Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)

1992-10-01 / 270. szám

Elpazarolt remény Hogy mennyire nem könnyű a totalitarizmus évei alatt a tűzzel­­vassal tudatokba kényszerített mentalitást megváltoztatni, azt Románia már az 1990. májusi vá­lasztásokon is bebizonyította. Az­óta azonban egyre növekedett az országban és külföldön annak re­ménye, hogy a gazdasági helyzet rohamos romlásának ténye az idén szeptemberben, a parlamenti és el­nökválasztások alkalmával, válto­zást fog eredményezni. Ha a legde­rűlátóbbak egyébre nem is számí­tottak, de arra igen, hogy ismerve az ország katasztrofális helyzetét, Románia népe nemcsak kíváncsi­ságból is, ez alkalommal a demok­ratikus erők mellett voksol. S bár a demokrácia és a kommunizmus­sal való szakítás hívei szinte kivé­tel nélkül összefogtak, s annak el­lenére, hogy az életszínvonal tekin­tetében áhított Amerika nyíltan és világosan ezen erőket támogatta, a románok nagy többsége a vissza­rendeződésre szavazott. Most is. Még nem ismeretesek a végleges eredmények, de a szavazatok több mint kilencven százalékának meg­­számolása után tisztán körvonala­zódik az egyetlen kormányalakítá­si lehetőség: a szélsőjobb- és a szél­sőbaloldal összefogása. Az állam­fői széket mindenáron megtartani akaró Ion Iliescu a leadott szava­zatoknak csaknem a felét tudhatja magáénak. Bár kampánya során semmit sem ígért, viszont a legal­jasabb eszközöket is igénybe vette, hogy legfőbb ellenfelét, a Demok­ratikus Konvenció elnökjelöltjét, Emil Constantinescut lejárassa. Constantinescura Erdélyben, valamint Orománia - az úgyneve­zett Regát - fejlettebb városaiban szavaztak. Országos szinten vala­mivel több mint 30 százalékos arányban. Iliescut viszont minden­képp a Kárpátokon túli falusiak választottjának tekinthetjük, ahol, nem ritka esetben, az általa régről megszokott 98 százalékot érte el. Gheorghe Funar, a hírhedt kolozs­vári polgármester csaknem 12 százalékos viszonylagos sikere az­zal magyarázható, hogy szélsősége­sen populista, erősen nosztalgiázó, idegengyűlölő és főleg magyar- és Magyarország-ellenes jelszavakkal Romániában még ma is lehet em­bereket megtéveszteni. A vasárnapi választások követ­keztében Románia látványos bal­­ratolódásának lehetünk tanúi. Szinte mindenki egyetért abban, hogy a parlament rövid időn belül végzetesen törékenynek bizonyul­hat. Abban is, hogy az Iliescu ve­zette volt kommunista nómenkla­túra pártja, a Funar-féle szélsősé­ges Román Nemzeti Egységpárttal, a fasiszta Nagyrománia Párttal, valamint­­a volt kommunista pár­tot rejtő Szocialista Munkapárttal fog kormányt alakítani. S a csiga­­lassúsággal beindult reformfolya­matot leállítani. Erdély magyarsága viszont is­mét bebizonyította politikai érett­ségét. Annak ellenére, hogy az RMDSZ-t súlyos belső megosztott­ság jellemzi, és egyes vezetőinek er­kölcsileg és politikailag igencsak kifogásolható a hozzáállása, az er­délyi magyarság teljes erejével szervezetének jelöltjei és a demok­ráciát óhajtó erők mellé állt. Vég­ső reményként. Az ország viszont elpazarolta a reményt. TIBORI SZABÓ Zoltán (Kolozsvár) Magyar Siv XLIX. évf., 270. (16286.) szám Újvidék, 1992. október 1csütörtök Ara 150 dinár A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA JUGOSZLÁV-HORVÁT CSÚCSTALÁLKOZÓ GENFBEN Véleménycsere a vitás kérdésekről Dobrica Ćosić és Franjo Tuđman a két ország kapcsolatait megterhelő problémákról tárgyalt Dobrica Ćosić jugoszláv államfő és Franjo Tuđman horvát elnök tegnap Genfben a Nemzetek Palotájában megbeszélést folytatott. A jugoszláv­­horvát csúcstalálkozón szóba került a két ország viszonyát terhelő problé­mák sora és a nyitott kérdések is. A megbeszéléseken jelen volt Cyrus Vance és lord Owen, a jugoszlávia­­értekezlet társelnöklei. Ők kezdemé­nyezték