Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 163-177. szám)
1991-06-19 / 166. szám
1991. június 19., szerda Egyórás figyelmeztető sztrájk Sajtótájékoztató az Újvidéki Egyetemen holnap 12 és 13 óra között megszervezésre kerülő munkabeszüntetésről . A dékánok inkább a börtönbe mennek? Az Újvidéki Egyetemen holnap, csütörtökön délben egyórás figyelmeztető munkabeszüntetést tartanak. Az itt dolgozók és az egyetemi hallgatók holnap 12 órakor összegyűlnek az egyetemi téren, hogy kifejezzék elégedetlenségüket és ismertessék követeléseiket — hallottuk dr. Jevrem Janjictól, az Újvidéki Egyetem rektorától a tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Az Egyetem szakszervezeti szervezete a rektorátussal és az Egyetemista Szövetséggel közösen szervezi meg az egyórás figyelmeztető munkabeszüntetést. A sztrájk kapcsán kiadott közlemény szerint már évek óta hiába fordulnak az illetékes tartományi szervekhez, hogy vizsgálják felül az egyetem és az itt dolgozók, valamint a hallgatók anyagi helyzetét, és rendszerbeli megoldásokkal teremtsék meg az alapvető munkafeltételeket. Elégedetlenséget váltott ki a köztársasági szerveknek az a döntése, hogy javítanak a belgrádi, kragujevaci és niši egyetem helyzetén, az újvidéki egyetem követelését pedig figyelmen kívül hagyják az illetékesek. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a dékánok ellen kezdeményezett alaptalan szabálysértési eljárás volt az utolsó csepp a pohárban. A szabálysértési eljárás nyomán az érintett dékánoknak tegnap kellett volna megjelenniük a szabálysértési bíró előtt. A karok vezetői nem tettek eleget a felszólításnak, az esetleges pénzbírságot hajlandók börtönbüntetésre cserélni. Az Egyetem követelésére, hogy a tartományi illetékesek vonják vissza a szabálysértési feljelentést, nem érkezett hivatalos válasz. Mindezek és az itt dolgozók egyre gyakoribb követelése miatt, hogy lépjenek általános sztrájkba és ne tartsák meg a vizsgákat, valamint ne végezzék a leendő egyetemi hallgatók felvételét az Újvidéki Egyetem első lépésként figyelmeztető munkabeszüntetést szervez — hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. m. k. Minden út Mozarthoz vezet Európától a Távol-Keletig Mozart-mánia söpör végig a világon: a nagy zeneszerző halálának 200. évfordulójára sokat költenek, ugyanakkor mesebeli öszszeget zsebelnek be az üzletemberek, akik nem tévesztik szem elől, hogy a Mozart-év csak 365 napból áll Hogy Salzburg repülőterét átkeresztelték, s a város nagy szülöttének, a zseniális zeneszerzőnek a nevét ajándékozták neki, az csak természetes üzleti fogás, de hogy például Bécs gőzhajótúrát kínáljon Pozsonyig a mindenre vállalkozó turistáknak, ahhoz már nagyobb üzleti fantázia kellett. Ez még nem minden. Az idén Wolfgang Amadeus Mozart jegyében élő Bécs postakocsitúrát is beiktatott idegenforgalmi kínálatába, egészen Prágáig. Higgadtabb és földönjáróbb rajongóknak a Mozart-gyalogtúrát ajánlják — ez a bécsi temetők megtekintéséből áll. Járt-e Mozart valaha is St. Gilgenben, anyja szülőfalujában, most már soha nem fogjuk megtudni, ami persze nem akadályozta meg a városatyákat abban, hogy Mozartdorf am Wolfgangsee-re változtassák a nevét. Mozart áldása nélkül nem múlhatott el az osztrák síszezon sem — Badgestein az idén Amadeus sícsomagot kínált. Az angoloknak viszont az jutott eszébe, hogy a zseni állítólag bolondult a biliárdért, ezért biliárdturnét szerveztek a neve alatt. Bécsben járt, és nem vett Mozart dugóhúzót? Also! Meg zoknit sem, kártyát és esernyőt Mozart arcképével, körömvágót vagy papírvágó kést... Reménytelen eset! Csak Ausztriában mintegy 60 millió DEM-et keresnek az idén a tányér- és hamutárgyárosok, nem beszélve a Mozart fagylalt, Mozart szelet és Mozart csokigolyó-készítőkről, akik egyébként is százmilliós példányban dolgoznak. Az idén, ha akár Mozartot szív, Mozartot iszik