Magyar Szó, 1992. január (49. évfolyam, 1-29. szám)
1992-01-17 / 15. szám
A Magyar Szó gyermekrovata FEHÉR KÁLMÁN VERSEI A stréberek, a stréberek... Vidám versike Sárikámnak és mások örömére A stréberek, a stréberek, Azok mindig éberek. Kisszünetben pisálnak, Nagyszünetben kakálnak. Nadrágjukon nincsen folt, Szoknyájukon semmi rojt. Rugdalódzót hordanak, Ötösökért magolnak. Tanáruk az istenük, Csirizes a fenekük. Nyújtogatják a kezük, Majd kicsordul az eszük. Szemükkel is árulkodók, Puskázásra egy sem gondol. Fülük, mint a nyúlnak, De sohasem súgnak. A stréberek, a stréberek, Ők mindenre képesek. Kisujjaddal megbököd, Elgurulnak, mint a tök. A tél dicsérete A trópusokon Csak álmomban fáztam, Álmaim csontjai Örökre átfáztak. Mikor felébredtem, A tél nem volt sehol, Csak a hólé Csörgött az arcomról. Itt vagyok most Veletek a télben, Esik a hó, Hullik feketére. Csernik Attila illusztrációi Rejtvény fejtők figyelmébe Múlt heti rejtvényeink helyes megfejtése - Kenguru-szavak: 1. feLE Éles, 2. piSKÓTa, 3. mARABu, 4. kaLAPPántlika, 5. skOLASZtika, 6. meGRÚZsor, 7. méhkaSVÉDő, 8. bíRó, 9. keLENGYE Láda, 10. barANGOL. Hétszer négy: 1. sakk, 2. irka, 3. varr, 4. Emma, 5. elem, 6. jobb, 7. olló - KARAMBOL. Könyvjutalmat nyert: Rajic Sandra és Mészáros Hajnalka, Kikinda, Mosa Pijade iskola, valamint Nagy Abonyi Csaba 1. o., Zenta, Ljubica Popovic u. 16. Népünk múltjából Hunyadi harcai a törökkel Alig telt el száz esztendő a tatárok kivonulása és az ország újjáépítése után, amikor még veszedelmesebb ellenség jelent meg az ország déli határán: a török. A magyar népnek kiváló hadvezére támadt Hunyadi János személyében, aki haláláig sok győzelmes csatában verte vissza a török szultánok meg-megújuló dühös támadásait. A rettenthetetlen törökverő vitéz első harcait Erdélyben vívta a magyar földet pusztító és népét sanyargató ellenséggel. 1456. július 10-én Hunyadi serege Nándorfehérvár előtt állott. Mellette Kapisztráni János keresztesei, legtöbbjük jobbágyparaszt. A várba akartak bejutni, hogy a körülzárt magyar seregnek segítséget vigyenek. A Dunát török hajóhad zárta el. Még alig kelt fel a nap, amikor a keresztesekkel megrakott hajók elindultak a török hajóhad ellen. A két parton Hunyadi és Kapisztráni hadai vonultak, s ezzel bátorságot adtak a hajósoknak. Hunyadi lovon, Kapisztráni gyalog, mezítláb és fedetlen fővel. Amikor a törökök meglátták a folyó kanyarulatában feltűnő hajókat, gúnyos szavakat kiabáltak feléjük. A magyarok nem törődtek a gúnyolódókkal, egyenesen nekikormányozták hajóikat a törökök összeláncolt hajóhadának. Az összeütközés olyan heves volt, hogy az összekötő láncok és kötelek sok helyen elszakadtak, s a török hajók közül sok megrongálódott. A víz árjától összekeveredett hajókon szörnyű küzdelem fejlődött ki. A keresztesek halált megvető bátorsággal küzdöttek. Kiegyenesített kaszájukkal tömegestül taszigálták a törököket a Dunába. A törökök is elkeseredetten védekeztek. Már-már úgy látszott, hogy megtörik a keresztény támadás, amikor a parton táborozó magyar sereg egyszerre egetverő kiáltásban tört ki: a török hajóhad házában feltűnt a várbeliek serege. A két tűz közé szorult török sereg elveszítette fejét. Már csak azon voltak, hogyan tudnák épségben maradt hajóikat megmenteni. Szétoldozták, szétvagdalták az összekötött láncokat és köteleket, rábízták magukat a folyó sodrára, és hanyatt-homlok menekültek. A folyó tele volt halottal, fuldokló, jajgató emberrel, törökkel és magyarral vegyesen, de a várba vezető út szabad volt. Másnap a törökök úgy