Magyar Szó, 1992. augusztus (49. évfolyam, 209-239. szám)

1992-08-01 / 209. szám

1992. augusztus 1., szombat „Szükséges lehet egy katonai intervenció” Paddy Ashdown brit szabaddemokrata pártvezető nyilatkozata boszniai és horvátországi útja előtt Paddy Ashdown brit szabadde­mokrata pártvezető Bosznia-Herce­govinába és Horvátországba készül. Tegnap, közvetlenül indulás előtt kijelentette, hogy „a volt Jugoszlá­via területén szükséges lehet egy korlátozott katonai intervenció, ha minden békefáradozás kudarcba fúl”. Lord Carrington maximális erő­feszítései ellenére a volt Jugoszlávia kérdését nem lehet megoldani, amíg nem találnak módot a háború befejezésére - hangsúlyozta Ash­down. A szabaddemokrata pártvezető az Európai Közösség és a brit kor­mány kemény bírálatairól híres. Ez­úttal azt rója fel nekik, hogy nem tettek eleget a volt Jugoszlávia vál­ságának, elsősorban a menekültek kérdésének rendezése érdekében. Paddy Ashdown tegnap is meg­ismételte, hogy Nagy-Britanniának sokkal többet kellene tennie, bele­értve a bosznia-hercegovinai mene­kültek számára létesítendő bizton­sági zónák létrehozását is. Szerinte az ilyen különleges biztonsági öve­zetekben az ENSZ fennhatósága alatt védelmet lehetne szavatolni sok menekültnek. Ashdown kijelentette még, hogy azért utazik Bosznia-Hercegoviná­ba és Horvátországba, mert a hely­színen akarja látni, mit lehet tenni az erőszak további elharapódzása ellen. (UPI) Légi járat Magyarország és Szlovénia között Kormányszóvivői tájékoztató (Tudósítónktól) Budapest, július 31. A magyar kormány feladatkere­tet fogadott el a tartósan és ideigle­nesen állami tulajdonban levő va­gyon hasznosításáról, értékesítésé­ről, közölte mai kormányszóvivői tájékoztatóján László Balázs. A kor­mányszóvivő elmondta, a testület legutóbbi ülésén pontosan megha­tározta a tartós állami vagyon, vala­mint az állami közfeladatot ellátó alapítványi formában működő va­gyon fogalomkörét. Ugyanakor megvalósítandó célként jelölte meg az Állami Vagyonkezelő Részvény­­társaság szervezetének, az Állami Vagyonügynökség működési szabá­lyainak a megfogalmazását, s a pri­vatizációs törvények, illetve vagyon­­olitikai irányelvek közötti össz­­ang megteremtését. László Balázs kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy a kabinet módosította a levéltári anyagok védelmét biztosító korábbi rendeletet is. A rendelet legfonto­sabb újdonsága, hogy a korábbi ál­lampárt irataihoz, amelyek a tag­nyilvántartások kivételével állami tulajdont képeznek, csak a művelő­désügyi miniszter engedélyével le­het hozzáférni. Napirendre került a munkavé­delmi helyzet is. A beszámolókból kitűnt, hogy tavaly jelentősen csök­kent a munkahelyi balesetek száma. Ennek ellenére kedvezőtlen ten­denciák is megfigyelhetők a mun­kavédelemben. A fenyegető mun­kanélküliségben a vállalkozók olyan munkát is elvállalnak, amelyhez sok esetben hiányzik a megfelelő szak­­képesítésük, gyakran semmibe ve­szik az alapvető biztonsági előíráso­kat is. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőség helyzetét megtárgyal­va a kabinet úgy döntött, hogy a jö­vő évi költségvetés megvitatásakor több pénzt fog javasolni a szóban forgó intézmény finanszírozására. A közalkalmazottak jogállását szabályozó törvényben meghatáro­zott magasabb jövedelmet biztosító bérezési-előmeneteli rendszer teljes körű bevezetésére sem 1993-ban, sem 1994-ben nem lehet számítani. Az állami költségvetés helyzete ezt nem teszi lehetővé, jelentette ki a szóvivői tájékoztatón Naszvady György pénzügyminisztériumi he­lyettes, államtitkár. Utalt arra