Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 285-300. szám)

1991-10-18 / 287. szám

10 SZABADKA Gyár, kicsiben A Galenusz laboratórium csak részben pótolhatja a gyógyszerhiányt Nem túlzás, hogy az elmúlt hetek­ben, hónapokban a szabadkai Gale­nusz laboratórium felbecsülhetetlen értékű, hiánypótló szerepre vállalko­zott. A kényszerből reneszánszát élő „házi” gyógyszerkészítés nem érte váratlanul a szabadkaiakat. Míg a patikához tartozó Galenusz laborató­riumból néhány évvel korábban ha­vonta 6-7 ezer papírkapszula úgyne­vezett kombinált por kerül ki, most csaknem az ötszöröse készül itt. De megszaporodtak az egyéb - az utóbbi évtizedben már csak gyárilag készí­tett­­ termékek is. A hiány és pénzte­lenség szólt közbe, és késztette az it­teni szakembereket a fokozottabb termelésre. A csaknem két évtizede működő laboratórium munkája most pótolhatatlan. A laboratórium, amely azért létesült, hogy meggyorsítsa, megkönnyítse a gyógyszertárak mun­káját (kenőcsök, cseppek készítésé­vel) - hamarosan alkalmas lett bizo­nyos kis szériák gyártására, főleg olyan orvosságok készítésére, ame­lyek nem voltak kifizetődőek a gyógyszergyáraknak.­­ Noha a laboratórium felfejleszté­se nem ment éppen zökkenőmentesen, mára többtucatnyi gyógyszer előállí­tására vagyunk képesek - mondja Tö­rök Sándor gyógyszerész, a Galenusz laboratórium vezetője. - A meglévő berendezések zömét, főleg a nyugat­német gyártmányú berendezéseket, akkor sikerült megvásárolni, amikor a gyógyszertár nem tartozott az Egészségügyi Központ kötelékébe. Több pénzt fordíthattunk fejlesztés­re. A központtal létrejött „házasság” igencsak megkötötte a kezünket. En­nek ellenére termékeink skáláját si­került kiszélesíteni, a mennyiséget megnövelni. A gyógyszergyárakkal és a hasonló jellegű laboratóriumokkal kialakított jó kapcsolatnak is köszön­hető, hogy fejleszthettünk. Sokat kö­szönhetünk a belgrádi Katonai Or­vostudományi Klinikának is, ahon­nan bizonyos gépeket időről időre kölcsönkapunk. A napokban érkezett meg a kúpöntő, amelynek segítségé­vel a lázcsillapítókat készíthetjük. Az együttműködésre egyébként az alap­anyag beszerzése miatt is szükség van, ez is nagy gondot okoz. Minden területen találékonyságra kénysze­rülünk. Hogy mit, miből, mennyit gyár­tünk, az attól függ, hogy mit igényel­nek a gyógyszertárak. Nemcsak a vá­rosi, hanem a környékbeli gyógyszer­­tárakkal is tartjuk a kapcsolatot, és naponta szállítjuk az árut. A legna­gyobb mennyiségben gyermekkréme­ket készítünk sorozatgyártásban. Mi­vel hiánycikk a fájdalomcsillapító (gyerekeknek és felnőtteknek egy­aránt), megnöveltük ezeknek a gyár­tását is, akárcsak a szemcseppekét, kenőcsökét, amelyek ugyancsak el­tűntek a gyógyszertárak pultjairól. A laboratórium dolgozói ennél többre is képesek, ha... Ha lenne nyersanyag, s ha nem kellene ennyi év után is a leg­több készítményt kézzel csomagol­nunk ... S.­K. Á. Munkában a kölcsönkapott gép Színházlátogatás Szegedre Előadás a szabadkaiaknak és környékbelieknek Megkezdődött, sőt javában tart már az 1991/92-es színházi idény. A Sze­gedi Nemzeti Színházban is majd minden este tartanak előadást, s ezek némelyikére a szabakaiak ismét szer­vezetten utaznak a Tisza-parti város­ba. Folytatódik tehát a tavaly kezdő­dött színházlátogatás-sorozat, ame­lyet a Szegedi Nemzeti Színházzal, az Express Utazási Irodával közösen a palicsi állatkert szervezett. Ezúttal bekapcsolódott az utazás