Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)
1991-06-05 / 152. szám
1991. június 5., szerda Млст&6 MŰVELŐDÉS 15 GONDOLATJEL Népművészet és azonosságtudat „Mikor egy ledöntött nemzet újjá akarja magát építenek, szüksége van, inkább mint valaha, a hagyomány minden porszemecskéjére. Hogy tudja, mi vagyok, honnan jöttem.” (Kodály Zoltán) Két nap és két éjjel — mint a Durindó és a Gyöngyösbokréta fesztiválbizottságának tagja, mint részvevő és mint az eseményről tudósító újságíró — népdallal, népi tánccal, népzenével keltem és feküdtem Közben ötvennél több együttes műsorát láttam, hallottam, alkalmam volt beszélgetni a szakbizottság tagjaival, a rendezvényt kísérő kollégákkal és magukkal a részvevőkkel, illetve azok vezetőivel is. Mindazt, amit összegyűjtögettem, és ami — bevallom — még mindig kavarog bennem, megpróbáltam valami módon rendszerezni. Ebben a rendszerezésben Kodály idézett gondolatait próbáltam tájolónak használni, nem az egész magyarságra, hanem ránk, vajdasági magyarokra vonatkoztatva azt. Végigpásztázva az együttesek műsorát , hogy azokat statisztikailag (bármennyire leegyszerűsítve is) használhassam, számszerűsíteni kellett őket. A csoportosítást három ismérvre bontva végeztem: saját, helyi (élő) anyag; szélesebb környezetből, de azonos néprajzi tájegységből származó anyag; végül pedig más tájegységek anyaga. Az ilyen szempontok szerinti kategorizálás a következő eredményt hozta: a Durindón 7 együttes énekelte-muzsikálta a saját közvetlen környezete élő dalanyagát, 8 együttes önnön szélesebb tájegysége anyagából állította össze műsorát, 10 pedig más tájegységek (legtöbbször a történelmi Erdély területéről származó) dalanyagból válogatott. A Gyöngyösbokréta részvevőinek műsora sem sokban tér el ettől: helyi szokásokat vagy táncokat mutatott be 9 együttes, A tánc maradt meg a tájegységen belül, 9 pedig más tájegységek anyepához nyúlt. (Ez utóbbiban ismét az erdélyi anyag dominált.) Most egy időre tegyük félre a Durindót, is, meg a Gyöngyösbokrétát is, és csapjunk át az alkalmazott pszichológia területére. A néplélektan szerint a szellemi folklór (ezen belül a népdal és a néni tánc különösképpen) nemcsak a néplélek sajátos megnyilvánulása, hanem egyúttal — mint visszaható erő — a nemzeti azonosságtudat megszilárdulásának rendkívül fontos tényezője is. Elfogadom, hogy számunkra nélkülözhetetlen, hogy az egyetemes magyarság részeként éljük át önmagunkat (sokáig szenvedtük éppen ennek a hiányát), de a kodályi kérdésre: mi vagyok? — a teljes válasz nem az, hogy magyar vagyok, hanem az, hogy vajdasági magyar. Ez nem több és nem kevesebb, csak más, és a mi azonosságtudatunk akkor teljes, ha tartalmazza azt a „másságot”, ami vajdasági mivoltomból ered, és aminek tudatosítására elsősorban a vajdasági magyar népi tánc és népdal az alkalmas. Még mindig a pszichológiánál maradva: a pszicholingvisztika egyik törvénye, hogy a második nyelv tanulásához elengedhetetlenül szükség van az anyanyelvi szerkezet megszilárdulására. A mi zenei és tánc-anyanyelvünk pedig nem az erdélyi, a szatmári, a rábaközi vagy a dunántúli magyar népdal és népi tánc, hanem a vajdasági, szélesebben értelmezve a dél-alföldi. Mindezek ismeretében térjünk vissza most a Durindóra, és a Gyöngyösbokrétára, mint a vajdasági magyar népzenei, illetve népitánc-együttesek egész évi tevékenységét magában foglaló megméretésre. Ha tudjuk, hogy együtteseink legtöbbjének nincs lehetősége arra, hogy évente egynél több koreográfiát „megvásároljon”, hogy a citerazenekarok és népdalkórusok többsége is hónapokon át erre a seregszemlére készül (ezzel az egyetlen dalcsokorral), akkor nyilvánvaló, hogy a fesztivál az egész évi tevékenységnek mintegy a keresztmetszete. Ebben a keresztmetszet által sejtetett összképben engem nem az zavar, nem az ejt gondba, hogy sok benne