Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)
1991-06-05 / 152. szám
" . Ilyenek vagyunk ... A napokban két prigrevicai diák, egy hetedikes és egy nyolcadikos fiú, ki tudja, milyen gondolatoktól vezérelve átruccant Szilágyira és ellopott egy kisebb motorkerékpárt. Gazdája nemsokára észrevette, hogy a vendéglő elöl „elkötötték” a járgányt. Egyik barátjával traktorra pattant és a tolvajok után eredtek. Időközben a vendéglőből értesítették a rendőröket is. Utolérték az egyik fiút, mert volt egy kis szerencséjük, ugyanis kifogyott a motorkerékpár tartályából az üzemanyag. Visszahozták a vendéglőbe, majd a rendőrökkel együtt a másik fiú után eredtek. Meglett a motor, megtalálták az időközben eldobott dokumentumokat, a hajtási jogosítványt és a forgalmi engedélyt is, meg az egyik fiúnál találtak még valamit: egy pisztolyt. Pisztolyt egy tizenöt éves fiúnál. Kik lehetnek a szülei, vajon hogyan nevelik, vajon mi keresnivalója van Szilágyin egy pisztollyal felfegyverkezett nyolcadikosa diáknak? TANÁR úr, adja vissza a FIZETÉSÉT! Talán nem is fontos, melyik iskolában történt, hogy агок a diákok, akiket már néhány éve tanít egy történelemtanár felszólították a tanár urat, adja vissza a fizetését, amit eddig felvett. Adja vissza azért, mert eddig másképp tanította a történelmet, másra mondta azt, hogy igaz, elhitette vekinte ahazugságokat, szóval most másképp tanítja, valószínűleg azért, mert másképp szabad, vagy másképp kell. Hát ezért szólították fel a diákok, hogy adja vissza a fizetést, amit az elmúlt évek során felvett. Érdekes, nemden SZAVATOLT KERESET A legtöbb vállalatban kijátsszák a szavatolt keresetek kifizetésével kapcsolatos törvényes előírásokat. Arról van szó, hogy egy-egy gyár mindegyik dolgozójának joga van arra a bizonyos 3800 dinárra. Azonban mi történik? A dolgozók egy részének 1,000~ 2500 dinárt fizetnek ki, a főnökök, igazgatók pedsig 5000—6000 dinárt kapnak. Az átlag így nem haladja meg a 3800 dinárt. Amennyiben a munkások bírósághoz fordulnának, megkapnák a különbözetet, de ezt nem sokan tudják, így, legalábbis egyelőre minden marad a régiben. BETÖRIK A KIRAKATOT Ki tudja, hányadszor törték már be az egyik zombori albán nemzetiségű cukrász kirakatát. Betörik az üveget, pár napig úgy ál, utána emberünk mestereket hív, azok újra üvegeznek és akkor minden kezdődik elölről. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: egyeseknek csak azért van útban az a bizonyos kirakat, mert egy albán tulajdonában van? Holnap kik következnek: a magyarok, vagy a horvátok? Ki tudja? _________________ (bi) Ismét termel a takarmánykeverő Több mint húsz év kellett ahhoz, hogy az egykori nemesmiliticsi takarmánykeverő ismét elkezdje termelését. Két évtizede, az akkori szövetkezeti vezetés zombori nyomásának engedve megszüntette termelését, mondván, hogy a kis üzemekben nem kifizetődő a munka. Most a nemesmiliticsi Zadrugar Földműves-szövetkezet kezdeményezésére ismét termelnek, takarmány készül a helybeli és környék állattartóinak megrendelésére. Mindenük megvan, mégis lopnak Tavaly 102 kiskorú követett el bűncselekményt Zombor község területén. Van köztük egy gyerek, aki ellen összesen 30 feljelentés érkezett! Az elkövetőknek csaknem a fele zombori, a többiek falusiak. A lopások száma 34, a betöréses lopásoké pedig 27. Legalábbis ennyi esetre derítettek fényt. Nem csoda, hogy egyre többen vetemednek lopásra, hiszen mind nehezebb a megélhetés, modanák a kevésbé beavatottak. Az adatokból azonban kiderül, szó sincs arról, hogy a kiskorúak