Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 163-177. szám)

1991-06-19 / 166. szám

1991. június 19., szerda Egyórás figyelmeztető sztrájk Sajtótájékoztató az Újvidéki Egyetemen holnap 12 és 13 óra között megszervezésre kerülő munkabe­szüntetésről . A dékánok inkább a börtönbe men­nek? Az Újvidéki Egyetemen holnap, csütörtökön délben egyórás fi­gyelmeztető munkabeszüntetést tartanak. Az itt dolgozók és az egyetemi hallgatók holnap 12 óra­kor összegyűlnek az egyetemi té­ren, hogy kifejezzék elégedetlen­ségüket és ismertessék követelé­seiket — hallottuk dr. Jevrem Janjictól, az Újvidéki Egyetem rektorától a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Az Egyetem szakszervezeti szervezete a rek­torátussal és az Egyetemista Szö­vetséggel közösen szervezi meg az egyórás figyelmeztető munkabe­szüntetést. A sztrájk kapcsán kiadott köz­lemény szerint már évek óta hiá­ba fordulnak az illetékes tarto­mányi szervekhez, hogy vizsgálják felül az egyetem és az itt dol­gozók, valamint a hallgatók anya­gi helyzetét, és rendszerbeli meg­oldásokkal teremtsék meg az alapvető munkafeltételeket. Elé­gedetlenséget váltott ki a köztár­sasági szerveknek az a döntése, hogy javítanak a belgrádi, kragu­­jevaci és niši egyetem helyzetén, az újvidéki egyetem követelését pedig figyelmen kívül hagyják az illetékesek. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a dékánok ellen kezdemé­nyezett alaptalan szabálysértési eljárás volt az utolsó csepp a po­hárban. A szabálysértési eljárás nyomán az érintett dékánoknak tegnap kellett volna megjelenniük a szabálysértési bíró előtt. A ka­rok vezetői nem tettek eleget a felszólításnak, az esetleges pénz­bírságot hajlandók börtönbünte­tésre cserélni. Az Egyetem köve­telésére, hogy a tartományi ille­tékesek vonják vissza a szabály­sértési feljelentést, nem érkezett hivatalos válasz. Mindezek és az itt dolgozók egyre gyakoribb követelése mi­att, hogy lépjenek általános sztrájkba és ne tartsák meg a vizsgákat, valamint ne végezzék a leendő egyetemi hallgatók fel­vételét az Újvidéki Egyetem első lépésként figyelmeztető munkabe­szüntetést szervez — hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. m. k. Minden út Mozarthoz vezet Európától a Távol-Keletig Mozart-mánia söpör vé­gig a világon: a nagy zeneszerző halálának 200. év­fordulójára sokat költenek, ugyanakkor mesebeli ösz­­szeget zsebelnek be az üzletemberek, akik nem té­vesztik szem elől, hogy a Mozart-év csak 365 napból áll Hogy Salzburg repülőterét átke­resztelték, s a város nagy szülöt­tének, a zseniális zeneszerzőnek a nevét ajándékozták neki, az csak természetes üzleti fogás, de hogy például Bécs gőzhajótúrát kínáljon Pozsonyig a mindenre vállalkozó turistáknak, ahhoz már nagyobb üzleti fantázia kellett. Ez még nem minden. Az idén Wolfgang Ama­deus Mozart jegyében élő Bécs postakocsitúrát is beiktatott ide­genforgalmi kínálatába, egészen Prágáig. Higgadtabb és földönjá­­róbb rajongóknak a Mozart-gya­­logtúrát ajánlják — ez a bécsi te­metők megtekintéséből áll. Járt-e Mozart valaha is St. Gilgenben, anyja szülőfalujában, most már soha nem­ fogjuk megtudni, ami persze nem akadályozta meg