Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)
1992-11-03 / 303. szám
1992. november 3., kedd Magyar Szó MŰVELŐDÉS 11 November 5-én lesz az idei évad első bemutató előadása az Újvidéki Színházban. Kovács Frigyes rendezőként mutatkozik be: Steinbeck Egerek és emberek című színpadi művét készíti a társulattal Lennie címmel. A próba szünetében kértük fel Szilágyi Nándort és Bakota Árpádot, a Két főszerepet tolmácsoló színészt egy rövid beszélgetésre. ■ Milyen egy színész-rendezővel dolgozni? Szilágyi: Más. A Frici sokkal több türelemmel viseltet a színész iránt, mint egy olyan rendező, aki csak rendezéssel foglalkozik. Ismeri a gondjainkat és pontosan tudja, hogy az adott pillanatban meddig tud vezetni bennünket, és mikor kell megállni. Nem forszíroz egy jelenetet, egy érzelmi szituációt, tudja, hogy mikor nem megy, és szerintem tudja, hogy mikor érkezik el az a pillanat, amikor majd tovább lehet lépni. Ez óriási pozitívum. Másrészt szerintem rettentően nehéz lehet. Nézem, néha majd kibújik a bőréből, mert előre játssza a szerepet, tudja, hogy ő hogyan csinálná, viszont azt is tudja, hogy mi ezt másként oldjuk meg. Én nagyon meg vagyok elégedve, és örülök, hogy Frigyessel dolgozhatom. Bakota: Frigyes ismeri a munka folyamatát, senkit nem hagy magára. A dolognak persze hátulütője is van: a színész-rendező mindig először a figurát próbálja megformálni, ezt próbálja belepréselni egy szituációba. Egy rendező, aki nem foglalkozik színészettel, fordítva dolgozik: először kialakítja a szituációt, es te a figurádat fogod belehelyezni ebbe a szituációba. A színész a rendező instrukcióit lassan beleépíti a szituáció követelményeibe, úgy, hogy a jellem következetes legyen. Mindkettőben van pozitívum, mindkettőben van negatívum, dehát munka nélkül sem a nzertésünket, sem a közönség tapsát nem érdemelnénk ki. ■ Valószínűleg nagyon fontos partner személye. Hogyan egészítiteki egymást? Szilágyi: Bakota és én tíz évvel ezelőtt együtt fejeztük be Pataki osztályában az akadémiát, és már akkor elég volt néha egymásra néznünk, hogy tudjuk, mire gondol a másik. Ez van most is. Bakival nagyon jó dolgozni, és azt hiszem, nagyon szépen kiegészítjük egymást. Itt én kapok többet mint Lennie, mert abszolúte George-ból kell merítenem. Lennie és George együttélése tulajdonképpen egy szimbiózis, és kettőnk egymásra találása elengedhetetlenalmoz, hogy ez a két figura megoldódjék. Bakota Frigyesnek valóban az a szerencséje, hogy Nandival 14 éve ismerjük egymást, és pontosan tudom, hogy amikor ő megmozdítja a bal karját, mit kell csinálnom, és ez jó érzés. Sokkal könnyebb a munkánk, és emellett ziccerszerep mind a kettő, nagyon jó szerepek, amelyeket nehezen lehetne elrontani. ■ Hogyan készültetek a szerepetekre? Szilágyi: Sokáig elég gyér volt a szövegtudásom, egyszerűen nem mertem otthon tanulni a szöveget, mert attól féltem, elhúzom másfelé. Szerencsére volt elég idő ahhoz, hogy itt a színpadon hármasban szülessen meg a figura. Aztán kezdett bejönni, éreztem, amikor megfogtam, helyesebben: ő fogott meg engem. Bakota: Olyan dolog ez, mint a pingponglabda: valaki feldobja, és addig gyakorolunk, amíg egy óra hosszáig le nem esik. Ekkor kész az előadás. ■ Árpád, milyen figura ez a te George-od? Az ember mindig abból indul ki, amit a rendező mond: ha nem hiszel neki, nem lehet előadást csinálni. Nekem volt egy olyan vezérmomentumom, amit a Frigyes mondott: az emberek nem tudnak egyedül élni. George és Lennie kapcsolatában benne van a szeretet, benne van a gyűlölet, és erre próbálom építeni George figuráját, hogy ne csak az legyen benne, ami meg van írva. Kettőjük kapcsolata a végletek között alakul, de nem tudnak meglenni egymás nélkül. Ezt kell kidomborítani az előadásban. ■ Nándor, eddigi alakításaid között ez a szerep mit jelent számodra? - Sokat. Ez az első szerepem, amely beletartozik abba a tízbe, amelyeket nagyon-nagyon szívesen eljátszottam volna. Amikor megtudtam, hogy rámasztották, mégis kissé megijedtem, mert tulajdonképpen nem rám van szabva ez a szerep. Lennie egy óriási termetű, erős ember, és ehhez az én alkatom nem megfelelő, de Lennie-nek nem is annyira a fizikuma a fontos, mint a lelke. Lennie nehéz szerep, mert a legtöbb előadásban hülyét csinálnak belőle, és itt tévednek. Lennie nem hülye, nem ostoba; fantasztikus érzékenysége csodálatosan kiegészíti szellemi fejletlenségét. Különben ez az első nagy szerepem pályafutásom során, és ezért hálás vagyok. FEHÉR Rózsa Ziccerben Próbaközi beszélgetés a Lennie című előadás két főszereplőjével, Szilágyi Nándorral és Bakota Árpáddal Bakota Árpád Szilágyi Nándor John Steinbeck, amerikai Nobeldíjas regényíró Egerek és emberek című munkájának színpadi változatát mutatja be az újvidéki társulat november 5-én, csütörtökön este Lennie címmel. A nagy sikerű regényt a szerző adaptálta színpadra még az ötvenes években. A zavar, amit Steinbeck a darabjával kiváltott, ma is tart. Szerencsére az újabb nemzedékek is mindig könnyen megtalálták a kulcsot a szerző egyik életművéhez, ebben látnak az alkotók esélyt arra, hogy az előadás jövőbeni szerepe nem sikkadhat el. A darabban/előadásban mindenkori outsiderek a „főhősök” - szabad-e ezeket az élettől csak a minimumot váró páriákat hősöknek nevezni? -, akik hozzánk hasonlóan minduntalan egy másik világba vágyódnak el, s eközben maguk is tisztában vannak azzal, hogy ez a magatartás a tehetetlenség pátosza, megszállott pózban görnyednek a széthulló világgal maguk is elpusztulnak anélkül, hogy vágyaik megvalósulnának. Az újvidéki előadást Kovács Frigyes rendezte. A díszletképet és a ruhákat Branka Petrovic válogatta. Szereplők: Bakota Árpád, Szilágyi Nándor, Szilágyi Rövid Eleonóra, Babos András, Sinkó István, Giricz Attila és Pásthy Mátyás, az Újvidéki Színház, a szabadkai társulat és az Újvidéki Rádió színiegyüttesé- nek színészei. Az előadás a színház nagytermében 19.30-kor kezdődik. A zrenjanini amatőr színjátszók után az újvidékiek a becseieket is vendégül látják. A társulat 6-án, pénteken este a színház nagytermében színre viszi Mariott-Foot Csak semmi szex, kérem című vígjátékát Kovács Viktor rendezésében. Szereplők: Barta Róbert, Kovács Ildikó, Budai Klára, Fekete Pál, Zikics József, Fehér Ferenc, Molnár István, Kiss Gabriella, Bíró Árpád. Az előadás 19.30-kor kezdődik. Úgy tűnik, hogy ma, amikor a szexuális devianciáról vallott társadalmi nézetek és előítéletek toleránsabbá váltak, számos