és Mozartot keni ez utóbbit zsíros sajt formájában. A Mozartra éhezők ehetnek krumplisalátát a’la Mozart, amit leönthetnek azonos nevű majonézzel. Másrészt a diétamániákus amerikaiak ideális testsúlyra törekedve Mozart-diéta taktusaira soványodhatnak. Egy távol-keleti cég a rizspálinkát reklámozva hangsúlyozza hogy hatása csak Mozart zenéjére az igazi! Summa summárum, az 1991. év pénzügyi álmai között listavezető a vágy, Mozart jogutódjának lenni, és bezsebelni a rengeteg pénzt, ami a zeneszerző nevének felhasználása és műveinek bemutatása után jár. Egyesszámítások szerint csak Németországban az idén a koncertek körülbelül egymillió DEM-et hoznak a jogutódnak, nem számolva a lemezek és kazetták után járó százalékot. Összehasonlítva ezekkel a számokkal minden idők legjobban fizetett szórakoztatójának, Michael Jacksonnak a jövedelmét, ez utóbbi aprópénznek tűnik. Mozart életéről és műveiről eddig 12 000 könyvet írtak, csak az idén 200-at! A könyvkiadás egyik slágere a 20 kis könyv, 200 vékony oldal mindegyik, a bécsi klasszikus összes hangjegye megtalálható benne, amit életében leírt. A sorozat ára ,,mindössze” 2000 DEM. Amadeus hívei számtalan lemez és kazetta közül válogathatnak. Egy japán lemezcég például 40 000 féle előadásban kínálja műveit. A toplistán első helyen állnak az olyan drága és jó minőségű gyűjtemények, mint például a Philips-sorozat. Az osztrák tévé mindössze 99 órát foglalkozik a zseniális zeneszerzővel az idén, ami annak a kínai rádióállomásnak a teljesítményéhez képest bagatell, amely az év 365 napján reggeltől estig Mozart-zenét sugároz. Bárhol legyen is az ember, a földgolyó bármelyik pontján, Mozart fogadja. New York 500 koncerttel és alkalmi műsorral ünnepli a zsenit, Isztambul júliusban a Szöktetés a szerájból fenséges bemutatására készül, a szultán egykori rezidenciájában. Finnországban előadják a Don Giovannit egy 500 éves kastélyban. A nagy finálé pedig Párizsban lesz december 5- én, amikor 0 óra 55 perckor — percnyi pontosan 200 évvel a nagy zseni halála után — a Notre-Dameban elcsendesednek befejezetlen rekviemje utolsó akkordjai. (-). John Updike kapta az olasz irodalmi díjat John Updike ismert amerikai írónak ítélték oda az egyik legtekintélyesebb olasz irodalmi díjat, a Scannát. Trust Me (Higgy nekem) című regényéért. A díj összege 50 millió Ina (42 000 dollár). Updike igen termékeny író, s regényeiért eddig is számos irodalmi elismerést kapott, közöttük Pulitzer-díjat is. A Scanio díj korábbi nyertesei között van egyébként Mario vergas Llosa és Saul Bellow. (Taujug) AUgyur Sió MŰVELŐDÉS 15 Lépés a nyitott társadalom felé Soros György amerikai üzletember a kelet-európai országokban létrehozott ala pítványok céljáról Soros György magyar származású ismert amerikai üzletember az elmúlt tíz-egynéhány év alatt tizenegy alapítványt létesített Kelet- Európában, ötöt a Szovjetunióban, egyet-egyet Magyarországon, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és most Jugoszláviában. A Jugoszláviai Soros Alapítvány létrehozásáról szóló szerződést hétfőn este írták alá Belgrádban, a Föderáció Palotájában. Valamennyi alapítvány közül ez a jugoszláviai a legszerényebb: Soros György 250 000 dollárt, a Szövetségi Végrehajtó Tanács ugyanannyit helyezett bele, kizárólag azzal a céllal, hogy a jugoszláv tudósoknak, szakembereknek lehetővé tegye a jelentős nemzetközi tanácskozásokon, szemináriumokon való részvételt. ф Miért ilyen viszonylag szerény alapítvánnyal indul hazánkban Soros György, s milyen reményeket fűz hozzá? — tették fel neki a kérdést az újságírók az esemény kapcsán megtartott sajtóértekezleten. — Nagyon nehéz pillanatnyilag Jugoszláviában olyan programokba kezdeni, amelyek egyaránt nyitottak volnának mindenki számára, s minden köztársaság, nemzet egyformán fogadná őket — válaszolta Soros György. — Éppen ezért az sem biztos, hogy ez a