a vá­rosatyákat abban, hogy Mozartdorf am Wolfgangsee-re változtassák a nevét. Mozart áldása nélkül nem múlhatott el az osztrák síszezon sem — Badgestein az idén Ama­deus sícsomagot kínált. Az ango­loknak viszont az jutott eszébe, hogy a zseni állítólag bolondult a biliárdért, ezért biliárdturnét szer­veztek a neve alatt. Bécsben járt, és nem vett Mo­zart dugóhúzót? Also! Meg zok­nit sem, kártyát és esernyőt Mo­zart arcképével, körömvágót vagy papírvágó kést... Reménytelen eset! Csak Ausztriában mintegy 60 millió DEM-et keresnek az idén a tányér- és hamutárgyárosok, nem beszélve a Mozart fagylalt, Mozart szelet és Mozart csokigolyó-készí­­tőkről, akik egyébként is százmil­liós példányban dolgoznak. Az idén, ha akár Mozartot szív, Mo­zartot iszik és Mozartot ken­i ez utóbbit zsíros sajt formájában. A Mozartra éhezők ehetnek krumpli­­salátát a’la Mozart, amit leönthet­nek azonos nevű majonézzel. Más­részt a diétamániákus amerikaiak ideális testsúlyra törekedve Mo­­zart-diéta taktusaira soványodhat­­nak. Egy távol-keleti cég a rizspá­linkát reklámozva hangsúlyozza hogy hatása csak Mozart zenéjére az igazi! Summa summárum, az 1991. év pénzügyi álmai között listavezető a vágy, Mozart jogutódjának len­ni, és bezsebelni a rengeteg pénzt, ami a zeneszerző nevének felhasz­nálása és műveinek bemutatása után jár. Egyes­­számítások sze­rint csak Németországban az idén a koncertek körülbelül egymillió DEM-et hoznak a jogutódnak, nem számolva a lemezek és kazetták után járó százalékot. Összehason­lítva ezekkel a számokkal minden idők legjobban fizetett szórakozta­tójának, Michael Jacksonnak a jö­vedelmét, ez utóbbi aprópénznek tűnik. Mozart életéről és műveiről ed­dig 12 000 könyvet írtak, csak az idén 200-at! A könyvkiadás egyik slágere a 20 kis könyv, 200 vékony oldal mindegyik, a bécsi klasszikus összes hangjegye megtalálható ben­ne, amit életében leírt. A sorozat ára ,,mindössze” 2000 DEM. Ama­deus hívei számtalan lemez és ka­zetta közül válogathatnak. Egy ja­pán lemezcég például 40 000 féle előadásban kínálja műveit. A top­listán első helyen állnak az olyan drága és jó minőségű gyűjtemé­nyek, mint például a Philips-soro­­zat. Az osztrák tévé mindössze 99 órát foglalkozik a zseniális zene­szerzővel az idén, ami annak a kí­nai rádióállomásnak a teljesítmé­nyéhez képest bagatell, amely az év 365 napján reggeltől estig Mo­­zart-zenét sugároz. Bárhol legyen is az ember, a földgolyó bármelyik pontján, Mo­zart fogadja. New York 500 kon­certtel és alkalmi műsorral ünnep­li a zsenit, Isztambul júliusban a Szöktetés a szerájból fenséges be­mutatására készül, a szultán egy­kori rezidenciájában. Finnország­ban előadják a Don Giovannit egy 500 éves kastélyban. A nagy finálé pedig Párizsban lesz december 5- én, amikor 0 óra 55 perckor — percnyi pontosan 200 évvel a nagy zseni halála után — a Notre-Dame­­ban elcsendesednek befejezetlen rekviemje utolsó akkordjai. (-). John Updike kapta az olasz irodalmi díjat John Updike ismert amerikai írónak ítélték oda az egyik legte­kintélyesebb olasz irodalmi díjat, a Scannát. Trust Me (Higgy ne­kem) című regényéért. A díj összege 50 millió Ina (42 000 dol­lár). Updike