Magyar Szó, 1991. április (48. évfolyam, 104-118. szám)
1991-04-16 / 104. szám
1991. április 16., kedd MAGYARORSZÁG DIPLOMÁCIÁJA Személycsere tizenhárom nagykövetség élén Zwack Péternek megszűnt a munkaviszonya a Külügyminisztériumban (Állandó tudósítónktól) Budapest, április 15. A magyar diplomácia az idei évben tizenhárom állomáshelyén tervez váltást. Ezzel tulajdonképpen folytatódik a misszióvezetők tavaly megkezdett váltása. Az idénre tervezett váltások túlnyomó többsége normális, menetrendszerű váltás — közölte a ma délben megtartott sajtótájékoztatón Hermann János, a külügyminisztérium szóvivője. Mindez az ún. Zwack-üggyel kapcsolatban hangzott el. A szóvivő közölte ugyanis, hogy Zwack Péter, aki a hétvégén Budapestre érkezett, miután a Külügyminisztérium azonnali hatálylyal felmentette az amerikai nagykövet posztjáról és hazarendelte, ma reggel megbeszélést folytatott a Külügyminisztérium illetékes vezetőivel. — Miről beszélt Jeszenszky Zwackkal? — vetette fel a kérdést a szóvivőnek az egyik külföldi újságíró. — Semmiről. A külügyminiszter ugyanis nem találkozott a volt washingtoni nagykövettel! — válaszolta Hermann János, majd közölte, hogy a Külügyminisztériumban az a megállapodás született, hogy megszűnik Zwack Péter munkaviszonya és a volt nagykövet magánemberként tér vissza az Egyesült Államokba. A botrányos Zwack-ügy érintettei tehát nem találkoztak, noha Zwack is és Jeszenszky is visszatért Budapestre. Szombaton délután a Ferihegyi repülőtéren Zwack Péter azt nyilatkozta, hogy nem fűti sem a harag sem a bosszúvágy, és úgy érzi, hogy Magyarország érdekeit a legjobb tudása szerint felelősségteljesen képviselte az USA-ban. Arra a kérdésre, hogy ,haragszik-e " a külügyminiszterre, Zwack a következőt válaszolta: „Én kezet nyújtanék neki.” Következett a pótkérdés: „Tehát nem tartja fönn korábbi álláspontját, hogy a miniszter mondjon le?” A válasz: „Erről most nem nyilatkozom.” Nyilatkozott az újságíróknak a repülőtéren a norvégiai, dániai és írországi körútról hazaérkező Jeszenszky Géza külügyminiszter is. Arra a kérdésre, hogy befolyásolta-e tárgyalásának hangulatát a Zwack-ügy, a külügyminiszter a következőket válaszolta: „Nagyon jó hangulatú tárgyalásokat folytattam. Sajtóértekezleteken kaptam egy-egy kérdést erről, hivatalos partnereim ezzel nem foglalkoztak. Amúgy, akik kérdezték, azokat megnyugtathatom vagy kiábrándíthatom, nem készülök nagykövetnek Washingtonban”, majd hozzáfűzte, hogy „meglehetősen furcsa, hogy egy lecserélt játékos az edző leváltását követelje. A tavaly visszavott sok nagykövet is érezhette volna úgy, hogy maradhatna, mégsem kerekített ebből vihart”. Magyarországi újságírói körökben mindezek után most az a találgatások témája, hogy ki lesz Magyarország új washingtoni nagykövete. A mai Magyar Hírlap c. napilap több nevet is említ, így például Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének a nevét, ám nem valószínű, hogy Kádár feladná pozícióját a kormányban. Hasonló okokból nem valószínű az sem, hogy Somogyi ferenc lesz az új nagykövet, aki egyebek között New Yorkban a magyar ENSZ-képviseleten szerzett különleges tapasztaltokat, s most államtitkári rangban van. A lap említi Erdős Andrée nevét is, aki jelenleg Magyarország ENSZ-képviseltének vezetője. Mindezekre a találgatásokra Hermann János szóvivő azt válaszolta, hogy