viselkedtek, mintha szándékuk sem lenne a támadásra. Még a falak, bástyák rontását is abbahagyták. Az ágyúk sötét torokkal hallgattak, a kődobáló gépek nyugodtak. Alkonyat felé egyszerre megmozdult az óriási embertömeg, és a török sereg halálos biztonsággal megindult a vár felé. Elöl vonultak a bivalyoktól vontatott ágyúk, utánuk a tengernyi turbános török harcos. Adott jelre megszólaltak az ágyúk, működésbe léptek a kődobálók, és iszonyú pusztítással hullott a tűz, a kő a falakra és a várvédőkre. A török harcosok ordítása az ágyúk dörgését is elnyomta. A gyalogosok rohama mindent elsöprő erővel indult meg. A várvédők még magukhoz sem tértek, az ellenség már a fal alatt állt. Ellepte a golyók szakította réseket, és hosszú létrákon igyekezett feljutni a várfalakra. Óriási küzdelem kezdődött. Hunyadi mindenütt ott volt, ahol a veszély a legnagyobb volt. Széles, kétélű kardját két marokra fogva kaszabolta a törököket. Közben dörgő hangon biztatta katonáit. Kapisztráni János az egyik magas bástyára kapaszkodott fel. Meglobogtatta a keresztes zászlót, és tüzes szóval biztatta parasztjait, akik felkúsztak a falakra, és marokra fosott kaszájukkal borzalmas aratást vittek vége az ellenség soraiban. Az újra és újra nekiszilajodó emberhullámok mint törhetetlen szikláról hullottak a mélységbe. Éjfél felé a törökök új csapatokat vetettek harcba. Hunyadi mintha nem is hatvan évet hordozna a vállán, fürgén vetette magát az ellenségre. Sok törököt lekaszabolt, kardja és páncélja csupa vér volt már. De a túlerőben levő ellenség - minden hősiessége mellett - felülkerekedett rajta. A várvédők a leeresztett hídon át a belső várba húzódtak. HAJDEN - A híd körül fejvesztett kavarodás támadt. A keresztesek egymást gázolva törtettek befelé. Az ellenség már a belső vár falait rohamozta. Egy török harcosnak sikerült feljutnia a belső vár falára, és kitűzte a félholdas lófarkas zászlót. A magyar katonák közül ekkor Dugovics Titusz halálos bírókra kelt a törökkel. Mivel nem tudta letaszítani a falról, zászlóstul magával rántotta az ellenséget a szédítő mélységbe. Nemsokára újult erővel lángolt fel a harc. Kapisztráni János visszatért segítő csapatatával. Közben a várvédőknek elfogyott a őszerük, ezért forró szurokba mártott égő rőzsekötegeket dobáltak a falakon felfelé kúszó törökökre. A támadók úgy hullottak, mint a megperzselt legyek. A Göncölszekér rúdja még alig fordult kelet felé, jelezve, hogy éjfél van, amikor már a külső várban sem volt török, csupán a halottak... Török íjászok Rejtvény virág Mint az ábrán látszik, hatbetűs szavakból áll a rejtvény, s ezek több betűjükkel érintkeznek egymással. Azt tanácsoljuk tehát, hogy grafitceruzával fogj munkához, így könnyebben javíthatsz, ha nem jut eszedbe mindjárt a kellő szó. Mindig a kis nyíllal jelölt hatszögből kiindulva kell kezdened a beírást. Meghatározások: 1. Cérnaorsó. 2. Megmegránt. 3. Te is ez vagy még. 4. Győzöget, valamire rá akar beszélni (politikai műszó). 5. Tarkává tesz. 6. A Bánk bán című opera szerzőjének fia, keresztnevének első betűjével. 7. Debrecen melletti faluból való. 8. Festő-mázoló. 9. Türelmesen kiállott valamit, pl. próbát. 10. Ez a Magyar Szó is. 11. Lábbal hajtott kétkerekű hajtány, újrafelfedezett gyermekjáték. 12. Német női név. !Zait SZERESZTI 1992.1. 17. A rejtvény alapján arra a kérdésre válaszolt: mi a Magyar Szó? A feleletet az Egy kis földrajz megfejtésével együtt a következő címen várjuk: Magyar Szó, Napsugár, 21000 Novi Sad, Vojvode Misica 1. Egy kis földrajz Kis keresztrejtvényünkben a többi között öt földrajzi név szerepel. Remélhetőleg nem fog gondot okozni a megfejtésük, hiszen eligazítanak a meghatározások. Vízszintes: 1. Női név. 8. USA-beli állam. 