igen termékeny író, s regényeiért eddig is számos iro­dalmi elismerést kapott, közöttük Pulitzer-díjat is. A Scanio díj korábbi nyertesei között van egyébként Mario vergas Llosa és Saul Bellow. (Taujug) AUgyur Sió MŰVELŐDÉS 15 Lépés a nyitott társadalom felé Soros György amerikai üzletember a kelet-európai országokban létrehozott ala­­ pítványok céljáról Soros György magyar származású ismert amerikai üzletember az elmúlt tíz-egynéhány év alatt tizenegy alapítványt létesített Kelet- Európában, ötöt a Szovjetunióban, egyet-egyet Magyarországon, Cseh­szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és most Jugoszláviában. A Jugoszláviai Soros Alapítvány létrehozásáról szó­ló szerződést hétfőn este írták alá Belgrádban, a Föderáció Palotá­jában. Valamennyi alapítvány közül ez a jugoszláviai a legszeré­nyebb: Soros György 250 000 dollárt, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács ugyanannyit helyezett bele, kizárólag azzal a céllal, hogy a ju­goszláv tudósoknak, szakembereknek lehetővé tegye a jelentős nem­zetközi tanácskozásokon, szemináriumokon való részvételt. ф Miért ilyen viszonylag szerény alapítvánnyal indul hazánkban So­ros György, s milyen reményeket fűz hozzá? — tették fel neki a kér­dést az újságírók az esemény kap­csán megtartott sajtóértekezleten. — Nagyon nehéz pillanatnyilag Jugoszláviában olyan programokba kezdeni, amelyek egyaránt nyitot­tak volnának mindenki számára, s minden köztársaság, nemzet egy­formán fogadná őket — válaszolta Soros György. — Éppen ezért az sem biztos, hogy ez a mostani, kez­deti befektetés eredményes lesz, meghozza a várt fejlődést. A lé­nyeg mindenesetre, hogy az össze­gek folyósításánál egyetlen szem­pont jöhet csak számításba, s ez a minőség. Semmiféle köztársasági, nemzeti kulcsot nem fogadunk el. Véleményem szerint Jugoszláviá­nak minden lehetősége megvan rá, hogy nyitott társadalommá alakul­jon, de csak akkor, ha egységét megőrzi. Ha köztársaságokra hul­lik, hat kicsiny, zárt, soviniszta ideológiájú társadalom lesz a kö­vetkezmény. Az ország jövőjének tekintetében tehát teljes mértékben egyetértek a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács ezzel kapcsolatos néze­teivel.­­ Nyilvánvalóan nagyfokú opti­mizmusra van szükség ahhoz hogy a jelen pillanatban, amikor például a fejlett világ és Nyugat-Európa legnagyobb része várakozó állás­pontra helyezkedett Jugoszláviával kapcsolatban, jelentős összeget for­dítson egy jugoszláv programra. Annál is inkább, mivel az ország­ban a legtöbben igen borúlátóak. — Nem hiszem, hogy szükség­szerűen optimistának kell lennem. Nem­­is ezért hoztam létre fondá­­cióimat Annak idején, amikor Magyarországon megalakult a So­ros Alapítvány, az ország még zárt társadalom volt. Nem is sejthettem, hogy pár éven belül széthullanak a keleti zárt szocialista rendsze­rek. Én azt hittem, évtizedekre lesz még szükség. Az álmom első része azonban hihetetlenül rövid idő alatt valóság lett, s most itt az ideje, hogy megvalósítsam az álom másik részét is. Ez pedig: létrehoz­ni egy szabad, pluralista, demok­ratikus társadalmat. Fennáll ugyan­­is a veszély, hogy a további fejlő­dés során ismét kis, zárt, nacio­nalista társadalmak jönnek létre a régi monolitikus szocialista társa­dalmaik helyén. Ez ellen a veszély ellen most kell megvívnunk har­cunkat. Véleményem szerint ugyanis jóval könnyebb felrobban­tani egy monolitikus, erős dogmák­ra épülő társadalmat, mint kiépí­teni és megőrizni eg­y nyitott, de­mokratikus társadalmi közösséget.