is, hogy a magyar parlament ezt a tényt tartva szem előtt fogadta el a fent említett törvényt, s határozta meg az új bérrendszer fokozatos bevezetésének módját. László Balázs az újságírókat ar­ról is tájékoztatta, hogy a kormány­ülésen jelenlevők meghallgatták a pénzügyminiszter beszámolóját a vagyonnyilatkozat előkészítéséről. Barsiné Pataky Etelka expobiztos pedig a világkiállítás előkészületei­vel kapcsolatos tudnivalókkal is­mertette meg a minisztereket, akik egyik témakörben sem hoztak hatá­rozatot. Ezért várható, hogy mind­két kérdés ismét napirendre kerül. A kormány jóváhagyta a Ma­gyarország és Szlovénia közötti me­netrendszerű légi járatokról szóló megállapodást, amelynek értelmé­ben már holnap megindulhat a lé­giforgalom a két ország között. J. SZABÓ József Menekültek kálváriája­­ Az elmúlt 24 órában 54 horvát és 46 bosnyák menekült tért vissza az egykori Jugoszlávia területére. A bosnyákok (25 gyermek és 21 nő) csütörtök délután hagyták el a na­gyatádi menekülttábort, majd busszal a drávaszabolcsi határátke­lőhelyig utaztak, s ott gyalog men­tek át a horvát oldalra. Onnan azonban visszaküldték őket Ma­gyarországra. Ezután ismét vissza­tértek a menekülttáborba. Kálváriá­juk nem fejeződött be. Rövidesen értesítés jött a határról, hogy a hor­vát oldalon egy vöröskeresztes gép­kocsi várja őket. A bosnyák mene­kültek pénteken nulla óra húsz perckor elhagyták Magyarország területét. (AP telefotó) Szerdán éjféltájban a New York-i Kennedy légikikötőben felszállás előtt kigyulladt a kifutópályán a TWA légitársaság utasgépe. Szerencsére a 280 utasnak és a legénységnek sikerült elhagynia a gépet, csak 51-en szenvedtek könnyebb sérülést. A képen: Ami a gépből maradt Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Korlátozott hadművelet A Nyugat-európai Unió kész beavatkozni, de csak a BT jóváhagyásával (Folytatás az 1. oldalról) Az Adriai-tenger nemzetközi vi­zein cirkál a NATO földközi-tenge­ri flottájának egy része, a WEU né­hány hadihajója, az amerikai 6. flot­tához tartozó két repülőgép-anya­hajó összesen 9000 tengerészgyalo­gossal a fedélzetén. MACKENZIE: BONYOLULT BEAVATKOZNI A boszniai katonai intervenció a végsőkig szövevényes hadművelet lenne a terep és az ott folyó háború miatt, jelentette ki Lewis MacKen­­zie kanadai tábornok, az ENSZ bé­kefenntartó erőinek parancsnoka Szarajevóban a BBC-nek adott nyi­latkozatában. A tábornok hangsúlyozta, hogy az UNPROFOR erői nincsenek fel­készítve katonai beavatkozásra, s különben is békefenntartó erők nem alkalmasak hadműveletre. Hozzáfűzte, ha valaki interveniál, akkor támogatnia kell az egyik vagy a másik felet. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítései révén tárgya­lóasztalhoz ülnek a hadban álló fe­lek, s véget vetnek az összecsapá­soknak. MacKenzie úgy ítélte meg, azon is el kell gondolkodni, mi történne az intervenciós erők távozása után, ha nem érnének el politikai megol­dást? Mivel rendkívül nagyfokú a gyűlölködés Boszniában, szerinte ismét föllángolnának a harcok. EVAKUÁLJÁK A KÜLFÖLDIEKET SZARAJEVÓBÓL Az ENSZ titokban arra készül, hogy evakuálja a Szarajevóban élő mintegy 220 külföldit, jelentette a Reuter egy magát megnevezni nem óhajtó ENSZ-tisztségviselő nyilatko­zatára hivatkozva. E tisztségviselő szerint az evakuálás nem tartozik az ENSZ hatáskörébe, ám nehezen utasíthatja vissza e felkérést. A kül­földi nagykövetségek kérték, hogy az evakuálást koordinálják a helyi szervekkel. Jordánia kész befogadni a közel-keletieket, Németország pe­dig az európaiakat. A boszniai külügyminisztérium forrásai