Magyar Szó, 1991. október (48. évfolyam, 285-300. szám)
1991-10-18 / 287. szám
10 SZABADKA Gyár, kicsiben A Galenusz laboratórium csak részben pótolhatja a gyógyszerhiányt Nem túlzás, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban a szabadkai Galenusz laboratórium felbecsülhetetlen értékű, hiánypótló szerepre vállalkozott. A kényszerből reneszánszát élő „házi” gyógyszerkészítés nem érte váratlanul a szabadkaiakat. Míg a patikához tartozó Galenusz laboratóriumból néhány évvel korábban havonta 6-7 ezer papírkapszula úgynevezett kombinált por kerül ki, most csaknem az ötszöröse készül itt. De megszaporodtak az egyéb - az utóbbi évtizedben már csak gyárilag készített termékek is. A hiány és pénztelenség szólt közbe, és késztette az itteni szakembereket a fokozottabb termelésre. A csaknem két évtizede működő laboratórium munkája most pótolhatatlan. A laboratórium, amely azért létesült, hogy meggyorsítsa, megkönnyítse a gyógyszertárak munkáját (kenőcsök, cseppek készítésével) - hamarosan alkalmas lett bizonyos kis szériák gyártására, főleg olyan orvosságok készítésére, amelyek nem voltak kifizetődőek a gyógyszergyáraknak. Noha a laboratórium felfejlesztése nem ment éppen zökkenőmentesen, mára többtucatnyi gyógyszer előállítására vagyunk képesek - mondja Török Sándor gyógyszerész, a Galenusz laboratórium vezetője. - A meglévő berendezések zömét, főleg a nyugatnémet gyártmányú berendezéseket, akkor sikerült megvásárolni, amikor a gyógyszertár nem tartozott az Egészségügyi Központ kötelékébe. Több pénzt fordíthattunk fejlesztésre. A központtal létrejött „házasság” igencsak megkötötte a kezünket. Ennek ellenére termékeink skáláját sikerült kiszélesíteni, a mennyiséget megnövelni. A gyógyszergyárakkal és a hasonló jellegű laboratóriumokkal kialakított jó kapcsolatnak is köszönhető, hogy fejleszthettünk. Sokat köszönhetünk a belgrádi Katonai Orvostudományi Klinikának is, ahonnan bizonyos gépeket időről időre kölcsönkapunk. A napokban érkezett meg a kúpöntő, amelynek segítségével a lázcsillapítókat készíthetjük. Az együttműködésre egyébként az alapanyag beszerzése miatt is szükség van, ez is nagy gondot okoz. Minden területen találékonyságra kényszerülünk. Hogy mit, miből, mennyit gyártünk, az attól függ, hogy mit igényelnek a gyógyszertárak. Nemcsak a városi, hanem a környékbeli gyógyszertárakkal is tartjuk a kapcsolatot, és naponta szállítjuk az árut. A legnagyobb mennyiségben gyermekkrémeket készítünk sorozatgyártásban. Mivel hiánycikk a fájdalomcsillapító (gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt), megnöveltük ezeknek a gyártását is, akárcsak a szemcseppekét, kenőcsökét, amelyek ugyancsak eltűntek a gyógyszertárak pultjairól. A laboratórium dolgozói ennél többre is képesek, ha... Ha lenne nyersanyag, s ha nem kellene ennyi év után is a legtöbb készítményt kézzel csomagolnunk ... S.K. Á. Munkában a kölcsönkapott gép Színházlátogatás Szegedre Előadás a szabadkaiaknak és környékbelieknek Megkezdődött, sőt javában tart már az 1991/92-es színházi idény. A Szegedi Nemzeti Színházban is majd minden este tartanak előadást, s ezek némelyikére a szabakaiak ismét szervezetten utaznak a Tisza-parti városba. Folytatódik tehát a tavaly kezdődött színházlátogatás-sorozat, amelyet a Szegedi Nemzeti Színházzal, az Express Utazási Irodával közösen a palicsi állatkert szervezett. Ezúttal