kényszerből vétenek a törvény ellen. Hatvanhat százalékuknak együtt élnek a szülei és elenyésző (16 százalék) a munkanélküliek száma. Legtöbbjük rendezett családi körülmények között él, igen kevesen vannak albérletben. Növekvőben van a 14 évvel fiatalabb elkövetők száma, tavaly 40 százalékuk nem érte el ezt az életkort! Az illetékesek megállapították, egyetlen lopás sem történt létszükségletből. Élelmiszert sose vittek magukkal, műszaki árut azonban annál inkább. A lopott holmit eladták, a pénzt viszont leginkább a játékkaszinókban költötték el. Elgondolkoztató, hogy az elkövetők jelentős része tehetős szülők gyereke. A szülőknek azonban a jelek szerint minden fontosabb a nevelésnél, inkább futnak a pénzük után, minthogy a csemetéjükkel foglalkoznának. Méginkább elgondolkoztató, hogy egyesek odáig mennek, hogy szociális otthonba viszik gyereküket, csakhogy ne kelljen vele bajlódniuk. Ilyesmire korábban sose akadt példa de tavaly ez is előfordult. Mind több az iskolakerülő. Téved, aki azt hiszi, hogy ez különösebben izgatja Szüleiket. Azt «■ unumjcuv, nun krcij, malik az osztályt, majd befejezik a felnőttek általános iskoláját. Akikre viszont szigorúbban rászólnak, egyszerűen elszöknek hazulról és csavarognak. Szöknék a szociális otthonból is. A rendőrségnek egyre nehezebb dolga van velük, mert nem egy esetben a kiskorú lányok Boszniában kötnek ki, és ilyen esetekben már nincs kizárva a prostitúció se. Tudomásuk van az illetékeseknek arról is, hogy az ideiglenesen errefelé dolgozó albánok csopotjai erőszakoskodnak a gyerekekkel... Valamennyire talán megnyugtató, hogy a legújabb kimutatások szerint csökkent a kiskorú bűnözés. A községi közvádlóságra ugyanis május 28-áig „mindössze" 35 bűnvádi följelentés érkezett 49 kiskorú ellen, míg a tavalyi azonos időszakban 50 följelentés volt 65 elkövető ellen. Köztük sokan nem először vétettek a törvény ellen. Tény, hogy a politikai és a gazdasági válság a családok válságát is előidézi, a gyerekneveléssel azonban mégis többet kellene törődnünk otthon és az iskolában is ... H. A. Nem sikerült a referendum Eleddig szinte elképzelhetetlen "volt Hódság községben (is), hogyig ne sikerüljön a referendum, azaz a helyi járulék bevezetése illetve meghosszabbítása. Úgy tűnik azonban, hogy elmúltak azok az idők, amikor az öntudatos polgárok tömegesen járultak az urnák elé és túlnyomó többségük helyeselte a pótadót. A községhez tartozó Ratkovón második nekirugaszkodásra se sikerült a referendum. Ez mindenesetre komoly gondok elé állítja a helyi közösséget, mert a közművesítés folytatásából ily módon nem lesz semmi, de a meglevő létesítmények karbantartását sem tudják majd miből finanszírozni. Hódság községben a ratkovóihoz hasonló eset eddig még nem fordult elő, tekintettel azonban az egyre súlyosabb megélhetési körülményekre, a jövőben alighanem semmilyen szenzáció nem lesz abban, egy-egy helyi közösségben sikertelenül végződik a referendum. Sajnos azonban egyelőre senki sem tudja megválaszolni a kérdést, milyen forrásokból teremtsék elő a helyi közösségek zavartalanítakö időjéhez szükséges pénzt, ha a polgárok nem fizetnek pótadót. .. H. A. ünnepség a Tájékoztatási Központban Harminchét évvel ezelőtt jelent meg a zsombori Somborske novine első száma. A zombori Tájékoztatási Központban ünnepséget tartottak az elmúlt pénteken az évforduló alkalmából. Zombortban a helyi népszínház nagytermében Boro Canak, a Tájékoztatási Központ igazgatója szólt az elmúlt harminchét évről, elmondta, hogy a Zombori Tájékoztatási Központ hamarosan közvállalattá, majd pedig részvénytársasággá alakul át, azzal a célkitűzéssel, hogy körzeti jellegű legyen, ide csatlakoznak majd az apatini,a hódsági és a környező községek tájékoztatási eszközei is. — Ha elismeri Szerbia, ha nem, Zombor körzeti központ volt és marad is, és ezt szem előtt tartva fejlesztjük a tájékoztatási központot. Az újság és a rádió melllett hamarosan TV központot nyitunk, hogy még közelebb kerüljünk a polgárokhoz — mondotta Đuro Canak. Az ünneplő Tájékoztatási Központ dolgozóit és a szép számú vendééget Milan Rakas, a zombori községi képviselő-testület elnöke is köszöntötte. Milan Lučić tartományi tájékoztatási titkár a vajdasági tájékoztatási eszközök nevében köszöntötte az ünneplőket. — Csak a pártatlan, szabad, elfogulatlan tájékoztatásnak van jövője. Támogatjuk, hogy körzeti TV központot nyissanak ebben a városban, reméljük sikerrel jár majd a munkáink — mondotta Milan Lučka. Elismerésben részesítették azokat, akik tíz éve dolgoztak a központban, ezek I Ljubica Dokic és Mirko Terzić, tizenöt éve dolgoznak: Marica Sremcevic, Sava Kövein, Hám Károly és Petar Gugleta, húsz éve pedig Dusán Kolundzija. Tegnap bemutatták a központ újságírójának, David Keeman költőnek a sorrendben hetedik verseskötetét, majd pedig megnyílt Petar Gugleta festő tárlata. Harmincegy alkotását mutatta be. (-a) Bolac Gugleta tárlatának megnyitója DUNATÁJ Leállt a munkával a zombori gyepmestertelep Az illetékesek már korábbam figyelmeztették a zombori gyepmestertelepet, illetve dögharvasítóf- és proteinévárat, küszöbölték ki a műszaki fogyatékosságokat, ellenkező esetben félbe kell szakítaniuk a termelést. Sokat panaszkodtak ugyanis a polgárok az elviselhetetlen bűzre, a környezet folyamatos szennyezésére, pénz hiányában, azonban képtelenek voltak az előírásoknak megfelelő felszereléssel ellátni a hamvasátót. A községi egészségügyi felügyelőség határozata értelmében ideiglenesen le kellett állni a munkával. Egyelőre bizonytalan, mikor folytathatják a termelést, mivel tetemes összeg, mintegy 13 millió dinár hiányzik ahhoz, hogy megvásárolhassák és fölszereljék a szükséges berendezéseket. Elhangzottak egyébként olyan megállapítások is, hogy beláthatatlan következményei lehetnek a termelés beltiltásának, ily módon ugyanis még fokozottabb lehet a szennyeződés. Ez a föltevés különben nem alaptalan, ha igaz, hogy a polgárok éppen akkor panaszkodtak az elviselhetetlen bűzre, amikor szünetelt a munka a hamvasztóban! Honnan előteremteni az említett összeget? A községi végrehajtó tanács szerint, sürgősen kell intézkedni ennek érdekében. A tartományi kormány, továbbá azon vállalatok segítségére számítanak, amelyek már régóta üzleti kapcsolatban vannak a zombori gyepmesterteleppel. II. A. Siklóson járt a kupuszinai tantestület A kupuszinai József Attila Általános Iskola dolgozói a siklósi Hajdú János Általános Iskola munkaközösségének meghívására részt vettek a pedagógusnapon. A vendégeket Mecseki József, az iskola igazgatója köszöntötte, majd a tanulók kedveskedtek alkalmi műsorral. Guzsvány József, a kupuszinai iskola igazgatója megköszönte a meghívást és kifejezte reményét, hogy a baráti találkozó alkalom a kölcsönös tapasztalatcserére a nevelő- és oktatómunkában. A siklósi tanárok kedvesen elkalauzolták a kupuszinai pedagógusokat a városban és megtekintették a híres siklósi várat. A kellemes és hasznos időtöltés után a két iskola dolgozói megbeszélték, hogy a hasonló találkozásokra a jövőben is szükség van. M. G. Szemétbe fulladunk? Az utak