­­ Mit lát Soros György ebben a nyitott társadalomban? Vajon csu­pán a lendületes gazdasági fejlő­dést-e, vagy pedig egy olyan sza­bad gazdasági és kulturális légkör kialakulását, amely lehetővé tesz minden más fejlődést? — A nyitott társadalom számom­ra olyan szerkezet, amely minden szegmentumában ellentéte a zárt társadalmakna­k. A legfontosabb is­mérve, hogy nagyobb lehetőséget ad az újításokra, felfedezésekre, a fejlődésre. Lehetővé teszi a hala­dást, a változást. Mind a gazdaság­­nak, mind a tudományos fejlődés­nek nélkülözhetetlen feltétele az, amit én nyitott társadalomnak ne­velek.­­ Megfigyelhető, hogy a volt szocialista társadalmakban na­gyobb veszélybe ke­ült a ku­tá­ra, a művészet, mint bármi más, mecénások nélkül a teljes elsor­vadás veszélye fenyegeti. A válto­zások megadták ugyan a ku­ltú­r­­nők a szabadságot, de elvették az anyagi lehetőségeket. Vajon a So­ros Alapítvány vállalja e a me­cénás szerepét is, vala csupán a vardaság megszilárdításán fá­radozik? — A kommunista rezsim való­ban nagyon nagy figyelmet szen­telt a kultúrának, nagyon nagy összegeket költött rá. A piacgaz­daság ezt nem biztosítja, hiszen a kultúrában nincs nyereség. A leg­több kulturális tevékenység ráfi­zetéssel tud csak működni. Ezt az űrt valahogy be kell tölteni, de én ezt az űrt betölteni nem tu­dom, ez túlságosan nagy befek­tetést igényelne. Az erőimhez ké­pest ugyan hozzájárulhatok a probléma leküzdéséhez, de végső fokon ezt mindenhol más ténye­zőknek kell megoldaniuk. Érdekes módon például Ma­gyarországon a volt kommunista rezsim idején a befektetett ösz­szegek tízszer annyit gyümölcsöz­tek, mint ma. Ki tudtuk ugyanis használni az állami mechaniz­must, amely mára nem működik. Az állam elszegényedett, nincse­nek meg a lehetőségek, a tőke ka­matoztatására. Mivel ez nagyon megnehezíti a mun­kánkat, itt is kénytelenek voltunk beszűkíteni a tevé­ken­ységünket. A t&'cvan látja a Soros Ala­pítvány jövőjét? — Nézze én nem akarom örök­re fenntartani alapítványaimat. Ezek a fzondációk a történelem bizonyos sáv­kaszában igen hasz­nosak. Például Magyarországon annak idején a dogma megdönté­sére, most a­­nyitott társadalom felépítésére. Re­mélem, fel is fog épülni, s akkor megszűnhetnek ezek az alapítványok. Megszületik egy második generáció, például az, aminek létrehozásán most fá­radozunk, a Közép-Európai Egye­tem, a legjobb tudósok, egyetemi tanárok cseréjével, közös munká­jával. Ha ez az egyetem sike­res, száz év múlva is itt lesz. Ez az a forma, amelynek jelen­túlnő az idős korokon, a mostani alapítványok a társadalmi átalakulás tősége Ezek csupán segítői: P. KECZELI Klára Mi lesz a kosovói akadémiával? Az idén december 31-éig életbe kell lépnie a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiáról szóló új köztársasági törvénynek, amely­nek