Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-10 / 157. szám

1991. fárrius 10., hétfő Macmi­c MŰVELŐDÉS 9 Szólj, síp, szólj! A Gyermekrádió tehetségkutató népzenei vetélkedőjének eredményei Az újvidéki Gyer­mekrádó ha­todszor szervezte meg az általá­nos iskolás gyerekek népzenei ve­télkedőjét. A korábbi évek gya­korlatához hasonlóan a ben­evező­ket a szerkesztőség munkatársa kereste föl, hangszalagra vette műsorukat, majd az előselejtező után a legjobbakat a hétfői Jó reggelt, gyerekek! adás közvetí­tette. A bírálóbizottság (Sándor Géza zenepedagógus, Linka László, az Újvidéki Rádió népzenei osz­tályának szerkesztője és Dudás Anikó, a Gyermekrádió szerkesz­tője) a napokban meghallgatta a vetélkedő anyagát. Örömmel álla­pította meg, hogy jelentősen gya­rapodott a jó ének- és hangszer­szólisták száma, viszont elszo­morító az, hogy a gyerekek kö­zösségi éneke, az osztálykórusok műsorai, a hatodik vetélkedőn sem emelkedtek ki, és nem tet­tek eleget az elvárásoknak. Egy­két kivétel persze akad, s talán reményt kelthet az a tény, hogy a sok jó szólista talán hozzájárul a szép közös éneklés kialakulásá­hoz. A díjazott gyerekeknek a Gyer­mekrádió dalos füzeteket, köny­veket adományoz, a legeredmé­nyesebb pedagógusoknak pedig a kecskeméti Kodály Zoltán Zene­­pedagógiai Intézet ajándékkiad­­ványait továbbítja. Különdíjban részesül a kecskeméti székhelyű Magyar Kórustábor jóvoltából a vetélkedő legjobb énekszólistája, aki a magyarorszá­gi Pusztaszent­­lás­zlón részt vesz az augusztusban sorra kerülő nemzetközi kórustá­­borban. Ez az ösztöndíj egyéb­ként egy Bostonban élő­ támogató­tól, Koncz Judittól származik. A vetélkedő díjazottjai a követ­kezők: L DÍJ: Hangszerszólisták: Maruzsensz­ki Endre, citera (Moravica), Ja­kab Győző, furulya (Bajsa), Dvo­­racskó Szebasztián, furuba (Sza­badka), Gábor Zoltán, duda (Zen­­ta), Kelemen Zsolt, citera (Topo­lya). Énekszólisták: Perisity Anna (Újvidék), Bóbán Rebeka (Sza­badka), Ivámovics Tünde (Újvi­dék), Polgár Lilla (Zenta), külön­­díj: Rajsly Tünde (Becse). Első díjas továbbá a zentai November 11-e A. I. ötödik osz­tályos kórusa (vezető tanár Pol­gár Márta) és a csantavéri Nép­­hősök iskola triója. I. DÍJ: Hangszerszólisták: Grincsity Lí­dia, blockflőte (Szabadka), Göndör Csaba, citera (Csóka). Ének szól­isták: Balogh Szilvia (Telecska), Szálas Angéla (Becse), Istvándity Karolina (Kupuszina). Kórusok: a topolyai Mikola Tesla iskola III. osztálya, a kis­­hegyesi Ady Endre iskola V. osz­tálya (vezető tanár Tóth Pál), a topolyai Nikola Tesla iskola VIII. osztálya (v. t. Mórák László). III. DÍJ: Hangszerszólisták: Csizmár Ró­bert, blockflőte (Telecska), Mega­dja Bálint, furulya (Szabadka). Énekesek: Pasa Antonel­la (Zenta), Molnár Melinda (Csenta­­vér), Lőrincz Éva (Zrenjanin). Kórusok: a telecskai Kis Ferenc iskola III. osztálya, a topolyai Csáki Lajos iskola IV. osztálya, a kanizsai Zmaj iskola VIII. osz­tálya. Együttesek: a péterrévei Samu Mihály iskola tamburazenekara (v. t. Rózsa Rózsa), a csókai Jo­­van Popovic iskola 2. számú ci­­terazenekara (v. t. Révész Ró­bert). DICSÉRETBEN RÉSZESÜLNEK: Hangszerszólisták: Prihoda Esz­ter, furulya, (Csantavér), Tóth Annamária, hegedű (Kishegyes). Énekesek: Dudás Beáta, Beck Zoltán, Dér Anikó (Topolya), Bán Andrea (Zenta), Lakatos Violetta (Péterréve), Kovács Edmond (Tor­nyos), Holpert Ágnes (Kupuszina). Kórusok: a becsei Petőfi Sán­dor iskola III. osztálya, a­ kanizsai Zmaj iskola V. osztálya és аг oromi III. osztály. Együttesek: a palicsi Vladimir Naizor iskola IV. osztályos dlock­­flőte csoportja, a moravicai ld. Kovács Gyula iskola másodikos citeraegyüttese és az újvidéki So­nia Marinkovic iskola vonósegyüt­tese. A vetélkedő díjazottjai és min­den más népzene iránt érdeklődő gyerek pályázat útján jelentkezhet a nyári népzenei táborba. A pá­lyázati feltételeket a jelentkezési ívet és az árkedvezmény lehető­ségeit a Tó Pajtás a 20. számá­ban közölte. DUDÁS Anikó Egész Európában keresik az ápolókat — Őszre öt első osztály — Nem könnyű a kétnyelvű iskolákban dolgozni A zombori Dr. Ripp Rózsa Egész­ségügyi Szakközépiskolában is a közelgő szünidőre, pihenésre gon­dolnak. Az iskola folyosóján Ba­lassa Róbert II. osztályos diák ügyeleteskedett, s míg az igazga­tónőre vártunk, vele beszélget­tünk. Elmondta, hogy vidékről ér­kezett Zomborba, a diákotthonban lakik. 1300 dinárt fizet havonta. A feltételek kielégítőek, de a kaja nem a legjobb. Tőle tudtuk meg, hogy az egészségügyi középisko­la magyar tagozatain jó néhány tantárgyat nem anyanyelvükön ta­nulnak a diákok. — Ha jól számolom, hét tan­tárgyat szerbhorvát nyelven tanu­lunk, mert nincs tanár. Ez nem mondható jónak, mert mi annak idején magyar tagozatra iratkoz­tunk. Nem tudom, a tanárhiány megoldható-e, azt azonban tudom, hogy nehezebb megérteni az anya­got, ha nem anyanyelvén tanul az ember — mondta. Frankó Zsolttal és Masa Tibor­ral is beszélgettünk. Zsolt el­mondta, hogy neki például a bio­lógiatanulás okoz gondot, külö­nösen a szakkifejezéseket kell jól elsajátítani. Magyarul is nehéz, hát még szerbhorvátul. Vagy be­magolja az ember, vagy kiolvas­sa a füzetből, ha felel. — Az irodában Sofija Kronic igazgatónőtől áradt a panasz, ami­kor afelől érdeklődtünk, hogy a magyar tagozatokon hány tantár­gyat nem anyanyelvükön tanulnak a diákok. — Sokan nem értük meg azt, hogy miyen nagy gond a tanár­­hiány. Például sehogyan sem tud­tunk biológiatanárt alkalmazni, mert egyszerűen nem volt. A pszichológiatanár ügyében Sza­badkára is elutaztam. Nemrégen jártak iskolánkban a VMDK nyu­gat-bácskai körzeti szervezetének aktivistái, velük is elbeszélgettünk a problémáról. Később levelet kaptunk tőlük, amelyben arra kérnek bennünket, hogy minél előbb oldjuk meg a tanárhiányt. Sokan nem értik meg, hogy heti egy-két órára nagyon nehéz meg­felelő képzettségű és nyelvtudású tanárt alkalmazni. Azt hiszem, a diákoknak szinte mindegy, hogy például a testnevelést, a képző­­művészetet, a zenét, a szerbhorvát nyelvet, az idegen nyelvet milyen nyelven tanulják. A legfontosabb, hogy megfelelő képzettségű taná­rok, szakemberek oktassák az is­kola diákjait. Az utóbbi időben valóban komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy a magyar tagozato­kon megoldjuk a tanárhiány kér­dését. