Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)
1991-06-12 / 159. szám
1991. június 12., szerda Két Vuk-díjasa van Doroszlónak Az oklevelet Komáromi Szuzi és Lovász Eszter érdemelte ki A doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola nyolcadikos tanulói számára június 6-án befejeződött a tanítás. A 9 ballagó — 5 leány és 4 fiú — kis táskával a vállukon meghatódva hallgatták ÓDRY Teréz igazgatónő szavait, aki útravalóul többek között annak a kívánalmának adott kifejezést, hogy bárhova is veti őket a sors, mindenütt érezzék magukat otthon, de a legszebb az lenne, ha a szeretteik között, a szülőfalujuk lenne továbbra is az otthonuk. Az iskola tanulóinak részvételével rendezett alkalmi műsort követően az igazgatónő kiosztotta az okleveleket, diplomákat, elsmeréseket és a jutalomkönyveket. Az általános iskola valamennyi osztályát színötössel fejezte be és Vuk-díjat kapott Komáromi Szűzi és Lovász Eszter. Ezenkívül megkapták a Kosztolányi Dezső irodalmi és az Alas matematikai díjat, valamint számos más elismerő oklevelet és jutalomkönyvet. Oklevelet, illetve jutalomkönyvet kapott még Stock Evelin, Dékány Ilonka, Ugrovics Piroska és Orovec István. A búcsúzó nyolcadikosok nevében Komáromi Szuzi olvasta fel alkalmi írását. Ezután a végzősök a szülőktől és a rokonságtól kapott virágcsokrokkal a kezükben, a Lejárt az óra, ballagunk című dalt énekelve végigvonultak a folyosón, bementek a náriba, aztán az osztályokba, elköszöntek a tanáraiktól, oktatóiktól, a pajtásaiktól, búcsút vettek az iskolától. D. Z. Z. Zsúfolásig megtelt múlt szerdán Zomborban a Konjovic képtár, az idős mester önarcképeiből készült kiállítás megnyitóján. Csak az igazán nagy festők dicsekedhetnek ennyi önarcképpel mint Konjovié — mondta Lang Irma, a képtár igazgatónője. A képeken végigkísérhető a festő alkotói pályája 1915-től, gimnazista korától napjainkig. — Minden Konjovic-kiállítás valami szenzációt hordoz magában, mint a mai is — mondotta egyebek között dr. Draško Redjep a megnyitón. — Harmincöt képről néz ránk a festő, s igazi élmény mindezeket együtt látni. A kiállításon megjelent maga a festő is. Valaki szellemesen megjegyezte, hogy a mester nemcsak mint a képek alkotója, hanem mint modell is jelen van. TALLÓZÓ Bárczi Géza, a zombori nyelvtudós Zombor környékének nyelvi tarkasága kiváló lehetőséget kínál a nyelvekkel, nyelvjárásokkal foglalkozni kívánók számára. Mégsem mondhatjuk, hogy városunk, vagy Nyugat-Bácska több kiemelkedő nyelvésszel dicsekedhet. Azonban a nyelvtudomány XX. századi történetében az egyik legjelentősebb nyelvtudós éppen zombori származású. Bárczi Géza 1894. január 9-ére született e városban. Iskoláit is itt végezte, és 1911-ben érettségizett gimnáziumunkban. Ezután egyetemi évei következtek, amelyek elszólították Zomborból. Akkor még nem sejtette, hogy örökre. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán magyar, latin és görög, majd francia nyelvet tanult. A nyelvtudás szépségének felfedezését hazulról vitte magával, ami a világnyelvek felé terelte érdeklődését, főleg a klasszikus műveltséget megismerni segítők irányába. Ezenkívül tudott még németül és törökül, valamint az eszperantót is megtanulta a zombori gimnáziumban. Bárczi Géza 1911-től a neves budapesti Eötvös Kollégium növendéke. Franciaországban is járt tanulmányúton, majd Svájcban tanult két évig. Feleségül is francia nőt választott, és vonzalma a francia nyelvhez és irodalomhoz, a francia kultúrához élete végéig elkísérte. Középiskolai tanárrá 1920-ban nevezték ki. Első tudományos dolgozata pedig már 1923-ben megjelent. 