Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-07 / 154. szám

14 HAPSUGÁR MacymSic 'MAIIL/@ivaitokról Különös találkozás Ó, mennyi híres ember! Az ízléstelen Madonna, az érzéki Basinger, a jóképű Donovan. Egy féléve még álmodni se mertem, volna hogy egyszer majd e fényes sztárok buliján lehetek. Minden akkor kezdődött, amikor egy írásom megjelent a helyi laoban, majd azt a New York Times is átvette és onnan már nem sok kellet, hogy felérjek a csúcsra. A magyar füzeteimet már napok óta hamisítják. Csak most értettem meg, milyen is a sztárok élete, amikor már én is azzá lettem . .. Ez a terem, ahol vagyunk, csodálatos. A házigazda, Bruce Willis igazán kitett magáért. Hangulatos zene, finom vacsora, előkelő társaság. Csak Tom üres fecsegését ne hallanám. Pedi® amikor, még megismerkedtünk, azt hittem, hogy Fortuna istennő mellém állt Tom Cruise és én! De ez a lehetetlen dumája kibírhatatlan. — Szia, Tomi! Hogy vagy? Istenien áll rajtad ez az extravagáns ruha! — szólt hozzám az énekesnők üdvöskéje. Kidic Minogue. — Kösz. Kytie. Te is szuper vagy! — feleltem mosolyogva. — Hte pesze a Chanel divatház — az divatház! Most a jó öreg Bruce mint vendéglátó mond rövid, de velős köszöntőt. — Ladys and gentlemen! Szeretettel köszöntöm Önöket e kis, szerény összejövetelen. Remélem, hogy jól érzik magukat és kívánom, hogy az est folyamán ez az érzés csak fokozódjon! Adiszkrét taps után Tom megint elkezdte unalmas szövegét. Ekkor hirtelen kinyílt a nagy kétszárnyú ajtó. A lakáj bejelentette az érkezőt: — Mr. Jeff Laurance olajmágnás! A belépő 22 év körüli férfi vetekedhetett volna Adonisszal. Fekete, göndör haján végigfutott a csillárok fénye csillogó szemei a kék óceánra emlékeztettek. A jól szabott fehér frakk elegánsan simult kisportolt testéhez. Ekkor valami furcsa dolog történt. Mintha a zene lassan elhalkult volna. Már Tom fecsegését sem hallottam -A lábam lassan megindult feléje, és egy egészen más zenét hallottam egy olyat, amit az ember talán csak egyszer hall életében. Ő is lassan megindult felém. Finoman átölelt, mélyen egymás szemébe néztünk, akimra már mindent tudtunk egymércól. Hirtelen megértettem, mi ez a csodálatos érzés. Szerelem első látásra! A szánk lassan, gyöngéden összeért. PESTI Tamara Le Cook Kámly iskola. Ada Véleményezte: TART ISTVÁN Álmodozás nélkül nincs irodalom. Álmaink álmodozásaink is tükrözik a valóságunkat, a valónkról szólnak. Mert nem véletlenül sóvárog az ember! Sóvárvárgásával nem véletlenül veszi célba az elérhetőt, az törhetetlent. Te a szerelem után sóvárogsz, kedves Pesti Tamara. Nagyon szeretnél már szerelmes lenni — írásod erről szól. Tizenéveseinknek igen zord, embertelen környezetben kell felnőniük, nagykorúvá válniuk — bizonyára ezért szeretnének annyira a mi világunktól, anyagi lehetőségeinktől teljesen, elütő világban élő sztárok között mozogni. A sztárois élete sem könnyű, felhőtlen élet. Az anyagi bőség a n' ii vártok szereplés még nem szavatolja a boldogságot, a szerelmet — sok esetben épp a boldogságnak, a szerelemnek a kerékkötője. A szerelemre, a