értelmében az SZTMA a köz­társaság legrangosabb tudományos intézménye. Felmerül a kérdés, hogyan lesz megoldható az új kö­rülmények között a Kosovói Tu­dományos és Művészeti Akadémia helyzete. Az SZTMA főtitkára, Dejan Me­­dakovic akadémikus a prištinai Je­­dinstvo lapnak adott interjújá­ban többek között rámutatott ar­ra, hogy az új köztársasági al­kotmány egységesen rendezi a szerb kultúra, tudomány és szel­lemiség intézményét, s ezért a Vajdasági Tudományos és Művé­szeti Akadémia tagjai már koráb­ban kezdeményezték, hogy intéz­ményük az SZTMA része legyen. Hasonló kezdeményezés mindeddig nem érkezett a kosovóiak részé­ről. Ha azonban — fejtette ki Me­­dakovic akadémikus —, az ottani kollégák hajlandóak toleráns és kollégiális légkörben megtárgyalni a problémákat, semmi akadálya sincs annak, hogy velük is ha­sonló módon rendezzük a kér­déseket, mint a VTMA-val. Nagy szükség van rá — mondta Dejan Međaković —, hogy a Ko­­sovo-Metohija-i Tudományos és Művészeti Akadémián is a tu­domány felé forduljanak, s felül­vizsgálják azokat a politikai ál­láspontokat, amelyek mesterséges drámai légkört teremtenek, nem vezetnek jóra és távol állnak az igazságtól. Felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy éppen az SZTM kezdeményezte annak idején az albán történelem és kultúra ta­nulmányozását és az alban ringiai tanszék megnyitását. (Tanjug) Balettgák Pesti és esseni szólisták lépnek fel a Szerb Nemzeti Színház társulatával Gálakoncerttel zárja az évadot csütörtökön, június 20-án este az újvidéki balett-társulat Iko Otrin koreográfus szervezésében. Fellép­nek: Roisz­­Edit és Németh Attila, a Budapesti Balett szólistái: Go­­rica Stankovic és­ Zlatko Pálné, az Esseni Balett szólistái, valamint az újvidéki­­.Szerb Nemzeti Szín­ház szólistái: And Kušnirova, Ala Godul­jan, Mihai Babuseka, Ok­­­sana Storožuk,­­Rastivslav Varga, Jasna K­ovácic­ és az Ötödik Ju­goszláv Balettverseny fiatal díja­zottjai: Pia Mlekuš és Jaš Otrin Mariborból, valamint Vladimir Ko­dé Újvidékről. Műsoron Chopin Les Sylphides, Borgmiffler Giselle (Pas de deux az első felvonás­ból), Herold A rosszul (Őrz­ölt lány (Grand pas de deux), Saint-Saëns: A hattyú halála, Orff: Carmina bu­­rana (Pas de deux), továbbá rész­letek Vivaldi, Muszorgszkij és Sosztakovics műveiből. Jegyek az újvidéki Szerb Nem­zeti Színház pénztáránál válthatók 150, illetve 120 dináros áron. A balettgála június 20-án este fél 8- kor kezdődik a Szerb Nemzeti Színház nagytermében. (IFJ) Gábor felvételei Karlócán, a gimnázium épületében tegnap doktoravatás volt. Dr. Jevrem Janjic, az Újvidéki Egyetem rektora 15 új doktort ava­tott fel. Sofija Adžić, Csüllög Mária, Serif Sabovic, Rade Dmitro­­vic a közgazdaságban, Dragica Ivanovic, Slobodan Vasovic, Slo­bodan Tomasovic, Ivan Sivčev, Mitar Vuković a mezőgazdasági tu­dományok, Joviša Žunić a matematika, Vjera Pejanović, Mirjana Budnnčević a vegyészeti tudományok, Gordana Nikolic a jogtudo­mány, Cedomir Ljubojevic a társadalmi-gazdasági tudományok, Rade Вш­ković pedig a biokémia terén szerzett doktori címet. Fel­vételünkön: dr. Jevrem Janiic rektor átadja az oklevelet Dragica Ivanovićnak ш. k.

Next