Magyar Szó, 1993. szeptember (50. évfolyam, 237-266. szám)

1993-09-01 / 237. szám

^ /fr OK L évf., 237. (16612.) szám Becsöngetnek Az elmúlt évtizedekben jól be­­lénk sulykolták, hogy semmi sem lep­het meg bennünket. A vergődő kor­mány kapkodása tényleg nem tarto­zik a meglepetések sorába, de az, hogy a kormány képviselője szinte a tanévkezdés előestéjén, augusztus 29-én közölte, hogy a köztársasági kormány intézkedéseket tett az álta­lános és középiskolás diákok kedvez­ményes áru tankönyvekkel és tansze­rekkel való ellátása érdekében, eny­hén szólva cinizmus, az érdekeltek mélységes lekezelését jelenti. Mint azt a volt köztársasági oktatási mi­niszter elmondta, szeptember elsején és másodikán feljegyzik a diákok igényeit, hogy kedvezményesen sze­rezhessék be számukra a tanszere­ket. A kormányintézkedés jócskán el­késett. Számos család már a tavasz­­szal kétszeri lefizetésre megrendelte az általános iskolai tankönyv csoma­got, a szülők egész nyáron kétségbe­esve járták az üzleteket, a piacot, hogy megvegyék az iskolába indulás­hoz szükséges felszerelést. Ha igazán segíteni akart volna a kormány, ak­kor ezt a rendeletet jóval korábban meg kellett volna hoznia. Arról per­sze most sem szólt, mit jelent ez a fe­­ne nagy humanitárius intézkedés. Egyáltalán: konkrétan, dinárban ki­fejezve mennyibe kerül majd mond­juk egy füzet? Továbbá, valamiféle mércék alapján határozzák meg, hogy ki jogosult kedvezményesen tanszerre? Ennyi homályosság, kér­dőjel mellett vajon milyen hitele le­het a csengetés előtti kormánybeje­lentésnek? Újvidéken óriási felháborodást váltott­­, hogy míg például Irái­­nában a középiskolába való iratko­zás teljesen ingyenes, más szerbiai városokban 1-3 DEM dinárösszeget kellett fizetni, addig a tartományi székvárosban a középiskolák 10-15 márkányi összeget kértek iratkozás­­kor, a fekete árfolyam szerint (állí­tólag volt, aki márkában fizetett) a bizonyítvány, a diákkönyvecske, a szükséges űrlapok beszerzésére, az életbiztosításra és egyébre. Az egyik újvidéki iskolaigazgató azzal érvelt, hogy ezeket a költségeket valakinek fedeznie kell, s ha ezt az állam nem tette meg, akkor nincs más válasz­tás: a diákokkal kell megfizettetni. Természetesen a szülőt senki sem kérdezi, hogy erre és sok egyébre (kö­zépiskolás gyermekének albérleti díj­ra, havi buszbérletre) van-e pénze. Az iskolák, a pedagógusok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Nyomo­rúságos járandóságuk, a mostoha körülmények ellenére is magas fokú hivatástudatot, maximális teljesít­ményt várnak el tőlük az oktatás irányítói, még akkor is, ha az isko­lában egy krétát háromfelé kell tör­ni, hogy tovább tartson. S amikor például a pedagógusok sztrájkkal fe­nyegetőznek, a község próbál az üres pénztárból kifacsarni annyit, hogy tüzet oltson. Az iskolák és a szülők már előre rettegnek a közelgő téltől: lesz-e mi­vel fűteni a tantermeket, fagyoskod­­nak-e majd a diákok? Az oktatáspo­litika irányítói sem biztosak ebben, s bölcs előrelátásról tettek tanúbizony­ságot, mert a tervek szerint egy hó­napig tart majd a téli szünidő. S mi lesz az ingázó diákokkal, ha a bu­szok leállnak, üzemanyag híján? Ezt a tanévet is sok vajdasági magyar gyerek kezdi meg külföldön. Nincsenek pontos adatok arról, hogy az idén hányan iratkoztak be ma­gyarországi oktatási intézményekbe, de hiányuk érzékelhető középiskolá­inkban. Csak reménykedni merünk, hogy többségük visszatér... Az a társadalom, amely nem tö­rődik oktatásügyével, lassú öngyil­kosságot követ el. Ha már a hatalom ilyen öngyilkos oktatáspolitikát foly­tat, legalább a pedagógusok, szülők tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy gyermekeink minél kevesebb károsodással vészeljék át ezt a sötét időszakot. MIHÁLYI Katalin Az utolsó esély a teljes katasztrófa elkerülésére Zárótárgyalások Genfben a boszniai béketerv elfogadásáról (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Genfben a Nemzetek Palotájá­ban tegnap megkezdődtek a záró­tárgyalások a Bosznia-értekezleten. Délelőtt az egymással szemben álló felek vezetői: Radovan Karadžić és Mate Boban, továbbá Szerbia, Crna Gora és­ Horvátország elnökei.