Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 285-300. szám)

1991-10-16 / 285. szám

4 AKTUÁLIS Pénzügyi problémáinkról Dušan Vlatkovićnak, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzójának nyilatkozata Mindaddig, míg nem fejeződik be a hágai Jugoszlávia-értekezlet, a nemzetközi pénzügyi intézmények nem fognak tárgyalni semmilyen együttműködésről egy egyoldalúan elszakadt köztársasággal sem - je­lentette ki tegnap Dušan Vlatkovic, a Jugoszláv Nemzeti Bank kor­mányzója. Noha a jugoszláv küldöttség visszatért Bangkokból, még mielőtt befejeződött volna a Világbanknak és a Nemzetközi Valutaalapnak az évi közgyűlése, a Szlovénia és Hor­vátország egyoldalú elszakadásával bekövetkezett pénzügyi problé­mák, valamint a tallér forgalomba bocsátása miatt többször is tárgyal­tunk a nemzetközi pénzügyi intéz­mények képviselőivel. Véleményt cseréltünk több ország központi bankjának kormányzójával és pénzügyminisztériumával; küldött­ségünk vezetője, továbbá Slavoljub Stanic szövetségi pénzügyi titkárhe­lyettes, valamint a küldöttség többi tagja részt vett a 24-es csoport munkájában, az egyes bizottságok ülésein, valamint a Nemzetközi Va­lutaalap és a Világbank évi közgyű­lését előkészítő üléseken. A küldöttség tájékoztatott a ju­goszláv küldöttségnek a jelenlegi nemzetközi pénzügyi problémák­kal kapcsolatos álláspontjáról, a Szlovénia és Horvátország júniusi egyoldalú elszakadásával bekövet­kezett problémákról. Ezek a dönté­sek lényegesen hozzájárultak a ju­goszláviai helyzet rosszabbodásá­hoz, mi több, fegyveres összetűzé­sekhez vezettek először Szlovéniá­ban, majd Horvátországban, s még mindig tartanak. A helyzet különö­sen október 7-e és 8-a után rosszab­bodott, miután lejárt a moratóri­um, és e két jugoszláv köztársaság önkényesen kihirdette önállóságát. Dusan Vlatkovic elmondta, hogy ezeknek az intézményeknek a kép­viselői nagy érdeklődést és megér­tést tanúsítottak főként a pénzügyi nehézségeink iránt, annál inkább, mert tavaly beindult a reform, amelynek céljai a piacgazdaság, a tulajdon megváltoztatása. Szó volt arról is, hogy a helyzet lényegesen befolyásolhatja a hágai békeérte­kezletet, és megnehezítheti a meg­felelő politikai megoldások felkuta­tását. Rámutattak továbbá arra is, milyen problémák keletkezhetnek a nemzetközi pénzügyi szerveze­tekkel és a Jugoszlávia hitelezőivel való együttműködésben. A jugoszláv fél követelte a Nem­zetközi Valutaalaptól, a Világbank­tól és az egyéb nemzetközi pénz­ügyi intézetektől, hogy következe­tesen tartsák tiszteletben Jugoszlá­via jogi szubjektivitását, mert az az Egyesült Nemzetek és a bretton­­woodi intézmények megalakítása óta aktív tag volt, hozzájárult ezek­nek az intézményeknek a fejleszté­séhez. Természetesen szolgáltatáso­kat és eszközöket is kapott a gazda­sági fejlesztéshez és az életszínvonal növeléséhez. A mostani helyzet ag­godalommal tölti el ezeket az intéz­ményeket, de mint Vlatkovic hang­súlyozta, Jugoszlávia megfelelő in­tézményesített nemzetközi segítség­gel kilábalhat problémáiból, a saját népeinek kell megtalálniuk a vál­ság megoldásának módját. Mind­addig, amíg a hágai békeértekezlet tart, csakis a szövetségi szervek és a Jugoszláv Nemzeti Bank tarthat­nak fenn kapcsolatokat a nemzet­közi pénzügyi intézményekkel. Arra az álláspontra