Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 270-284. szám)
1991-10-01 / 270. szám
2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Hamarosan dönteni kell Külföldi reagálások a jugoszláviai helyzetre Közeledik a döntés órája - ezt hangsúlyozzák a jugoszláviai helyzetre való külföldi reagálások. Közeledik ugyanis október 7-e, amikor lejár az Európai Közösség által elfogadtatott háromhónapos moratórium. Ezzel magyarázható, hogy a hírügynökségek, lapok és rádióállomások sokat foglalkoznak a horvát—szlovén kormányközi megbeszéléssel, amelyen a moratórium lejárta utáni teendőket hangolták össze. Ide kapcsolódik azonban az is, hogy a Reuter reggeli első híre az volt, hogy hosszú katonai menetoszlop indult el Belgrádból Horvátország felé. Az AFP hírügynökség gyorshíre már konkrétabb volt, és több mint 200 katonai jármű elindulásáról szólt Az általános vélemény szerint elsősorban a hadsereg és a horvát erők között kell döntésre vinni a dolgot. Az RFI francia rádióadó ezzel kapcsolatos zágrábi jelentése arról szól, hogy a front a horvát fővároshoz közeledik, ami arra utal, hogy a moratórium október 7-e előtti lejárta előtt valamilyen döntést akarnak kikényszeríteni. Ezen a napon ugyanis „Horvátország véglegesen kilép Jugoszláviából, és a hadsereg formálisan idegen területen találja magát”. A rádió kommentátora szerint a hadsereg számára csak két megoldás lehetséges: vagy kivonul Horvátországból, vagy pedig totális háborúba kezd. Számára azonban egyik megoldás sem elfogadható, mert ha elhagyják Horvátországot, akkor azzal beismerik, hogy téves háborút folytattak, az általános háború kirobbantására viszont a hadsereg nincs felkészülve. A hadseregnek ezt a helyzetét részletezi az AFP hírügynökség kommentátora is, kitér arra, hogy a hadsereg Horvátországban elfoglalta a stratégiailag olyan fontos városokat, mint Kostajnica és Petrinja, sikeresen nyomult előre az Adriai-tenger partján, de ugyanakkor nem sikerült a zárlat alól felszabadítania a városokban levő kaszárnyáit .A hadsereg szemmel láthatólag nem volt fölkészülve a városokban folytatandó háborúra - úja a kommentátor -, ezért ütközetet nyert a városok környékén, de csatát veszített magukban a városokban. Vinkovciban (Horvátország keleti részén, 150 kilométerre Belgrádtól nyugatra) a hadsereg kénytelen volt megegyezni a horvátokkal, hogy kivonhassa a háromhónapos zárlatai kimerített csapatait. Vukovár (20 kilométerrel északabbra) még mindig a horvátok kezében van, holott a hadsereg már több mint egy hónapja támadja, habár nyilvánvaló, hogy nem vállalkoztak a városok nagyobb szabású bombázására, mert visszariadtak a túl nagy emberáldozattól.” Ide kapcsolódik a Reuter jelentése is, hogy a JNH bjelovari kaszárnyája a horvát erők kezébe került, és azok 400 katonát foglyul ejtettek. A hadsereg esélyeinek latolgatásaihoz kapcsolódnak azonban azok az elemzések is, amelyek arról szólnak, hogy mind több a katonaszökevény és mind nehezebb a hadsereg helyzete. Ide kapcsolódóan egy másik aggasztó körülményre hívják fel a figyelmet a lengyel lapok. A Rzeczpospolita cimű lap például arról ír, hogy a legtöbb problémát az okozza, hogy a JH helyi parancsnokságai és a szerb harcosok egyaránt kicsúsztak az ellenőrzés alól, és „a tűzszünetet leggyakrabban azért szegik meg, mert a helyi parancsnokok nem engedelmeskednek a felsőbb utasításnak". „A hadsereg számára legnagyobb probléma a mind gyakoribb dezertálás, és a hadsereg demoralizálódása volt a legfőbb oka annak, hogy a múlt héten leállították a horvát erők elleni offenzívát" - teszi hozzá a Gazeta Wyborcza című másik lengyel lap. A moratórium lejártának közeledte azonban mind nyilvánvalóbbá teszi az Európai Közösség kudarcát is. Joggal állapítja meg ugyanis a külföldi sajtó, hogy Szlovénia és Horvátország azért fogadta el a moratóriumot, mert abban bízott, hogy ez idő alatt az Európai Közösség valamilyen békés megoldást talál. Egyelőre azonban ennek még a lehetősége sem látszik, és a küföldi lapokban ezzel kapcsolatban mind többször