tabu megszűnt annak lenni, de nem úgy az angoloknál. Ma hovatovább minden megmutatható színházban, moziban, lokálban, képzőművészetben. A szigetországiak azonban ösztönösen menekülnek a „bűntől”, és még a pornóirodalmat sem akarják legalizálni. Viselkedésük azonban - az angol szerzőpáros jóvoltából - váratlanul megváltozik. Ebben a mulatságos vígjátékban végül a szex, az erotika is „demokratizálódik”, és lehull a fügefalevél. Megkezdődtek az olvasópróbák Szántó-Szécsén-Fényes Szabolcs: Duna-parti randevú című zenés vígjátékából. Az előadást a budapesti Miszlay István rendezi (ő állította színpadra Somerset Maugham Imádok férjhez menni című művét). A díszletképet és a ruhákat Branka Petrovic válogatja/tervezi. Szereplők: N. Kiss Júlia, Szilágyi Rövid Eleonóra, Ábrahám Irén, Szántó Valéria, Albert János, Fejes György, Pásthy Mátyás és Giricz Attila. Herzenberger Sándor a zenei munkatárs. Színházunknak újabban van egy önmagában rokonszenves műsorpolitikai törekvése. Mivel tudják, hogy nézőink igénylik a szórakoztató darabokat, nem zárkóznak el azok műsorra tűzésétől. A Duna-parti randevú megfelel a célnak. A dallamkirály, Fényes Szabolcs muzsikája fülbemászó. Egyébként ez egy amolyan „sikerdarab” lecsúszott úriemberekről és vállalkozókról, akik az amerikai dollármilliomostól várják sorsuk jobbítását és a nagy business felvirágoztatását. Ennek érdekében megbeszélik a Dunaparti randevút, de a Váci utca nem Wall Street, a Duna nem a Hudson. A békéscsabai Gálfi László - a Szomorú vasárnapban Seress Rezsőt alakítja - Robert Harling amerikai szerző Acélmagnóliák című melodrámáját rendezi. A Broadway sikerdarabjának hollywoodi változatában - az alkotást nálunk is vetítették - Shirley MacLaine, Sally Field, Daryl Hannah, Dolly Parton, Olympia Dukakis és Julia Roberts szerepel. B. Z. ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ Egerek és emberek November 5-én bemutató A NOVEMBER 7-EI VENDÉGVÁRÓRA Betelt a létszám Több jelentkezőt már nem tudnak fogadni a november 7- ére a Horgos melletti Szelevényi csárdába meghirdetett Vendégváró című irodalmi estre, mivel a csárda befogadóképessége 40 fő, és ez a létszám tegnap már betelt. A nagy érdeklődéssel várt esten ! Nagy László, a házigazda a népi értékek megőrzéséről, a haigyományápolásról beszél, a műsorban horgosi és kispiaci műkedvelők lépnek föl. A jelentkezőket különbusz szállítja a helyszínre: a kanizsai ifjúsági otthon elől 18 órakor indul, Horgosról 18.30-kor folytatja útját. (tg) Elmaradt az albán iskolák megnyitása Szó sem esett a tantervek egyeztetéséről, állítják az albánok A gyerekek az iskolák előtt gyülekeztek A rendőrség nem interveniált Vance, Owen és Panic prištinai tárgyalásának gyümölcseként bejelentették, hogy november másodika és kilencedike között megnyitják az albán nyelvű általános iskolákat is. Hogy tulajdonképpen milyen feltételekhez kötötték az iskolák működését, arról különböző magyarázatok láttak eddig napvilágot, mint ahogyan arról is eltérő adatok jelentek meg, hogy lényegében hány iskolát is kell megnyitni. Az albánok szerint meglehetősen sokat, a szerb hivatalos szervek szerint viszont elenyésző számú iskoláról van szó. Lapunknak Enver Maluqu, a Kosovói