szerint elvben már megálla­podtak, s a külföldiek elszállítása a jövő hét elején várható. KÍNA ELLENZI A JSZK KIZÁRÁSÁT Kína ellenzi Jugoszlávia kizárá­sát az ENSZ-ből. A három nappal ezelőtt a Közgyűlésben folytatott ál­talános vitában Peking képviselője úgy ítélte meg, káros a válságban részt vevő bármelyik fél elszigetelé­se. Reményének adott hangot, hogy megfelelő módon oldják meg a Jugoszlávia iránti eltérő viszonyu­lást. Az általános vitában az Egyesült Államok és még néhány ország an­nak a nézetének adott hangot, hogy a JSZK nem lehet a volt Jugoszlávia jogutódja, s nem foglalhatja el a he­lyét az ENSZ-ben és más nemzetkö­zi szervezetben. Kína szerint olyan határozatot kell hozni, amely előse­gíti a feszültség csillapítását a tér­ségben, a politikai megoldást, s a tárgyalások megkezdését, s bárme­lyik fél elszigetelése gátolná e folya­matot. A POLITIKÁN A SOR Elérkezett az ideje, hogy átfogó akciót indítsanak a jugoszláv viszály politikai megoldására, közölte Moszkva hivatalosan Londonnal, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet szervezőjével. Moszkva nézetét Szergej Jasztre­­zsembszkij, a külügyminisztérium szóvivője ismertette tegnapi sajtóér­tekezletén. Közlése szerint Moszkva álláspontjáról Vitalij Csurkin kül­ügyminiszter-helyettes tájékoztatta Londont. Nagy-Britannia augusz­tus második felére tervezi a Jugo­­szlávia-értekezletet. A szóvivő adós maradt a válasz­­szal, vajon Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnök a nemrégiben folytatott telefonbeszél­getésen kitért-e az esetleges katonai beavatkozásra. Nem közölt semmi­lyen más részletet e telefonbeszélge­tésről. Jelcin kabinetirodája a két elnök megbeszéléséről azt jelentette, hogy a nemzetközi közösségnek Irak és Jugoszlávia lépéseiről nem a sza­vak, hanem a tettek alapján kell ítélkeznie. Néhány nap elteltével nem adtak magyarázatot, hogy ez konkrétan mit jelent. A külügyminisztérium szóvivő­je ismételten sajnálatának adott hangot amiatt, hogy nyilvánosság­ra hozták James Baker amerikai államtitkár és Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter üzenetvál­tását, amelyben Baker javasolta Kozirjevnek, milyen politikát kép­viseljen Szerbiával szemben. A szó­vivő szerint az orosz kormány és parlament néhány része semmibe veszi az államtitkot, s ki kell vizsgál­ni, ki szivárogtatta ki az előbbi ál­lamtitkot. A VATIKÁN A MENEKÜLTEK BEFOGADÁSÁÉRT Az összes európai országhoz in­tézett tegnapi üzenetében a Vati­kán kérte, hogy fogadják be a bosz­niai menekülteket. A Szentszék képviselője szerint nem szabad kor­látozni a befogadandó menekültek számát. Római körök ezt azoknak az országoknak a bírálataként értel­mezték, amelyek elhanyagolható számú hontalant fogadtak be. PÁRIZS VÉDŐÖVEZETET LÉTESÍTENE A francia külügyminisztérium tegnap közölte, hogy síkraszáll vé­dőövezet létesítéséért, ahol a volt jugoszláviai menekültek élnének. Párizs szerint ugyanis széttelepíté­­sükkel eltépnék nemzeti gyökerei­ket, s ez nem segítené elő a megol­dást. A külügyminisztérium szóvivője szerint mindent meg kell tenni, hogy a jugoszlávok szülőföldjükön maradjanak, függetlenül attól, hogy ott mi történik. E célból Fran­ciaország megelőző akciót javasol, amelynek keretében létrehoznák a védőövezeteket Bosznia olyan ré­szein, amelyekre nem terjedt ki a háború. Francia álláspont szerint, ha a menekülteket szülőföldjüktől többszáz kilométerre szállítják, ak­kor ezzel elismerik az etnikai tiszto­­atás politikáját. Roland Dumas ülügyminiszter javasolta, hogy a Jugoszlávia-értekezlet Londonban e kérdést a legfontosabbak