Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 270-284. szám)

1991-10-01 / 270. szám

2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Hamarosan dönteni kell Külföldi reagálások a jugoszláviai helyzetre Közeledik a döntés órája - ezt hangsúlyozzák a jugoszláviai helyzetre való külföldi reagálások. Közeledik ugyanis október 7-e, amikor lejár az Euró­pai Közösség által elfogadtatott háromhónapos moratórium. Ezzel magya­rázható, hogy a hírügynökségek, lapok és rádióállomások sokat foglalkoz­nak a horvát—szlovén kormányközi megbeszéléssel, amelyen a moratórium lejárta utáni teendőket hangolták össze. Ide kapcsolódik azonban az is, hogy a Reuter reggeli első híre az volt, hogy hosszú katonai menetoszlop indult el Belgrádból Horvátország felé. Az AFP hírügynökség gyorshíre már konkrétabb volt, és több mint 200 katonai jármű elindulásáról szólt Az általános vélemény szerint első­sorban a hadsereg és a horvát erők kö­zött kell döntésre vinni a dolgot. Az RFI francia rádióadó ezzel kapcsolatos zág­rábi jelentése arról szól, hogy a front a horvát fővároshoz közeledik, ami arra utal, hogy a moratórium október 7-e előtti lejárta előtt valamilyen döntést akarnak kikényszeríteni. Ezen a napon ugyanis „Horvátország véglegesen kilép Jugoszláviából, és a hadsereg formálisan idegen területen találja magát”. A rádió kommentátora szerint a hadsereg szá­mára csak két megoldás lehetséges: vagy kivonul Horvátországból, vagy pedig to­tális háborúba kezd. Számára azonban egyik megoldás sem elfogadható, mert ha elhagyják Horvátországot, akkor az­zal beismerik, hogy téves háborút foly­tattak, az általános háború kirobbantásá­ra viszont a hadsereg nincs felkészülve. A hadseregnek ezt a helyzetét részle­tezi az AFP hírügynökség kommentáto­ra is, kitér arra, hogy a hadsereg Hor­vátországban elfoglalta a stratégiailag olyan fontos városokat, mint Kostajnica és Petrinja, sikeresen nyomult előre az Adriai-tenger partján, de ugyanakkor nem sikerült a zárlat alól felszabadítania a városokban levő kaszárnyáit .A hadse­reg szemmel láthatólag nem volt fölké­szülve a városokban folytatandó háború­ra - úja a kommentátor -, ezért ütköze­tet nyert a városok környékén, de csatát veszített magukban a városokban. Vin­­kovciban (Horvátország keleti részén, 150 kilométerre Belgrádtól nyugatra) a hadsereg kénytelen volt megegyezni a horvátokkal, hogy kivonhassa a három­hónapos zárlatai kimerített csapatait. Vukovár (20 kilométerrel északabbra) még mindig a horvátok kezében van, holott a hadsereg már több mint egy hó­napja támadja, habár nyilvánvaló, hogy nem vállalkoztak a városok nagyobb sza­bású bombázására, mert visszariadtak a túl nagy emberáldozattól.” Ide kapcsolódik a Reuter jelentése is, hogy a JNH bjelovari kaszárnyája a horvát erők kezébe került, és azok 400 katonát foglyul ejtettek. A hadsereg esé­lyeinek latolgatásaihoz kapcsolódnak azonban azok az elemzések is, amelyek arról szólnak, hogy mind több a katona­­szökevény és mind nehezebb a hadsereg helyzete. Ide kapcsolódóan egy másik aggasztó körülményre hívják fel a figyel­met a lengyel lapok. A Rzeczpospolita cimű lap például arról ír, hogy a legtöbb problémát az okozza, hogy a J­H helyi parancsnokságai és a szerb harcosok egyaránt kicsúsztak az