az Erdély, meg a Dunántúl, hanem hogy kevés a Bácska, a Bánát, a Baranya (mert ■dzért a néprajzi tájegységek határait nem lehet olyan szigorúan meghúzni, mint a politikai vagy a közigazgatási határokat). És ha így fogyatkozunk tovább, jövőre, öt év múlva, tíz év múlva még kevesebb lesz. És akkor egyszer csak majd nem lesz szükség Durindóra sem. Gyöngyösbokrétára sem. És ezzel nemcsak mi válunk szegényebbé, hanem az egyetemes magyar kultúra és népművészet is. SZÖLLÖSY VÁGÓ László Az egyetemi irpzás felelei Az első pályázati időszak június 17-én kezdődik . Minden jelentkező köteles felvételi vizsgát tenni Az egyetemre minden olyan tanuló beiratkozhat, aki befejezte a középiskolát és letette a felvételi vizsgát. Az egytemi kar határozza meg, hogy mely középiskolák számítanak megfelelőnek, valamint, hogy mely tantárgyból kell felvételi vizsgát tenni. A PÁLYÁZÓK RANGSOROLÁSA A pályázók rangsorolják a felvételi vizsgán elért eredmény és a középiskolában elért általános eredmény alapján történik. A felvételi vizsgán, a pályázó a pontok 60 százalékát szerezheti meg, míg a középiskolában elért eredmény a pontok 40 százalékát alkothatja. Az a tanuló nyer jogot a rangsorolásra és a beiratkozásra, aki a felvételi vizsgán szerezhető pontoknak legalább a 30 százalékát eléri, vagyis a felvételi vizsgára kijelölt minden tantárgyból a pontok 30 százalékát. A felvételi vizsgán a középiskolában elért eredménynek azok a tantárgyai szerepelnek, amelyek fontosak az egyetemi tanulmányokhoz. A jelölt legfeljebb 100 pontot érhet el, 60 pontot a felvételi vizsgán és 40 pontot a középiskolai általános eredmény alapján. Az Újvidéki Egyetemen a tudásküszöb 18 pont a lehetséges 60 pontból. Az a jelölt, aki ezt nem éri el a felvételi vizsgán, nem iratkozhat be sem rendes, sem távhallgatóként. Ha az egyetemi kar több tantárgyat jelöl meg, amelyből felvételi vizsgát kell tenni, meghatározza a maximális pontszámot is, valamint minden tantárgyból a tudásküszöböt is. A középiskolában elért eredményt a következőképpen pontozzák: összeadják az elsőtől a negyedik osztályig elért általános eredményt, elosztják néggyel, kivonnak belőle egyet és megszorozzák tízzel (ez,maximálisan 40, minimálisam, 10 pontot jelent). * Ha rangsoroláskor előfordul, hogy több pályázó azonos pontszámot ér el, előnyben részesítik azokat, akik jobb eredményt értek el a felvételi vizsgán, jobb eredményt az egyes tantárgyakból, s akiknek diplomájuk van az egyetem szempontjából fontos tantárgyakból. KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK Különleges feltételeket szabtak meg azoknak a tanulóknak, akik a Művészeti Akadémiára, illetve a Testnevelési Karra kívánnak iratkozni. Ezt apályázat szövegében feltüntetik. PÁLYÁZATI HATÁRIDŐK A nem megfelelő középiskolát végzett tanulók június 17-e és 20-a között jelentkezhetnek, számukra 19-e és 22-e között tartják a vizsgákat. A felvételi vizsgára a jelöltek 19-e és 24-e között jelentkezhetnek. A felvételi vizsgák 23-e és 28-a között lesznek. Az eredményeket 29-éig teszik közzé. A tanulók beiratkozása június 27-étől július 3-áig tart. Ha a pályázat során kiválasztott jelöltek nem iratkoznak be az egyetemi kar által meghatározott időpontig, más pályázókat írnak be a rangsorolás alapján. Abban az esetben, ha a júniusi időszakban nem jelentkezik kellő számú pályázó, a jelentkezést augusztusban is megszervezik. Augusztus 26-án jelentkezhetnek a nem megfelelő iskolai végzettségű tanulók, akik 26-án vizsgáznak. A felvételi vizsgára szeptember 2-án és 3-án fogadják a kérvényeket, a felvételi vizsgát szeptember 3-ától 7-éig szervezik meg Szeptember 8- áig közzéteszik az eredményeket, a beiratkozás 9-e és 12-e között lesz. külföldi Állampolgárok A külföldi állampolgárok a megfelelő középiskola nosztrifikált oklevelével jelentkezhetnek. Ismerniük