boldogságra nincs recept. A szerelem titkai, a boldogság titkai kifürkészhetetlenek — bármennyire is szeretnénk ezekről a titkokról többet tudni. És ez itt van jól! J4ESÍERDEGE f^CÍMEI^E A fazekas A fazekasság az egyik legősibb mesterség. Már az ősember is rájött, hogy az agyag milyen jól formálható. Különféle edényeket formált meg belőle, megszárította, és különféle magvak, gyümölcsök tárolására használta. A későbbiek során egy véletlen tűzvész folytán rájött, ha kiégeti az edényeket, nem törnek olyan könnyen, és alkalmasak folyadék tárolására is. Az agyagedény minden család elengedhetetlen kelléke volt, később az edényeket főzésre is használták, olajok, zsírok tárolására. Egészen a középkorig minden család vagy a nagyobb közösség saját részére egyedül állította elő ezeket az edényeket. Később, a középkorban megjelenik a fazekasság mint mesterség; ott, ahol jobb agyaglelőhelyek voltak, több mester is foglalkozott az edények készítésével, messzebb vidékekre parasztszekéren elszállították, és vásárokon értékesítették. Vidékektől függően más és más formájuk volt az edényeknek, különféle mintákkal és színekkel díszítették őiket, a nemzetiségi és a néni hagyományok szerint. A fazekasok maguk állították elő a színeket, később a zománcot is az edények díszítésére, ezt az edény szárítása után vitték rá. Utána keményben kiégették az edényeket, és ifjú tetszetős használati tárgyak váltak belőlük. A mi vidékünkön Bácsföldvár Kikinda és Hódmezővásárhely környékén alakultak ki fazekasműhelyek, mert jó pffvtzie’ASenrrv voltak Az agyarat általában bara mellett bányászták ki. ásóval, kapával anróra vagdalták, meglocsolák, és kúpszerű alakúra összetaposták. Utána hűvös Direében tárolták, érlelték, majd sarlóval vékonyra faragták, lábbal többször megtaposták, kézzel meggyúrták míg sima, egyenletes, hajlékony, nyúlékony agyagot nem kaptak. Ezután a masszát korongra tették, amely korona két kerékből állt. Fölül a kisebb, amin formálták az a kivágót, alul a nagyobb, amit a mester lábbal forgatott. Az agyagot megvizelték, majd a korona közepére helyezték, és kézzel, egy darab bőr meg egy háromszög alakú fakés segítségével formálták meg a kívánt alakra, közben e korongot lábbal állandóan forgatták. Ez a munka nagy ügyességet kívánt. Később ezeket az edényeket megszárították, és különféle színnel meg mintával díszítették, főleg a sárga, a barna és a zöld színek domináltak, mert ezeket a színeket tudta a mester maga előállítani. A száradás után az agyagedényt kemencébe rakták, és nagy tűzön kiégették. Tüzelőanyagnak leginkább fát használtak. Valamikor a mester több segéddel és inassal dolgozott. A munka reggeltől késő estig tartott. Az agyag megmunkálása, kibányászása igen nehéz volt, főképp a nagy meleg miatt. Az inasok három évig tanulták a mesterséget, és ez alatt az idő alatt a mesternél laktak és kosztot is kaptak. Mikor felszabadultak, akkor más vidékre, más mesterekhez mentek dolgozni, és több évig így vándoroltak, hogy megtanulják a szakma összes fortélyát. Utána leginkább letelepedtek olyan községben, ahol