Magyar Szó, 1991. november (48. évfolyam, 301-328. szám)

1991-11-01 / 301. szám

2 KÜLPOLITIKA Kissé meglepődtek az újságírók, amikor a Szövetségi Külügyi Titkárság szokásos sajtóértekezletén Srdan Kerim szóvivő a Madridban folyó közel-keleti békekonferenciáról és a Párizsban megkötött kambodzsai békeszerződés­ről kezdett beszélni. Kerim üdvözölte a madridi összejövetelt, mondván, hogy a békekonferencia a világ egyik legré­gebb óta tartó és legmélyebb válsága megoldásának régen várt kezdete, de csak akkor lehet sikeres, ha a tárgyaló felek kölcsönösen készséget mutatnak az érvek tiszteletben tartására. A párizsi értekezletet - melyen, úgy tűnik, Kam­bodzsa másfél évtizede tartó polgárhá­borújára végérvényesen pont kerül — Kerim az el nem kötelezett mozgalom elnöklő országának nevében külön üd­vözölte, majd a madridi és a párizsi bé­kekonferencia­ alapján Jugoszláviára vonatkozó tanulságokat vont le.­­ A kambodzsai példa tanulság és üzenet lehet számunkra, hiszen ha­zánk is hasonló válsággal küszködik. Láthatjuk, hogy a többéves háború el­lenére mégis tárgyalóasztalhoz kellett ülni, és csak ott lehet megoldást talál­ni. Tanulság lehet számunkra az is, hogy a nemzetközi tényező igen jelen­tős hozzájárulást adott e megoldás fel­tárásához, s ha valaki a világ segítségé­re számít (akár anyagi, akár politikai értelemben), azt csupán az első két dolog megtétele után kaphatja meg. Kerim kommentálta a Biztonsági Tanács szerda esti közleményét is, amelyben elfogadták Cuéllar ENSZ- főtitkár és Cyrus Vance különleges felhatalmazású ENSZ-kiküldött jelen­tését, egyúttal aggodalmukat fejezték ki, amiért Jugoszláviában lényegesen romlott a helyzet a BT 713. számú re-(Állandó fővárosi tudósítónktól)­zolúciójának elfogadása óta, ami még inkább veszélyezteti a nemzetközi bé­két és biztonságot. A BT egyúttal tá­mogatja az Európai Közösség erőfeszí­téseit és a hágai békekonferencia munkáját. Cyrus Vance ismét Jugo­szláviába készül, kedden részt vesz a hágai plenáris értekezleten, szerdán és csütörtökön pedig Belgrádban fog tárgyalni Slobodan Milosevictyel, Ru­­dimir Loncarral, Veljko Kadijevictyel és Blagoje Adzictyal. Kerim kitért a hágai békekonferen­cia menetére is, elsősorban az Európai Közösség Miniszterek Tanácsának hét­fői brüsszeli deklarációja kapcsán. A szóvivő szerint az Európai Közösség még egyszer kinyilvánította, hogy csu­pán átfogó megállapodással lehet meg­oldani a jugoszláviai válságot, s a meg­állapodásnak tartalmaznia kell a hatá­rok egyoldalú megváltoztatásának tilal­mát, valamint az emberi jogok védel­mét. „Ha azt akarjuk, hogy a jugoszlá­viai békekonferencia eredményes le­gyen, akkor minden érintett félnek el kell fogadnia a Hágában felkínált do­kumentumot”, emelte ki Kerim, majd hozzátette, ennek érdekében Henry Wynnendts nagykövet, a békekonfe­rencia koordinátora csütörtökön és pénteken Belgrádban és Szarajevóban tárgyal a keddi hágai plenáris ülés elő­készítése érdekében. Jugoszláviai tar­tózkodása során a koordinátor Miloše­­victyel, Izetbegovictyel és Loncarral folytat megbeszéléseket.­­ A diplomácia továbbra is szívósan küzd a békéért és a párbeszédért, ami a háború és az összeférhetetlenség egye­düli alternatívája. A tárgyalásoknak eredménnyel kell járniuk, mert külön­ben olyan tévösvényre kerülünk, amely­nek beláthatatlan következményei lesznek Jugoszlávia valamennyi polgá­ra számára. Hogy mik ezek a beláthatatlan kö­vetkezmények, arról Kerim csak némi unszolásra volt hajlandó szólni, mond­ván, hogy „még mindig nem merítet­tük ki az összes lehetőséget a megálla­podásra, és ezért hiszem, hogy nem lesz szükség a szankciókra”. A külügyi titkárság szerint egy igen komoly gaz­dasági intézkedéscsomag vár azokra, akik