Magyar Szó, 1991. november (48. évfolyam, 301-328. szám)
1991-11-01 / 301. szám
2 KÜLPOLITIKA Kissé meglepődtek az újságírók, amikor a Szövetségi Külügyi Titkárság szokásos sajtóértekezletén Srdan Kerim szóvivő a Madridban folyó közel-keleti békekonferenciáról és a Párizsban megkötött kambodzsai békeszerződésről kezdett beszélni. Kerim üdvözölte a madridi összejövetelt, mondván, hogy a békekonferencia a világ egyik legrégebb óta tartó és legmélyebb válsága megoldásának régen várt kezdete, de csak akkor lehet sikeres, ha a tárgyaló felek kölcsönösen készséget mutatnak az érvek tiszteletben tartására. A párizsi értekezletet - melyen, úgy tűnik, Kambodzsa másfél évtizede tartó polgárháborújára végérvényesen pont kerül — Kerim az el nem kötelezett mozgalom elnöklő országának nevében külön üdvözölte, majd a madridi és a párizsi békekonferencia alapján Jugoszláviára vonatkozó tanulságokat vont le. A kambodzsai példa tanulság és üzenet lehet számunkra, hiszen hazánk is hasonló válsággal küszködik. Láthatjuk, hogy a többéves háború ellenére mégis tárgyalóasztalhoz kellett ülni, és csak ott lehet megoldást találni. Tanulság lehet számunkra az is, hogy a nemzetközi tényező igen jelentős hozzájárulást adott e megoldás feltárásához, s ha valaki a világ segítségére számít (akár anyagi, akár politikai értelemben), azt csupán az első két dolog megtétele után kaphatja meg. Kerim kommentálta a Biztonsági Tanács szerda esti közleményét is, amelyben elfogadták Cuéllar ENSZ- főtitkár és Cyrus Vance különleges felhatalmazású ENSZ-kiküldött jelentését, egyúttal aggodalmukat fejezték ki, amiért Jugoszláviában lényegesen romlott a helyzet a BT 713. számú re-(Állandó fővárosi tudósítónktól)zolúciójának elfogadása óta, ami még inkább veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A BT egyúttal támogatja az Európai Közösség erőfeszítéseit és a hágai békekonferencia munkáját. Cyrus Vance ismét Jugoszláviába készül, kedden részt vesz a hágai plenáris értekezleten, szerdán és csütörtökön pedig Belgrádban fog tárgyalni Slobodan Milosevictyel, Rudimir Loncarral, Veljko Kadijevictyel és Blagoje Adzictyal. Kerim kitért a hágai békekonferencia menetére is, elsősorban az Európai Közösség Miniszterek Tanácsának hétfői brüsszeli deklarációja kapcsán. A szóvivő szerint az Európai Közösség még egyszer kinyilvánította, hogy csupán átfogó megállapodással lehet megoldani a jugoszláviai válságot, s a megállapodásnak tartalmaznia kell a határok egyoldalú megváltoztatásának tilalmát, valamint az emberi jogok védelmét. „Ha azt akarjuk, hogy a jugoszláviai békekonferencia eredményes legyen, akkor minden érintett félnek el kell fogadnia a Hágában felkínált dokumentumot”, emelte ki Kerim, majd hozzátette, ennek érdekében Henry Wynnendts nagykövet, a békekonferencia koordinátora csütörtökön és pénteken Belgrádban és Szarajevóban tárgyal a keddi hágai plenáris ülés előkészítése érdekében. Jugoszláviai tartózkodása során a koordinátor Miloševictyel, Izetbegovictyel és Loncarral folytat megbeszéléseket. A diplomácia továbbra is szívósan küzd a békéért és a párbeszédért, ami a háború és az összeférhetetlenség egyedüli alternatívája. A tárgyalásoknak eredménnyel kell járniuk, mert különben olyan tévösvényre kerülünk, amelynek beláthatatlan következményei lesznek Jugoszlávia valamennyi polgára számára. Hogy mik ezek a beláthatatlan következmények, arról Kerim csak némi unszolásra volt hajlandó szólni, mondván, hogy „még mindig nem merítettük ki az összes lehetőséget a megállapodásra, és ezért hiszem, hogy nem lesz szükség a szankciókra”. A külügyi titkárság szerint egy igen komoly gazdasági intézkedéscsomag vár