Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 163-177. szám)

1991-06-20 / 167. szám

10 Zesilán iiines lead A föld visszaszármaztatását intéző bizottság megkezdte a gyakorlati munkát — Elmondja Varga Futovics Valéria — Zentán a föld visszaszármaztatásával kapcsolatos akció kezdetén arra számítottunk, hogy a társadalmi szektornak mintegy 1500—1600 hektárt kell visszaadnia a volt tulajdonosoknak, illetve jogutódaiknak. Azóta változott a helyzet: június 17-éig a községben 233-an adták át beadványukat. A volt tulajdonosoknak, illetve örököseiknek mintegy 2600 hektárt kell visszaadni, ezer hektárral többet, mint amennyire számítottunk — hallottuk Varga Futovics Valériától, a községi képviselő-testület végrehajtó tanácsának tagjától. — Május 16-án Vinjačka Bánján köztársasági szintű tanácskozás volt a témáról. Az illetékes szakemberek pontos utasítást készítettek a gyakorlati munka lebonyolításához. Ezek az utasítások megérkeztek a községi bizottságba. Most már nincs semmi akadálya annak, hogy megkezdjük a végzések kiadását. Zentán az első egyeztető „tárgyalás” június 21-én (pénteken) lesz. Öt volt tulajdonost idéztünk be, s ha megegyeznek, kiadjuk a visszaadásról szóló végzést is. A második egyeztetés június 28-án lesz, amelyen szintén öt visszaigénylővel kell megállapodásra jutni. A dolgok jelenlegi állása szerint a zentai községben nem lesz különösebb akadály az ügyintézésben. Erre abból következtetünk, hogy a mezőgazdasági vállalat a földek visszaadásával kapcsolatban messzemenő jóindulatot tanúsít. A többi között azt mondták, hogy ők a földet senkitől sem vették el, akadályt sem gördítenek a viszszaadása elé. A vállalat minden helység határában, tehát Zentán, Felsőhegyen, Bogarason, Keviben és Tornyoson kijelölt egy bizonyos parcellát. Ezeket az illetékesek úgy osztják fel a kártalanításra jogosultak között, ahogyan a legjobbnak ítélik meg. Abban az esetben, ha így alakulnak a dolgok, a földművesek őszre már szánthatnak azokon a földeken is, amelyeket visszakapnak. Az ügyintézéssel megbízott bizottság igyekszik minél előbb befejezni a munkát. Olyan határozatot hoztunk, amelynek értelében a közlési bizottság júliusban és augusztusban, a nyári szabadságok ideje alatt, is teljes lendülettel dolgozik. A földmérő hivatalban is felkészültek a visszaadásról szóló végzések minél előbbi érvényesítésére. Magyarán: egyelőre nincs akadály ennek a■entős akciónak a gyors lebonyolításában — mondta Varga Fridovics Valéria. P. P. Csalódtak a szövetkezetekben Zombor községben más szerveződési formát keresnek Nagy reményeket fűzött a parasztság a Zombor községben megalakított földműves-szövetkezetekhez, de annál nagyobb csalódás érte őket, mivel..semmilyen . ..elő- .nyük nem származott abtól, hogy szövetkezeti tagok lettek. Sőt, mint mondják, kedvezőtlenebb helyzetben vannak azoknál is, akik nem léptek be, mert ez utóbbiak annak adják el termékeiket, aki többet fizet, és az érte járó pénzt is előbb fölvehetik, mint a szövetkezeti tagok. A parasztszövetség községi szervezetének elnöksége is elemezte a helyzetet. Megállapították, hogy a szép ígéretekből nem lett semmi. Emiatt egyre többen hagyják faképnél a szövetkezeteket, és újra kooperánssá válnak. Maradtak ugyanis a régi viszonyok, nem sikerült javulást elérni, amit annyira óhajtottak a parasztok a belépési nyilatkozat aláírásakor, illetve a szövetkezeti belépési díj kifizetésekor. Megalakuláskor leginkább azt kifogásolták, hogy hatalmas az adminisztrációs gépezet a földművesszövetkezetekben, ami