Magyar Szó, 1992. augusztus (49. évfolyam, 209-239. szám)
1992-08-01 / 209. szám
1992. augusztus 1., szombat „Szükséges lehet egy katonai intervenció” Paddy Ashdown brit szabaddemokrata pártvezető nyilatkozata boszniai és horvátországi útja előtt Paddy Ashdown brit szabaddemokrata pártvezető Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba készül. Tegnap, közvetlenül indulás előtt kijelentette, hogy „a volt Jugoszlávia területén szükséges lehet egy korlátozott katonai intervenció, ha minden békefáradozás kudarcba fúl”. Lord Carrington maximális erőfeszítései ellenére a volt Jugoszlávia kérdését nem lehet megoldani, amíg nem találnak módot a háború befejezésére - hangsúlyozta Ashdown. A szabaddemokrata pártvezető az Európai Közösség és a brit kormány kemény bírálatairól híres. Ezúttal azt rója fel nekik, hogy nem tettek eleget a volt Jugoszlávia válságának, elsősorban a menekültek kérdésének rendezése érdekében. Paddy Ashdown tegnap is megismételte, hogy Nagy-Britanniának sokkal többet kellene tennie, beleértve a bosznia-hercegovinai menekültek számára létesítendő biztonsági zónák létrehozását is. Szerinte az ilyen különleges biztonsági övezetekben az ENSZ fennhatósága alatt védelmet lehetne szavatolni sok menekültnek. Ashdown kijelentette még, hogy azért utazik Bosznia-Hercegovinába és Horvátországba, mert a helyszínen akarja látni, mit lehet tenni az erőszak további elharapódzása ellen. (UPI) Légi járat Magyarország és Szlovénia között Kormányszóvivői tájékoztató (Tudósítónktól) Budapest, július 31. A magyar kormány feladatkeretet fogadott el a tartósan és ideiglenesen állami tulajdonban levő vagyon hasznosításáról, értékesítéséről, közölte mai kormányszóvivői tájékoztatóján László Balázs. A kormányszóvivő elmondta, a testület legutóbbi ülésén pontosan meghatározta a tartós állami vagyon, valamint az állami közfeladatot ellátó alapítványi formában működő vagyon fogalomkörét. Ugyanakor megvalósítandó célként jelölte meg az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság szervezetének, az Állami Vagyonügynökség működési szabályainak a megfogalmazását, s a privatizációs törvények, illetve vagyonolitikai irányelvek közötti összang megteremtését. László Balázs kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy a kabinet módosította a levéltári anyagok védelmét biztosító korábbi rendeletet is. A rendelet legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi állampárt irataihoz, amelyek a tagnyilvántartások kivételével állami tulajdont képeznek, csak a művelődésügyi miniszter engedélyével lehet hozzáférni. Napirendre került a munkavédelmi helyzet is. A beszámolókból kitűnt, hogy tavaly jelentősen csökkent a munkahelyi balesetek száma. Ennek ellenére kedvezőtlen tendenciák is megfigyelhetők a munkavédelemben. A fenyegető munkanélküliségben a vállalkozók olyan munkát is elvállalnak, amelyhez sok esetben hiányzik a megfelelő szakképesítésük, gyakran semmibe veszik az alapvető biztonsági előírásokat is. Az Országos Munkavédelmi Felügyelőség helyzetét megtárgyalva a kabinet úgy döntött, hogy a jövő évi költségvetés megvitatásakor több pénzt fog javasolni a szóban forgó intézmény finanszírozására. A közalkalmazottak jogállását szabályozó törvényben meghatározott magasabb jövedelmet biztosító bérezési-előmeneteli rendszer teljes körű bevezetésére sem 1993-ban, sem 1994-ben nem lehet számítani. Az állami költségvetés helyzete ezt nem teszi lehetővé, jelentette ki a szóvivői tájékoztatón Naszvady György pénzügyminisztériumi helyettes, államtitkár. Utalt