a csúcstalálkozót. Tegnap váratlanul Genfbe érke­zett Douglas Hurd brit külügymi­niszter is, s találkozott a Jugoszlá­­via-értekezlet társelnöklőivel. Hurd tárgyalt Cosichyal is. Értesülések szerint a tárgyaló felek egy hosszúra nyúlt közös ebé­den is részt vettek, s az eszmecsere során a jugoszláv-horvát kapcsola­tokat terhelő konkrét kérdések is szóba kerültek az általános jellegű kérdések mellett. Felvetődött Cosic elnök közelmúltban tett indítványa is, hogy a két ország alakítson egy közös bizottságot, amelynek­ tagjai a jugoszláv-horvát kapcsolatokat ter­helő kérdésekkel foglalkoznának. Ezek közül is kiemelkedő helyet foglal el a belgrád-zágrábi autóút megnyitása, a telefonhálózat helyre­­állítása, a nyugdíjkifizetések rende­zése, a menekültek ügye és a gazda­sági kapcsolatrendszer kérdése. (Folytatása a 3. oldalon) (Reuter telefotó) Franjo Tudman és Dobrica Costé kézfogása (jobbról Cyrus Vance) Knin nem hajlandó az együttműködésre A horvátok szegik meg a tűzszünetet­­ Az ENSZ-erőknek még nem sikerült elfogadható állapotokat teremteniük az ellenőrzésük alatt álló területeken - Kedvező értékelés Prevlaka demilitarizálásáról - Butrosz Gáli jelentése Az ENSZ-erőknek még nem sike­rült elfogadható állapotokat teremteni­ük az ellenőrzésük alatt álló jugoszlá­viai területeken - állapította meg But­rosz Gáli ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácsnak írt legfrissebb jelentésében. A főtitkár e helyzetért mindkét fe­let felelősnek tartja: a szerbeket, első­sorban Knint, amiért nem hajlandóak együttműködni az ENSZ-erőkkel, a horvátokat pedig azért, mert akcióik­kal és hivatalos közleményeikkel olyan légkört teremtenek, amely azt sugallja, hogy fegyverrel, nem pedig tárgyalóasztalnál akarják rendezni a dolgot. Ráadásul a tűzszüneti megál­lapodás mindez­ megsértéséért Gáli a horvátokat teszi felelőssé. A kéksisakosok helyzetét sokban ne­hezíti új félkatonai alakulatok létreho­zása, elsősorban a keleti szektorban. Gáli jelentése szerint „a belgrádi ható­ságok szembeszegülnek ezzel, de még nem sikerült odahatniuk az állapotok rendezésére”. (Folytatása a 3. oldalon) Mától drágább a kenyér és a liszt Átlag 69 százalékos az áremelés Szerbiai kormányrendelet alapján mától drágább a kenyér és a liszt. Mint Sima Man­étól, a Tartományi Malomipari Társulás Közösségének ta­nácsosától megtudtuk, a rendeletnek kedden kellett volna életbe lépnie, de csak tegnap továbbították az illetékes tartományi szervekhez, és így csak ma alkalmazhatják a pékségek. Az új árak átlag 69 százalékkal magasabbak. Az 500-as típusú lisztből sü­tött kenyér kilója 257 dinár, a 850-es típusúból készült pedig 237 dinár lesz. Az árjegyzéken feltüntették a 700-as, illetve 1100-as típusú lisztből ké­szült kenyér árát is - 243, illetve 216 dinárba kerülnek majd -, ezek azon­ban csak elvétve találhatók az egyre szegényedő pékipari választékban. A 850-es típusú liszt kilója 198, az 500-as 225, a 400-as 271 dinár mától a boltokban. N­a Panic hazatért A JSZK kormányfője eredményesnek tartja amerikai útját Milan Panic jugoszláv kormányfő többnapos egyesült államokbeli láto­gatását befejezve tegnap délután visszatért Belgrádba. Az USA-ban el­töltött egy hét alatt Panic New York­ban beszédet mondott az ENSZ Köz­gyűlésében, s találkozott a Biztonsági Tanács állandó tagjainak képviselői­vel is. Ennek ellenére a Közgyűlés mégis úgy döntött, hogy erre az évre felfüggeszti Jugoszlávia státusát a tes­tületben, és azt javasolta, hogy a JSZK kérje felvételét a világszervezetbe. Pánic amerikai látogatása nagy fi­gyelmet keltett. Ott-tartózkodásának egyik fontos mozzanata volt a Law­rence Eagleburger megbízott államtit­kárral folytatott keddi megbeszélése. A State Department első embere tá­mogatásáról biztosította Panié