azokra, akik nem fogadják el a hágai javaslatot: ebben többek között szerepelnek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által jóváhagyott kölcsönök és a kiviteli állami garancia, hitelek szuszpendálása, valamint általános kereskedelmi embargó és más komoly szankciók. A barcsi bombázással kapcsolatban Kerim nem volt hajlandó kommentárt adni, mondván, hogy ,a tények megállapítása folyamatban van, s csak ezután vonhatók le a következtetések”. Szintén nem volt hajlandó kommentálni azon értesüléseket, hogy Szerbia a hágai javaslat elfogadására készül, elmondta viszont, hogy néhány hónappal ezelőtt a Szövetségi Külügyi Titkárság megállapodást kötött a Dél-afrikai Köztársasággal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, és az eljárás máris folyamatban van... SIMONYI Zoltán / / SAJTÓÉRTEKEZLET A SZÖVETSÉGI KÜLÜGYI TITKÁRSÁGON Kambodzsa és a Közel-Kelet tanulsága A háború után is tárgyalóasztalhoz kell ülni - A hágai konferencia sikere érdekében el kell fogadni a felkínált dokumentumot - Wynaendts után Vance is ismét Jugoszláviába készül Enyhítették Ceausescu munkatársainak büntetését A romániai legfelsőbb bíróság katonai osztályának ítélete A romániai legfelsőbb bíróság katonai osztálya tegnap enyhítette a büntetéseket, amelyeket Nicolae Ceausescu volt román állami és pártvezető legközelebbi munkatársaira, a Román KP KB politikai végrehajtó bizottságának volt tagjaira mértek. A romániai sajtó tegnapi hírei szerint 21 elítéltnek, akiket genocídiummal vádoltak, enyhítették magát a vádat, és 2-tól 5 évig terjedő börtönbüntetésre enyhítették ítéletüket, sőt hat személyt felmentettek. A legfelsőbb ügyészség azonnal fellebbezett, és követelte az idén március 25-én kezdett per újratárgyalását. Az ügyészség a vádiratot gyilkosság különlegesen súlyos formájában való részvétel és támogatás vádjára módosítja. A politikai bizottság 13 egykori tagját felmentették genocídium tartós gyakorlásának vádja alól, és átminősítették a „genocídium végrehajtásában való segédkezésre”. Eközben főbűnösként Ceausescut nevezték meg. Az elítéltek 2-től 5 évig terjedő börtönbüntetést kapnak. A volt államfő hat legközelebbi munkatársát felmentették, két esetben pedig (Constantin Nicolae és Miu Dobrescu) a kötelességük teljesítésében kifejtett hanyagság címén csökkentették a börtönbüntetést. A politikai bizottság 21 tagjának pere, akik közül három nő, egyike az utolsóknak, amelyek Romániában a Ceausescu-rezsim (1965-1989) tagjai és tisztségviselői ellen folynak. Temesváron van még folyamatban egy tárgyalás a legmagasabb rangú járási, állami, rendőrségi és pártfunkcionáriusok ügyében. (Tanjug) ШШШШ Október 31. Sorszám: 213. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 16,9038 16,9547 17,0056 OSZTRÁK SCHILING 100 184,0082 184,5619 185,1156 KANADAI DOLLÁR1 19,2890 19,3470 19,4050 FRANCIA FRANK 100 379,0962 380,2369 381,3776 NÉMET MÁRKA 100 1296, 1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100 111,5824 11,6171 OLASZ LÍRA 100 1,7305 1,7357 1,7409 JAPÁN JEN 100 16,5363 16,5861 16,6359 HOLLAND GULDEN 100 1149,5629 1153,0220 1156,4811 SVÉD KORONA 100 355,3890 356,4584 357,5278 SVÁJCI FRANK 100 1478,3458 1482,7942 1487,2426 ANGOL FONT1 37,7495 37,8631 37,9767 USA-DOLLÁRI 21,6577 21,7229 21,7881 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít Magyar Szó „Hűségesek szövetsége lesz az új állam” Mihail Gorbacsov szovjet elnök lapinterjúja Mihail Gorbacsov szovjet államfő véleménye szerint nem kell inszisztálni a szovjet köztársaságok új államba való társulásának formalitásain. A Moszkovszkije Novosztyi című hetilapban tegnap megjelent interjú szerint Gorbacsov úgy véli, hogy az új állam lényege a „hűséges partnerek szövetsége”. Valószínűleg föderatív felépítésű lesz, talán konföderatív elemekkel, és részben tagjai lehetnek azok is, akik csak társult tag státust szeretnének. „Különböző köztársaságok különböző formákban és fokon társulnak majd a szövetségbe, attól függően, hogy népük mennyire hajlandó összekötni sorsát a megújuló szövetséggel!’ - mondta Gorbacsov. Ilyen szituációban a centrum koordinátorrá válik, amelynek ehhez a szerepéhez bizonyos eszközökre van szüksége. Az államfő hozzátette még, hogy a Szovjetunió jelenlegi parlamentjének feladata, hogy egy átmeneti időszak alakító parlamentje legyen. Mihail Gorbacsov ellenzi, hogy Oroszország „a többiekhez hasonlóan” elszakadjon. Ez egy igen veszélyes utópia, hangsúlyozta az államfő, és hozzátette, hogy Oroszország egyedül nem lábalhat ki a válságból. Ukrajna és a többiek számára az elszigetelődés viszont katasztrófát jelent. „Olyan helyzetbe jutottunk, amikor hűséges partnerek szövetségére van szükség” - mondta Gorbacsov. Nem titkolta, hogy a népek többsége elismeri Oroszország vezető szerepét, de csak az új szövetség formájában, és új szövetségi intézmények keretében. (Tanjug) Bagdad tisztek és katonák legyilkolásával vádolja a kurdokat Az iraki tájékoztatási és művelődésügyi minisztérium azzal vádolta Jalal Talabanit, a második legnagyobb kurd párt vezetőjét, hogy a kurdok viszályokat szítottak és bűntetteket hajtottak végre október első felében Sulaymaniyah észak-iraki tartományban. A minisztérium szóvivője közölte, hogy Talabani emberei megöltek 60 foglyul ejtett tisztet és közkatonát. Valamennyiüket közvetlen közelről lőtték le, ezt megerősítették a külföldi újságírók, akik Iránból jutottak el Sulaymaniyah-ba. Néhány nappal később Talabani csoportja megölte az iraki hadsereg 17 tisztjét és katonáját a tartományi székváros peremén anélkül, hogy előtte kihallgatták volna őket. Október 8-án szintén Talabani emberei Debendikan nevű városkában megöltek több tisztet és katonát. (Tanjug) „Előre tudtuk a MH terveit” Franc Bučar szlovén képviselőházi elnök nyilatkozata a párizsi Quotidiennek Franc Bučar, a Szlovén Képviselőház elnöke bevallotta, hogy Szlovénia képviselői a szövetségi intézményekben hírszerzéssel is foglalkoztak. A párizsi Quotidienben tegnap közölt nyilatkozat szerint Bučar azt állítja, hogy „Ennek köszönhetően győzték le júniusban a MH-t ésszel, nem pedig erővel”. „Kezdettől fogva tudomásunk volt a hadsereg minden tervéről, valamint a csapatok és a tisztek hangulatáról. A hadsereg minden lépéséről még a júniusi offenzíva előtt tudtunk, ezért sikerült észszel, nem pedig erővel legyőzni” — mondta Bučar. Azt nem árulta el, hogy azokról a szövetségi tisztségviselőkről beszél-e, akik továbbra is Belgrádból kapják személyi jövedelmüket. Bučar bevallotta azt is, hogy „a Horvátországgal való viszonyok valamelyest elhidegültek”, de ugyanakkor felrótta tévedéseiket „katonai és intézményes téren”, amelyek miatt nem tudták megismételni a szlovének sikerét a hadsereggel való erőösszemérésben. .Azonnal meg kellett volna támadniuk a kaszárnyákat, amikor a MH még a szlovéniai vereség sokkjában volt” - mondta Bučar. Magas rangú szlovéniai tisztségviselők korábbi kijelentéseivel ellentétben cáfolta, hogy Szlovénia fegyvert adott vagy ad el Horvátországnak. Szerinte Stipe Mesic tévedett, amikor az államelnökség élén maradt, noha „ez egy mesterséges intézmény, amelyben a szerbek dominálnak”. Bučar véleménye szerint ugyanezt a hibát követte el Ante Markovic is, mert a „föderáció, amelynek ő továbbra is a kormányfője, már nem létezik”. Franc Bučar egyébként azt