bekapcsolódott az utazás és a színházi előadás lebonyolításába a szabadkai Népkör is. S amíg tavaly csak mintegy 180-an váltottak bérletjegyet az operaelőadásokra, idén -a Palicsi bérlet elnevezéssel - a szegediek lehetővé tették csaknem ötszáz fő előadás-látogatását. Tulajdonképpen az egész estét betöltő operaelőadásokat - a megbeszélt időpontban - a szabadkaiak és környékbeliek részére tartják. Ma este Puccini: Bohémélet című operáját nézik meg azok, akik színházba mennek. Ezúttal nem sínbuszszal, hanem négy autóbusszal utaznak Szegedre a szabadkaiak. Indulás a vasútállomásról 16.30 órakor. Az előadás befejezése után azonnal indul vissza a különítmény Szabadkára. A palicsi állatkertben és a Népkörben még mindig lehet bérletjegyet venni. A nyolc előadásra szóló bérletjegy ára 800 dinár, ennyit kell fizetnie a menettérti utaztatásért is. Aki saját kocsival teszi meg az utat Szegedre és vissza, annak csak a bérlet árát kell kifizetnie. A megállapodás szerint november 2-án a Tosca, november 16-án a Varázsdoboz (balett), december 20-án a Varázsfuvola, 1992. február 8-án a Rigoletto, február 29-én a Traviata, március 21-én a My fair lady (musical) és március 22-én a Hamumpipőke előadását tekinthetik meg a szabadkaiak és a környékbeliek. Sz. J. Tiltakozó kiáltvány Nyolcéves a gyerek. Ebben a korban még azonos érdeklődéssel ingázik a képzelet és a valóság világa között. Ha nem figyelmeztetjük, egymás után két-három rajzfilmet is végigizgul. Mi lassanként - a háborús események túltengése miatt - tévégyűlölőkké válunk, a gyerek tévérajongó. Amennyire csak lehet, értelmi szintjéhez méretezve magyarázzuk a háború lényegét. Olyképpen, hogy a látottak és hallottak minél kevésbé terheljék a képzeletét. Szerencsére lelki feszültségét még könnyen oldja a képeskönyv, a kerékpározás, a kirakójáték. Látszólag megfeledkezett a nyugtalanító eseményekről, arról, hogy mi az a sokcsövű szerkentyű, ami a „tűzijátékhoz” hasonlít. Nem ingatjuk meg abban a hitében, hogy ez valóban tűzijáték, nem pedig sorozatvető, amelyhez hasonló - katyusának és Sztálin-orgonának nevezett valami már a második világháborúban is „üzemelt”. Ingázik hát a gyerek a játék és a valóság világa között. A minap - nem is vettük észre, hogy vegykont tart a kezében - hosszasan, szótlanul tanulmányozta Jugoszlávia és külön-külön a nagyobb városok térképét. Hogy a háború réme a gyerekember lelkületére is árnyékot vet, azt a második osztályos kisdiák „megjegyzése” is szemlélteti. A tényállást drámai tömörséggel így fogalmazta meg: - Sajnos, itt háborúznak - írta Zadar város térképe alá. - Itt is háború van. Ezt Dubrovnikre vonatkoztatta. - Háborúznak Eszéken is. A háború lényegén mit sem változtat az, hogy Ljubljana és Pristina városok térképe alá is odaírta a maga három szavas tiltakozó kiáltványát. Az említett városok közül Zadarhoz személyes élmények fűzik. Ezt a várost négy évvel ezelőtt ismertük meg. Vonattal érkeztünk, és busszal utaztunk tovább Vir szigetére. És sorolja a gyerek az első tengeri nyaralás emlékeit. A viri fuvaros, Joza és fia Marjan, a zágrábi Tomislav, az újvidéki Voja, a belgrádi Milan, a kruševaci Dragoljub az emlékezés főszereplői. - A többinek elfelejtettem a nevét - mondja a fiam, és azt kérdezi, hogy ha béke lesz, akkor utazhatunk-e ismét a tengerre?. Magyar Szó Gesztus a békéért Ötven művész kiállítása a Jad ran mozi előcsarnokában