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie. Remélem, hogy a kö­vetkező tanévben további lépése­ket teszünk avégett, hogy csök­kenjen azoknak a tantárgyaknak a száma, amelyeket az iskola diák­jai nem anyanyelvükön tanulnak. • Most hány tagozata, diákja van a középiskolának, és a tervek szerint mennyi lesz a következő tanévben? Nyitnak-e magyar ta­gozatot?­­ Iskolánknak 409 diákja van, 15 tagozaton folyik a munka. A négy magyar osztályba 89 diák jár. Ápolókat, gyógyszerészeket és laboránsokat képezünk szerbhor­vát és magyar nyelven. Úgy ter­vezzük, hogy őszre öt első osz­tályt nyitunk. A magyar tagozatra 30 diák felvételét tervezzük. Is­kolánkban tehát 30-an tanulhatják a gyógyszerés­z szakmát. Június 22-én lesz a felvételi vizsga, 25- én a beiratkozás. Magyar nyelven is vizsgázhatnak iskolánkban a felvételizők, de szülővárosukban is, azzal, hogy az elért eredmény­nyel június 27-én beiratkoznak is­kolánkba. Sofija Kronic igazgatónő még arról is tájékoztatott bennünket, hogy várhatóan nagy lesz az ér­deklődés a zombori egészségügyi szakközépiskola iránt, hiszen Vaj­daságban elég kevés ilyen isko­la van. Reméli, hogy a magyar tagozat iránt is lesz érdeklődés. Egyébként az ápolónők, ápolók keresettek, nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte. A középis­kolának nemcsak rendes tanárai, hanem külmunkatársai is vannak, alkalmazásukkal igyekeznek még magasabb szintre emelni az ok­tató-nevelő munkát. KŐVÁRI Árpád Gyulai Nyár huszonnyolcadszor Nyolc előadás a Várszínpadon Egy hét múlva kezdődik a gyu­lai Várszínházban a 28. évad. A közönség június 14-étől augusz­tus 19-éig nyolc előadást láthat , több reprízzel. Egy hét múlva, pénteken, az ünnepélyes megnyitó után Mozart­­emlékkoncert lesz műsoron a Sa­lieri Kamarazenekar részvételével, Gregor József és Vámossy Éva közreműködésével. A közönség a korábbiakban megtekintheti Her­­czeg Ferenc A Gyurkovics lányok című vígjátékát a budapesti József Attila Színház és a gyulai Vár­színház közös produkciójában, Lé­­ner Péter rendezésében, Shakes­peare Antonius és Kleopátra cí­mű tragédiáját a székesfehé­rvári Vörösmarty Színház és a gyulai Várszínház közös produkciójában, Sík Ferenc rendezésében, Pavlo­vits Miklós, Babszem Jankó című mesejátékát Korcsmáros György rendezésében (ez lesz a darab magyarországi bemutatója), Erkel Ferenc Hunyadi László című ope­ráját, a kolozsvári Magyar Opera és a gyulai Várszínház közös pro­dukcióját, Móricz—Miklós—Kocsák: Légy jó mindhalálig című musi­caljét, a budapesti Rock Színház és a gyulai Várszínház közös produkcióját. Az utolsó rendez­vény a sorban a Vendégségben otthon című, Minden magyarok táncfesztiválja alcímű előadás au­gusztus 17-én és 19-én. Ezt az Erkel Művelődési Központ és a gyulai Várszínház közösen szerve­zi. Jegyek több helyen válthatók Gyulán és Békéscsabán.­­ re A tanító- és óvóni-utánpótlás esélye Beiratkozási lehetőségek a szabadkai és az újvidéki Pedagógiai Akadémián — Beszélgetés Varga Péterrel A kisebbségi (anyanyelvű) okta­tás egyik elemi meghatározója a pedagógusok felkészültsége — nemcsak általában, hanem (és el­sősorban) az anyanyelvi kultúra szempontjából. Ezért is fordult és fordul közvéleményünk megkülön­böztetett figyelemmel (a magyar nyelvű) pedagógusképzés felé. Az idei felsőoktatási pályázatokban is mindenekelőtt a pedagógiai akadé­miákat kerestük, elsősorban azo­kat — a szabadkait és az újvidé­kit —, ahol a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok pedagógus­­utánpótlását nevelik. És már az első információ meghökkentett bennünket: (a szerbhorvát nyelven közreadott) pályázatból az derült ki — a szerbiai főiskolák közös­ségének pályázatáról van szó —, hogy a pedagógiai főiskolákon (akadémiákon) a felvételi vizsga tárgya a szerbhorvát nyelv, emel­lett a jelölteket általános művelt­ségi teszttel vizsgálják.