arra is, hogy a magyar parlament ezt a tényt tartva szem előtt fogadta el a fent említett törvényt, s határozta meg az új bérrendszer fokozatos bevezetésének módját. László Balázs az újságírókat arról is tájékoztatta, hogy a kormányülésen jelenlevők meghallgatták a pénzügyminiszter beszámolóját a vagyonnyilatkozat előkészítéséről. Barsiné Pataky Etelka expobiztos pedig a világkiállítás előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókkal ismertette meg a minisztereket, akik egyik témakörben sem hoztak határozatot. Ezért várható, hogy mindkét kérdés ismét napirendre kerül. A kormány jóváhagyta a Magyarország és Szlovénia közötti menetrendszerű légi járatokról szóló megállapodást, amelynek értelmében már holnap megindulhat a légiforgalom a két ország között. J. SZABÓ József Menekültek kálváriája Az elmúlt 24 órában 54 horvát és 46 bosnyák menekült tért vissza az egykori Jugoszlávia területére. A bosnyákok (25 gyermek és 21 nő) csütörtök délután hagyták el a nagyatádi menekülttábort, majd busszal a drávaszabolcsi határátkelőhelyig utaztak, s ott gyalog mentek át a horvát oldalra. Onnan azonban visszaküldték őket Magyarországra. Ezután ismét visszatértek a menekülttáborba. Kálváriájuk nem fejeződött be. Rövidesen értesítés jött a határról, hogy a horvát oldalon egy vöröskeresztes gépkocsi várja őket. A bosnyák menekültek pénteken nulla óra húsz perckor elhagyták Magyarország területét. (AP telefotó) Szerdán éjféltájban a New York-i Kennedy légikikötőben felszállás előtt kigyulladt a kifutópályán a TWA légitársaság utasgépe. Szerencsére a 280 utasnak és a legénységnek sikerült elhagynia a gépet, csak 51-en szenvedtek könnyebb sérülést. A képen: Ami a gépből maradt Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Korlátozott hadművelet A Nyugat-európai Unió kész beavatkozni, de csak a BT jóváhagyásával (Folytatás az 1. oldalról) Az Adriai-tenger nemzetközi vizein cirkál a NATO földközi-tengeri flottájának egy része, a WEU néhány hadihajója, az amerikai 6. flottához tartozó két repülőgép-anyahajó összesen 9000 tengerészgyalogossal a fedélzetén. MACKENZIE: BONYOLULT BEAVATKOZNI A boszniai katonai intervenció a végsőkig szövevényes hadművelet lenne a terep és az ott folyó háború miatt, jelentette ki Lewis MacKenzie kanadai tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek parancsnoka Szarajevóban a BBC-nek adott nyilatkozatában. A tábornok hangsúlyozta, hogy az UNPROFOR erői nincsenek felkészítve katonai beavatkozásra, s különben is békefenntartó erők nem alkalmasak hadműveletre. Hozzáfűzte, ha valaki interveniál, akkor támogatnia kell az egyik vagy a másik felet. Meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség erőfeszítései révén tárgyalóasztalhoz ülnek a hadban álló felek, s véget vetnek az összecsapásoknak. MacKenzie úgy ítélte meg, azon is el kell gondolkodni, mi történne az intervenciós erők távozása után, ha nem érnének el politikai megoldást? Mivel rendkívül nagyfokú a gyűlölködés Boszniában, szerinte ismét föllángolnának a harcok. EVAKUÁLJÁK A KÜLFÖLDIEKET SZARAJEVÓBÓL Az ENSZ titokban arra készül, hogy evakuálja a Szarajevóban élő mintegy 220 külföldit, jelentette a Reuter egy magát megnevezni nem óhajtó ENSZ-tisztségviselő nyilatkozatára hivatkozva. E tisztségviselő szerint az evakuálás nem tartozik az ENSZ hatáskörébe, ám nehezen utasíthatja vissza e felkérést. A külföldi nagykövetségek kérték, hogy az evakuálást koordinálják a helyi szervekkel. Jordánia kész befogadni a közel-keletieket, Németország pedig az európaiakat. A