A szabadkai művészek a maguk módján próbálnak tenni valamit a békéért: ma délután öt órakor ötven író, költő, képzőművész és fotós közös kiállítása nyílik meg a Jadran mozi előcsarnokában. A kiállítók és a látogatók Stefan Zweig idézetét írhatják alá egy emlékkönyvben, mely így hangzik: Valakinek kezdeményeznie kell a békét, ahogyan valaki elkezdi a háborút. re 1991. október 18., péntek Nem szabad így gondolkodni a kultúráról Későn jött a 34 százalékos emelés a művelődési intézményeknek tegnapi összejövetelén, melyen a számára juttatott kevés pénz elosztásáról volt szó. Nem szabad így gondolkodni a kultúráról, hisz a diófa lombjának árnyékát sem az élvezi, aki a fát ültette, hanem az elkövetkező nemzedékek. Nemcsak a hátrányos helyzetű emberekről kell gondoskodnia a társadalomnak, hanem az egészségesek igényeinek, kielégítéséről is, mert enélkül ők is szenvednek fizikailag, és pszichikailag. Az alap tagjai még egyszer egyhangúlag elítélték a végrehajtó tanács egy korábbi döntését, mellyel megfosztotta a kultúrában dolgozókat a nekik járó 12 százalékos emeléstől. Igaz, utólag 34 százalékkal emelte a község a művelődési életre szánt juttatás összegét, ám ez későn jött, hisz az intézmények már elkészítették programjaikat és kiadványaikat - pénz nélkül. Az sem megengedhető, hogy egymás után megszűnjenek a művelődési egyesületek, lapok, intézmények, hisz ez nem lenne fájdalommentes, tekintettel a város lakosságának etnikai összetételére - hangzott el. A résztvevők szerint községünkben az ide vonatkozó törvény előírásait épp emiatt nem lehet mindenkire egyformán alkalmazni, létezniük kell közbeeső kategóriáknak. Az alap tagjai elfogadták a félévi költségvetés újraértékelt változatát. A költségvetés szerint többek között a Népszínház alaptevékenységére erre az évre az eddig megszavazott 15,3 millió mellé kap még 5,3 milliót, a Szent Száva Kultúrkör az utólag megítélt 100 000 dinár mellé kap még 35 000 dinárt, az összes szabadkai művelődési egyesület az eddig meghatározott 2,6 millió dinár mellé kapott még 900 000 dinárt. Tegyük még hozzá, hogy a tavaszi koreodráma-fesztiválra (ezt ugyancsak a Népszínház szervezte) szánt 200 000 dinárt is megtoldották 570 000-rel a költségvetés készítői. Idén Eszék a soros a Zombor-Szabadka-Eszék-találkozó szervezésében, de a háború megakadályozta a rendezvény megvalósítását. Egy a szervezést Szabadka és Zombor vette át. A programok felét egyik, másik felét a másik város szervezi, és a költségeket is felezik. A városok kulturális együttműködésére szánt eszközöket ezért 100 000-ról 300 000 dinárra kellett emelni. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak első félévi személyi jövedelme mindössze 12 százalékkal magasabb a tavalyi időarányosnál - a községben a legkevesebbet keresők között vannak. re - A polgárok közül bárki szívesen ad a saját zsebéből a sportra, a gyermek- és szociális védelemre, de a kultúrára nem, mert azt mindig is mellőzhetőnek, elhanyagolhatónak tartották - hangzott el a művelődési alap Pártélet Miért írtuk alá a megállapodást? tok bezárkózottságának és egyoldalú A múlt héten összeállított pártközi megállapodással kapcsolatban a Népi Radikális Párt közleménnyel fordult a nyilvánossághoz Dragan Kostadinovicnak, a párt elnökének aláírásával. - Pártunk mindig is a nyílt véleménycsere híve volt. Az államfőknek, pártoknak és maguknak