Magyar Szó, 1992. június (49. évfolyam, 148-177. szám)

1992-06-01 / 148. szám

XLIX. évf., 148. (16164.) szám Újvidék, 1992. június 1., hétfő Ára 200 dinár Egyedül M­ost mi lesz velünk? Szorong­va tesszük fel a kérdést, a választól pedig rettegünk. Mert semmi jóra sem számíthatunk. Azt viszont csak találgathatjuk, hogy mennyire lesz rossz, hiszen a kikö­zösítés következményeit azonnali hatállyal jóformán csak azok a vi­lágutazók érzik meg, akik repülő­géppel szoktak utazgatni. Benzin még van, kenyérben sincs hiány, mosópor is beszerezhető. De mi lesz holnap? Mi lesz akkor, ha a világszervezet történetében példát­lanul szigorú szankciók huzamo­sabb ideig érvényben maradnak? Nem lesz talán szentségtörés, ha ezekben a nehéz pillanatokban bátorkodunk kimondani: ha már képtelenek voltak elhárítani a lé­tünket fenyegető szankciókat, ak­kor legalább arra adjanak választ legrangosabb vezetőink, tehát Mi­losevic, Branko Rostic, Božović, Rakočević és a többiek, hogy most hogyan kell viselkednünk, mit kell tennünk a teljes megsemmisülés el­kerülése érdekében. Az ugyanis nem vitás, hogy a szankciókat ve­zetőink provokálták ki, mert az utolsó pillanatig egyszerűen nem vették komolyan a figyelmeztetése­ket, később pedig a fenyegetéseket. V­ezetőink eddigi közszereplése­­ azonban csak arra szorítko­zott, hogy igazságtalannak és ér­telmetlennek minősítették az Euró­pai Közösség, az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekezlet, majd az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének megtorló intézkedéseit is. Tagadhatatlan, hogy a Szerbi­­­­ával és Crna Gorával szembeni magatartásban megtalálható az erőpolitika is, de most, amikor kész tények elé állítottak bennün­ket, vajmi kevés haszon származik az igazságtalanság emlegetéséből. Konkrét intézkedések kellenének, meg útmutatás ahhoz, hogyan is kell élni a teljes blokádban. Ho­gyan kell élni akkor, amikor honi kőolajtermelésünk legfeljebb a hadsereg szükségleteinek kielégíté­sére elegendő? H­ónapok óta fenyegettek ben­nünket a különféle nemzetkö­zi szervezetek, és mi mégsem ké­szültünk fel a legrosszabbra. Vá­ratlanul értek bennünket a szank­ciók, ami ismét csak állami és po­litikai vezetésünk bűnének tulaj­donítható. Következetesen rossz politikájukkal olyan helyzetbe hoz­tak bennünket, hogy árvábban ál­lunk a világban, mint akár a go­nosz jelképeként elkönyvelt bagda­di rezsim. Még a barátnak és vé­delmezőnek hitt oroszok is hátat fordítottak, és szemrebbenés nél­kül megszavazták a szankciókat. Olyan szankciókat, amelyek a gaz­daság, a kereskedelem, a pénz­ügyek és politika mellett a kultú­rára, tájékoztatásra, oktatásra és a sportra is kiterjedtek. Svédor­szágból már eltanácsoltak bennün­ket, Barcelona egyre elérhetetle­nebbé válik...­­ Vannak dolgok, amelyeket szű­k­ vérén országok nem fogadhat­nak el. Hogy melyek ezek a dolgok, azokat sürgősen meg kellene hatá­rozni. Elsősorban azért, hogy lát­hassuk: kémek-e, követelnek-e tő­lünk olyasmit, ami szuverenitá­sunkat sérti? Abban az esetben ugyanis, ha csak a nemzetközi normákat sértő magatartásunkat kell összhangba hozni a világ elvá­rásaival, nem ártana kissé rugal­masabb politikát kialakítani. Hogy ne legyünk annyira egyedül. FEHÉR István A SKAY brit tévéállomás tudósí­tójának értesülése szerint Szaraje­vóban ma 18 órakor újabb tűzszü­net lép életbe. Wilson ezredes álla­podott meg ebben Alija Izetbego­­victyal és Radovan Karadžićtyal. Tárgyalások kezdődnek a Tito mar­sall laktanya evakuálásáról, mely­ben jelenleg a M­H mintegy 800 tagja tartózkodik. A tárgyalásokon ovábbá szó lesz a szarajevói repülő­tér zárlatának feloldásáról, hogy a humanitárius segély fennakadás nélkül érkezhessen. A SKAY tudó­sítója szerint az újabb tűzszünet életbe léptetését szándékosan jelen­tették be jóval korábban, hogy a szemben álló felek idejében értesül­hessenek a megállapodásról. (Tan­jug) _______MA ESTÉTŐL SZARAJEVÓBAN_______ Újabb tűzszünet A brit televízió értesülése N­éhány órával azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa erélyes büntetőintézkedéseket vezetett be Szerbia és Crna Gora ellen, George Bush amerikai elnök szombaton éj­jel elrendelte a jugoszláv kormány Amerikában levő vagyonának befa­gyasztását. A Fehér Ház közölte, hogy Jugoszláviának az USA-ban összesen 