1926-ban doktorált francia nyelvészetből a szegedi egyetemen. Egyetemi tanár először — 1932-ben — Szegeden lett, majd 1938-ban már a pesti egyetem magántanára; 1919-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; 1941-től a debreceni egyetem rendes tanára; 1952-től tanszékvezető tanár Budapesten, 1947-ben lett igazi akadémikus. Bárczi Géza főműve a Magyar Szófejtő Szótár, mely debreceni évei alatt jelent meg. Jelentős munkája még A magyar nyelv életrajza című összefoglaló könyv. A magyar nyelv francia jövevényszavai című tanulmány; az ő szerkesztésében jelent meg A Magyar Nyelv Értelmező Szótára hét kötetben; lektora volt A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának. Bárczi Géza volt a Magyar Nyelvtudományi Társaság irányítója egészen haláláig, 1975- ig. Ha a vajdasági származású magyar nyelvészek számbavételére vállalkoznánk, úgy az o.dai Szarvas Gáboré mellett Bárczi Gézáé jelentené a másik kimagasló életművet, de nemcsak vajdasági viszonylatban. Mindketten a nyelvtudomány határköveit jelentő szótárakat alkották meg, amelyek pedig a nyelvészek legnehezebb, de legméltóbb feladatai Most, amikor három év múlva talán megünnepeljük Bárczi Géza születésének centenáriumát, jó lenne elgondolkodni egy zombori Bárczi Géza nyelvtudományi emléknapról is, melyen évente vagy tágabb időközönként találkoznának a szélesebb régió nyelvészei eszmecserére, baráti beszélgetésre. TALLCtjönk első hála kereken egy éve jelent meg. Reméljük, az eltelt esztendő alatt kedvüket tették a régi eseményekről, szűkebb hazánk néhaismert embereiről szóló írásokban. Minden kedves olvasónak kellemes nyári pihenést kívánva búcsúzunk a rovattól. SILLING István DUNATV LADY-LADY-LOMOK A közönség kudarca A KASZINÓ szavalóversenyén csak maroknyi néző volt jelen. A zombori magyarság zöme igazoltan távolmaradt! Mint megtudtuk, éppen az évtizedek óta halaszthatatlan teendőiket végezték. Rövid utánjárással kiderítettük azt is, hogy mivel voltak elfoglalva a kérdéses időpontban: — A humán értelmiségünk éppen kereste a gyökereit, — a munkásság betegszabadságon volt, mert megsérült, amikor önigazgatást kísérelt meg elkövetni maga ellen, — a diákság diszkólkodott, — a középkorúak éppen öregedtek, — a nyugdíjasok az unokáikkal voltak elfoglalva; azt tanították nekik, hogyan lehet a legkönnyebben elfelejteni a nagyanyanyelvet, — a magyartanárok szimultán fordítót kerestek, hogy megértsék Petőfit, — iparosaink a cégtábláikat festették át. A tábla egyik felére szerbül írták ki a cégjelzést, a másik felére magyarul. Aztán ez az oldal került a fal felé, amikor újból fölszegezték, — politikusaink a kulturális autonómiát követelték megint, de csak kultúrálatlant kaptak ... — mérnökeink tovább szakosodtak a szakbarbár szakon, — orvosaink gyengélkedtek vagy elaludtak, — tanáraink még nem ébredtek föl, — a földművesek kihúzták magukat azzal, hogy éppen törik a kukoricát (május), — a többiek.... a többiek éppen törik — a magyart... Csődeljárások Apatinban Úgy látszik, legalábbis nem áll meg a lejtőn az apatini község gazdasága. Nagyon sok vállalat gazdasága váltkérdésessé, a dolgozók több mint egyharmada szavatolt fizetést kap. Az Užarija kötélgyár, az Istra cipőgyár, az Izoterma nevű vállalat, valamint egy szántai magánvállalat ellen megindították a csődeljárást, mert több mint 60 napig volt egyfolytában zárolva a folyószámlájuk. Az Užarija kötélgyárban a legsúlyosabb a helyzet, hiszen az üzem mintegy 500 dolgozót foglalkoztat. A cipőgyárban 200-an keresik meg kenyerüket. Az Izoterm vállalatban, valamint a szántai magáncégbenkevesebben dolgoznak. Még nem tudni, mi lesz az említett vállalatok sorsa, azonban nem vár rájuk fényes jövő, hiszen mint ismeretes, a bankok is fizetésképtelenek, de talán még ennél is fontosabb, hogy a jövőben nem szanálhatják a veszteségesen dolgozó vállalatokat. A bankok tehát tovább nem hajlandók a feneketlen zsákba önteni a pénzt. Ezek szerint várható, hogy mindenhol