Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 285-300. szám)

1991-10-16 / 285. szám

Bosnyák lavina T­öbbnapos ülésezés, heves vita, szóváltás és megszakí­tások után a bosnyák parlament hétfőn éjszaka szavazattöbbséggel elfogadta a muzulmánok Demok­ratikus Akciópártjának beterjesz­­tett memorandumát Bosznia-Her­cegovina szuverenitásáról. A memorandum lényege, hogy Bosznia-Hercegovina az egyenjo­gú polgárok és nemzetek szuverén és demokratikus állama. A memo­randum nem fogad el semmilyen új jugoszláv közösséget, amelynek egyidejűleg nem tagjai Szerbia és Horvátország. Bosznia ezek sze­rint csak akkor vesz részt a szövet­ségi szervek, elsősorban a Szövet­ségi Képviselőház és az államel­nökség munkájában, ha megjele­nik minden köztársaság és tarto­mány képviselője. Lényeges tétele a memorandumnak az is, hogy Bosznia jövőjéről a parlament dönt a szavazatok többségével. A döntés azonban végül is úgy született meg, hogy a szerb nem­zetiségű képviselők tüntetőleg el­hagyták az ülést. A Szerb Demok­rata Párt képviselői a belgrádi kezdeményezés elfogadását szor­galmazták, vagyis azt, hogy mond­ják ki: Bosznia a JSZSZK szerves része, s ezek szerint részt vesz a föderáció szerveinek munkájában. Az ellenzék ugyan szorgalmazta, hogy alternatívaként tartsanak re­ferendumot a köztársaság sorsá­ról, és ne a parlament döntsön er­ről, mivel a Horvát Demokrata Közösség képviselői is támogatták a muzulmánok akciópártjának me­morandumát, kialakult a parla­menti többség. M­it jelenthet az, hogy egy sorsdöntő kérdésről Bosz­niában a szerb nemzet képviselői nélkül született döntés? A parla­menti többségi szavazás aligha volt szerencsés megoldás. Ha már nem lehetett egységes dokumentumot kidolgozni, el kellett volna fogadni a referendum ötletét, vagy azt a szintén ellenzéki indítványt, hogy a döntés Bosznia sorsáról csakis kon­szenzussal történhet és semmikép­pen sem többségi szavazással. Sajnos nagyon könnyen meg­történhet, hogy a „memorandum” elindíthatja Boszniában is a lavi­nát. Erre figyelmeztetett Radovan Karadžić, a Szerb Demokrata Párt elnöke is. Ezért ugyan megvádol­ták, hogy háborúval fenyegetőzik, de ő elutasította, mondván, hogy a szerbek Horvátországban sem akartak háborút, csak a megoldá­sok rájuk erőszakolását utasítják el és ezt elutasítják a boszniai szerbek is. A szuverén Bosznia- Hercegovina megszavazása pedig olyan irányba tereli a köztár­saságot, mint amilyen irányban Horvátország halad. Az első szerbiai reagálások sze­rint is a muzulmán-horvát koalí­ció erőszakolta ki a döntést, meg­kerülve a népszavazást. Ez például az Új Demokrácia­ Mozgalom Szerbiáért nevű párt szerint azt szolgálja, hogy Bosznia iszlám jel­legű állammá alakuljon, amelyben a szerbek nemzeti kisebbséggé válnak. Ehhez hasonló nyilatkoza­tot adott Karadžić is a határozat megszavazása után, mondván, hogy jelenlétük nélkül szavazásra sem lehetett volna bocsátani a me­morandumot, és hogy a szerbek nem tekinthetik hazájuknak azt az államot, amelyben nemzeti ki­sebbségként kell élniük. A­z egyedüli biztató a durde­­viki bányászok levele volt a képviselőkhöz. Felszólítják őket, hogy egyezzenek meg Bosznia sorsáról, mert ha háborút akar­nak, akkor kapnak fegyvert, bezár­ják őket a parlamentbe, s ott hábo­rúzzanak kedvükre. Sajnos, a Zenica melletti ka­szárnya őreire minap leadott lövé­sek is azt bizonyítják, hogy van­nak, akik nem osztoznak a bányá­szok véleményében. PAPP Imre