­Slo­­bodan­ Milosević, Momir Bulatovic és Franjo Tudman azzal a szándék­kal ültek tárgyalóasztalhoz, hogy ki­mondják a végső szót a genfi okmá­nyokról. Alija Izetbegovic bosnyák vezető nem vett részt a kétórás ple­náris ülésen. Lord Owen, a nemzet­közi Jugoszlávia-értekezlet egyik társelnöke a tárgyalási forduló előtt felhívta a részvevők figyelmét a há­ború folytatásának veszélyére. Meg­ítélése szerint ez elkerülhetetlen lesz, ha most nem tudnak meg­egyezni. Azt is közölte, hogy kudarc esetén tájékoztatni fogja a Biztonsá­gi Tanácsot. Figyelmeztetett, hogy Közép-Boszniában a tárgyalások el­lenére is folytatódtak a fegyveres összecsapások. Fennáll a veszély, hoogy a harcok átterjednek Kelet-Boszniára, és sincs kizárva, hogy a szerb tr­­­­i­ de-i irányban kettévágják busz­ai­:-Hercegovinát. (Folytatása a 3. oldalon) ■«st» je-: Mostari utcarészlet (Reutortelefotó) Új igazgatók Topolyán Hasztalannak bizonyult a szocialisták igyekezete - 5. oldal Választásokra készülnek Temerinben Hogyan újul meg a helyi közösség tanácsa? - S. oldal mm KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1993. szeptember 1., szerda Ára 10 000 000 dinár Kérdéses a Magyar Szó megjelenése Ha az alapító ma estig nem ad pénzt és papírt, olvasóink lap nélkül maradnak Ismét - ki tudja, hányadszor - szomorú hírt kell közölnünk olva­sóinkkal: a (csütörtöki) Magyar Szó megjelenése már megint kérdé­sessé vált. Ezúttal is az alapító okolható az előállt helyzetért. Nem fi­zette rendszeresen a dotációt, nem juttatott elég papírt A készletünk kimerült mindössze két és fél tonna papírral rendelkezünk, ami a mai Magyar Szó megjelenéséhez elegendő, viszont csütörtökön már teljes terjedelemben nem juttathatjuk el a lapot olvasóinkhoz. Vá­lasztanunk kell: vagy az újság jelenik meg az ATV-melléklet nélkül, vagy a műsorfüzet az anyalap nélkül. Nem könnyű megoldást találni. Sokkal egyszerűbb lenne a helyzetünk, ha a Tartományi Képviselő­­ház dotációt és papírt adna. (Bővebb beszámolónk a 8. oldalon) ÁTTÖRÉS A KÖZEL-KELETI TÁRGYALÁSOKON Megnyílt az út a béke felé A jeruzsálemi kormány tervet fogadott el a palesztin önkormányzatról - A PFSZ elismeri Izraelt Az izraeli kormány a keddre vir­radó éjszaka megtartott rendkívüli ülésén elfogadta a tervet, amely a megszállt Gázai övezetben és a nyu­gati partvidéken Jerikó városában élő palesztinokat korlátozott önkor­mányzattal ruházza fel. Az Először Gáza, majd Jerikó elnevezésű tervet 16 miniszter támogatta. Peres külügyminiszter az utóbbi hetekben a terv részletebről nyilvá­nos és li­kes’ tár­gyalásokra:­to­ztatott Warren Christopher amerikai ál­lamtitkárral Kaliforniában és a PFSZ hivatalos személyiségeivel Norvégiában. A jeruzsálemi kor­mány ülésén két miniszter tartózko­dott a szavazáskor. A PFSZ legmagasabb rangú ve­zetői három nappal ezelőtt elfogad­ták a tervet. Rabin miniszterelnök az izraeli nemzeti rádiónak adott tegnapi nyilatkozatában szó szerint kijelen­tette, többé n­incs akadálya, hogy azonnal aláírják a megállapodást a PFSZ-szel. Peres külügyminiszter hangot adott meggyőződésének, hogy megnyílt az út a béke előtt a Közel-Keleten. A kormány ülése idején jobbol­dali, nemzeti pártok, mozgalmak hozzávetőleg 2000 tagja zajosan tüntetett a kormány épülete előtt, s azzal vádolta Rabin miniszterelnö­köt, hogy elárulta a nemzeti érde­keket, meghátrált az arabok és a palesztinok zsarolása előtt. A ren­dőrség kénytelen volt beavatkozni, hogy szétkergesse a nyílt összecsa­pást provokáló tüntetőket. Az Először Gáza, majd Jerikó tervet élesen ellenzik a szélsőséges palesztin frakciók is. Ahmed Dzsib­­ril, a Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának­­ általános parancsnok­ság vezetője a libanoni rádiónak adott nyilatkozatában kimondta a halálos ítéletet Jasszer Arafat fölött. Ha Arafat aláírja a tervet, ugyan­olyan sors vár rá, mint - szavaival élve - a másik arab árulóra, Anvar el Szadat egyiptomi elnökre, mond­ta. Szadattal merénylők végeztek, miután aláírta a békét Izraellel. (Folytatása