Magyar Szó, 1992. október (49. évfolyam, 270-300. szám)
1992-10-01 / 270. szám
Elpazarolt remény Hogy mennyire nem könnyű a totalitarizmus évei alatt a tűzzelvassal tudatokba kényszerített mentalitást megváltoztatni, azt Románia már az 1990. májusi választásokon is bebizonyította. Azóta azonban egyre növekedett az országban és külföldön annak reménye, hogy a gazdasági helyzet rohamos romlásának ténye az idén szeptemberben, a parlamenti és elnökválasztások alkalmával, változást fog eredményezni. Ha a legderűlátóbbak egyébre nem is számítottak, de arra igen, hogy ismerve az ország katasztrofális helyzetét, Románia népe nemcsak kíváncsiságból is, ez alkalommal a demokratikus erők mellett voksol. S bár a demokrácia és a kommunizmussal való szakítás hívei szinte kivétel nélkül összefogtak, s annak ellenére, hogy az életszínvonal tekintetében áhított Amerika nyíltan és világosan ezen erőket támogatta, a románok nagy többsége a visszarendeződésre szavazott. Most is. Még nem ismeretesek a végleges eredmények, de a szavazatok több mint kilencven százalékának megszámolása után tisztán körvonalazódik az egyetlen kormányalakítási lehetőség: a szélsőjobb- és a szélsőbaloldal összefogása. Az államfői széket mindenáron megtartani akaró Ion Iliescu a leadott szavazatoknak csaknem a felét tudhatja magáénak. Bár kampánya során semmit sem ígért, viszont a legaljasabb eszközöket is igénybe vette, hogy legfőbb ellenfelét, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltjét, Emil Constantinescut lejárassa. Constantinescura Erdélyben, valamint Orománia - az úgynevezett Regát - fejlettebb városaiban szavaztak. Országos szinten valamivel több mint 30 százalékos arányban. Iliescut viszont mindenképp a Kárpátokon túli falusiak választottjának tekinthetjük, ahol, nem ritka esetben, az általa régről megszokott 98 százalékot érte el. Gheorghe Funar, a hírhedt kolozsvári polgármester csaknem 12 százalékos viszonylagos sikere azzal magyarázható, hogy szélsőségesen populista, erősen nosztalgiázó, idegengyűlölő és főleg magyar- és Magyarország-ellenes jelszavakkal Romániában még ma is lehet embereket megtéveszteni. A vasárnapi választások következtében Románia látványos balratolódásának lehetünk tanúi. Szinte mindenki egyetért abban, hogy a parlament rövid időn belül végzetesen törékenynek bizonyulhat. Abban is, hogy az Iliescu vezette volt kommunista nómenklatúra pártja, a Funar-féle szélsőséges Román Nemzeti Egységpárttal, a fasiszta Nagyrománia Párttal, valaminta volt kommunista pártot rejtő Szocialista Munkapárttal fog kormányt alakítani. S a csigalassúsággal beindult reformfolyamatot leállítani. Erdély magyarsága viszont ismét bebizonyította politikai érettségét. Annak ellenére, hogy az RMDSZ-t súlyos belső megosztottság jellemzi, és egyes vezetőinek erkölcsileg és politikailag igencsak kifogásolható a hozzáállása, az erdélyi magyarság teljes erejével szervezetének jelöltjei és a demokráciát óhajtó erők mellé állt. Végső reményként. Az ország viszont elpazarolta a reményt. TIBORI SZABÓ Zoltán (Kolozsvár) Magyar Siv XLIX. évf., 270. (16286.) szám Újvidék, 1992. október 1csütörtök Ara 150 dinár A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA JUGOSZLÁV-HORVÁT CSÚCSTALÁLKOZÓ GENFBEN Véleménycsere a vitás kérdésekről Dobrica Ćosić és Franjo Tuđman a két ország kapcsolatait megterhelő problémákról tárgyalt Dobrica Ćosić jugoszláv államfő és Franjo Tuđman horvát elnök tegnap Genfben a Nemzetek Palotájában megbeszélést folytatott. A jugoszlávhorvát csúcstalálkozón szóba került a két ország viszonyát terhelő problémák sora és a nyitott kérdések is. A megbeszéléseken jelen volt Cyrus Vance és lord Owen, a jugoszláviaértekezlet társelnöklei. Ők kezdeményezték a