ellenőrzés alól, és „a tűzszünetet leggyakrabban azért sze­gik meg, mert a helyi parancsnokok nem engedelmeskednek a felsőbb utasí­tásnak". „A hadsereg számára legna­gyobb probléma a mind gyakoribb de­zertálás, és a hadsereg demoralizálódása volt a legfőbb oka annak, hogy a múlt héten leállították a horvát erők elleni of­­fenzívát" - teszi hozzá a Gazeta Wyborc­­za című másik lengyel lap. A moratórium lejártának közeledte azonban mind nyilvánvalóbbá teszi az Európai Közösség kudarcát is. Joggal ál­lapítja meg ugyanis a külföldi sajtó, hogy Szlovénia és Horvátország azért fo­gadta el a moratóriumot, mert abban bí­zott, hogy ez idő alatt az Európai Közös­ség valamilyen békés megoldást talál. Egyelőre azonban ennek még a lehető­sége sem látszik, és a küföldi lapokban ezzel kapcsolatban mind többször jele­nik meg a kétely. „Ha Európa abban az illúzióban ringatja magát, hogy közvetít­het ebben az összecsapásban - úja pél­dául a Der Spiegel -, akkor téved, mert nem veszi figyelembe a tényeket. Elő­ször fordulna elő, hogy egy békeközvetí­tő egység békét teremt a hadviselő felek között egy meg nem hirdetett háború­ban. De még ehhez is arra lenne szük­ség, hogy erőszakhoz folyamodjon. Ha erre nem hajlandó, akkor keveset tehet, vagy egyáltalán nem tehet semmit”. Sőt a Die Zeit című német lap még tovább megy és megállapítja, „amióta a jugo­szláv többnemzetiségű állam szétesése katonai dimenziókat kapott, és amióta a felhalmozódott gyűlölet és túlzottan megnövekedett nacionalizmus brutális polgárháborúban tört ki, az európai ha­talmak számára többé nem az a kérdés, hogy beavatkozzanak-e és ha igen, ho­gyan avatkozzanak be ebbe a viszályba, hanem az, hogy nem szalasztották-e már el az alkalmat, hogy katonai közbelépés­sel elejét vegyék a tragédiának”. A lapok - köztük az indiai National Herald azonban arról írnak, hogy lord Carring­ton még nem adta föl a reményt, és a moratórium lejárta előtt tesz még egy kísérletet. A kommentátorok többsége azonban nem derűlátó. Sőt attól tartanak, hogy nemcsak a hadsereg és a horvát erők kö­zötti harcok fokozódnak, hanem a hábo­rú más területekre is kiterjed. A bolgár lapok egyes szkopjei újságokra hivatkoz­va már kész ténynek veszik, hogy a „Ju­goszláv Néphadsereg Macedónia meg­szállására készül”. A Duma arról ír, hogy Szerbia és Macedónia határán 30 000 szerb tartalékos és önkéntes gyűlt össze. A Demokracija című lap még hozzáteszi, hogy „Szerbia tervét Macedónia meg­szállására ugyanúgy meg kell hiúsítani, mint ahogy tavaly tették Szaddám Husszein ellen”, és mindenkit túlszár­nyalva a Newsweek című amerikai heti­lap ezt írja: ”A szélsőséges szerb nacio­nalisták közben arról beszélnek, hogy a szomszédos országoktól kell elragadni idegen területet, és osztogatják Nagy- Szerbia térképét, amely nemcsak Hor­vátország és Bosznia jelentős részét, ha­nem Magyarország és Románia egy ré­szét is felöleli”. Kivonják Törökországból az atomtöltetű rakétákat? Törökország arra számít, hogy eltá­volítják területéről az idegen atomtöl­tetű fegyvereket, miután George Bush amerikai elnök úgy döntött, hogy az USA csökkenti hadászati atomfegyvereit. Török szakértők azt nyilatkozták a Daily Newsnak, hogy Bush elnök döntése nyomán kivonják az ország délkeleti részében tárolt