mentén egy-két tarka domb. Vajon mi lehet? A síkságból kinövő piros, sárga, kék dombok mesterségesen épülnek, szemétmagaslataik, melyek egyre emelkednek az ég felé. Nagy darab föld pihen a hulladék alatt, várva megmentőjét, de ahogy múlnak a napok, úgy fogy a reménye. A föld idővel beletörődik a sötétségbe, ahova a nap lágy sugarai nem hatolhatnak át a szeméten. A föld alatt élő állatok elmenekülnek erről a helyről, amikor pedig már nem lesz hova, akkor belepusztulnak. A növények gyökerei elrothadnak. A hegynyi hulladék alatt megszűnik az élet. A felszínen élők sem maradhatnak fel a sok szemét és hulladék tetején. Puszta föld marad, mely erejét vesztette az emberre való várakozásban. Ha el is jön, már késő lesz, nem lesz kit és mit megmentenie. Csak tehetetlenül állhat a szemétdombon és maga is belefull. Az ember a „tarka” domboldalról szürke vízbe csúszik, és hánykolódik, míg a szennyes víz partra nem veti. _______ ТЛКН tanyé 1991. június 5. szerda Mindennapi egészségünk add meg nekünk ma Évről évre betegebben köszönti az emberiség június 3-01. ^ a ^ környeztetvédelmi világnapot, s az egyre inkább nyomasztó gondokat csak tiezíti a természetes létterünket, folyamatosan és ^szinte moderesen romboló emberi tevékenység. Alig győzni a súlyosnál súlyosabb katasztrófák jegyzését, azok környezetveszélyes, egészségromoló hátasát. Akár az év valamennyi napját környezetvédelmi nappá nyilváníthatnánk, akadna mindegyikre egy-egy világgá kürtölt vagy éppen agyonhallgatott baleset. A különböző rákfenék elleni küzdelem napjai, hetei, hónapjai arányosan sokasodnak az egész világot veszélyeztető karos enberi tevékenység terjedésével. Csak az a kérdés, mi fog !‘,fogamészetbarátok mozgalma vagy az ,,élőnment° közgazdászok ” [ miszerint : letet, vagyis élelmet, védelmet ász.A mázával a sokasodó emberiségnek. A természet meg tolródjon saját magára. A végzetes következményekkel járó esetek száma és milyarant bennünket hogy nem verhetjük meg, amíg eldől, ki kerekedik Elük azon egyszerű oknál lógva, hogy a földi P“TM*" régen felül vannak. A termérzet ezt olyképpen mutatja szemléletesen, hogy képtelen elviselni az egyre fokozódó terhelést, elnyelni, amivel kíméletlenül tömjük, nincs már ereje minduntalan száállítani a dolgok rendjéi. ... Egy tudós ember mondása jut eszembe mindennek kapcsán, aki tömören úgy fogalmazott, hogy az embert gondolkodásképessége különbözteti meg az állattól, de nem tanult meg tőle mindent. Az alat nem teszi tönkre a környezetét, mert fajta is tönkremenne, hanem kölcsönösen hasznos együttélési formát hozolt létre. . Az ember maga körül igyekszik mindent ésszerűen megszervezni, szebbé, jobbá és könnyebbé tenni. n.iközben saját tetterét rombolja. Korszerű kísértethajók cirkálnak a tengereken és kísértetvonatok .Bardoznak a szárazföldem mérgező hulladékanyaggal, a barlangokban márnem csillogó aranyat és kalózétszert rejtegetnek, hanem atomhulladékot, tömegpusztító fegyvereket. Az ökológiai egyensúlyban oly nagyméretű zavarok tapasztalhatók, hogy végkép is elérkezett az ideje, tegyünk meg mindent, amíg nem későt változtassunk szemléltet világunkon, mert a természettől függőnk, mondjunk le egy kicsit kényelmünkről, amúgy is hamis. Nehogy a reggeli imánk úgy hangozzék: mindennapi egészségünk add meg nekünk md. VIRÁG István ik vasúton . A falut érintő fontos útvonalaival számos gombosi család életében játszott és játszik nagy szerepet a vasút. Nem egy családfő a vasút szolgálatában biztosítja családjának a megélhetést. Az 1918-as születésű Bajcsi Ádám