­­ Mi lesz a nemzetiségi tago­zatokon végzett (és a nemzetiségi nyelvű oktatásra készülő) jelöltek­kel? — vetődött fel bennünk a kérdés, és mivel a pályázat elég sok félreérthető (félremagyaráz­ható) elemet is tartalmazott, Var­ga Péterhez, a szabadkai Pedagó­giai Akadémia igazgatójához for­dultunk kételyeink eloszlatásáért. Sajnos, ez neki is csak részben sikerült. — Való igaz, hogy a közös pá­lyázatnak vannak olyan elemei, amelyek magyarázatra szorulnak. A Szerbiai Főiskolák Közösségé­nek oktatási és tudományos taná­csa éppen ezért igyekezett egyér­telművé tenni ezeket. Ennek értel­mében nem vitás, hogy a nemze­tiségi tagozatokon a felvételi vizsga tárgya a nemzetiségi nyelv és irodalom. Ezt (a szerbhorvát nyelv és irodalom tantárgy tesztjé­­nek igényszintjével összhangban) azoknak a pedagógiai akadémiák­nak a tanárai készítik el, ahol az illető tannyelvű oktatás folyik: magyar nyelv és irodalomból a szabadkai és az újvidéki akadémia tanárai. Természetesnek tűnt, hogy az általános műveltségi teszt felada­tait is hozzá kell igazítani a nem­zetiségi tantervek közismereti anyagához. Erre sajnos nincs esély: a (szerbhorvát nyelvű) műveltségi tesztet a felvételi vizsga előtti napon kapjuk meg, és ennek csak magyar (illetve más akadémiák esetében más nemzetiségi) nyelvre való átültetésére van lehetőség.­­ A megjelent pályázat alapján arra lehet következtetni, hogy vál­tozások történtek az előképzettség feltételeit illetően is.­­ Méghozzá lényegesen leszű­kült azoknak a szakiskoláknak a köre, ahonnan a pedagógiai aka­démiára lehet íratkozni. Akik pe­dagógiai szakirányú középiskolát végeztek, azok továbbra is külön­bözeti vizsga nélkül pályázhat­nak, de különbözeti vizsgával az új előírások szerint csak azok pá­lyázhatnak, akik matem­atikai-mű­­szai, kulturológiai-nyelvi vagy egészségügyi szakon érettségiztek. Ebből a felsorolásból elég sok minden nem világos és nem lo­gikus; nem látom be, miért nem iratkozhatnak pedagógiai akadé­miára például azok, akik zene­vagy balettiskolát végeztek?... Éppen ezért a főiskolák közössé­gének oktatási és tudományos ta­nácsa kérte az oktatásügyi minisz­tériumot, hogy a legsürgősebben fűzzön magyarázatot ehhez. Ez an­nál kevésbé tűr halasztást, mert azok számára, akik különbözeti vizsgával pályázhatnak, a jelent­kezés (és a vizsga) június 17-én és 18-án reggel 8-tól 12-ig lesz; számukra alkalmassági vizsga is van — hallás, beszéd és fizikai (mozgásszervi) alkalmasság —, a különbözeti vizsga két tárgya pe­dig a pedagógiai és a pszichológia Mondjuk még el, mi a to­vábbi teendő, illetve milyen ha­táridőket ír elő a pályázat azok számára, akik pedagógia szakon érettségiztek. — A pedagógia szakon érettsé­gizettek, valamint azok, akik a különbözeti vizsgát