jelenik meg a kétely. „Ha Európa abban az illúzióban ringatja magát, hogy közvetíthet ebben az összecsapásban - úja például a Der Spiegel -, akkor téved, mert nem veszi figyelembe a tényeket. Először fordulna elő, hogy egy békeközvetítő egység békét teremt a hadviselő felek között egy meg nem hirdetett háborúban. De még ehhez is arra lenne szükség, hogy erőszakhoz folyamodjon. Ha erre nem hajlandó, akkor keveset tehet, vagy egyáltalán nem tehet semmit”. Sőt a Die Zeit című német lap még tovább megy és megállapítja, „amióta a jugoszláv többnemzetiségű állam szétesése katonai dimenziókat kapott, és amióta a felhalmozódott gyűlölet és túlzottan megnövekedett nacionalizmus brutális polgárháborúban tört ki, az európai hatalmak számára többé nem az a kérdés, hogy beavatkozzanak-e és ha igen, hogyan avatkozzanak be ebbe a viszályba, hanem az, hogy nem szalasztották-e már el az alkalmat, hogy katonai közbelépéssel elejét vegyék a tragédiának”. A lapok - köztük az indiai National Herald azonban arról írnak, hogy lord Carrington még nem adta föl a reményt, és a moratórium lejárta előtt tesz még egy kísérletet. A kommentátorok többsége azonban nem derűlátó. Sőt attól tartanak, hogy nemcsak a hadsereg és a horvát erők közötti harcok fokozódnak, hanem a háború más területekre is kiterjed. A bolgár lapok egyes szkopjei újságokra hivatkozva már kész ténynek veszik, hogy a „Jugoszláv Néphadsereg Macedónia megszállására készül”. A Duma arról ír, hogy Szerbia és Macedónia határán 30 000 szerb tartalékos és önkéntes gyűlt össze. A Demokracija című lap még hozzáteszi, hogy „Szerbia tervét Macedónia megszállására ugyanúgy meg kell hiúsítani, mint ahogy tavaly tették Szaddám Husszein ellen”, és mindenkit túlszárnyalva a Newsweek című amerikai hetilap ezt írja: ”A szélsőséges szerb nacionalisták közben arról beszélnek, hogy a szomszédos országoktól kell elragadni idegen területet, és osztogatják Nagy- Szerbia térképét, amely nemcsak Horvátország és Bosznia jelentős részét, hanem Magyarország és Románia egy részét is felöleli”. Kivonják Törökországból az atomtöltetű rakétákat? Törökország arra számít, hogy eltávolítják területéről az idegen atomtöltetű fegyvereket, miután George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy az USA csökkenti hadászati atomfegyvereit. Török szakértők azt nyilatkozták a Daily Newsnak, hogy Bush elnök döntése nyomán kivonják az ország délkeleti részében tárolt atomfegyvert. Törökország tagja a NATO-nak és ilyen minőségében támogatta Bush elnök döntését, mert ezzel hozzájárul Európa és a világ békéjéhez, biztonságához és stabilitásához. Az ankarai külügyminisztérium közölte, hogy hasonló döntésre számít a Szovjetunió részéről is, ami még inkább fokozná a vele határos országban a biztonságot. JAPÁN A TÖBBI NUKLEÁRIS HATALMAT IS SÜRGETI Taro Nakajama japán külügyminiszter tegnap felszólította Kínát, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy kövessék az Amerikai Egyesült Államok példáját, és csökkentsék nukleáris fegyvertárukat. A UPI jelentése szerint Nakajama kifejezte meggyőződését, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió betartja ígéretét és leépíti atomfegyvereit. „A fegyverzetcsökkentésnek azonban nem volna szabad csak e két országra korlátozódnia” - figyelmeztetett a japán miniszter. Mindez a japán parlament különbizottságának ülésén hangzott el, amelynek témája egy új törvény meghozatala. Ha elfogadják, a háború óta első ízben lesz joga a kormányfőnek japán katonákat küldeni külföldre, hogy részt vegyenek az ENSZ békeakcióiban. (Tanjug) ШШШШЕ Sorszám: 190. EGYSÉGVÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 17,2159 17,2677 17,3195 OSZTRÁK SCHILLING 100 184,1971 184,7514 185,3050 KANADAI DOLLÁR1 18,9792 19,0363 19,0934 FRANCIA FRANK 100 379,8852 381,0283 382,1714 NÉMET MÁRKA 100 1296,1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100 11,6574 11,6924 OLASZ LÍRA 100 1,7320 1,7372 1,7424 JAPÁN JEN 100 16,2171 16,2659 16,3147 HOLLAND GULDEN 100 1149,5085 1152,9674 1156,4263 