kell a szerbhorvát nyelvet, illetve annak a nemzetiségnek a nyelvét, amelyen a tanítás folyik, valamint egészségügyi biztosítással kell rendelkezniük. Azok a külföldi állampolgárok, akik saját költségükön végzik tanulmányaikat, az egyetem által meghatározott díjszabás szerint fizetnek. A következő napokban közöljük az Újvidéki Egyetemhez tartozó felsőoktatási intézmények pályázatát, vagyis, hogy hol hány elsőéves hallgató felvételét tervezik, a jelentkezési, felvételi, beiratkozási határidőket és egyéb hasznos tudnivalókat. A szerbi id e-i IPALemek és főiskolák pályázatát június 1-jétől a Politika ekspres napilap folytatásokban közölte. Egyébként, az Újvidéki Egyetemen az idén 4300 rendes és 623 távhallgató felvételét tervezik. A tervek szerint 648 külföldi tanuló folyta® atja itt tanulmányait. Dr. Nadežda Ružićtól, az Újvidéki Egyetem rektorhelyettesétől megtudtuk, hogy az egyes karokra a tavalyival azonos számú egyetemi hallgatót terveznek felvenni. A rektorhelyetttes azt tanácsolja a pályázóknak, hogy figyelmesen olvassák el az őket érdeklő egyetemi karra vonatkozó tudnivalókat (például határidő.) m. k. Az anyanyelv legyen útravaló Doroszlón kedvenc tantárgy a magyar nyelv és irodalom — Tevékenyek az önképzőkör tagjai — Elmondja Laci Enka magyartanár Laci Erika, a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola magyar- tanára négy évvel ezelőtt került a faluba. Mivel városi környezet-ből származik, először hozzá kellett szoknia a falusi élethez. Mint mondta, végül is megszerette ,a falut, Doroszlót. Azt kérdeztük tőle, véleménye szerint mi jellem- e ?, erre a településre? — Elsősorban az tetszik, hogy nagyon rendezettek az utcák. A falura jellemző a csend, és én szeretem a csendet, a nyugodt életet. Ideiglenes állomásnak tartja a falut? — Bonyolult kérdés ez. Korábban talán ideiglenesnek tekintettem, egy kicsit nehéz volt a beilleszkedés, de most már nem érzem olyan erősen azt, hogy el szeretnék menni. Úgy érzem, meg tudnám itt is valóssítani azt, amit el szeretnék érni az életben, Doroszlón is le tudnám élni az életemet. « Mit jelent manapság magyartanárnak lenni falun? — Azt hiszem, hogy elsősorban nagy-nagy felelősséget, mert egy magyartanár munkájába sok minden beletartozik. Nagyon szeretem hivatásomat. Mindig azon vagyok, hogy munkámban a maximumot nyújtsam. Erről persze legjobban a gyerek-ek moz-’hatnának véleményt. A felelősség valóban nagy. Elsősorban a diákok iránti viszonyulásban, meg a magyar nyelv irányában is, tehát kétirányú. Arra törekszem, hogy diákjaim legalább annyira megszeressék a magyar nyelvet és irodalmat, mint amennyire én szeretem. — A doroszlói iskolában kedvenc tantárgy a magyar? — Úgy érzem, nem teher számukra. Persze akad néhány gyerek, aki nemigen lelkesedik a magyarért, mások csak közömbösek, de azért minden osztályban akad jó néhány gyerek, aki kedveli, aki mindent szeret csinálni. Részt vesznek a szavalóversenyeken, az önképzőköri munkában, tudósításokat írnak. Különösen fontosnak tartom a tehetséges gyerekekkel való foglalkozást, a szárnypróbálgatást. Azon vagyok, hogy minél több rendezvényen, pályázaton, prózamondó versenyen, szavalóversenyen vegyünk részt. Lovász Eszterre, Komáromi Zsuzsannára, Odry Ágnesre, Terzsé Melindára, Tallósy Koppányra, Diósi Violára például mindig számíthatok. Ők szavalnak, fogalmazásokat írnak. Az irodalmi szakkörnek mintegy 20 tagja van. Nem tartunk minden héten összejövetelt, kéthetenként, háromhetenként szoktunk találkozni, mert a gyerekeknek más elfoglaltságuk is van. Ф Napjainkban minden változik, változnak a tantervi is. A magyar nyelv oktatását illetőleg milyen fogyatékosságokat tapasztalt? — Akad bőven fogyatékosság. József Attilától például két verset tanulnak és semmi mást. Ugyanígy sorolhatnám a magyar irodalom nagyjait, Aranyt, Vörösmartyt. Csokonai