és a színhá­zi előadás lebonyolításába a szabad­kai Népkör is. S amíg tavaly csak mintegy 180-an váltottak bérletjegyet az operaelőadásokra, idén -a Palicsi bérlet elnevezéssel - a szegediek lehe­tővé tették csaknem ötszáz fő elő­adás-látogatását. Tulajdonképpen az egész estét betöltő operaelőadásokat - a megbeszélt időpontban - a sza­badkaiak és környékbeliek részére tartják. Ma este Puccini: Bohémélet című operáját nézik meg azok, akik szín­házba mennek. Ezúttal nem sínbusz­­szal, hanem négy autóbusszal utaz­nak Szegedre a szabadkaiak. Indulás a vasútállomásról 16.30 órakor. Az előadás befejezése után azonnal indul vissza a különítmény Szabadkára. A palicsi állatkertben és a Népkör­ben még mindig lehet bérletjegyet venni. A nyolc előadásra szóló bérlet­jegy ára 800 dinár, ennyit kell fizetnie a menettérti utaztatásért is. Aki saját kocsival teszi meg az utat Szegedre és vissza, annak csak a bérlet árát kell kifizetnie. A megállapodás szerint november 2-án a Tosca, november 16-án a Va­rázsdoboz (balett), december 20-án a Varázsfuvola, 1992. február 8-án a Rigoletto, február 29-én a Traviata, március 21-én a My fair lady (musi­cal) és március 22-én a Hamumpipő­­ke előadását tekinthetik meg a sza­badkaiak és a környékbeliek. Sz. J. Tiltakozó kiáltvány Nyolcéves a gyerek. Ebben a korban még azonos érdeklődéssel ingázik a képzelet és a valóság világa között. Ha nem figyelmeztetjük, egymás után két-három rajzfilmet is végigizgul. Mi lassanként - a háborús események túltengése miatt - tévégyűlölőkké válunk, a gyerek tévérajongó. Amennyire csak lehet, értelmi szintjéhez méretezve magyarázzuk a háború lényegét. Olyképpen, hogy a látottak és hallottak minél kevésbé terheljék a képzele­tét. Szerencsére lelki feszültségét még könnyen oldja a képeskönyv, a ke­rékpározás, a kirakójáték. Látszólag megfeledkezett a nyugtalanító eseményekről, arról, hogy mi az a sokcsövű szerkentyű, ami a „tűzijátékhoz” hasonlít. Nem ingatjuk meg abban a hitében, hogy ez valóban tűzijáték, nem pedig sorozatvető, amely­hez hasonló - katyusának és Sztálin-orgonának nevezett­­ valami már a második világháborúban is „üzemelt”. Ingázik hát a gyerek a játék és a valóság világa között. A minap - nem is vettük észre, hogy vegyk­ont tart a kezében - hosszasan, szótlanul tanulmá­nyozta Jugoszlávia és külön-külön a nagyobb városok térképét. Hogy a há­ború réme a gyerekember lelkületére is árnyékot vet, azt a második osztá­lyos kisdiák „megjegyzése” is szemlélteti. A tényállást drámai tömörséggel így fogalmazta meg: - Sajnos, itt háborúznak - írta Zadar város térképe alá. - Itt is háború van. Ezt Dubrovnikre vonatkoztatta. - Háborúznak Eszéken is. A háború lényegén mit sem változtat az, hogy Ljubljana és Pristina váro­sok térképe alá is odaírta a maga három szavas tiltakozó kiáltványát. Az említett városok közül Zadarhoz személyes élmények fűzik. Ezt a vá­rost négy évvel ezelőtt ismertük meg. Vonattal érkeztünk, és busszal utaz­tunk tovább Vir szigetére. És sorolja a gyerek az első tengeri nyaralás emlékeit. A viri fuvaros, Joza és fia Marjan, a zágrábi Tomislav, az újvidéki Voja, a belgrádi Milan, a kru­­ševaci Dragoljub az emlékezés főszereplői. - A többinek elfelejtettem a nevét - mondja a fiam, és azt kérdezi, hogy ha béke lesz, akkor utazhatunk-e ismét a tengerre?