Magyar Szó, 1992. július (49. évfolyam, 178-208. szám)
1992-07-01 / 178. szám
1992. július 1., szerda Furcsa összjáték Az amerikai kormány tovább tervezi az esetleges beavatkozást Miközben a derűlátónak tűnő biztonsági tanácsi határozat nyomán 34 kéksisakos a szarajevói repülőtéren kitűzte a világszervezet lobogóját, George Bush kormánya tovább folytatta az előkészületeket arra az esetre, ha ugyanannak a rezolúciónak a tartalék megoldására lesz szükség. Az ENSZ hétfőn délután eljutott arra a pontra, amikor - ha a jelenlegi megegyezés összeomlik - nem marad más hátra, mint felhatalmazni a tagállamokat katonai erő használatára. A múlt pénteki fehér házi döntéssel összhangban az amerikai adminisztráció tisztségviselői hétfőn is nyilvános célzásokat tettek, háttérbeszélgetések folyamán pedig ki is mondták, hogy az USA részt venne egy boszniai emberbaráti hadműveletben, ha a repülőtéri tűzszünet nem maradna tartós. Egy magas rangú politikus kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács ilyen irányú felhatalmazásit többé „nem lenne probléma” megszerezni. A stratégiai tanácskozások, úgy látszik, új ötleteket is csiholtak a katonai tervezők agyában. A Pentagon vezérkari és az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoksága más megközelítést alkalmazva úgy tartja, hogy a szarajevói repülőtér biztosítása nem elengedhetetlenül szükséges a humanitárius segély eljuttatásához. Elképzelések szerint a spliti kikötőbe futnának be a szállítmányok, ahonnan ugyan kb. 250 kilométeres hegyi utakon kellene őket a helyszínre vinni, de az amerikaiak szerint ez könynyebben megoldható, mint a repülőtér elfoglalása. Az utóbbihoz mintegy 35 000 főnyi fegyveres alakulatának kellene a közvetlen közelben harcra készen állnia, míg egy teherautókonvoj sokkal kisebb erőkkel megvédhető a levegőből. Arról nem is beszélve, hogy a szerb csapatok minden visszavonulási manőver ellenére továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a szarajevói repülőteret (az USA katonai felderítő szolgálata szerint a távolabbi hegyekről is bármikor újra lőhetnek), míg a Splitből induló konvojok megtámadásához jelentős manővereket kellene végrehajtaniuk olyan terepen, ahol az eddigi ismeretek alapján nincsenek megerősített állásaik. - Ha akár egyetlen G141-es szállítógépet eltalál valaki a kifutópályán - magyarázta egy magas rangú amerikai tiszt - máris újra bezárhatjuk a repülőteret. De ha egy teherautót sikerül lelőni a konvojból, a menetoszlop attól még vidámat halad tovább. A washingtoni és stuttgarti hadművelettervezők már olyan részleteket is kidolgoztak, hogy honnan érkeznének Splitbe a teherautók, és hogy a Szarajevó felé vezető úton hol és milyen biztonsági ellenőrző pontokat állítanának fel. A spliti kikötő ellenőrzése ezek szerint a források szerint nem jelentene különösebb gondot. A terveket tehát kidolgozták, de az amerikaiak még nem kezdték meg erőik összevonását a térségben. A VE flotta parancsnoki hajója, a Belknap például az olaszországi Gaeta kikötőjében horgonyoz, kétnapi útra Splittől. A Fehér Ház „várakozó álláspontra” helyezkedett a BT-határozat meghozatala után, mondta egy szóvivő, és reménykedik, hogy a szerb szabadcsapatoknak a repülőtérről való „szimbolikus kivonulása” nyomán a Szarajevót lövő tüzérségi ütegek is el fognak némulni. New Yorkban állomásozó amerikai diplomaták szerint a 761. számú rezo-(Washingtoni tudósítónktól) láció az ENSZ „utolsó kísérlete”, hogy békés úton biztosítsák a szerb irreguláris erők bizonyos fokú meghátrálását. - Összejött a megfelelő nyomaték és készenlét arra, hogy fontolóra vegyük a fegyveres fellépés lehetőségét is - jellemezte az ENSZ-ben uralkodó hangulatot az USA