Magyar Szó, 1993. május (50. évfolyam, 116-144. szám)
1993-05-04 / 117. szám
1993. május 4., kedd GYÖNGYÖSBOKRÉTA '93, TEMERIN • •Ötven együttest és mintegy ezer részvevőt várnak Kinevezték a rendezvény öttagú szakbizottságát A sportcsarnokban és a labdarúgópályán fogadják a közönséget Temerin egy éve - pontosabban azóta, hogy tavaly Debelyacsán megtartották a 29. Gyöngyösbokrétát és a 16. Durindót készül a jubileumi, azaz 30. Gyöngyösbokréta és az ezzel egyidőben tartandó sorrendben 17. Durindó megszervezésére. Ahogy közeledik május utolsó szombatja és vasárnapja, amikor is megrendezik a vajdasági magyar népzenei együttesek és zenei előadók, valamint néptánccsoportok szemléjét, úgy fokozódik a szervezők tevékenysége is. VÉGLEGESÍTETTÉK A FELLÉPÉSEK SORRENDJÉT Május elsejével lejárt a jelentkezési határidő, ameddig a művelődési egyesületek és csoportok elküldhették a szervezőknek a jelentkezésüket. A fesztiválbizottság és a szervezőbizottság ünnepek előtt megtartott együttes ülésén már a részvevők fellépési sorrendjéről tárgyalt. Véglegesítették, hogy a Durindót szombaton délután a temerini sportcsarnokban tartják, utána a helyi Szirmai Károly Művelődési Egyesület szervezésében népzenei szórakoztató estet tartanak vidéki vendégegyüttesek részvételével. Az utazási nehézségekre való tekintettel elmarad a szokásos gálaest, mivel sem a szervezők, sem pedig az egyesületek nem tudják fedezni az utazási költségeket, így a szerényebb változat mellett döntöttek. Vasárnap ugyancsak ésszerűsítési okokból délután tartják a tánccsoportok utcai felvonulását, majd ezt követően a TSK labdarúgó-egyesület sportpályáján a színpadi fellépést. Mivel a művelődési egyesületek közül egyesek a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára is több csoportot jelentettek be, a fesztiválbizottság a rendezvény szabályzatának értelmében úgy döntött, hogy egy egyesület csak egy csoporttal szerepelhet (a legjobbal) mind a zenei együttesek, mind a néptánccsoportok szemléjén is. Erről értesítik azokat az egyesületeket, amelyek több csoportot jelentettek be. Arról is döntöttek, hogy ott, ahol nem tartottak válogató versenyt, a szemlére jelentkezett egyesület csoportjának műsorát megtekintik a fesztiválbizottság megbízottjai. KINEVEZTÉK A SZAKBIZOTTSÁG TAGJAIT Méltányolták azt a már korábban is elhangzott kifogást, hogy azok a szakemberek, akik koreográfiát dolgoztak ki, ne legyenek a szakbizottság tagjai. Úgy döntöttek, hogy az előadott zene- és táncszámokat nemzetközi zsűri fogja értékelni. Noha a rendezvénynek nincs versenyjellege, a szakbizottság értékelése szükséges és útmutatóul szolgál a népművészeti alkotótevékenység fejlesztéséhez. Az öttagú nemzetközi szakbizottság tagjai: Varga Péter, dr. Simencsics János, dr. Halmos Béla, dr. Jung Károly és Dudás Anikó. Noha a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára jelentkezett egyesületek és csoportok száma még nem végleges (megvárják a májusi ünnepek utáni postát is), eddig mintegy 50 együttes és ezer előadó részvételére számítanak a szervezők. A szám lehet ennél nagyobb is, mivel több olyan egyesület, amelyik szóban jelezte részvételét, hivatalosan még nem jelentkezett. KIK JELENTKEZTEK EDDIG Az eddigiek alapján a Durindón fellép a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület, a szabadkai Népkör, a moravicai Ady Endre, a törökkanizsai Tisza gyöngye, a zentai Thurzó Lajos, a felsőhegyi Petőfi Sándor, a péterrévei Tisza, a debelyacsai József Attila, a kanizsai Cifra szűr, a horgosi Testvériség, a völgyesi Aranykalász, az oromi Petőfi Sándor, az oromhegyesi Petőfi Sándor, a tótfalusi Fehér akác, a martonosi Testvériség, a szentmihályi művelődési egyesület, továbbá a szabadkai Lányi Ernő népzenei együttes és citerazenekar, a csantavéri Molnár Melinda és a nemesmiliticsi Németh László, valamint a temerini Szirmai Károly Művelődési Egyesület citerazenekara. A népi tánccsoportok vasárnapi szemléjén a helybelieken kívül fellép az erzsébetfalvi (Belo Blato) Egység