atomfegyvert. Törökország tagja a NATO-nak és ilyen minőségében támogatta Bush elnök döntését, mert ezzel hozzájárul Európa és a világ békéjéhez, biztonsá­gához és stabilitásához. Az ankarai külügyminisztérium közölte, hogy ha­sonló döntésre számít a Szovjetunió részéről is, ami még inkább fokozná a vele határos országban a biztonságot. JAPÁN A TÖBBI NUKLEÁRIS HATALMAT IS SÜRGETI Taro Nakajama japán külügymi­niszter tegnap felszólította Kínát, Nagy-Britanniát és Franciaországot, hogy kövessék az Amerikai Egyesült Államok példáját, és csökkentsék nukleáris fegyvertárukat. A UPI jelentése szerint Nakajama kifejezte meggyőződését, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió betartja ígéretét és leépí­ti atomfegyvereit. „A fegyverzetcsök­kentésnek azonban nem volna sza­bad csak e két országra korlátozód­nia” - figyelmeztetett a japán minisz­ter. Mindez a japán parlament külön­bizottságának ülésén hangzott el, amelynek témája egy új törvény meghozatala. Ha elfogadják, a hábo­rú óta első ízben lesz joga a kor­mányfőnek japán katonákat küldeni külföldre, hogy részt vegyenek az ENSZ békeakcióiban. (Tanjug) ШШШШЕ Sorszám: 190. EGYSÉG­VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI A­USZTRÁL DOLLÁR1 17,2159 17,2677 17,3195 OSZTRÁK SCHILLING 100 184,1971 184,7514 185,3050 KANADAI DOLLÁR1 18,9792 19,0363 19,0934 FRANCIA FRANK 100 379,8852 381,0283 382,1714 NÉMET MÁRKA 100 1296,1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100­ 11,6574 11,6924 OLASZ LÍRA 100 1,7320 1,7372 1,7424 JAPÁN JEN 100 16,2171 16,2659 16,3147 HOLLAND GULDEN 100 1149,5085 1152,9674 1156,4263 SVÉD KORONA 100 355,0093 356,0775 357,1457 SVÁJCI FRANK 100 1487,5993 1492,0755 1496,5517 ANGOL FONT1 37,7036 37,8171 37,9306 USA-DOLLÁR1 21,4957 21,5604 21,6251 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít Szeptember 30. PÉNZNEM Magyar Szó 1991. október 1 kedd SZOVJET POLITIKAI SZÍNTÉR Ki foglalja el Gorbacsov fotelját? Nem újabb államcsíny - Valami egészen más (A Tanjug tudósítójától) Moszkva, szeptember 30. Az utóbbi időben a sajtó mind gyakrabban veti fel a kérdést: ki fog Gorbacsov székébe ülni? E kérdést megvitatták több gyű­lésen, elsősorban Oroszországban és a moszkvai városi kormány meg­beszélésein. Nem arról van szó, hogy újabb államcsínytől kell tartani. Dióhéj­ban úgy foglalható össze, hogy Mi­hail Gorbacsov augusztus 26-áig két széken ült - az egyik állami, a másik pedig pártjellegű. Azon a napon megvált a pártjá­tól és lemondott az SZKP KB főtit­kári tisztségéről. Tette ezt jogosan, hiszen a puccsisták a párt vezetősé­géből kerültek ki, útjaik elváltak, feloszlatták a Központi Bizottságot, az egész pártnak azt sugallták, osz­lassa fel önmagát, s távozzon a poli­tikai színtérről. Az előbbi viszonylag gyorsan le­játszódott, végül a Kommunista Párt néhány köztársasági miniszer­vezete maradt a színen. Igaz, azóta is olyan kósza hírek keringenek, hogy az óriási, tömeges pártappará­tus tagjai a föld alá húzódtak, for­dulatra és bosszúra készülnek. Más kérdés, vajon ez bekövetke­zik-e, ki hajtja végre, a pártappará­­tus-e vagy összefog a hadsereg felső vezetésének elégedetlenkedő tagjai­val. KILINCS - EMLÉKBE Moszkvában jelenleg az a legidő­szerűbb, hogy ki költözik be Mihail Gorbacsov