helyezked­tek, hogy a jelenlegi körülmények között nem reális a Nemzetközi Valutaalappal egy újabb készenléti hitel aláírása, de munkálkodni kell ezen, mert amint megszületik a konkrét megállapodás, az ország­beli politikai helyzet rendezéséről, folytatódhat az együttműködés. El­fogadták továbbá azt az álláspontot is, hogy folytatni kell a reform pénzügyi támogatását, ennek mód­ja attól függ, hogy a hágai békeér­tekezlet után milyen formában ma­rad meg az ország. Az eszközöket az infrastrukturá­lis programok realizálására, vagyis a közúti és a vasúti közlekedés, a villanygazdaság és a környezetvé­delem fejlesztésére kell fordítani. A nemzetközi pénzügyi intézmények­kel kötendő megállapodásokat a Jugoszláviára vonatkozó megálla­podások megkötéséig a Jugoszláv Nemzeti Bank és a Föderáció szer­vei révén kell megvalósítani, ami nem zárja ki a köztársaságok képvi­selőinek részvételét is. Dusan Vlat­kovic kiemelte: úgy döntöttek, hogy amíg nem rendezik a Jugo­szlávián belüli viszonyokat, végre kell hajtani a meglevő törvényeket és az egyéb pénzügyi vonatkozású jogszabályokat, vagyis teljesíteni kell az eddig vállalt és a föderáció, valamint a Jugoszláv Nemzeti Bank által szavatolt kötelezettségeket. Az üzleti bankokat koordináló bankkal, amely a hitelezők érde­keit képviseli, megállapodtunk abban, hogy az eddigi együttmű­ködés kielégítő volt, és a jövőben is fenn kell tartani a jó kapcsola­tokat. Újabb ügyletekbe azonban nem bocsátkozhatnak az egyes bankokkal vagy köztársaságokkal mindaddig, míg nem oldódik meg Jugoszlávia sorsa. Nem fo­gadták el Szlovénia, Horvátország és mások azon kezdeményezését, hogy a hitelkapcsolatokat elkülö­nítve rendezzék és új alapokra helyezzék, beleértve a korábbi adósságok szabályozását is. A már meglevő kötelezettségeket ugyanis szolidárisan a Jugoszláv Nemzeti Bank révén kell teljesíteni. A koor­dinátor bank szakmai együttműkö­dést kínált fel arra az esetre, ha megszületik a politikai megállapo­dás Jugoszláviában, de figyelmez­tettek arra, hogy ami őket illeti, csak a szövetségi jogszabályok elis­merése jöhet számításba. Más szó­val mindaddig, amíg nem fejeződik be a hágai békeértekezlet, minden marad a régiben. (Tanjug) Közlekedési káosz fenyeget? Szántó István sajtónyilatkozata Jugoszláviában egy közlekedési rendszer sem működik egészként, ezért ha a köztársaságok nem jutnak hamaro­san közös nevezőre, közlekedési káosz­ba kerülünk, jelentette ki a tegnap megtartott sajtóértekezleten Szántó Ist­ván megbízott szövetségi közlekedés- és telekommunikációügyi titkár. Az SZVT egy olyan megbeszélést in­dítványoz, amelyen a köztársaságok és tartományok képviselői megegyeznének a közlekedés megszakadásának áthidalá­sáról. A megbeszélés eredményeitől függ majd, hogyan szervezik meg a jövőben, hogy az országra háruló nezetközi kötele­zettségeknek is eleget tegyenek. Szántó István szavai szerint számos vasútvonalon megrongálódott a sínpár, egyes hidakat leromboltak, a postaösz­­szeköttetések szünetelnek, a kikötők pe­dig ostromzár alatt állnak. A javítások­hoz óriási pénzösszegre lesz szükség, a közvetlen károk pedig már most sejthe­tőek, így például a közlekedésből éven­te hazánknak csaknem annyi bruttó be­vétele volt, mint az idegenforgalomból, tehát valamivel több mint 2,5 milliárd dollár. A közlekedés szünetelése