Magyar Szó, 1991. december (48. évfolyam, 329-356. szám)
1991-12-09 / 337. szám
1991. december 9., hétfő ii/ 11 // / ■ Elkészült a jövő évi keretterv A sziváci Szenteleky Kornél Művelődési Egyesületben jártunk , kulai községben több évtizedes hagyománya van a művelődési életnek. Minden településen van művelődési ház, és ahol nemzeti kisebbségek élnek, ott művelődési egyesületek működnek, ezekben fizetett szervezőtitkárokat foglalkoztatnak. A lehetőségeket és az igényeket figyelembe véve létezik egy minimum, amit teljesíteni kell, mert ha nem, akkor csökken a juttatás. A tervek erre a minimumra épülnek, s az utóbbi időben jóval rugalmasabbak, szem előtt tartják a megváltozott igényeket- Harminc évvel ezelőtt főleg csak amatőr színjátszással foglalkoztak, napjainkra bővült a skála, és a kultúra lényegéről alkotott felfogás is megváltozott. A szlván Szenteleky Kornél Művelődési Egyesületben már elkészült a jövő évre vonatkozó tevékenységi keretterv, amelyet igyekeztek a lehetőségekhez idomítani. A tervet Kristály Klára, az egyesület vezetője vázolta. - Mindig is kevés pénzzel rendelkeztünk, változást ezúttal sem igen várhatunk, ezért igyekeztünk reális terveket készíteni. A jövő évben tevékenykedni fognak az amatőr színjátszók, a néptáncosok és a szavalók. Amennyiben lehetőség nyílik, egy népdalkórus is megkezdi a munkát. Ezenkívül tárlatokat, néprajzi kiállításokat, író-olvasó találkozókat szervezünk, valamint irodalmi összeállításokat mutatunk be. A népművészeti hagyományokat ápoló csoport munkáját is szeretnénk megszervezni, nem utolsósorban pedig megőrizni a Szenteleky-napokat és az ezzel összefüggő hagyományokat. ■ Kérem, szóljon részletesebben a tevékenységi formákról. — Már decemberben szeretnénk megkezdeni a munkát az amatőr színjátszókkal. Biztosítani szeretnénk az utánpótlást is, ezért nemcsak a felnőttekkel, hanem a gyerekekkel is foglalkozunk. A gyerekekkel jelenleg a karácsonyi szokásokat tanuljuk. A tánccsoport, mint eddig is, 1975 óta népszokásokat mutat be. Ezt a hagyományt folytatni fogjuk. Az énekcsoport, amit úgyszintén meg szeretnénk szervezni, eredeti népdalokat énekelne. ■ Milyen nehézségekkel számolnak a pénzhiányon kívül? - Főleg csak a nőkre támaszkodhatunk, ezenkívül a fiatal generáció, mivel helyben nem kapott munkát, kényi télen volt elhagyni a falut. A népitánc -s csoporttal a még meglévő népi hagyományok begyűjtése és bemutatása a célunk. Ehhez azonban szakemberekre van szükségünk, de mivel nincs elég pénzünk, ezt úgy gondoljuk megoldani, hogy a JMMT néprajzi szakosztályának segítségét kérjük. Ami az asszonyokkal kapcsolatos foglalkozást illeti, az egyesület egyik tagja a nyáron részt vett egy magyarországi népművészeti táborban az Európa Ház szervezésében, és sok dolgot meg is tanult, amelyet majd átad. Gondolok itt a népművészeti tárgyak, faliszőnyegek, táskák készítésére. A kiállítások, író-olvasó találkozók, élőújságok megszervezése kevesebb gonddal jár, és eredményes. November 23- án például a szabadkai 7 Nap tartott nagyon sikeres élőújságot. Visszatérve a nehézségekre: jelen pillanatban a tüzelő beszerzése is gondot okoz. - Folytatják-e az együttműködési törekvéseket más művelődési egyesületekkel? - Igen, ennek is nagy szükségét látjuk, és folytatjuk is. Most például egy közös irodalmi összeállítást