boszniai külügyminisztérium forrásai szerint elvben már megállapodtak, s a külföldiek elszállítása a jövő hét elején várható. KÍNA ELLENZI A JSZK KIZÁRÁSÁT Kína ellenzi Jugoszlávia kizárását az ENSZ-ből. A három nappal ezelőtt a Közgyűlésben folytatott általános vitában Peking képviselője úgy ítélte meg, káros a válságban részt vevő bármelyik fél elszigetelése. Reményének adott hangot, hogy megfelelő módon oldják meg a Jugoszlávia iránti eltérő viszonyulást. Az általános vitában az Egyesült Államok és még néhány ország annak a nézetének adott hangot, hogy a JSZK nem lehet a volt Jugoszlávia jogutódja, s nem foglalhatja el a helyét az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetben. Kína szerint olyan határozatot kell hozni, amely elősegíti a feszültség csillapítását a térségben, a politikai megoldást, s a tárgyalások megkezdését, s bármelyik fél elszigetelése gátolná e folyamatot. A POLITIKÁN A SOR Elérkezett az ideje, hogy átfogó akciót indítsanak a jugoszláv viszály politikai megoldására, közölte Moszkva hivatalosan Londonnal, a nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet szervezőjével. Moszkva nézetét Szergej Jasztrezsembszkij, a külügyminisztérium szóvivője ismertette tegnapi sajtóértekezletén. Közlése szerint Moszkva álláspontjáról Vitalij Csurkin külügyminiszter-helyettes tájékoztatta Londont. Nagy-Britannia augusztus második felére tervezi a Jugoszlávia-értekezletet. A szóvivő adós maradt a válaszszal, vajon Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnök a nemrégiben folytatott telefonbeszélgetésen kitért-e az esetleges katonai beavatkozásra. Nem közölt semmilyen más részletet e telefonbeszélgetésről. Jelcin kabinetirodája a két elnök megbeszéléséről azt jelentette, hogy a nemzetközi közösségnek Irak és Jugoszlávia lépéseiről nem a szavak, hanem a tettek alapján kell ítélkeznie. Néhány nap elteltével nem adtak magyarázatot, hogy ez konkrétan mit jelent. A külügyminisztérium szóvivője ismételten sajnálatának adott hangot amiatt, hogy nyilvánosságra hozták James Baker amerikai államtitkár és Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter üzenetváltását, amelyben Baker javasolta Kozirjevnek, milyen politikát képviseljen Szerbiával szemben. A szóvivő szerint az orosz kormány és parlament néhány része semmibe veszi az államtitkot, s ki kell vizsgálni, ki szivárogtatta ki az előbbi államtitkot. A VATIKÁN A MENEKÜLTEK BEFOGADÁSÁÉRT Az összes európai országhoz intézett tegnapi üzenetében a Vatikán kérte, hogy fogadják be a boszniai menekülteket. A Szentszék képviselője szerint nem szabad korlátozni a befogadandó menekültek számát. Római körök ezt azoknak az országoknak a bírálataként értelmezték, amelyek elhanyagolható számú hontalant fogadtak be. PÁRIZS VÉDŐÖVEZETET LÉTESÍTENE A francia külügyminisztérium tegnap közölte, hogy síkraszáll védőövezet létesítéséért, ahol a volt jugoszláviai menekültek élnének. Párizs szerint ugyanis széttelepítésükkel eltépnék nemzeti gyökereiket, s ez nem segítené elő a megoldást. A külügyminisztérium szóvivője szerint mindent meg kell tenni, hogy a jugoszlávok szülőföldjükön maradjanak, függetlenül attól, hogy ott mi történik. E célból Franciaország megelőző akciót javasol, amelynek keretében létrehoznák a védőövezeteket Bosznia olyan részein, amelyekre nem terjedt ki a háború. Francia álláspont szerint, ha a menekülteket szülőföldjüktől többszáz kilométerre szállítják, akkor ezzel elismerik az etnikai tisztoatás politikáját. Roland Dumas ülügyminiszter javasolta, hogy a Jugoszlávia-értekezlet