egyik képviselője. A szerbek új, rugalmasabb hozzáállását több diplomata is Mitterrand villámlátogatásának tulajdonította. Egy magas rangú washingtoni politikai stratéga kijelentette, hogy a francia elnök bátor gesztusa „hatékony üzenetet” küldött a szerb köztársaság felé, azt sugallva, hogy legközelebbi nyugati szövetségesének is elege van. Más amerikai kormányképviselőket viszont irritált a „francia csel”, és azt hangsúlyozzák, hogy a szerbek már korábban is jelét adták annak, hogy át fogják engedni a repülőteret az ENSZ képviselőinek. A Washington Post első kommentárja Mitterrand látogatását egyszerre „a változások jelképének és élesztőjének” nevezte. A Biztonsági Tanács újabb határozatát nem tartja túl erősnek, de abban reménykedik, hogy elegendő időt biztosít majd a diplomáciai párbeszéd megkezdéséhez. Ezt a reményt az is alátámasztja (nem világos, hogy a lap szerint ez előfeltétele-e a békés rendezésnek), hogy „a boszniai béke legelítélendőbb aláásója (Horvátország a második), Szerbia, talán éppen be is fejezte a területrablást”. Sajnálatos dolog, hogy ennyi áldozatot követelt, mire a Nyugat többé képtelen volt elfordítani a fejét, és módot találni a legégbekiáltóbb gonoszságok csillapítására, szögezi le a kommentár, de már ezért a békés intervencióért is hálásak lehetünk. A politikai kérdések szövevényével viszont csak most kerül szembe a világ. Három héttel ezelőtt a State Department szóvivője azt mondta, hogy az amerikai kormánynak „tiszta a lelkiismerete”, mert minden tőle telhetőt megtett a szarajevói gyilkolás megakadályozásáért. A legújabb fejlemények azt mutatták, hogy maradt még tennivaló, hogy már korábban többet is lehetett volna tenni - akár egy furcsa, versenyfutásos nemzetközi összjátékkal. PURGER Tibor Carrington hamarosan Szarajevóban A Jugoszlávia-konferencia elnöklője megpróbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a hadviselő feleket (Folytatás az 1. oldalról) Kosovóval kapcsolatban a brit diplomata közölte, hogy az albánoktól kérni fogja, mondjanak le független államuk követeléséről. Indítványozni fogja nekik, hogy tárgyaljanak az olyan önkormányzati státusról, amilyennel a Krajinában és a Szlavóniában élő szerbeket ruházzák fel. A horvátországi szerb területek jövőjével kapcsolatban lord Carrington nem leplezte aggodalmát, hogy kiújulhatnak az összecsapások, mivel Horvátország egyre agresszívebb magatartást tanúsít, s 12 hónap elteltével akarja utasítani az ENSZ békefenntartó erőit, amelyek feladata éppen a szerb lakosság védelme e területeken. Lord Carringtonnak közvetlen segítséget nyújt a brit diplomácia, amely a következő hat hónapban az Európai Közösség külpolitikáját irányítja majd. Hurd brit külügyminiszter július derekán Szkopjéba, Szarajevóba, Belgrádba és Zágrábba utazik, s tárgyalni fog a válság békés, politikai rendezésének lehetőségéről. A diplomáciai vezető már megalakította a Jugoszláviával és a Balkánnal foglalkozó szakértők csoportját, amely tanácsokkal látja el. ( anyug) Magyar Szó Mitterrand második virtusa (Washingtoni tudósítónktól) Történelmi értékű grand geste (kivételes gesztus), vagy egyszerűen csak trés showbiz (látványos mutatvány) volt-e a mitterrand-i kirándulás - ki-ki döntse el tetszése szerint. Azt azonban tudni kell, hogy az effajta frontlátogatás nem áll példa nélkül. Kilenc évvel ezelőtt, 1983 októberében, egy nappal a 300 amerikai meg francia, „békecsinálás” céljából odavezényelt katona bejrúti lemészárlása után ugyanez történt. Francois Mitterrand, mit sem törődve a veszéllyel, villámlátogatást tett a libanoni pokolban! Jim Hoagland amerikai publicistának akkor azt mondta, hogy biztonságának legjobb őre a meglepetésszerű