­­. Magyar Szó Gesztus a békéért Ötven művész kiállítása a Jad­­­ ran mozi előcsarnokában A szabadkai művészek a maguk módján próbálnak tenni valamit a bé­kéért: ma délután öt órakor ötven író, költő, képzőművész és fotós közös ki­állítása nyílik meg a Jadran mozi elő­csarnokában. A kiállítók és a látoga­tók Stefan Zweig idézetét írhatják alá egy emlékkönyvben, mely így hang­zik: Valakinek kezdeményeznie kell a békét, ahogyan valaki elkezdi a hábo­rút. re 1991. október 18., péntek Nem szabad így gondolkodni a kultúráról Későn jött a 34 százalékos emelés a művelődési intézményeknek tegnapi összejövetelén, melyen a szá­mára juttatott kevés pénz elosztásá­ról volt szó.­­ Nem szabad így gondol­kodni a kultúráról, hisz a diófa lomb­jának árnyékát sem az élvezi, aki a fát ültette, hanem az elkövetkező nemze­dékek. Nemcsak a hátrányos helyzetű emberekről kell gondoskodnia a tár­sadalomnak, hanem az egészségesek igényeinek, kielégítéséről is, mert enélkül ők is szenvednek fizikailag, és pszichikailag. Az alap tagjai még egyszer egyhan­gúlag elítélték a végrehajtó tanács egy korábbi döntését, mellyel meg­fosztotta a kultúrában dolgozókat a nekik járó 12 százalékos emeléstől. Igaz, utólag 34 százalékkal emelte a község a művelődési életre szánt jut­tatás összegét, ám ez későn jött, hisz az intézmények már elkészítették programjaikat és kiadványaikat - pénz nélkül. Az sem megengedhető, hogy egymás után megszűnjenek a művelődési egyesületek, lapok, intéz­mények, hisz ez nem lenne fájdalom­­mentes, tekintettel a város lakosságá­nak etnikai összetételére - hangzott el. A résztvevők szerint községünk­ben az ide vonatkozó törvény előírá­sait épp emiatt nem lehet mindenkire egyformán alkalmazni, létezniük kell közbeeső kategóriáknak. Az alap tagjai elfogadták a félévi költségvetés újraértékelt változatát. A költségvetés szerint többek között a Népszínház alaptevékenységére erre az évre az eddig megszavazott 15,3 millió mellé kap még 5,3 milliót, a Szent Száva Kultúrkör az utólag megítélt 100 000 dinár mellé kap még 35 000 dinárt, az összes szabadkai mű­velődési egyesület az eddig meghatá­­rozott 2,6 millió dinár mellé kapott még 900 000 dinárt. Tegyük még hoz­zá, hogy a tavaszi koreodráma-feszti­­válra (ezt ugyancsak a Népszínház szervezte) szánt 200 000 dinárt is megtoldották 570 000-rel a költségve­tés készítői. Idén Eszék a soros a Zombor-Sza­­badka-Eszék-találkozó szervezésé­ben, de a háború megakadályozta a rendezvény megvalósítását. Egy a szervezést Szabadka és Zombor vette át. A programok felét egyik, másik felét a másik város szervezi, és a költ­ségeket is felezik. A városok kulturá­lis együttműködésére szánt eszközö­ket ezért 100 000-ról 300 000 dinárra kellett emelni. A kulturális intézményekben fog­lalkoztatottak első félévi személyi jö­vedelme mindössze 12 százalékkal magasabb a tavalyi időarányosnál - a községben a legkevesebbet keresők között vannak. re - A polgárok közül bárki szívesen ad a saját zsebéből a sportra, a gyer­mek- és szociális védelemre, de a kul­túrára nem, mert azt mindig is mel­­lőzhetőnek, elhanyagolhatónak tar­tották - hangzott el a művelődési alap Pártélet Miért írtuk alá a megállapodást? tok bezárkózottságának és egyoldalú A múlt héten összeállított pártközi megállapodással kapcsolatban a Népi Radikális Párt közleménnyel fordult a nyilvánossághoz Dragan Kostadi­­novicnak, a párt elnökének aláírásá­val. - Pártunk mindig is a nyílt véle­ménycsere híve volt. Az államfőknek, pártoknak és maguknak az emberek­nek is meg kell