Demokratikus Szövetség tájékoztatási szolgálatának tagja nyilatkozott. • Menyíltak-e az albán nyelvű iskolák? - Nem. A tanárok meg a diákok elmentek iskoláik elé, de a szerb igazgatók csak azzal a feltétellel engedték volna őket be, ha a szerbiai tantervek alapján dolgoznak, ezt viszont mi nem fogadhatjuk el. • A sajtó eltérő adatokat közöl az iskolák számáról. A szerb források szerint mindössze nyolc iskoláról van szó, tehát nem kell semmilyen tömegmegmozdulást várni. Valójában hány általános iskolában nincs egyáltalán albán nyelvű oktatás? - Huszonnyolc iskolába nem sikerült a gyerekeknek bejutni, de hozzátszem, hogy ezek többnyire városi iskolák, így nagyszámú gyerekről van szó. • Interveniált-e ezúttal a rendőrség? - Nem volt rá szükség, mert felszólítottuk a gyerekeket, tanárokat, hogy ne üljenek fel a provokációnak. A tömeg békésen feloszlott. • A szerb oktatási szervek szerint a kosovói tanterveket és óraterveket egyeztetni kell a szerbiaiakkal, és csak azután kezdődhet meg az albán nyelvű oktatás. Ha jól értettem, önök viiszont a kosovói tantervek alapján hajlandóak csak tanítani. Az érdekel, hogy Vance, Owen meg Pánic jelenlétében tulajdonképen milyen ígéretet kaptak az oktatás megindítására? - Olyan ígéretet, hogy ezen a héten normalizálódik az általános iskolai oktatás. Arról, hogy a tanterveket majd egyeztetnünk kell, szó sem esett ezen a megbeszélésen. A szerb hatóságok félremagyarázása ez csupán. • Önök tehát továbbra is kitartanak amellett, hogy kizárólag az albánok joga az albán nyelvű oktatás? - Közismert, hogy ezt a nézetet valljuk, és ebből nem engedhetünk. • Az általános iskolai oktatás normalizálása most meghiúsult. Kihatással lesz-e a dolgok ilyen fejleménye a további tárgyalásokra, gondolok itt a genfi megbeszélésre, amelyen a középiskolai meg az egyetemi oktatást kellene megvitatni? - Kétségtelen, hogy kihatással lesz. Azt még egyelőre nem tudjuk, hogy az albán küldöttség elutazik-e Genfbe, vagy sem, egyfelől, mert a két hónapos vizsgálati fogságban lévő és most szabadlábra helyezett Rexhep Osmaninak nem adnak útlevelet (ő az albán tanárok egyesületének elnöke), másfelől pedig mert úgy látszik, nem is érnénk oda időben. • Mi a következő lépés? Holnap újra megpróbálnak bejutni az iskolákba? Erre a kérdésre még nem tudok válaszolni, mert pillanatnyilag ülésezik az oktatás ügyeivel foglalkozó testület. K-k Egy csonka kép és egy hangszer _ _ j Жу gy megviselt, de szép hangú hangszer és egy csonka kép hever előttem a régi aszta- ! | ■ fon, fokozódó érdeklődéssel nézegetem őket, különösen a hat évtizede készült képet. |j ! Hát ilyenek voltak?!... s a hiányzó milyen lehetett? Mert furcsamód az a „valaki" épp a jó zenekar vezetőjét tépte le a képről, így csak négy hangász néz rám, homályosan. Közülük \ I az egyik nullásra van nyírva, jeléül annak, hogy nemrégen szabadult a hadseregből, \ I méghozzá förtőtlenítve. A feszesen álló zenészek előtt három legény ül, a már nem létező falu fiatalságá- is bál. Délutáni nyárderűben, lajbiban, csizmában és félrevágott kalapban feszítenek, és fontoskodnak. A tépésnél ülő vérmes legénynek feltehetően a zsebében lapul még an- \ - nak az árpának az ára, amit a búcsú előestéjén