irodájába, illetve az SZKP megszűnt főtitkári hivatalába, ki ül a foteljébe, amely többé nem lesz pártjellegű, csupán tanúsítani fogja: egykor milyen befolyással rendelkezett az SZKP. Az SZKP Központi Bizottságá­nak épülete a szovjet főváros köz­pontjában 170 ezer négyzetméte­ren terül el, több mint háromezren dolgoztak keretében. Néhányan ja­vasolták, hogy az épületet nyilvánít­sák a kimúlt kommunizmus múzeu­mává, ám el sem jutottak a kommu­nizmusba, ezért a múzeumban nem is lenne mit bemutatni. Mások nyugati üzleti szellemtől megfertőzve szeretnének az épület­ből egyet-mást elvinni, hogy egy nap valamilyen árverésen jó pén­zért értékesíthessék. Például eltűnt a KB nagy étter­me bejárati ajtajának kilincse. Felte­hetően az öntött kilincset senki sem használja fel dácsája ajtaján, tárolja jobb időkre, amikor majd egy szép napon pénzt kaphat érte. Most a Központi Bizottság ter­mei konganak az ürességtől. A fő­bejáratra lakat került, az SZKP KB rendelkezésére állt 24 épületből csupán a főépület ötödik bejáratát tartják nyitva. Naponta megjelenik Pjotr Lucsinszkij egykori magas rangú pártvezető, ám nem az a fel­adata, hogy irányítsa a nem létező pártot, még kevésbé az illegális te­vékenységét. Lucsinszkij a csődbizottság veze­tője. A hirdetőtábla figyelmezteti az SZKP KB volt tisztviselőit, jelent­kezzenek a munkahivatalban. Az épületben a felvonókat kikapcsol­ták, még azt a liftet is, amely a 4. emeletig, a főtitkár irodájáig veze­tett. A LEVÉLTÁR TITKAI Moszkvában elég széles körben híresztelték azt, hogy az egykori pártfotelban Borisz Jelcin, Oroszor­szág vezetője fog ülni. Most azt me­sélik, hogy Borisz Nyikolajevicsnek nincs szándékában beköltözni abba az épületbe, amelynek birtokosát szélnek eresztette. A pártvezetőség ugyanis elég sok borsot tört az orra alá, s kivált a pártból, mielőtt még széthullott volna. S a múzeum? Az SZKP KB-nak nincs egységes levéltára, a pártok­mányokat 10 nagyobb és 150 ki­sebb levéltár őrizte. Állítólag 30 mil­lió dokumentummal rendelkeznek, a Pravda volt pártújság - amely napjainkban olyan benyomást kelt, mintha sohasem lett volna a párt szócsöve - azt állítja, hogy a levéltá­rakat lepecsételték. Úgy tűnik, hogy a KB épületébe a múzeum helyett Oroszország kor­mánya fog költözni, eszmei irány­vonala azonban semmiképpen sem lesz kommunista. A beavatottak tudni vélik, hogy Gorbacsov székét Oroszország új miniszterelnöke foglalja el, még csak ezután választ­ják meg. Ivan Szilajev látta el eddig e tisztséget, s miután „szövetségi szintre áthelyezték”, a nemzetközi gazdasági együttműködési bizottság élére került, gyakorlatilag e bizott­ság látja el a lemondott kormány feladatait. Nem tudni, ki lesz Oroszország új miniszterelnöke. Egyesek Oleg Lobovra, mostani alelnökre tippel­nek, s ha kinevezik, az nem lesz szenzáció. Szenzációra a levéltárban buk­kanhatnak, ha átnézik mindazt, amit Lenin óta napjainkig tároltak, egyebek között a múlt hónapi puccs titkait. Körülményeiről ugyanis ma is csak négyszemközt beszélnek, mint a totalitarizmus idején, a glasznoszty ellenére. Mihailo ŠABANOVIĆ Bush döntése árt a dollárnak A stratégiai fegyverzet csökkentése hátrányosan befolyásolja az amerikai gazdaságot­­ Erősödik a német márka Bush elnök döntése a