elnökségi tag funkciójában utazott az USA-ba. (Tanjug) MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A BERD (Folytatás az 1. oldalrÓl) a bank segítséget nyújt­ a volt­­ szocialista országok gazdasági és­­ politikai rendszerének átalakításá­­­­hoz, s ezzel új közös élet kezdő­dik a kontinensen. A pénzintézetet Mitterrand fran­cia elnök kezdeményezésére hozták létre a Kelet-Európában bekövet­kezett változások után, hogy e tér­ségnek segítséget nyújtsanak a piacgazdálkodás és a többpárt­rendszer kiépítéséhez. A bank je­lenleg hozzávetőleg 15 milliárd dollár tőkével rendelkezik, a leg­nagyobb részvényes Nagy-Britan­­nia, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Japán. Összesen negyven or­szág, közöttük Jugoszlávia, fektet­te be tőkéjét. Jövőre kölcsönö­ket folyósít, s részt vesz a beru­házásokban Kelet-Európában. Alapszabálya szerint tőkéjének legalább 60 százalékát ruházzák be a magánszektorba. Az intézet ezenkívül más szolgáltatást nyújt, például részt vesz pénzügyi, bank­szakértők képzésében, és szakmai elemzések kidolgozásában. Előreláthatólag hamarosan köz­zéteszik, milyen feltételekkel fo­lyósítanak egyes országoknak, il­letve üzletembereknek hitelt. A bankban nem leplezik, hogy a gaz­daságon kívül meghatározott po­litikai feltételeket (többpártrend­szer, emberi jogok) is tiszteletben kell tartani. A kölcsönök jóvá­hagyásáról a kormányzók dönte­nek. Jugoszlávia részéről ebben Branimir Zvekan szövetségi pénz­ügyi titkár vesz részt, a végre­hajtó titkárok közé pedig Brani­mir Palkovic tartozik. A bank székhelye London. Elnökévé Mit­terrand francia elnök közeli mun­katársát, Jacques Attalit nevezték ki. A tegnapi ünnepségen részt vett Ante Markovic, az SZVT elnöke is. Londoni tartózkodása alatt több megbeszélést folytatott külföldi ál­lamférfiakkal, közöttük John Major kormányfővel, Mitterrand elnökkel, Delors-ral, az Európai Bizottság elnökével, Jacques San­­terral, Luxemburg miniszterelnö­kével, az EGK elnöklőivel és má­sokkal. E találkozókon Ante Mar­kovic reményének adott hangot, hogy segítséget nyújtanak Jugo­szláviának a reform végrehajtá­sához. Kérte tárgyaló feleit, hogy maradéktalanul támogassák az egységes és demokratikus Jugo­szláviát. Másik londoni jelentés szerint a BERD jövő júniusban hagyja jó­vá az első kölcsönöket a kelet- és közép-európai államoknak. Jacques Attali becslése szerint az egykori tervgazdaságú országok­nak 15 évig kell segélyt folyósí­tani, hogy felélénkítsék gazdasá­gukat. Hozzáfűzte, hogy a BERD a szükséges összeg 15 százalékát, vagyis kétbillió ECU-t képes fo­lyósítani az elkövetkező 20 évben. Mitterrand volt tanácsadója kije­lentette, hogy a BERD rendkí­vül elővigyázatos lesz hitelezési politikájában, s csak azok az or­szágok számíthatnak pénzre, ame­lyek a legmagasabb osztályzatot kapják e pénzintézettől. (Tanjug) Fenntartás nélküli támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Markovic hangsúlyozta, hogy a brit kormányfővel a jugoszláviai helyzetről és az SZVT által meg­kezdett reformokról folytatott meg­beszélést. Major arról biztosította, hogy a jugoszláv kormány igyeke­zetei konkrét támogatást kapnak. Ante Markovic hangsúlyozta, hogy igen elégedett a vendéglátó­jával folytatott megbeszélésekkel, amelyeken nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem az Európai Közösség, az újonnan alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a 24-ek csoportja és más nemzetközi szervezetek és intéz­mények részéről való támogatás­ról is szó esett. A jugoszláv kormányfő volt az első külföldi kormányfő, akit teg­nap John Major fogadott. Kette­jük megbeszélése a tervezettnél va­lamivel tovább tartott, amit azzal magyaráznak, hogy a brit kor­mányfő első kézből kívánt érte­süléseket szerezni a jugoszláviai helyzetről. Ante Markovic tegnap London­ban jelen volt az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank ünnepé­lyes felavatásán. „Jugoszlávia kimondottan vál­ságos időszakon megy keresztül, s végre döntenie kell, hogy foly­tatja-e a reformokat vagy vissza­lép a múltba. Az alapvető prob­léma a tulajdonviszonyok megvál­toztatása, s emiatt hatalmi harc folyik, s összetűzésbe került a na­cionalista, a nemzeti-klerikális és a kommunista ideológia. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy nem térhetünk vissza a múltba” — je­lentette ki vasárnap késő este Londonban Ante Markovic, az SZVT elnöke ott dolgozó jugoszláv közgazdászok és az újságírók előtt. Markovic hangsúlyozta, hogy az SZVT semmi áron sem áll el a reformoktól, mert ezektől függ az ország sorsa. Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank munkájának ünne­pélyes megindítása alkalmából hangsúlyozta, hogy ezt a bankot az egykori szocialista országok fejlődése érdekében alapították, s nemcsak a gazdasági, hanem el­sősorban a politikai változások miatt. „Jugoszláviában elkerülhetetle­nek a reformok” — hangsúlyoz­ta Markovic, s megállapította, hogy sikertelenségük totalitarizmusba torkollhat. Közölte, hogy a refor­mok valóra váltásában beállt hat­hónapos kényszerszünet 15 milli­árd dollárjába került Jugoszláviá­nak, s végső ideje ismét megin­dítani a reformfolyamatokat. A kormányfő a Nagy-Britanniában dolgozó jugoszláv közgazdászok­nak elmondta, hogy április 19-én újabb intézkedéscsomaggal áll a jugoszláv képviselőház küldöttei elé, amelynek célja, hogy felélesz­­szék a reformfolyamatokat, ame­lyek jó eredményeket mutattak fel, mielőtt tavaly ősszel teljes zárlat alá helyezték őket. Megállapítva, hogy a legválsá­gosabb pillanatokon feltételezhe­tően túljutottunk már, Markovic kijelentette, hogy öt válságos már­ciusi napon nem működött az el­nökség és a képviselőház, s egye­dül az SZVT és a Jugoszláv Nép­hadsereg folytatta rendes tevé­kenységét. Ezt a válságos idő­szakot sikerült demokratikus esz­közökkel átvészelni, s most már javul a helyzet. Ezzel kapcsolat­ban a jugoszláv kormányfő meg­említette George Bush amerikai elnök üzenetét és az Európai Kö­zösség, valamint más nemzetközi intézmények álláspontját. Habár számít a jelentős nem­zetközi tényezők teljes támogatá­sára, Ante Markovic figyelmez­tetett arra, hogy Jugoszlávián senki sem segíthet, amennyiben az ország maga ezt nem akarja. „Jugoszlávia fennmaradását csak­is a reformok biztosíthatják” — szögezte le végül az SZVT elnöke. (Tanjug) „Gorbacsovot nem fenyegeti veszély” Valentyin Pavlov londoni nyilatkozata a szovjetunió­beli helyzetről A Szovjetuniót megrázkódtató összes nehézség ellenére Gorbacsov elnököt nem fenyegeti leváltásá­nak, sem katonai puccs veszélye, jelentette ki Valentyin. Pavlov szovjet miniszterelnök a londoni BBC-nek adott tegnapi nyilatkoza­tában. Azt állította, hogy két éven be­lül megkezdődik a szovjet gazda­ság felélénkülése, s ehhez türelem kell. Hozzáfűzte, a helyzet javí­tásában kifejtett erőfeszítéseiben Gorbacsovot támogatja a hadsereg, a biztonsági szolgálat, s nincs ve­szély, hogy erőszakos úton eltávo­lítsák. A kormányfő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a sztrájkoló bányászok ellen nem alkalmaznak erőszakot, mert erővel senkinek sem parancsolhatják meg, hogy dolgozzon. Felkérte Borisz Jelcin szovjet vezetőt, hasson a bányászokra, hogy szüntessék be a szovjet ipart a tönk szélére sodró sztrájkot, s támogassa Gorbacsovot, hogy de­mokratikus módszerekkel hajtsák végre a szükséges változást a po­litikai és gazdasági rendszerben. (Tanjug) (Reuter telefoto) Tegnap kezdődött meg Szófiában Grigor Sztojkov és Ljubomir Sin­­derov volt kommunista miniszte­rek perének tárgyalása, azzal vá­dolják őket, hogy a csernobili ka­tasztrófa idején eltitkolták az in­formációkat. A képen, a bíróság épülete előtt tüntető tömeg

Next