A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLVIII. évf., 285. (15942.) szám Újvidék, 1991. október 16., szerda Ára 15 dinár MILOŠEVIĆ ÉS TUĐMAN MOSZKVÁBAN Tárgyalni kell egymással Mihail Gorbacsov megbeszélése a szerbiai és a horvátországi elnökkel (Különtudósítás a Magyar Szónak) „Olyan időket élünk, amikor szem­től szembe kell beszélnünk egymással” - mondta Mihail Gorbacsov, amikor tegnap a Kremlben tárgyalóasztalhoz ült Slobodan Milosevictyel. A szerb el­nök és Franjo Tuđman horvát állam­fő kedden dél körül érkezett Moszk­vába, hogy - elfogadván a szovjet ve­zető közvetítési javaslatát - Gorba­­csovval közösen próbáljon meg erőfe­szítéseket tenni a jugoszláviai válság rendezéséért. Első, repülőtéri nyilat­kozatában mindkét vendég derűlátá­sának adott hangot: bíznak benne, hogy a tárgyalások sikerrel járnak, mondták. Hogy reményük megvalósul-e, tegnap kora este még nem lehetett tudni. Gorbacsov ugyanis délután kezdte meg a megbeszéléseket Mi­­loševićtyel, hogy aztán Tudmannal folytassa az eszmecserét, s a zárt aj­tók mögött folyó tárgyalásokról ér­demi információ nem szivárgott ki. Csak a szakértők álláspontjából sejthető: Gorbacsov valószínűleg azt szeretné elérni, hogy a két vendég el­nök hajlandó legyen a közvetlen pár­beszédre, s személyesen folytasson tárgyalásokat. A TASZSZ értesülései szerint Tudman ebbe bele is egyezett, Milosevic viszont csak későbbre ígérte a választ. A szerb és a horvát vezető ma Bo­risz Jelcin orosz elnökkel találkozik. (Folytatása a 3. oldalon) , A magyar kormány elleni rágalmak” Reagálások a belgrádi Politika vádjaira - 3. oldal Látványos bemutató Ma Újvidéken megnyílik a 24. Nemzetközi Halászati, Vadászati, Idegenforgalmi és Sportszerkiállítás - A 22 000 négyzetméternyi területen 230 kiállító vesz részt - Az idegenforgalmi börzén 19 fejlődő ország is jelen lesz - Bő választék vadász- és horgászfelszerelésben­­ Szombaton és vasárnap kutyakiállítás Ma nyílik meg Újvidéken a 24. Nemzetközi Halászati, Vadászati, Ide­genforgalmi és Sportszerkiállítás. A horvát és szlovén idegenforgalmi szö­vetség részvétele nélkül ma és holnap megtartják az idegenforgalmi börzét. A hazai irodák telelési kínálatai mel­lett 19 fejlődő ország ajánlata érdemel figyelmet, amelyek közül Tunézia je­lentkezett jelentős idegenforgalmi programmal. A kiállításon részt vevő 230 kiállító között lesznek a legjelentősebb hazai vadász- és horgászfelszerelést kínáló cégek, mint amilyen a kragujevaci Crvena zastava, a valjevói Krušik, az újvidéki Lovoturs, a belgrádi Riboma­terijal. A 4-es csarnokban gyermekru­házati cikkeket, cipőt, könyvet és játé­kot kínálnak. A kiállításon működik a „nemzetközi diszkont”, ezenkívül az újvidéki Danubius, a Kulpin, a horgo­­si Vitamin és mások kínálják terméke­iket. A kiállítás bővelkedik sportren­dezvényekben. Szombaton és vasár­nap nem marad el a hagyományos kutyakiállítás sem. A kiállítás október 20-áig tekinthető meg, mindennap 9- től 18 óráig. A belépőjegy ára a felnőt­teknek 16-án, 17-én és 18-án 80 di­nár, 19-én és 20-án pedig 120 dinár, gyermekeknek 12 éves korig és kato­náknak mind az öt nap 40 dinárt kell fizetniük. (Németh Mátyás felvétele) Az újvidéki Lovaturs az idén is részt vesz a vásáron Új béketerv? Londoni források szerint lord Carrington pénteken egy újabb javaslatot terjeszt elő a hágai Jugoszlávia-konferencián Londoni értékelés szerint Hágá­ban tegnapelőtt a jugoszláviai tár­gyaló felek első ízben játszottak nyílt