a 3. oldalon) Nehézségbe ütközik a minimálbér meghatározása Nézetkülönbség a szakszervezet és a kormány között Jelentős nézetkülönbség miatt tegnap félbeszakadt a szakszervezet és a Gazdasági Kamara, valamint a kormány megbeszélése, amelyen a mini­málbért határozták volna meg, közölte a szerbiai szakszervezet. A szakszervezet álláspontja az volt, hogy tiszteletben kell tartani a ked­vező előírásokat, és ezek alapján a minimális kereset 15 071 342 000 dinár lenne. A kamara és a kormány viszont azt tartva szem előtt, hogy mennyit lehetséges kifizetni, 7 500 000 000 dinárt javasol. A szakszervezet az eddigi tárgyalások során mindig építő jellegűen vi­szonyult a kérdésekhez, és megegyezésre törekedett, nem pedig összetű­zésre. Úgy látszik, ezt gyengéjeként könyvelték el, áll a közleményben. A szakszervezet hangsúlyozta, hogy továbbra is kész keresni a megoldásokat, de nem a tagság megalázása, illetve kilátástalan helyzetbe sodrása árán. (Tanjug) A helyi problémák megoldásáért VMDK-SZSZP-találkozó Szabadkán A Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közössége és a Szerbiai Szocialista Párt között a közelmúltban tartomá­nyi szinten Újvidéken megkezdett párbeszéd tegnap Szabadkán folytató­dott A zárt ajtók mögött megtartott találkozón a VMDK részéről Ágoston András elnök, dr. Sepsey Csaba, a sza­badkai körzeti szervezet elnöke és szö­vetségi képviselő, dr. Józsa László szö­vetségi képviselő és Kasza József, Sza­badka polgármestere köztársasági képviselő vett részt, az SZSZP oldalá­ról pedig Radovan Pankov, a párt tar­tományi bizottságának elnöke, Ana Proc, a szabadkai községi választmány elnöke, valamint Dušan Stipanović és dr. Radoljub Đurić községi képvise­lők. A megbeszélések után a két közsé­gi pártszervezet vezetőjének rövid saj­tótájékoztatóján Ana Prčić rámutatott, hogy a VMDK és az SZSZP között egyes kérdésekben nem lehet megér­tés, ennek a találkozónak azonban az volt a célja, hogy segítsenek csökken­teni a városban és a polgárok között fennálló feszültséget, és megpróbálja­nak megegyezésre jutni a közös, helyi jellegű problémákat illetően. Ana Pr­é ezért a rendszeresebb kapcsola­tot és az együttműködés megszilárdí­tását helyezte előtérbe, kiemelve, hogy a tegnapi találkozó ehhez jó ala­pul szolgálhat . Tény, hogy Észak-Bácska terüle­tén két párt viseli a felelősséget: a köz­társaságban hatalmon levő SZSZP és az észak-bácskai községekben a válasz­tók akaratával hatalomra jutott VMDK - mutatott rá dr. Sepsey Csa­ba a két párt közötti párbeszéd szük­ségességére. Reményét fejezte ki, hogy a számos számba vett probléma egy részét sikerül megoldani. Dr. Sep­sey szerint a két pártszervezet közötti párbeszéddel javítható és megköny­­nyíthető a polgárok élete, ugyanakkor elkerülhetőek a községi képviselő-tes­tületbeli szikrázások, amelyek néha esetleg félreértésekből is adódnak. - Jó, hogy végre helyére tettük a dolgokat, és nem külföldre, Milon­­evichez vagy Šainovićhoz megyünk, hanem itt, tartományi szinten bszéljük meg a problémákat. A VMDK a vaj­dasági magyarságot képviseli, és ezért nem kell megkerülni a tartományt - hangsúlyozta Ana Prod, ám kiemelte, hogy a VMDK-nak elsősorban a kül­földiekkel való kapcsolatteremtés és azok fogadása során nem kellene megkerülnie a körzeti kormánybiz­tost A beszélgetés során a VMDK veze­tői beszámoltak a magyarságra neheze­dő, nem enyhülő nyomásokról, emel­lett - mint megtudtuk - a VMDK a szabadkai iskolaszék kinevezésével kap­csolatban nehezményezte, hogy a helyi önkormányzatot nem értesítették erről, és így nem tehette meg javaslatait sem, bár erre törvényes joga volt Az SZSZP viszont azt rótta fel, hogy a közvállala­tok igazgatóbizottságaiból kirostálták tagjaikat A két pártszervezet vezetősé­ge megegyezett abban, hogy közösen felülvizsgálják a szabadkai iskolaszékek és a közvállalatok igazgatóbizottságai­nak összetételét Új 7 NAP születőben? KHátástalan helyzetben a mostani lap - Az alapító a füle botját sem mozgat­ja - 9. oldal Felhős idő, helyenként esővel Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon

Next