csökkentik a dolgozók számát és olyan termelésbe kezdenek, mely szavatolhatja a jövedelmet, illetve a dolgozók keresetét. Az nem valószínű, hogy lakat kerül a gyárkapukra, annál valószínűbb az a változat, hogy kisebb termeléssel, de azért üzemelnek majd a gyárak. Azonban felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a munka nélkül maradt dolgozókkal és családtagjaikkal. Szociális segélyből már úgy is sokan tengődnek. A szociális segély nem lehet megoldás. K. A. Halpaprikás Újságírók halászléje... Mi lesz ebből, mi a vége? Oh! Te árva Duna tája ... Kit uszítsak a harcsára? Kinek kössem föl a kontyot, Hogy elkapja a szép pontyot? És ha meglesz minden majd ... [óh... Mit szól hozzá a Magyar Szó? Egyszerű a felelet, Erőltesd meg eszedet! Vigadalom, tarkabarka, A hölgyeké lesz a farka. Nagy szeletet a szép halból, Újságírók szednek a kondérból. A legjobbat kitüntetik, ő kapja meg a hal fenekit. Majd a bornál, s itt a vége... Közvélemény: ez megérte! H. Géza, Frankfurt, Németország Zombori bírósági krónika Könnyelműségből vagy gondatlanságból kifolyólag végzetesnek mondható baleset érte a 44 éves zombori Dorosz Laci Trotty Gézát! Az áldozat egy ártatlan náthalázra, C-vitamin helyett hashajtót vett be... Innen már tragikus irányt vettek az események. A szemtanúk egybehangzó állítása szerint a malőr rendkívül gyors lefolyású volt!____________ Folynak a találgatások. A háttérben többen politikai indíttatást véltek fölfedezni, és az eseményt a BELÜGYEKBE való durva beavatkozásnak minősítették. A BELÜGYI szervek folytatják a nyomozást. Addig is, az eredményes nyomozás érdekében, a szobán forgó hasnak szigorúan megtiltották, hogy menjen ... DOROSZ Lari. 3 Mi késztette arra, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát? Frank Károly, Telecska: — A sok hiányzás miatt nem fejezhettem be az iskolát. No meg nem is nagyon figyeltem oda. Minden más érdekelt, csak a tanulás nem. Most meggondoltam, mégis csak jobb lesz, ha megvan az embernek a nyolcosztályos iskolája. Telecskáról jártunk minden este iskolába Bezdánba. Kicsit problematikus volt az utazás, de végül is megérte. Földműveléssel foglalkozom, maradok tovább a föld mellett. Természetesen örülök, hogy elvégeztem az iskolát a kollégákkal együtt. Varga Tibor, Telecska: — Engem a labdarúgás érdekeit jobban mint az iskola. Azt hittem, hogy ott majd elérek valamit. Most rájöttem, hogyha munkába akarok állni, nyolcosztályos bizonyítvány nélkül ez lehetetlen. Előbb kellett volna gondoskodnom erről. A Krivaja birtokon van lehetőségem munkába állni. Otthon földműveléssel foglalkozom, de nincs nagy jövője. Az iskolában azért sikerült valamit megtanulnom és lehetőségem nyílt a továbbtanulásra. Pamela Bubalo, Kolut: — Abban az időben a szüleim kivettek az iskolából, mert azt hitték, hogy nincs szükségem rá. Pedig most már kilenc éve vagyok a munkaközvetítőn és az iskola nélkül semmi esélyem sincs az elhelyezkedésre. Férjem dolgozik, én otthon vagyok a két gyerek mellett. Nem is volt olyan nehéz az iskola. Merem ajánlani mindenkinek, aki még nem fejezte be, hogy használja ki az alkalmat. Legfőbb vágyam, hogy munkába álljak. Vida Katalin. Bezdán: — Jó régen abbahagytam az iskolát, de későn is kezdtem, már tízéves koromban. Mert kint laktunk a tanyán és azt hitték, hogy nem is kell iskolába járni. A kislányom már hetedikes, én meg most fejeztem be a nyolcadikat. Két évig jártam, mert először az 5. osztályt, az idén meg a 7—4. osztályt fejeztem be. Egyelőre csak ideiglenesen vagyok alkalmazásban a gyógyfürdő konyháján, de remélem, hogy felvesznek állandóra. Férjem sincs munkaviszonyban. A végén már egész jól ment a tanulás. Kezdetben jól meg kellett fogni, nagyon elszoktam már tőle. ZAMBÓ Ülés Frank Károly Varga Tibor Pamela Bubalo Vida Katalin