SVÉD KORONA 100 355,0093 356,0775 357,1457 SVÁJCI FRANK 100 1487,5993 1492,0755 1496,5517 ANGOL FONT1 37,7036 37,8171 37,9306 USA-DOLLÁR1 21,4957 21,5604 21,6251 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít Szeptember 30. PÉNZNEM Magyar Szó 1991. október 1 kedd SZOVJET POLITIKAI SZÍNTÉR Ki foglalja el Gorbacsov fotelját? Nem újabb államcsíny - Valami egészen más (A Tanjug tudósítójától) Moszkva, szeptember 30. Az utóbbi időben a sajtó mind gyakrabban veti fel a kérdést: ki fog Gorbacsov székébe ülni? E kérdést megvitatták több gyűlésen, elsősorban Oroszországban és a moszkvai városi kormány megbeszélésein. Nem arról van szó, hogy újabb államcsínytől kell tartani. Dióhéjban úgy foglalható össze, hogy Mihail Gorbacsov augusztus 26-áig két széken ült - az egyik állami, a másik pedig pártjellegű. Azon a napon megvált a pártjától és lemondott az SZKP KB főtitkári tisztségéről. Tette ezt jogosan, hiszen a puccsisták a párt vezetőségéből kerültek ki, útjaik elváltak, feloszlatták a Központi Bizottságot, az egész pártnak azt sugallták, oszlassa fel önmagát, s távozzon a politikai színtérről. Az előbbi viszonylag gyorsan lejátszódott, végül a Kommunista Párt néhány köztársasági miniszervezete maradt a színen. Igaz, azóta is olyan kósza hírek keringenek, hogy az óriási, tömeges pártapparátus tagjai a föld alá húzódtak, fordulatra és bosszúra készülnek. Más kérdés, vajon ez bekövetkezik-e, ki hajtja végre, a pártapparátus-e vagy összefog a hadsereg felső vezetésének elégedetlenkedő tagjaival. KILINCS - EMLÉKBE Moszkvában jelenleg az a legidőszerűbb, hogy ki költözik be Mihail Gorbacsov irodájába, illetve az SZKP megszűnt főtitkári hivatalába, ki ül a foteljébe, amely többé nem lesz pártjellegű, csupán tanúsítani fogja: egykor milyen befolyással rendelkezett az SZKP. Az SZKP Központi Bizottságának épülete a szovjet főváros központjában 170 ezer négyzetméteren terül el, több mint háromezren dolgoztak keretében. Néhányan javasolták, hogy az épületet nyilvánítsák a kimúlt kommunizmus múzeumává, ám el sem jutottak a kommunizmusba, ezért a múzeumban nem is lenne mit bemutatni. Mások nyugati üzleti szellemtől megfertőzve szeretnének az épületből egyet-mást elvinni, hogy egy nap valamilyen árverésen jó pénzért értékesíthessék. Például eltűnt a KB nagy étterme bejárati ajtajának kilincse. Feltehetően az öntött kilincset senki sem használja fel dácsája ajtaján, tárolja jobb időkre, amikor majd egy szép napon pénzt kaphat érte. Most a Központi Bizottság termei konganak az ürességtől. A főbejáratra lakat került, az SZKP KB rendelkezésére állt 24 épületből csupán a főépület ötödik bejáratát tartják nyitva. Naponta megjelenik Pjotr Lucsinszkij egykori magas rangú pártvezető, ám nem az a feladata, hogy irányítsa a nem létező pártot, még kevésbé az illegális tevékenységét. Lucsinszkij a csődbizottság vezetője. A hirdetőtábla figyelmezteti az SZKP KB volt tisztviselőit, jelentkezzenek a munkahivatalban. Az épületben a felvonókat kikapcsolták, még azt a liftet is, amely a 4. emeletig, a főtitkár irodájáig vezetett. A LEVÉLTÁR TITKAI Moszkvában elég széles körben híresztelték azt, hogy az egykori pártfotelban Borisz Jelcin, Oroszország vezetője fog ülni. Most azt mesélik, hogy Borisz Nyikolajevicsnek nincs szándékában beköltözni abba az épületbe, amelynek birtokosát szélnek eresztette. A pártvezetőség ugyanis elég sok borsot tört az orra alá, s kivált a pártból, mielőtt még széthullott volna. S a múzeum? Az SZKP KB-nak nincs egységes levéltára, a pártokmányokat 10 nagyobb és 150 kisebb levéltár őrizte. Állítólag 30 millió dokumentummal rendelkeznek, a Pravda volt pártújság - amely napjainkban olyan benyomást kelt, mintha sohasem lett volna a párt szócsöve - azt állítja, hogy a levéltárakat lepecsételték. Úgy tűnik, hogy a KB épületébe a múzeum helyett Oroszország kormánya fog költözni, eszmei irányvonala azonban semmiképpen sem lesz kommunista. A beavatottak tudni vélik, hogy Gorbacsov székét Oroszország új miniszterelnöke foglalja el, még csak