csúcstalálkozót. Tegnap váratlanul Genfbe érkezett Douglas Hurd brit külügyminiszter is, s találkozott a Jugoszlávia-értekezlet társelnöklőivel. Hurd tárgyalt Cosichyal is. Értesülések szerint a tárgyaló felek egy hosszúra nyúlt közös ebéden is részt vettek, s az eszmecsere során a jugoszláv-horvát kapcsolatokat terhelő konkrét kérdések is szóba kerültek az általános jellegű kérdések mellett. Felvetődött Cosic elnök közelmúltban tett indítványa is, hogy a két ország alakítson egy közös bizottságot, amelynek tagjai a jugoszláv-horvát kapcsolatokat terhelő kérdésekkel foglalkoznának. Ezek közül is kiemelkedő helyet foglal el a belgrád-zágrábi autóút megnyitása, a telefonhálózat helyreállítása, a nyugdíjkifizetések rendezése, a menekültek ügye és a gazdasági kapcsolatrendszer kérdése. (Folytatása a 3. oldalon) (Reuter telefotó) Franjo Tudman és Dobrica Costé kézfogása (jobbról Cyrus Vance) Knin nem hajlandó az együttműködésre A horvátok szegik meg a tűzszünetet Az ENSZ-erőknek még nem sikerült elfogadható állapotokat teremteniük az ellenőrzésük alatt álló területeken - Kedvező értékelés Prevlaka demilitarizálásáról - Butrosz Gáli jelentése Az ENSZ-erőknek még nem sikerült elfogadható állapotokat teremteniük az ellenőrzésük alatt álló jugoszláviai területeken - állapította meg Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácsnak írt legfrissebb jelentésében. A főtitkár e helyzetért mindkét felet felelősnek tartja: a szerbeket, elsősorban Knint, amiért nem hajlandóak együttműködni az ENSZ-erőkkel, a horvátokat pedig azért, mert akcióikkal és hivatalos közleményeikkel olyan légkört teremtenek, amely azt sugallja, hogy fegyverrel, nem pedig tárgyalóasztalnál akarják rendezni a dolgot. Ráadásul a tűzszüneti megállapodás mindez megsértéséért Gáli a horvátokat teszi felelőssé. A kéksisakosok helyzetét sokban nehezíti új félkatonai alakulatok létrehozása, elsősorban a keleti szektorban. Gáli jelentése szerint „a belgrádi hatóságok szembeszegülnek ezzel, de még nem sikerült odahatniuk az állapotok rendezésére”. (Folytatása a 3. oldalon) Mától drágább a kenyér és a liszt Átlag 69 százalékos az áremelés Szerbiai kormányrendelet alapján mától drágább a kenyér és a liszt. Mint Sima Manétól, a Tartományi Malomipari Társulás Közösségének tanácsosától megtudtuk, a rendeletnek kedden kellett volna életbe lépnie, de csak tegnap továbbították az illetékes tartományi szervekhez, és így csak ma alkalmazhatják a pékségek. Az új árak átlag 69 százalékkal magasabbak. Az 500-as típusú lisztből sütött kenyér kilója 257 dinár, a 850-es típusúból készült pedig 237 dinár lesz. Az árjegyzéken feltüntették a 700-as, illetve 1100-as típusú lisztből készült kenyér árát is - 243, illetve 216 dinárba kerülnek majd -, ezek azonban csak elvétve találhatók az egyre szegényedő pékipari választékban. A 850-es típusú liszt kilója 198, az 500-as 225, a 400-as 271 dinár mától a boltokban. Na Panic hazatért A JSZK kormányfője eredményesnek tartja amerikai útját Milan Panic jugoszláv kormányfő többnapos egyesült államokbeli látogatását befejezve tegnap délután visszatért Belgrádba. Az USA-ban eltöltött egy hét alatt Panic New Yorkban beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésében, s találkozott a Biztonsági Tanács állandó tagjainak képviselőivel is. Ennek ellenére a Közgyűlés mégis úgy döntött, hogy erre az évre felfüggeszti Jugoszlávia státusát a testületben, és azt javasolta, hogy a JSZK kérje felvételét a világszervezetbe. Pánic amerikai látogatása nagy figyelmet keltett. Ott-tartózkodásának egyik fontos mozzanata volt a Lawrence Eagleburger megbízott államtitkárral folytatott keddi megbeszélése. A State Department első embere támogatásáról biztosította Panié