természetesen nem szavatolhatja a jövedelmező gazdálkodást, különösen, nem most, amikor egyre mostohábbak a gazdálkodási fölételek. Akkor ígéretet is kaptak arra, hogy csökkenteni fogják a tisztviselők számát, ebből azonban nemigen vált valóra semmi. Megmaradt a hatalmas haszonkulcs, szóval maradt minden a régiben — állapította meg a parasztszövetség községi szervezetének elnöksége, és így nem csoda, hogy a parasztok kiábrándultak az egészből. Új szerveződési formát kell tehát keresni, hogy .. erős földművesszövetkezetek jöhessenek létre amelyekben valóban megtalálhatja számítását minden szövetkezeti tag. Gondot okoz, hogy a szövetkezetek még mindig nem kapták viszsza vagyonukat, a mezőgazdasági vállalatok ugyanis fittyet hánynak a visszaszármaztatásról szóló törvényes előírásokra. A zombori Somborka földműves-szövetkezet visszaköveteli a Zadrugarka Takarmánygyárat, a tárgyalások azonban nem jártak eredménnyel, és így a községi bíróság fog dönteni az ügyben. Többen, is föltették a kérdést, vajon miért nem tartanak igényt az őket megillető szántóföldekre is. Túl szerények lennének, vagy talán úgy vélik, így is van elég dolguk? A bezdáni Podunavlje földműves-szövetkezet megalakulása óta követeli vissza mindazt, ami jár neki. Mindeddig azonban, nem találtak megértésre a helybeli mezőgazdasági vállalat illetékeseinél Alighanem az ő ügyük is a bíróság elé kerül. H. A. HÉTFŐN TORNYOSON Tanácskozás a termény felvásárlásáról A Reformerők Szövetségének zentai községi bizottsága hétfőn, június 24-én 20 órai kezdettel a tornyosi Ady Endre Művelődési Otthonban tanácskozást szervez a búza felvásárlásáról, tárolásáról és az anyagi eszközök előteremtéséről. A tanácskozásra meghívták a mezőgazdasági vállalat, a szövetkezet, a Vitopromet Malomipari Vállalat, a Parasztszövetség és a zentai alapbank vezetőit. Az eszmecserében rész vesz dr. Szecsei Mihály, a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara alelnöke, népképviselő is. A szervezők ezúton is felhívják a termelőket, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a tanácskozáson, P. P. Nemiír a holnapi Tiszavidék? ф Már csak négy Ennyi oldal maradt a Tiszavidékből — Okok és következmények • Bővülő kapcsolat Kárpátaljával • A horgosi határátkelő a kiemeltek között • Gépkocsibiztosítás 30—40 százalékkal olcsóbban • Augusztusban világtalálkozó Kanizsán – Csókán megdrágul a gázbekapcsolás • Gázvezeték Adorjánon is A Felsőhegyen folytatják az útépítést Magyar Sió 1991. június 20., csütörtök Minden fölmondta a szolgálatot A szivattyútelep, a csatornahálózat, az alagcsöves rendszer ellenére is víz öntött el 1500—2000 hektárt a muzslyai határban — Ki a felelős a történtekért? Sírjunk-e vagy nevessünk? Nem illik nevetni, sírni viszont nem érdemes, mert semmit sem változtathatunk azon, ami megtörtént. Felelőtlenségről, nemtörődömségről beszélnek az emberek. A Bega-i parti város végrehajtó tanácsa nem volt ennyire egyértelmű a minapi ülésén, azt azonban határozatba foglalta, hogy meg kell állapítani, ki a felelős a mulasztásért. A belügyi szervek dolgozói már az említett határozat meghozatala előtt megkezdték a nyomozást... A jelekből ítélve nem lesz ez egyszerű tyúkpor, mert a kérdés tisztázásában nagyon sokan érdekeltek. Elsősorban a Vaskapu vízi erőmű, a zrenjanini vízlecsapolási érdekközösség, a közép-bánáti vízgazdálkodási vállalat, a lukácsfalva halgazdaság, az újvidéki DTD Kanal nevű részlege, valamint a muzslyai földművesszövetkezet. És végső soron a zrenjanini község és mint a vízügyi