például egyáltalán nem szerepel a tantervben. Önképzőköri összejöveteleinken, az emelt szintű órákon azonban szó esik a magyar irodalom klasszikusairól: Balassiról, Csokonairól, Kazinczyról. Mi jellemző a doroszlói diákok beszédére, melyek a legjellemzőbb fogyatékosságok? — Nem lehet általánosítani. Minden osztályban akad néhány igényesen beszélő gyerek. Arra nagyon ügyelek, hogy szépen, tisztán, helyesen beszéljenek a tanítványaim, hogy kialakuljon bennük az anyanyelv iránti szeretet és tisztelet. Azt vallom, hogy az anyanyelv útravaló, amely egy életre szól. Doroszlón van értelme a munkámnak. Kedvvel, szeretettel dolgozom. Nagyon szeretném mielőbb megszerezni az oklevelet. Munka mellett egy kicsit nehezen megy, de azért remélem, hogy hamarosan sikerül. Őszintén szólva nyugdíjaztatásomig magyartanárként szeretnék dolgozni. KŐVÁRI Árpád Laci Erika doroszlói magyartanár Kiállítás a Fórum-klubban Ma, június 5-én 12 órakor a Forum klubjában megnyílik Szabó Benke UA*.út fényképkiálítása. A kiíatást Ladányi István nyitja meg, és június 18-áig tekinthető meg. Carné újra rendez A francia lám nagy öregje, a 82 éves Marcel Carné ismét rendez. Gary de Maunassant egy novelláját viszi vászonra. Carné leghíresebb farméi a Kölös utak, a Mire meeve árad, a Párizs lámnafénynél .Tenny. A még ma is nagyon mozgékony, aktív rendezőnek egyébként a múlt héten nyúitották át a ]e"tetri-ketvesebb olasz filmelismerést, Donatello Dávid című szobrának másolatát, életművéért. (Tanjug) Bob Dylan Ljubljanában és Zimonyban Világ körüli turnéja során június 10-én Ljubljanában koncertezik Bob Dylan, az amerikai rockzene apostola, a protestdalok népszerű szerzője és előadója. Egy nappal később, tehát június 11-én Zimonyban lép fel délután hatkor a helybeli stadionban. Jegyek a zimonyi koncertre Újvidéken is válthatók, a Dalmaciaturist irodájában. (Bővebb információ a (011) 633-555-ös telefonszárban.) Dylan élete (1941. május 24-én született) összefonódott az USA legújabbkori történetével. Talán ezért is van az, hogy több generáció a ..szóvivőjének”, vezérének tartja. Nálunk is sok hódolója van, főleg a hatvanas és a hetvenes évek lázadó nemzedékeiből. Most élőben láthatják és hallhatják a jó öreg Dylant, aki az idén 50 éves. Egyébként 18-án Belgrádban lesz még egy koncért, a Yes együttes lép fel a Pionír csarnokban. b-c Kenović filmje huszonhat fesztiválon Ademir Kenović Egy kis emberséget című filmje, amely annak idején a Centar-film és a Szarajevói Televízió produkciójában készült, átütő sikert aratott a 44. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A kritikusok lelkesedve írtak róla, ezenkívül azóta 26 nemzetközi filmfesziválra hívták meg. Cannes után Párizsban is bemutatták. Meghívták a londoni, tokiói, montreali, torontói, Vancouveri, San Franciscó-i és chicagói fesztiválra, ezenkívül Valenciába, a Földközi-tengeri országok filmfesztiváljára, Barcelonába, Egyiptomba, a kairói és alexandriai fesztiválra, Izraelbe, a jeruzsálemi és haifai fesztiválra, Delhibe és Hongkongba is. (Tanjug) Itt éltek közöttünk (Folytatás a 14. oldalról) látták őket állampolgárságaiktól, többségük kivándorolt Izraelbe, mások szétszóródtak a nagyvilágban, nincsenek adatok róluk, kivéve azt az egyet, hogy a zentai születésű Klein Mór Rántó Márton nevében az 1956. évi magyar forradalom idején Budapesten a polgárőrséget szervezte, s ennek vádjával közvetlenül az amnesztiarendelet előtt hóhérkézre adták az akkor hatvanéves jogászt. Kevés tárgyi emlék maradt a zentai zsidókról, a nagyobb zsinagógát a háború után lebontották, a kisebbiket tornateremmé alakították át, feltehetően azzal a meggyőződéssel, hogy ez nem sérti emléküket. Az épületet toldoztákfoldozták, s csak idő kérdése, mikor dől össze. Talán múzeumnak vagy hangversenyteremnek megfelelt volna. FISCHER Jenő