katonai költ­ségvetés lényeges csökkentéséről a New York-i tőzsdén azonnal hátrányosan be­folyásolta a dollár árfolyamát. New Yorkban a dollár hétfőn 1,67 márkát sem ért, tehát körülbelül 133 japán jent, 1,45 svájci frankot és megközelítőleg 1,74 angol fontot adtak érte. Egy hete a dollár valamennyihez viszonyítva erő­sebb volt. Amerikai és európai tőzsdeszakértők véleménye szerint az elkövetkező na­pokban a pénzpiacokon elsősorban az amerikai gazdasági statisztikák alakulá­sától függ majd a tevékenység. A legfon­tosabb ezek közül az adatok közül, a fog­lalkoztatottságra vonatkozó, pénteken jelenik meg. A becslések szerint a múlt hónapban az aktív lakosság 6,9 százaléka volt munka nélkül, ez 0,1 százalékkal több, mint a júliusi mutatószám. A tény, hogy a Bush-kormányzat döntést hozott egyes nukleáris és más stratégiai fontosságú fegyverzet meg­semmisítéséről, kedvezőtlenül befolyá­solja majd az amerikai gazdaság felépü­lését. Ez csak tetézi a különben is kedve­zőtlen helyzetet. A kiút a szakértők véle­ménye szerint a kamatlábak újabb csök­kentésében keresendő, ami az idén már többször is megtörtént. A tőzsdéken nem volt túl nagy vissz­hangja annak sem, hogy az Amerikai Egyesült Államokban augusztus folya­mán 0,4 százalékkal növekedett a polgá­rok személyi jövedelme, a fogyasztás pe­dig 0,1 százalékkal. Inkább befolyásolta a folyamatokat a nemzeti össztermék csökkenése, amely a második negyedév­ben mintegy három százalékos volt. Ez­zel összhangban úgy értékelik, hogy a dollár az elkövetkező napokban 1,65 márkára csökkenhet. A felső határérték négy pfenniggel lehet több. A dollár gyengülése elsősorban az európai valutáknak és a jennek kedvez. A helyzet elsősorban azoknak felel meg, akik a márkába fektetnek. Az Amerikai Egyesült Államokhoz viszonyított egyre kifejezettebb kamatkülönbség miatt a német beruházások mind vonzóbbak sok pénzember számára, ami a márká­nak csak jó. Ha a Szovjetunióban és álta­lában Kelet-Európában stabilizálódik a politikai helyzet, folytatódhat ez az irányvétel. (Tanjug) Mićunović a jövő héten Strasbourgban A demokratikus irányvételű párto­kat tömörítő parlamenti csoport meg­hívására dr. Dragoljub Mićunović, a Demokrata Párt elnöke október 8-ától 10-éig Strasbourgban tesz látogatást és megbeszélést folytat az Európa Par­lament jelentős személyiségeivel. A látogatásról a tavasszal állapod­tak meg, amikor a demokraták képvi­selői első ízben válaszoltak az Európa Parlament meghívására. Az ország­ban uralkodó állapotok miatt a láto­gatást kétszer is elhalasztották. (Tanjug) „Szerbia be akarja kebelezni Horvátországot” Véget ért a melbourne-i horvátok tüntetéssorozata Több órás tüntetésükkel a mel­­bourne-i horvátok vasárnap befe­jezték egyhetes tüntetéssorozatukat, amely során Horvátország diplo­máciai úton való elismerését köve­telték. Az ausztrál sajtó tegnapi hírei szerint mintegy 6000 ember előtt Ante Babic horvát képviselő tartott beszédet. Elmondta, hogy Jugoszlá­viában „nem etnikai háború folyik”, hanem „két állam háborúja, amely­nek keretében Szerbia annektálni akarja Horvátországot”. Felszólította Bob Hawke ausztrál kormányfőt, hogy fogadja el a kihí­vást, és legyen Ausztrália az első or­szágba világon, amely elismeri Hor­vátországot. (Tanjug)

Next