miatt eze­ken a károkon kívül hamarosan kényte­lenek leszünk eleget tenni azoknak a számos követeléseknek is, amelyeket a szomszédos országok támasztanak, az Európától való elzártság miatti kártérí­tés címen. Jugoszlávia számos nemzetközi köz­lekedési egyezményt írt alá, ezeket tisz­teletben kell tartani. Ezek megszegése olyan következményeket von maga után, melyek hosszú távúak lesznek gazdaságunkra nézve, mondta Szántó és emlékeztetett arra, hogy az összetű­zések elterjedése miatt Európa már fel­függesztette a fő vasúti és közúti vona­lak fejlesztésére jóváhagyott kölcsönt Jugoszláviának. (Tanjug) Magyar Szó Gračanin Platinában Petar Gračanin szövetségi bel­ügyi titkár, az SZVT tagja tegnap Pristinában meglátogatta a Szö­vetségi Belügyi Titkárság össze­vont egységeit. Az említett egysé­gek parancsnokaival elbeszélge­tett az egységeknek a tartomány­ban uralkodó biztonsági helyzet­ből eredő konkrét feladatairól. Leszögezték, hogy az összevont egységek sikeresen eleget tesznek feladataiknak. A szövetségi belügyi titkár el­beszélgetett a JNH prištinai had­testének parancsnokságával is. (Tanjug) Zelenović Ivanjicán Dr. Dragutin Zelenovic, a szerb kormány elnöke tegnap ellátoga­tott Ivanjicára, a harmadik műhol­das leadóállomás építőüéyére. A leadóállomást, amely közvetlen te­lefon- és televízió-összeköttetést tesz lehetővé a világgal, a tervek szerint a jövő év közepéig befeje­zik. A kormányfővel együtt Jovan Zebic, a kormány alelnöke és a Szerbiai Postaforgalmi Közvállalat igazgatóbizottságának elnöke, Mile Pešić közlekedési miniszter és más vendégek is Ivanjicán tartózkod­tak. (Tanjug) MACEDÓNIA Megakadályozzák a deviza kiáramlását A köztársasági minisztérium a napokban szervezett akciót indított azzal a céllal, hogy megakadályozza a deviza kiáramlását Macedóniából. Az akcióban nagyobb mennyiségű devizát, ékszert, kábítószert és egyéb értékes tárgyat koboztak el. Macedónia területén október 10-étől 13-áig elkoboztak több mint 10 millió dinárt, 1 millió német márkát, több mint 160 000 svájci frankot, megközelítőleg 15 000 USA-dollárt, 45 000 francia fran­kot, 1,5 millió olasz lírát, 100 000 görög drachmát és mintegy 500 000 török lírát, továbbá egy ki­ló kábítószert - közölték a köztár­sasági belügyminisztériumban megtartott tegnapi sajtóértekezle­ten. Dinár helyett pénztárjegyek? A macedón kormány kidolgoz­za a meglevő pénztárjegyek bo­nokkal való felcserélésére vonat­kozó megoldásokat arra az esetre, ha erre szükség mutatkozik, fő­ként ha a macedón gazdaságot meg kell védeni a dinár elértékte­lenedésétől. A Macedón Nemzeti Bank és a pénzügyi minisztérium konkrét megoldásokat biztosít az ilyen helyzetre - közölte tegnap a macedón tájékoztatási minisztéri­um a köztársasági kormány ülése után. A bonok bevezetésének lehető­ségét a dinár helyett azért vitatták meg, mert véleményük szerint meg kell előzni a Szlovénia önálló­sága után esedékes gazdasági kö­vetkezményeket. (Tanjug) A Petrovac repülőtéren koboz­tak el legtöbb devizát a belügymi­nisztérium információi szerint főleg szlovéniai és horvátországi polgá­rokról van szó, akik a szkopjei feke­tepiacon a náluk érvényes feketepi­aci árhoz képest féláron veszik meg a valutát. A 130 bekísért személy között legtöbb a szlovén, akik Ma­cedóniában akarták hagyni a már