nem fogadják el a hágai javaslatot: ebben többek között szerepelnek a Vi­lágbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által jóváhagyott kölcsönök és a kiviteli állami garancia, hitelek szuszpendálása, valamint általános kereskedelmi em­bargó és más komoly szankciók. A barcsi bombázással kapcsolatban Kerim nem volt hajlandó kommentárt adni, mondván, hogy ,a tények megálla­pítása folyamatban van, s csak ezután vonhatók le a következtetések”. Szintén nem volt hajlandó kommentálni azon értesüléseket, hogy Szerbia a hágai javas­lat elfogadására készül, elmondta vi­szont, hogy néhány hónappal ezelőtt a Szövetségi Külügyi Titkárság megállapo­dást kötött a Dél-afrikai Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, és az eljárás máris folyamatban van... SIMONYI Zoltán / / SAJTÓÉRTEKEZLET A SZÖVETSÉGI KÜLÜGYI TITKÁRSÁGON Kambodzsa és a Közel-Kelet tanulsága A háború után is tárgyalóasztalhoz kell ülni - A hágai konferencia sikere érdekében el kell fogadni a felkínált dokumentumot - Wynaendts után Vance is ismét Jugoszláviába készül Enyhítették Ceausescu munkatársainak büntetését A romániai legfelsőbb bíróság katonai osztályának ítélete A romániai legfelsőbb bíró­ság katonai osztálya tegnap enyhítette a büntetéseket, amelyeket Nicolae Ceauses­­cu volt román állami és párt­vezető legközelebbi munka­társaira, a Román KP KB po­litikai végrehajtó bizottságá­nak volt tagjaira mértek. A romániai sajtó tegnapi hírei szerint 21 elítéltnek, akiket genocídiummal vádoltak, enyhítették magát a vádat, és 2-tól 5 évig terjedő börtön­­büntetésre enyhítették ítéle­tüket, sőt hat személyt fel­mentettek. A legfelsőbb ügyészség azonnal fel­lebbezett, és követelte az idén március 25-én kezdett per újratárgyalását. Az ügyészség a vádiratot gyilkosság kü­lönlegesen súlyos formájában való részvétel és támogatás vádjára módo­sítja. A politikai bizottság 13 egykori tag­ját felmentették genocídium tartós gyakorlásának vádja alól, és átminősí­tették a „genocídium végrehajtásában való segédkezésre”. Eközben főbűnös­ként Ceausescut nevezték meg. Az el­ítéltek 2-től 5 évig terjedő börtönbün­tetést kapnak. A volt államfő hat­ leg­­közelebbi munkatársát felmentették, két esetben pedig (Constantin Nicolae és Miu Dobrescu) a kötelességük telje­sítésében kifejtett hanyagság címén csökkentették a börtönbüntetést. A politikai bizottság 21 tagjának pere, akik közül három nő, egyike az utolsóknak, amelyek Romániában a Ceausescu-rezsim (1965-1989) tagjai és tisztségviselői ellen folynak. Temes­váron van még folyamatban egy tár­gyalás a legmagasabb rangú járási, ál­lami, rendőrségi és pártfunkcionáriu­sok ügyében. (Tanjug) ШШШШ Október 31. Sorszám: 213. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 16,9038 16,9547 17,0056 OSZTRÁK SCHILING 100 184,0082 184,5619 185,1156 KANADAI DOLLÁR1 19,2890 19,3470 19,4050 FRANCIA FRANK 100 379,0962 380,2369 381,3776 NÉMET MÁRKA 100­­ 1296, 1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100 1­11,5824 11,6171 OLASZ LÍRA 100 1,7305 1,7357 1,7409 JAPÁN JEN 100 16,5363 16,5861 16,6359 HOLLAND GULDEN 100 1149,5629 1153,0220 1156,4811 SVÉD KORONA 100 355,3890 356,4584 357,5278 SVÁJCI FRANK 100 1478,3458 1482,7942 1487,2426 ANGOL FONT1 37,7495 37,8631 37,9767 USA-DOLLÁRI 21,6577 21,7229 21,7881 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít Magyar Szó „Hűségesek szövetsége lesz az új állam” Mihail Gorbacsov szovjet elnök lapinterjúja Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő véleménye szerint nem kell inszisztálni a szovjet köz­társaságok új államba való társulásának formalitásain. A Moszkovszkije Novosztyi című hetilapban tegnap megjelent interjú szerint Gorbacsov úgy véli, hogy az új állam lényege a „hűséges partne­rek szövetsége”. Valószínűleg föde­ratív felépítésű lesz, talán konföde­­ratív elemekkel, és részben tagjai le­hetnek azok is, akik csak társult tag státust szeretnének. „Különböző köztársaságok kü­lönböző formákban és fokon társul­nak majd a szövetségbe, attól függő­en, hogy népük mennyire hajlandó összekötni sorsát a megújuló szövet­séggel!’ - mondta Gorbacsov. Ilyen szituációban a centrum ko­ordinátorrá válik, amelynek ehhez a szerepéhez bizonyos eszközökre van szüksége. Az államfő hozzátette még, hogy a Szovjetunió jelenlegi parlamentjének feladata, hogy egy átmeneti időszak alakító parlament­je legyen. Mihail Gorbacsov ellenzi, hogy Oroszország „a többiekhez hasonló­an” elszakadjon. Ez egy igen veszé­lyes utópia, hangsúlyozta az állam­fő, és hozzátette, hogy Oroszország egyedül nem lábalhat ki a válságból. Ukrajna és a többiek számára az el­szigetelődés viszont katasztrófát je­lent. „Olyan helyzetbe jutottunk, ami­kor hűséges partnerek szövetségére van szükség” - mondta Gorbacsov. Nem titkolta, hogy a népek többsé­ge elismeri Oroszország vezető sze­repét, de csak az új szövetség for­májában, és új szövetségi intézmé­nyek keretében. (Tanjug) Bagdad tisztek és katonák legyil­kolásával vádolja a kurdokat Az iraki tájékoztatási és művelő­désügyi minisztérium azzal vádolta Ja­­lal Talabanit, a második legnagyobb kurd párt vezetőjét, hogy a kurdok vi­szályokat szítottak és bűntetteket haj­tottak végre október első felében Su­­laymaniyah észak-iraki tartományban. A minisztérium szóvivője közölte, hogy Talabani emberei megöltek 60 foglyul ejtett tisztet és közkatonát. Va­lamennyiüket közvetlen közelről lőt­ték le, ezt megerősítették a külföldi új­ságírók, akik Iránból jutottak el Sulay­­maniyah-ba. Néhány nappal később Talabani csoportja megölte az iraki hadsereg 17 tisztjét és katonáját a tartományi szék­város peremén anélkül, hogy előtte ki­hallgatták volna őket. Október 8-án szintén Talabani emberei Debendikan nevű városkában megöltek több tisztet és katonát. (Tanjug) „Előre tudtuk a M­H terveit” Franc Bučar szlovén képviselőházi elnök nyilatkozata a párizsi Quotidiennek Franc Bučar, a Szlovén Kép­viselőház elnöke bevallotta, hogy Szlovénia képviselői a szövetségi intézményekben hírszerzéssel is foglalkoztak. A párizsi Quotidienben teg­nap közölt nyilatkozat sze­rint Bučar azt állítja, hogy „Ennek köszönhetően győz­ték le júniusban a M­H-t ésszel, nem pedig erővel”. „Kezdettől fogva tudomásunk volt a hadsereg minden tervéről, valamint a csapatok és a tisztek hangulatáról. A hadsereg minden lépéséről még a júniusi offenzíva előtt tudtunk, ezért sikerült ész­szel, nem pedig erővel legyőzni” — mondta Bučar. Azt nem árulta el, hogy azokról a szövetségi tisztség­­viselőkről beszél-e, akik továbbra is Belgrádból kapják személyi jö­vedelmüket. Bučar bevallotta azt is, hogy „a Horvátországgal való viszo­nyok valamelyest elhidegül­­tek”, de ugyanakkor felrótta tévedéseiket „katonai és intéz­ményes téren”, amelyek miatt nem tudták megismételni a szlovének sikerét a hadsereggel való erőösszemérésben. .Azonnal meg kellett volna támadniuk a kaszárnyákat, amikor a M­H még a szlovéniai vereség sokkjában volt” - mondta Bučar. Magas ran­gú szlovéniai tisztségviselők ko­rábbi kijelentéseivel ellentétben cáfolta, hogy Szlovénia fegyvert adott vagy ad el Horvátország­nak. Szerinte Stipe Mesic téve­dett, amikor az államelnökség élén maradt, noha „ez egy mes­terséges intézmény, amelyben a szerbek dominálnak”. Bučar véle­ménye szerint ugyanezt a hibát követte el Ante Markovic is, mert a „föderáció, amelynek ő tovább­ra is a kormányfője, már nem lé­tezik”. Franc Bučar egyébként azt