között tár­gyalja meg. A francia javaslat tehát eltér a német indítványtól, mely szerint az Európai Közösség szintjén határoz­zák meg, hogy egy-egy tagország hány hontalant fogad be. Németor­szág már otthont adott mintegy 200 000 menekültnek, s egyre erő­teljesebben bírálja szövetségeseit tétlenségük miatt. A francia külügyminisztérium szóvivője éles hangnemben reagált e bírálatra, szerinte senki sem lec­kéztetheti meg Párizst, mivel Fran­ciaország már 20 000 menekültet befogadott Jugoszláviából, s nem zárta le a határt előttük. GENF: - Svájc hajlandó befo­gadni újabb 5000-10 000 jugoszlá­viai menekültet, közölte a kormány magas rangú tisztségviselője. Sze­rinte Nyugat-Európa nagyfokú szo­lidaritásról tett tanúbizonyságot a menekültkérdésben. OTTAWA.­­ A kanadai beván­dorlási minisztérium bejelentette, hogy a volt Jugoszlávia területéről befogad 26 000 menekültet. Közü­lük már 15 000 ott tartózkodik ide­iglenes engedéllyel. További tízezer olyan menekült kap letelepedési engedélyt, akiknek családtagjai Ka­nadában élnek. Kanada bevándor­lásügyi minisztere szerint a cél a családok egyesítése. A kormány Zágrábban ideiglenes irodát nyitott, hogy felgyorsítsa az adminisztratív formaságok elintézését. GORBACSOV A CSENDŐRSZEREP ELLEN A volt Szovjetunió utolsó elnö­ke, Mihail Gorbacsov görög televí­ziónak adott nyilatkozatában sík­­raszállt a volt Jugoszlávia válságá­nak politikai megoldásáért, hely­telenítette, hogy bárki is csendőr­szerepre vállalkozzon. A hazájá­ban, Európában és a Balkánon ki­bontakozott folyamatokat rendkí­vül szövevényeseknek és mélyek­nek ítélte meg. Felelevenítette ko­rábbi javaslatát, hogy alakítsanak európai biztonsági tanácsot, amely a válsággócokkal foglalkozna. Úgy fogalmazott ugyanis, hogy a távoli New Yorkból nehezen vonhatják irányításuk alá e folyamatokat, s az európaiak jobban tudják, mit kell tenniük. (A­ telefotón Bosanski Noviból és Kostajnicából elűzött muzulmán menekültek a németországi Hanauban Cáfol a jugoszláv ENSZ-misszió Az állandó genfi jugoszláv ENSZ- misszió tegnap felhívta a figyelmet, hogy néhány küldöttség visszaélt a háborús összecsapások áldozatainak megsegélye­­zéséről folytatott szerdai nemzetközi ér­tekezlet szónoki emelvényével, s jugo­­szlávellenes propagandára használta fel. A közlemény szerint több küldöttség nyilatkozata eltért az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztosságának elképzelésétől, e delegációk elpolitizálták a kérdést, vo­natkozik ez Bosznia-Hercegovina, Né­metország, Ausztria, Egyiptom és Pa­kisztán képviselőinek felszólalására. A jugoszláv ENSZ-misszió pontatlan­nak, hazugságnak nevezi azt, hogy Szer­biában és Crna Gorában táborokban tartják fogva a muzulmánokat. Ezt Bosz­nia-Hercegovina kormányának alelnöke állította az értekezleten. (Tanjug) „A szankciók nem segítenek” Ejup Ganić sajtóértekezlete Bonnban Ejup Ganic, Bosznia-Hercegovina El­nökségének tagja tegnap Bonnban kijelen­tette, hogy köztársaságát törölni fogják a térképről, mielőtt még a Szerbiával szem­beni szankcók meghozzák eredményüket. Sajtóértekezletén Ganic annak ve­szélyére is figyelmeztetett, hogy a tél beálltáig Európának újabb egymillió menekülttel kell majd számolnia a há­ború dúlta Bosznia-Hercegovinából. A szarajevói tisztségviselő csaló­dott az eddigi mechanizmusokban, az ENSZ-ben, az Európai Közösség­ben és az EBEÉ-ben, és felszólította a világot, hogy tegyen többet a me­nekültek megsegítéséért és segítsen köztársaságának a szerb agresszió el­leni védelemben. Külön kiemelte, hogy fegyverre van szükségük. (Tan­jug)

Next