elértéktelenedett dinárjukat. A macedón belügyminisztérium­ban hangsúlyozták, hogy ez az ak­ció nem ideiglenes, tulajdonkép­pen végrehajtják a macedón kor­mánynak az effektív külföldi valuta vásárlásának és eladásának megtil­tására vonatkozó döntését. A tegnapi sajtóértekezleten fi­gyelmeztették Macedónia polgára­it, hogy nagyobb mennyiségű 1000 dináros címletű hamisított pénz van forgalomban. (Tanjug) 1991. október 16., szerda Horvátország atomfegyvert készít? Mit mondanak a híresztelésről a vinčai Atomku­tató Intézetben A belgrádi Politika ekspres, majd a Vecernje novosti újságok értesülései szerint Horvátország atomfegyver elő­állításáról állapodott meg a Dél-afri­kai Köztársasággal. A Novosti szerint Tudman munkatársát, Hrvoje Šara­­novic mérnököt bízta meg a feladat­tal. Állítólag illegális úton kellene be­csempészni a zágrábi Ruder Bošković Intézet és a dél-afrikai nukleáris labo­ratóriumok részére azt az anyagot, amely az atomfegyver kidolgozásához szükséges. A lap értesülése szerint Ša­­ranović a nyáron már járt Johannes­burgban. A közös feladat az lenne, hogyan rábírni Nyugaton bármelyik országot, hogy eladja a Dél-afrikai Köztársaságnak a hiányzó szubsztan­ciát, amiből Horvátország is részesül­ne. A lap a fentieket azzal az érvvel tá­masztja alá, hogy évekkel ezelőtt a németországi Spiegel lapban látott napvilágot az a hír, miszerint a zágrá­bi intézet a szarajevói Energoinvest közbenjárásával atombombát készít Líbiának. A hírt ugyan cáfolták, mondván, hogy egy ilyen feladat leg­alább tízezer szakembert igényelne, amennyi nincs az egész országban. A Novosti szerint azonban senki nem cáfolta azt, hogy a szarajevói Energo­invest finanszírozta a Ruđer Bošković Intézetet egy olyan technológia kidol­gozásában, amellyel a krškoi atom­erőműben keletkezett radioaktív hul­ladékot, azaz az elhasznált üzemanya­got dolgoznák fel plutónium kiválasz­tása céljából. Mint ismeretes, néhány kilogramm plutónium elegendő az atombomba, de másfajta atomfegyver előállításához is. Az újságok értesülé­se szerint Horvátország nem is annyi­ra atombomba, hanem inkább egy ki­­lotonnás atomprojektis előállításán te­vékenykedik. A fentiekkel kapcsolatban felhív­ták a vinčai Atomkutató Intézetet. Srba Markovic, a sugárzásmérő szol­gálat vezetője elmondta, hogy a hor­vátországi atombomba, illetve irá­nyítható rakéta előállításáról nincs semmiféle hivatalos értesülésük. Ő még az újságban sem olvasott róla. Az atomfizikus szerint az atomfegy­ver előállítása nem lehetséges, eset­leg - ha a hír egyáltalán igaz - csem­pészés fordulhat elő. A plutónium kiválasztásához szükséges említett technológia kidolgozása rengeteg pénzt és hosszú időt igényel. Ezen­kívül a Bécsben székelő Nemzetközi Atomenergia Iroda rendszeresen el­lenőrzi az atomerőműveket, nehogy a plutóniumot engedély nélkül fel­dolgozzák. Az IAEA szakemberei vi­szont tavaly jártak itt. M. É. JUGOSZLÁV VASUTAK KÖZÖSSÉGE Megdrágul az utas- és teherszállítás A Jugoszláv Vasutak Közösségének igazgató bizottsága tegnapi ülésén, amelyen nem vettek részt Horvátor­szág és Szlovénia képviselői, úgy dön­tött, hogy október 24-étől 50 százalék­kal megdrágítja az utas- és teherszállí­tást. A Szövetségi Végrehajtó Tanácstól kérte, illetékességének keretében te­gyen intézkedéseket a ljubljanai és a