nem volt fazekas, és műhelyt nyitottak. A fazekasság ma kihaló szakma, mert az agyagtárgyakat a háztartásban fölváltották a fém- és a műanyag edények. A ma dolgozó fazekasok főleg virágcserepet készívagy pedig dísztárgyat. VASAS Gabriella Petar Kočić iskola, Temerin Rossz főt tettem a tűzre Sziasztok, gyerekek! Kérdezitek, hogy hol vagyok? Az űrben. Jó nekem itt. Csinálhatok, amit akarok. Nincs lecke, nincs kiabálás. Amikor elmentem szüleimtől április volt, éppen április 1-je... Mikor visszatértem a földre, volt ám nemulass! Apu rám nézett, és elkezdett ordibálni. Hallgattam, s csak akkor fogtam fel, hogy mit csináltam. Rossz fát tettem a tűzre. Apám haragosan kérdezte: — Miért csinálsz ennyi gondot nekünk? — Azért — feleltem —, mert mindig ivott, amikor mama az üzemben volt. Én ezt nem bírtam tűrni tovább, s elmenekültem itthonról. Apám lehajtotta a fejét, s csak hallgatott. TOPCSOV Katarina 2. a Moša Pijade iskola, Debelyacsa Bohóc, Omászta Attila 2.a, Moša Pijade iskola, Debelyacsa Röhög az egész osztály Hétfőn magyaróra előtt érdekes esemény történt. A gyerekek szaladgáltak a folyosón. Csak egypár gyerek maradt a magyar szaktanterem előtt. Andor, Józsi és a lányok. Andor és Józsi a cipősládán ült, mi pedig melettük állunk. Andornak eszébe jutott, hogy elromlott a tö’.tőtől a Elhatározta, hogy megnézi, miért nem ír, és majd megjavítja, amíg nem jön a tec’mnő. Elővette, nézegette, hogy mihez is kezdjen. Először szétszedte, cérnáit valamit rsíri, de nem használt. Már nagyon mérges volt, és megpróbált egy új tintabetétet beletenni, így sem akart írni. Nem tudott mit csinálni, szívni kezdte. És ahogy nagyon megszívta, a szitába szaladt a tinta. Csupa kék volt a keze, foga, nyelve, szája, mindene. Ekkor megérkezni a többi fiú és kérdezték tőle, hogy mit csinált, de ő csak azt válaszolta, hogy semmit. Akkor látták meg, milyen kék mindenfelől. Olyan nevetés tört ki az osztályban, hogy ő sem bírta ki nevetés nélkül, és velünk együtt nevetett. DELJ Mónika 5,, Petőfi Sándor iskola, Drea Rém? jártam Egy nap unatkoztam. Elvettem édesapám önszállóját. Sippromta-m óvatosan a gyinfó gombját, és így a fülemhez tettem. Hallgattam, hogy sustoros belőle a gáz. Még egyszer lepyomtam a gombot, és ismét a fülemhez tettem. Abban a pillanatban láng keletkezett. Beégettem a hasam és megperzseltem a fülem. Azóta sem bántom a graftót. BÍRÓ András 2.a Moša Pijade iskola, Debelyacsa Az én szobám Az én szobám nem túl nagy helyiség, mégis nagyon kedves nekem. Nagyon világos, meleg. Falai sárgás színűek. A szekrényem barna, a ruháim vannak benne. Szobám ablaka az utcára néz. Sok a játékszerem. Még óvodás koromban kaptam őket, de most már nem játszom velük, csak díszítik a helyiséget. Vannak köztük babák, mackók. Nagyon kedvesek. A babáknak selyem ruhájuk van. Egy kis nyúl a sarokban gubbaszt. Egyik fülét lerágtam, mikor kicsi voltam. Szekrényem legfelső polcán sok szép könyv sorakozik- Delfinek, pöttyösek, csíkosak. Valamennyit már olvastam. A házi olvasmányok sem hiányoznak. Igaz, azok nem olyan érdekesek. Nekem