ez előbb tartozik Las Vegas szférájához, mint Washingtonhoz (mármint azért, mert csak tippelésről van szó a lap részéről). Végezetül még egy, inkább kuriózumnak tekinthető mozzanat a Zwack-üggyel kapcsolatban. A párizsi Le Monde című napilap szombati cikkében olyan következtetésre jutott, hogy a magyarországi nagykövetügyet tulajdonképpen a volt kommunisták szítják. A Le Monde a volt kommunisták aktivizálódásának jeleként értékeli Németh Miklós volt miniszterelnök kinevezését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnökévé, Horn Gyula exkülügyminiszter közszerepléseit és a „reformkommunista” Pozsgay Imre kísérletét, hogy az MDF disszidenseiből új pártot kovácsoljon. A párizsi napilap cikkében arra a következtetésre jut, hogy a kormánykörökben dúló személyi vitákat a volt kommunisták szítják, akik a politikai és szociális feszültségek láttán újból felemelték a fejüket. Az örvény első áldozata a washingtoni nagykövet, s a következő talán maga a külügyminiszter — véli tudni a La Monde A Le Monde cikkére a mai Népszabadság gyorskommentárban reagál és hamis következtetéseknek minősíti. CSORBA Zoltán Magyar Sió KÜLPOLITIKA 3 Tízezer felett az áldozatok száma (Folytatás az oldalról) zött menekülttáborokban az iraki menekültek körében tífusz- és kolerajárvány pusztít. Uludere délkelet-törökországi város orvosai azt mondják, hogy a közeli, 2400 méter tengerszint feletti magasságon létesített menekülttábor mintegy 80 000 menekültje körében tömegesen pusztít a tífusz. Ugyanakkor kolerás megbetegedésekkel is találkoztak. Ez annak a következménye, hogy a menekültek ugyanannak a folyónak a vizét isszák, amelyben ruhájukat mossák. Az uluderei hatóságok szerint a város vízforrásai nem elegendőek a menekültek ellátására. A hatóságok képviselői azt is közölték, hogy a kenyérért és más élelmiszerekért a menekültek majdnem 10 kilométeres sorban várakoznak. A 300 kilométeres török—iraki határ mentén hatalmas sátortáborok alakultak, rögtönzött kórházakkal és mozgó konyhákkal. Az USA-ból, Nagy-Britanniából, Németországból és más nyugati országokból érkező segély azonban nem elegendő. A török hatóságok engedélyezték a menekülteknek, hogy leereszkedjenek a hegyekből a síkságra, hogy megvédjék magukat a nagy hidegtől. Ugyanakkor még 20 000 menekültet helyeztek el Silopi török város szálláshelyein. MEGÉRKEZETT A TÖRÖK—IRAKI HATÁRRA AZ AMERIKAI KATONÁK ELSŐ CSOPORTJA A török—iraki határra érkezett különben az amerikai katonák első csoportja a 8000 közül, akik részt vesznek majd a több millió iraki menekült számára létesítendő biztonsági övezet létrehozásában. A biztonsági övezet létrehozása gyakorlatilag már meg is kezdődött. Iskenderum földközi-tengeri török kikötőbe megérkeztek az amerikai hajók, amelyek 10 000 tonna élelmiszert és felszerelést szállítottak a menekülteknek. A tervek szerint az elkövetkező két hónapban összesen kétmillió tonna segélyt fognak odaszállítani. A tegnapi török lapok közlése szerint a törökországi kikötőkbe és repülőterekre érkező élelmiszerrel és felszereléssel együtt amerikai katonák is jönnek, hogy részt vegyenek a török—iraki határ mentén és Irak északi részén létrehozandó menekülttáborok és települések felállításában. Ezekben naponta 700 000 iraki menekültnek fognak főzni. A NATO incirliki támaszpontjára már 5000 amerikai katona érkezett, míg