Művelődési Egyesület, a horgosi Testvériség, a völgyesi Aranykalász, az oromi Petőfi Sándor, a tótfalusi Fehér akác, a martonosi Testvériség, a csókai Móra Ferenc, a csantavéri Bartók Béla, a zrenjanini Petőfi Sándor, a felsőhegyi Petőfi Sándor, a feketicsi Testvériség, a szabadkai Népkör Róna táncegyüttese, a kisoroszi Testvériség-egység, a muzslyai Petőfi Sándor, a moravicai Ady Endre, a gombosi Gyöngyösbokréta, a péterrévei Tisza, a verses Petőfi Sándor, a fehértelepi (SuSara) művelődési egyesület, a vojlovicai Tamási Áron és a szentmihályi művelődési egyesület. KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEK IS LESZNEK A programot a szervezők úgy állították össze, hogy a megnyitó számot a tavalyi szervező, a zárószámot pedig a mostani vendéglátó együttese mutatja be. A vendég és más nemzetiségű együttesek a magyar népi táncegyüttesekkel elvegyülve lépnek közönség elé. Az elkészített beosztást a jelentkezési határidő lejárta után megküldik az egyesületeknek. Szeretnék, ha az egyesületek idejében megérkeznének a délutáni felvonulásra. A Gyöngyösbokréta és a Durindó plakáttervének elkészítésére Andruskó Károly zentai grafikusművészt kérték fel a szervezők. Számos kísérőrendezvény is tarkítja a vajdasági magyar népi együttesek jubileumi szemléjét. Lesz alkalmi kézimunka-kiállítás, megnyílik a TAKT retrospektív kiállítása, megszervezik a folklórvásárt és állandó tárlatát felfrissítve mindkét nap nyitva tart a helytörténeti múzeum és a Baranyi házaspár kiállítóterme. Vasárnap este a részvevőknek nagyszabású táncházat szerveznek. Noha a rendezvény költségvetési tervét még nem véglegesítették, a kiadásokat a Köztársasági Művelődési Minisztériumtól és a védnököktől kapott anyagi támogatásból, valamint az első helyi közösség költségvetésében jóváhagyott anyagiakból kívánják fedezni. GÓBOR Béla Hármas siker A topolyai Kodály Zoltán Művelődési Egyesület három együttese továbbjutott a szabadkai elődöntőn - Benda Dénes, az egyesület elnöke nyilatkozik Nagy az öröm ezekben a napokban a topolyai Kodály Zoltán Művelődési Egyesület berkeiben, hisz a Ki mit tud? vetélkedő vajdasági döntőjén a topolyaiak három együttese is továbbjutott A siker kapcsán nyilatkozott Benda Dénes, az egyesület elnöke. - Amikor beneveztünk a vetélkedőre, elsődleges célunk volt, hogy eljussunk a vajdasági döntőre. Ez a moravicai elődöntő után sikerült is, és nagy izgalommal vártuk a szabadkai vetélkedőt. Fiataljaink itt is megállták a helyüket, s mindhárom produkcióval nagy sikert arattunk. Két népi zenekarunk mutatkozott be, a négytagú Caslóka szatmári, a Karikás citeraduó dél-alföldi dallamokkal és a huszonkét tagú Cirkálom táncegyüttes a Megütik a dobot című koreográfiával. A közönség és a szakemberek, de a döntőn jelenlevő magyarországi zsűritagok is magasra értékelték a bemutatott számokat, melyek mögött rengeteg és alapos munka van, és amelyek szerintem is technikailag jól kidolgozottak. A magyaroszági májusi selejtezőn újabb lehetőségünk lesz bizonyítani, hogy ezen vidéken is magas szinten művelik és ápolják a népi hagyományokat és értékeket. Az egyesület tagjai korábban is szép eredményeket értek el, de sajnos, az utóbbi időben nemigen volt lehetőség ilyen szintű bemutatókon részt venni. Nagy elismerés ez a siker egyesületünknek, ami nem csupán a lelkes amatőrök érdeme, köszönettel tartozunk érte Brandol Ferenc szlovákiai koreográfusnak, Brezovszki Eszter művészet vezetőnek, a közönségnek és valamennyi részvevőnek, akik Szabadkán szurkoltak, és ily módon hozzájárultak rangos helyezésünkhöz, valamint a topolyai Zitokombinát malomipari munkaszervezetnek, mely anyagilag segített bennünket, biztosítva Szabadkára való utazásunkat Anyagilag ugyanis továbbra is nagyon rosszul állunk, és csak támogatással tudunk vidéki, külföldi fellépéseket vállalni. Sok tervünk, programunk van, készülünk a Durindóra, az évadzáró bemutatóra, de meghívásunk van Magyarországra és Olaszországba is, aminek csak anyagi segítséggel tudunk eleget tenni, a többi