mostani, kezdeti befektetés eredményes lesz, meghozza a várt fejlődést. A lényeg mindenesetre, hogy az összegek folyósításánál egyetlen szempont jöhet csak számításba, s ez a minőség. Semmiféle köztársasági, nemzeti kulcsot nem fogadunk el. Véleményem szerint Jugoszláviának minden lehetősége megvan rá, hogy nyitott társadalommá alakuljon, de csak akkor, ha egységét megőrzi. Ha köztársaságokra hullik, hat kicsiny, zárt, soviniszta ideológiájú társadalom lesz a következmény. Az ország jövőjének tekintetében tehát teljes mértékben egyetértek a Szövetségi Végrehajtó Tanács ezzel kapcsolatos nézeteivel. Nyilvánvalóan nagyfokú optimizmusra van szükség ahhoz hogy a jelen pillanatban, amikor például a fejlett világ és Nyugat-Európa legnagyobb része várakozó álláspontra helyezkedett Jugoszláviával kapcsolatban, jelentős összeget fordítson egy jugoszláv programra. Annál is inkább, mivel az országban a legtöbben igen borúlátóak. — Nem hiszem, hogy szükségszerűen optimistának kell lennem. Nemis ezért hoztam létre fondációimat Annak idején, amikor Magyarországon megalakult a Soros Alapítvány, az ország még zárt társadalom volt. Nem is sejthettem, hogy pár éven belül széthullanak a keleti zárt szocialista rendszerek. Én azt hittem, évtizedekre lesz még szükség. Az álmom első része azonban hihetetlenül rövid idő alatt valóság lett, s most itt az ideje, hogy megvalósítsam az álom másik részét is. Ez pedig: létrehozni egy szabad, pluralista, demokratikus társadalmat. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a további fejlődés során ismét kis, zárt, nacionalista társadalmak jönnek létre a régi monolitikus szocialista társadalmaik helyén. Ez ellen a veszély ellen most kell megvívnunk harcunkat. Véleményem szerint ugyanis jóval könnyebb felrobbantani egy monolitikus, erős dogmákra épülő társadalmat, mint kiépíteni és megőrizni egy nyitott, demokratikus társadalmi közösséget. Mit lát Soros György ebben a nyitott társadalomban? Vajon csupán a lendületes gazdasági fejlődést-e, vagy pedig egy olyan szabad gazdasági és kulturális légkör kialakulását, amely lehetővé tesz minden más fejlődést? — A nyitott társadalom számomra olyan szerkezet, amely minden szegmentumában ellentéte a zárt társadalmaknak. A legfontosabb ismérve, hogy nagyobb lehetőséget ad az újításokra, felfedezésekre, a fejlődésre. Lehetővé teszi a haladást, a változást. Mind a gazdaságnak, mind a tudományos fejlődésnek nélkülözhetetlen feltétele az, amit én nyitott társadalomnak nevelek. Megfigyelhető, hogy a volt szocialista társadalmakban nagyobb veszélybe keült a kutára, a művészet, mint bármi más, mecénások nélkül a teljes elsorvadás veszélye fenyegeti. A változások megadták ugyan a kultúrnők a szabadságot, de elvették az anyagi lehetőségeket. Vajon a Soros Alapítvány vállalja e a mecénás szerepét is, vala csupán a vardaság megszilárdításán fáradozik? — A kommunista rezsim valóban nagyon nagy figyelmet szentelt a kultúrának, nagyon nagy összegeket költött rá. A piacgazdaság ezt nem biztosítja, hiszen a kultúrában nincs nyereség. A legtöbb kulturális tevékenység ráfizetéssel tud csak működni. Ezt az űrt valahogy be kell tölteni, de én ezt az űrt betölteni nem tudom, ez túlságosan nagy befektetést igényelne. Az erőimhez képest ugyan hozzájárulhatok a probléma leküzdéséhez, de végső fokon ezt mindenhol más tényezőknek kell megoldaniuk. Érdekes módon például Magyarországon a volt kommunista rezsim idején a befektetett öszszegek tízszer annyit gyümölcsöztek, mint ma. Ki tudtuk ugyanis használni az állami mechanizmust, amely mára nem működik. Az állam elszegényedett, nincsenek meg a lehetőségek, a tőke kamatoztatására. Mivel ez nagyon megnehezíti a munkánkat, itt is kénytelenek voltunk beszűkíteni a tevékenységünket. A t&'cvan látja a Soros Alapítvány jövőjét? — Nézze én nem akarom örökre fenntartani alapítványaimat. Ezek a fzondációk a történelem bizonyos sávkaszában igen hasznosak. Például Magyarországon annak idején a dogma megdöntésére, most anyitott társadalom felépítésére. Remélem, fel is fog épülni, s akkor megszűnhetnek ezek az alapítványok. Megszületik egy második generáció, például az, aminek létrehozásán most fáradozunk, a Közép-Európai Egyetem, a legjobb tudósok, egyetemi tanárok cseréjével, közös munkájával. Ha ez az egyetem sikeres, száz év múlva is itt lesz. Ez az a forma, amelynek jelentúlnő az idős korokon, a mostani alapítványok a társadalmi átalakulás tősége Ezek csupán segítői: P. KECZELI Klára Mi lesz a kosovói akadémiával? Az idén december 31-éig életbe kell lépnie a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiáról szóló új köztársasági törvénynek, amelynek értelmében az SZTMA a köztársaság legrangosabb tudományos intézménye. Felmerül a kérdés, hogyan lesz megoldható az új körülmények között a Kosovói Tudományos és Művészeti Akadémia helyzete. Az SZTMA főtitkára, Dejan Medakovic akadémikus a prištinai Jedinstvo lapnak adott interjújában többek között rámutatott arra, hogy az új köztársasági alkotmány egységesen rendezi a szerb kultúra, tudomány és szellemiség intézményét, s ezért a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai már korábban kezdeményezték, hogy intézményük az SZTMA része legyen. Hasonló kezdeményezés mindeddig nem érkezett a kosovóiak részéről. Ha azonban — fejtette ki Medakovic akadémikus —, az ottani kollégák hajlandóak toleráns és kollégiális légkörben megtárgyalni a problémákat, semmi akadálya sincs annak, hogy velük is hasonló módon rendezzük a kérdéseket, mint a VTMA-val. Nagy szükség van rá — mondta Dejan Međaković —, hogy a Kosovo-Metohija-i Tudományos és Művészeti Akadémián is a tudomány felé forduljanak, s felülvizsgálják azokat a politikai álláspontokat, amelyek mesterséges drámai légkört teremtenek, nem vezetnek jóra és távol állnak az igazságtól. Felhívta a figyelmet arra is, hogy éppen az SZTM kezdeményezte annak idején az albán történelem és kultúra tanulmányozását és az alban ringiai tanszék megnyitását. (Tanjug) Balettgák Pesti és esseni szólisták lépnek fel a Szerb Nemzeti Színház társulatával Gálakoncerttel zárja az évadot csütörtökön, június 20-án este az újvidéki balett-társulat Iko Otrin koreográfus szervezésében. Fellépnek: RoiszEdit és Németh Attila, a Budapesti Balett szólistái: Gorica Stankovic és Zlatko Pálné, az Esseni Balett szólistái, valamint az újvidéki.Szerb Nemzeti Színház szólistái: And Kušnirova, Ala Goduljan, Mihai Babuseka, Oksana Storožuk,Rastivslav Varga, Jasna Kovácic és az Ötödik Jugoszláv Balettverseny fiatal díjazottjai: Pia Mlekuš és Jaš Otrin Mariborból, valamint Vladimir Kodé Újvidékről. Műsoron Chopin Les Sylphides, Borgmiffler Giselle (Pas de deux az első felvonásból), Herold A rosszul (Őrzölt lány (Grand pas de deux), Saint-Saëns: A hattyú halála, Orff: Carmina burana (Pas de deux), továbbá részletek Vivaldi, Muszorgszkij és Sosztakovics műveiből. Jegyek az újvidéki Szerb Nemzeti Színház pénztáránál válthatók 150, illetve 120 dináros áron. A balettgála június 20-án este fél 8- kor kezdődik a Szerb Nemzeti Színház nagytermében. (IFJ) Gábor felvételei Karlócán, a gimnázium épületében tegnap doktoravatás volt. Dr. Jevrem Janjic, az Újvidéki Egyetem rektora 15 új doktort avatott fel. Sofija Adžić, Csüllög Mária, Serif Sabovic, Rade Dmitrovic a közgazdaságban, Dragica Ivanovic, Slobodan Vasovic, Slobodan Tomasovic, Ivan Sivčev, Mitar Vuković a mezőgazdasági tudományok, Joviša Žunić a matematika, Vjera Pejanović, Mirjana Budnnčević a vegyészeti tudományok, Gordana Nikolic a jogtudomány, Cedomir Ljubojevic a társadalmi-gazdasági tudományok, Rade Вшković pedig a biokémia terén szerzett doktori címet. Felvételünkön: dr. Jevrem Janiic rektor átadja az oklevelet Dragica Ivanovićnak ш. k.