Iskenderunba mintegy 2000. Az iraki menekültek biztonsági övezetének létrehozása céljából megkezdett hadművelet legalább 500 millió dollárba fog kerülni, mivel a menekültek településein az élelmiszeren kívül biztosítani akarják az áram- és vízszolgáltatást is, és ki akarják építeni a csatornahálózatot. ELLENTMONDÁSOS JELENTÉSEK Az iraki—török, illetve iraki— iráni határ menti övezet hegyvidékén bolyongó, biztonságos menedéket kereső kurd menekültek kálváriája tovább tart, annak ellenére, hogy az iraki kormány amnesztiát hirdetett a részükre, és több ízben is felszólították őket, hogy térjenek vissza otthonukba. Iraki források szerint ugyan sok kurd „belátta tévedését”, és egyre nagyobb számban tér vissza korábbi állandó lakhelyére. A bagdadi rádió szerint csak az utóbbi napokban 40—50 ezer киш tért vissza otthonába. Az iraki tájékoztatási eszközök állításával szemben (a rufiyek az iraki Kurdisztánban uralkodó helyzet fokozatos normalizálódásának képét szeretnék kialakítani a külföld előtt) az öböltérség más országokbeli rádióállomásai viszont egészen mást állítanak. A kuvaiti rádió például tegnap nyugati hírforrásokra hivatkozva azt közölte, hogy még mindig több száz kurd menekült veszti életét naponta, s nemcsak a hideg és az éhezés következtében, hanem az iraki kormány katonák automata fegyvereitől is. ELŐRELÉPÉS AZ ENSZKÜLDÖTTSÉG ÉS A BAGDADI KORMÁNY TÁRGYALÁSAIN Az ENSZ, és a bagdadi kormány előrehaladást ért el az iaki menekültek helyzetének javításáról folytatott megbeszéléseken, közölte vasárnap este Zia Rizvi, a világszervezet főtitkárának helyettese. A világszervezet küldöttségének tagjaként tegnapelőtt tárgyalt a bagdadi kormány képviselőivel. Utána megelégedésének adott hangot, hogy Bagdad kérte a kurdokat, hogy térjenek vissza Irakba. Rizvi közölte, hogy az iraki hatóságok hajlandók együttműködni a menekültek megsegítésére vonatkozó összes ENSZ-kezdeményezés érvényesítésében. Közlemény Drnovšek amerikai látogatásáról A Szlovén Köztársaság Tájékoztatási Titkársága közölte a nyilvánossággal, hogy dr. Janez Drnovšek, a JSZSZK Elnökségének tagja vasárnap óta több napos látogatáson tartózkodik az Amerikai Egyesült Államokban, ahol találkozni fog számos nemzetközi pénzintézmény vezető tisztségviselőivel, továbbá az amerikai politikai élet egyes magas rangú képviselőivel. Ezzel kapcsolatban felhatalmazták a JSZSZK Elnökségének tájékoztatási szolgálatát, hogy közzétegye: dr. Janez Drnovšek nem a Jugoszláv Elnökség határozata alapján, s nem a szövetségi elnökségi tag funkciójában utazott az USA-ba. (Tanjug) MEGKEZDTE MUNKÁJÁT A BERD (Folytatás az 1. oldalrÓl) a bank segítséget nyújt a volt szocialista országok gazdasági és politikai rendszerének átalakításához, s ezzel új közös élet kezdődik a kontinensen. A pénzintézetet Mitterrand francia elnök kezdeményezésére hozták létre a Kelet-Európában bekövetkezett változások után, hogy e térségnek segítséget nyújtsanak a piacgazdálkodás és a többpártrendszer kiépítéséhez. A bank jelenleg hozzávetőleg 15 milliárd dollár tőkével rendelkezik, a legnagyobb részvényes Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Olaszország és Japán. Összesen negyven ország, közöttük Jugoszlávia, fektette be tőkéjét. Jövőre kölcsönöket folyósít, s részt vesz a beruházásokban Kelet-Európában. Alapszabálya szerint tőkéjének legalább 