létesítmények felújításáról szóló megállapodás aláírója, víz alatt a vetés A történet viszont aránylag egyszerű: a májusban hullott mértéktelen csapadékmennyiség miatt Muzslya határában 1500 hektár vetés került víz alá. Ha történetesen 4-5 évvel ezelőtt öntötte volna el a víz a vetést, senki sérti szólhatott volna semmit, hiszen a Tisza menti alacsony fekvésű réti földeket emberemlékezet óta veszélyeztették a belvizek. Csakhogy a négy-öt évvel ezelőttihez képest teljesen megváltozott nemcsak az említett határrész látképe, hanem vízvédelmi alkalmassága, lehetősége is. Megtörtént a komplett határrendezés, levezetőcsatornák, alagcsöves rendszer és a Tisza partján új szivattyútelep épült. Ezek után sokan azt tartották, hogy ezen a részen teljesen megszűnt az a lehetőség, hogy víz alá kerüljön a búza, a napraforgó, a kukorica. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor a kiépített rendszer első évében az ellenkezőjéről értesültek. Arról, hogy semmi sem működik, a vetés vízben sínylődik, legtöbb víz éppen azon a részen gyűlt össze, ahol a múlt év őszén elkészült az alagcsöves rendszer. A hallottak után egy szakember ismerősünk nyomban meg is jegyezte, hogy a fölsülésnek három oka lehet: a rossz tervezés, a rossz kivitelezés, vagy az, hogy nem működik a szivattyú. Igazat mondott: a két szivattyú közül egyik sem volt üzemképes. — Nem lehet ezt pénzösszeg-i ben kifejezni — mondja Palatínus János, a szövetkezet igazgatója. — Tény azonban, hogy a határrendezéssel egyidejűleg a Muzslya határában 30 kilométerres csatornahálózat, a múlt éviben pedig 410 hektárnyi területen alagcsöves rendszer, a Tisza-töltésnél pedig új szivattyútelep épült. A beruházás értéke meghaladja a 30 millió dinárt. Igaz, hogy májusban a szokásosnál jóval több csapadék hullott, de ekkora beruházás után legalább annyit elvárhat az ember, hogy nyugodt legyen afelől: a sok csapadék nem teheti tönkre a vetést. Sajnos,az ellenkezője történt. Személyesen is meggyőződtem róla, hogy a szóban forgó határrészt keresztryíkasul szelő csatornák megteltek vízzel, s ömlött belőlük a víz a földekre, vagyis kiöntötték a csatornák. Túlzás persze azt állítani, hogy csónakázni lehetett ezen a részen, tény azonban, hogy a legtöbb víz éppen azon a 410 hektáron gyűlt össze, ahol az ősszel elkészült az alagcsöves rendszer. Szóval azonnal rendkívüli állapotot hirdettem a szövetkezetben, a földművesek is jöttek, önkéntesen jelentkeztek. De mit tehettünk mi ásóval meg lapáttal? ! Jelentettük a községnek, onnan bizottságot küldtek ki, amely megállapította, hogy 1500 hektárnyi szövetkezeti föld és az egyéni termelők tulajdonában levő I mintegy 500 hektár van komolyan veszélyeztetve. A bizottság í is egyébként ugyanazt vetettepapírra, mint mi: nem működik a szivattyútelep, ezélkül viszont I semmit sem ér a csatornahálózat, sem az alagcsöves rendszer. Időközben visszahúzódott a víz .. . — Nagy üggyel-bajjal sikerült üzembe helyezni az időközben más célra átállított rési szivattyútelepet, amely jócskán megkésve ugyan, de lehúzta a vizet a csatornákból. Utána a földekről lassan a csatornákba folyt a víz, noha ekkor sem ment minden simán, mert kiderült, hogy a vízgazdálkodási vállalat elhanyagolta a csatornákat. Az egyik bedőlt betonhidat is például földműveseink távolították el a mederből, hogy szabad folyása legyen a víznek. Fölmérték a kárt? — Nem, az említett bizottság nem bocsátkozott bele a kérdésbe. A minap a községi végrehajtó tanács új, szakemberekből álló bizottságot nevezett ki. Reméljük, hogy