is a Vasútnál dolgozott legtöbbet életében és onnan is ment nyugdíjba. Ezekben a bizonytalan időkben, amikor egyre több kenyérkereső helyzete válik bizonytalanná munkahelyén, ha mást nem is, de a mindenkori kitartás és helytállás tanulságát szűrhetjük le idősebbjeink beszédéből. — Én először csak három elemi osztályt jártam ki — mondta Bajcsi Ádám. — Akkoriban volt az a biznyos névelemzés és nekem a nevem alapján szerb osztályba kellett menni, hát mondhatom, hogy nemigen tudtam szerbül és nem ment a tanulás, meg hát a szüleim bére-esek voltak és kellett nekik a segítség. Bár így mikor visszagondolok rá, legalább annyira futhatta volna, hogy valami mesterséget tanulhatok. Azt hiszem, a mesterségek közül a borbélyé állt legközelebb hozzám, azt gondoltam gyerekként, hogy a borbély csak kölnivizekkel teszvesz, illatosít. A szüleim különböző helyeken álltak béresnek: Veprődön, Bolmánban, Brúdpusztán és nekem is ki kellett vennem a munkából a részemet, így voltam cseléd-, pásztor-, csordás- és kanászgyerek. Sohasem felejtem el, hogy mennyit kínlódtam a disznókkal, örökké a kukoricába mentek. Nem volt cipőm vagy csizmám, mezítláb, fapapucsban meg bocskorban jártam. Aztán később kubikosnak is elszegődtem, de nem volt az egy biztos kereset, meg állandó munka sem, egyik nap bejelentettek, másnap kijelentettek mint alkalmazottat. A rokonságaimból többen is a vasúton dolgoztak, úgyhogy azt gondoltam, én is megpróbálom. Fel is vettek, dolgoztam Újvidéken, de a munkaidőm legnagyobb részét a falumban dolgoztam le. Különböző munkafeladatokat láttam el, voltam pályafenntartó, kocsirendező, váltókezelő és kalauz. Közben az esti iskolában tanultam, sőt később jó eredménnyel vasutasként is szakképesítést szereztem. Aztán a páromat is megtaláltam, megházasodtam és gyermekünk született. Az egyik legkedvesebb élményem is a vasúttal kapcsolatos. A háború idején behívtak katonának, Kecskeméten teljesítettem szolgálatot és hétvégén szabadságot kaptunk, egy napot. Nekem mindjárt mondta a feljebbvalóm, mivel messzebb lakok, nem érdemes hazamenni. Én meg arra hivatkoztam, hogy jól ismerem a vasutat és az összeköttetéseket, lesz időm haza- és visszatérni. Jó sokat utaztam, már csak éjjelre értem haza. A kisfiam a bölcsőben aludt, piros volt, egészséges. Akkor úgy éreztem, hogy mégis érdemes volt hazajönni ilyen rövid időre is. Kezdetben a szülőknél laktam a feleségemmel, majd hat évig a vasútállomáson levő lakásban. 53-ban vettünk házat a faluban. Házvételben és építésben volt részem elégszer. Csak a nagyvíz kétszer vitte el a házamat. Nem volt egy virágos az életem. Talán a fiatalkorom volt a legszebb — fejezte be Bajcsi Ádám. B. E. Bajcsi Ádám Fogadónap a népképviselőnél Mint ismeretes, az apatini község lakosságát Đuro Tvaric, a Szerbiai Szocialista Párt tagja képviseli a szerb parlamentben. Hogy munkája minél jobb és eredményesebb legyen, minden pénteken fogadónapot tart a Szerbiai Szocialista Párt apatini székházában. Az említett napokon 12 és 15 óra között lehet vele beszélgetni. Remélhetőleg segíthet majd azokon, akik ügyes-bajos gondjaikkal felkeresik. ” . Sok a kóbori ШШ kutya, kevés a Ш sintér. Ezért a Љ zombori községi végrehajtó tanács ф ISP 3 polgárságot is — felhatalmazta kut yavadászatra. Ne csodálkozzunk hát, ha vasvillával, csúzlival vagy valóságos lőfegyverrel látunk embereket rohangászni városszerte a megszeppent csavargók után. Ha a módszer beválik, lehetséges, hogy alkalmazni fogja az adóhivatal is, mivel sok az adóeltitkoló. kevés a pénzellenőr (vi)