cselekvés. „Ha kiszámíthatatlan vagy - tette hozzá, - hol a kockázat!?” A balkáni válságot már több éve az jellemzi, hogy szinte senki sem képes kiszámíthatatlan lépést húzni. Ilyen szituációban pedig a legfőbb kalkulátor van helyzeti előnyben, aki a lavinát elindította, de előzőleg volt ideje végiggondolni, milyen béklyók nehezítik potenciális ellenségeinek cselekvési szabadságát. Warren Zimmermann, az USA utolsó jugoszláviai nagykövete mondta hazarendelése után, hogy az ottani konfliktusok rendezéséhez a véletlen tényező közrejátszását is remélni kell. A balkáni diplomácia az ilyen „nagy játszmáknak” a szöges ellentéte. Mindent előre átgondolni, megfontolni - sőt biztosítani, cselekvés csak utána következhet. Ennyit lehet leszűrni abból, ahogyan a State Department működik, legyen szó akár a globális jelentőségű közel-keleti válságról, akár a délszláv testvérháborúkról. A névtelenség pajzsa mögüli információ-kiszivárogtatás diplomáciája lehet, hogy bizonyos problémák biztonságos kezelésében hatékony, de keveset törődik a szavazati joggal nem rendelkező áldozatok számával. A már említett Jim Hoagland szerint Jim Baker legénysége számára a jugoszláv ügy tulajdonképpen mediális kérdés, amely az amerikai közvéleménnyel való viszony szempontjából sokkal fontosabb, mint a nemzetközi béke helyreállításának oldaláról. Mitterrand második virtusa - legyen az mutatvány vagy fatalisztikus vakmerőség - Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolásának napján (!) olyan fölényes húzásnak tűnik, amely messze túlmutat az aprólékos, hajszálhasogató angolszász európai és diplomáciai próbálkozásokon. És remekbe szabott ellenpéldája a II. világháborús francia ellenállási mozgalomról szóló komikus filmbeli példáknak. Számunkra még fontosabb, hogy bebizonyította: a semmittevésen és a barbár háborún kívül vannak még más, hatékonyságot és bátorságot követelő cselekvési lehetőségek is. KÜLPOLITIKA 3 Nambiar: Javult a helyzet Kedvező értékelés Mitterrand látogatásáról - A gyűlölködés gátolja a kéksisakosokat Az ENSZ békefenntartó erői parancsnokának nyilatkozata (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Francois Mitterrand-nak, Franciaország elnökének szarajevói látogatása rendkívül fontos, jelentette ki tegnap a Tanjugnak adott nyilatkozatában Satish Nambiar, az UNPROFOR parancsnoka. Hangsúlyozta, hogy az államfő látogatása javított a helyzeten, a BT elfogadta az újabb határozatot, amellyel kiterjesztette a békefenntartó erők tevékenységét a szarajevói repülőtér működésének és biztonságának szavatolására. Ismertette, hogy MacKenzie tábornok tegnap megkezdte a katonai megfigyelők beosztását a boszniai Elnökség ellenőrzése alatt álló lőállásokra, ugyanezt már tegnapelőtt elérték a szerb fél hadállásainál. A megfigyelők ellenőrizni fogják a nehézfegyverzet eltávolítását. Megfigyelőink figyelemmel kísérik majd, ki sérti meg a fegyverszünetet, s ezentúl az egyik fél sem vádolhatja a másikat a megállapodás megsértésével, hangsúlyozta Nambiar. Emlékeztetett arra, hogy a harcok miatt tegnapelőtt MacKenzie nem kezdhette meg rendkívül fontos feladatának teljesítését, a BT határozata után az UNPROFOR mindent megtehet, hogy könynyítsen a város lakóinak helyzetén. Elutasította, hogy az esetleges külföldi katonai beavatkozással lenne összefüggésben, hogy a békeerők főparancsnokságát Belgrádból Zágrábba telepítették át. Szerinte a beavatkozás az újságírói találgatás terméke. Megkérték, fűzzön kommentárt magas rangú nyugati tisztségviselők kijelentéséhez, amelyek az intervenció lehetőségét nem zárták ki. Nambiai kérdéssel válaszolt, vajon valaki is kijelentette-e, hogy lesz intervenció? Leszögezte, hogy a világon senkinek