Londonban e kérdést a legfontosabbak között tárgyalja meg. A francia javaslat tehát eltér a német indítványtól, mely szerint az Európai Közösség szintjén határozzák meg, hogy egy-egy tagország hány hontalant fogad be. Németország már otthont adott mintegy 200 000 menekültnek, s egyre erőteljesebben bírálja szövetségeseit tétlenségük miatt. A francia külügyminisztérium szóvivője éles hangnemben reagált e bírálatra, szerinte senki sem leckéztetheti meg Párizst, mivel Franciaország már 20 000 menekültet befogadott Jugoszláviából, s nem zárta le a határt előttük. GENF: - Svájc hajlandó befogadni újabb 5000-10 000 jugoszláviai menekültet, közölte a kormány magas rangú tisztségviselője. Szerinte Nyugat-Európa nagyfokú szolidaritásról tett tanúbizonyságot a menekültkérdésben. OTTAWA. A kanadai bevándorlási minisztérium bejelentette, hogy a volt Jugoszlávia területéről befogad 26 000 menekültet. Közülük már 15 000 ott tartózkodik ideiglenes engedéllyel. További tízezer olyan menekült kap letelepedési engedélyt, akiknek családtagjai Kanadában élnek. Kanada bevándorlásügyi minisztere szerint a cél a családok egyesítése. A kormány Zágrábban ideiglenes irodát nyitott, hogy felgyorsítsa az adminisztratív formaságok elintézését. GORBACSOV A CSENDŐRSZEREP ELLEN A volt Szovjetunió utolsó elnöke, Mihail Gorbacsov görög televíziónak adott nyilatkozatában síkraszállt a volt Jugoszlávia válságának politikai megoldásáért, helytelenítette, hogy bárki is csendőrszerepre vállalkozzon. A hazájában, Európában és a Balkánon kibontakozott folyamatokat rendkívül szövevényeseknek és mélyeknek ítélte meg. Felelevenítette korábbi javaslatát, hogy alakítsanak európai biztonsági tanácsot, amely a válsággócokkal foglalkozna. Úgy fogalmazott ugyanis, hogy a távoli New Yorkból nehezen vonhatják irányításuk alá e folyamatokat, s az európaiak jobban tudják, mit kell tenniük. (A telefotón Bosanski Noviból és Kostajnicából elűzött muzulmán menekültek a németországi Hanauban Cáfol a jugoszláv ENSZ-misszió Az állandó genfi jugoszláv ENSZ- misszió tegnap felhívta a figyelmet, hogy néhány küldöttség visszaélt a háborús összecsapások áldozatainak megsegélyezéséről folytatott szerdai nemzetközi értekezlet szónoki emelvényével, s jugoszlávellenes propagandára használta fel. A közlemény szerint több küldöttség nyilatkozata eltért az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának elképzelésétől, e delegációk elpolitizálták a kérdést, vonatkozik ez Bosznia-Hercegovina, Németország, Ausztria, Egyiptom és Pakisztán képviselőinek felszólalására. A jugoszláv ENSZ-misszió pontatlannak, hazugságnak nevezi azt, hogy Szerbiában és Crna Gorában táborokban tartják fogva a muzulmánokat. Ezt Bosznia-Hercegovina kormányának alelnöke állította az értekezleten. (Tanjug) „A szankciók nem segítenek” Ejup Ganić sajtóértekezlete Bonnban Ejup Ganic, Bosznia-Hercegovina Elnökségének tagja tegnap Bonnban kijelentette, hogy köztársaságát törölni fogják a térképről, mielőtt még a Szerbiával szembeni szankcók meghozzák eredményüket. Sajtóértekezletén Ganic annak veszélyére is figyelmeztetett, hogy a tél beálltáig Európának újabb egymillió menekülttel kell majd számolnia a háború dúlta Bosznia-Hercegovinából. A szarajevói tisztségviselő csalódott az eddigi mechanizmusokban, az ENSZ-ben, az Európai Közösségben és az EBEÉ-ben, és felszólította a világot, hogy tegyen többet a menekültek megsegítéséért és segítsen köztársaságának a szerb agresszió elleni védelemben. Külön kiemelte, hogy fegyverre van szükségük. (Tanjug)