hamarosan megtörténik a kárfölbecslés — hallottuk az igazgatótól. RLD ELÉ SZALADTAK Bárhogy forgatjuk is a dolgokat, mindig oda lyukadunk ki, hogy a szivattyúteleppel kapcsolatban a közép-bánáti vízgazdálkodási vállalat, valamint a kivitelező, az újvidéki DTD Kanal részlege követett el legtöbb mulasztást. Legalábbis ez derül ki abból a két jelentésből, amelyet a zrenjanini községi gazdasági titkárság, illetve Ivan Rakic okleveles gépészmérnök készített. Ezekből ugyanis kitűnik, hogy a belgrádi Vaskapu vízi erőmű a múlt év szeptemberében átutalta a pénzt a muzslyai új szivattyútelep befejezésére. A szivattyúnak tehát már működnie kellene, holott még csak most kezdődöt meg a csővezetékek szerelése. A késés oka, hogy a kivitelező rendkívül pontatlanul építette föl a szivattyúházat (a rajta levő nyílások közül egyik sem felel meg a megadott méreteknek), ezenkívül az épületszárny máris süllyed. A másik érthetetlen dolog: miért kellett a régi szivattyút átalakítani és betonfallal elzárni a lecsapolócsatornáktól, mielőtt üzembe helyezték volna az újat, s miért kellett bérbe adni más célra. Kiszivárgott ugyanis, hogy a közép-bánáti vízgazdálkodási vállalat a lukácsfalvi halgazdaság tavainak feltöltésére és lecsapolására adta bérbe a régi szivattyút- Érdekes mód az erről szóló szerződésben van egy mondat, miszerint a belvizek okozta esetleges károkat a halgazdaság köteles megtéríteni .. Ezzel szemben a lukácsfalvi tógazdaságban azt állítják, hogy ők sokallták a szivattyútelep előirányzott működési díjat, emiatt nem fogadták el a szerződést, és nem is vették igénybe a telepet. Az ügy tehát igen bonyolult, minden részletére csak a vizsgálat derít majd fényt. Az viszont egyértelműnek tűnik, hogy a vízgazdálkodók az elmúlt évek aszályos időjárásán fölbátorodva néhány meggondolatlan lépést tettek. Rúd elé szaladtak. HORVÁTH András HAMAROSAN FÖLBECSÜLIK A KÁRT A kérdés tisztázásában tehát többen érdekeltek, de leginkább a károsult fél, a muzslyai szövetkezet. Nem is csoda, hiszen az elmúlt években, vagy ha úgy tetszik, az elmúlt négy évtizedben (a kötelező járulék fizetésével is) jelentős összeget különített el vízvédelemre. MINDEN OLVASÓNAK AJÁNDÉK A C 3?G mai számában: KULINAI ÉTELÍZESÍTŐ A tartalomból: 9 Épül a jövőbe vezető út — riportereink és környezetvédők szólnak a Belgrád—Budapest autópálya Észak-Bácskát átszelő szakaszáról . Az eltűnt débesvacsai kisfiú ügyében: A CSALÁDI KÖR MEGKÉRDEZTE VAVÁT, A BORBA LÁTNOKÁT! Óvodából iskolába — Kapuszinán és Újvidéken A holnapi na tartalmából: • Sztrájkjog — Kinek szabad és kinek nem tiltakoznia? • Dollárpapánk — Ante, a makacs • Kristály és kék Valahol tetőled távol • Lázban a falu — Gombosi riportunk • Požarevac Tordán — A visszajáró földek ürügyén • Apatini lélekapadás — Népesedés • Nyilatkozat helyett küszöb — Titokzatos oktatási törvények • Változatos változások — Budapesti hétvége • Világkiállítást, egyedül — Dudás Károly riportja — Joško nem kapott esélyt —Egy gyilkosság kórképe • Modern kuruzslás és sarlatánság — Dr. Szép Dezső primárius vitairata • Szentendrei ikonok — Budapest macára maradt • Politikai színház? — Az idei, 36. Sterila Játékokról • Röppenő pöttyös szoknya — AzÚjvidéki Színház legújabb bemutatójáról • A szép Mariska — Herceg János novellája • Az OTTHON ÉS CSALÁD meglepetései • Legkisebbjeinknek: JÓ PAJTÁS • PÁLYA KÖZELBEN —■ Részletes pályaválasztási tanácsadó INGYENES APRÓHIRDETÉSEK Minden kedves újvidéki olvasónk figyelmébe: ezentúl a Forum portáján is megvásárolhatja a 7 NAP-ot!