erőfeszítéseit és úgy nyilatkozott, hogy az USA támogatni fogja Jugoszlávia kőolajimportálási kérelmét. Tekintettel a körülményekre, elmondhatom, hogy látogatásom hihetetlenül sikeres volt, jelentette ki újságíróknak tegnap Pálné, miután megérkezett a belgrádi repülőtérre. Véleménye szerint a legjobb hír, amellyel szolgálhat, hogy még idejében, a tél beállta előtt, sor kerül a fűtőanyag-importra vonatkozó indítvány elfogadására. Úgy gondolom, hogy reális alapja van annak, hogy ezt a javaslatunkat elfogadják, mondta Pálné. Utazásának sikerességét magyarázva utalt arra, hogy sok küzdelem után Jugoszlávia továbbra is megmaradhatott az ENSZ tagja. Ezt Pánic azzal indokolta, hogy a világszervezet megváltoztatta a JSZK-ról alkotott véleményét. Szerinte sikerként könyvelhető el az is, hogy az USA a korábbi éles hangú bírálatoktól eltérően most már edvező hangnemben szól Jugoszláviáról. Ugyanez mondható el az Európai Közösségről és Nagy-Britanniáról is, akárcsak Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárról, szögezte le Pánié. „Rakočevič elsikkasztott harminc szavazatot!” A Szociáldemokrata Párt sajtóértekezletén nyíltan csalással vádolták a szerb parlament elnökét, s egyúttal figyelmeztettek: ha a referendum esetleges sikertelensége miatt elmaradnak az előrehozott választások, akkor a várható belső összetűzések és szociális zavargások miatt a bolsevik hatalmi struktúrának nem lesz más kiútja, mint kihirdetni a rendkívüli állapotot (Állandó fővárosi tudósítónktól) . Belgrádban immár nyíltan is beszélnek arról a botrányról, ami egy hete lázban tartotta a főváros közvéleményét! Az említett botrányról (nevezetesen azon állításról, miszerint Aleksandar Rakojevic, a szerb parlament elnöke meghamisította az alkotmánymódosítás kapcsán lezajlott szavazás eredményét, hogy „keresztülvigye” pártja akartát) azonban a vidék eddig nem értesülhetett, mert lapunkkal ellentétben a szerb nyelvű tájékoztatási eszközök „agyonhallgatták” a hírt. Tegnap aztán a botrány végleg ország-világ nyilvánossága elé került, amikor a Szociáldemokrata Párt sajtóértekezletén Dragoslav Petrovic kijelentette: Aleksandar Bakocevic a múlt csütörtökön személyesen „sikkasztott el” harminc szavazatot! A parlament utolsó padjában ültem és egy kollégámmal együtt jól láttuk, amikor a parlament jobb oldali padsorának szavazatait számláló kisasszony 89, a bal oldali padsorét számláló pedig 53 szavazatot számlált meg és írt fel egy cédulára, amit aztán átadott a parlament elnökének. Ez ugyebár összesen 142 szavazat, Rakocevic mégis 172-t olvasott fel, mert az alkotmánymódosítási indítvány elfogadásához kétharmados többségre, azaz minimum 167 szavazatra volt szükség. Ha akkor nincs ez a hallatlan szavazatrablás (amire egyébként nem ez az első példa ebben a parlamentben!), a dolgok menete egész más irányt vélt volna: nem lett volna szükség az újabb csalásokra és a parlament „megerőszakolására”, hogy a döntőképes testületet kétszer is megakadályozzák a döntéshozatalban, mindaddig, amíg elegendőnek tűnő számú szocialista szavazót nem terelnek össze. (Folytatása az 5. oldalon) Szemtől szemben a menekültekkel Mi történt Tenjski Antunovacnál - Munkatársunk a helyszínen Tegnap délben farkasszemet néztek az Eszékről elindult menekültek és az UNPROFOR kéksisakos katonái, valamint a szerb autonóm körzet milicistái Brijest és Tenjski Antunovac között, alig 4 km-re Eszéktől. Annak ellenére ugyanis, hogy az UNPROFOR nem tartotta elérkezettnek az időt a baranyai és szlavóniai menekültek hazatérésére, Eszékről és Horvátország más részeiből mintegy száz embercsoport megjelent az említett helyen, hogy megkísérelje a hazatérést. (Folytatása az 5. oldalon) Borús, hűvös idő Időjárás-jelentésünk all. oldalon