programra magyarországi alapítványoktól kapunk segítséget. A táncosok május 15-én, a zenekarok pedig 29-én bizonyíthatnak legközelebb a Ki mit tud? vetélkedő budapesti selejtezőjén. Szurkolunk nekik, hogy itt is öregbítsék hírnevüket. N. K. Magyar Szó A kutatás belülről való látást igényel Kovács Endre doroszlói néprajzos a Lakiteleki Alapítvány pályázatán harmadik díjat nyert Kovács Endre doroszlói néprajzkutató újabb jelentős elismerésben részesült. Doroszló népessége (helytörténeti jegyzetek) című munkájával a Lakiteleki Alapítvány által meghirdetett pályázaton a 479 pályamű közül a harmadik helyet érdemelte ki. - Régóta figyelem a falura vonatkozó adatokat. Számos alkalommal is tapasztaltam, hogy a vidékről érkező kutató téves információt ad rólunk. A minél hitelesebb adatok a belülről való látást igénylik - mondta a díj kapcsán Kovács Endre, Doroszló krónikása. MUVfcLUUt!) . Festők Belgrádnak, Belgrád a festőknek Belgrádban május elsején a Független Stúdió B tévéállomás és a Művelődési Közösség szervezésében megkezdődött a Festők Belgrádnak, Belgrád a festőknek elnevezésű nagyszabású képzőművészeti akció. A szeptemberig tartó akcióban megannyi ismert és kevésbé ismert festő vesz részt, örökíti meg ecsetjével a főváros jellegzetes épületeit, utcáit, tereit. A köztársasági művelődési minisztérium három díjat biztosított a legjobbnak minősített festmények alkotóinak megjutalmazására. A legsikerültebb alkotásokat képeslapokon is megjelentetik. Százéves a Broadway A világ egy éven át fogja ünnepelni az amerikai színházi főváros születésnapi jubileumát A Broadway szívében, a Times Square-en megkezdődött az ünneplés: 100 éve annak, hogy az egykori indiánösvényből Amerika és New York színházi központja lett. Ahogy az a show-businesshez ülő, a hírneves Schubert Színházban ünnepi ceremóniát tartottak. A Broadway, tiszteletére, száz év a Times Square-en című spektákulumon jelen voltak mindazok, akik jelenleg fenn ragyognak a Broadway egén, meg azok is, akik csak ezután, az 1993-94-es évadban fognak bemutatkozni. A broadway-i jubileum keretében egész sor ingyenes előadásra, kiállításra, hangversenyre, filmfesztiválra, televíziós különműsorra kerül majd sor, de a szervezők tervbe vettek egy kincsekért folyó nemzeti vadászatot is: kincsek alatt olyan ritka emléktárgyakat értenek, amelyek a Broadway százéves történetéhez fűződnek. Ezt a vadászatot az amerikai színházak és színházi producerek egyesülete szervezi, ezzel is kiemelve, hogy a Broadway nem csak a városé, hanem egész Amerikáé. Ebből kifolyólag 24 színház köszönti születésnapi különműsorral a Broadway-t. Ma a Times Square körül 36 színház működik, a régiek közül sok épületet leromboltak időközben. A megmaradtak némelyikét történelmi műemlékké nyilvánították, törvény védelmezi őket, és ez szavatolja számukra a biztonságot, hogy nem válhatnak a Manhattan szívében drága telekre vadászó vállalkozók könnyű prédájává. Új színházak is épülnek, amelyek közül a „legfiatalabb" a három évvel ezelőtt tető alá hozott Criterio. A broadway-i színházaknak a belépőjegyekből befolyó jövedelme 292 milió dollár, de ha hozzáadjuk még mindazt, amiből közvetve is pénzhez jutnak (éttermek, boltok stb.), ez az összeg körülbelül kétmilliárd dollárra rúg. Ezek után az „aranyat tojó tyúk” valóban megérdemli, hogy méltóképpen megemlékezzenek századik születésnapjáról. (Tanjug magazin) PODGORICAI KÉPESLAP Várrom és dilemmák A MONTENEGRÓI FŐVÁROS LEGSZŰKEBB KÖZPONTJÁBAN, a képviselőházzal és az elnökség épületével szemben levő park mögött húzódik meg a szakemberek körében sok vitát kiváltó podgoricai várrom. A néphagyomány szerint éppen a Ribnica folyó Moravába való torkolatánál álló vár az a középkori Ribnica, ahol Davida fia Nemanja, a középkori szerb állam első nagy megszervezője, a legpatinánsabb dinasztia megalakítója született. Ezen a véleményen volt több szaktekintély is, többi között Andrija Lainovic jeles történész is. Ezzel szemben dr. Pavle Mijanic akadémikus arra esküszik, hogy a