érteniük, hogy a leg­több közösségben a kommunikáció hiánya okozza a legtöbb problémát. Éppen ezért a NAP úgy tekint erre a pártközi megállapodásra, mint lehe­tőségre, hogy mindenki kifejtse a vé­leményét, hogy véget vessünk a pár­munkájának. Ezen az úton úgy halad­hatunk előre, ha együttműködünk. Közösen kell megteremtenünk a jö­vőt, mert az nem a sorstól, hanem tő­lünk függ. A pártközi bizottságtól kö­veteljük, hogy mindent tegyen meg azért, hogy a bizottság munkája ered­ményes, átfogó legyen - áll a párt közleményében. A Népi Radikális Párt felszólítja Szabadka polgárait, hogy támogas­sák a pártközi bizottság munkáját, és követeljék a pártok együttműködését. FILM JADRAN: Csöpi, jugoszláv (18, 20) A bárányok elnémulnak, amerikai (22) ZVEZDA: A sólyom és a hóember, amerikai (17,19, 21) MUNKÁS: Gyilkosság, amerikai (18,20) A rámenős dáma, amerikai (16, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig. Gyermekgyógyászati rendelő: Duro Dakovic utca 14. Gyógyszertár: a Városháza épületé­ben. S. O. S.-telefon: 33-000 (17-től 22 óráig)­­ Házasság előtti és családi tanács­adó: Jugoszláv Néphadsereg útja 33. Telefon: 36-000 (7-től 14 óráig). KIÁLLÍTÁS Képzőművészeti találkozó - szalon: Dudás Sándor (Topolya) és Viktor Hohlenko (Ogyessza) éremművész kö­zös kiállítása; szabadkai iparművé­szek és formatervezők közös kiállítá­sa. Városi Múzeum: állandó kiállítás, Szabadka 600 éve levéltári dokumen­tumokban. Városháza előcsarnoka: falfesté­szeti kiállítás. Art Caffé: Milić Vuksanovic festő kiállítása. Városi Könyvtár: Andruskó Károly (Zenta) festő önálló kiállítása. SZABADKÁN MA VISSZAPILLANTÓ Városunk Athenaeuma 101 éves A mindig békés, dolgos és több nemzető városunk egyik jelentős szel­­­­lemi központja a Városi Könyvtár, amely egyben kulturális örökségünk, az irodalmi értékek gyűjteményes tárháza. Történelme során négy tár­sadalmat is megélt. A mintegy hét nyelven íródott könyvállomány né­hány százezres kötetet tartalmazó anyaga az ember alkotó tudásának a gazdagságát tükrözi. A nyelvművelés és az irodalom mindig kiállta a törté­nelem viharát. Rajta keresztül hatá­rokat nem ismerve terjedtek a kultú­rák, a művészetek, egyszóval az em­beri műveltség. Ilyen összekötő szere­pet tölt be városunk neobarokk ek­­lektikájú és impozáns homlokzatú Athenaeuma is. A megjelent könyv terjedelmes fak­­tográfiáját adja a könyvtár történeté­nek. A kötetet mindenki örömmel fo­gadja, aki szívügyének tekinti ezt a kultúrintézményt. Fölösleges lenne részletes elemzést adni. Magyar László dokumentumokkal alátámasztva írja le a hosszú küzdelmet a megalakulásig. Megemlíti, hogy 1890-ben a városnak körülbelül 73 000 lakosa van, sőt pontos nemzeti összetételét is adja, ám az kimaradt, hogy akkor már 2540 zsidó is élt itt, hogy az elnökség és a könyvtár tanácsában 34 tagból 16 zsi­dó volt. A kötetből értesül az olvasó, hogy a könyvtár első gondolata 1857-ből ered, Török János Akadémia tag ré­széről. De ezt megelőzően 1853-ban először Obláth Leó nyitott meg köl­­csönkönyvesboltot, míg a második 1877-ben Székely Simon. 1875-ben Iványi István gimnáziumi tanár indít­ványozza az alapítást. 