készítünk a zomboriakkal: egy Radnóti-emlékműsort - mondta végezetül Kristály Klára. MÁRKI Margit Magyar Szó MŰVELŐDÉS 9 „Mindig szívesen látogatok Zentára" Tanja Kragujević belgrádi költővel, irodalomkritikussal beszélgettünk Párizsban most valódi Rimbaudkultusz dal, az idén a francia fővárosban mintegy 15 könyv jelent meg a költőről, halálának századik évfordulója alkalmából. Nálunk nemrégiben látott napvilágot Nikola Bertolino: Fenomen Remboa című műve. A tanulmánykötetet kedden este az újvidéki Ifjúsági Tribünön mutatták be, a művet Tanja Kragujevic belgrádi irodalomkritikus méltatta. ■ Miért vállalta e könyv bemutatását? — kérdeztük tőle az est után. — Nikola Bertolino tanulmánya nagyszabású, lényeges mű egy olyan jelentős költőről, mint Rimbaud. Franciaországban számtalan könyv foglalkozik vele, de fontos mozzanat, hogy nálunk, hazai szerző tollából is megjelent egy ilyen tanulmány. Nikola Bertolino már három és fél évtizede tanulmányozza a francia irodalmat és Rimbaud életművét. Kötete felkeltette az érdeklődésemet, s elmondhatom, hogy a vele kapcsolatos várakozásaim beigazolódtak. ■ Önt irodalomkritikusként mutatták be az esten, de mint tudjuk, költő is.Irodalomkritikával is foglalkozom alkalomadtán, mint mindazok, akik az irodalommal kapcsolatos gondolataikat írásban is közölni tudják. Elsősorban költő vagyok, eddig négy verseskötetem jelent meg. Egy Momrilo Anastasijeviének szentelt tanulmányom is napvilágot látott. Továbbra is foglalkozom költészettel, valamint esszéírással. ■ Zentán született, mikor járt legutóbb a Tisza-parti városban? - Igen, Zentán születtem, itt fejeztem be az általános iskola első osztályát, azóta Belgrádban élek. Kötődöm szülővárosomhoz, gyermekkoromban a nyári szünidőt mindig a Tisza- parton töltöttem, szép emlékek fűznek Zentához. Most is, amikor időm engedi, szívesen látogatok el szülővárosomba. Gyakran a helyi könyvtár vendégeként tartózkodom ott. Ismerem a magyar nyelvet, értek magyarul, de ez inkább passzív nyelvtudás — mondja Tanja Kragujevic. Azt is megtudtuk tőle, hogy első verseskötetét (Vratio se Voloda címmel) az újvidéki Matica srpska jelentette meg. Verseit Fehér Ferenc fordította le magyar nyelvre, m. k. Tanja Kragujevic Kalmár Ferenc önálló kiállítása Kalmár Ferenc szabadkai szobrászművész híres famadatait tekintheti meg mától a belgrádi közönség. Este hét órakor nyílik meg a belgrádi Művelődési Központban (a város és a köztársaság egyik legnevesebb kiállítási csarnokában) a szabadkai művész kiállítása. A tárlat több mint húsz domborművét és tíz nagy szobrát mutatja be. — re Ma Belgrádban Földöntúli erő kell a rendhez Interjú az Al Azhar Egyetem vakiljával Az egymilliárd hívőt számláló mohamedán világ 90 százalékát képviselő szunnita ortodoxia több mint ezeréves — és világszerte az első számú tekintélynek számító — intézménye a Kairó szívében lévő Al Azhar Egyetem. E nagy kisugárzású szellemi központ vakiljával, a nagysejk helyettesével, Hosszam El Din sejkkel készített interjút munkatársunk az ezeréves egyetem múltjáról és jelenéről. ■ Professzor úr, kérem, ismertesse a magyar olvasókkal az Al Azhar történetét, mai tevékenységét. Mecsetünk a Fátimida-korszakban a keresztény időszámítás szerint 969 körül épült. Kezdetben elsősorban imahely volt, és a fátimidák iszmailita-síita tanainak