Ribnica nevű várost vagy várat nem itt kell keresni. Akárhogy is van, annyi mégis bizonyos, hogy a Podgorica Szállóval szemben álló várrom siralmas állapotban van. A vár területe részben beépült, sokan pedig tudni vélik, hogy a környező házak egy része a vár köveiből készült. A VÁR HÁROM BÁSTYÁJA KÖZÜL kettő jól kivehető, a harmadiknak csak az alapjai maradtak meg. A Ribnica folyócska torkolatánál álló bástyát és falrészt a folyó rendkívül veszélyes méretekig alámosta. Ezen a részen szemmel láthatóan korábban végeztek munkálatokat. Valószínűleg vendéglátóipari célokra is szerették volna kihasználni. Erre utal néhány oszlopokon álló plató, de valami miatt az építkezés abbamaradt. Lehet, hogy a műemlékvédelmi intézet állította meg az építkezést, lehet, hogy gazdasági gondok, tény, hogy így az egész torkolat még siralmasabb, még elhagyatottabb képet nyújt. A várromról egyébként rendkívül nehéz adatokhoz jutni. Nem említik a turisztikai ismertetők sem. Azt sem, hogy itt kell-e keresni az ókori Brizmiumot, vagy nem Brizmium volt a Ribnica és a Morata találkozásánál, hanem Alata. A történészek még ezt sem döntötték el, elsősorban az ásatások hiánya miatt. A jelek szerint mostanában pénzhiány miatt erre nem is kerül sor. A VÁRROM KÖRÜL SOK A DILEMMA és sok lenne a tennivaló is. Hasonló a helyzet a Crna Gora-i főváros másik legrégebbi műemléke a X. századból származó Szent György-templom körül. A történészek ugyan nem értenek egyet a várrommal kapcsolatban, de többékevésbé egyetértenek azzal, hogy ez volt az a templom, amelyben Stevan Nemanját megkeresztelték, s amelyet a középkori irodalom a Gorica lábánál levő Szent Györgytemplomként említ. A templommal kapcsolatban is számos híresztelés kelt szárnyra. Az egyik szerint a templom egy ókori szentély alapjaira épült. A másik pedig arról szólt, hogy az őskeresztény szokásokhoz híven a templom alatt katakombák vannak, amelyek a Magara nevű barlangig vezetnek. Ez esetben azonban az ásatások elhárították a dilemmákat. A podgoricai Szent György-templom környékén ugyanis a hatvanas években Jovan Neškovic régész végzett ásatásokat és kétséget kizárólag bebizonyította, hogy a templom valóban ókori szentély alapjain nyugszik. Katakombákat azonban nem talált. Szó sincs tehát titokzatos földalatti folyosókról. A templom körül egy másik nem történelmi probléma okozza a gondot. A harmincas években ugyanis a templom megvédése érdekében betonfallal vették körül a szentélyt. A szakemberek többsége szerint éppen ez gyorsította fel a XIII. századból származó falfestmények rohamos tönkremenését. Igaz, ez esetben is vannak nem is kevesen, akik a hatóságokat kárhoztatják az ikonok állapota miatt. Ez esetben azonban minden jel szerint a szakembereknek van igazuk, akik azt állítják, hogy a falfestmények tartós védelméről szó sem lehet addig, amíg el nem távolítják a templom betonpáncélját. MINDKÉT ESETBEN A DILEMMÁK ELHÁRÍTÁSÁNAK fő akadálya a pénztelenség. A várrom esetében egyáltalán nem terveznek semmilyen ásatásokat. Ez esetben tehát tovább maradnak a dilemmák, és évről évre romlik a konzerválatlanul álló bástyák és falak állapota. A templom esetében a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet évről évre tervbe veszi a falfestmények felújítását, de erre eddig sosem került sor, mert az alapos védelemre, a beton eltávolítására eddig egyszer sem sikerült elegendő pénzt előteremteni. PAPP Imre Nem zentai, hanem kanizsai díjazottak A kanizsai Kálmán Ilona középiskola két tanulójának kérésére közöljük, hogy a Középiskolások Művészet Vetélkedőjének eredményhirdetéséről lapunkban április 16-án közzétett tudósítás tévesen tüntette fel az egyik díjazott nevét, kettőjüknek pedig az iskoláját. A képzőművészeti pályázat kerámia kategóriájában tehát helyesen Szalai Bernadett és Pilisi Andrea kapta a második, illetve a harmadik díjat, akik mindketten a kanizsai középiskola tanulói, nem pedig a zentai gimnáziumé, ahogyan az lapunkban állt A hibákért az érintettek szíves elnézését kérjük. (tg)