az embereknek is meg kell érteniük, hogy a legtöbb közösségben a kommunikáció hiánya okozza a legtöbb problémát. Éppen ezért a NAP úgy tekint erre a pártközi megállapodásra, mint lehetőségre, hogy mindenki kifejtse a véleményét, hogy véget vessünk a pármunkájának. Ezen az úton úgy haladhatunk előre, ha együttműködünk. Közösen kell megteremtenünk a jövőt, mert az nem a sorstól, hanem tőlünk függ. A pártközi bizottságtól követeljük, hogy mindent tegyen meg azért, hogy a bizottság munkája eredményes, átfogó legyen - áll a párt közleményében. A Népi Radikális Párt felszólítja Szabadka polgárait, hogy támogassák a pártközi bizottság munkáját, és követeljék a pártok együttműködését. FILM JADRAN: Csöpi, jugoszláv (18, 20) A bárányok elnémulnak, amerikai (22) ZVEZDA: A sólyom és a hóember, amerikai (17,19, 21) MUNKÁS: Gyilkosság, amerikai (18,20) A rámenős dáma, amerikai (16, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig. Gyermekgyógyászati rendelő: Duro Dakovic utca 14. Gyógyszertár: a Városháza épületében. S. O. S.-telefon: 33-000 (17-től 22 óráig) Házasság előtti és családi tanácsadó: Jugoszláv Néphadsereg útja 33. Telefon: 36-000 (7-től 14 óráig). KIÁLLÍTÁS Képzőművészeti találkozó - szalon: Dudás Sándor (Topolya) és Viktor Hohlenko (Ogyessza) éremművész közös kiállítása; szabadkai iparművészek és formatervezők közös kiállítása. Városi Múzeum: állandó kiállítás, Szabadka 600 éve levéltári dokumentumokban. Városháza előcsarnoka: falfestészeti kiállítás. Art Caffé: Milić Vuksanovic festő kiállítása. Városi Könyvtár: Andruskó Károly (Zenta) festő önálló kiállítása. SZABADKÁN MA VISSZAPILLANTÓ Városunk Athenaeuma 101 éves A mindig békés, dolgos és több nemzető városunk egyik jelentős szellemi központja a Városi Könyvtár, amely egyben kulturális örökségünk, az irodalmi értékek gyűjteményes tárháza. Történelme során négy társadalmat is megélt. A mintegy hét nyelven íródott könyvállomány néhány százezres kötetet tartalmazó anyaga az ember alkotó tudásának a gazdagságát tükrözi. A nyelvművelés és az irodalom mindig kiállta a történelem viharát. Rajta keresztül határokat nem ismerve terjedtek a kultúrák, a művészetek, egyszóval az emberi műveltség. Ilyen összekötő szerepet tölt be városunk neobarokk eklektikájú és impozáns homlokzatú Athenaeuma is. A megjelent könyv terjedelmes faktográfiáját adja a könyvtár történetének. A kötetet mindenki örömmel fogadja, aki szívügyének tekinti ezt a kultúrintézményt. Fölösleges lenne részletes elemzést adni. Magyar László dokumentumokkal alátámasztva írja le a hosszú küzdelmet a megalakulásig. Megemlíti, hogy 1890-ben a városnak körülbelül 73 000 lakosa van, sőt pontos nemzeti összetételét is adja, ám az kimaradt, hogy akkor már 2540 zsidó is élt itt, hogy az elnökség és a könyvtár tanácsában 34 tagból 16 zsidó volt. A kötetből értesül az olvasó, hogy a könyvtár első gondolata 1857-ből ered, Török János Akadémia tag részéről. De ezt megelőzően 1853-ban először Obláth Leó nyitott meg kölcsönkönyvesboltot, míg a második 1877-ben Székely Simon. 1875-ben Iványi István gimnáziumi tanár indítványozza az alapítást. 