terjesztését szolgálta. Amikor őket az Ajjubidák váltották fel, Egyiptomban visszaszorult a siitizmus; e korszakban a mecsethez kapcsolódva iskolák sora épült - ezekben már a szunniták nézetei alapján folyt az iszlám oktatása. Ez jóval szerteágazóbb, mint sokan gondolnák. A teológia és a jogalkotás két nagy területén kívül az iszlám kezdettől fogva fontosnak tartotta, hogy a különféle tudományok - a csillagászattól, matematikától a természettudományig - területén is tevékenységet fejtsen ki. Ez ma is változatlan. Maga az iszlám az egész emberi életet átfogó elmélet: minden emberi cselekedet kapcsán rendelkezik eligazítással, támogatva, javallva, tűrve vagy épp tiltva azt. Az Al Azharon e szélesen értelmezett iszlámoktatás folyt — egészen a múlt század végi angol megszállásig. Akkor világi oktatást vezettek be Egyiptomban, s leválasztották róla az Al Azharnak a hitélettel kapcsolatos tanításait. Az 1952-es forradalom után Gamal Abdel Nasszer elnök törvényben biztosította, hogy az eredetileg oktatott tudományterületek is visszakerüljenek az intézményhez, így működünk ma is. Az egyetemnek jelenleg 120 ezer egyiptomi és külföldi hallgatója van, a fiúk és a lányok külön fakultásokon tanulnak. A „praktikus” tudományok mellett oktatjuk például a szociológiát, a közgazdaságtant is - természetesen ezek iszlám vonatkozásaira helyezve a hangsúlyt. Az egyetem mellett működik az iszlám tudományos akadémiája. Ebben ötven tekintélyes egyiptomi és külföldi sejk foglal rendre állást az iszlámmal kapcsolatos legfontosabb kérdésekben. Mindezen intézmények felett az Al Azhar nagysejkje áll. ■ Hogyan látja ön az iszlám szerepét a XX. század végi világban? - Az ember - ember nem változik. Érzései, szükségletei, társadalmi kapcsolatai, a halál utáni időt illető várakozásai ugyanazok. Változatlanul szüksége van az igazságra, s arra is, legyen olyan földöntúli erő, amelyik a földi létet irányítja, annak meghatározója - okozója és befejezője. A régi és a mai kor embere egyaránt igényti a vallást, feltételezi azt az erőt, amely a dolgok végső rendezője, az tud rendet teremteni a földi viszonyokban és tesz igazságot az emberek között. Az iszlám azokra a kérdésekre válaszol, melyek régen és most is felvetődnek az emberekben. A muszlim hívőknek - az egyszerű beduintól a széles látókörű tudósig - teljesen azonos a valláshoz való viszonya, kötődése. Ahogy a muzulmán hívő előrelép a kulturálódásban, egyre vizsgálódóbb szemmel nézi a világot, s mind többet megért abból - annál erősebb az iszlámban való hite, megnyugvása Isten akaratában. A fejlődő tudományok fényében a XX., sőt a XXI. századi iszlám jóval világosabb hívei számára, mint korábban. ■ A nem muszlim világban az iszlámról nemritkán a fanatikusok erőszakos akciói nyomán alkotnak véleményt... Egyesek cselekedetei alapján egy egész vallás fölött nem hozhatunk ítéletet. Az egyéni cselekvéseket az emberi természet, érzelmi és egyéb motivációk befolyásolják. A vallások viszont az elveket jelentik, a követendő erkölcsi példákat írják elő. Sajnálatos, hogy az egyes ember nem mindig ehhez alkalmazkodik. Szeretnénk, ha európai embertársaink világosan látnák az iszlámot - mint ahogy mi is erre törekszünk a más vallások esetében, békében kívánunk élni egymással. Örülök e mostani találkozónknak, amely elősegítheti a kölcsönös, jobb