9. Ravaszdi. 10. Savcsepp! 11. Hamis. 12. Loholni kezd! 14. Névelő. 15. Tárgyrag. 16. Férfinév. 18. Francia festőművész volt. 19. Lebont páros betűi. 20. Ilyen film is van. 21. Sorozat. 23. Kisváros az Isztriai-félszigeten. 25. Kérdőszócska. 26. Éktelen szamárhang. 27. Zombori gépkocsijelzés. 28. Helyhatározórag. 30. .. út, fel is út. 32. Börtönlakó. 34. Baranya megyei fürdőhely a Mecsekben. Függőleges: 1. Somogy megyei falu. 2. Névutó. 3. Fél órahang. 4. Névelős folyami hal. 5. Lantán vegyjele. 6. Fohász. 7. Történelmi tartomány Spanyolországban. 13. Hazai hűtőszekrénymárka. 16. Rátesz még egy lapáttal. 17. Olivia egynemű hangzói. 18. Becézett női név. 19. Egyházi rang. 22. Velence fő hídja. 24. Küldeményközvetítő intézmény. 27. Sapkaellenző. 29. Török férfinév. 31. Felérne páros betűi. 33. Igerag. 1 2 3 4 5 6 7 a 3 ■ 10 11 ■ 12 13 ■ 14 15 ■ 16 17 ■ 18 19 ■ 20 21 22 ■ 23 ■ 24 25 ■ 26 ■ 27 29 29 ■ 30 31 32 33 34 Nemes Nagy Ágnes A magyar nyelvről Szeretem a magyar nyelvet. Amikor ezt leírom, nem riaszt meg Gide intelme, amit olvasóinak címzett: Örülök, ha értenek, de könyörgök, ne értsenek meg olyan gyorsan. Nem értettem meg túlságosan gyorsan az anyanyelvemet. Valószínűleg ma sem értem eléggé. De szeretem, mint az élet feltételeit, szeretem nem felejtő kamasz módra, és szeretem egy edzett műfordító fanyar megfontolásaival egyaránt. S szeretném, ha mások is szeretnék. Az okos lány Népmese Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros, okos leánya. Olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallja ezt a király. Odaizen, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt selyemcérnának. A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy száesztendős sövénykerítésük. Csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat. Mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg. Tetszett a királynak a felelet. Megint izén a leánynak. Van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja. Megint visszaizen a leány, hogy fordíttasa ki a király a korsót. Mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldozták volna meg a valamit. Ez a felelet még jobban megtetszett a királynak. Most meg már azt szente, hogy menjen el a leány őhozzá. De menjen is meg ne is, köszönjön is meg ne is, vigyen is ajándékot meg ne is. Erre a leány elkérte az apjától a szamarát. Felült a hátára, úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával. Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtotta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette, így aztán ment is, nem is; köszönt is, nem is; vitt is ajándékot, nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül. Imec Ági AZ OPERA A rengeteg dalos, zenész hangoskodik, bomlik az ész, a csendnek hát behódolok, inkább leszek halk monológ. AZ ESSZÉ Nem értenek az emberek, komoly szavak megterhelnék; ha nem lennék olyan félénk, humoreszkkel de cserélnék. A CIGARETTA Meggyújtanak, elégetnek, elpusztulok, mint eretnek; sokan szidnak bűzöm miatt, irigyellek, virágillat. A KARSZÉK Lábam sajog, karom renyhe, sokat tűrtem, vágyom mennybe; testem lankad, lelkem meg ég, segíts rajtam, testvér, szentszék. A MŰHOLD Rohanok a világűrben, de már unom, sokat tűrtem; lassan járnék, szépen élnék, a műlábbal de cserélnék. A KENYÉR Megnyomkodnak, kettézágnak, préda vagyok éhes szájnak, éles fogak felőrölnek, jobb sorsa van minden kőnek.