60 százalékát ruházzák be a magánszektorba. Az intézet ezenkívül más szolgáltatást nyújt, például részt vesz pénzügyi, bankszakértők képzésében, és szakmai elemzések kidolgozásában. Előreláthatólag hamarosan közzéteszik, milyen feltételekkel folyósítanak egyes országoknak, illetve üzletembereknek hitelt. A bankban nem leplezik, hogy a gazdaságon kívül meghatározott politikai feltételeket (többpártrendszer, emberi jogok) is tiszteletben kell tartani. A kölcsönök jóváhagyásáról a kormányzók döntenek. Jugoszlávia részéről ebben Branimir Zvekan szövetségi pénzügyi titkár vesz részt, a végrehajtó titkárok közé pedig Branimir Palkovic tartozik. A bank székhelye London. Elnökévé Mitterrand francia elnök közeli munkatársát, Jacques Attalit nevezték ki. A tegnapi ünnepségen részt vett Ante Markovic, az SZVT elnöke is. Londoni tartózkodása alatt több megbeszélést folytatott külföldi államférfiakkal, közöttük John Major kormányfővel, Mitterrand elnökkel, Delors-ral, az Európai Bizottság elnökével, Jacques Santerral, Luxemburg miniszterelnökével, az EGK elnöklőivel és másokkal. E találkozókon Ante Markovic reményének adott hangot, hogy segítséget nyújtanak Jugoszláviának a reform végrehajtásához. Kérte tárgyaló feleit, hogy maradéktalanul támogassák az egységes és demokratikus Jugoszláviát. Másik londoni jelentés szerint a BERD jövő júniusban hagyja jóvá az első kölcsönöket a kelet- és közép-európai államoknak. Jacques Attali becslése szerint az egykori tervgazdaságú országoknak 15 évig kell segélyt folyósítani, hogy felélénkítsék gazdaságukat. Hozzáfűzte, hogy a BERD a szükséges összeg 15 százalékát, vagyis kétbillió ECU-t képes folyósítani az elkövetkező 20 évben. Mitterrand volt tanácsadója kijelentette, hogy a BERD rendkívül elővigyázatos lesz hitelezési politikájában, s csak azok az országok számíthatnak pénzre, amelyek a legmagasabb osztályzatot kapják e pénzintézettől. (Tanjug) Fenntartás nélküli támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Markovic hangsúlyozta, hogy a brit kormányfővel a jugoszláviai helyzetről és az SZVT által megkezdett reformokról folytatott megbeszélést. Major arról biztosította, hogy a jugoszláv kormány igyekezetei konkrét támogatást kapnak. Ante Markovic hangsúlyozta, hogy igen elégedett a vendéglátójával folytatott megbeszélésekkel, amelyeken nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról, hanem az Európai Közösség, az újonnan alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a 24-ek csoportja és más nemzetközi szervezetek és intézmények részéről való támogatásról is szó esett. A jugoszláv kormányfő volt az első külföldi kormányfő, akit tegnap John Major fogadott. Kettejük megbeszélése a tervezettnél valamivel tovább tartott, amit azzal magyaráznak, hogy a brit kormányfő első kézből kívánt értesüléseket szerezni a jugoszláviai helyzetről. Ante Markovic tegnap Londonban jelen volt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ünnepélyes felavatásán. „Jugoszlávia kimondottan válságos időszakon megy keresztül, s végre döntenie kell, hogy folytatja-e a reformokat vagy visszalép a múltba. Az alapvető probléma a tulajdonviszonyok megváltoztatása, s emiatt hatalmi harc folyik, s összetűzésbe került a nacionalista, a nemzeti-klerikális és a kommunista ideológia. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy nem térhetünk vissza a múltba” — jelentette ki vasárnap késő este Londonban Ante Markovic, az SZVT elnöke ott dolgozó jugoszláv közgazdászok és az újságírók előtt. Markovic hangsúlyozta, hogy az SZVT semmi áron sem áll el a reformoktól, mert ezektől függ az ország sorsa. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkájának ünnepélyes megindítása alkalmából hangsúlyozta, hogy ezt a bankot az egykori szocialista országok fejlődése érdekében alapították, s nemcsak a gazdasági, hanem elsősorban a politikai változások miatt. „Jugoszláviában elkerülhetetlenek a reformok” — hangsúlyozta Markovic, s megállapította, hogy sikertelenségük totalitarizmusba torkollhat. Közölte, hogy a reformok valóra váltásában beállt hathónapos kényszerszünet 15 milliárd dollárjába került Jugoszláviának, s végső ideje ismét megindítani a reformfolyamatokat. A kormányfő a Nagy-Britanniában dolgozó jugoszláv közgazdászoknak elmondta, hogy április 19-én újabb intézkedéscsomaggal áll a jugoszláv képviselőház küldöttei elé, amelynek célja, hogy feléleszszék a reformfolyamatokat, amelyek jó eredményeket mutattak fel, mielőtt tavaly ősszel teljes zárlat alá helyezték őket. Megállapítva, hogy a legválságosabb pillanatokon feltételezhetően túljutottunk már, Markovic kijelentette, hogy öt válságos márciusi napon nem működött az elnökség és a képviselőház, s egyedül az SZVT és a Jugoszláv Néphadsereg folytatta rendes tevékenységét. Ezt a válságos időszakot sikerült demokratikus eszközökkel átvészelni, s most már javul a helyzet. Ezzel kapcsolatban a jugoszláv kormányfő megemlítette George Bush amerikai elnök üzenetét és az Európai Közösség, valamint más nemzetközi intézmények álláspontját. Habár számít a jelentős nemzetközi tényezők teljes támogatására, Ante Markovic figyelmeztetett arra, hogy Jugoszlávián senki sem segíthet, amennyiben az ország maga ezt nem akarja. „Jugoszlávia fennmaradását csakis a reformok biztosíthatják” — szögezte le végül az SZVT elnöke. (Tanjug) „Gorbacsovot nem fenyegeti veszély” Valentyin Pavlov londoni nyilatkozata a szovjetunióbeli helyzetről A Szovjetuniót megrázkódtató összes nehézség ellenére Gorbacsov elnököt nem fenyegeti leváltásának, sem katonai puccs veszélye, jelentette ki Valentyin. Pavlov szovjet miniszterelnök a londoni BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában. Azt állította, hogy két éven belül megkezdődik a szovjet gazdaság felélénkülése, s ehhez türelem kell. Hozzáfűzte, a helyzet javításában kifejtett erőfeszítéseiben Gorbacsovot támogatja a hadsereg, a biztonsági szolgálat, s nincs veszély, hogy erőszakos úton eltávolítsák. A kormányfő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a sztrájkoló bányászok ellen nem alkalmaznak erőszakot, mert erővel senkinek sem parancsolhatják meg, hogy dolgozzon. Felkérte Borisz Jelcin szovjet vezetőt, hasson a bányászokra, hogy szüntessék be a szovjet ipart a tönk szélére sodró sztrájkot, s támogassa Gorbacsovot, hogy demokratikus módszerekkel hajtsák végre a szükséges változást a politikai és gazdasági rendszerben. (Tanjug) (Reuter telefoto) Tegnap kezdődött meg Szófiában Grigor Sztojkov és Ljubomir Sinderov volt kommunista miniszterek perének tárgyalása, azzal vádolják őket, hogy a csernobili katasztrófa idején eltitkolták az információkat. A képen, a bíróság épülete előtt tüntető tömeg