állítja, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy Szlovénia „hamarosan új osztrák tartománnyá váljon”. „Mi nem azért vetettük le az egyik béklyót, hogy másikat vegyünk magunkra” — nyilatkozta a Szlovén Képviselőház elnöke és hozzátette, hogy véleménye szerint az „osztrákok, mint nemzet, sokkal érettebbek lettek”. (Tanjug) Magánkézben a legnagyobb szovjet kőolajexportáló cég A Szovjetunió legnagyobb kőolajexportáló ügynöksége, amely az olajipari minisztérium keretébe tartozik, ezentúl magánvállalat lesz, amelynek részvényeit a foglalkoztatottak birtokolják. Igor Amajanszkij, a Szojuzneftekszport szóvivője közölte, hogy ezentúl Orosz Független Olajvállalat lesz a neve. Az AP híre szerint a foglalkoztatottak október 23-án döntöttek úgy, hogy magánkézbe adják az egyébként a világ egyik legnagyobb vállalatát azzal, hogy ideiglenesen ők is részvényeket birtokolnak. A vállalat alkalmazottai arra kérték Borisz Jelcin orosz elnököt,,, hogy hagyja jóvá a vállalat új státusát. 1991. november 1., péntek „Ez nem szerb-horvát háború” Milan Đukićnak, a horvátországi Szerb Néppárt elnökének interjúja a Gazeta Wiborczában Milan Đukić, a horvátországi Szerb Néppárt elnöke kijelentette, hogy a horvátországi konfliktus „egész biztosan nem a szerbek háborúja a horvátokkal, hanem a belgrádi volt kommunista rezsim háborúja a horvátországi demokratikus erőkkel. A horvátországi szerbek csupán ürügyül szolgáltak”. A varsói Gazeta Wiborcza tegnapi számában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a horvátországi összes szerb képviselőjének érzi-e magát, vagy azoknak a szerbeknek a nevében szól-e, akik nem lojálisak Zágrábhoz, Đukić így válaszolt: „Azok, akik lojálisak, képtelenek ezt kimutatni, mert a szövetségi hadsereg által megszállt területeken tartózkodnak. A háború után Horvátország egyszerű polgáraivá válnak, és a horvátokkal fogják építeni jövőjüket”. Đukić szerint a horvátországi szerbek követelését, hogy elszakadjanak ettől a köztársaságtól, „kívülről kényszerítették rájuk, és az 1941. évi usztasa terror megismerésével ijesztgették őket”. Elmondta még, hogy a horvátországi egységekben „nagyon sok a szerb. A katonák nemzeti hovatartozásáról nincsen statisztika. Mégis ennek az államnak sok polgára harcol: horvátok, szerbek, magyarok...” - mondta interjújában Milan Đukić. (Tanjug) Orosz-ukrán konszenzus A két szovjet tagköztársaság összehangolja bel- és külpolitikáját Oroszország és Ukrajna, a két szovjet köztársaság, amely a Szovjetunió 290 millió lakosa közül több mint kétszázmilliónak a hazája, megállapodott, hogy összehangolja bel- és külpolitikáját. A tegnap Kijevben közreadott közlemény szerint a két köztársaság egyetértésre jutott abban, hogy minden vitás kérdést konszenzussal oldanak meg. Egyben azt is közölték, hogy nincsenek területi igényeik egymás iránt. A megegyezéssel, amelynek kidolgozásában a két köztársaság legmagasabb rangú külügyi, védelmi és pénzügyi szakértői vettek részt, megszűntek a két köztársaság viszonyára nehezedő súlyos kérdések: az orosz területi igények Ukrajna iránt és az állítólagos ukrán atomtámadás veszélye Oroszország ellen. Az 50 milliós Ukrajna a Szovjetunió második legnagyobb tagköztársasága. A két köztársaság miniszterei megegyeztek, hogy a nemzetközi gazdasági és finanszírozási intézményekkel fennálló kapcsolatokban közösen fognak fellépni. Oroszország üdvözölte Ukrajna törekvését, hogy területét atommentes övezetté tegye, megállapodtak, hogy a taktikai atomfegyvereket nem viszik át másik köztársaságba, hanem Ukrajna területén megsemmisítik. Ezzel nem vitás többé az a kérdés sem, hogy a szovjet atomfegyvereket Oroszország veszi át. (Tanjug)