1885-ben a kérdés még megoldatlan. A csalódott Iványitól 1890-ben Dr. Milkó Izidor író veszi át a kezdeményezést. Az Ivá­­nyi által összeállított alapszabályza­tot csak 1892-ben fogadják el. Első otthont a könyvtárnak az 1855-ben épült városháza adott. A polgárosodó városban az olvasókör állandóan nö­vekszik. A könyv foglalkozik Dr. Mil­kó Izidor 1906-ban tett felajánlásá­val. Megvásárlásra kínálja személyes könyvtárának 9250 kötetét és több­száz más értékes anyagát. Az ügy csak 1926-ban nyer végleges megol­dást. Jelentős volt dr. Somborčević Vince nagyértékű gyűjteménye is, amelynek köszönhetően az országban egyedülálló könyvértékeink vannak. A könyvtár 1908-tól 1932-ig a mai zeneiskolában, majd 1932—1938-ig a Jogi Kar épületében (vegyészeti kö­zépiskola) kapott helyet. 1938-43-ig a volt Sokol-Dom (Jadran), 1943-45- ig ismét a Zenede az otthona. A mai épülete (a Kaszinó) a háború után a tiszti otthon volt. Annak átköltözése után, jelentős adaptációra kerül sor, majd a végleges beköltözésre. A könyvtárnak ma eredményesen működő kihelyezett részlegei vannak, emellett közkedvelt a gyermekosztá­lya, a sajtórészlege, a szépirodalmi és a tudományos osztálya. Eredményes együttműködése van nem csak hazai könyvtárakkal, hanem a külföldiek­kel is. Tevékenységének történetében vendégei voltak neves írók. Kiállítá­sai, irodalmi összejövetelei csak öreg­bítik hírnevét. Működése a mai viszo­nyok között sem torpant meg. Szépen bizonyította létjogosultságát és azt, hogy elsősorban a kultúra és a műve­lődés szolgálatában állt. Kívánjuk, hogy továbbra is teljesítse ezt a nemes küldetését. GYERMÁN Tibor Szibidftó Az 1890 és az 1908 közötti időszakban a régi városháza adott otthont a Városi Könyvtárnak TRIBÜN Szabadka és a kunok Szabadka és a középkori település­­rendszer címmel a minap múzeumi tribünt tartottak. Az est vendége dr. Blazovich László szegedi történész, a szegedi Regionális Levéltár igazgató­ja volt.­­ Szabadkának és környékének a fejlődése szervesen kapcsolódik az Alföld fejlődéséhez a középkorban. A Kárpát-medencében a középkort a magyar állam megalapításától az 1526-ig terjedő időszak képezi. A ma­gyarok letelepedése után különféle települések jöttek létre, állandóak és kevésbé állandóak. Az állandóak vi­zek, általában folyók, de ritkábban mint Szabadka esetében, tavak mel­lett jöttek létre, vagyis ekkor még földrajzi tényezők határozzák meg a települések kialakulását. A Szabadka környékén talált régészeti leletek alapján tudjuk, hogy itt már a X­XI. században voltak települések. Sajnos, a középkor fél évezrede alatt az alföl­di települések, így Szabadka történe­tében is, egy hatalmas törést jelentett a tatárjárás, melynek következtében a sík vidékeken a településnek majd­nem 80 százaléka megsemmisült. Az utána keletkezett települések már nem földrajzi, hanem gazdasági té­nyezők hatására alakulnak. Erről az időszakról kevés levéltári emlékünk van Szabadkát és környékét illetően. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy erre a vidékre kunokat telepítet­tek, akik valamivel alacsonyabb mű­veltségi szinten voltak, és nem készí­tettek okleveleket. Szabadka és a ku­nok kapcsolatának bizonyítékát lá­tom magában a város elnevezésében is, amely szerintem a Szabadszállás­sal rokonítható, vagyis olyan hely, ahol szabad népek, kunok éltek. Az 1391-ben felbukkanó Zabotka már egy fejlett mezőváros, nagy piaccal, amely a környező települések fölé emelkedik, s ezt a szerepét hosszú ideig megtartja - hallottuk egyebek között dr. Blazovich előadásában. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, s a jelenlévők közül ki kérdések­kel, ki kiegészítésekkel járult hozzá az előadás színesebbé tételéhez. ■­:

Next