erőfe­szítéseit és úgy nyilatkozott, hogy az USA támogatni fogja Jugoszlávia kő­­olajimportálási kérelmét. Tekintettel a körülményekre, el­mondhatom, hogy látogatásom hihe­tetlenül sikeres volt, jelentette ki újság­íróknak tegnap Pálné, miután megér­kezett a belgrádi repülőtérre. Véle­ménye szerint a legjobb hír, amellyel szolgálhat, hogy még idejében, a tél beállta előtt, sor kerül a fűtőanyag-im­portra vonatkozó indítvány elfogadá­sára. Úgy gondolom, hogy reális alap­ja van annak, hogy ezt a javaslatunkat elfogadják, mondta Pálné. Utazásának sikerességét magyaráz­­va utalt arra, hogy sok küzdelem után Jugoszlávia továbbra is megmaradha­tott az ENSZ tagja. Ezt Pánic azzal in­dokolta, hogy a világszervezet meg­változtatta a JSZK-ról alkotott vélemé­nyét. Szerinte sikerként könyvelhető el az is, hogy az USA a korábbi éles han­gú bírálatoktól eltérően most már edvező hangnemben szól Jugoszlá­viáról. Ugyanez mondható el az Euró­pai Közösségről és Nagy-Britanniáról is, akárcsak Butrosz Gáli ENSZ-főtit­­kárról, szögezte le Pánié. „Rakočevič elsikkasztott harminc szavazatot!” A Szociáldemokrata Párt sajtóértekezletén nyíltan csalással vádolták a szerb parlament elnökét, s egyúttal figyelmeztettek: ha a referendum esetleges sikertelensége miatt elmaradnak az előrehozott választások, akkor a várható belső összetűzések és szociális zavargások miatt a bolsevik hatalmi struktúrának nem lesz más kiútja, mint kihirdetni a rendkívüli állapotot (Állandó fővárosi tudósítónktól) . Belgrádban immár nyíltan is beszél­nek arról a botrányról, ami egy hete lázban tartotta a főváros közvélemé­nyét! Az említett botrányról (nevezete­sen azon állításról, miszerint Aleksan­­dar Rakojevic, a szerb parlament elnö­ke meghamisította az alkotmánymódo­sítás kapcsán lezajlott szavazás eredmé­nyét, hogy „keresztülvigye” pártja aka­rtát) azonban a vidék eddig nem érte­sülhetett, mert lapunkkal ellentétben a szerb nyelvű tájékoztatási eszközök „agyonhallgatták” a hírt. Tegnap aztán a botrány végleg ország-világ nyilvá­nossága elé került, amikor a Szociálde­mokrata Párt sajtóértekezletén Dragos­­lav Petrovic kijelentette:­­ Aleksandar Bakocevic a múlt csütörtökön személyesen „sikkasztott el” harminc szavazatot! A parlament utolsó padjában ültem és egy kollé­gámmal együtt jól láttuk, amikor a parlament jobb oldali padsorának sza­vazatait számláló kisasszony 89, a bal oldali padsorét számláló pedig 53 sza­vazatot számlált meg és írt fel egy cé­dulára, amit aztán átadott a parla­ment elnökének. Ez ugyebár összesen 142 szavazat, Rakocevic mégis 172-t olvasott fel, mert az alkotmánymódo­sítási indítvány elfogadásához kéthar­mados többségre, azaz minimum 167 szavazatra volt szükség. Ha akkor nincs ez a hallatlan szavazatrablás (amire egyébként nem ez az első pél­da ebben a parlamentben!), a dolgok menete egész más irányt vélt volna: nem lett volna szükség az újabb csalá­sokra és a parlament „megerőszakolá­sára”, hogy a döntőképes testületet kétszer is megakadályozzák a döntés­­hozatalban, mindaddig, amíg elegen­dőnek tűnő számú szocialista szavazót nem terelnek össze. (Folytatása az 5. oldalon) Szemtől szemben a menekültekkel Mi történt Tenjski Antunovacnál - Munkatársunk a helyszínen Tegnap délben farkasszemet néztek az Eszékről elindult mene­kültek és az UNPROFOR kéksisa­kos katonái, valamint a szerb auto­nóm körzet milicistái Brijest és Tenjski Antunovac között, alig 4 km­-re Eszéktől. Annak ellenére ugyanis, hogy az UNPROFOR nem tartotta elérkezettnek az időt a ba­ranyai és szlavóniai menekültek ha­zatérésére, Eszékről és Horvátor­szág más részeiből mintegy száz embercsoport megjelent az említett helyen, hogy megkísérelje a hazaté­rést. (Folytatása az 5. oldalon) Borús, hűvös idő Időjárás-jelentésünk all. oldalon

Next