lapokkal. Lord Carrington így nyilatkozott: „Szerbia sokkal többet követel, mint amennyire Horvátor­szág hajlandó, Horvátország pedig kevesebbet akar visszakozni, mint amennyit Szerbia elfogadhat”. Ez a jugoszláviai válság lényege, írja a londoni Independent és megálla­pítja, hogy a horvátországi szerbek helyzetének rendezésétől függ a ju­goszláviai válság megoldása. Lord Carrington tegnap kijelen­tette a BBC-nek, hogy az egyetlen kiút az eddigi köztársaságok laza szövetségének létrehozása, ezért to­vábbra is ezen a megoldáson fog in­­szisztálni. Jól értesült körök szerint lord Carrington, a Jugoszlávia-bé­­kekonferencia elnöklője pénteken újra ezt fogja közölni a jugoszláviai köztársaságok képviselőivel. Londoni diplomata- és újság­írókörökben azt latolgatják, hogy lord Carrington pénteken előáll-e a jugoszláviai válság rendezésének új tervével. Azt állítják, hogy az elnök­lő sürgős és teljes tűzszünetet fog javasolni, amelynek első fázisában a hadsereg azokra a területekre vo­nulna vissza Horvátországban, ahol a szerbek élnek, a második fázisban pedig valamiféle zöldvonal jönne létre, amely a tárgyalások idején el­választaná a harcban álló feleket. Egy ilyen zöldvonal már több mint húsz éve sikeresen elválasztja Cip­ruson a török és a görög népet, ezért gondolják, hogy Horvátor­szágban is funkcionálhat. Az ötlet támogatóinak vélemé­nye szerint egy ilyen megoldást szorgalmazhatnak politikailag oly módon, hogy valamiféle konföderá­ciót hoznak létre a horvátországi szerbek és horvátok között. To­vábbra is ott élnének, de elválaszta­ná őket az említett zöldvonal. (Folytatása a 3. oldalon) Mi történt Szilvivel? Zentai szülők aggodalma - 6. oldal Háborúban áll-e Szerbia? A demokraták szerint - igen - 7. oldal NYÁRI-ŐSZI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Műanyag csónak A tizenkettedik forduló harmadik szelvénye a 9. oldalon HORVÁTORSZÁGI HELYZETKÉP Đa korában a konvoj Nyugalom Eszéken - Tűzpárbaj Nova Gradickánál - A J­H egységei bevonultak Cavtatba - Megkezdődött az aknaszedés flokon A Vukovárra humanitárius segélyt szállító konvoj a Horvát Rádió legú­jabb hírei szerint Vinkovcitól har­­minc-egynéhány kilométerre keletre Dakovóban van. A konvoj hétfőn dél­után tért vissza Vinkovciba, miután nem sikerült megegyezni arra vonat­kozóan, merről vonulhat be Vukovár­ra. Az éjszakát Vinkovciban töltötte. Hogy aztán miért vezényelték át Dakovóba, nem közölték, csupán annyit, hogy a továbbiakig ottmarad. Időközben a horvát hatóságok képvi­selői kijelentették, hogy nem hajlan­dóak többé tárgyalni a konvoj Vuko­­várba jöveteléről, hanem más megol­dást keresnek, feltehetőleg egy har­madik ország helikoptereit kérik fel a szállításra. Erről a M­H illetékesei nem nyilatkoztak. A horvát fél azon­ban a Borongaj kaszárnya zárlatának feloldását attól teszi függővé, hogy a segély megérkezzen Vukovárra. A Horvát Rádió tegnap reggel be­jelentette, hogy a J­H elfoglalta a Vuteks sportcsarnokát és onnan ágyúval lövi a horvát védelmi erőket. A hadsereg forrásai nem erősítették meg azt, hogy Vukováron folytatód­tak a harcok. Tegnapra virradóra Eszéken külö­nös nyugalom uralkodott. A kora reg­geli órákban Palača és Szentlászló kö­zött aknavetőpárbaj kezdődött. (Folytatása az 5. oldalon) Reggel helyenként gyenge eső, napközben derült és aránylag meleg idő (Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon) Tedonal* Néhány borogatás után mintetínik a fájHal­m (021) 361-410

Next