az öregapja padlásáról emelt le, az jzzal, hogy nem szeleskedett, óvatosan közelítette meg és vitte magával a zsákmányt, s nem verte föl az illetékteleneket, akik közé ebben az esetben az öreganyja is tartozott... " Aztán, amikor két hullócsillagos éjszaka között megkezdődött a Lőrinc-napi, azaz ió a búcsúi mulatság, akkor az a rátarti és „pénzes" legény a felforrósult sátorban, az ús öregapja nótájával kezdte a cécót, felsőfokon, s a rázósra érve, hogy kilenc zsandár kísért engem, a jászberényi főutcán... akkor élesen, akár az a bizonyos masina, fütyütyögni kezdett, persze nem mindenki osztatlan örömére, ami később ki is derült, mert alaposan „megcsapolták”, persze ő sem maradt adós. A csapások alatt is talpon marradt, és túlélte a falut. Nézem a régi képet és a hangszert, s arra gondolok, hogy milyen fergetegessé vált a hangulat, amikor egymásra talált a vérbeli vendég és hangász, s az itallal öntözve fölkovácsolódott az indulat. Sorjáznak az emlékek, fölrázó a kis prím, amelyen nevezetes gazdája, Katona Ferenc, olykor a tarkójához téve is muzsikált, sőt a fúvósokkal is megmérkőzött, amikor a két lakodalmas menet találkozott a Nagy utcán. Megbontotta köztük az összhangot, igaz, kirojtolóztak az ujjai, de kit érdekelt az akkor. Egy biztos, nem adhatta annyi nép előtt alá, hiszen őt a kastélyba is meghívták, sőt esetenként a nagyságos asszony is benézett hozzájuk (amire mintha még mindig büszkék lennének a zenész utódai, ám azt így utólag is fölróják neki, hogy túlságosan önzetlen volt. Mert egy ilyen rendhagyó látogatás alkalmával, amikor a primes és prímás kívánsága felől elé sdeklődött a kastély nagyasszonya, a hangász csak egy terítés nádat kért tőle, hogy megigazíthassa a Gödrök melletti házának a födelét...) Visszaadom a csonka képet, helyére kerül a kis hangszer is, amelyet Feri bá’ fekvőbetegként is gyakran a kezébe vett, és a bandája híján a rádióban játszó zenészekkel együtt muzsikált, illetve vezette őket, mert ha ugyan Bánát-szerte nem is tudták, de hét faluban mindenki elismerte, hogy őt az ilyen „föllépés” még a végóráján is megil Ileti. si HOLNAP ÚJVIDÉKEN Jótékonysági hangverseny gyermekeknek A gyermekek békehete alkalmából holnap délben a Szerb Nemzeti Színház nagytermében Gyermekek gyermekeknek címmel jótékonysági hangversenyt tartanak. A műsorban fellépnek a Lala tánciskola tagjai, a balettiskola tanulói, az Újvidéki Rádió tánczenekara, a Svetozar Markovic Művelődési Egyesület pionírcsoportja, a Đorđe Natošević Általános Iskola énekcsoportja, az Isidor Bajic Zeneiskola tanulói (Zorica Divjakovic, Maja Divjakovic és Kristina Šuklar), a Zenés csúszda gyermekműsor „slágerkölykei” (Višnja és Zelimir Kulišić, Nataša Bekvalac, Nataša Gaćeša és Nemanja Sundžum), valamint Rade Obrenović, Pero Zubac, Duško Trifunovic és Miroslav Nastasijević költők. A belépőjegy 300 dinár. A koncert bevételét (a szervezők az eladott ezer jegyből 300 000 dinárt várnak) a gyermekkórháznak és a kamenicai Gyermekfalunak ajándékozzák A rendezvényt az Újvidéki Közművesítési Közösség, a Zenekedvelő Ifjúság, az Újvidéki Rádió, a Szerb Nemzeti Színház és a Concerto Grosso koncertügynökség szervezte. A hangverseny fő védnöke a Vajdasági Bank. E.O.