sem érdeke, hogy katonailag beavatkozzon Belgrádban. Reményének adott hangot, hogy Zágráb után a parancsnokság Szarajevóban székelhet. Értékelve a békeerők eddigi teljesítményét Horvátországban, a tábornok felhívta a figyelmet két nagy gondra. Először is a bizalmatlanság, a gyanakvás, az ellenségeskedés, sőt a gyűlölet megnehezíti a küldetés teljesítését. Hozzáfűzte, aggasztják a terrorista kísérletek, a nem szerb kisebbségi csoportok megfélemlítése az ENSZ védelme alatt álló keleti és déli övezetben. Ismertette, hogy a Biztonsági Tanács megvitatja az úgynevezett rózsaszín foltok problémáját. Hozzáfűzte, mind horvát, mind szerb részről ezekben az övezetekben provokációk történnek, s emiatt az UNPROFOR erői nem foglalhatják el állásaikat az északi és a déli övezetben. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a rózsaszín foltok nem állnak az UNPROFOR védelme alatt, s ez nagy gondot okoz. Nambiar tábornok kijelentette, megérti az e területeken élő szerbek aggodalmát, ám be kell látniuk, hogy együtt kell élniük. Nem áll szándékunkban visszavonulni, kutatni fogjuk a megoldást, amíg nem tárjuk fel, s meggyőződésünk, hogy erre törekszenek a szemben álló felek is, mondta a tábornok. Végezetül leszögezte, hogy a békeküldetés annyira lesz eredményes, amilyen mértékben a szemben álló felek tiszteletben tartják a megállapodást. IZETBEGOVIĆ: KARADŽIĆNAK VÉRES A KEZE, NEM TÁRGYALUNK VELE Még nem veszítettük el a reményt, hogy a három nép békésen egymás mellett élhet, jelentette kiAlija Izetbegovic, Bosznia Elnökségének elnöke a Der Spiegel hamburgi hírmagazinnak adott nyilatkozatában. Ezt azzal támasztotta alá, hogy a területi védelemben a muzulmánokkal és a horvátokkal együtt szerbek is harcolnak. Arra a kérdésre válaszolva, tárgyalhat-e egyáltalán Radovan Karadzictyal, kijelentette, hogy semmilyen feltételekkel, Karadžićnak véres a keze, háborús bűnös, felelősség terheli több tízezer boszniai haláláért. Az újságíró megjegyzésére, hogy Bosznia-Hercegovina nemrégiben katonai paktumot kötött Horvátországgal, s arra a kérdésre, vajon ez az ellentámadás kezdetét jelenti-e, Izetbegovic azt válaszolta, hogy korai még a katonai szövetségről szólni, csupán telefonbeszélgetést folytatott Tuđmannal arról, hogy Horvátország segítséget nyújt a szerb agresszió elleni harchoz. Azt állította, hogy a Boszniában harcoló összes alakulat a szarajevói főparancsnokság ellenőrzése alatt áll. Hozzáfűzte, hogy a hercegovinai horvát alakulatok a boszniai hadsereg részei, azt azonban nem zárta ki, hogy fegyver érkezett Horvátországból. Több német újság helyszíni jelentése szerint azonban Mostar kizárólag a horvátok kezében van, horvát dinár van forgalomban, csak horvát zászló látható, bosnyák nem. Izetbegovic megismételte, hogy ellenzi Bosznia kantonizálását, mert ez faji elkülönítéshez vezetne. Úgy ítélte meg, hogy Milošević kezében futnak össze a szálak, s parancsának engedelmeskedik a jugoszláv hadsereg. Úgy ítélte meg, ha megbukna Milosevic rendszere, gyorsabban befejeződne a háború Boszniában. Dobrica Ćosić megválasztásához nem fűz nagy reményt, ellenkezőleg, Izetbegovic attól tart, hogy folytatni fogja a Miloševićféle politikát, csak más módon. Szerinte a világ előbb-utóbb meg fogja érteni, hogy be kell avatkoznia, Európának és Amerikának végre meg kell értenie, hogy nem Bosznia, hanem a nyugati civilizáció védelméről van szó. AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE Visszavonták Jugoszlávia különleges vendégstátusát Szlovéniának nagy esélyei vannak, hogy teljes jogú tagságot nyerjen - Antall József magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy az emberi jogi és kisebbségi kérdések nem lehetnek egy ország belügye Budapest, június 30. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén, amely Budapesten tart, ma délelőtt úgy határoztak, hogy visszavonják Jugoszlávia különleges vendégstátusát. Jugoszlávia 1989 óta élvezte a megfigyelői pozíciót az Európa Tanácsban, de az országban bekövetkezett helyzet miatt a közgyűlés úgy döntött, hogy kerüljön ki a tanácsból. Míg Jugoszláviától megvonták a megfigyelői jogot, ezt megadták Szlovéniának, amely az ülésszakon megfigyelőként vesz részt. Nagy esély van arra, hogy Szlovéniát felvegyék teljes jogú tagként a tanácsba, erről holnap tárgyal Szlovénia képviselőivel Catherine Lalumiére, a tanács főtitkára. (Állandó tudósítónktól) A közgyűlés résztvevőit ma üdvözölte Antall József magyar miniszterelnök és beszédében elmondta, hogy megtiszteltetés Magyarország számára, hogy „a korábbi kommunista táborból” éppen Magyarországon tartja meg ülését az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Beszédében kitért a térség, elsősorban Jugoszlávia válsághelyzetére is. Meggyőződése szerint Európának és a nemzetközi szervezeteknek a legnagyobb hibája eddig az volt, hogy a konfliktusokat megelőző, preventív politika helyett inkább követő politikát folytatott, hogy a válságokra csak utólag reagált. Beszédében arra ösztökélte a nyugati országokat, hogy a válságoknak preventív külpolitikával vágjon elébe, ne hagyatkozzék az évtizedekig folytatott követő magatartásra. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének egyik legfontosabb témája az emberi jogi és kisebbségi kérdések. Antall József kiemelte, hogy ez a terület, az emberi jog és a nemzeti kisebbségek jogai nem lehetnek egy ország belügye, s azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi szervezeteknek az emberi jogi, a kisebbségi és a nemzeti önrendelkezési kérdések kapcsán szankcionális szerepet is be kell tölteniük. A magyar miniszterelnök szólt a kelet-európai térségben jelenleg tapasztalható csalódottságról és az ellenőrizhetetlen hadseregek létéből adódó veszélyekről is. Figyelmeztetett arra, hogy a közép-kelet-európai térségben még mindig kétesélyes az átalakulás sorsa. Cs. Z. PÁRIZS DERŰLÁTÓ A francia külügyminisztérium bejelentette, hogy holnap Rómában újabb megbeszélést tartanak a Nyugat-európai Unió (WEU) szakértői, s megvitatják a Jugoszlávia elleni esetleges tengeri blokádot. Hivatalos párizsi értékelés szerint a szarajevói repülőtér megnyitása jelentős szakasz a boszniai viszály megoldásában, s ez elsősorban Mitterrand elnök érdeme. Párizsban Mitterrand látogatásának jelentőségét abban látják, hogy nem kellett katonai eszközökhöz nyúlni, amire állítólag hétfőn este a Biztonsági Tanács készen állt. Erre enged következtetni egy francia újság tegnapi cikke, amely részletesen ismertette a repülőtér körüli szerb hadállások bombázásának tervét . Mitterrand látogatása elősegítette, hogy a BT újabb határozatot hozzon meg. Butrosz Gáli főtitkár bejelentése szerint tudott Mitterrand szarajevói látogatásának tervéről, s ott-tartózkodása teljes mértékben összhangban állt azokkal az emberbaráti célokkal, amelyeket az ENSZ kívánt elérni Szarajevóban. TÖRÖKORSZÁG KINEVEZTE NAGYKÖVETÉT Törökország előkészületeket tesz boszniai nagykövetségének megnyitására, s hamarosan ki is nevezik a követség vezetőjét. A külügyminisztérium értékelése szerint az első nagykövetség megnyitása Szarajevóban serkentőleg hatna a többi országra. A másik ankarai értesülés szerint Törökország hamarosan háromszáz tonna élelmiszert, gyógyszert és más segélyt küld Bosznia-Hercegovinának. A török szállítógépek azonnal elindulnak Szarajevó felé, amint ezt az ankarai kormány és a szarajevói repülőtér engedélyezi.