horvátországi vasúti szállítóvállalatok­nak a Jugoszláv Vasutak Közösségéből való kiválására vonatkozó egyoldalú döntéseinek kapcsán. Az igazgatóbizottság úgy döntött to­vábbá, hogy értesíteni fogja az összes külföldi vasúti igazgatóságot, és a Nem­zetközi Vasútforgalmi Egyesületet, hogy Jugoszláviában továbbra is érvényben marad a Jugoszláv Vasutak Közösségé­be való társulásról szóló törvény, a vas­úti szállításról szóló szerződésekről szóló törvény, valamint a nemzetközi és a bel­földi tarifák. (Tanjug) GÉPKOCSIPIAC Ki vesz ezentúl Zastava autót? Egyelőre az új árjegyzék alapján sem fogadnak el befizetést A Zastava-autó munkaszervezet dolgozói is meglepődtek kedden reggel Zombor­­ban, amikor megérkezett hozzájuk a kragujevaci gyár új árjegyzéke, amely szerint 35 százalékos a drágulás az előző árjegyzékhez viszonyítva. Csodálkoztak a gazdasági szakemberek, az elárusítók, és azonnal feltették a kérdést, ki vesz ezentúl majd autót a Zastavától, a Yugo családból. Valószínűleg a márka és a külföldi valuta árfolyamának gyors emelkedése­­a fe­ketepiacon/ hatott oda, hogy szinte egyik óráról a másikra növelték az árakat, sze­rény ismereteink szerint viszont, ha a valuta árfolyama a feketepiacon csökken majd - mert valószínűleg előbb-utóbb sor kerül erre -, akkor a Zastava is csökkentheti az árakat, és így szerezhet magának jó poént a vásárlóknál. A tegnap reggel óta érvényben levő árjegyzék: — A kiskereskedelmi árhoz kell még hozzászámítani a szállítási költséget, ami át­lag 6000 dinár autónként, és így kapjuk meg a végleges árat. Kedden reggel olyan hírek is elterjedtek Zomborban, hogy a drágulás, az áreme­lés azokat is érinti, akik korábban fizettek elő egy-egy típusú személygépkocsira. A Zastava-auto munkaszervezetben cáfolták ezt a híresztelést, tudatták velünk, hogy aki október 14- éig, a hétfői munkaidő végéig befizetett bármilyen személygépkocsi­ra az a korábbi, régi áron kapja meg az autót. Tegnap különben meglepetésként hatott az a hír is, hogy az új árjegyzék sze­rint sem fogadnak el egyelőre befizetést. Ennek fő oka, hogy mind kevesebb autó érkezik a kragujevaci gyárból az ország el­árusítóhelyeire, így nem szavatolhatják a leszállítási határidőt. Nagy gondokkal küzd­­a Zastava, a társastermelők Szlovéni­ából és Horvátországból nem küldenek al­katrészeket, és így nagyszámú félkész vagy majdnem kész személygépkocsi vesztegel a kragujevaci gyár udvarán. Tegnap óta különben megszüntették a kedvezményt azok számára is, akik valutával fizettek, mint ismeretes, a devizakedvezmény 10 százalékos volt. T. L. Tipus Új gyári ár Újldskereske 1. Yugo Korai 45 215 000 279 000 2. Yugo Korai 55 255 000 331 500 3. Yugo 101-es Skala 286 000 371 800 4. Yugo 128-as 294 000 382 200 5. Yugo Unó 45-ös 338 000 439 400 6. Lada Samara 1300/3 342 000 444 600 7. Lada Samara 1300/5 367 000 477 100 8. Lada Samara 1500/5 393 000 510 900 9. Lada Karavan 1500 330 000 429 000 10. Lada Riva 1500/5 343 000 445 900 A Yugo Junior áráról A Zastava árjegyzékében már nem szerepel a korábban gyártott Yugo Junior személygépkocsi, de az árát továbbra is kimutatják a zombori központban. A Junior gyári ára 205 000 dinár, ami azt jelenti, hogy a korábban létrejött egymást hitelező, önsegélyző cso­portok ennyit kell hogy befizesse­nek havonta a közös kasszába.

Next