214 millió dollárja van, Bush elrendelte a pénzügy­minisztériumnak, hogy ezt a va­gyont már hétfő előtt fagyasszák be. J­uddy Smith, a Fehér Ház kép­viselője kijelentette, hogy ebből a vagyonból mintegy 170 millió dol­lár a jugoszláv bankok pénzeszköze Amerikában. A hírügynökségek zerint a képviselő reményét fejezte ki, hogy ez az intézkedés segít majd az értelmetlen háború megállításá­ban, hozzájárulhat az övezet béké­jének és stabilitásának megterem­téséhez. Ksh a kongresszus tagjaihoz in­tézett levelében közölte, azért dön­tött e lépés mellett, hogy megmu­tassa, az amerikaiak megsértődtek a szerbiai és a Crna Gora-i kormány akciói miatt, sértve érzik magukat. ush levelében hangsúlyozta, hogy Szerbiában és Crna Gorá­ban a veszélyes események külö­nösen fenyegetik az USA nemze­ti biztonságát, külpolitikáját és gazdaságát is. _______BUSH ELNÖK RENDELETÉRE_______ Befagyasztás Amerikában A jugoszláv kormánynak 214 millió dollárja került zárlat alá . A BT ülése, amelyen elfogadta a Jugoszlávia elleni szankciókat A mai SportwBüá® tartalmából * Jugoszlávia mégis indul az olimpián!? - Gondolja a végrehajtó bizottsági tag, Samaranch viszont már sajnálkozik. * Csoda: Senna nyert! - A Forma-1 -esek versenyében Mansell először tévedett, s ez elegendő a meglepetéshez. * Mi újság, Budapest? - Magyarországi tudósítónk jelentése a válogatott készülődéseiről. * Volt egyszer egy Európa-bajnokság - Visszatekintés az EB-k történetére. * Kisligák, nagyligák - egyre megy - Jelentések, eredmények, a vajdasági szintű eseményekről. Választások Szerbiában és Crna Gorában Mérsékelt érdeklődés - Incidensről sehonnan sem érkezett jelentés ajdaságban fennakadás nélkül zajlottak le a választások, és az első je­lentések szerint nem történt incidens, mint ahogyan félreértésekről sem ér­kezett jelentés - állapította meg Savó Đurđić, a tartományi választási bizott­ság titkára. Pontosabb adatokat azon­ban nem tudott mondani, mert a ko­rábbi gyakorlattól eltérően a községi és körzeti választási bizottságok ezút­tal nem kötelesek folyamatosan tájé­koztatni a tartományi bizottságot a vá­lasztások alakulásáról. Ennek ellenére Đurđić­iitkár azt mondta, hogy a leg­több vajdasági községben már délelőtt leadta szavazatát a választópolgárok csaknem egyenegyede. Kiemelkedő eredményként említett meg a palán­­kai községhez tartozó Gajdobrát, ahol a részvételi arány 35 százalék volt a délelőtt folyamán. S­ZERBIA:­­ A köztársasági válasz­tási bizottság jelentése szerint kielégí­tőnek mondható a választópolgárok részvétele az első többpárti szövetségi választásokon. A bizottság azt is hírül adta, hogy a választásokon nem tör­téntek incidensek. Tekintet nélkül ar­ra, hogy az első teljesebb adatokat csak a szavazóhelyek bezárása után le­het közzétenni, a köztársasági válasz­tási bizottság szóvivője, Zoran Đumić azt állította, hogy a részvétel kielégítő, eddig nem lehetett észrevenni, hogy a szombaton éjjel meghozott szankciók bármilyen hatást is gyakoroltak volna a választópolgárokra. Hírek szerint 183 hazai és 37 külföldi újságíró kíséri figyelemmel a szerbiai választásokat. (Részletes jelentésünk a 3. oldalon) Szavaznak az újvidékiek a Sonja Marinković Általános Iskolában Tömeges béketüntetés Belgrádban szervezte meg a Háborúellenes Központ, a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Demokrata Párt egnap a belgrádiak tömegesen vettek részt azon a háborúellenes megmozduláson, melyet a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Háború­ellenes Központ, valamint a De­mokrata Párt szervezett a bosznia­­hercegovinai háború áldozatainak emlékére. béketüntetők délben elhalad­tak az Albánia palota előtt a Slavija felé, a szervezők hangosbemondón figyelmeztették a részvevőket, hogy némán haladjanak. A menetoszlop élén ott volt több ellenzéki vezető, köztük Vük Drašković, Nikola Mi­losevic, Zoran Horvan, Miladin Ži­­ votic és Mirko Petrovic. A rendőr­ ség nem zavarta a béketüntetést. A hangulat csupán akkor forrósodott föl, amikor a tömeg Szerbia Elnök­ségének épületéhez ért, rövid ideig S­lobodan Milošević elleni jelszava­kat skandáltak. (Tanjug) Békét követelők tömege hömpölygött végig tegnap Belgrád belvárosán A tüntetők számáról a Tanjug nem adott hírt Napos és melegebb idő. Időjárás-jelentésünk a 8. oldalon.

Next