a csíkos könyvek tetszenek legjobban. Fiatalokról, gyerekekről szólnak. Az ablak előtt áll az íróasztalom. Fehér színű. Néha rendetlenség van rajta. A fiókokban a tankönyvek gubbasztanak. Mindig az íróasztalomon tanulok. Nagyon szeretem. Azok a legszebb pillanatok, amikor a szobámban tanulok-NÉMETH Andrea Dózsa György iskola, Gunaras Az est Sötét van már, leszánt az éj, Susog a fákon a levél. Ezernyi árny surran elő, S alszik a házakon a tető. SZABÓ Bernadett 7-e Néphősök iskola, Csantavér (911. Június 7., péntek ' ^«^WX-av-svv?- y •••<- • - “ v^r Az év végi hajrá ellenére nagyon lelkiismeretesen gondját viselitek a Napsugárnak, és hálás is vagyok ezért nektek nagyon. Mind a Mesterségem címere, mind az Olvasd el te is rovataink számára érkeztek munkák, csupán rejtvénymegfejtés van kevés ezekben a hetekben. Nagyzor, kérlek benneteket, írjátok meg, hogy túl nehéznek tartjátok-e a feladványokat, vagy csak arról van szó, hogy túl sokat tanultok mostanság, és nincs időtök rejtvényt fejteni. A következőktől kaptam levelet a héten. ittabéi OKTÓBER 2. iskola: Simon Szilvia, Visnyei Anikó, Simon Péter, Kökényi Zoltán, Oláh Tibor, Vass Ibolya, Szakál Gizella és Jovanovic Júlia; becsei LEXZEK DURKIC iskola: Bagi Andrea, Komáromi Zsolt, Péter Melinda Bobán Zoltán, Blazsanik Judit, Albaházi Kornél, Fehér Eszter, Pulai Emőke, Berkes Orsolya, Kalmár Ferenc, Szilágyi Attila, Kiss Viktor, Rákos Andor, Tóth Enikő, Ricz László, Ijukovic Sasa, Ricz Valéria, Tóth Kona, Börcsök Imre, Finicz Györgyi és Vörös Márta. kanizsai .1. J. ZMAT iskola 1. b. osztálya: Törteli Ágnes, Oláh Lóránt, Tripolszki Margit és Domonkos Edvard; becsei PETŐFI SÁNDOR iskola: Miklós Mónika, Majer Mónika, Makra Eszter és Gyurinka Elvira; lekindai MOLA PIJADE iskola: Dömötör Ilona, Pénzes Elvira, Martonosi Valéria, Kovács Elizabetta, Raffa Boglárka, Szokolai Brigitta, Borbély Melinda, Sziráki Hajnalka, Tálai Elvira és Mészáros Hajnalka; moheji NOVAK RADONJÁÉ iskola: Miklós Melánia, Solymosi Kornélia és Bóka Anasztázia. Ezenkívül: György I. Adrián, Szabadka, Fakó László, Székelykeve, Molnár Anasztázia, Kanizsa, Milkovnac Attila, Budiszava, Gedovics Violetta, Szabadka és Szekeres István, Zrortá. Várom legújabb élménybeszámolóitokat, sikeres tanulást kívánok, baráti szeretettel üdvözöllek valamennyieteket. Zsuzsa Tavasz a barátocskánk Tavasz, tavasz, te csintalan tavasz, te vagy most már a legnagyobb tavasz. Egész télen aludtál reánk a naiv hidegben nem is gondoltál. Hű, de szép vagy, ravasó tavasz, benned van minden: fű, fa, gyermek és kamasz. Csak maradj velünk, csintalan barátonskánk. sét-ssrgk velünk, s ragyogj ránk. SZABÓ Csilla 4/5 Moša Pijade iskola, Kikinda Irodalmi arcképcsarnok Kedves Könyvbarátok! Ezt a szelvényt is tessétek el és a jövő héten megjelenővel együtt küldjétek be. Most is az a feladatotok, hogy a nyereményszelvényre ráírjátok a két író teljes nevét. 21. 22. MŰVÉNEK CÍME: 21. RÖG ESZMÉLET 22. EGY IFJÚSÁG ALMA 10. Irodalmi arcképcsarnok 21. CS-----------------------------------22. SZ-----------------------------------