ál­lítja, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy Szlovénia „hama­rosan új osztrák tartománnyá vál­jon”. „Mi nem azért vetettük le az egyik béklyót, hogy másikat ve­gyünk magunkra” — nyilatkozta a Szlovén Képviselőház elnöke és hozzátette, hogy véleménye sze­rint az „osztrákok, mint nemzet, sokkal érettebbek lettek”. (Tan­jug) Magánkézben a legnagyobb szovjet kőolajexportáló cég A Szovjetunió legnagyobb kőolaj­­exportáló ügynöksége, amely az olaj­ipari minisztérium keretébe tartozik, ezentúl magánvállalat lesz, amelynek részvényeit a foglalkoztatottak birto­kolják. Igor Amajanszkij, a Szojuznef­­tekszport szóvivője közölte, hogy ezentúl Orosz Független Olajvállalat lesz a neve. Az AP híre szerint a foglal­koztatottak október 23-án döntöttek úgy, hogy magánkézbe adják az egyébként a világ egyik legnagyobb vállalatát azzal, hogy ideiglenesen ők is részvényeket birtokolnak. A vállalat alkalmazottai arra kérték Borisz Jelcin orosz elnököt,,, hogy hagyja jóvá a vállalat új státusát. 1991. november 1., péntek „Ez nem szerb-horvát háború” Milan Đukićnak, a horvátországi Szerb Néppárt elnökének interjúja a Gazeta Wiborczában Milan Đukić, a horvátországi Szerb Néppárt elnöke kijelentette, hogy a horvátországi konfliktus „egész biztosan nem a szerbek há­borúja a horvátokkal, hanem a belgrádi volt kommunista rezsim háborúja a horvátországi demokra­tikus erőkkel. A horvátországi szer­­bek csupán ürügyül szolgáltak”. A varsói Gazeta Wiborcza tegna­pi számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a horvátorszá­gi összes szerb képviselőjének érzi-e magát, vagy azoknak a szerbeknek a nevében szól-e, akik nem lojálisak Zágrábhoz, Đukić így válaszolt: „Azok, akik lojálisak, képtelenek ezt kimutatni, mert a szövetségi hadse­reg által megszállt területeken tar­tózkodnak. A háború után Horvát­ország egyszerű polgáraivá válnak, és a horvátokkal fogják építeni jövő­jüket”. Đukić szerint a horvátorszá­gi szerbek követelését, hogy elsza­kadjanak ettől a köztársaságtól, „kí­vülről kényszerítették rájuk, és az 1941. évi usztasa terror megismeré­­sével ijesztgették őket”. Elmondta még, hogy a horvátországi egysé­gekben „nagyon sok a szerb. A kato­nák nemzeti hovatartozásáról nin­csen statisztika. Mégis ennek az ál­lamnak sok polgára harcol: horvá­­tok, szerbek, magyarok...” - mondta interjújában Milan Đukić. (Tanjug) Orosz-ukrán konszenzus A két szovjet tagköztársaság összehangolja bel- és külpolitikáját Oroszország és Ukrajna, a két szovjet köztársaság, amely a Szovjet­unió 290 millió lakosa közül több mint kétszázmilliónak a hazája, meg­állapodott, hogy összehangolja bel- és külpolitikáját. A tegnap Kijevben közreadott köz­lemény szerint a két köztársaság egyetértésre jutott abban, hogy min­den vitás kérdést konszenzussal olda­nak meg. Egyben azt is közölték, hogy nincsenek területi igényeik egymás iránt. A megegyezéssel, amelynek kidol­gozásában a két köztársaság legmaga­sabb rangú külügyi, védelmi és pénz­ügyi szakértői vettek részt, megszűn­tek a két köztársaság viszonyára nehe­zedő súlyos kérdések: az orosz területi igények Ukrajna iránt és az állítólagos ukrán atomtámadás veszélye Oroszor­szág ellen. Az 50 milliós Ukrajna a Szovjetunió második legnagyobb tag­­köztársasága. A két köztársaság miniszterei meg­egyeztek, hogy a nemzetközi gazdasá­gi és finanszírozási intézményekkel fennálló kapcsolatokban közösen fog­nak fellépni. Oroszország üdvözölte Ukrajna tö­rekvését, hogy területét atommentes övezetté tegye, megállapodtak, hogy a taktikai atomfegyvereket nem viszik át másik köztársaságba, hanem Ukraj­na területén megsemmisítik. Ezzel nem vitás többé az a kérdés sem, hogy a szovjet atomfegyvereket Oroszor­szág veszi át. (Tanjug)

Next