ezután választják meg. Ivan Szilajev látta el eddig e tisztséget, s miután „szövetségi szintre áthelyezték”, a nemzetközi gazdasági együttműködési bizottság élére került, gyakorlatilag e bizottság látja el a lemondott kormány feladatait. Nem tudni, ki lesz Oroszország új miniszterelnöke. Egyesek Oleg Lobovra, mostani alelnökre tippelnek, s ha kinevezik, az nem lesz szenzáció. Szenzációra a levéltárban bukkanhatnak, ha átnézik mindazt, amit Lenin óta napjainkig tároltak, egyebek között a múlt hónapi puccs titkait. Körülményeiről ugyanis ma is csak négyszemközt beszélnek, mint a totalitarizmus idején, a glasznoszty ellenére. Mihailo ŠABANOVIĆ Bush döntése árt a dollárnak A stratégiai fegyverzet csökkentése hátrányosan befolyásolja az amerikai gazdaságot Erősödik a német márka Bush elnök döntése a katonai költségvetés lényeges csökkentéséről a New York-i tőzsdén azonnal hátrányosan befolyásolta a dollár árfolyamát. New Yorkban a dollár hétfőn 1,67 márkát sem ért, tehát körülbelül 133 japán jent, 1,45 svájci frankot és megközelítőleg 1,74 angol fontot adtak érte. Egy hete a dollár valamennyihez viszonyítva erősebb volt. Amerikai és európai tőzsdeszakértők véleménye szerint az elkövetkező napokban a pénzpiacokon elsősorban az amerikai gazdasági statisztikák alakulásától függ majd a tevékenység. A legfontosabb ezek közül az adatok közül, a foglalkoztatottságra vonatkozó, pénteken jelenik meg. A becslések szerint a múlt hónapban az aktív lakosság 6,9 százaléka volt munka nélkül, ez 0,1 százalékkal több, mint a júliusi mutatószám. A tény, hogy a Bush-kormányzat döntést hozott egyes nukleáris és más stratégiai fontosságú fegyverzet megsemmisítéséről, kedvezőtlenül befolyásolja majd az amerikai gazdaság felépülését. Ez csak tetézi a különben is kedvezőtlen helyzetet. A kiút a szakértők véleménye szerint a kamatlábak újabb csökkentésében keresendő, ami az idén már többször is megtörtént. A tőzsdéken nem volt túl nagy visszhangja annak sem, hogy az Amerikai Egyesült Államokban augusztus folyamán 0,4 százalékkal növekedett a polgárok személyi jövedelme, a fogyasztás pedig 0,1 százalékkal. Inkább befolyásolta a folyamatokat a nemzeti össztermék csökkenése, amely a második negyedévben mintegy három százalékos volt. Ezzel összhangban úgy értékelik, hogy a dollár az elkövetkező napokban 1,65 márkára csökkenhet. A felső határérték négy pfenniggel lehet több. A dollár gyengülése elsősorban az európai valutáknak és a jennek kedvez. A helyzet elsősorban azoknak felel meg, akik a márkába fektetnek. Az Amerikai Egyesült Államokhoz viszonyított egyre kifejezettebb kamatkülönbség miatt a német beruházások mind vonzóbbak sok pénzember számára, ami a márkának csak jó. Ha a Szovjetunióban és általában Kelet-Európában stabilizálódik a politikai helyzet, folytatódhat ez az irányvétel. (Tanjug) Mićunović a jövő héten Strasbourgban A demokratikus irányvételű pártokat tömörítő parlamenti csoport meghívására dr. Dragoljub Mićunović, a Demokrata Párt elnöke október 8-ától 10-éig Strasbourgban tesz látogatást és megbeszélést folytat az Európa Parlament jelentős személyiségeivel. A látogatásról a tavasszal állapodtak meg, amikor a demokraták képviselői első ízben válaszoltak az Európa Parlament meghívására. Az országban uralkodó állapotok miatt a látogatást kétszer is elhalasztották. (Tanjug) „Szerbia be akarja kebelezni Horvátországot” Véget ért a melbourne-i horvátok tüntetéssorozata Több órás tüntetésükkel a melbourne-i horvátok vasárnap befejezték egyhetes tüntetéssorozatukat, amely során Horvátország diplomáciai úton való elismerését követelték. Az ausztrál sajtó tegnapi hírei szerint mintegy 6000 ember előtt Ante Babic horvát képviselő tartott beszédet. Elmondta, hogy Jugoszláviában „nem etnikai háború folyik”, hanem „két állam háborúja, amelynek keretében Szerbia annektálni akarja Horvátországot”. Felszólította Bob Hawke ausztrál kormányfőt, hogy fogadja el a kihívást, és legyen Ausztrália az első országba világon, amely elismeri Horvátországot. (Tanjug)