eredményesen letették, június 20—21-én jelent­kezhetnek délelőtt 8 és 12 között. A felvételi vizsga — egységesen, egész Szerbia területén — június 27-én lesz; a tanítási nyelvből és az illető nyelv irodalmából délelőtt 9-kor, 11 órakor pedig az általános műveltségi teszt. A fel­dolgozás után, az eredményhirdetés július 1-jén, a beiratkozás pedig 2—3-án lesz. Mindehhez még annyit tartok fontosnak hozzáfűzni, hogy az ér­deklődők kísérjék figyelemmel a napi sajtót, mert amint az oktatá­si minisztériumtól választ kapunk a fent említett kérdésekre, azt a tömörtájékeztatási eszközök út­ján tesszük közzé. -sy Nagyszerű fogadtatás Budapesten Kupuszinai amatőr színjátszók jártak a magyarorszá­gi fővárosban Pénteken hajnalban értek haza a kupuszinai Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület amatőr szín­játszói Budapestről. A magyaror­szági főváros VII. kerületében, az erzsébetvárosi szabadidőközpont­ban léptek fel Nóti Károly Va­csora Budán című háromfelvoná­­sos zenés vígjátékával. A darab rendezője Molnár József, zenei rendezés Sturcz József, táncren­dező Klucsovszki Ferenc, a szín­padrendező pedig Makk István volt. A kupuszinai színjátszók még a nagyszerű fogadtatás ha­tása alatt élnek, még ki sem pi­henték a kétnapos út fáradalma­it, de máris bizonyos, hogy a bu­dapesti vendégszereplést aranybe­tűkkel kell beírni a művelődési egyesület történetébe. Volt már nekik nagyon sikeres fellépésük, de a budapesti egyedülálló volt. A kupuszinai amatőrök nemcsak megéliték helyüket, nemcsak öreg, hitették falujuk hírnevét, hanem méltóképpen képviselték a jugo­szláviai magyarság művelődési életét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy profi szinten adták elő a darabot, előadásukat a budapesti közönség hálás tapssal köszönte meg. A vendégszereplésről Molnár József, a darab rendezője a kö­vetkezőket mondta: — Feledhe­tetlen fogadtatásban volt részünk Budapesten. A VII. kerület pol­­­­g­ármes­tere, Faragó János meleg szavakkal fordult a kupuszinai vendégekhez. Tisztelettel köszön­tötte őket dr. Hevér László, a VII. kerület művelődési bizottsá­­gának elnöke. Nagyon izgultunk, hiszen nem mindegy az, hogy fa­lusi művelődési egyesület tagjai léptek fel a magyarországi fővá­rosban. Szóval nagy volt az iz­­­­galom, de úgy érzem, megálltuk a­­ helyünket, méltóképpen képvisel­­j­­ük Kupuszinát, a jugoszláviai magyarságot. Az erzsébetvárosi szabadidőközpontban jól felszerelt, 1 300 férőhelyes színház van. A kö­zönség nem olyan, mint a falusi, nem olyan „viháncoló”, de a da­­laik valamint a jelenetek után elhangzó taps jelezte hogyan fo­gadták a darabot. Éreztük, hogy nem udvariassági gesztusról valt szó, hanem őszinte megnyilvánu­lásról. Egy kicsit féltünk a közön­ségtől, s lám, a budapesti közön­ség is kegyeibe fogadott bennün­ket. A kupuszinaiak nevében Guzsvány József iskolaigazgató mondott köszönetet a szívélyes vendéglátásért, egyébként a kupu­szinaiak, illetve a jugoszláviai magyar kisebbség a magyarországi szerb kisebbség, pontosabban a budapesti szerbhorvát gimnázium­­ vendége volt. Az intézmény igaz­gatója, Stipan Vujic mindent megtett azért, hogy a ju­goszláviai vendégek jól érezzék magukat Magyarországon. I K. A.

Next