megértést. A háború, az ütköző érdekek által diktált konfliktusok kívül esnek a vallás kérdésein — azokat mindig emberi indítékok diktálják. Az iszlámmal kapcsolatban egyébként nagyon fontos tudni, hogy vallásunknak nincs földi képviselője. Vannak „írástudók”, akik tanítják az iszlámot. De egyetlen muzulmánról sem lehet elmondani, hogy ő e vallás földi képviselője. Épp ezért nincs klérusunk sem a szó keresztény értelmében. ■ Mekkora az Al Azhar kisugárzása a sokszínű kiterjedt iszlám világra? - Vallási ügyekben az Al Azhar forrás minden muszlimnak; vallási és népi kapcsolatban állunk minden országgal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kapcsolattartás független az államközi viszonyoktól, politikai változásoktól - azok felett áll. Az olyan országoknak, ahol muszlim kisebbségek élnek, az Al Azhar segítséget ad a vallást érintő minden kérdésben - hangoztatva, hogy nekik állampolgárként az adott állami törvényeket kell betartaniuk. Mi a társadalmi béke fenntartása mellett vagyunk a mohamedánok és nem mohamedánok között, mindenütt a világban. (Népszabadság) Könyvek a felfedezésre váró országból Az Európába utat kereső albán kultúra egyre több bemutatkozási lehetőséget talál a nagyvilágban. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár egyik folyosóján most a tiranai Albán Nemzeti Könyvtár mutatkozik be szerény, de a közép-európai néző számára felettébb izgalmas könyv kiállítás keretében. Az elszigeteltség évei az országot, a népet és a kultúrát egyaránt titokzatossá varázsolták, nem csoda, hogy a lassú önmegmutatás kicsit ünnepivé teszi a találkozást A kiállítás rendezői igyekeznek átfogó képet adni Albánia könyvekkel dokumentált valóságáról, ennek következtében az ország földrajzával és történelmével, anyagi és szellemi kultúrájával, a történeti nyelvészettel és az albán irodalom legkiválóbb műveivel találkozhatnak az érdeklődők. Témák, nevek, fogalmak, bemutatott események követik egymást, melyekkel most ismerkedik Európa és a nagyvilág. Látható az 1909-ben Bécsben kiadott eső albán tárgyú bibliográfia, az Albanesische Bibliograpfie, valamint az Albanica című kétkötetes bibliográfia, mely a XVI-XVIII. századi kiadványokat veszi számba. Nem nehéz elképzelni, mekkora hatása lehet egy ilyen műnek az önmaga valódi értékeihez visszatérő nép gondolkodására. De nem kisebb a jelentősége az 1985-ben kiadott Albán enciklopédia szótárának sem, mely az Albán Enciklopédia előkészítésének tekinthető. Különös varázsa van a külföldön megjelentetett albán történelmi műveknek, a Szkenderbég története címűnek, melynek latin eredetije 1508-ban jelent meg Rómában, vagy ugyancsak az albán királyról szóló könyv 1921-es bostoni kiadásának. A lelkesedést érezni az országról szóló angol, francia és német nyelvű könyvek sokasága előtt is, nem nehéz elképzelni, mekkora átok sújthatta akár néhány évvel ezelőtt is ezeket a műveket. Ma valószínűleg a nemzeti önismeret legfontosabb művei közé sorolhatók. Ismeretlen számunkra A. Meksi két könyve is, A középkori építészet Albániában, valamint a Népművészek és népi építéset című műve, akárcsak A. Koka A történelem előtti illír kultúra Albániában című könyve. S ha e művek illusztrációi engednek is sejteni valamit az avatatlan szemlélőnek, az irodalmi művek már valódi titkot jelentenek. Vajon mennyire, milyen mértékben őrzik az albán nép lelkiségét, gondolatvilágát, önismereti igyekezetük erőfeszítéseit? S vajon milyen mértékben fertőzték meg az irodalmat az ideológiai kényszerek? Szép gesztus, hogy az utolsó vitrinekben az albán nyelvre lefordított magyar írók művei kaptak helyet. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk cmű páratlan sikerű könyve először 1944-ben jelent meg, majd 1959- ben, 1964-ben és 1979-ben újra kiadták. Zilahy Lajos Halálos tavasz cmű regénye is 1944-ben jelent meg fordításban, legutóbb pedig — a kiállítás tanúsága szerint — Móricz Zsigmond Rokonok című regényét adták ki 1980-ban. És persze itt van Petőfi verseinek a fordításgyűjteménye 1960-ből és 1974-ből. Különös csoda ez a kiállítás valamennyi - a régi világ patináját őrző, és a kései kopott valóságról árulkodó - kiadványával együtt. A bemutatott kultúra sejthető csodáitól csak az egyre bátrabb önbecsülés lehet színesebb. (mák) PRO HUMANA HUNGÁRIA FOUNDATION ALAPÍTVÁNY A MAGYAR EMBERSÉGÉRT Képzőművészeti pályázat A PRO HUMANA HUNGÁRIA - A Magyar Emberségért Alapítvány képzőművészeti vetélkedőt hirdet, melyen minden 6-14 éves gyermek részt vehet. A benevezett anyag tárlat formájában kerül bemutatásra Magyarországon és Ausztráliában. HOGYAN LEHET RÉSZT VENNI? A pályázók 1-5 munkával nevezhetnek be. Ezek a művek lehetnek rajzok, festmények (vízfesték, tempera vagy olaj), pasztell, kréta stb. vagy akár hímzés, kb. 29 cm X 21 cm méretben. A munkák a következő címre küldendők: PRO HUMANA HUNGÁRIA: Hangya György 2463 TORDAS Szabadság út 114. Magyarország A képek vagy hímzések jobb alsó sarkába apró, de jól olvasható betűkkel írjuk a pályázó és iskolája nevét, pontos lakcímét és életkorát. A bal alsó sarokba írjuk a mű címét, szintén jól olvasható betűkkel, magyarul. A vetélkedőn nem magyar anyanyelvűek is részt vehetnek. TÉMAKÖR A művek témája a következő lehet: 1. A kedvenc állatom és én. (Önjellemzés kedvenc állatával, mely lehet bármi: kutya, macska, aranyhal vagy fantázia szülte csodalény.) 2. Az én otthonom. (Lakásbelső vagy tájkép, lehetőleg családdal, önjellemzéssel.) 3. Hogyan képzelem el Ausztráliát? (Városkép, erdő, hegyek, sivatag, állatok.) 4. Milyen hatással van ránk a környezetszennyeződés? (Kormos házak, döglött halak a folyóban stb.) 5. Milyennek képzelem a XXI. századot? (Tájkép, városkép, derűs zöld vagy szennyezett, fekete, sivár?) DÍJAZÁS A műveket a résztvevők kora szerint nyolc kategóriába osztjuk. Minden kategóriában első, második és harmadik díj kerül odaítélésre. A díjak kategóriától és helyezéstől függően játékok, művész-kellékek, könyvek és pénzjutalmak, összesen háromezer ausztrál dollár értékben. Az abszolút győztest aranyéremmel, díszoklevéllel és fődíjjal jutalmazzuk. A tárlat látogatói által különösen elismert művek alkotói külön díjat fognak kapni. Minden pályázónak elismerő bizonyítványt küldünk, mellyel a vetélkedőn való részvételt bizonyíthatja. A KIÁLLÍTÁSOK Az összegyűjtött művek előzetes válogatás után Ausztráliában, majd Magyarországon lesznek kiállítva és zsűrizve. A kiállítások után az anyag a PRO HUMANA HUNGÁRIA Alapítvány archívumába kerül. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: 1992. március 15. A késve beküldött anyag a következő kiállításon vesz részt. Eredményhirdetés: 1992. október 23.