1885-ben a kérdés még megoldatlan. A csalódott Iványitól 1890-ben Dr. Milkó Izidor író veszi át a kezdeményezést. Az Iványi által összeállított alapszabályzatot csak 1892-ben fogadják el. Első otthont a könyvtárnak az 1855-ben épült városháza adott. A polgárosodó városban az olvasókör állandóan növekszik. A könyv foglalkozik Dr. Milkó Izidor 1906-ban tett felajánlásával. Megvásárlásra kínálja személyes könyvtárának 9250 kötetét és többszáz más értékes anyagát. Az ügy csak 1926-ban nyer végleges megoldást. Jelentős volt dr. Somborčević Vince nagyértékű gyűjteménye is, amelynek köszönhetően az országban egyedülálló könyvértékeink vannak. A könyvtár 1908-tól 1932-ig a mai zeneiskolában, majd 1932—1938-ig a Jogi Kar épületében (vegyészeti középiskola) kapott helyet. 1938-43-ig a volt Sokol-Dom (Jadran), 1943-45- ig ismét a Zenede az otthona. A mai épülete (a Kaszinó) a háború után a tiszti otthon volt. Annak átköltözése után, jelentős adaptációra kerül sor, majd a végleges beköltözésre. A könyvtárnak ma eredményesen működő kihelyezett részlegei vannak, emellett közkedvelt a gyermekosztálya, a sajtórészlege, a szépirodalmi és a tudományos osztálya. Eredményes együttműködése van nem csak hazai könyvtárakkal, hanem a külföldiekkel is. Tevékenységének történetében vendégei voltak neves írók. Kiállításai, irodalmi összejövetelei csak öregbítik hírnevét. Működése a mai viszonyok között sem torpant meg. Szépen bizonyította létjogosultságát és azt, hogy elsősorban a kultúra és a művelődés szolgálatában állt. Kívánjuk, hogy továbbra is teljesítse ezt a nemes küldetését. GYERMÁN Tibor Szibidftó Az 1890 és az 1908 közötti időszakban a régi városháza adott otthont a Városi Könyvtárnak TRIBÜN Szabadka és a kunok Szabadka és a középkori településrendszer címmel a minap múzeumi tribünt tartottak. Az est vendége dr. Blazovich László szegedi történész, a szegedi Regionális Levéltár igazgatója volt. Szabadkának és környékének a fejlődése szervesen kapcsolódik az Alföld fejlődéséhez a középkorban. A Kárpát-medencében a középkort a magyar állam megalapításától az 1526-ig terjedő időszak képezi. A magyarok letelepedése után különféle települések jöttek létre, állandóak és kevésbé állandóak. Az állandóak vizek, általában folyók, de ritkábban mint Szabadka esetében, tavak mellett jöttek létre, vagyis ekkor még földrajzi tényezők határozzák meg a települések kialakulását. A Szabadka környékén talált régészeti leletek alapján tudjuk, hogy itt már a XXI. században voltak települések. Sajnos, a középkor fél évezrede alatt az alföldi települések, így Szabadka történetében is, egy hatalmas törést jelentett a tatárjárás, melynek következtében a sík vidékeken a településnek majdnem 80 százaléka megsemmisült. Az utána keletkezett települések már nem földrajzi, hanem gazdasági tényezők hatására alakulnak. Erről az időszakról kevés levéltári emlékünk van Szabadkát és környékét illetően. Ennek okát elsősorban abban látom, hogy erre a vidékre kunokat telepítettek, akik valamivel alacsonyabb műveltségi szinten voltak, és nem készítettek okleveleket. Szabadka és a kunok kapcsolatának bizonyítékát látom magában a város elnevezésében is, amely szerintem a Szabadszállással rokonítható, vagyis olyan hely, ahol szabad népek, kunok éltek. Az 1391-ben felbukkanó Zabotka már egy fejlett mezőváros, nagy piaccal, amely a környező települések fölé emelkedik, s ezt a szerepét hosszú ideig megtartja - hallottuk egyebek között dr. Blazovich előadásában. Az előadás nagy érdeklődést váltott ki, s a jelenlévők közül ki kérdésekkel, ki kiegészítésekkel járult hozzá az előadás színesebbé tételéhez. ■: